Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-23 / 197. szám
1980. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT ~x?Map Pótolni próbálják a pótolhatatlant Ismét szárnyra kelt a gondozott gyerekek egy csoportja Több, mint háromezer állami gondozott gyerek, sorsával foglalkoznak a megyében, s mindez csaknem húszmillió forintot kíván évente. A megyei központ a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet Pomázon. Körültekintő munka A községben valamikor az 1770-es évek elején épült föl a nemes barokk ívelésű kastély. Most itt működik a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet. A budakalászi nagyközségi tanács építőipari költségvetési üzemének dolgozói szorgoskodnak itt Kívülről már befejezték az újjáépítést, a festést, a szigorú műemléki előírások szerint. Belül még tart a munka. A felszabadulásnak kellett elérkeznie, hogy a kastély végre olyan funkciót kapjon, amely hasznos a társadalomnak. Az igazgatói irodában (1978- ban a kastély mögött új épületet emeltek.) dr. Simon Lajos igazgató fogad, aki 1972 óta áll az intézet élén. Csendes, halkszavú ember. Húsz éve dolgozik már a gyermek- védelemben. — Minden átmenetileg idekerülő gyermek sorsa mögött — mondja —, tragédia húzódik meg. Meghalt az egyik, vagy mindkét szülő. A szülői magatartás, vagy más szociális ok miatt a gyermek veszéSzóvá tették A tanács intézkedett A jelölő gyűléseken elhangzott számos közérdekű bejelentés és panasz közül most az egészségüggyel kapcsolatban elhangzottakat gyűjtöttük csokorba. Belcsev Raskó György és Asztalos Józsefné tanácstagok javasolták a gyermekorvosi szakrendelés megnyitását valamennyi üzemben. Az egészségügyi osztály válasza szerint az igény jogos ugyan, de a rendelkezések miatt ez a kérdés így nem oldható meg. Ismeretes viszont, hogy a Szabadságforrás úti központi gyermekintézmények a város egyes területeiről nehezen megközelíthetnek, éppen ezért a tervekben szerepel, hogy a gyermek körzeti orvosi rendelést a Liget utcai szakorvosi rendelőintézet bővítésekor odaköltöztetik. Borbék István, Nagy József és Pongrácz Ferencné tanácstagok a lakótelepiék nevében javasolták, hogy ott körzeti orvosi rendelőt létesítsenek, ha kell, ideiglenes helyiségben is. Javasolták továbbá, hogy gyermekszakorvosi rendelés is legyen a lakótelepen. Az egészségügyi osztály válasza: Lehetséges, hogy a Felszabadulás lakótelepen egy felnőtt és egy gyermekkörzeti orvosi rendelő létesül. Megvalósításának időpontját azonban az anyagi lehetőségek határozzák meg. Érdemben csak a jövő év elején tudnak nyilatkozni ... Sok tanácstag a környezetvédelemmel kapcsolatban tett jogos észrevételt. Fülöp Béla tanácstag például kifogásolta, hogy a vasúti villasor végén, az Óbuda Tsz csirkefeldolgozó részlege a nyílt csapadékelvezető csatornába hordja a hulladékot. A Szentendre városi Állami Közegészségügyi Járványügyi Szolgálat levélben szólította fel az Óbuda Tsz-t, hogy saját területén jelöljön ki olyan helyet a hulladékok gyűjtésére, amely megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A jövőben ezt folyamatosan ellenőrzik. Csenki István tanácstag az Április 4. utcából azt kifogásolta, hogy sokan az utcára vezetik ki a szennyvizet. A válasz szerint a csatorna kiviteli terve elkészült, s az építési munka is elkezdődött már. Az Április 4. utcában a munkát azonban csak akkor lehet megkezdeni (a Belső körút miatt), ha a városközpontból a közlekedés a KPM-mel való egyeztetés után megoldódik. lyeztetett lett. Meg kell menteni önmaga és a társadalom számára. Erre teremti meg a lehetőséget a családjogi törvény és az az áldozatkész anyagi támogatás, melyet az állandói kapunk... A beszélgetésből lassan kibontakozik az intézet dolgozóinak munkája. Felügyeletük alatt megyeszerte 24 nevelőszülői felügyelő, 15 hivatásos pártfogó, 3 utógondozó, 17 pedagógiai csoport (tanító, tanár, pszichológus, orvos, ápolónő), s számos más kisegítő alkalmazott dolgozik éjjelnappal, s ez szó szerint értendő, hogy megpróbáljanak valamit pótolni a pótolhatatlanból, a családi élet melegségéből. Anyagi támogatás Az átmenetileg idekerülő gyerekek (a pornázi kastély csak elosztó funkciót tölt be) útja egyenes. Innen kerülnek el a 3 év fölötti gyerekek a különféle megyei nevelő intézetekbe. S ha a sors úgy ki vánja, maradnak ott az önálló élet kezdéséig. Akkor 5000-től 30 000 forintig, az új, most már önálló élet elkezdéséhez nyújtanak anyagi segítséget. Az intézetnek ilyen célra ebben az esztendőben 575 ezer forint áll a rendel kezésére, s ebből egy bizonyos összeget éppen most osztottak ki ünnepélyes keretek között Elgondolkozva a szülői magatartásról szólnék, de az igazgató sietve közbevág: — Nem ilyen egyértelmű a helyzet. Sok szülő kerül önhibáján kívül, mondjuk egy hosszabb ideig tartó, vagy fertőző betegség következtében olyan helyzetbe, hogy már nem tud dönteni a gyermeke sorsáról. Persze, az is igaz, sajnos, hogy van olyan szülő is, aki nem akar dönteni gyermeke sorsáról. Akkor kezdődik a mi szerepünk, a mi tevékenységünk... A kastély udvarán átsétálva sok fiatallal találkozom, Mindegyiknek tekintetét kutatom. Nem találok semmi rendkívülit, hacsak azt nem, hogy mosolygós az arcuk. SZENTENDREI ^/twtop A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Kiválók és Érdemesek Kitüntetett társadalmi munkások A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár előcsarnokában dr. Barát Endre, az MSZMP Szentendre városi bizottságának első titkára, Marosvölgyi Lajos tanácselnök éá Kovács Árpádné, a Hazafias Népfront Szentendre városi bizottságának titkára az alkotmány napja alkalmából TÁRSADALMI MUNKÁÉRT jel- I vénnyel és oklevéllel tüntette ki: Turcsányi Imrénét, az MSZMP Szentendre városi bizottságának pto-vezetőjét, Németh Józsefet, a Városgazdálkodási vállalat igazgatóját, Monori Imrét, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat építésvezetőjét, a városgazdálkodási Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádját, a Beton- és Vasbeton- Ipari Művek szentendrei gyára Kandó Kálmán szocialista brigádját, Géczi Sándor főhadnagyot, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ-bizottságának titkárát, Heil Istvánt, a Papírgyár nyomdavezetőjét, a központi napköziotthonos konyha kollektíváját, Petro- vity Sándornét, készletgazdálkodási csoportvezetőt és Tamási Györgyöt, a PEFÉM esztergályosát. KIVÁLÓ TÁRSADALMI MUNKÁS kitüntető jelvényt kapott: Papp Tibor nyugalmazott zenetanár, Aszalós Sándor előadó, Máté Györgyné, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár dolgozója, Puppán Jenő építészmérnök, Schuszter Gyuláné nyugdíjas, dr. Bodó Tiborné egészségügy! dolgozó, Szirtes Attila, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozója. Érdemes társadalmi munkás jelvényt kaptak: Mezei Bé- láné nyugdíjas, Kovács Lászlóné tanácsi dolgozó, dr. Tokai Ferencné, a kertbarát-nőklub tagja, Orlei Elemér és Magyar János, a PEFÉM dolgozói, Fazakas Lajos nyugdíjas, Sinoros Budáné, a kertbarátszövetség vezetőségi tagja, Dómján Ödön kisiparos, Verba Lászlóné, a Papírgyár munkása, Steffler Ildikó pedagógus, Szeredi Mária könyvtáros és Kapás / Ferencné, a kertbarátok szövetségének tagja. Szigetmonostoron, a járási alkotmánynapi ünnepségen* KIVÁLÓ TÁRSADALMI MUNKÁS kitüntető jelvényt és oklevelet kapott: Pallós József, a HNF községi titkára, Korláth Sándor kőműves és Budavári József ta- nácsag. ÉRDEMES TÁRSADALMI MUNKÁS jelvényt kapott: Juhász Imre, a Fővárosi Vízművek dolgozója, Horváth László pedagógus, a Kék Duna szakszövetkezet Kossuth Lajos szocialista brigádja és a lakatoscsoportja, Pintér István, Szilágyi Jenő és Farsang László gépkocsivezetők, Sallai József szerelő és a KÖVlZIG Wes selényi szocialista brigádja. Gabona és gyümölcs Betakarításfinálé Befejeződött az őszi búza betakarítása. Az Óbuda Termelőszövetkezet 307 hektárról szállította be a gabonát, és jó átlagtermést könyvelhetett el. A Kék Duna Szakszövetkezetben is befejeződtek az aratási munkák, 557 hektáron. Az Úttörő Termelőszövetkezet 154 hektárról takarította be a. termést. Mindhárom termelő- szövetkezet túlhaladta a tervezett, hektáronkénti 34,3 mázsás átlagot. Jól halad a közös gazdaságok gyümölcsszürete is. Eddig összesen 129 hektárról 500 tonna kajszibarackot szedtek le, őszibarackból pedig 580 tonnát. Kajszibarackból egyébként hosszú évek óta ilyen gazdag termés nem volt. Beszélgetés a bemondónővel Nem lehetett ellenállni A műemlékvédelmi kenység, szerte a világon, bályozott. A Velencei Charta előírásai szerint dolgozik a magyar műemlékvédelem is. A munka komplex tévé. kenység. Régész, történész, szobrász, kőfaragó, ács, kőműves és mérnök, jól összehangolt, együttes tevékenysége lehet csak eredményes. Megmentik a visegrádi várat Viharos múlt, izgalmas jelen Ékszerek zálogban Visegrád. Fellegvár. A várrendszer — beleértve a fellegvárat is —, építési ideje a tatárjárást követő évtizedre tehető. A munkálatok — melynek során először a lakótorony készült el —, 1250 körül kez- dődtek. A sziklás terepen a fellegvár építése nagy anyagi áldozatokat követelt, ezért Mária királyné, IV. Béla felesége, legszebb ékszereit elzálogosította, hogy fedezni tudják az építés költségeit... Kísérőmmel, Fteszi Béla építésvezetővel kapaszkodunk fölfelé. Az északi falnál megállunk ... Az 1200-as évek katonai tapasztalata szerint a komoly kővárak sikeresen állták a mongol faltörő gépek ostromát. Bizonyára így volt, csakhogy az akkori stratégák nem vették figyelembe az időt. — Nézze csak — mondja kísérőm. — Időközben a tufa. rétegű sziklák meglazultak, omlásukkal lehetett számolni. A Dorogi Aknamélyítő Vállalat tehát felállította betonágyúit a fallal szemben ... És elkezdődött az ostrom. Nem a falak omlásáért, hanem megmentéséért. Sok-sok köbméter betont lőttek a sziklába, amelyek az északi frontot tartják. A fal most ismét erős. Károly Róbert 1320 körül költözött ide udvartartásával, s itt-játszódott le Zách Felicián s családja tragédiája ... ... Harangoznak délre, lúdvári ebédre:/ Akkor mene Fe. liczián/ A király elébe.I A király elébej De nem az ebédre: /Rettenetes bosszúálló/ Kardja volt kezébe... Koronák és diadém Ferbert Mihály kőműves csoportvezetővel a déli kaputoronynál találkozunk. Az első kalapácsütéstől kezdve itt dolgozik, az építésvezetőségnél pedig már húsz éve. A kaputornyot, boltíveit, a szigorú rekonstrukciós terv alapján, maga rakta műemléki téglából. Ez a formás, vörös tégla pontos mása a középkorban használtnak. Mezőtúron gyártják a műemlékvédőknek. Ferbert Mihály, mikor, hogy, tíz- tizenkét embert dirigál itt fönt a sziklákon. A régészek, a mérnökök, a műemlékesek papírra vetett rajzát a fejében őrzi. De amazok meg honnan tudják?... A fellegvár 1330 után királyi kincstárrá alakult át. Itt őrizték a magyar koronát, a koronázási ékszereket. Sőt, Nagy Lajos idején a lengyel koronát, Zsigmond uralkodása alatt a német-római császári diadémot is ... Ferbert Mihály fejében hordja a rajzokat. Tudja mi a teendője. De amazok, a rajzok készítői, honnan tudják?. .. Zimankós hideg téli éjszaka, 1440-ben. Kottáner Ilona, Erzsébet királyné megbízásából nagy tettre készül: el akarja lopni a koronát. Kottáner Ilona naplót vezetett. Szerencsére. Íme: „... 1440. február 21-én éjszaka nagy rettegések árán vállalkoztam arra, hogy a királynő parancsát végrehajtsam és a királyi koronát elorozzam ... A koronát a kápolnán keresztül vittük ki... Estére Komáromba értünk, ahol még azon éjszakán megszületett László (V. László) király...” A fellegvár Mátyás alatt második virágkorát élte, azonban, a török hadjáratok megindulásával. 1543-tól 1686-ig török martalócok lakták. Amit 150 év alatt meghagyott a török a várból, azt Lipót császár parancsára 1702-ben felrobbantották. A leomlott falakról bizony kevés adat akadna, ha nem segített volna a régészeknek a koronarabló asszony naplója. Az épületrészek felismeréséhez ez nyújtott értékes támpontokat... Dől az udvari fal Lassan visszaérkezünk a múltból a jelenbe, ami ugyancsak sok izgalmat rejteget. Három évvel ezelőtt vették észre, hogy a belső várpalota udvari fala kezd kifelé dűlni. Ez a falrész 700 éves. A döntés hamar megszületett: meg kell menteni! Nyaktörő mutatványok között, az építésvezetőség dolgozói stabilizálni tudták a veszélyes falszakaszt, de a 82 centiméteres kiemelkedést ma is látni lehet. Ottjártamkor éppen egy Mátyás korabeli kőkaput kezdtek összerakni. A hiányzó törmelékdarabokat az omladék között kell megtalálni... Figyelem az embereket, az Országos Műemlék Felügyelőség visegrádi építésvezetőségének dolgozóit, akik itt múltat mentenek 56 millió forintért. A munka szemlátomást halad, de még jobban menne, ha nem kellene gyakran megszakítani, mert máshová vezénylik őket. Pedig a munkások terv szerint akarnák dolgozni. AHÁNY EMBER, annyiféleképpen kötődik lakóhelyéhez. Az egyik egyszerűen tudomásul veszi, elfogadja létezése színterét; a másikban olykor — a maga számára is meglepő — hangulat, kedv ébred, hogy többet megismerjen otthona környezetéből; és sokan vannak, akik szinte szerelmes lobogásban élnek együtt a választott hellyel. Mindent tudnak róla, mégis meg-megújuló örömmel kutatják szépsége, vonzása titkait. Endrei Judit, a televízió bemondónője az utóbbiak közül való. — Gyökér nélkül, talajtala- nul nem lehet élni. Az Alföldön voltam gyerek, aztán Szegeden laktam a férjemmel, de mindig azt éreztem, hogy még nem találtam meg a helyemet, a helyet, ahol igazán és sokáig szeretnék élni. Kislánykoromból szép emlékeket őriztem egy Duna menti kisvárosról, mélyen rögződtek bennem délies hangulatú, apró házai, kanyargós, tiszta utcái, a környező hegyek. Igen, Szentendre, ahol a szüleimmel sokat barangoltam, egyszercsak elő- hívódott bennem, és a kép annyira megragadó volt, hogy nem lehetett ellenállnom. Hél éve nekifogtunk az építkezésnek, és 1974 óta már gyökeret eresztve, itthon vagyok. Azt hiszem, végleg — nem tudom máshol elképzelni az életemet. AZ IDEI Szentendrei Nvár egyik kedvelt színfoltja volta vasárnap délelőtti zenés városnéző séta, amelyen Endrei Judit kalauzolta a városka régi híveit és a frissiben rajongókká lett, új látogatóit. Szokatlan szerepét avatottan, alapos helyismeretre valló tudással alakította. — Nézze, hát éve élek ebben a csodálatos városban, annyi öröm forrása volt már számomra, hogy kezdtem úgy érezni: valahogyan viszonoznom kell ajándékait. Amikor megtudtam, hogy az idei nyáron zenés séták is lesznek, elmentem a művelődési központba, és kértem, hadd vezessem én ezeket a — végül igen népszerűvé váló — csatangolá- sokat. Az adósságom ennél, persze, jóval nagyobb. Hamarosan megtudakolom, hogyan léphetnék a Szentendre Barátainak Köre tagjai közé. Lehet, közhelynek hangzik, de nem bánom: tenni akarok, s minél többet, a városért. — Gondolom, ha nem tagja is az említett körnek, barátai már vannak Szentendrén. — Amikor arról beszéltem, hogy gyökér nélkül képtelenség élni, a barátságra is gondoltam. Itt szinte mindenki ismeri egymást, a köszönés, a „hogy van?” természetes dolog. Ez persze kevés a szorosabb kötődéshez; igazán bensőséges barátainkkal, Csik- szentmihályi Róbert szobrász- művész és Pirk Ambrus kertészmérnök családjával gyakran összeülünk, s beszéljünk bármennyit, a fele időben biztosan a városról áradozunk. ENNYI RAJONGÁS fölé talán tapintatlanság árnyékot vetni, mégis hadd kérdezzem meg: Szentendrén minden tökéletes? Ügy mosolyodik el, hogy rögtön tudom, azt a fajta zokszót fogom hallani, ahogyan az anyák panaszolják gyermekük csínyjeit. — Háziasszony is vagyok, és ebben a minőségemben sokszor bosszankodom az ellátás hibái, a még nem igazán kiépült üzlethálózat és a sajátságos nyitvatartási szokások miatt. Hétfőnként például csaknem minden zárva van, pedig vendégek, külföldi turisták akkor is jönnek szép számmal. — A város népszerűségének egyik pillére a sokszínű kulturális élet. Ebben nincs kifogásolnivalója? — Nincs, és elsősorban azért tartom én is pillérnek, mert egyáltalán nem szezonális jellegűek a művészet, a zene, általában a kultúra különféle rendezvényei. Tetszik, hogy, bár a főváros karnyújtásnyira van, a város vezetői nem mondják a lakóknak: menjetek Pestre művelődni, szóra, kozni, hanem itt, helyben kínálnak gazdag választékot az értelmes időtöltéshez. — Aki ennyire az egész várost szereti, örömforrásként és apróbb-nagyobb gondjaival együtt is, van-e leginkább kedves, a szívéhez különösen hozzánőtt részlete? MOST MÁSKÉPP mosolyog. Ahogyan vallomások előtt szokás. — A Templom-domb! Nem tudok betelni vele. Azt hinné az ember, hat év után már minden kövét, szögletét ismeri. Szó sincs róla! Gyakori sétáim előtt mindig izgatottan találgatom, mi újat fedezék föl ott megint? — Elhallgatnám még sokáig, de tudom, hamarosan készülnie kell az adásra. Fejezzük be egy tévés kérdéssel: elvállalná-e Szentendre bármilyen műfajú bemutatását a televízióban? — Két okból is boldogan. Nekem valóban végső választottam a város, mindig, mindenhol úgy beszélek róla, mint most itt magának. A másik ok: minden bemondó vágyik arra, hogy olykor mást, többet mutasson meg magából. Szívesen kezdeném ezt a bemutatkozást egy szentendrei műsorral. Füzesi István Kiállítás Fazekasremekek Ma, augusztus 23-án, szombaton, délután 16 órakor nyitja meg István Erzsébet, a Néprajzi Múzeum munkatársa. Patonai Ferenc sümegi kályhás és fazekasmester kiállítását a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban. A kiállítás szeptember 7-ig tart nyitva, s megtekinthető naponta 10—19 óra között. Az oldalt írta- Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter
