Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLITEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK A termelés ára A mezőgazdasági terme- lés egyre költsége­sebb. A munkafolyamatok gépesítésének, a növény­védő szerek alkalmazásá­nak, az állattenyésztés nö­vekvő arányának, az egyre nagyobb szállítási igény­nek egyáltalán a termelés iparosodásának következté­ben ez a megállapítás igaz­sága egyre érezhetőbb. A gépek és alkatrészek árai, az építőanyagok, a műtrágya, az energiahordo­zók és a termeléshez hasz­nált egyéb segédanyagok árának számottevő növeke­dése jelentősen drágítja a termelést. A traktormun­ka költségei két év alatt majdnem négy százalékkal nőttek. Az 1976. évi, illetve az 1979. évi üzemanyagár­emelések miatt többe ke­rül a szállítás. 1976-ban 39 fillér volt, 1979-ben már elérte a 45 fillért az egy tonnakilométerre jutó üzemanyagfogyasztás költ­sége. A búza termelése — a növekvő hozamok ellenére — 4—5 év alatt 38—40 szá­zalékkal, a kukoricaterme­lés 15—16 százalékkal drá­gult. Az említett két meg­határozó termék költségei­nek növekedése már önma­gában is drágítja a húster­melést. Az istállók drágu­lása még inkább erősíti ezt a tendenciát. Egy szarvasmarha-férőhely ér­téke 1975 óta mintegy 22 százalékkal nőtt. Drágult tehát az eszköz, az energia, meg sok más is, mégis mondhatjuk-e, hogy ez afféle sora csap ás, ami ellen nincs mit ten­nünk? Nem! A költségek növekedéséért ugyanis nem­csak úgy általában a világ­piac a „felelős”. Termék- szerkezetünk sokszor nem követte a vevők igényeit, és a gazdaságosság követelmé­A nagyüzemekben hasz­nálható legolcsóbb traktor ára 133 ezer forint. A leg­drágább közel másfél mil­lióba kerül, és ezekből a drága gépekből a mező- gazdaságban több mint 56 ezer dolgozik. Valóban dolgozik? A ’ gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen kifejlesz­tették a termelésarányos üzemóraszámlálót, ami jel­zi a teljesítménykihasz­nálást. Vajon mikor sze­relik fel a traktorokat ez­zel az okos műszerrel? Esetleg miért nem már a műszerrel együtt árusít­ják? A lehetőségekre a példákat hosszan lehetne sorolni. A kukoricának a ma szinte általánosan hasz­nált szárítása például még az olcsó üzemanyagárak mellett alakult ki, ma már erősen vitatható a létjogo­sultsága de azárt mégis csinálják. Üj felfogásra volna szük­ség a talajerő-utánpótlás­nál, a műtrágyázási tervek készítésénél és a gyakor­lati végrehajtásánál. A ta­lajkémiai vizsgálatok el­végzése most már minde­nütt halaszthatatlan. Jó lenne, ha tavasszal nem lennének csíkosak, foltosak a mezők, mert ez nemcsak esztétikailag rossz, hanem nagyon drága is. Nézzünk néhány példát az állattenyésztés területé­ről is. Évente kereken száz­ezer üsző kerül hizlalásra és levágásra. Ha ezeket fe­deztetnék, akkor minimá­lisan 70 ezerrel több bor­jú születne. Nem nehéz ki­számolni mennyi többlet- húst jelentene és bizonyos, hogy a költség csökkenését is eredményezné. Az állategészségügyi sza­bályok betartásával, meg­felelő gondossággal is sokat nyert. Termelékenységünk elmaradt az élvonaltól. Nem használt nekünk a pazarlás sem, ami a ka­csalábon forgó üzemi épü­letekben, a vasbeton istál­lócsodákban, a „legmoder­nebb” hajszolásban mutat­kozott meg. Tudomásul kell végre venni, hogy az adott helyzetben nem min­dig a legmodernebb a leg­gazdaságosabb. Tenni kell tehát — a szemléletválto­zásban is — mégpedig in­kább ma, mint holnap, mert minden elvesztegetett nap elveszett milliókat je­lent. Gondoljunk például a modern, de iszonyatosan költséges gázolajjal műkö­dő szárítóberendezésekre. Nem hiába, hogy manap­ság sokat beszélünk a tar­talékokról. Valóban bőven vannak ilyenek. És miután nemcsak beszélünk róluk, hanem teszünk is, máris mutatkoznak az eredmé­nyek. Csökkent például a termőföld pazarlása. A parlagföld 45, a vetetten szántó 15 százalékkal keve­sebb. Meggyorsult a ro­mos tanyák lebontása és helyük művelésbe vétele. Mérséklődött a drága ab­raktakarmányok pazarló etetése és még sok minden más hasonló eredmény született, olyan eredmé­nyek, amelyek érdemesek a figyelemre, de mindez nem elég. lehet elérni. A borjúelhul­lás egyetlen százalékkal való mérséklése ötezer bor­jú felnevelését tenné lehe­tővé. Az elhullás mértéke jelenleg még mindig 6 szá­zalék fölött van. Hasonló a kép a malacelhullásnál is. Ennek egyetlen száza­lékos csökkentése révén kö­rülbelül 50 ezer választási malaccal lehetne többet felnevelni. A broilerhizla- lás eredményét is nagy­mértékben a 9 százalékos, magas elhullási arány rontja. TZ' iragadott példák bizo- nyitják, hogy vannak még lehetőségek. Termé­szetesen nem tagadható, hogy az ipari termékek árának emelkedése újabb eszközök és anyagok alkal­mazása minden gondosság, minden tartalékfeltárás el­lenére drágítja a mezőgaz­dasági termelést. Az ösz­tönző jövedelemszínvonal fenntartása pedig megköve­teli, hogy a termékekben megtestesülő költséget a fogyasztó elismerje, megfi­zesse. Természetesen csak azt a többletköltséget is­merteti el, ami reális. A lehetőségek ki nem hasz­nálásából keletkező pazar­lás következményeit a jö­vőben egyre kevésbé lesz­nek hajlandók viselni a fo­gyasztók, a felhasználók. Keserű József Varsói Szerződés Fegyverbarátság-80 A Varsói Szerződés tagálla­mainak egyesített fegyveres erői 198u. szeptember első felében a Német Demokrati­kus Köztársaság területén és a Balti-tenger csatlakozó vi­zein — Heinz Hoffmann had­seregtábornoknak, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének vezetésével — „Fegyverbarát- sag—80” fedőnévvel gyakor­latot tartanak a tervek sze­rint. A gyakorlat célja a szövet­séges erők állományába tarto­zó törzsek, magasabb egysé­gek összekovácsolása és együttműködésük fejlesztése. A gyakorlaton részt vesznek a bolgár néphadsereg, a cseh­szlovák néphadsereg, a len­gyel néphadsereg, a magyar néphadsereg, a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzeti néphadserege, a szovjet fegy­veres erők kijelölt törzsei, ma­gasabb egységei és egységei, a Román Szocialista Köztársa­ság hadseregének törzsei, va­lamint a Lengyel Népköztár­saság haditengerészeti flottájá­nak, a Német Demokratikus Köztársaság népi haditenge­részeti flottájának, a Szovjet­unió haditengerészeti erői Balti-tengeri flottájának — a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői ál­lományába tartozó — haditen-1 gerészeti kötelékek kétéltű csapatainak kijelölt részei. A gyakorlaton részt vevő erők tervezett létszáma megközelí­tően 40 ezer fő. Korkép a fexfilüxemek&ői Több energia jut a minőségre Napjaink bűvös szavai a termelés berkeiben: a piacké­pesség és a minőség. A kettő közötti szoros összefüggés nem szorul bizonygatásra. Miután Pest megye ipari üzemei sem terveztek év elején számotte­vő termelésfelfutást — jól iga­zodva a népgazdasági tervek­hez —, a korábbinál több energia juthatott, juthat a ter­mékek minőségi színvonalá­nak a javítására. Így van-e? Es milyen eredménye lett eme törekvéseknek? Erre ke­restünk választ néhány köny- nyűipari üzemben. Pomázon, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár üzemében az el­ső félévben 408 tonna nyers­fonal és 441 ezer folyóméter szövet készült. Az előbbiből az összes mennyiséget első osztályúként küldték tovább kikészítésre, de á szövetek minősége is javult, a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A mostani 88 százalékos első osztályú termék aránya év vé­géig néhány tizeddel még ja­vítható is. Légióként a fokozott gyártásközi el­lenőrzés bevezetése segí­tett, mondta Lugossy József főmér­nök, de az is, hogy a korábbi­nál nagyobb figyelmet fordí­tottunk a gépek javítására. Miután igen elavult a géppar­kunk, az állandó folyamatos karbantartás létfontosságú. Az üzemállások megelőzésére al­katrészeket gyártatunk hazai cégekkel, nem várhatjuk, míg importból beérkeznek. A HFSZ kerepestar csai gyárában viszont — ahol az utóbbi két évben szinte telje­sen kicserélődtek a berendezé­sek és megújultak az üzemek — a minőség szinttartása a cél, tájékoztatott Laczonyi László főmérnök. Azáltal, hogy a régi gépek kétharmada helyére újak, világszínvo­nalúak kerültek, szinte szavatolódott a jó minőség is. Nem véletlen tehát, hogy az első félév minőségi mutatója 97,8 százalék. Pedig már jú­liust is beleszámítva, a terve­XCS T-bankhifel Hetvenegy nagyberuházás Nagy segítséget nyújt a szocialista országok közös ér­dekű beruházásainak finanszí­rozásához a KGST Nemzetközi Beruházási Bankja. Így 1971 és 1979 között összesen 3,2 milli­árd transzferábilis rubel érté­kű hitellel támogatta 71 nagy- beruházás elkészültét. A hi­telek több mint háromnegye­de a tagországok energia- és tüzelőanyag-iparának, 11,3 szá­zaléka a gépiparnak, a többi a kohászatnak, a vegyiparnak, a textil-, az élelmiszeriparnak fejlesztését szolgálta. A hitelekkel támogatott be­ruházásokból a tagországok­ban eddig 43 készült el. A leg­nagyobb az orenburgi földgáz­lelőhely kiépítése és a Szövet­ség-gázvezeték. A múlt évi bankhitelek se­gítségével Magyarországon folytatódott a záhonyi vasúti átrakóállomás bővítése, a Ceg­léd—Kiskunhalas közötti vas­útvonal villamosítása, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár re­konstrukciója, a bauxitbányá­szat és alumíniumfeldolgozás fejlesztése, s újabban a kábel­ipar gyarapítását is támogat­ja a bank. zettnél többet is gyártottak, harmincöt tonna fonallal. A gyárban a korábbi évek­hez hasonlóan idén is nagy a munkaerőmozgás, sok a kilépő. A vezetők fő feladata az, hogy az új munkások minél hama­rabb megismerjék a szakmát, s az ő kezük nyomán is jó mi­nőségű termék készüljön. Éppen ezért a nagy tapaszta­lattá, régi fonókra bízzák az újakat és csak, ha bebizonyo­sodik helytállásuk, akkor kap­nak önálló munkát. A Magyar Selyemipari Vál­lalat váci gyárában a harma­dik negyedévet a talpraállás időszakának nevezi Somogyi László igazgató. Már ami a minőséget illeti. Májusban és júniusban ugyanis romlott a termékeik színvonala, a Dél- Amerikából érkezett alapanya­gok ugyanis rosszabbak. Első­sorban a hagyományos, régi gépekkel dolgozó részleg ke­rült nehéz helyzetbe. (A há­rom éve üzembe helyez -pneumatikus műselyemszo gépek ma is kiválóak, s a ró­luk lekerülő selyemszövet sem okoz gondot a vezetőknek. Mit tehettek az adott körül­mények között? Felvették a kapcsolatot testvérgyárukkal és megbeszélték miként, mi­lyen technológiával csökkent­hetők a tőlük kapott lánchen­gerek minőségi hibái. Saját portájukon is szétnézve: fel­hívták a szövőnők figyelmét a technológia szigorú betartá­sára; előírták, hogy a csévéket meghatározott sorrendben vessék be. Az intézkedések eredményes­nek bizonyultak. Várhatóan már augusztus végére javul a minőség. D. Gy. Megrendelőjük a Hilton Szálló is... Az igényekhez igazodnak Az év elején életbe lépett gazdasági szabályozók új fel­tételek elé állítják a termelő- szövetkezeteket is. Elsősorban az ipari, a kiegészítő tevé­kenységek felülvizsgálata vált szükségessé, de összességében is fel kellett mérniük: hogyan tovább? A szigetcsépi Lenin Tsz nagy részt vállalt tavaly is a főváros ellátásában, 110 millió forintot kaptak az el­adott friss zöldségért és gyü­mölcsért. Még a Hilton Szálló is megrendelőik közé tartozik. Felbecsülték azonban, hogy ennél nagyobb igényeket is kielégíthetnek. Úgy döntöttek, hogy elsősorban különböző gyerekélelmezési vállalatok­nak, üzemi konyháknak és éttermeknek szállítanak töb­bet. Főként a kelendő, kony­hakész zöldségekből. Sok tartalék rejlik még a tudomány eddiginél fokozot­tabb alkalmazásában is. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem aspiránsai például rendszeresen kísérleteket vé­geznek és tapasztalatokat gyűjtenek a szövetkezet broi- lercsirke-nevelő telepén. Se­gítségükkel tehát hasznos, új módszerekkel ismerkedhetnek meg, s azokat sikerrel alkal­mazhatják. Például a költsé­gek csökkentése érdekében, amit jobb takarmányhasznosí­tással érhetnek el. Kevesebb jut — a szabályo­zók módosulása miatt — fej­lesztésre, beruházásra is 1980- ban. Szerencsére már kész az 50 millió forintos baromfite­lep és megkezdték, a szintén ennyibe kerülő korszerű szarvasmarhatelep építését. Miután a kecsketenyésztés hasznot ígérőnek tűnik — kedvelit a nyugati piacokon is — új kecsketelep létesítéséről is döntés született. Sok az igény, eredménye­sen fejleszthető tehát az ipari ágazat is, állapította meg a Lenin Tsz vezetősége. Emlí­tésre méltónak tartják pél­dául a Taurus Gumiipari Vál­lalattal kialakított együttmű­ködést. A szövetkezet gumi­üzemében ékszíjakat készíte­nek, s velük, nemcsak a hiánycikkek számát csökken­tik sikerrel, hanem devizát is megtakarítanak. Haszonnal gyártanak egy másik részleg­ben tűzoltópalackokat; ezek szintén kelendő cikkek. A Csepel Autógyár közvetítésé­vel azonban idén tovább bő­vítik termékeik körét: a Jász­berényi Lehel Hűtőgépgyár részére gyártanak kisebb be­rendezéseket. D. Gy. Elutazott hazánkból a grenadai kormányküldöttség Csütörtökön elutazott Buda­pestről a Bemard Coard gre­nadai miniszterelnök-helyet­tes vezette kormányküldött­ség, amely augusztus 8—14. kö­zött hivatalos látogatást tett hazánkban. A miniszterelnök-helyettest fogadta dr. Trautmann Rezső, NégymiSiió forintos árnkészfeJ ABC-áruházakat avattak J Ma még ritka, hogy egy fej­lődő lakótelep épülő házaival egy időben építsék fel a város­rész kereskedelmi, vendéglá­tó, szolgáltató központját is. Dunakeszin így történt. Teg­nap délelőtt dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára nyitotta meg a Duna-parti lakótelep most elkészült 600 négyzet- méteres alapterületű ABC- áruházát, mely egy 2400 négy­zetméteres kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató köz­pont első egysége. A korsze­rű kereskedelem elvei szerint épült; világos, jól szellőző, át­tekinthető áruház, mely a megnyitáskor 4 millió forin­tos árukészlettel várta vevőit, s nyomban megnyerte a vá­sárlók tetszését. Különösen annak örülnek a lakótelepen élők, hogy mind­addig, amíg az áruház továb­bi egységei, az iparcikk- és vendég!-' ">helyek el nem ké­szülnek, az élelmiszeráruház­ban kis iparcikkrészleg is mű­ködik majd. A városrész lakóinak nevé­ben Metykó Gyuláné, a vá­rosi tanács elnöke köszönte meg az építők jó, színvonalas munkáját. ★ Rég várt ünnepség színhe­lye volt tegnap délelőtt Érd is: a város lakótelepén átad­ták a Nyugat-Pest megyei Ke­reskedelmi Vállalat új élelmi­szerboltját. Az ízléses kivitelű, praktikus berendezésű 164 négyzetméter alapterületű mi­ni ABC (amelynek szép kő­borítását Bartos Sándor kis­i mm a város- lakótele­iparos ajándékozta nak) nem csupán a piek régi gondján segít, de je­lentős forgalmat visz majd el a Volán-pályaudvari nagy ABC-től. A csütörtöki ünnepélyes megnyitón dr. Benussi Silvió, a városi tanács elnöke és Lip- pai József, a NYÉK igazgató­ja mondott beszédet. Az önki- szolgáló rendszerű üzlet a mai naptól az érdi vásárlók szol­gálatában áll. Az új dunakeszi ABC-áruház homlokzata Barcza Zsolt felvétele az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Bemard Coard és a küldöttség tagjai tárgyaláso­kat folytattak Faluvégi Lajos­sal, a Minisztertanács elnök- helyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével, Berecz Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjé­vel, Hetényi István pénzügy- miniszterrel, Nagy János kül- ügyminisztériumi és Török István külkereskedelmi állam­titkárral, Gál Lászlóval, a SZOT titkárával, és más fő­hatóságok, valamint külkeres­kedelmi vállalatok vezetőivel. KÖZELET Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban köszöntöt­te Jorge del Pradót, a Pe­rui Kommunista Párt főtit­kárát 70. születésnapja al­kalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Denis Sassou Nguessót, a Kongói Népi Köztársaság el­nökét, az ország nemzeti ün­nepe alkalmából. Győri Imre, a Központi Bi­zottság tagja, a KB osztályve­zetőjének vezetésével hazaér­kezett Caracasból, az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a Venezuelai Kommunista Párt VI. kongresszusán. Púja Frigyes külügyminisz­ter, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és dr. Pozsgay Imre, művelődési mi­niszter fogadta dr. Herbert Krolikowskit, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztériumának állam­titkárát.

Next

/
Thumbnails
Contents