Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

1980. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK m&rt •gr x/uriav Miff mond a molnár? Magtárban őrlésre vár az idei búza Mgy égszaka a váza anaffom&an Befejezéséhez közeledik az aratás és a gabonafelvásárlás. Baranya, Csongrád, Szolnok, Bács-Kiskun és Fejér megyében már mindenü.t mugtarDan a termés, máshol a hét végéig szállítják a ma!mo,.oa és a raktárakba a kenyérnek valót. Egyedül Borsod, Szabolcs és Hajdú megye árvízjárta vagy a belvize..túl felázott, tocsogós, vizes tábláin, illetve az esők miatt még mindig megdőlt kalászoknál várat még magára az aratás befejezése, a termény elszállítása. A Gabona Trösz.nél elmondták: a mezőgazdaság és az ipar összhangjának eredményeként a tcrmésfelvásárlás mindenütt zökkenőmentes, az aratás üteméhez igazodik. A malmok mindenütt teljes üzemmel dolgoznak: a beszál­lított búzát osztályozzák, tisztítják, s az új búzát a tavalyi óbúzával keverik. Fokozatosan állnak át az ez évi termés őr­lésére. Előreláthatóan szeptember második felében már az új termésből sütött kenyér kerülhet a boltokba. Sok helyen a szárítóüzemek három műszakban dolgoznak, hogy az árvíz miatt víz alá került, s a folyók visszahúzódása nyomán már aratható termés szárításába besegítenek a gazda­ságoknak. A vízjárta termés döntő többsége nem vész kárba, takarmánybúzaként az állattenyésztő üzemek használják fel. Jelenleg többi között Mátészalka, Nyíregyháza, Hajdúszoboszló és Debrecen szárítóüzemei dolgoznak éjjel-nappal teljes erő­vel, hogy hasznosítani lehessen az árvíz után betakarított ter­ményt. Délután hat óra. Hetek óta ez az első eset, hogy a langyos nyári eső senkit nem zavar. A kombájnosok délután kettőkor végeztek a sződi Virágzó Tsz búzatábláján, mintegy 300 va- gonnyi gabona aratásával. Nyugodtcbb az ember Erdélyi Lászlóék portáját keresem. A gazda — a téesz kombájnosa — szíves szóval invitál beljebb. — Bevégeztük, legalábbis a miénket. Poros volt az idei aratás, meg kellett dolgozni minden szemért Én úgy napi 60—62 vagonnal vágtam le. Hat kombájn szinte mindig a táblán volt Bár még 440 hek­tár napraforgó hátravan, de az ember mégis nyugodtabb, ha a kenyérgabona már a tárolóban Várja az őrlést — Nagy volt a hajtás? — Tizennyolc nap alatt vé­geztünk. Hogy érezze, mint je­lent, máskor általában 10 nap alatt szoktuk befejezni. Volt eset, hogy csak délután indul­hattak a gépek, és ilyenkor nem volt megállás... — Megérte? — Nem tudom, mire gon­dol? Hogy pénzben mit „ter­meltünk”, az csak ezután de­rül ki. Tálán nem is hiszi, de amikor szalad a gép, nem gondolok a pénzre. Az a leg­fontosabb, hogy a termés mag­tárban van, vagy talán már a malomban is. Magtárban van már a búza. Most már a molnárokon a sor. — öreg, mint a kocsiút, de megy, mint a parancsolat — mondja valaki, a váci malom udvarán, aztán útbaigazít. A malom, amely a környező köz­ségeket, sőt, csaknem az egész megyét kiszolgálja, korát meg- hazudtolóan, három műszak­ban, megállás nélkül őröl. Űj gabona zuhog a garatra. — Az utóbbi évek legjobb minőségű búzája ez a mostani — harsogja túl a zúgást Kollár János, az éjszakai műszak bri­gádvezetője. — Jöjjön, nézze meg — és ahogy talán csak egy molnár tud, végigsimít a duzzadt búzaszemeken. — Sok a munka? — Hát... nem több és nem kevesebb, mint máskor. De most az új magot őröljük, és az valahogy egészen más. — Milyen az idei búza mol­nárszemmel? — Igen jó minőségű és könnyű vele dolgozni. Szeren­csére, viaszéréskor nem volt nagy meleg, nem égett be a szem. No persze, a fajtától is függ. A 13 százalékos nedves­ségtartalom a legmegfelelőbb az őrléskor, de tárolásra is az az ideális. Az idei szem szá­raz, és ez nem baj. Jobb, ha nedvesíteni kell, ám, ha sok benne a víz, sokkal nagyobb a gond. A felső szinten van a ned­vesítő. Ott vizet adnak a bú­zához és akkor közelítőleg 16 százalékos a víztartalma. Négy órát pihen, ezalatt a felületi nedvességet beszívja. Ebben az állapotban a legalkalmasabb az őrlésre. Háromféle liszt ■— Hányán vigyázzák egy műszakban az őrleményt? — Négyen vagyunk, de ez kevés. Nem nagy az érdeklő­dés a munkánk iránt, pedig hát... — Belekóstol a búzába, szájába veszi, Ízlelgeti. — Két­száznegyven mázsát őrölünk nyolc óra alatt. Mi itt három­féle lisztet készítünk. Az úgy­nevezett fiit, vagyis a finom­lisztet, a kenyérlisztet és a da­rát. — Van miből dolgozni? Választások után Felkészülnek a bizalmiak Megyeszerte lezajlottak már a szakszervezeti választások, melyek során több új tisztség- viselő kapott bizalmat munka­társaitól. Az azóta eltelt idő még kevés lenne, hogy máris megítéljük az újonnan meg­választottak munkáját, de a legtöbb helyen már konkrét formában megfogalmazódtak az elkövetkezendő időszak fel­adatai. A közelmúltban éppen ezért ült össze az Élelmiszer- ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Pest megyei bizottsága, hogy a választások utáni idő­szak tennivalóiról, tapasztala­tairól tanácskozzanak. Az ÉDOSZ-alapszervezetek- nél a választások során 1620 szakszervezeti tisztségviselőt választottak meg, közülük 1188 bizalmi és helyettes. Azóta a szakszervezeti bi­zottságok már megvitatták a legfontosabb tennivalókat, s megkezdődött a tisztségvise­lők felkészítése is. Ezeken a megbeszéléseken felvetődött tapasztalatokat összegezték a megyei bi­zottságon. Többen felvetették, hogy még mindig sok helyen aka­dályokba ütközik a bizalmiak tevékenysége. így például sok munkahelyen nem kérdezik meg a bizalmiakat egy-egy új dolgozó alapbérének megálla­pításakor. így azután nem csoda, ha a bizalmi csoport ré­gi tagjai és az új dolgozó kö­zött feszültségek keletkeznek. Mindezeknek elejét lehetne venni, ha minden esetben ki­kérnék a bizalmiak a testület véleményét. Erről azonban sajnos még mindig nincs szó, mivel akkor sem kérdezték meg a bizalmiakat sok helyen, amikor a teljesítmények meg­állapítását vitatták meg. Pedig itt is szava lett volna a bizalminak. Gondot okoz az is, hogy rit­kán hívják meg a bizalmit, amikor egy-egy társuk fegyel­mi ügyét tárgyalják. Pedig — s ezt már minden gazdasági vezetőnek tudnia kellene — a bizalmiaknak ott a helye min­den olyan esetben, amikor csoportjáról, egyes emberekről döntés születik. A megbeszéléseken felvetett problémák s az új tisztségvi­selők megválasztása tehát is­mét szükségessé tette, hogy felkészítsék őket az elkövetke­zendő évek munkájára. Ezért is kezdődött el a választások után szinte azonnal a felkészí­tésük arra, hogy ismerjék meg feladataikat jogaikat és köte­lességeiket. Természetesen mindez nem mehet a termelő- munka rovására. A Nagykőrösi Konzervgyárban is ügyeltek, hogy a felkészítési időszak ne a szezonmunka idejére essen. A megyében 10 alapszerve­zetnél működik vállalati bizal­mi testület Nagykőrösön a konzervgyárban 16, a PENO- MAH-nál 5 munkahelyi bizal­mi testületet hoztak létre. Teherautóra kerül a búza Halmágyi Péter felvétele — Haj aj, öt lemezsilónk 50 vagonos: van kettő, amibe 25 vagonnyi fér, és 7 darab 7 va­gon befogadóképességű. Biz­tos, hogy nem áll le a malom, nem maradunk munka nélkül. — Most éppen kiknek őröl­nek? — Az egész megyésnek, néha a társmegyéknek is. Beszélgetünk. Közben gyors egymásutánban telnek meg a zsákok. —• Régóta csinálja? — 1956-ban jöttem ide inas­nak. Most almolnár vagyok. (őrlést vezet, munkát oszt be, felel a folyamatos üze­mért-. ..) Saját őrleményből Közben Pásztor Ferenc szól, hogy rágyújtana, aztán megin­dul az udvar felé. ö a kopta­tás (előkészíti őrlésre a bú­zát ...) — Isten ments bent rágyúj­tani! A csapágyakon kívül minden fa. Beláthatatlan kö­vetkezményekkel járna. Közben kétpercenként télik meg egy zsák az új kenyérnek valóval. És hogy az üzem fo­lyamatos legyen, arra Zsem- ber József kenyérőr ügyel, aki idestova 26 éve teszi nagy hozzáértéssel a dolgát. — Előfordul üzemazavar? — Néha, nagyon ritkán. Itt az jelent zavart, ha beragad, mondjuk, a henger. Ez inkább nedves búzánál fordul elő. — Tudom, hogy hamarosan kettős ünnepet ül — húzódok közelebb Pásztor Ferenchez. Érti a célzást. — Igen, igen. Augusztus 20-án születtem. Saját őrlemé­nyemből készült kenyér kerül az ünnepi asztalra. Éjszaka van. A szállongó fi­nom lisztpor mindent belep. Még néhány óra és hajnalo- dik. Ha nehezen is, de végén vagyunk lassan az aratásnak. Most már a molnárokon a sor, és ők teszik is a dolgukat be­csülettel. Mert sok dolga van a molnárnak — szerencsére! Látó János Nem mindegy hogyan, milyen körülmények között Kenek ml a dolga, azt teszi Hivatkozhatnának szám­talan nehézségre, okolhatnánk az objektív okokat. A ceglédi városi pártbizottságtól ( azonban idegen. Pedig ná­luk is sok tényező gátolja ma még a nők munka- és életkö­rülményeinek javítását. Csak néhányat a panaszol­ható okok közül: mint min­denütt, itt is kevés a bölcső­dei hely, az az anya, aki szí­vesen dolgozna, tanulna, vál­lalna vezető beosztást, de nem tudja kire bízni gyermekét, kénytelen-kelletlen elzárkózik a továbbképzéstől, a tisztség­vállalástól, örül, ha „átvésze­li” a nyolc óra munkaidőt. A PEVD1 konfekció gyár­egységében, a PEMÜ gyermek­cipő gyárában, a Vasipari Ktsz-ben, a Gabonaforgalmi Vállalatnál, de különösen a szociális létesítményeknek. Pincegazdaság bizonyos rész­legeiben nagy a zsúfoltság, alig szoríthatnak helyet a Igaz, a PEVDI, a PEMÜ, a Vasipari Ktsz már építi új üzemeit, de van ahol legfel­jebb a hatodik ötéves terv idején terveznek változást. Mind a nők előrehaladása, mind az üzemek számára ne­hézséget jelent, hogy alacsony a szakmunkások aránya. Az iparban mindössze 18,6 szá­zalék a szakképzett asszony. Nem mindenütt fogadják szí­vesen a teljesítménybér beve­zetését, nem mindenütt értik: aki jól dolgozik, így jobban jár. A legégetőbb a jogos lakás­igények kielégítése. Noha a tanács és a vállalatok már eddig is sokat segítettek a problémák enyhítésében, még sok kamatmentes hitelt, vál­lalati hozzájárulást kell meg­szavaztatni, míg minden rá­szoruló kényelmes, egészséges otthonba költözhet. A gyesen lévő kismamák számára szerveztek kismama klubot, de a másfélezer ott­hon élő asszonynak legfeljebb ötven-hatvan százaléka jár el, sokan évekre messze szakad­nak a vállalattól, a közösség­től. Senki nem keveselli a fel­sorolt gondokat, amelyeket ki is lehetne egészíteni mások­kal: többen mennének például üdülőbe, de nem kapnak elég beutalót... kévés a női veze­tő ... Az is bizonyos, hogy egy-egy probléma megoldá­sa ugyanannyi vesződséggel, összpontosított figyelemmel, idővel, gondoskodással jár, mint amennyi küszködés jel­lemezte az eredmények el­érését. Cegléden 24 ezren dolgoz­nak. A foglalkoztatottak 43 százaléka nő. Különösen a kereskedelem, az egészségügy, a pedagóguspálya, a konfek­cióipar nőiesedett el. De sok asszonyt alkalmaz a városi szövetkezeti ipar, a könnyű- és élelmiszeripar is. Figyelemre méltó a város fejlődésében az, hogy addig amíg 1950-ig Ceg­léd mezőváros volt, az ötve­nes évek végétől — de kü­lönösen az utolsó évtizedtől — nagy ipari fejlődés indult meg. Míg kezdetben csak az lehetett a cél: helyben teremt­senek a lakosságnak munka- alkalmat, mindegy milyen kö­rülmények között, addig má­ra már előtérbe került a munka minősége, s az is: ho­A fóti terv: 472 millió Gazdasági társaságok Sok pénz-e 472 millió forint? Szónoki a kérdés: sok. A fóti Béke Tsz gazdasági társaságai — a hozzájuk tartozó sóder bá­nyával együtt — pedig ennyi árbevételt terveznek az idei évre. S hogy nem túlzott-e ez az elképzelés? Állítják a szö­vetkezet vezetői, hogy nem. Mostanra ugyanis — az esz­tendő első hónapjaiban ala­kult néggyel együtt — már nyolc társaság gesztorsá­gát vállalták, s egyúttal négy másik társulásban is" részt vesznék — tagként. Tervezésükhöz két tényező is jó alapul szolgált. Egyrészt az, hogy tavaly is 272 millió forintot hoztak a kony­hára a gazdasági társaságok — az összes 830 millió forint árbevételből. Másrészt pedig az erők koncentrálásával újabb népgazdasági igények kielégítésére vállalkozhatnak. k szskigtarosokon a sor Újabb 50 lakást ad át a FAÉV még Idén az érdi lakóte­lepen. Az ötemeletes házban már megkezdték a szakipari munkákat. Bozsán Péter felvétele A négy új társaság közül a legnagyobb a Haladás, a let- kési Ipolyvölgye Tsz-szel közös, jelenleg csaknem négyszáz embert foglalkoztatnak. Fő te­vékenységük: építés-szerelés, festés és mázolás, valamint szennyvízderítők karbantartá­sa és felújítása. Egy részleg­ben vegyipari termékeket csomagolnak. A Törekvés gaz­dasági társaságban 250-en dol­goznak, építőipari és szak­ipari szolgáltatás a fő profiljuk. Ez az egység a perőcsényi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zettel jött létre, érdekessége, hogy bázisa a Pest megyei Ipari Szerelvény- és Gépgyár. A vállalattal ugyanis ötéves szocialista együttműködést kö­töttek. Beruházási és felújítási munkákért cserébe a gyártól állóeszközöket kapott a társa­ság. Építőipari és szakipari mun­kákra képes a harmadik gaz­dasági társaság is. Egyelőre név nélküliek, a 6-os számot viselik. Társszövetkezete ennél a Békének a tóalmási tsz. Ügy tervezik, hogy nem­csak Pest megyében, a fő­városban is vállalnak megbízatásokat. Jól gépesített, de igen kicsi létszámú egység az Agroflóra, a fótiak partnere a bujáki Zöldmező Termelőszövetkezet. A társaság érdekes tevékeny- í séget folytat: termesztett és I vadon termett gyógy- és fű­szernövényeket, magvakat vá­sárolnak föl és csomagolnak. A termékek 70 százalékát ha- j zánk határain túlra szállítják. | A fóti Béke Tsz gazdasági i társaságai életképességéhez nem fér kétség. Első féléves eredményük alapján elérik a számított magas árbevételt. Ám az is tény, hogy a társa­ságok dolgozói közül mostanra csaknem kétezren tagjai lettek a szövetkezetnek. S hogy ma­gukénak is vallják, jól jelzi: aktívan bekapcsolódtak a munkaversenybe, 22 brigád vesz részt a szocialista brigád­mozgalomban. D. Gy. gyan, milyen körülmények között termelnek. Az ÉVIG Kisgépgyárában, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipa­ri, valamint a Tejipari Közös Vállalatnál, a konzervgyár­ban vagy a Munka- és Védő- ruházati Szövetkezetben, de másutt is, megfelelően gon­doskodunk a női dolgozókról. Természetesen nem mindenütt egyformák a lehetőségek, a munkafeltételek, de egyfor­mán igyekeznek korszerűsíte­ni, javítani a munka feltéte­lét. A nehéz fizikai munkát például csaknem valamennyi üzemben gépesítették. Korsze­rűsítették az anyagmozgatást Világos, jól szellőző, egészsé­ges, a munkavédelmi előírá­soknak megfelelő termelési kö­rülményeket teremtettek. A vállalatok emberségesen, a határozatok szellemében gondoskodnak a terhes és kis­gyermekes anyákról. A Pest megyei Hírlap is sokszor adott hírt a kismamaszalagokról, a jól bevált gyakorlatról: könnyebb, de egyúttal hasznos, szükséges és nem látszat­munkára helyezik segítség­képpen a kismamákat. A Ní­vó Szövetkezetben például a terhesség negyedik hónapjától átlagbért fizetnek számukra. Nagy vívmány, hogy a nők a bérezésben sincsenek mgr hátrányban; egyenlő munká­ért egyenlő a bérük. Nem kell ma már senkit sem arról győzködni, hogy nem nemek kérdése: ki, hogyan állja meg helyét a munkapad vagy az íróasztal mellett. Hs CSak egy Órával is, de lerövidítették a bejáró asszo­nyok utazási idejét: vállalati autóbuszokat rendszeresítettek. Könnyítették a bevásárlást, öt üzemben sóját boltot nyitot­tak, másik öt helyen üzemi büfében szerezhetik be az élelmet. Hat munkahely köze­lében zöldség-, gyümölcsbolt kínál jó minőségű árut. Fej­lesztették a városban a szol­gáltatást. Megannyi intézke­dés a terhek könnyítésére és egyben megannyi bizonyíték, mily sok forrása van a gon­doskodásnak. Nem kell min­den alkalommal rendelőinté­zetbe rohanniok. hét üzemben üzemorvos védi az egészsé­güket. Még pihenőszobáról is gondoskodtak, két helyen van fogorvosi szakrendelés. Az üzemi étkezőből az egyedül­álló nők vagy más rászorul­tak olcsón hazavihetik az ételt A legfontosabb! Tíz év alatt 3300 új lakást építettek. A munkáslakás-akció jelentős for­rásává vált az építkezésnek: száz lakást adtak át fél évti­zed alatt. Húszezer forintig kamatmentesen, 80 ezer fo­rintig csekély kamattal vehe­tik igénybe a pénzt a rászo­rulók. Az már az előbbiekből kö­vetkezik, hogy a sokféle in­tézkedés, gondoskodás kama­tozik a közéletben. Az üzem és a város dolgaiban is hal­latják szavukat a nők. Érzik, tudják, hogy nem nélkülözhe­ti a város sem munkájukat, sem közéleti szereplésüket. Az egész ceglédi lakosság hasznára van, hogy a pártbi­zottság, a tanács, de a tömeg­szervezetek is — kinek mi a dolga — összehangoltan fára­doznak a nőpolitikái pártha­tározat valóra váltásáért. S hogy eredményeiket a napokban a megyei párt-vég­rehajtóbizottság is elismerés­sel nyugtázhatta, annak első­sorban az az oka, hogy Ceg­léden nem kampányfeladat a nők élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása, hanem hét­köznapi, a szó szoros értelmé­ben véve mindennapi feladat Soha nem különvá­lasztva, hanem a társadalmi fejlődés szoros függvényeként foglalkoznak a nők egyenjo­gúságának teljes gyakorlati megvalósulásával, terheiknek csökkentésével, a politikai és gazdasági életben betöltött hivatásuknak kijáró megbe­csülésével. Sági Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents