Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-19 / 194. szám
EREDMÉNYESSÉGÜK TITKA: KIHASZNÁLJÁK ADOTTSÁGAIKAT Budapest határában, az agglomerációs övezetben sajátos gondokkal küszködik ipari és mezőgazdasági üzem egyaránt. Hiszen nehéz legyőzni a főváros munkaerőcsábító hatását, nagyon jól kell ahhoz gazdálkodni, hogy az emberek ragaszkodjanak munkahelyükhöz, vidékiesebb életformájukhoz. Márpedig ez Gödön, a Duna-menti Tsz- nek sikerült. Ahhoz, hogy a nagyüzemi gazdálkodás feltételei létrejöjjenek, először egyesülniük kellett az aránylag kis területű és termelési értékű szövetkezeteknek. A Blagojev Kertészeti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a szokolyai Béke Tsz és a gödi Duna- menti Termelőszövetkezet fúziójával 1978. január 1-én alakult ki a mai Duna-menti Egyesült Tsz 4826 hektáros területnagysága. Megkezdődhetett hát az intenzív termelés, a sok tekintetben ipar- szerű gazdálkodás. A szövetkezet dinamikus fejlődésnek indult a három év alatt, 1977-hez viszonyítva 1979-re 184 százalékkal nőtt az árbevételük és 155 százalékkal a termelési értékük. Lendületesen fejlődött az élelmiszer-feldolgozás és a kereskedelem. A mezőgazda- sági tevékenységből származó árbevétel 315 százalékkal emelkedett, ugyanis a gödi téesz az alaptevékenységen kívüli munkából származó nyereséget is a mezőgazdaság fejlesztésére fordította. Tavaly például 50 millió forintot költöttek beruházásokra, több mint 90 százalékban a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A legjelentősebb beruházásuk a 330 ezer férőhelyes bábolnai rendszerű baromfi- telep Sződön, amely teljesen automatizált. A baromfi- ágazat éves termelése 80 millió forint értékű, s a termékek nem kis hányada kerül a nyugati országokba a Terimex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. A szövetkezetnek kitűnő adottságai vannak a juhtenyésztéshez, ezért feirzá'-.ai- ták a szarvasmarha-telepüket, s korszerűsítés után junta, - tásra alkalmassá tették az istállókat. Ezt a lépést az is indokolta, hogy a juhászati termékek lényegesen kedvezőbb feltételekkel exportálhatok, mint a szarvasmarna. Az egyesülés idején mind-' össze 350 darabos volt a tenyészjerke- és anyagjuhállományuk, 1980-ban már Jól jövedelmez a szövetkezet juhászata Vetésre készitik elő a talajt a gödi földeken 13 ezer juhot tart a gazdaság. Kétirányú hasznosításra állították be az állományt, vagyis a gyapjút és a húst értékesítik. A meghizlalt pecsenyebárányokat két csatornán, a Gyapjúforgalmi és Húsipari Vállalaton, másrészt a Terimpexen keresztül exportálják, a gyapjúval pedig importot takarítanak meg az országnak. Ugyanakkor máris a juhtej-termelés fejlesztésén gondolkodnak, szeretnék beindítani a tejfeldolgozást A szövetkezet eredményessége mindenekelőtt annak köszönhető, hogy adottságaik, a gazdaságossági szempontok messzemenő figyelem- bevételével alakították át termelésük szerkezetét, a növénytermesztési ágazatot pedig a nyereséges kulcságazatok szolgálatába állították. A szántóföldön tehát elsősorban takarmánynövényeket termelnek. Megőrizték azonban a szövetkezetek egyesülés előtti hagyományait is, s mivel a Blagojev téesznek és a gödi szövetkezetnek nagy tapasztalatai voltak a zöldségtermesztésben, a mai Duna- menti Tsz is foglalkozik ezzel az ágazattal. Ma mindössze nyolcféle zöldséget termesztenek, de ezeket korszerű technológiával, 80 SzázalékMunkában a borsófeldolgozó gépsor ban gépesítve. A 150 hektáron termelt paradicsomot lé formájában szállítják tovább- feldolgozásra a Budapesti és a Nagykőrösi Konzervgyárnak, a 100 hektárról betakarított zöldborsót pedig a Dunakeszi és a Nagykőrösi Konzervgyárnak. Nagykőrösön srórítják a 30 hektáron termesztett gödi kaprot is. A lakosság ellátását szolgálja a tetemes mennyiségű vegyes zöldség, amelynek nagy részét saját üzlethálózatukban értékesítik. A zöldségtermelés mellett virágkertészettel is foglalkoznak. A gödi Duna-menti Tsz jól kihasználja a másokkal való társulás előnyeit. Három termelési rendszernek: a soroksári paradicsomtermesztési és a gödöllői borsótermesztési rendszernek, valamint a Taurina Hús- és Tejtermelő Közös Vállalatnak a tagjai, de részt vesznek 14 gazdasági társulás munkájában is. Tervbe vették - a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalattal közösen - egy olyan gazdasági társaság létrehozását, amely ipari termékeik külföldi értékesítésével foglalkozna. KEDVENC VIRÁGUK: A SZEGFŰ Állatorvosi tanácsadás a háztájiban Szép a termés a fóliatelepen A 31 éves ceglédi Magyar-Szovjet Barátság MgTsz dolgozói kötelezőnek tartják tovább folytatni az elődök példamutató munkáját. Mind nagyobb feladataik megoldásához feltárják a rejtett tartalékokat, új technológiákat alkalmaznak, gazdasági társulásokhoz csatlakoznak. Kertészeti főágazatuk a legjelentősebb, éspedig a növényházi szegfűtermesztésből és a cserepes növények eladásából származó árbevételük mindig a legmagasabb. Hatalmas területen, 5 hektáron épült üvegházakban nyolc éve termesztenek virágokat. Az idén az újratelepített szegfű talaját 30 cm mélységben kicserélték, felújították, lehetőséget teremtve a termelés, az értékesítés, a virágexport fokozásához. A fóliatelepek 1979-ben már önálló egységként működtek. Országos érdeklődést váltott ki az elmúlt év őszén átadott, 10 000 m2 alapterületű, vízfüggönyös fóliatelep. A virágtermesztés mellett a szántóföldi zöldségtermesztéshez is adtak 3 millió jó minőségű zöldségpalántát ezek a telepek. A növénytermesztési főágazatban 3677 hektáron a búzának, a takarmány- és hibridkukoricának van döntő jelentősége. A múlt év kedvezőtlen időjárása, az aszály, a jégveres az erdészeti és szőlészeti ágazatokban nagy nehézségeket okozott. Jó munkával, A szegfű üvegházi „lakótelepe” helyes költséggazdálkodással, a munkaerő átcsoportosításával ezekben az ágazatokban is sikerült pótolni a veszteséget. Az állattenyésztési főágazat három állatfajjal foglalkozik: szarvasmarhával, sertéssel, juhhal. A tejtermelés egy év alatt 7%-kal emelkedett, egy tehén átlagban 3908 litert adott. Hízómarhatervüket 374 darabbal teljesítették, és sikerült előrelépni az üszőnevelés terén is. A sertéstenyésztés tavalyi legnagyobb eredménye a gazdaságos malacnevelés. A juhászat árbevételi tervét túlteljesítették. Kedvezőek a juh- tenyéstés feltételei, ezért ezt az ágazatot a termelőszövetkezet a jövőben fejleszteni kívánja. Jelentős a ceglédi Magyar-Szovjet Barátság MgTsz élelmiszerfeldolgozása és kereskedelmi tevékenysége is. Vágóhíd, húsfeldolgozó, sütőüzem működik itt. Saját vegyes-, hús-, zöldség- és virágboltjaikban árulják termékeiket. Vendéglátó egységeik is kedveltek. A szolgáltató főágazat pedig jelentős elvárásoknak felelt meg. A gépesítési főágazat a munkagépek javításán kívül ellátja az épületek, építmények karbantartását is. Az ágazat munkája biztonságos technológiai alapot ad a termelés növeléséhez. A szövetkezet segíti tagjait a háztáji művelésében, tenyészállatok, tápok és takarmányok, növényvédő szerek, mezőgazdasági kisgépek értékesítésével, állandó szakmai és állatorvosi tanácsadással, jól szervezett felvásárlással. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet egész sor közös vállalkozásban, társulásban vesz részt, amelyekben sikeresen javítja termelési eredményeit.
