Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

Módszer Hűséges útitárs az a mankós férfi ott, a ceglédi vasútállomás külső 2-es sínpárja mellett: minden reggel, nyolc óra negyven­kor lesi-várja a Pestről ér­kező, Szegedre induló sze­relvényt. Hűséges a vonat­hoz s a mindenkori uta­sokhoz. S elsősorban az apró­pénzhez, mert a jó erőben levő, ötvenes férfi — kére­gét. A peronon még nem kö­nyörög, talán szégyellt ma­gát a ceglédiek előtt. Ám alighogy fölbiceg a lépcsőn, nyomorúságos életét sírja el a zsebbe nemigen koto­rászó utasoknak. Ö, azok a kegyetlen uta­sok! Nem szánnák meg né­hány forinttal a rászoru­lót?! — Nem, bizony! — mondja egyik utastársam. — Figyelje meg a módsze­rét. A sántikáló férfi ízes magyar káromkodással „kö­szöni” meg a tolakodásáért nem fizetők jóságát. — Gyilkosok! Űtonállók! Szívtelenek! — kiáltja, s olyan erővel rúgja be a lengőajtót, mint vadnyuga­ti filmek főhőse a Saloon deszkáit... \ Ma sem kapott fröccsre- valót. Majd holnap, hol­napután, hiszen a hűséges útitárs, a kéregető, nem adja föl a reményt. (b. L> Parkosítják a Széchenyi utat Parkosítják, rendezik az év elején átadott Széchenyi úti 54 lakásos szalagház környékét a Pest megyei Települési, Tisztasági és Kommunális Vállalat parképítő részlegének dol­gozói. Tóth Sándor brigádja — a képen — a járdaszegélyt építi. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ifjúsági klub Albertié sári Aranykoszorú és pinceklub Szép sikert hozott az ifjú­sági klubod idei, veresegyházi találkozója: az albertirsai Tes- sedik ■ Sámuel MOZAIK Ifjú­sági Klub elnyerte az arany­koszorús címet, s a vele járó tízezer forintot. — Honnan adódik a klub kettős neve? lfj. Zatykó János klubveze­tő-helyettes: — Eredetileg Tessedik Sá­muel nevét vettük föl, később kezdtük magunkat egy rövi- debb, kifejezőbb szóval MOZAIK-nak nevezni. Ügy érezzük, ebben a fogalomban benne van mindaz a sokrétű­ség, ami jellemzi klubunk összetételét, munkáját. Közös­ségünkben otthonra találnak a Citálok 14 és 30 év között, nem különböztetünk diák és végzett fiatal, munkás és ér­telmiségi között. Ennek megfe­lelően alakul mozaikprogra­munk is; minél gazdagabb kulturális kínálattal várjuk a a klubtagokat. — Miként alakul ki a klub­napok programja? — Azon vagyunk, hogy az egész közösség kérését szem előtt tartva alakítsuk műso­rainkat. A klub közgyűlése dönt a programról, s az elmúlt néhány év munkája azt mu­tatja, hogy sikerült a fiatalok érdeklődését kiváltó klubot létrehoznunk. — Hogyan fogadják a klub tevékenységét a nagyközség idősebb lakosai? — Kezdettől fogva nincs gondunk a felnőttekkel, nem­hogy rossz néven vették volna, A szolnoki rádió műsora Augusztus 18-tól 24-ig Hétfő, 17.00: Hírek.' John Lennon énekel. 17.10: Apró- cseprő közügyek. A jászszent- andrási népdalkor énekel. 17.35: Olvasótáborok, 1980. Megzenésített versek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Sláger­koktél. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: A . szolnoki Kodály-kórus énekel. 17.20: 11 nyelven beszél és ta­nít. (Beszélgetés dr. Dános Kornéllal.) 17.40: Egy dal — egy nyelv. Könnyűzene nép­szerű előadók felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délhúsa Gjon énekel. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. , Szerda, 9.00—10.00: Alkot­mányunk ünnepén. Csütörtök, 17.00: Hírek. Ri­chard Antony énekel. 17.15: Mielőtt' a függöny felmegy.. 17..45: Archív felvételek a .Szigligeti Színház zenés da­rabjaiból. 18.00: Alföldi króni­ka. 18.15: Beatparádé. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek. 17.00: Hírek. 17.05: Üj felvételeinkből. A kecske­méti pedagóguskórus énekel. 17.15: Egy életforma árnyolda­lai. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Rádióvíkend. 10.00: A nap hírei. Program- ajánlat. Sport. Hírösszefoglaló. 10.30: Műsorzárás. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. 9.05: Körmendi Vilmos zongo­rázik népszerű dalokat. 9.15: Tele hombár — magtár. 10.00: Műsorzárás. 19.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. A szabadtéri műsora Augusztus 16. szombat Ká-, rolyi Mihály lakótelep, ját­szótér 10.00 órakor: Festőisko­la I. gyermekeknek. Vezeti: Bakányi Gyula festőművész. 18.00 órakor: „Nyíló búzavi­rág” című magyarnótaest. Fellépnek: Talabér Erzsi, Kál­lai Teréz, Mozsár Imre, Hol- lay Bertalan. Konferál: Kar­dos Tibor. Kísér: Zsáki Ferenc és népi zenekara. Szabadság téren: 18.00—22.00 óráig: Disco. Vezeti: Gyura István. de segítőkészen figyelték min­dig a klub munkáját. Megle­het, ez annak is köszönhető, hogy mi magunk is adunk ar­ra, hogy a klubtagság jelent­sen rangot, sőt: kötelezettsé­get a fiatalok számára. Rend­szeresen találkozunk a nagy­községi tanács vezetőivel és a beszélgetések bizonyítják, hogy a fiatalokat igenis érdekli a település sorsa. — Mit kezdenek majd a szép kitüntetés pénzdíjával? — Lenne számos helye a pénznek, de most nagy munka előtt állunk. Megkaptuk a le­hetőséget a tanácstól egy saj.át pinceklub létrehozására. Itt lesz helye a tízezer forintnak, sőt: csak úgy lesz látszatja a pénznek, ha a klubtagság saját munkájával segíti az új klub­helyiség kialakítását. — Mikorra készül el a pin­ceklub? — Mi azt még az idén új helyünket. szeretnénk, ha elfoglalhatnánk M. Á. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Betegközeiben A gyógyítást, ápolást tanulják A kórháziban nemcsak or­vosok, ápolónők, asszisztensek dolgoznak. Olyan fiatalok' is, akik itt sajátítják el a bete­gek gyógyításának, ápolásá­nak gyakorlatát. Egy-egy ifjú, amint kérdezi a beteget, pul­zusát tapintja. Nem is gon­dolnánk, medikus vagy me­dika ő. S a csitriről sem min­dig tudjuk: aki megigazítja fejünk alatt a párnát, még csak tanulja az ápolónői szakmát. Jó gyakorlat Nagy Erika, a váci Egész­ségügyi Szakközépiskola első­évese volt még néhány hónapja: — A sterilezőben dolgozom, fecskendőket, tűket csomagolok. Ceglédi vagyok, szeretnék az iskola után itt munkába állni. Most csak egy hónapra jöt­tem, 1800 forintot keresek. A szakközépiskolában jövőre ta­nulunk sterilezni, s nekem könnyebb dolgom lesz, tudni fogom már, hogyan kell elő­készíteni a műszereket, a gu­mikesztyűket, imáként kell kezelni a gépeket. Jó gyakor­lat ez. Gabnal Judit a szegedi or­vostudományi egyetem ne­gyedéves hallgatója: — A se­bészeti gyakorlatom idejét töltöm itt. Amit itanultumk az egyetemen elméletben, annak éppen az alkalmazása lénye­ges. A klinikán tanév közben nem könnyű mindenkinek a műtőbe jutni, itt még asszisz­tálhatok is a műtéteken. Már sebet rs varrtaim. Egészen más, mint a tankönyv... Érezni az operáció alatt a fe­szültséget, azután ha sikerült, a megkönnyebbülést. És per­sze a legjobb: látni a gyó­gyuló beteget. De megtanul­hatja itt az ember azt is, ho­gyan kell bánni a pácienssel, miként intézheti a kórházban szakmai teendőit Vágó Tibor, a nagykőrösi Arany János Gimnázium diákja, jövőre érettségizik, orvosnak készül. Egy hónap­ra 1350 forintos fizetéssel al­kalmazták segédápolónak: — Itt az ápolói munkával is­merkedem elsősorban, ehhez éppen úgy hozzátartozik az injekció, az infúzió beadása, mint az ágytálazás. De azt is elleshetem, melyik betegség­re milyen gyógyszer kell, s járhatok a műtétekre is, igaz, csak nézni. Aki már látott felnyitott mellkast, könnyeb­ben boldogul az egyetemen az anatómiával. Először? Persze, hogy remegett a kezem, ami­kor a tűt az izomba szúrtam. Szerencsére nem tört bele, azóta, már volt időm gyako­rolni. Baranyi Klára szigorló or­vos Szegedről. Lassan egy éve dolgozik kórházban: — Már csak a sebészeti államvizs­gám van hátra, utána itt fo­gok dolgozná, a kórház II. pszichiátriai osztályán. A be­tegek? Nem mindig tudnak hová tenni, akad, aki azt hi­szi nővér, asszisztens vagyok. Sok függ persze a gyakorlat- vezető orvostól, van, aki be­mutat a betegnek, s rám bíz diagnosztikus és gyógyító tennivalókait is, más inkább adminisztrálni valót ad. A se­bészeti gyakorlaton nemcsak a műtéteknél asszisztálok, a járóbetegirendelésen is részt veszek. Ha sok beteget lát az ember, hamarabb megtanul­ja a tünetek felismerését, né­ha már a páciens arcáról le­olvassa, viselkedéséből meg­tudja, milyen kórok jöhetnek szóba nála. Fontos ez a gyakorlat azért is, mert a tankönyvek felso­rolják, melyek egy-egy be­tegség klasszikus tüneted, de a valóságban ezek egyike-má- sáika .hiányozhat a betegnél, vagy elmosódó lehet. Meg azután a betegség ritkán jár egyedül, fehér holló az olyan kórházba kerülő ember, aki­nek csak egyféle betegsége van... Minden évben Mészáros József már ápoló. Két éve szakképzetlenül ke­rült ide: — A munka mellett szereztem általános ápolói szakképesítést. Mindvégig a kórházban végeztem a gya­korlatokat, összesen hat hó­napot töltöttem a rendelőin­tézetben, a belgyógyászaton, és a sebészeten. Meg kellett tanulnom; a beteg testét és lelkét egyaránt ápolni kell. Minden beteg más, s ezt csali az ágy mellett sajátíthatja el, aki gyógyít Túri Józsefné, a kórház sze­mélyzeti vezetője és Dufner Árpádné intézetvezető főnő­vér sorolják: Minden évben első-, harmad-, és negyedéves orvostanhallgatók járnak ide gyakorlatra, idén tizeniketten. A helyi egészségügyi szak­iskola tanulói hetente két na­pot, a másodévesek nyáron három hetet összefüggően is gyakorlattal töltenek a kór­házban. Idén 80-an voltak a másodikos szakiskolások, akik a kórház osztályain ápolói teendőket láttak el. Természetesen nem önállóan, a gyakorlatvezető nővérek irányításával. Az idén vég­zett 60 szakiskolás közül 30- an a kórházba jönnek dol­gozni ősztől. Végül akad né­hány fiáital, aki másutt tanul­ja, vagy csak fogja tanulni az egészségügyi hivatást, s nyá­ron itt vállal munkát, hogy a gyakorlatban is megismer­je a kórház életét Hiba nélkül Dr. 1 llanicz Béla, a kórház igazgatóhelyettese: — Hogy gyakorlótelep-e a kórház? Nem jelöltek ki minket az oktatásira, de korántsem mondhatjuk, hogy nem fog­lalkozunk ilyesmivel. A kór­ház — tudora szokatlanul hangzik —, de tényleg gya­korlótelep. Az kell, hogy le­gyen, mert az eredményes gyógyításhoz vajmi kevés az elmélet, azt önállóan alkal­mazniuk kell az egészségügy .dolgozódnak. Ezt pedig a gya­korlatban tudják elsajátítani. Nyilvánvaló, hibázni nem le­het, hiszen első a beteg. Éppen ezért rendkívül nagy körültekintéssel, sok-sok meg­figyelés után és csak szigo­rú szakmai felügyelet mellett vehetnek részt a fiatalok az ápolásban, gyógyításban. Ab­ból, hogy szakképzetlenek is dolgoznak itt, még soha, sem­milyen kellemetlenség nem származott. S hogy nem le­het másként, hogy nem le­het ilyen gyakorlat nélkül, az elsősorban azoknak a be­tegeknek fontos, akiket a kel­lően felkészült és kérőbb munkába álló egészségügyiek kezeinek, ápolnak majd. V. G. P. Nemes vetélkedő Harmincöt év — harmincöt könyv elnevezéssel felszaba­dulási vetélkedőt indított még ez év áprilisában a KPVDSZ Pest megyei bizottsága. A vál­lalati, majd megyei szintű szellemi vállalat és az Áfész brigádjai jelentkeztek. Azok a kollektívák, ame­lyek menet közben szeretné­nek bekapcsolódni a versen­gésbe — minél előbb keressék fel az üzemi könyvtárosukat az SZMT-fiókkönyvtárakban. Második forduló után Váratlan eredmények születtek Váratlan eredményeket ér­tek el a ceglédi labdarúgó- csapatok az őszi idény máso­dik fordulójában. Így az esé­lyesebbnek hitt Bem SE nem bírt Gégédén a 22. szá­mú Volán SE-vel. Ugyanak­kor a CVSE az elmúlt bajnoki évben még NB II-es Dunake­szi otthonában bravúros, gól­nélküli döntetlenre végzett. Az NB ll-ben: Bem SE—22. számú Volán SE 1-1 (0-0) A két együttes — a táblá­zaton elfoglalt helyétől füg­getlenül — mindig nagy küz­delmet vívott egymással, s így volt ez most is: az első fél­időben a hazaiak előtt négy, a vendégeknek két helyzetük adódott, de gól egyikből sem született. Az egész találkozó legszebb támadását a 22. percben a Bem SE vezette. Mater felfutás után jól adott középre, Krisztin egyből, a léc alá célozva lőtt, de a ka­pus sem volt rest: szögletre ütötte a labdát. Szünet után mindkét oldalon egy-egy gól esett, s a hajrában sem bír­tak egymással a csapatok. Bár az utolsó percekben a ceglé­diek ellkeseredetten küzdöttek a győztes gólért, nem sikerült megszerezniük, s nem is szol­gáltak volna rá: játékukból hiányzott a megszokott len­dület, gyorsaság. Különösen a támadók teljesítménye ma­radt el a várttól, s Nagy Já­nos vezető edző helyzetét még nehezítette a több sérült: emiatt most még a kispadra sem ülhetett le a csapat elő­ző évi „házi gólkirálya”, Fe­kete, s az újak közül Nyúl és Pekker. A megyei bajnokságban: Dunakeszi—Ceglédi VSE 0-0 A CVSE a következő össze­állításban lépett pályára: Kas­sai — Jurás, Fekete L., Ecser, Klein — Zágon, Kazai, Kö­kény — Dudás (Víg), Varga (Darányi), Fekete 1. Bekövetkezett az, amire csak nagyon kevesen számítottak: a CVSE pontot szerzett a Du­nakeszi otthonában. Ezt pedig újra rendkívül lelkes játéká­val érte el a gárda. Általá­ban védekezésre kényszerül­tek, de azt szervezetten, s rendkívül fegyelmezetten tet­ték. A hátvédsorban pedig Ecser kitűnő játékkal rukkolt ki, irányításával a védelem sorra visszaverte a hazaiak akcióit, s amikor nekik már nem sikerült, két esetben a kapufa mentett. Szünet után már a ceglédiek is vezettek támadásokat, Jurás is telibe találta egyszer a kapufát, majd az utolsó percekben Fe­kete I. közeli lövését védte bravúrosan .4 helyiek kapusa Váratlan, de teljesen megér­demelt a ceglédiek pontszer­zése. A megyei ifjúsági bajnok­ságban: Ceglédi VSE—Dunakeszi 2-0 (1-0) CVSE: Andrus — Kottái, Adámi (Karai), Durján, Laki — Kistamás, Kovács, Kele­men — Tóth, Farkas (Gra- cza), Szoljár. Nagy iramú, színvonalas mérkőzésen a Vasutas ötlete­sebben, korszerűbben játszott, két szép akciógólt lőtt, így megérdemelten szerezte meg a két bajnoki pontot. Góllövők: Tóth, Szoljár. Jók: Kovács, Kelemen, Dur­ján, Kistamás. Toborzó: A Ceglédi VSE labdarúgó- szakosztálya utánpótlásának biztosítására labdarúgó tehet­ségeket toboroz, augusztus 19-én, 21-én, 26-án és 28-án keddi és csütörtöki napokon. A Vasutas sporttelepen, a jel­zett napokon délután fél négykor várják — 10—12 éves fiúk — jelentkezését, akik kedvet és tehetséget éreznek e sportág iránt. A legügyeseb­bek már ősszel a CVSE ser­dülő csapatába kerülnek. U. L. ISSN #133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents