Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

ELLŐ! A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 20., SZERDA KISZ-esek közös tervei Együtt a város és a járás Bár korábban is előfordult néha, hogy az egyébként egy házban székelő városi, és já­rási KISZ-bizottság közös programokat hirdetett, a jelek szerint mostantól új alapokra építik az együttműködést a két testvérszervezetben. Ez annál is könnyebb, mert ár­nyalatnyi eltérésekkel, de> a célok azonosak. A különbség legfeljebb annyi, hogy a vá­rosban több az ifjúmunkás és a diák, különösen az egyete­mistákkal együtt, a járás köz­ségeiben viszont több fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezetekben. De még ezt is finomítanunk kell, hiszen Gödöllőn a Tan­gazdaságban is van KlSZ-szer- vezet, s a járásban is szép számmal akadnak munkásfia­talok, például az ikladi Ipari Műszergyárban vagy az ipari szövetkezetekben. Sőt közép- iskolásokban sinqs hiány, gon­doljunk csak az aszódi és a péceli gimnáziumra vagy a péceli mezőgazdasági szak­munkásképzőre. Erőpróba önmagától kínálkozik tehát a kapcsolat erősítése, amely­ről Hentz Károly, a városi és Márton András, a járási KISZ-titkár tájékoztatta la­punkat Elmondták, hogy az együttműködés első s mind­járt nagy erőpróbát jelentő alkalma a Gödöllőn, szeptem­ber 21-én rendezendő Pest me­gyei ifjúsági találkozó lesz, amelynek az Agrártudomá­nyi. Egyetem ad otthont. A város és a községek KISZ-esei közösen vállalták a szervezést, a technikai feltételek megte­remtését. Főpróbának szánják az együttműködésben az ifjú­munkás és szakmunkástanuló napok rendezvénysorozatát, amelynek nyitánya megelőzi a megyei találkozót: szeptember 13-án kezdődik, s október 12- én zárul a program. A hónap­nyi időben természetesen va­lamennyi érdekelt alapszerve­zetben, a szakmunkásképző intézetekben, az üzemekben és termelőszövetkezetekben lesz bőven rendezvény, de ez­úttal csak a város és a járás közös terveiről ejtünk szót. Vetélkedő Az ifjúsági szocialista bri­gádok vezetőinek tanácskozá­sát október 11-én tartják az Agrártudományi Egyetemen. Előtte, október 4-én a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok és a Fiatal Agrárszakemberek tanácsainak vezetői cserélik ki tapasztalataikat. Az ifjú­munkások és szakmunkásta­nulók olimpiáját a GSC sport­telepén tartják, remélhetőleg még jó időben, szeptember vé­gén. Ugyancsak szeptemberre tervezik az egyik legjobban várt közös eseményt: a mun­kavédelmi vetélkedőt, amely­nek a Tangazdaság ad otthont. Ezen az iparban és a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok egyaránt részt vehetnek. Se­gíti a vetélkedőt a MÉM Mű­szaki Intézetének KlSZ-szer- vezete is. A szakmai, technikai tanácsadáson kívül, amit az intézet munkavédelemmel fog­lalkozó kollektívája vállalt, a részvevőknek üzemlátogatáson mutatják be a legújabb mun­kavédelmi berendezéseket, el­járásokat A járási KISZ-esek nemré­giben élménydús kerék pártú­rán vettek részt a környéken, s most azt szeretnék, ha a város fiataljai is velük tarta­nának szeptember végén. Az biztos, hogy a vendéglátásra nem lesz panasz, s az is, hogy nem ez lesz az utolsó páros túra. Három Ál észből Végül már most érdemes tudniuk az érdeklődőknek ar­ról a közös vetélkedőről, amelyre együtt nevezhetnek a Pécel-Isaszeg, a Galgavidéke és Gödöllő és vidéke Áfész fiataljai. Húsz csapat teheti próbára az erejét a politikai, s vendéglátóipari és kereske­delmi szakmai ismeretekből, októberben. Egyelőre ennyit a közös tervekről. Ha ezek megvaló­sulnak, márpedig mi okunk lenne kételkedni, alighanem a jövőben több hasonló ese­ményről számolhatunk majd be. Örömmel. G. Z. Biztató kísérletek Értékteremtők az egyetemen Ha fürdünk, mosakszunk, mosunk, borotválkozunk, mo­sogatunk, vizet, szennyvizet eresztünk a lefolyóba. Aztán ügyet sem vetünk rá, mi tör­ténik vele. A szennyvíz, már ahol kiépült ilyen, vezetéke­ken, csatornákon távozik el, s tudomást legföljebb akkor ve­szünk róla, ha látjuk, hogy valahol szippantás kocsival, szerszámokkal a csatornák ak­nái körül dolgoznak, hogy a dugulást megszüntessék. Gödöl­lőn időnként máshonnan is tudhatjuk, hogy a szennyvíz a közelünkben folydogál: a Dó­zsa György úton, a könyvtár előtt ballagva gyakran áraszt bűzt a nyitott akna, ilyenkor szaporázzuk lépteinket... Szennyvíziszap No, de ott tartottunk, hogy a szennyvíz a csatornákon ál­talában gyorsan eltávozik. A tanácsoknak, a városgazdálko­dási vállalatoknak, a költség- vetési ütemeknek — hol mi­lyen céget bíznak meg a csa­tornák fenntartásával, keze­lésével, no és a szennyvíz tisztításával — éppen elég gondjuk van vele. A fejtö­rést, a többletmunkát persze néha az is kiváltja, hogy so­kan a szemetes kukába való tárgyakat, holmikat is a lefo­lyókba, a vécékbe dobják. Egy gépkocsis szennyvíztisztí­tó brigád vezetőjétől hallot­tam a minap, hogy az apróbb csontok, pálcikák, gyerekjáté­kok darabjai náluk nem men­nek újdonságszámba, halász­tak ők már ki eldugult Fogászat, belgyógyászat az Árammérőgyárban Nagyobb orvosi rendelő Régi kérésnek tesznek ele­get az Árammérőgyárban az­zal, hogy a régen kinőtt or­vosi rendelőt bővítik, korsze­rűsítik. A szakorvosi ellátásra eddig sem lehetett panasza a dolgozóknak, csak egy fájó pont volt, hogy hosszú ideig nem sikerült megszervezni az állandó üzemorvosi szolgálta­tást. A rendelő kicsi volt, ezért döntöttek úgy, hogy több mint kétszeresére növelik az orvosi ellátást nyújtó terüle­tet Ezt úgy tudják elérni, hogy a régi rendelő mögül! helyi­ségből más helyre költöztették a szerszámszerkesztést és a felszabadult területet haszno­sítják a szociális ellátás javí­tására. A tervek szerint a kö­vetkező helyiségeket alakítják ki: váró a laboratóriumhoz, személyzeti öltöző, zuhanyozó, mosdó. Együttes várószoba a fogászathoz és a belgyógyá­szathoz. Majd egy elkülönítő és együtt a bőr- és nőgyógyá­szat. Ez utóbbi helyiség ad he­tente otthont a szemészetnek is. Az augusztus 1-én megkez­dett felújítási-bővítési munka igen jó ütemben halad és szeretnék, hogy a munkálatok alatt is zavartalan legyen a szakrendelés. M. G. A gödöllői Agrártudományi Egyetem színháztermében tar­tották a népművelők napja járási-városi díszünnepségét, s köszöntötték azokat, akik al­kotmányunk ünnepe alkalmá­ból a; Szentendrén rendezett, megyei ünnepségen kitüntetés­ben részesültek. A járási-városi ünnepség el­nökségében foglalt helyet Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság első titkára, Benedek János, a városi tanács; dr. Sü- pek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Verseghi György, a Művelődési Minisztérium osz­tályvezető-helyettese, Jakab Béla, a Pest megyei tanács osztályvezető-helyettese. Termelés és kultúra Köszöntőjében Plutzer Mik­lós egyebek között azt hang­súlyozta, hogy milyen fontos küldetésük "Van azoknak, akik a művelődést, a kultúrát hi­vatásuknál fogva vagy társa­dalmi tevékenységként szol­gálják. A közművelődés társa­dalmi üggyé vált nglunk, s nem választható el a gazdasá­gi munkától. Ünnepi beszédet Verseghi György tartott. Jelképes is le­lehet, mondotta, hogy a köz- művelődés, köztük a népmű­velés kiválóságait ezekben a napokban köszöntik ország­szerte, amikor egy fontos gaz­dasági munka, a kenyér be­takarítása a végénél tart. Eb­ben a járásban és a város­ban a kultúra ügye jó párt­fogókra lelt, példázva azt, hogy ma már nemcsak a fő­város, de a vidék is felnőtt kulturális életet tud terem­teni. Öröm, hogy amint a me­gyénknek, úgy a járásnak és Elismerés az ünnep alkalmából A közművelődés társadalmi ügy a városnak is jelentős kul­turális hagyományai vannak, s sokat tesznek ennek őrzésé­ben. Közös siker — A gödöllői Helytörténet Gyűjtemény például már olyan rangú, hogy figyelnek rá a megyehatáron túl. A közmű­velődés ügyét szolgálók sokan vannak: bizakodásunkat ösz­tönözheti, hogy a közműve­lődést valóban elhivatottsággal támogatják a járás és a vá­ros vezetői, vannak jó intéz­mények — mondotta az elő­adó —, de nem szabad meg­feledkeznünk arról sem, hogy akad néhány község, ahol még jobb összefogásra lesz szükség. A most kitüntetet­tektől és társaiktól csak azt kérhetjük, hogy továbbra is tanúsítsanak szocialista el­kötelezettséget, tartsák meg az eddigi megújító erőt, hiszen a kulturális hagyományok őr­zésével itt, a Galga-vidékén is nemzeti értékeinket gyara­pítják. Az ünnepi beszéd elhang­zása után ajándéktárgyakkal és — műsorokkal kedvesked­tek azoknak, akik a megyei ünnepségen vettek át kitün­tetéseket. A bagi Muharay Ele­mér népi együttes, amelynek legfőbb patrónusa. a Galga­vidéke Áfész, nem most, ha­nem már korábban kapott kiváló szövetkezeti együttes címet, őket köszöntötte a gö­döllői egyetemi-városi vegyes­kar műsora. Széphalmi Pálnét, a zsámboki általános iskola pedagógusát a Szocialista kul­túráért kitüntetés új tulajdo­nosát, a vácszentlászlói cite- razenekar köszöntötte. Tóth Mihály, a Muharay együttes társadalmi vezetője ugyancsak a Szocialista kultúráért kitün­tetést kapta meg, Hidi Ferenc fafaragó csanakját vehette át, s a bagi asszonykórus köszön­tötte műsorával. Tóth Mihály- né, aki a bagi együttesben táncol, énekel, ruhát varr, hí­mez és közösséget teremt, a kiváló munkáért kitüntetés­ben részesült. Az isaszegi hím­zőkör által készített hímzett zsebkendő Volt a jutalma, és a bagi kis legények köszön­tötték táncukkal. Özvegy Kuti Mihályné, hímzőasszony, a tú­rái hagyományok hű őrzője, a a helyi művelődési ház lelkes aktívája, ugyancsak a kiváló munkáért kapott kitüntetést, őt a bagi citerás gyerekek kö­szöntötték. Gödöllő közművelődésében is sokan, végeznek jó mun­kát régóta. A Szocialista kul­túráért kitüntetést kapta kö, zülük Polónyi Péter, a hel; történeti gyűjtemény vezetője, akit méltán vettek körül itt is szeretettel: Hidi Ferenc csa- nakján és a hévízgyörki asz- szonyok köszöntőjén kívül egy szép népviseletes, hímzett, a színpadon is megtáncoltatott a babát kapott, amikor az asz- szonyok befejezték a táncot. Erdős Lászlóné, a Szocialis­ta kultúráért kitüntetés tu­lajdonosa, a Ganz Árammérő- gyár osztályvezetője, aki a munkásművelődés fáradhatat­lan szervezője. Öt Máté Ad­rien hegedűszólója köszöntöt­te. Ugyancsak a Szocialista kultúráért elismerésben ré- seszült a gödöllői Egyetemi- Városi Kórus — őket hama­rosan külön is bemutatjuk ol­vasóinknak —, amelynek tag­jait a Muharay együttes tisz­telte meg rövid műsorával. Kiváló munkáért A kiváló munkáért kitünte­tésben hárman részesültek a városból. Ujváry Gézáné, a kettes számú általános iskola zenei tagozatának tanára, a kórus helyettes karnagya Fe- renczi Beáta zfongoraszólójá- ban gyönyörködhetett. Bodrog- ligeti Jánosné, a gödöllői mű­velődési ház gondnoka ugyan­csak sok éves munkájaként pott kitüntetést, a bagi ci- ;erások kedveskedtek neki műsorukkal. Dr. Pete Zoltán­ná, a Karikás Frigyes általá­nos iskola tanárát Nándo­ri Szilvia zongorajátéka kö­szöntötte. Az ünnepség a gödöllői egye­temi-városi vegyeskar és a bagi Muharay-együttes nagy­szerű műsorával ért véget. F. I. szennyvízcsatornából nagyobb ruhadarabokat, például pufaj- kát is. Nem kis munka a községek, városok szennyvizét kezelőké. Mert azzal, hogy \ helysé­gekből kifolyik, meg nincs vége a szennyvízkezelésnek. Van, ahol gépekkel, vegysze­rekkel tisztítják meg, de min­denképpen ülepítik, hogy kü­lönválasszák belőle a viszony­lag szilárdabb részt — a szenyvíziszapot. S éppen ezzel a sokfajta anyaggal telítődött iszappal van a legtöbb gond. Hogy mást ne mondjunk: a most épülő észak-pesti tisztí­tóba naponta mintegy 560 ezer közméter szennyvíz érkezik majd, s ebből körülbelül 13 ezer köbméter iszapot válasz­tanak le. Egy jelentősebb méretű megyeszékhelyen 800— 1000, míg egy járásin napon­ta 2—300 köbméter csak az iszaptermés... Jobban fizetnek Ahonnét ezt megtudtuk, a gödöllői Agrártudományi Egyetem vízgazdálkodási és, meliorációs tanszéke. Itt azért is jól tájékozottak a szakem­berek, mert a Fővárosi Csator­názási Művek az egyetemet kérte fel: kutatásokkal, kísér­letekkel legyenek segítségükre a^nagy mennyiségű szennyvíz- iszap eltüntetési módszereinek kidolgozásában. — Az alapvető elképzelés úgy fogalmazható meg, hogy a fő cél nem ennek az anyag­nak a mezőgazdasági haszno­sításán van, hanem azon, hogy a szennyvíziszap úgy kerüljön vissza a természeti körforgásba, hogy ne okoz­zunk vele szennyezést — ma­gyarázza dr. Ravasz Tibor egyetemi docens, a kutatási téma vezetője. — De az eddigi kísérletek megnyugtató ténye az is, hogy a szennyvíziszap bizonyos mértékig a talajjaví­tásban, a tápanyagpótlásban is hasznosítható. Az egyetem gödöllői kísér­leti telepére a dél-pesti tisztí­tóból hozták a kutatásokhoz elegendő mennyiségű szenny­víziszapot. A kísérleti par­cellákon való, több hónapos téli sSikkasztás, majd a ta­lajba dolgozás után elsősor­ban kukoricát, búzát termel­tek, s azt tapasztalták, hogy az iszappal kezelt földön, a búza átlagosan hét és fél má­zsával adott többet hektáron­ként, mint az ellenőrző, a kontrollparcellán. A kukorica tavaly, ezen a homokos, laza talajon 6,5 tonnás átlagter­méssel fizetett, míg a hagyo­mányosan művelt és táplált földön 5 tonna termett. — Közben azt is tisztáz­nunk kellett, hogy nem tesz-e kárt ez az iszap a növényzet­ben, a termésben? Fogyaszt- ható-e, ami az ilyen földön terem? Nemcsak a talajt, a növényeket, hanem a növé­nyek termésével táplált állato­kat is megvizsgáltattuk, de káros jelenséget nem tapasz­taltunk. Sőt, a szennyvíziszap­ról elmondhatjuk, hogy olyan trágyának, talajjavító anyag­nak bizonyult, amiben a mik­roelemek tucatjai megtalál­hatók — mondja dr. Ravasz Tibor. — Nem véletlen, hogy a növények harmonikus fej­lődését jól segíti. Tíz hektáron A már eredményekkel ke­csegtető kísérletekben, az egyetem vízgazdálkodási és meliorációs tanszékén kívül, még másik ötnek a munkatár­sai, kutatói is közreműköd­nek. Tavaly őszi- és sárgaba­rack-ültetvények talaját is előkészítették barázdákkal a szennyvíziszappal való keze­léshez. Ezekben a kihordott iszap ősztől tavasáig szikkadt, majd betemették. Arra kíván­csiak, hogy az iszap nem ká­rosítja-e a fákat. Az eddig ta­pasztaltakról dr. Csider Lászlót, a kertészeti tanszék docensét kérdeztük. — Mivel a gyümölcsfák ter­mésében legfeljebb két év múlva mutatkozik meg a. ha­i tás, konkrét eredményekről nem tudok beszámolni. Arról viszont már igen, hogy a szennyvíziszappal nem kezelt állománnyal szemben, a szer­vestrágya hatásához hasonló jelenségeket figyelhettünk meg. Szép, haragoszöldek a hajtásaik, erőteljesebben nö­vekedett a törzskörméretük. S még valamit: jellemző, hogy a gyümölcsfák sokszor téli rügyfagykárt szenvednek. Azt láttuk, hogy a szennyvíziszap­pal kezelt parcellák fáinak rügykárosodása kisebb volt, mint a többié. — Egyébként már kilép­tünk a kisparcellás kísérleti stádiumból — újságolja még dr. Ravasz Tibor. — Az alsó- némedi Közös Üt Szakszövet­kezetben, amely talán tíz-ti- zenkét kilométerre van a dél­pesti szennyvíztisztítótól, tíz hektáron nagyüzemi kísérletbe fogtunk. Takarmánycirkot ter­melnek ezen a területen. Ezt azért is említettem, mert ah­hoz, hogy a főváros szennyvíz- iszapját folyamatosan, egy-két célgazdaság normális vetés­forgója közben fel lehessen használni, az elképzelések szerint mintegy 8—10 ezer hektár művelt terület kell majd. Fehér István Városi moziműsor Szerdán: Evezz egyedül. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Az erőd. Színes magyar ka­landfilm. Csak 16 éven felü­lieknek! Előadáskezdés: 6 és 8 órakor. Csütörtök: Hintó géppuská­val. Színes, szinkronizált szov­jet kaiandfikn. Csak 4 órakor! Az áldozat. Színes magyar bűnügyi fflim. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Előadás­kezdés 6 és 8 órakor. Kiállítási termék exportra Több gyártmányával szerepelt sikeresen az idei Pannó­nia ’80 kiállításon az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet. Ezek között volt a levegőmintavevő készülék is, amelynek azóta megkezdték a sorozatgyártását. A terméket mind a nyu­gati országokba, mind a szomszédos szocialista országokba ex­portálják. Képünkön: Dvorszki Lászlóné és Gregus Istvánná a készülék tranzisztoros blokkjainak szerelése közben. ISSN 0133—1951 (Gödöllői Hírlap) I

Next

/
Thumbnails
Contents