Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

ABONYI KRÓNIKA Szebb a település, mint volt Néhány évvel ezelőtt úgy döntött az abonyi tanács, hogy a szakapparátus vezetői leg­alább évenként egyszer úgyne­vezett területszemlét tartanak a nagyközségben. Az ideire a napokban került sor. Mint Győré Pál vb-titkártól megtudtuk, az egész napos program során sok hasznos ta­pasztalatot és információt gyűj­töttek. Elrettentő kép tárult a bi­zottság elé például a Ba­ross Gábor út és környé­kén, ahol a több éves, szüntelen harc ellenére több, úgynevezett alkalmi szemétlerakó helyet talál­tak. Igen szomorú dolog, hogy né­hány ember egyszerűen figyel­men kívül hagyva a törvényes rendelkezéseket, a környezet- védelem érdekében tett erőfe­szítéseket ilyen megoldásokhoz folyamodik. Érthetetlen ez a felületesség, nemtörődömség, akkor, amikor nem messze az említett úttól szemétgyűjtésre kijelölt hely van. Nem maradt ki a program­ból a folyamatban lévő, vagy a közelmúltban befejezett épít­kezések megtekintése. A volt bútorbolt helyén készülő 50 személyes óvoda építése meg­felelő ütemben halad, de a Tószegi úti 100 szemé­lyes gyermekintézmény és a 600 adagos konyha épí­tésénél a tempót gyorsí­tani kellene. \ Kedvező tapasztalatokkal tá­voztak a tanácsi vezetők a he­lyi téglagyárból, ahol nemcsak az új termelési rendszer gé­peivel ismerkedtek meg, ha­nem a gyár környezetét is megcsodálták, amely napról napra szebb és vonzóbb; Elégedettek voltak az átala­kított és felújított egészségház­nál végzett munkával, szíve­sen szemlélték az épülő, úgy­nevezett lánclakóházakat és a nem régen telepített parker­dőt. Vizsgálták a -folyamatban levő egyéni lakóházépítéseket, az utak és utcák tisztaságát. A tapasztaltak alapján az a véle­mény alakult ki, hogy általá­nosságban szebb és tisztább lett a település. A lakóházak nagy többsé­ge előtt rend van, az ár­kok rendezettek, sok-sok épület előtt virágok pom­páznak. Sőt, olyan utcával is találkoz­tak, melyet a lakók végig par­kosítottak, virágosítottak. Hangverseny a stranden Az abonyi művelődési ház Búzavirág táncegyüttese és a lengyel Jastrzebiei Ifjúsági Fúvószenekar között több mint kétéves kapcsolat van. A fúvószenekar legutóbb a napokban járt a nagyközségben és a helyi strand fenyőfáinak árnyéká­ban igen színvonalas hangversennyel kedveskedett a fúvós- senét kedvelőknek. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 190. SZÄM 1980. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Lakások Cegléden, Dobáson, Nagy kólán Hajrá a határidő tartásáért Az év végéig elkészül a tervdokumentáció Miután az idei esztendő a | tervidőszak utolsó, ötödik éve, Pest megye építői még kevés­bé érzékelik, hogy csökkenné­nek a kivitelezési igények. In­kább az a jellemző, hogy sok építkezés ért a legmunkaigé­nyesebb, a befejező szakaszá­ba. A határidők betartásáért sokszor kell hajráznia az épí­tésvezetőségnek. Ebben a cipőben jár o Ceglédi Építőipari Vállalat is, év elején gondosan kellett mérlegelniük: mire futja az erejükből. Ügy határoztak, tá. jékozítatott Sőreg Pál főmér­nök, nem vállalnak többet, mint amire képesek, hiszen az káros a vállalatnak és a meg­rendelőknek is. Az év első felében csaknem 66 millió forint termelési ér­téket produkáltak; 2,3 száza­lékkal többet a számítottnál. Legnagyobb munkáik egyike a ceglédi vasútállomás korsze­rű szociális épülete, amelyet a vasutasnap tiszteletére adtak át. Jó ütemben készül Szent- lőrinckátán egy nyolctanter­mes iskola; a jövő héten, az alkotmány ünnepén vehetik birtokba a kisdiákok. Dabason 83 család v^rja türelmetlenül új otíhonát; a ceglédi építők év végére ígérik a befejezést. Nagykáta szintén lakásokkal gyarapszik: 86 lakás összesze­relése kezdődött meg a kö­zelmúltban. A megyei igények természe­tesen nem szorítják háttérbe a helyieket. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat közreműködésével 105 lakás épül Cegléden. A városi kis­mamák gondjait enyhíti majd az új hatvanszemélyes böl­csőde. A vállalat vezetőinek sok fejtörést okoz! a művelődési ház. Az év végéig elkészül valamennyi tervdokumentáció. Helyén a bontás mindeneset­re már elkezdődött. Most az­zal a gonddal birkóznak: mi­ként vezethető el a két és fél méteres talajvíz. A vállalat energiájának jó részét leköti az új központi te­lep kialakítása. A saját erő­ből létesített irodaház! mellett nemcsak korszerű anyagtele­pet építenek, hanem nagy tel­jesítményű betonkeverő-telep felállítását is tervezik. D. Gy. Rövidhullámok lovagjai Az éterben a királyt is tegezik Nemhiába, ha rádiósokkal találkozik az ember, gyorsan terjed a hír. Még csak röpke órája, hogy megbeszéltük a randevút Tanhoffer Ferenccel, az MHSZ ceglédi városi-járá­si szervezete rádiósklubjának vezetőjével, fél tucat éterlo­vaggal ülünk együtt a klub­szobában. „Nem a sajtó miatt” — mondják (bár nem titkol­ják: nincs az a cikk, pmi ne jönne jól a sportágnak). — A péntek este bennünket mindig a ' klubban talál — mondja Trunovszky György —, pedig hát a nyár nem is ami világunk! Mi rádiósok telente éljük a világunkat, amikor hi­deg az idő, hosszúak az esték, A kiskert is bőven ad munkát Ott áll a föld szélén, homlo­kán izzadtság gyöngyözik és te­kintetét elégedetten hordozza végig az előtte elterülő 330 négyszögöles, rendezett kerten. Időnként a locsolófejre is fi­gyel, hogy a víz egyenletesen érje mindenütt a paprikabok­rokat, a pirosodó paradicsom töveit. Szusszanásnyi pihenő a majdnem késő esti órákba nyú­ló munkában. o Mert tennivaló mindig van bőven, szinte az év első hónap­jaitól az utolsóig. Már a ke­mény téli hónapoknak számító januárban és februárban a fó­liasátrak alatt tölti minden sza­bad idejét, hogy elsőként érté­kesíthesse a sóskát, ami fontos tápláléka a csecsemőknek. Ki­csit büszke is erre. Sokféle pa­lántát is nevel, egyike azok­nak, akik ezzel segítik a ház­tájiakat. Kétszázötven négyzet- méter melegágyat borítanak be a hófehér fóliasátrak. Ilyenkor nyáron paprika, paradicsom növekszik és érlelődik a kert­ben, a sóskából is van még, ki tudja, hányadik hajtás ez. — Húsz éve foglalkozom zöldségtermesztéssel — mond­ja Szabó József, az Űj Világ Tsz tagja. — Hogy miért? Egy­részt hasznosan kihasználom a telkem, másrészt a mindenna­pi munka után jó időtöltés­nek, kikapcsolódásnak tartom a kertészkedést. Természetesen a kis keresetkiegészítés sem jön rosszul. Az egyik ember bélye­get gyűjt, a másik fúr-farag, nekem ez a hobbim. Szabó József gépesítette a háztájit: a fóliasátrakat olaj­kazánnal melegíti és a locso­lást sem kézzel kell végezni. Szebeni Sándor portáján .eb­ben a késő délutáni órákban nagy a csend, csak a daráló­gép duruzsol az egyik épület­ben. A szépen fejlett kismala­cok és az anyadisznók nem ré­gen laktak jól. A jószágok gaz­dája, aki takarmányosból lép elő, a jószágok következő napi „menüjét” készíti elő, ő dolgo­zott az imént a darálógéppel. Három éve foglalkozik háztáji sertéstenyésztéssel, két anyako­cával kezdte. Mivel úgy látta, nem haszontalan munka ez, a meglévő három ól mellé még hármat épített. Volt olyan idő­szak, amikor kilenc anyakocát tartott és egy évben 50—60 kis­malacot nevelt. Most három kocája és 13 eladásra váró ma­laca van. A fiatalember a te­nyésztést választotta és nem a hizlalást © kelt, az idén 800-nál többet nem adtak érte. 1976-ban párthatározat szü­letett a háztáji gazdaságok munkájának könnyítésére. Az­óta, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a közös gazdaságok min­den tekintetben komoly és hat­hatós segítséget nyújtanak, sőt a háztáji gazdálkodást a ter­melés szerves részévé tették. E jó kapcsolatokról tett emlí­tést például Szebeni Sándor, aki elmondta, hogy a sertéste­nyésztéshez éves kukorica- és árpaszükségletét térítés ellené­ben minden akadály nélkül be­szerezheti a Ságvári Endre Tsz- ben. — Reggel egy, délután pedig legalább három órát dolgozom a jószágokkal — mondja. — Napközben a feleségem látja el a jószágokat, ő ugyanis most gyes-en van. Már gondoltam rá, hogy abbahagyom, de ed­dig nem tudtam még ráadni a fejem. Ügy határoztam, ha szá­mításaim úgy beválnak, mint eddig, akkor csinálom. Meny­nyi a haszon? Őszintén meg­mondom, nem sok. Csak az a jó benne, hogy időnként egy­szerre nagyobb summához jut­hat az ember. Egyébként, csök­kent a malacok iránt a keres­let. Tavaly ezerért mind el­© Amit Szebeni Sándor emlí­tett, az csak a kapcsolatok egy része. A József Attila Tsz nem­csak szemes terményt, hanem szálas takarmányt is juttat az igénylőknek, sőt, akik £ tejet náluk adják le, korpát is igé­nyelhetnek .ázívesen segítenek, a háztájiban nevelt nyúlak ér­tékesítésében. Hasonló és meg­közelítőleg hasonló segítséget nyújtanak a többi tsz-ek, azüj Világ Termelőszövetkezetben még a háztájiban termelt hib­rid kukorica értékesítését is vállalják. s még, ha akarnánk, akkor sem tudnánk elmozdulni a készülék mellől. Harmincketten vannak a cég lédi rádiósok, harminckette j ükből a rangidős Fekete Gyű la. Nem csupán kora és ősz ha ja emeli az ipari szakmunkás képző igazgatóját rangban többiek fölé: évtizedek óta ő rádiósnemzedékek nevelője városban. — A legfontosabb az, hogy milyen indíttatást kap az em­ber — mondja évtizedek ta­pasztalatát. — Nekem annak idején nem akadt ilyen mozga­tóm, a magam erejéből kezd­tem a rádiózást és jutottam mind följebb a mesterség meg­ismerésében. Éppen a magam küzdelmén okulva álltam a kezdők mellé. — Érdekli egyáltalán a ri diózás a mai gyerekeket? — A technika és benne a rá­diózás amíg világ a világ, vonz­erőt jelent a fiataloknak. Igaz, ma több a csábítás, mint a mi időnkben volt: tévé, disco, több­fajta és főleg könnyebben szer­zett szórakozást ígér. De az ér­deklődés megvan és a mi dol­gunk az, hogy belekapaszkod­junk a lelkesedőkbe, tudatos munkával megtartsuk a sport­ágnak a fiatalokat. a — Ki az, aki megmarad? — Azok, akiknél nem szal­maláng a lelkesedés, bár igaz: ők vannak kevesebben. Még, ha mégoly lelkes kezdő kerül is hozzánk, látva a szinte örökös tanulást, a naponta magának időt követelő gyakorlást és a lemondást, ami a rádiózással jár — itthagynak bennünket. Így aztán a kitartás és a türe­lem az a két alapvető jellem­vonás, ami nélkülözhetetlen ehhez a sporthoz. S nem vélet­len, hogy, aki nálunk megra­gad, az a szakmájának is leg­jobb, legbecsületesebb művelő­je. Hírek Olvasom az egyik reggeli lapunkban, hogy egy francia professzor, bizonyos Henri Margulis, kétévi, kemény, megfeszített munkával ki­kísérletezte az alkoholmen­tes „hegy levét”: a bor­mentes bort. Akárki is tette, jó kis glosszát kanyarintott a té­mából: harmincnyolc nyomtatott soron át azon élcelödik, hogy lám-lám, valaki megint feltalálta a fából vaskarikát. Bormentes bor? Ugyan mi lehet az? A cikk szerzője többszörö­sen megkérdőjelezte a ta­lálmány létjogosultságát. No, én nem vagyok bor­szakértő, úgyhogy nem is vitatkozom sem Margulis professzorral, sem pedig a glosszaíróval. Neki ezúton hívom fel a figyelmét egy kis hírre, amelyet éppen az ő cikke mellett közöl a reg­geli lap: új magyar talál­mánynak kongatják a hír­harangot. Hogy miről van szó? , Sárisápon feltalálták a rizsmentes rizst. Tésztából és tojásfehérjéből készí­tik — ezt írják. Meg, hogy ennek az új készítménynek az alakja is tökéletes rizs­forma, sőt, az íze is hasonló a rizséhez. Lám csak... V. I. — Sport, vagy hobby? — te­szem föl az elmaradhatatlan kérdést. — Sport, mert az akarated­zés egyik módszere; néhány válfaja: a rókavadászat, a rá­diós többtusa vetekedik a táj­futás és az öttusa nehézségei­vel. Hobby, mert szabad idő­ben, saját- elhatározásból, sok­szor saját zsebből űzött sport­ág ez. S : rendelkezik a legne­mesebb időtöltések varázsával! olyan mákony, amibe, ha be­lekóstolt az ember, nem tud leszokni róla. ............ I Far kas László, az adó-vevő gombját tekergeti. Kezében mikrofon, szeme, füle a készüléken, üzenetet vár az éterből. Végre hangokat hallani, emberi hangokat („olyanok nekünk a hangok a rádióban, mint a köldökzsinór” — mondta egy vadászpilóta), idelenn a földön, szobában ülve is fellélegzünk, amikor felhang­zik a távolból egy hívó jel: O(lga) — K(ároly) — 3 K(á- roly) — L(ászló) — S(ándor) jelentkezik. Csehszlovák rá­diós kolléga Sturovóból. Far­kas László mondja a saját ri­portját: — Itt H(elén) — Afntal) — 7 — K(ároly) — R(óbert) — P(éter). Köszöntelek, jól hal­lom adásodat. Két mondat az időjárásról, az igazolólap megkérése, s az adásnak már vége is, hozzátar­tozik a rádióstisztességhez az íratlan szabályok megtartása, s ezek egyik legfontosabb pont­ja: csak a legszükségesebbet közöld! A társ eltűnt az éter­ben, mindössze annyit tudunk róla: Zolinak hívták. S ki le­hetett: egyetemi tanár, vagy egy diák, talán soha nem tud­juk meg. — Ez a csoda a rádiózásban — mondja Farkas László. — Az éterben mindnyájan egy­formák vagyunk. S ha beje­lentkezik Husszein, Jordániá­ból, én, a ceglédi katona, tege­zem a királyt. I VÁSÁR Különféle méteráruk 30-40%-os árengedménnyel kaphatók a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ceglédi méteráru-szaküzletében: Kossuth Ferenc u. 1. Néhány cikk az áruválasztékból: Bea karton, 80 cm széles Bianka karton, 90 cm széles Duna flokon, 80 cm széles 35,60 Ft helyett 21,40 Ft 36,70 Ft helyett 22,— Ft 21,—. Ft helyett 12,60 Ft ISSN #133-2600 (Ceglédi Hírlap) '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents