Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

Már cr /eVő évre készülnek Sikerek a búzatermesztésben Bevált a küksünkomhágneiás AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM Ára 1.60 formt 1980. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP Okosok I gazat állítunk, amikor leírjuk: a tanácstagi jelölőgyűléseken szót kérő választópolgárok nagy többsége józanul ítélte meg a településfejlesztésben megtett utat, s a további le­hetőségeket. Amit nevezhe­tünk — kissé elvontan fo­galmazva — akár az állam- polgári felelősségtudat meg­nyilvánulásának, akár az ország gazdasági gondjai megértésének, a lényeg egy valami, s ez a realitások tisztelete. Hiba lenne ugyanakkor elsiklani egy olyan, mellékesnek látszó, de valójában nem ötödran- gú tapasztalat fölött, amit szintén a jelölőgyűlések szolgáltattak, s ez a követ­kező: sok helyen ott voltak a szót kérők között az „okosok”. Azok, akik min­dent mindenkinél jobban tudnak; fejből sorolják, mi­nek kell meglennie holnap­ra, de legkésőbb holnap- utánra, akik a teendőket úgy fogják fel, mint amik csakis a tehetetlenkedés miatt nem lettek megoldott feladatok. Nincs elég isko­lai tanterem? Azért, mert nem gondoskodott róla a a- nács. Nincs ott a víz min­den utcában? Legyen eré­lyes a tanács. Súlyos hely­zetet okoz a megye néme­lyik városában a lakás­hiány? Építtessen több la­kást a tanács”. Folytathatnánk a felsoro­lást, de ez is elég annak ér­zékeltetésére, mit értünk az okosok megtestesítette ma­gatartáson,- s miért ítélj üli olyan jelzésnek, amire fi­gyelni kell, ami közgondol­kodásunk egy részterepére — a szükségesnél ritkáb­ban említett részterepére — vet fényt. Az adottságoktól, a realitásoktól független vélemény — ha megfogal­mazásának jó szándéka két­ségtelen is — azért veszé­lyes, mert kimondója okos „ és bátor embernek látszik, olyannak tehát, akire érde­mes máskor is figyelni. Rá­adásul ez az okos és bátor ember — miközben mások töprengenek, tipródnak, méricskélnek és számolgat­nak — kifogyhatatlan az ötletekből. Bűvészként húz­za elő zsebéből az újnál is újabb programokat, javas­latokat, elképzeléseket, mint a vízfolyás, úgy mondja, még ez is kell, az is kell. M eghökkentően hangzik, ám így igaz: a hama- ri okosok java nem ; iskolázatlan ember, nem olyan valaki, akinek nin­csenek ismereteti a tágabb világról, aki azt hiszi, tele- : pülése az ország közepe. S ami még inkább elgondol­koztató: a fiatalok között szép számmal akadnak olyanok, akik szinte sikk- , nek tartják ezt az okossá­got...! Alig várnak arra, : hogy beolvashassanak az il­letékeseknek, bármely fó- : rum kínálkozik is erre ak- ; tuális lehetőségként. Csak éDnen azt nem tudni, ille­tékesek-e azok. akiket az okosok kárhoztatnak, csak épnen az nem világos, hogy ; a beolvasás' ismétlődése, s a cselekedetekben részt nem vállalás hogyan fér össze?! A legutóbbi mondatot a nagykátai járásban szerzett tapasztalatok fogalmaztat- , ták meg velünk. Itt ugyan­is — tisztelet a kivételnek — amikor a társadalmi ösz- szefogásból. részt vállalók Ma: 3. oldal {Raktárakban áll a pénzünk (Csulák András) 4. oldal Egy kísérlet sík re és kudarca (Koffán Éva) 6. oldal Ä törvény ostora (Babus Endre) 7. oldal Jöjjenek be, » nézzék meg velünk! (Valkó Béla) 8. oldal A közösségért éltek... (Kriszt György) Túl vagyunk az idei nyár legnagyobb feladatot adó me­zőgazdasági munkálatain: Pest megyében is magtárban a búza. A hét elején ugyan még volt némi lemaradás a szalmabetakarításban és a tarlóhántásban — előbbinek 65, utóbbinak 45—50 százalékát végezték el a kenyér ünnepe előtt a mezőgazdasági nagy­üzemek —, azóta viszont a jó időt kihasználva, jelentő# területeket szabadítottak meg az értékes mellékterméktől, s az agrotechnikai köve­telményeknek megfele­lően a földek nagy több­ségén talajba forgatták a tarlót. A jelenlegi időszak legsür­gősebb teendője a szántás. Erre most kiválóan alkalma­sak a talajok. Nemcsak a nagy teljesítményű erőgépe­ket, de akár a kisebb, 50 ló­erős traktorokát is igénybe kell venni. Később ugyanis, ha az esők elmaradnak, kő­keménnyé. száradhat a talaj. S ez alaposan megnöveli, a költségeket. Az idei aratásnak egyéb­ként a legfontosabb és a jövő szempontjából is megszívle­lendő tanulsága a szervezett kombájncsere volt. A figyelem a sikeres búza- termelés befejeződése után megyeszerte a kukorica felé fordul. Az idén még a tava­lyinál is lényegesebb lesz, hogy a jó minőségű silókuko­ricát szemesként takarítsák be az üzemek, pótolva így az árvizek, a belvizek é3 a késés miatt várhatóan kicső mennyi- * ségeket. Napraforgóból, a becslések sződl Virágzó Termelőszövetkezet 101 hektáros táblájáról szedik lel a bálázógépek után a kötegelt szalmát. Barcza Zsolt felvétele I szerint, szép hozamokra van kilátás. A szőlőre szintén nem lehet panaszuk a termelők­nek, bár még egyelőre nem indult meg az érés. Elmond­hatjuk. a megye mezőgazda­sága összességében teljesítet­te első féléves növénytermesz­tési tervét, és megfelelő ősz- szefogással elérhető, hogy a második félévben se legye­nek jelentős lemaradások. Eh­hez azonban szervezett össze­fogásra lesz sz!ükség, hiszen a munkák torlódni fognak. Részint a tengeriérésnek kitolódása, részint pedig a zöldség, gyümölcs sze­dése okoz majd gondot a gazdaságoknak. A jövő évi felkészülést már a közeljövőben meg kell kez­deni. A gazdaságok eredmé­nyes tevékenységét serkentik majd az 1981. január 1-vel életbe lépő új termelői árak is. MSéss-gyarsmérleg Élénkülő forgalom A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi forgalma júliusban 751,5 mil­lió forintra emelkedett, 12,6 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőttit. Az idei első félévihez viszonyítva ez emelkedő tendenciát mutat. Júniusban például az áfészek- nek több mint a fele kisebb Wácr Cegléd, B&dakeslúsz Több energia jut a minőségre Vácott, o fotókémia felleg­várában, gondokkal téli idő­szakot hagytak maguk mö­gött — napjainkig. Módosíta­niuk kellett eredeti tervezett termékösszetételüket: miután visszaesett az igény a fotó­papírok iránt, helyettük több filmgyártásra vállalkoztak. Az első félévben 2 millió 614 ezer négyzetméter papírt és 636 ezer négyzetméter filmet állítottak elő. Az embereket szükség szerint csoportosítot­ták át, s mindenki — vezetők és munkások egyaránt — azt tartotta szem előtt, hogy folyamatosan termelhes­senek az üzemek. A kérdésre, hogy vajon nem sínylette-e meg a termékek minősége is a sok módosítást, a kényszerű átszervezéseket, határozott nem a válasz. Év elején a vállalatvezetés fő feladatul a veszteségek, a se­lejt csökkentését tűzte célul, s a méregdrága ezüsttel való takarékosságnál is messzeme­nően előírta a minőség bizto­sítását. A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyára nem kevésbé ké­nyes termékei hírnevére, mint a FORTE. Tudják, a tőkés piacokat csak jó minőségű felsőruházati cikkekkel tart­hatják meg. A számítottnál némiképp kevesebb kabát ké­szült tőkés exportra, az ösz- szes kiszállítás csaknem hat­van százaléka. Elképzelhető, hogy 74 ezer kabátból egyet­len kifogásolható sem akadt? Nem képzelet dolga, ez a tény. / A tőkés partnerek saját minőségi átvevőket kül­denek Ceglédre, akik minden cikket egyenként minősítenek. Különösen az év első hó­napjaiban küszködtek a Bu­dakalászi Szövőgyárban:egyik tőkés szállítójuk megszüntet­te a gyár által festéshez hasz­nált vegyszer gyártását. El­kezdődött ugyan azonnal a hazai kísérletezgetés, de a korábbi jó, stabil minőséghez képest főként három termék- csoport kelméi nem feleltek meg a kívántnak; a szabad­idő-ruhaszövetek,' a lepedő­áruk és néhány damaszt. A második negyedévben már feltornászták a minőségi szin­tet 84,5 százalékra. fgy a tervezett 85,9 szá­zalékos első osztályú részarány valószínűleg elérhető év végéig. Igaz, nagy-nagy erőfeszítés­sel, mondta Zsupán Ferenc igazgató. Legfőként a gyártás­közi ellenőrzés megszigorítá­sától várható eredmény. De az is ösztönző erő, hogy a dolgozók minőségi bérezésben részesülnek; a gépekről leke­rülő szövetek minőségétől függ, hogy mennyi lesz a ke­resetük. Lejárt tehát a meny- nyiségi szemlélet Budakalá- szon is — hat hónap alatt 3 millió 772 ezer négyzetméter méterárut szőttek, bizonyíték rá, hogy az export biztonsági tartalék (BT) javult a tava­lyihoz képest, jelenleg 12,1 százalék. D. Gy. forgalmat ért el az 1979. év júniusáénál, s júliusban pe­dig többségük 10 százalékkal nagyobb eredményt produkált. A legnagyobb növekedést, a tavalyinál 31,4 százalékkal többet az Öcsa és Vidéke, a Pécel—Isaszeg (23,1 százalék) és a sülysápi Alsó-Tápiómen- ti Áfész (19,5 százalék) érte el. A szövetkezeti vendéglátás szerényebb eredményekkel rukkolt ki. Júliusban 134,5 millió forint volt a teljes ár­bevétel, amely 5,2 százalékos emelkedést jelent. Elsők: a Gödöllő és Vidéke, valamint a Szobi Áfész egyaránt 13,8 százalékkal, valamint az Alsó* Tápiómenti Áfész, ahol 12,1 százalékkal lett nagyobb a júliusi bevétel a tavalyinál. A héthavi bolti kiskeres­kedelmi forgalom 4,6 milliárd, a vendéglátásé pedig 781 mil­lió forint volt. A bolti árbe­vétel — folyó áron számítva 9,9, a vendéglátásból szárma­zó pedig 2,7 százalékkal lett nagyobb 1979 első hét hónap­jáénál. Nagy érdeklődés az OMÉK-on invázió a dunavarsányi pavilonban Az NSZK nemzeti napja keretében tegnap a Német Szövetségi Köztársaság élel­miszerpiaca ' 1960 és 1990 kö­zött címmel dr. Bruno Tietz neves marketingszakember, egyetemi tanár tartott előadást az OMÉK-on. A je­len levő külkereskedelmi vál­lalatok és termelők számos fontos információt kaptak, ' A vásárt egyébként igen sokan keresték fel az érdek­lődők, így egyebek között a dunavarsányi Petőfi Tsz ház­táji nyúltenyésztési bemuta­tóját is nagy számban tekin­tették meg a vendégek. A mezőgazdaság gépesítésének történetéről Is kaphatnak képet a látogatók. Hoffer-traktor a 30-as évekből. Hátul a képen, középen: Ihászi József, a Termelőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetsé­gének titkára, mellette jobbra Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. A közös gazdaság a kisál­lattenyésztési pavilonban 11- féle nyúlketrecet állított ki. Ezek közül öt a kistermelők számára készült. A termelő- szövetkezet célja az, hogy minél több emberrel megis­mertesse és megkedveltesse a háztáji nyúltenyésztést. A ka­pott tájékoztatás szerint a helyszínen is igen sokan ren­deltek a praktikus állattartó berendezésekből. A hernádi Március 15. Tsz új mérlegtartós baromfióljai­ban kétféle panelt alkalmaz: az egyik polisztirolos beton- keverék, a másik cement és faforgács elegyítésével ké­szül. A nagyüzemek szakem­berei figyelmébe ajánljuk 1a 16 ezer 800 tojás befogadásá­ra alkalmas saját tervezésű és gyártású keltetőgépüket is. (Az OMÉK-ról szóló ripor­tunkat a 7. oldalon közöljük.) KOZELET Trethon Ferenc munkaügyi miniszter szombaton visszaér­kezett a Német Szövetségi Köztársaságból. Hama Takeshi, a Japán Kommunista Párt elnöksége állandó bizottságának tagja az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására augusz­tus 11—23-a között látogatást tett hazánkban küldöttség élén. A küldöttség szombaton elutazott Budapestről Josef Érti, az NSZK élel­mezésügyi,* mezőgazdasági és erdészeti minisztere szomba­ton elutazott hazánkból. 11 V seregét végignézik, eléggé tagolt mezőnyt látnak. Van­nak az egészen fiatalok, a KISZ-esek soraiba éppen bekerültek, s azután a kö­zépkorúak meg az időseb­bek. Hiányoznak viszont — nem a véleményt mondók, hanem a cselekvők közül — a húsz és harmincöt kö­zöttiek, azok, akiknek leg­többször, leginkább szemér lyes előnyük is van az ál­dozatkészség teremtette bölcsődéből, óvodából, ál­talános iskolai tanterem­ből. Tápiószecsőn például a szükség még azt is megkö­vetelte, hogy egy valami­kori istállóban, későbbi ter­melőszövetkezeti kovács­műhelyben tartsák a gyer­mekek gyakorlati foglal­koztatását, ám amikor vég­re arról eshetett szó, hogy iskola épül, s hogy társadal­mi összefogással mit lehet­ne javítani egyéb tekintet­ben is az oktatás körülmé­nyein, akkor bizony a ko­rábban okosok, a leghango­sabbak voltaic azok, akik nem érünk rá indokkal — de az sem volt ritka, hogy indok nélküli merev elzár­kózással — feleltek a hívó szóra. T ermészetes: az állam­polgárnak joga az is, hogy elhárítsa a tár­sadalmi tevékenység bár­mely formáját, így a társa­dalmi munka önként vál­lalt lehetőségét is. Csak­hogy: miféle etika békítheti össze a bírálók, de a cse­lekvők közé nem állók ma­gatartását? Vagy arról van szó, hogy sokan összeté­vesztik a bírálatot a cse­lekvéssel, úgy vélik, nekik az a dolguk, hogy jól meg­mondják a véleményüket, másoknak pedig szigorú kö­telme a bírálat alapján ug­rani, cselekedni? S még az sem zavarja őket, hogy ezek a mások, ezek az ugrani hajlandók a szomszédaik, az utcában lakók, a telepü­lésen élők, azaz olyanok, akiknek nem a hivatali fe­gyelem írja elő, miként bánjanak a lakossági észre­vételekkel és javaslatok­kal...?! Furcsa kettősség. S nem­csak az említett települé­sen, járásban, hanem má­sutt is, hiszen például az új lakótelepeken, ahol az ott élők többsége fiatal, a ta­nácsok sokkal nehezebben tudnak bármilyen társadal­mi munkaakciót megszer­vezni, mint a község, a vá­ros más részén. Annak el­sorolásához, hol mi kelle­ne, nem szükségeltetik kü­lönösebb okosság, hiszen szinte minden kellene, ami még nincsen, s még több cellene abból, amiből van már ugyan, de nem elég. A cívülről osztogatott tanács, ímennyiben szabad nevén nevezni az így létrejövő nelyzetet, nem más, mint a tíbic kényelme, annak vál- alása, hogy — az illető nem vállal semmit. Mond valamit, de előzményekkel §s következményekkel nem najlódik. feltételeket nem mérlegel. S most már csak ízt kell eldönteni, hogy az így mondottaknak köze van-e a közéleti aktivitás­hoz, a részvételhez? Ha rgyanis a puszta szöveget, ráadásul a realitásokkal nem sok kötődést fölmuta­tó szöveget is aktivitásnak véljük, akkor azokat sért­jük, bántjuk meg. akik nap­ról napra cselekednek. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents