Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-26 / 199. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1989. AUGUSZTUS 28., KEDD Jó az együttműködés a gazdaságok között Sikeres volt-e az első félév? A mezőgazdaságban az ara* tás utáni időszak a mérlegké­szítés, az eredmények felméré­sének időszaka. A ceglédi já­rás mezőgazdasági üzemeiben sincs ez másképp. A 17 ter­melőszövetkezet és az állami gazdaság munkáját a közel­múltban értékelte a járási pártbizottság. Fekete Antallal, a járási pártbizottság első tit­kárával beszélgettünk a már mögöttünk levő első félév gazdasági tapasztalatairól. Növénykutatók — A gazdasági tervezés nem volt könnyű az idén. Az új szabályozók mennyiben kész­tették másfajta tervezésre a gazdaságok vezetőit? — Megítélésünk szerint a gazdaságok reálisan, a megvál­tozott körülményeket figye­lembe véve készítették el idei tervüket. A pártszervezetek a gazdasági vezetőkkel együtt­működve fogalmazták meg el­képzeléseiket, s különösen nagy figyelmet fordítottak ar­ra, hogy a tavalyi szerényebb eredmények ne befolyásolják kedvezőtlenül az idei gazdál­kodást. A tervezés a 18 mező- gazdasági üzemben átlagban 15 százalékos termelési érték és 17 százalékos eredménynö­vekedést irányzott elő. Ma már elmondható, hogy a ki­egészítő tevékenységek bővülé­se lehetőséget nyújt esetleg ezek túlteljesítésére is. Az ipa­ri termelői árváltozások és a mezőgazdasági támogatások csökkenése jókora költségemel­kedéssel jártak. Ennek ellen- súlyozására a mezőgazdasági felvásárlási árszint mintegy 11 százalékkal emelkedett. A fel- vásárlási árak és a költségté­nyezők együttes hatása a 18 gazdaságban 84 millió forint­tal csökkentette volna az üze­mek eredményét. Természete­sen a közgazdasági környezet ilyen változása megfelelő el­lenintézkedésekre késztette a gazdálkodó szerveket. — Miben álltak ezek az In­tézkedések? — Mindenekelőtt fokozottab­ban élnek a termelési szerke­zet változtatása adta lehető­ségekkel. Egyszerűsítik a ve­tésszerkezetet, s egyre inkább a természeti adottságokhoz igazítják a növénykultúrák termesztését. Mindinkább je­lentkeznek a gazdaságtalan ágazatok felszámolására irá­nyuló törekvések, és előtérbe kerül az exporttevékenység bő­vítése. Például a csemői No­vember 7. Termelőszövetkezet rakodólapokat készít, Albertir- sán pedig mirelit-ü2em épül. Az állattenyésztés jövedel­mezősége a korábbihoz képest csak mérsékelten növekszik. Itt mindenekelőtt az állat- egészségügy javításával, az el­hullás csökkentésével lehet nagyobb haszonra szert tenni. — Régóta sürgető feladat a takarékosabb gazdálkodás. Mi történt ezen a téren? — Az idei év ebből a szem­pontból is hozott jelentős vál­tozásokat. Termelőszövetkeze­teink a műtrágya felhasználá­sával egyre inkább a rendsze­res talajvizsgálatok eredmé­nyeire alapoznak. így, mivel könnyebb megállapítani az op­timális mennyiséget és összeté­telt, csökken a felhasznált mennyiség. Ez egyébként a ter­méshozamok alakulására is kedvezően hat. Az energiafel­használása is csökken. Egy­részt az ésszerű takarékosság, mint például a szállítási utak racionális megválasztása, más­részt a nap és termálvíz ener­giájának nagyobb mértékű hasznosításával lehet jelentős megtakarítást elérni. Az alkat­részek közül növekedett a fel­újítottak aránya, kevesebb a beépített új. Ez is csökkenti a költségeket. T ervezés — A mezőgazdaságban a ter­vezés külső tényezőidül is függ, Például az időjárástól. — Ezt nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül. Az iaei év mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés területén jo eredményt hozott. A tava­lyihoz képest 2,2 százaléKkal nőtt a tejtermelés, és terv sze­rint alakult a vágóállat-terme­lés és -értékesítés. A járás te­rületén befejeződött a termes betakarítása. Ezek a tervezett­nél jóval nagyooö hozamok, de ebben az időjárási tényezőit mellett nagy szerepe volt a gondos, szakszerű agrotechni­ka alkalmazásának. Ezúttal a Gabonaíorgalmi Vállalat is si­keresen oldotta meg megnöve­kedett feladatait. Különösen jó volt az együttműködés a gazdaságok között. Nem álltak a berendezések, s mindig átirá­nyították az egyik gazdaságból a másikba a szükséges gépi erőt. Ez tette lehetővé a rossz idő­járási körülmények ellenére a viszonylag kis veszteségű ered­ményes betakarítást. — Mi a pártszervezetek fel­adata a megváltozott körülmé­nyek között? — A gazdasági munka segí­tése a jelenlegi helyzetben na­gyobb figyelmet, konkrét in­tézkedéseket kíván a helyi pártszervezetektől. Ezt több­nyire sikerrel oldották meg, bár néhány helyen előfordult, hogy a pártszervezetek tevé­kenysége csak a feladatok meg­jelölésére szorítkozott. Így a végrehajtásban és az ellenőr­zésben még akadtak hiányos­ságok. A további előrelépés ér­dekében nagyon fontos, hogy jól koordináljuk a mezőgazda- sági üzemek tervezési és vég­rehajtási tevékenységét. Ehhez nagymértékben igénybe vesz- szük majd a helyi pártszerve­zetek vezetőit és tagságát egy­aránt. Mindenekelőtt a köz- gazdasági szemlélet szélesebb körű elterjesztésére törek­szünk. Hogy konkrét példát is mondjak: a pártszervezetek már megtárgyalták a munka­erő-gazdálkodás helyzetét, s a helyi viszonyoknak megfele­lően alakították ki határoza­taikat. Időjárás — Hogyan alakultak a bé­rek? — A termelőszövetkezetek­ben a fél év végéig a tavalyi­nál mintegy 12, százalékkal magasabb a kifizetett bérek összege. Nagyobb arányú a nö­vekedés az alkalmazottaknál. A növekedés fő oka, hogy to­vább fejlesztették a segéd­üzemágakat, s így ezeken a he­lyeken nagyobb létszámmal dolgoznak. A tagok munkadí­ja a termelés további korsze­rűsödésével, a termelési érték és az árbevétel növekedésével összhangban változik minden évben. Erre azonban hatást gyakorolnak az időjárási té­nyezők, például a többszöri nö­vényvédelem, a takarmányok gyorsított ütemű betakarítása is. — Mit vár az eddig tapasz­taltak alapján a jövőtől? — A ceglédi járás gazdálko­dó egységei a megváltozott kö­rülmények között is keresik a továbblépés lehetőségeit, s ed­digi eredményes gazdálkodá­suk módot nyújt arra, hogy megfelelően végrehajtsák a népgazdaság igényei szerinti feladataikat. Mind a jövő év­ben, mind >a VI. ötéves terv során. Kovács Attila Ernő Járda, villany Gazdagodó Afbertirsa Albertirsán az idén mint­egy 14 millió forintot fordít a nagyközségi tanács község­fejlesztésre. Ebből 7 millió forintot a Győzelem úti új is­kola építésére fordítanak. Ki­lenc tanterem épül hagyomá­nyos építési módon. Bővítik az óvodát is. Jelenleg 50, ám a közeljövőben 75 apróság elhe­lyezését tudják biztosítani. Mint mindenütt, Albertirsán is sok segítséget nyújt a la­kosság a járdaéoítéshez. A Baross utcában és a Pozsonyi úton körülbelül 850—850 mé­ter járda készült el az idén. Az anyagöt a tanács, a mun­kaerőt a lakosság összefogá­sa adja majd. Háromszázezer forint jut a villanyhálózat fejlesztésére, ebből a Bercsényi úton és a Szabadság-telep sorházainál építenek vezetéket. Már átadták az albertirsai vízmüvet is, amelyet ötvenegy- millió forintos költséggel épí­tettek fel. Ehhez kétszer 100 köbméter víztároló, 500 köbmé­teres Aqua-Tórusz típusú víz­torony, 63 kilométeres csőháló­zat, 140 közkút és 52 tűzcsap tartozik. Folyik a víz beveze­tése a magánházakhoz is, ed­dig mintegy húsz családi ház­ban folyik egyszerű csap el- csavarásával a tiszta, egészsé­ges ivóvíz. Pálmától páfrányig Debrecenben nagy híre van az évente sorra kerülő virág- karneválnak. Cegléden a ked­vezményes dísznövényvásár örvendezteti meg az embere­ket. A tavalyi igen sikeres volt, s ezíen felbuzdulva, a Ba­rátság Termelőszövetkezet az orchideáiról híres szombathe­lyi Kertész Tsz-szel közösen ismét „növénybörzét” tartott. Erre most pénteken, piaci áru­sítóhelyükön került sor, a ko­szorúkötő előtti térségen. Újra festik a házakat Újra festik Cégiedén a Táncsics utcában a négyszintes házakat a Lenin Termelőszövetkezet építő részlegének dolgo­zói. Az ácsbrigád — a képen — az épületet állványozza. Apáti-Tóth Sándor felvétel» Cegléd a hazai lapokban A Nimród júliusi száma a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet az irányú terveiről ír, mely a vadgazdálkodási társulás lét­rehozásával kapcsolatos. A Kisalföld augusztus 8-i száma a Győrből elszármazott Lévai István olimpiai bronzér­mes ökölvívóval készített ri­portot, akinek évekig edzője volt a ceglédi születésű Török Szilárd. A Népszava július 13-i, a Magyar Nemzet július 10-i száma és a Magyar Mezőgaz­daság július 9-i száma Urbán Pál születésének 125. évfor dulójáról emlékezett meg. A múlt század 80-as éveinek vé­gén Urbán Pál irányításával kezdtek szervezkedni a ceglé­di földmunkások. A középkori erdészet A budai káptalan jelentése A napokban figyelemremél­tó és igényes könyv jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozá­sában Csőre Pál: A magyar erdőgazdálkodás története — Középkor címen. Hézagpótló műről van szó, amelyből nem hiányzik a tör­téneti botanika és az archeo- botanika ismerete, de a kö­zépkori öklevelek alapos tudá­sa sem. Győré Pál áttekintést ad a Kárpát-medencei erdők hon­foglalás előtti, majd utáni helyzetéről, a kora középkori történelmi keretekről, az állo­mányok faji összetételéről, az erdőhasználat módjáról egé­szen a XVI. századig. A szerző nem törekszik tel­jességre, bár történelmi, erdé­szeti korraiza egészen imponá­ló, sokrétű vizsgálódást takar, amit Csőre munkája híven igazol. Természetesen minden rész­letre nem terjedhet ki a fi­gyelme, de minden lényeges információt összegyűjt és be­mutat. így például, hogy Szol­nok megyének nincsenek szá­mottevő erdőségei, vagy a Bör­zsönyben, Bükkben milyen fák alkotják az erdőségeket stb. Az alcím arra enged követ­keztetni, hogy a kötettel nem fejezte be a szerző kutatásait, s remélhető, ebben több szó eshet a Ceglédet övező kisebb erdőkről is, melyeknek nagy jelentősége volt gazdasági és stratégiai értelemben egyaránt. Végül hadd álljon egy rész­let a Ceglédre vonatkozó ok­levélből: „A budai káptalan 1368. október 2-án kelt, Lajos királyhoz intézett jelentéséből, melyben az óbudai klarisszák- nak adományozott Cegléd bir­tok határainak megjárásáról számol be, olvasunk egy Toll (tullherdew) nevű erdőről, me­lyet Cegléd. Nagykőrös és Kecskemét városok, illetve helységek használtak." S. D. Amatőr képzőművészek kiállítása Hangulatos környezetben Kilencvenegy honvéd ama­tőr fotó- és képzőművész száz­hét alkotásából áll az a tár­lat, amelyet Kovács István ez­redes nyitott meg a napokban a ceglédi helyőrségi művelő­dési központban. Az emeleti nagyteremben kiállított fotók, festmények, fafaragások és grafikák, valamint szőttesek némelyike alkotójának ko­moly művészi tehetségéről árulkodik. Köztudott, hogy a hadsereg nem kimondottan művészkép­ző intézmény. Az amatőr al­kotók tevékenysége azonban nagy szerepet játszik a szemé­lyi állomány esztétikai neve­lésében, az ízlésformálásban. Az alkotások mindegyike ugyanis nem kaphat kiállító­termet: ezeket a laktanyák­ban és a körletekben díszítő­vagy funkcionáló elemekként használják májd fel. Így te­remtenek hangulatos környe­zetet a katonaélet mindennap­jaihoz. A Cegléden most bemutatott legjobb tizenhét mű egyébként a tárlat zárása után Budapest­re kerül, ahol is a néphadsereg többi amatőr alkotójának munkáival együtt tekinthetik meg az érdeklődők. Városunkban, a helyőrségi művelődési központban a kiál­lítás augusztus 28-ig várja a látogatókat. 1 V. I. Székülések Ceglédről. Ebben az évben 11 ezer 250 köbmé­ter bükköt és égerfát dolgoz­nak fel a Hordógyár üzemé­ben. Ebből 4 ezer 500 köbmé­ter késztermék készíthető, amelyből 1600 köbmétert ex­portálnak majd. A legfőbb partnerek az Olaszországban és találhatók. NSZK-ban, Angliában Kocséron és Nyársapáton Zenei pályát választanak Többféle hangszeren tanulhatnak A nagykőrösi városi zene­iskola ez év szeptemberében huszonnyolcadszor nyitja meg kapuit. Az első esztendőben 30 tanulója volt, most 515 van. A zeneiskola at eltelt csaknem három évtized alatt 8—10 ezer nagykőrösi és környékbeli gyermekkel és fiatallal ismer­tette és szerettette meg a mu­zsikát. Közülük mintegy öt- venen zenei pályán helyezked­tek el. A nagykőrösi zeneiskola nemcsak Nagykőrös zenekul­túráját szolgálja, működése nyomán úgy terjed a kör­nyékben a külterületeken is a zene, mint a villanyvilágí­tás. Kocséron és Nyársapáton a hatvanas évek óta ugyanis kihelyezett osztályokat tart fenn az iskola, melyekbe a tanyavilágból is többen jár­nak. Ezekről a kihelyezett osztályokról kérdeztük meg Bálint Ferencet, a zeneiskoi igazgatóját. — Kocséron és Nyársapáton is hetenként négyszer tar­tunk zeneórákat — mondotta. — Kocséron 60 tanulónk van a zongora, furulya és a szol­fézs, vagyis aZ általános ze­nei ismeretek tanszakán. — Az idén azonban a ko- cséri tanulók is bármilyen zenetanszakot, bármilyen hang­szert választhatnak. Ha töb­ben jelentkeznek egy tan­szakra, kijárnak a tanárok, ha kevesen, akkor a tanulók járnak Nagykőrösre tanulni aZ iskolába. Ezt az újítást az tet­te lehetővé, hogy huszonhatra emelkedett a tantestület lét­száma. Kocséron eddig a mű­velődési házban tartottuk a ze­neórákat, de ígéretet kaptunk, hogy a Gábor Áron Általános Iskolában is helyet adnak ne­künk. — Nyársapáton pár évvel később kezdtük meg a zene­oktatást, de az ottani szülők is örömmel taníttatják gyer­mekeiket a zenére. A tanulók sZáma 65. Nyársapáton eddig furulya, dalos-játékos zeneis­kola és zeneelmélet tanszakot tartottunk, de az idén az ot­tani tanulók is miként a ko- csériak, mindenféle hangsze­ren tanulhatnak. Bálint Ferenc Igazgató el­mondotta még, hogy több évtizedes megfigyelése sze­rint, Nagykőrösön és környé­kén sok a tehetséges fiatal. A tanári kar szívesen foglalko­zik felkutatásukkal és oktatá­sukkal. K. L. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Kertes ház sürgősen eladó. Cegléd. Vas­vári utca 16. szám. Cegieden 1000 négy­szögöl ezerjó szőlő az öregszőlőben el­adó, megosztva is. Érdeklődni lehet: va- délelőtt. Déli sámap Il4 ' fifl/o út'68/a. alatt. Eladó 3 szoba össz­komfortos ház és 12 személyes herendi étkészlet. Cegléd. Má­tyás király utca 14'a. Egyedülálló fiatal dol­gozó férfi külön be­járatú albérleti szo­bát keres. Választ kérem „Szakmunkás 114 491” .iellgére a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltségére, Ceg­léd, Teleki utca 30. szám. __________________ El adó 2 szobás OTP- lakás. Érdeklődni: Cegléd, Alszegi út 24. Marton. Betonkeverő gép el­adó. Cegléd, Hajó ut­ca 9. szám. Ceglédi telephelyre nappali portást FELVESZÜNK. Személyes Jelentkezés szombat kivételével: Vízkutató és Fúró Vállalat, Ceglédi üv. Cegléd» Rákóczi út 72. szám. Tyúkíárgya eladó. Cegléd, Bezerédi ut­ca 42. szám alatt. Zöldhalomban 800 négyszögöl szőlő, fú- rott kúttal, kis épü­lettel kétrészben is eladó. Érdeklődni: Cegléd, Kertész utca 31. szám. _________ Kü lön bejáratú búto­rozott szoba egy sze­mély részére kiadó. Cegléd, Vasvári utca 18. sz. Eladók boroshordók, szőlőprés és puttony. Cegléd. Déli út 112. szám,__________________ Be költözhető családi ház eladó. Cegléd, Csutak Kálmán utca 35. szám. ___________ Gy ermekkerékpár el­adó Cegléd. Damja­nich utca 8. szám. Bezzegné. Fiatal házaspár kü­lön bejáratú szoba, konyhás lakást keres. Cím: Cegléd, Víz utca 5. ISSN 0133 -2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents