Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-26 / 199. szám

’xMfap 1980. AUGUSZTUS 26„ KEDD Hagyománnyá erősödött BEFEJEZŐDTEK A SZOBI NAPOK «• ' A vád járás életének ki­emelkedő eseménye a minden év augusztusában megtartott Szobi napok. Mint ismeretes, a rendezvénysorozatot 11 év­vel ezelőtt indították el, azzal a céllal, hogy ápolják és erő­sítsék a határmenti település, valamint a szomszédos Cseh­szlovákiában élők barátságát, őrizzék a község és környéke népi, kulturális tradícióit. A 11 évvel ezelőtti — még csak próbálkozásnak induló — kéz. deményezés hagyománnyá erő­södött. Az évek során szerzett tapasztalatok sajátos politikai, kulturális és sportesemények­ből álló rendezvénysorozatot alakítottak ki. Mint az idei Szobi napok is bizonyítják, az eredeti elkép­zelés — a magyar—csehszlo­vák barátság továbbfejleszté­se és a nemzetiségek hagyo­mányainak ápolása — mellett, egyre nagyobb szerepet kap­nak a kulturális programoki a kiállítások, bemutatók, hang­versenyek. A Szobi napok lá­togatottságáról, eseményeinek sikeréről és a tapasztalatokról Preising Frigyesné, a helyi József Attila Művelődési Köz­pont igazgatója a következő­ket mondta: — Ügy hiszem, pontosabban: hisszük — hiszen a szervezés­ben a község vezetői nem hagynak magunkra minket; a végrehajtó bizottság év eleji ülésének egyik napirendi pont­ja mindig a Szobi napok —, hogy a jelenlegi koncepción nem kell változtatnunk. Jövőre is hasonló szellemben rendez­hetjük meg az eseményeket. Mindössze egy dologra kell jobban figyelnünk: a program tartalmazzon olyan előadáso­kat is, melyek a 30—40 évesek . érdeklődését felkelthetik. Hi­szen a tapasztalatok azt mu­tatják, ebből a korosztályból vettek részt a legkevesebben a rendezvényeken. — Minek volt a legnagyobb sikere? — Nehéz válaszolni erre a kérdésre — szinte valameny- nyi programnak. Az idei Szo­bi napokat különösen ünnepé­lyessé tette, hogy megnyitása egy időben volt a község fenn­állásának 700. évfordulója al­kalmából tartott megemléke­zéssel. Az ünnepségre sokan voltak kíváncsiak. Hasonló sikert aratott a művelődési központban a József Attila- emlékfal felavatása. A költő reliefjét a Szobon élő Szabó Imre szobrászművész készítette el. — Feltétlenül szólni kell — folytatta Preising Frigyesné —, a szocialista brigádok és a munkahelyi vezetők találkozó­járól is. Az előadást, melyet dr. Fodor László, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője tartott, élénk vita követte: a téma az egyenlő munkáért egyenlő bér volt. Kiállításaink is sok látogatót vonzottak, kü­lönösen a Véninger Margit ke­rámiáiból rendezett tárlat ara­tott nagy sikert. Az egyik na­pot pedig a gyerekeknek szen­teltük: a művelődési központ­ban reggeltől játékos progra­mok várták őket. — Talán egyetlen egy olyan eseményt' említhetek, mely ha kudarcnak nem is nevezhető, de látogatottsága, népszerűsé­ge messze elmaradt a várttól: ez a népművészeti kiállítás és vásár volt. Szobon első ízben rendeztünk kirakodóvásárt, a gyér érdeklődésnek ez is oka lehetett, de az is, hogy ugyan­ebben az időben a környéken több helyen, így Zebegényben, hasonló vásár várta az érdek­lődőket — mondta befejezésül Preising Frigyesné. K. £. AZ AKADÉMIAI KIADÓ GONDOZÁSÁBAN Negyvenkilenc tanulmány A Magyar Történészek Nem­zeti Bizottsága immár hatodik alkalommal publikálja a ma­gyar történetkutatás legújabb eredményeit. Az Akadémiai Kiadó gondozásában készült, 49 tanulmányt tartalmazó két impozáns kötet a Bukarestben a közelmúltban megrendezett XXV. nemzetközi törtépettu- dományi kongresszus alkalmá­ból látott napvilágot. Az angol, francia, német és orosz nyelven közölt tanulmá­nyok egy része kapcsolódik azokhoz a témákhoz, amelye­ket a Nemzetközi Történettu­dományi Bizottság a kongresz- szus napirendjére tűzött; egye­bek között beszámolnak a tör­ténettudományi kutatások új módszereiről, legfrissebb meto­TV-FIGYELÓ Wiener Walzer. Gyakorta szokás azt a dramaturgiai sza­bályt idézni, hogyha egy pus­ka valamely darab első fel­vonásában a falra kerül, ak­kor annak a darab végéig el kell sülnie. Most, hogy va­sárnap este végigszórakoztuk Görgey Gábor Wiener Walzer című bűnügyi komédiáját, még egy újabb ilyen színi törvényt summázhatunk: hogyha egy krimi elején hullát vélünk fel­fedezni, akkor annak a his­tória befejeztél g fel kell éled­nie. Ami ezt a szóban forgó iz­galmas vidámságot illeti, ab­ban — hála Nagy Attila kivá­ló mesterséges lélegeztető tu­dományának —. fel is éledt Szirtes Ádám eszményi merev­ségű teteme. Am amíg arra a bizonyos szájra száj mód­szerre sor került, bőven tör­tént annyi fordulat abban a luxus kupéban, amennyi egy ilyen általános leleplezősdihez szükséges. , Mert ugyebár kiderült, hogy Gáti Oszkár daliás gavallérja az imádott polgármesterné előtt már másokat is — köz­tük azt a göngyölt frizurás kis kokottot — imádott; hogy a tisztességben megőszült ál­lamügyész úr — (Páger An­tal játszotta, de micsoda kedv­vel, ízesen) számára fontosabb a díszplecsni, meg a kiemelt nyugdíj, mint az igazság és csak az igazság; s hogy ez a véletlenül összetoborzódott dí­szes kompánia még gyilkolni is képes, csakhogy alá ne hulljon az a jellembéli folto­kat, lelki bibircsókokat elfedő lepel. S mindez — nagy örömmel — szellemes megfogalmazás­ban, ügyesen poentíro^va ju­tott az előfizetők tudomására. Talán ha a befejezéskor ér­ződött némi gyakorlatlanság, amikor az árnyékvilágból visszaszármaztatott tetemmel is lereagáltatták, hogy ugyan miért maradt nyitva a vonat­ablak. s hogy ki után int vég­ső búcsút az a vészes lobo­gású textília. Gyakorlottabb kriminézők ezt tulmagyará- zásnak érezhették; amolyan túlbiztosításnak, hogy minden­ki megértse a megértendőket. Hanem most már — bólo­gathatott sok-sok dobozgazda — várjuk a folytatást! Lám, lám sem szövegszerzőért, sem színészmozgatóért nem kell a szomszédba menni, hogy egy ilyen ügyesen kigondolt és jól kikerekitett vétkes mese ke­rüljön a képernyőre, mert itt­hon is akad az elkészítéséhez jól értő szakember, egyrészt az már említett Görgey Gábor író, másrészt meg az ötletes vállalkozásairól már jól is­mert Szálkái Sándor rendező személyében. Bárha a Sza­badság térről is áramolni kez­dene egy igényes irodalmi anyagra épülő, hatásosan meg­rendezett krimifolyam. Zene. Amolyan nagy őszi betakarításféle folyik most a muzsikás világban Egy-két- HÁ-négy... zene! címmel (Csak azt tudná a jámbor gi­tár- meg dobrajongó, hogy azt a HÁ-t miért írták így, nagy­betűkkel.) Ez a betakarítás egyébiránt ritka nagyszabású, mert négy vasárnap estén át szinte min­den olyan személyiség megje­lenik a nézők előtt, aki szá­mított vagy számít ebben a sok-sok forrongás, irányzatke­resés és -váltás után mosta­nában lehiggadó műfajban. Legutóbb, vasárnap este Zorán koncertjének .felvételét láthattuk, amely — szimpátia ide, ellenszenv oda — minden­kit meggyőzhetett arról, hogy ennek az új módi dallamvilág­nak a legrégebben porondon lévő veteránja nem ok nélkül tudta átvészelni a zenekarala­pítások és -bomlások viharait, az újabb és újabb divathullá­mokat, ugyanis ő váltig önma­ga maradt. A régi dalnokok módjára mondta s mondja azt, amihez elsőrendű köze van, s ettől lett — jellemez­zük így — figurává. Marad­jon is meg annak... Akácz László dikai tapasztalatairól. Ezekkel a szakdolgozatokkal a magyar történetkutatók a kongresszus munkájához, a történettudo­mány aktuális kérdéseinek megvitatásához kívántak hoz. zájárulni. A tanulmányok másik része betekintést nyújt a magyar történészek — az elmúlt öt esztendőben folytatott mun­kájába, , A TANÉV FELADATAIRÓL Az ifjúság nagyobb felelősségével ÚJDONSÁGOK AZ OKTATÁSBAN, NEVELÉSBEN A múlt hét végén 140 gimnáziumi, szakközépisko­lai és szakmunkásképző in­tézeti igazgató, kollégiumi vezető, szakfelügyelő, isko­lai pártalapszervezeti tit­kár vagy pártcsoportveze­tő és KISZ-tanácsadó ta­nár gyűlt össze Cegléden, hogy a következő tanév feladatairól tanácskozzon. Nehéz lenne rövid ösz- szefoglalót adni: mi min­denről esett itt szó? Hi­szen csupán a második na­pon a négy szekcióülésen hetvennél többen kértek szót, s számos módszer vált közkinccsé — mind az ok­tatás-nevelés jobbá tételé­ért. Egy azonban bizonyos: a következő tanév sem tartogat kevesebb újdonsá­got, mint az előző. Más rendtartás Társadalmi fejlődésünk egyik feltétele a tudati viszo­nyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása. Ezért növelni kell a hatékony­ságot az oktatásban is, s ér­vényt kell szerezni a követel­mény nagyobb becsületének. A többi között ezeket hangsú­lyozva ismertette az új tan­év feladatait Farkas Lajosné, a Pest megyei tanács művelő­dési osztályának helyettes ve­zetője. A szakközépiskolákban ősz­től új rendtartás lép életbe, s az első évben már a kor­szerűsített nevelési és oktatá­si tervek alapján kell meg­VALTOZATOS PROGRAMMAL TIT-országjárás Az új ismeretterjesztő évad­ban a TIT szakképzett or­szágjárás-vezetői az IBUSZ- szal közösen ismét túrákra — hagyományos és új utakra — invitálják a .természetbaráto­kat. Az idei szezonban az ed­diginél több kirándulás szere­pel a programokban. A tájak, korok, múzeumok akcióban szervezett országjárások során felkeresik Északkelet-Ma- gyarországot, Szombathelyet és környékét, az Ormánságot. Újdonság a Nyugat-Magyar- ország, a Dél-Magyarország, a Balaton környék, a Szigetköz, valamint a Somogyország éle­tébe bepillantó utazás. Egyna­pos látogatóba indulhatnak autóbusszal Sopronba, Kőszeg­re, Debrecenbe és Egerbe. A régi korok építészetének kedvelőit vártúrákra hívják a rendezők: többek között Várgesztes, Sírok úticéllal. Az irodalmi kirándulásokon részt vevők bejárhatják Petőfi élet­útjának 'jelentősebb állomá­sait, Madách, Mikszáth, Vajda Móricz, Babits alkotóhelyeit. A természet szépségeiben gyönyörködhetnek a nemzeti parkokat meglátogatók; felke­resik a Hortobágyot, a Kis­kunságot. A növényritkaságo­kat kedvelőket elkalauzolják Pest megyébe, Vác rátáira, az MTA Botanikai Kutató Inté­zetének arborétumába. Guruló szabadegyetem cím­mel is szerveznek kirándulá­sokat. Az ismeretterjesztő elő­adásokhoz kapcsolódva az elő­adó mellett szakképzett or­szágjárás-vezető kalauzolja a hallgatókat. Az idén több utat szerveznek Csehszlovákiába, Romániába, s a Szovjetunióba is terveznek látogatást. szervezni az oktatást. Szep­tembertől a diákkörökben az orosz nyelvet is tanulhatják a szakmunkástanulók, s a szak­mai tanulmányi mozgalom — ezt a KISZ szervezi — ettől a tanévtől kiterjed a szak­munkásképző intézetekre is. Szabad sáv A gimnáziumokban, ahol már eiKezdödött a fakultatív oktatás, tovább kell finomíta­ni a felzárkóztatás módsze­reit, a második osztályokban pedig ősztől megkezdődnek a pályaorientációs foglalkozá­sok — heti egyórás tárgy ke­retében. Ugyancsak a gimná­ziumok második osztályában megjelenik az úgynevezett szaoad sáv: a matematika, a biológia és az idegen nyelvek közül választhatnak a diákok meghatározott óraszámiban. A cél itt a korábban szerzett is­meretek megerősítése, a gya­korlás, nem az új tananyag elsajátítása. Sok helyütt csökkén a gim­náziumokban a fizikai dolgo­zók gyermekeinek száma, sez ellen a beiskolázási propagan­da javításával, az ösztöndíjak juttatásával kell tenni. Ugyan­csak néhány gimnáziumban alacsony a továbbtanulásra jelentkezők, s a sikeresen fel­vételizők aránya, ezekben az iskolákban erősíteni kell a tanulmányi munkát is. Egyenlő esélyeket A szakközépiskolákban az üzemi gyakorlatok jobb elő­készítése, a szakirányú to­vábbtanulásra ösztönzés, az első osztályokban pedig a gyengébb tudású és készségű tanulók lemorzsolódásának csökkentése a következő tan­év kiemelt feladata. Tovább fejlődik tehát a kö­zépfokú oktatás Pest megyé­ben is. A teendők között akad néhány, amely külön fi­gyelmet is érdemel. Mindjárt a sorban az’ első a már em­lített felzárkóztatás, amely minden iskolatípusban az első év feladata, hiszen a tanulók az általános iskolákból eltérő tudással, felkészültséggel ér­keznek, s aligha eshet szó egyenlő tanulási esélyekről, ha e különbségek megmarad­nak a későbbiekben is. A fa­kultatív oktatás első évének tapasztalatai bizonyítják; a felzárkóztatás nem egyenlő a korrepetálással. A hiányzó is­meretek pótlásán túl az értel­mi és akarati tulajdonságok­nak a tanulás szolgálatába ál­lítása épp oly fontos, mint a lemaradás okainak feltárása. A módszerek is helyenként változók, néhol a tanulópá­rok, néhol az egyéni segítés, „Új tüzek lobognak ott.. A 100 ÉVE SZÜLETETT GUILLAUME APOLLINAIRE Kereken száz esztendeje, Rómában látta meg a napvi­lágot a századelő talán legki- sugárzóbb hatású költője, aki­ről M. Raymond, a neves iro­dalomtörténész többek között ezt írja: „Minden úton, amely 1905 és 1920 között nyílt a francia művészetben, ott ta­lálható az ő árnyéka”. Pedig Apollinaire — erede­ti nevén Wilhelm Apollinaris de Kostrowicky — tulajdon­képpen nem is volt francia; anyja száműzött lengyel arisz­tokrata lánya, apja kilétét máig is homály fedi; de fel­tehetően olasz volt. Ez az „étranger”, aki Monte Carló- ban és Nizzában nevelkedett, azonban hamarosan a francia szellemi és művészeti élet egyik központi figurája lesz, a kor legnagvobbjainak barát­ja és harcostársa; Jarry, Sal­mon, Jacob társaságában Pá­rizs kávéházainak ismert és népszerű alakja. Az „új fes­tészet” (Matisse, Picasso, Lá­ger, Braque, Duchamp és mások) nagyhatású propagá- tora; az új képzőművészeti irányzat, a kubizmus legalább annyira az ő nevéhez is fűző­dik, mint az alkotókéhoz; képzőművészeti kritikáiban, elemzéseiben külföldön is érezhető hatással népszerűsí­ti az avantgarde-ot. De mindenekelőtt költő, aki­nek neve egybeforrt a mo­dern líra fogalmával. A vil- loni örökségen, s a szimboliz­mus átmeneti hatásán túllépve, a költő) kifejezésmód megújí­tására törekszik, tele van öt­letté!, leleménnyel, játékosság­gal és mélységgel; költői ké­peinek szépsége magával ra­gad, s követőkre talál. Csodá­latos nyelvi - gazdagsága, s ugyanakkor egyszerűsége ezért a fordítók legnagyobb próba­tétele is; elég ha csak a Mi- rabeau híd című költeményé­re gondolunk, amelynek utol­érhetetlen zeneiségét a leg­jobb magyar versfordítók igyekeztek egymással verseng­ve megőrizni a magyar nyel­vű átültetésekben. Versei néha riportszerűen reálisak, s ugyanakkor jelké­pekkel teliek „Koponyám gyer­meke te lettél szép Minervám / Örökre koronám a vérem csillaga" — írja, miután 1916- ban a lövészárokban egy grá- nátrepesz átüti sisakját és ko­ponyáját, s a sebesülés nyo- mait haláláig viselnie kell. Hatása a francia, majd ké­sőbb, már halála után, a vi­lág irodalmára beláthatatlan nagy; ahol modern Ura szüle­tett. ott mindenütt kimutat­ható Apollinaire öröksége. Kassák Lajos szavaival élve: „az új költészetet adta a vi­lágnak’’. De senki sem tudná job­ban összefoglalni ars poeticá­ját, mint ő maga nagy össze­gező versei egyikében (Egy szép vörösesszőkéhez), ahol mintegy szintézisét adja az új költői törekvéseknek: „... az óriási s furcsa bir­tokra vágyunk Ahol a virágzó rejtelem hajlong felénk Uj tüzek lobognak ott s eleddig nem látott színek. Ezernyi súlytalan lebegő látomás S ezekből kell valóságot terem­tenünk." G. A. néhol a szervezett korrepetá­lás vált gyakorlattá, s tény, hogy elsősorban azoknál a tanulóknál jártak eredmény­nyel, akiknél nem annyira a tanulási szándékkal, mint in­kább a hiányzó tudással volt baj. A második a pályaorientá­ció, a továbbtanulás kérdései Idei a szám: az 1887 érettsé­giző diák közül csupán 782-en kísérelték meg a felvételi vizsgát s az országos 59 szá­zalékkal szemben csupán 51,7 százalékuk felelt meg a kö­vetelményeknek. Mindez arra mutat: a gimnáziumi liberális értékelés, s a hivatásra, to­vábbtanulásra nem kellő fel- készültséggel, tárgyi tudással induló diák egyaránt hibás. Több módszer S a harmadik: a ma még csak szárnyait bontogató ta­nulmányi mozgalom kérdése, amely az iménti gondon is enyhíthet. Arról van szó: a KISZ kezdeményezésére már a megye néhány gimnáziumá­ban gyakorlattá vált — pél­dául a ceglédi Kossuth Gim­náziumban —, hogy a tanul­mányi fegyelem erősítésére több módszert együtt alkal­maznak, s a tanulmányi ered­mény javulását a KlSZ-alap- szervezet is követeli és érté­keli. Nem azonos ez a hagyo­mányos tanulmányi verse­nyekkel — inkább a hiányzá­sok csökkentéséről, a mulasz­tások pótlásáról, a diákfiatalok egymást segítő, jobb tanulás­ra ösztönző magatartásáról eshet szó. Ez az a mozgalom, amelynek erősödnie kellene a gimnáziumokban, szakközép- iskolákban, s amelyet ősztől meghonosítanak a szakmun­kásképző intézetek is. Ifjúsági szervezet A tanév egyben újdonságo­kat hoz az ifjúsági mozgalom­ban is. Ezekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottságának titká­ra, és Aranyosi László, a Vö­röskereszt Pest megyei ve­zetőségének titkára. A XII. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtása, a KISZ X. kongresszusára készülődés je­gyében telik az ifjúsági moz­galom következő éve. Elsősor­ban a KISZ-tagok táborának gyarapítására törekszenek Pest megyében, mert bár a szervezettség hasonlatos az országoshoz, még mindig akad olyan szakmunkásképző in­tézet, ahol a tanulók egyötö­de tagja csak az ifjúsági szer­vezetnek. A megye minden középisko­lája és szakmunkásképző in­tézete nagy feladatokat vál­lalt és vállalhat még a bör­zsönyi úttörővasút építéséből; a következő tanévben elsősor­ban a szakmunkástanulók szakértelmére lesz itt nagy szükség. A tanulmányi moz­galom sem csupán a KISZ sa­ját ügye, sikeréhez az iskolák pedagógusainak segítsége is kell. Még néhányat a' fontosabb események közül: szeptember első felében kerül sor a kö­zépfokú iskolákban a Szolida­ritási hét rendezvénysorozatá­ra, amelyet szeptember 21-én Gödöllőn a megyei ifjúsági találkozó zár. Ugyancsak ősz­szel tartják az Ifjúmunkás és szakmunkástanuló napokat, amelyek újdonsága lesz, hogy a szakmai-politikai vetélke­dőn egy csapatban verse­nyeznek majd a szakmunkás- tanulók, és a testvérüzemek fiatal dolgozói. Végül a kö­vetkező év elejétől ismét sor­ra megtartják a diákparla­menteket a középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben. Az ifjúsági vöröskereszte­sekre is fontos feladatok vár­nak, hiszen nekik jut a fősze­rep például a Vöröskereszt centenáriumára hirdetett rajzpá'yázaton, fotópályáza­ton, a vöröskereszt veteránjai­nak felkeresésében, vissza­emlékezéseik gyűjtésében. Vasvári G. Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents