Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

CEGLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRAS! ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM. 198. SZÄM 1980. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP Hol a hitelesített poháv? Egy ellenőrzés tapasztalatai Nagyobb gondot a higiéniára! Ellenőrző körúton jártak a közelmúltban — éves prog­ramjuk időarányos részét tel­jesítve — a járási hivatal ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tályának munkatársai. Az el­lenőrzések során, együttmű­ködve a 'községi tanácsok ha­sonló jellegű teendőket ellátó dolgozóival, kilenc kereskedel­mi és vendéglátóipari egysé­get látogattak sorra. Amint arról Czeröczki Já­nos, a járási hivatal munka­társa tájékoztatta lapunkat, a korúi; során tapasztaltak szin­te egyik helyen sem adnak okot a túlzott derűlátásra — már ami ,a területükhöz tar­tozó hálózatot illeti. Igen sok még az olyan bolt — és ven­déglátóhely. is — a járás köz­ségeiben, amely még a legalapvetőbb épí­téshatósági és munka vé- deími előírásoknak sem fe­lel meg. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmai és Malomipari Vállalat jászkarajenői tápíer- ményboltja például egyenesen életveszélyessé vált, s így al­kalmatlanná vált feladatai to­vábbi ellátására. Az utoljára ki tudja mikor tatarozott bolt fenntartója, a kereskedelmi és építési hatóságok többszöri felszólításait, — miszerint a veszélyhfefyzetet mielőbb szün­tessék meg —, mindeddig még válaszra sem méltatta. A já­rási hivatal utolsó felhívása .egyébként májusban kelt, s a következő lépése várhatóan a működési engedély visszavoná­sa lesz. Ez a döntés viszont — a terménybolt havi hétszáz­ezer forintos forgalmát tekint­ve —, a malomipari vállalat „jóvoltából”, végzetes lehet a községbeli háztáji gazdálko­dókra: komoly ellátási nehéz­ségeket okozhat. Gyakori jelenség volt egyes vendéglátóhelyeknél, hogy az italméréshez előírt, különböző űrtartalmú és megfelelő szá­mú hitelesített pohár közül csak keveset tudtak az üzlet­vezetők az ellenőröknek be­mutatni. Ez a meglehetősen súlyos mulasztás egyrészt sér­ti a belkereskedelmi minisz­ter idevonatkozó rendeletét, másrészt pedig a fogyasz­tói érdekeket veszi semmi­be. Egyszerűbben és kifejezőbben az ilyenfajta hanyagság neve: csalás — de egyáltalán nem a vendégek javára... A termelés-ellátásfelügyeleti osztály tapasztalatai szerint, több helyen a KÖJÁL előírta alapvető közegészségügyi sza­bályokat sem tartják be. A Pest megyei Vendéglátóipar: Vállalat — egyébként igen kulturált küllemű és szép be­rendezésű — kocséri eszpresz- szójában az üzletvezető nem tudta bemutatni az ellenőrök­nek a kötelező fagylaltmintá­kat, holott azon a napon mór igen nagy mennyiségű fagy­laltot árusított ki. Elgondolni is rossz, milyen következményeket okozha­tott volna az esetleges fer­tőzött csemege. E közérdekeket veszélyeztető súlyos mulasztásáért az üzlet vezetője a szabálysértési ható­ság előtt felel majd. Itt és most lehetetlen felsorolnunk, hány helyen bukkantak hason­ló hanyagságra az ellenőrök. Példaként csak azért áll itt a lapunkban korábban is elis­meréssel említett kocséri Nap­sugár presszó, mert annak ve­zetőjét néhány hónappal ez­előtt egy , másik szabálysérté­sért — záróratúllépés miatt — ugyancsak megbírságolták... Egyébként is sok a problé­ma a gebines boltokkal járás- szert e ... A bizonylati fegyel­met szinte sehol sem tartják be az üzletvezetők: olyan alapvető okmányok hollétéről (s nagyon sokszor még miben­létéről) sem tudnák számot adni, mint például a kávé­könyv, vagy a sörcsapolási könyv. Ezek nélkül, a kötele­zően előírt „papírok” nélkül — amelyeket pedig napraké­szen kellene vezetniük az ille­tékeseknek —, viszont a be­szerzett áru származását és az árképzés elveit sem tudták megnyugtató módon igazolni. Az ilyenfajta előírások meg­sértésében elsősorban az eldu­gott helyeken levő tanyai ve­gyesboltok „járnak az élen”. Közülük most a Nagykőrös és Vidéke Áfész 42-es számú Ko- csér és Kőröstetétlen közötti üzletét említjük. A fentebb említett üzletek Nagy tis/més Diákok az intézetben Az idén is nagy számban dolgoztak diákok a Gyümölcs­ös Dísznövénytermesztési Ku­tató Intézet gyümölcsöseiben, segítve ezzel a kutatómunkát és a termelői tevékenységet is. Remélhetően sokan kapnak itt kedvet a mezőgazdasági pá­lyához. Elmondható, hogy volt mit tenni, mert a gyümölcs­fák nagy termést adtak, a szeszélyes időjárás miatt pe­dig nagyon gyorsan kellett a termést betakarítani. Könnyebb lett a munka a rázógép széles körű használa­tával. A Scha urnán rázógép kiszolgálása ugyan nem volt könnyű feladat, de a gép mel­lett jól lehetett keresni. A gép valódi előnye az ap­ró gyümölcsök esetében mu­tatkozott meg igazán, hiszen az alanynövények anyafái, az úgynevezett törzsfák apró gyü­mölcsöt hoznak. Épp ez az egyik fontos előnyük, például a myrobalán, tengeri (majomj barack, sajmeggy. vadcseresz- r.ye valóban apró gyümölcsű, de a vadőszibarackok sem nagy gyümölcsük miatt kerül­tek a vírusmentes törzsültet­vénybe. Az egyes típusokat gondo­san elkülönítve szedjék a fák alól és a rázógép után egy­aránt. A fiatalok általában szerettek dolgozni az apró gyümölccsel, mert nem kellett vigyázni rá, itt csak a mag szá­mít. A behozott alanygyümöl­csöket a magozógépen dolgoz­ták fel, majd kimosták a magvakat. Gondos szárítás után kerülnek ezek a magvak fémzárolásra és marad a kuta­tóintézetben vagy eladásra ke­rül. A kiállított bizonyítvá­nyok tanúsítják, hogy az alanymag Ceglédről szárma­zik, s az vírusmentes is, ami lényegesen megnöveli a bioló­giai és gazdasági értékét. Nos, ilyen, és ehhez hasonló munkákban vették ki dereka­san a részüket a diákok. Jö­vőre újra várja őket a kutató- intézet. S. D. vezetői alaposan ráfizettek a „boltra”. Remélhetően már mindegyik vétkes levonta az esetből a megfelelő konzek­venciákat. Az ellenőrző körút tapasztalatait összegezve azon­ban mindebből az a legfőbb tanulság, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani az eddigi­eknél — úgy a vállalatok­nál mint a szövetkezetek­nél —, a belső ellenőrzés hatékonyságára. Ehhez mindennemű gazdasági alakulatnak fizetett apparátusa van, s ezen alakulatok veze­tőinek el kell érnie, hogy em­bereik megdolgozzanak a fi­zetésükért ... V. I. Sikeres rendezvénysorozat Jól szórakozott a közönség Sok ezer néző az előadásokon öt napon keresztül zenétől vol hangos a Szabadság tér és a Károlyi lakótelep játszótere. A Kossuth Művelődési Köz­pont ötnapos rendezvénysoro­zata zajlott. Az idő ezúttal ke­gyes volt a rendezőkhöz, a kel­lemes meleg és a napsütés vé­gigkísérte a műsorszámokat. Együttesek Az előző évek tapasztalatai jól beváltak, az idei rendezés sok jó ötletet meríthetett be­lőlük. A szombati nyitónapon, a Károlyi Mihály lakótelep játszóterén, valóban az ötlet­hez méltóan sok volt az ér­deklődő kisgyerek, így Baká- nyi Gyulának, aki játékos módszerekkel vezette be a ki­csiket a festék- és pasztellkré­ta használatának titkaiba, nem volt panaszra oka. A magyar- nótaest Talabér Erzsi és Mozsár Imre ' részvételével szintén nagy sikert aratott. Sokan voltak kíváncsiak Gyura István esti discoműso- rára is. Ez azonban némi csa­lódást okozott. A lemezlovas töredezett magyartalan és kis­sé gyámoltalannak tűnő össze­kötőszövegével képtelen volt igazán jó hangulatot teremte­ni. A zenei blokkokban elő­adott számok is csalódást okoztak, hiszen korántsem a legújabb discoslágerek közül válogatták őket. Elszállítják a törmeléket Rendezik a terepet, elszállítják a törmeléket a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulás dolgozói, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet egykori irodái helyén a Reggel utcában. A környező lakótelepek jobb ellátása érdekében szolgáltatóház épül majd itt. Apáti-Tóth Sándor felvétele Igen jól sikerült viszont a vasárnapi népművészeti bemu­tató és- vásár. A fazekasok, kékfestőik, bőrművesek, fafa­ragók, mézeskalács-, makramé- és kerámiakészítők asztalai előtt egész délelőtt hullám­zott a tömeg. A rendezők ugyan több vásárlót, látogatót vártak, ám úgy látszik a ceg­lédiek egy részét jobban érde­kelte a hobbikért. Nagy kár, mert kitűnő műsorról marad­ták le. A különböző citeraze- nekarok, asszonysörusoK, népi­táncegyüttesek parádés elő­adást tartotta*, s az esztergo­mi klubszínpad régi francia bohózatai is reme* szórako­zást nyújtotta* azoknak, akik vették a fáradságot ahhoz, hogy végignézzék. A kecske­méti Konzum együttes esti rock-koncertje Osztatlan sikert aratott. Bár az együttes tagjai­nak vah még mit tanulnia, kü­lönösen az enekesek prozódiá- ja hagyott kívánni valót maga. után, valószínű, hogy az együt­tes nevével a következő évek során gyakrabban találkozunk majd. A hétfői nap programjából a legsikerültebb a Spora együttes gyermekműsora volt. Sokat kellett ugyan várakoz­ni a kéttagú együttesre — há­romnegyed órás késéssel kezd­ték műsorukat —, ám megérte az időt. A kicsik nagy élvezet­tel hallgatták a sokszor álta­luk is jól ismert versek meg­zenésített változatait, s ami a legfontosabb, nemcsak hallga­tóként, passzív szemlélőként voltak jelen, hanem a két fiú ötletei aktív részvételre vette rá a 'kicsiket. (Nem volt túl nehéz dolguk.) A lábteniszbaj­nokság meglepően nagy érdek­lődés mellett zajlott. A lakó­telepen élő fiatal férfiak lá­zas izgalommal készültek a versenyekre, s meglehet, hogy versengésüket komolyabban vették, mint egyes NB l_es labdarúgók bajnoki mérkőzé­seikéiti " Bohózat A ceglédi Rekord-együttes búcsúkoncertjét tartotta hét­főn este. Különféle okok miatt az együttes feloszlott. Zenéjük annak ellenére, hogy a zene­kar tagjainak hangszeres tu­dása korántsincs megfelelő színvonalon, mégis lázba hoz­ta a közönséget. így a koncert sikeresnek mondható, bár az az ötlet, hogy a színpadon a ze­nekar egyes tagjai és rajongói temetői fejfával járkáltak, mintegy elparentálva az együt­test, enyhén szólva ízléstelen­nek tűnt. Arról nem is beszél­ve, hogy az együttes vezetője mereven elzárkózott az elől, hogy mintegy befolyását fel­használva ismertesse rajongói­val a szabadtéri többi műsor­számát, hogy miért ki tud­ja...? Kedden csak az esti órákban volt műsor, hiszen az alkot­mány ünnepi megemlékezések elvonták volna a nézőket az egyéb műsorszámoktől. A „Ku­tyaszorító” című három felvo- násos bohózat nagy sikert ara­tott, megérdemelten. A hab­könnyű, kifejezetten szabadté­ri színpadra való darab, kel­lemes humorával, jól felépített poénjaival jó benyomást kel­tett. Nagy kár, hogy a színi együttes nem hozott megfe­lelő erősítőberendezéseket — ez közvetlenül kezdés előtt de­rült ki, így a művelődési köz­pont rendezőinek sem volt le­hetőségük behangosítani a te­ret —, mert a hátsó sorokban állók már vajmi keveset hal­lottak a színészek beszédéből. Vetélkedő A legötletesebb és legjobban rendezett műsor szerdára ma­radt. A lakótelepi játszótéren egész délután nagy tömeg nyüzsgőit, s igen nagy élvezet­tel játszott mindenki a Monte Carlo elnevezésű játékon. Itt rulett, asztali lóverseny, snób- li, póker és ki tudná még fel­sorolni mi minden várta a játszani vágyókat. Öröm volt figyelni, hogy komolyan hu- szonegyező férfiak, milyen ne­héz külpolitikai, művészeti s egyéb kérdéseket tettek fel egymásnak. Itt ugyanis a sze­rencsejáték csak ürügy volt arra, hogy ki-ki bebizonyíthas­sa jártasságát az élet külön­böző. 'területein. Összességében megállapít­hatjuk, hogy o rendezvényso­rozat sikeres volt. Sokakat és sokszor tanítva szórakoztatott, a lakótelepen sok száz baráti ismeretség köttetett a játékok során, egyszóval megmozgatta az embereket. A rendezés mind­végig kitűnő volt. Késés, zavar alig-alig mutatkozott. Jogos az óhaj: találkozzunk jövőre ve­lük, ugyanitt. Kovács Attila Ernő Elaludt a betörő Hat nap alatt - falat alatt... sebb alakiság nélkül zajlik Az akta is éppen ezért jóvá vékonyabb lesz, kisebb helye, foglal el az irattárban. Per­sze, a gyorsított eljárásnak egyáltalán nem a hellyel való takarékoskodás a fő célja... Azon a bizonyos éjjelen a harminchárom éves Roboz Jó­zsefnek kisebb gondja is na­gyobb volt annál, mintsem, hogy a ceglédi járásbíróság statisztikáin meditáljon... Pedig gondolhatott volna rá: hiszen szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt neki is ré­sze volt abban, hogy a váro- sunkbeli törvényház büntető­ügyéinek száma eggyel gya­rapodott. Négyrendbeli, több­szörös visszaesőként elköve­tett lopás bűntette miatt há­romévi fegyházra ítélték ak­kor. 1977-ben. Lakás nélkül Büntetését kitöltve, embe­rünk dehogyis tornáztatta vol­na elméjét „hiábavalóságo­kon ..így hát azt sem tudta, hogy a járásbíróság ítéleteinek négyötöd része az 1979-es év második félévé­ben azonnal jogerőre emelke­dett. Mivel a vádlott és a vé­dő nem fellebbezett — bele­nyugodott az ítéletbe —. nem volt szükség másodfokú tár­gyalásra. S ha volt is, az íté­letek hetven százalékát a me­gyei bíróság is helybenhagy­ta. Egyébként a ceglédi járás­bíróság elismerten az elsők között áll a megyében, ha a közvádas ügyek átfutási ide­iének gyorsaságát vizsgáljuk. Ez a gyorsaság persze — a nyomozóhatóság, az ügyészség és természetesen a bírói ta­Megelőzés nácsok alapos munkájának köszönhetően — soha és se­hol nem megy a törvényes­ség rovására. Roboz József azonban so­hasem „foglalkozott” a ható­ságokkal. Nem törődött olyan „kicsinységekkel” sem, mint például a személyi igazolvány vagy az állandó bejelentett lakcím. Előbbit rég elvesztet­te már, utóbbival meg éppen nem rendelkezett azon az áp­rilisi éjjelen. Abonyban, a piactéren kószált 24-ről 25-re virradóra, s teli tüdővel szív­ta a szabad levegőt. Ezt a ket­tőt szerette: a szabadságot, meg a piát. Utóbbi nagyon hiányzott neki, felfeszítette hát az egyik elárusítóasztal fiókját — hátha... De nem talált benne, csak egy kabá­tot. A terepet elhagyva, menet közben szakértő szemmel vi'zsgálgatta a hacukát. Leg­feljebb két nagyfröccsöt ér> — állapította meg, s nagy ív­ben elhajította a iobb sorsra érdemes ruhadarabot... És mert valahol valamit Rqboz is hallhatott a kultúrszomjról: odaérve átugrotta a művelő­dési ház kerítését, majd a be- iárati ajtó üvegeit betörve, be­hatolt az épületbe. Bent több ajtót is feltört, de meg kel­lett győződnie arról, hogy mos­tanában igencsak szűk a rep­rezentációs keret a kultúrhá- zakban. Italt ugyanis itt sem talált. „No, majd a Kedvesben” — morogta, s már ott is volt a presszó előtt. Két rutinos mozdulat — és máris meg­nyílt az út befelé. Felpakolt: cigarettát, csokoládét, s egy üveg bort süllyesztett a zse­beibe. Eközben alaposan „be­ivott”, majd lepihent egy kis­sé — és elaludt a pult mö­gött. — Itt talált rá később a rendőrjárőr. Roboz békésen hortyogott egy időközben ál­tala összetört vermutosüveg romjai között. Kattant a bi­lincs ... „Lebuktam” — sum­mázta tömören a pórul járt betörő. „Lebuktam" A Roboz-féle ügyet az em­lékezetes 24-i éjszakát köve­tően már 28-adikán. délután két órakor — gyorsított eljá­rással — tárgyalni kezdte a ceglédi járásbíróság. Régi gyakorlat ez már a magyar törvénykezésben: minden, a fent leírt esethez hasonló ügyben élnek is a lehetőség­gel a bíróságok. Mikor is? Ha a tettenérés, a beisme­rés és az ügy egyszerű meg­ítélése folytán lehetővé válik, hogy a gyanúsítottat hat na­pon belül a bírói tanács elé állítsák. Ilyenkor az ügyész nem vádiratot, csupán egy feljegyzést küld a bíróságra. A törvényesség legszigorúbb betartásával lefolytatott tár­gyalás ekkor minden különö­Sokkal inkább cél a neve­lői hatás. Abban az esetben, ha az ítélet gyorsan követi t bűncselekményt, megvalósu a speciális prevenció: az el sődleges megelőzés. Vagyis az elkövető felelősségrevonása — és esetenként hűvösre tétele Ezenfelül a bűntettes közvet­len környezete is — amelyre okkal feltételezhető, hogy ab­ban számos, bűnelkövetésre hajlamos ember található — ugyancsak gyorsan értesül a büntetés mértékéről. És arró' is, hogy a szabadságvesztés­büntetés kitöltését az illető­nek azonnal meg kell kezde­nie: a haver, a barát, a „bal­hétól” számított hat napon belül lakat alá kerül... Ez a tény már sok potenciális bű­nözőt tartott vissza a kiter­velt bűncselekmény elköveté­sétől. ★ Egyébként Roboz Józsefet a ceglédi járásbíróság dr. Dobi Imre büntetőtanácsa — mint többszörös és különös vissza­esőt — tízhónapi. börtönben végrehajtandó szabadságvesz­tésre ítélte. Az ítélet a kihir­detésekor, 1980. április 28-án jogerőre emelkedett, s a bün­tetés kitöltését Roboz még aznap megkezdte. Vörös István ISSN 0133—2600 (CeglMt HtrleDI 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents