Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
4 xdiirmp 1980. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Ifjúsági ház épül Budakeszin * * ' 0 FOLYOIRAT-OLVASO, JÁTÉK- ES KLUBSZOBA Bobály Mihállyal, Budakeszi tanácselnökével meglehetősen nehéz irodájában beszélgetni: a folyamatos diskurzust telhetetlenné teszi a makacs következetességgel meg-megszó- laló telefon. S mint a tanácselnök válaszaiból kiderül, a vonal túlsó végén lévők többsége az ifjúsági ház ügyében tárcsázott. S hogy miért? Ennek egyszerű magyarázata van. A több mint 12 ezer lakost számláló község 37 százaléka fiatal, akiknek eddig nem sok választásuk volt, ha munka után Budakeszin akartak művelődni, szórakozni. A községben ugyanis mozi nincs, filmvetítéseket csak nyáron, a kerthelyiségben tartanak. A helyhiány többfelé szakította a könyvtárat is, s az állomány nagyobb része a raktárban található. A művelődés pedig egy aprócska pincébe szorult Méltó helyen — Nincs megfelelő középületük, szinte csak vályogházaink vannak, magyarázza Bobály Mihály — ezért szavakkal szinte kifejezhetetlen a mostani építkezés jelentősége. Az ifjúsági házban és könyvtárban végre méltó helyet kap majd valamennyi klubunk, szakkörünk, lesz hol táncolniuk a fiataloknak. — Mikorra készül el a ház? — Miután mi a járástól, a megyétől minden támogatást megkaptunk, érthető, igyekszünk mindent megtenni, hogy a tervezett határidőre, november 7-re felavathassuk az ifjúsági házat Az épület szerkezete már áll, hozzá kell tenni, nehéz feladat elé állította elkészítése a MEZÉPSZER-t a generálkivitelezőt. A statikusok szinte naponta Jártak ki, hogy minél konkrétabb segítséget nyújtsanak. Szerdánként koordinációs értekezletet tartunk, a műszaki ellenőrzést pedig a Pest megyei Beruházási Vállalat dolgozói társadalmi munkában vállalták. Egyébként nemcsak ők, hanem számos vállalat és intézmény ajánlotta föl segítségét, a szocialista együttműködési szerződések java részét már megkötöttük. A tervet szintén, pénzt és ellenszolgáltatást nem kérve, készítette el Mayer Antal építész — mondja Bobály Mihály. A Kossuth Lajos utca és a Vörös Hadsereg útja sarkán lévő telket körülvevő ember- magas pailánk szánté miniatűrnek látszik a mögötte emelkedő építményhez képest. S hogy ez az építmény milyen lesz, azt a tanácselnök és a község szinte valamennyi közintézményének szobája falán lévő fénykép alapján könnyen maga elé képzelheti az ember. A fotó ugyanis az épület makettjét ábrázolja. E makett szerint egy kétszintes, gomba alakú, csupaüveg házzá alakul majd át a most még a betonszerkezetet is vastag fenyőgerendák takarta váz. Amit nem látni Az emeletekre egyelőre csak hatalmas s igen labilis létrákon tehet feljutni, így hát, ha valaki azt szeretné megtudni, milyen föntről a kilátás, legjobban teszi, ha megkéri Mogyorósi Tibor művezetőt, jöjjön te a magasból, s mondja el ő. — A kilátás gyönyörű — feleli —, messzire ellátni, nemcsak a környező hegyek, de a János-hegy is jól kivehető. Mind a tizennégyünknek, akik odafönn dolgozunk, ez a véleményünk — mondja a MEZÉP- SZER építőbrigádjának művezetője, miközben irodája felé tartunk. — Most a zárófödémen dolgozunk, s ha ezzel elkészülünk, 28 napos technikai szünetet tartunk, természetesen az alatt sem állunk te, a belső munkákon dolgozunk majd. Aztán, egy hónap múlva, kifeszítjük a tartóköteleket, lebontjuk a nehézállványzatot, és akkor már sokkal szebb lesz a látvány, könnyen kivehetővé válik az épület váza — magyarázza a művezető, és már veszi is elő az íróasztal fiókjából a terveket. S hogy mit mutatnak a rajzok? Az épületbe érkezők egy több mint 50 négyzetméteres előcsarnokból juthatnak majd be a folyóirat-olvasóba, a játék- és a klubszobába. Az első emeleten két előadóterem várja a látogatókat, az egyik mintegy 100 négyzetméteres és tolóajtóval egybenyitható a másik — fele ekkora — teremmel. Erre az emeletre még két klubszobát is tervezett az építész, ezeket szintén mozgatható falak választják el egymástól. A négy önálló helyiségből tehát akár egyetlen egy is varázsolható. így kisebb és nagyobb rendezvények megtartására egyaránt tesz mód az első emeleten, ahol egyébként még a büfé is helyet kap. A második emelet a könyvtáré lesz. Amíg azonban a községi és a budai járási könyvtár nem foglalhatja el megérdemelt helyét, vezetője, dr. Bar- dócz Antal törheti a fejét, hogy a jelenlegi 60 négyzetméteres kölcsönzőtéren — ahol mindössze 8 ezer kötet fér el, a meglévő 35 ezerből —, milyen könyveket helyezzen el, s munkatársai hol és hogyan folytassák munkájukat, amikor a polcokkal elkerített dolgozótér, egyben olvasóterem is? — Érthető, már alig várjuk, hogy átköltözhessünk az új könyvtárba. Most terveztük meg berendezését, és izgulunk, vajon megkapjuk-e a kért bútorokat — mondja dr. Bardócz Antal és hozzáteszi: egyelőre sok a dolog és gond a közelgő költözés miatt, de nincs az a társadalmi munka, amit el ne vállalnának, csak mihamarabb az új helyen tegyenek. — Mind a 35 ezer kötet könyv a készülő könyvtárban kap majd helyet? — Nem — feleli —, ugyanis van nyolc fiókkönyvtárunk, s ezeket nem akarjuk fölszámolni. Sőt, szándékunkban áll újabbakat létesíteni. így a Fel- szabadulás, valamint a József Attila lakótelepen és a busz- végállomáson. Mindehhez természetesen helyiségekre van szükség, de előzetes tájékozódásunk szerint nem megoldhatatlan az említett fiókkönyvtárak kialakítása. Ám mindehhez csak akkor fogunk, ha már berendezkedtünk az új épületben. Információs központ — Számtalan tervünk van már az elkövetkezendő időszakra. Szeretnénk hírlapolvasó klubot szervezni, ennek tagjai vasárnap délelőttönként — nyitvatartunk akkor is — vitára, beszélgetésre gyűlnének össze. Létrehozunk egy házigazdaklubot; lényege, a foglalkozásokra meghívjuk a Budakeszin élő művészeket, sőt, negyedévenként egy-egy olyan fővárosi művészt is, akivel ritkán van módjuk találkozni a helyieknek. És azt sem hagyhatom említés nélkül, idővel megnyílhat a fonotéka — Körülbelül 800 lemezünk áll most kihasználatlan ul. — Az új könyvtár elkészülte tehetővé teszi azt is, n-gy információs központ alakuljon ki benne. Kísérletképpen bevezetjük a telefonos tájékoztatást — olyan képzettségű olvasótermi előadót foglalkoztatunk majd, aki a telefonos szolgálatot is el tudja látni — mondta befejezésül a könyvtár vezetője. Koffán Éva Végső búcsú Remsey Jenőtől Mély részvéttel vettek utolsó búcsút pénteken a gödöllői temetőben hozzátartozói, pályatársai és barátai a 95. évében elhunyt Remsey Jenő György festőművésztől és írótól, a város díszpolgárától. A végtisztességen a gödöllői tanács és művelődési intézmények nevében Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője mondott búcsúszavakat. A müvésztársadalom kegyeletét dr. Losonci Miklós művészet- történész, az Iparművészeti Főiskola főtitkára rótta le. Nagy ív zárult te halálával, hiszen a magyar szecesszió utolsó jelentős alakja volt. Amikor Ady első verseskötete megjelent, Remsey Jenő már Párizsban állította ki festményeit. Remsey Jenő 1885-ben született Nagykőrösön. Tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte, a század első éveiben telepedett te Gödöllőn, azóta ott élt és alkotott. Remsey Jenő jelenség volt, költő, író, festő egy személyben. Drámát írt Martinuzzi Györgyről és Gulácsy Lajos festőművészről, versei 1929-ben jelentek meg „„Tűzrakó” címen. Nagy Sándor és Kőrösfői Kriesch Aladár mellett vezető alakja volt a magyar szecesz- szió gödöllői műhelyének, 1924-ben alapító elnöke tett a Spirituális Művészek Szövetségének. Gödöllő város díszpolgára, megkapta Nagykőrös érmét, elismerték a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel, Milánó ezüstérmében részesült — több önálló kiállítása volt Budapesten, Nagykőrösön, Szekszárdon, Párizsban —, olyan nagy hírű kritikusok méltatták munkásságát, mint Lyka Károly, Etek Artúr és a francia Raymond Charmet, aki Remsey Jenőt az 1958-as párizsi kiállítása alkalmából „a népi és szociális életet” bemutató magas igényű művésznek nevezte. Első festői korszaka a szecesszió jegyében az 1910-es években bontakozott ki erős szociális együttérzéssel. Szinte Constantin Meunier hőfokán ítéli el a kizsákmányolást szegényekkel szolidáris lapjain, és az első világháború pokla ellen is felemeli hangját Sebesültek című képével. Amikor a szecesszió, mint mozgalom lezárult a 20-as évek elején — stílusa egyre expresszívebb tett átlós fénykévéivel, mely a Remsey-ké- pek karaktere tett és maradt. Biblikus korszaka után 1946- ban megfestette a Proletár Madonnát, és 72 éves korában 1957-ben Párizsba utazott, ahol piktúrája megújult. A baloldali sajtó azért üdvözölte elsősorban Remsey Jenő ezen, a párizsi étet keresztmetszetét felvillantó, realista szemléletű képeit, mert a nonfiguratív hullám akkor tetőzött. Jól érezte meg Elek Artúr Remsey Jenő művészetében a szociális jelleget, amikor 1921- ben a Nyugatban egész Gorkij galériát fedez fel Remsey Jenő életszéli figuráiban. Ö Mérlegen a kisfiltnstúdiók EGY VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Lesz-e világvége? Ismét nyitva a Planetárium A végéhez közeledik a nyári szünet a TIT budapesti Planetáriumában, a Népliget közkedvelt, hatalmas kupolá- jú épülete hétfőtől ismét várja a látogatókat. A Planetáriumban a kapunyitás — 1977. augusztus 20. — óta több mint fél millióan fordultak már meg. A csillagászati ismereteket és az űrkutatás eredményeit továbbadó Planetárium népszerűsége a következő hónapokban — az augusztusi és a szeptemberi programokat nézve — bizonyára tovább nő. S hogy mi szerepel a programban? Ez megtalálható a nemrégiben kiadott műsorfüzetben melyhez bárki köny- nyen hozzájuthat a helyszínen. Akinek eddig erre még nem volt módja s fővárosi tartózkodása alatt nem kereste fel a Planetáriumot, annak néhány cím csupán ízelítőül: Lesz-e világvége? Pillantás a végtelenbe, Naptárunk története, Feltárul az Univerzum. A Planetáriumban az elmúlt időszakokhoz hasonlóan felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt tartanak előadásokat. Még nem megnyugtató a helyzet a kisfilmkészítés műhelyeiben — ezt állapították meg ismételten a népi ellenőrök, midőn egy-két esztendővel ezelőtti vizsgálat nyomdokain a helyzetkép változását értékelték. A népi ellenőrök újólag kényszerültek megállapítani, hogy a stúdiók többségében nem dolgozik szakképzett főállású filmszakember, s évente — valamennyi filmstúdió megbízásait összegezve — két és fél, háromezer alkalommal külső munkavállalókat szerződtetnek, rendezőket, operatőröket, vágókat, szakértőket. A MAFILM-től és a televíziótól mintegy 200 szakember — főállású munkatársaik mintegy negyede, harmada — dolgozik rendszeresen vagy időszakonként a kisfilmstú- dióknál. Mindez nem tenne baj, ha a stúdióknak nem tenne tehetőségük arra — márpedig van —, hogy mindezen munkákat intézményesen megrendeljék a filmgyártól. Ezzel azokban ritkán élnek. A népi ellenőrök arra is rávilágítottak, hogy a stúdiók közül jó néhányban a gazdaságosság elemi követelményeit sem érvényesítik, a devizaigényes nyersanyagokból például az elfogadott három-négyszeres „túlforgatás” helyett öt- tízszeres mennyiséget használnak el. A KNEB véleménye szerint továbbra is megoldatlan a hatékony ágazati, szakmai felügyelet és irányítás, mielőbb sort kell keríteni a kisfilmstúdiók működésének egységes szabályozására, javítani kell bizonylati fegyelmüket, a filmek készítésébe be kell vonni a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóit. S ami leginkább megfontolásra késztetheti az illetékeseket: számos kisfilmstú- dió — amely több évtizeddel ezelőtt még valóban reális igényeknek megfelelően alakult — a kihasználatlan technikai kapacitást gyarapítja csupán, működésére a filmgyártás technikai és szellemi fölkészültségének megerősödése folytán aligha van szükség. POLITIKAI KÖNYVEK Mongólia négy évtizede JUMZSAGIJN CEDENBAL: VÁLOGATOTT BESZÉDEK ÉS ÍRÁSOK Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára csaknem négy évtizede van a mongol vezetés élvonalában. Már 1941-ben megválasztották a párt egyik titkárává. írásai, válogatott beszédei tehát négy évtizedet fognak át. Annál is érdekesebb a válogatott kötet, mert egy olyan országról ad teljes képet, amely a világ egyik legelmaradottabb feudális országa volt, amely a kapitalizmust elkerülve megvalósította a feudalizmusról a szocializmusra való áttérést, viszonylag rövid idő alatt leküzdötte a súlyos örökséget, a feudális termelési módot, amely csaknem ezer éven át létezett ebben a másfél millió négyzetkilométer kiterjedésű országban. A függetlenség védelme A hatalom a világi és az egyházi földesurak kezében volt: megszámlálhatatlan adóval, terménybeszolgáltatással foszották ki a népet. Csupán az uralkodó kincstára számára 17 különböző adót szedtek. A parasztok vállára ezenkívül súlyos teherként neheezt az életszéli kiszolgáltatottságot párizsi képeiben az élet központjának hirdette, ezért közölt róla üdvözlő vezércikket a L’Humaniíté. Emberi nagyságát is említsük. Nem ért szívébe az irigység fullánkja, lobogva élt és tisztán, nem szűnő lelkesedéssel. Szánkóra ült kilencvenéves korában, nyaranta ekkor még evezett Szentendrén. Lelkesedett és lelkesített, és dolgozott, fiatalokat megszégyenítő és felemelő tűzzel. Valóban tűzrakó volt, jó magvak keltője, hin tője. Még arra is volt ereje, tehetsége, hogy a bábművészettel foglalkozzon családjával együtt, s e bábfiguráknak ma már világsikerük van, Obrazcov is több levelet írt hozzá elragadtatással. Remsey Jenő még utolsó heteiben is majdan megfestendő képeiről álmodott, formálta azokat képzeletében. E művek már nem készülhetnek el, helyette is képet fest, rézkarcot készít, bábot farag, szőttest szerkeszt leánya, Pirk Jánosné Remsey Ágnes, fiai Remsey Iván, Remsey András, Remsey Gábor, menye Remsey Ilma, unokája Remsey Flóra. Remsey Jenő művei fennmaradnak és hamarosan a közönség elé is kerülnek a magyar szecesszió létesítendő gödöllői múzeumában. zedett a rengeteg kolostor eltartása is, amelyekben több mint 100 ezer láma élt, számuk alig volt kevesebb Mongólia férfilakossága felénél. A különben is állattenyésztő országban a pásztorok a rendkívül szeszélyes időjárási körülmények között vándoroltat- ták állataikat, s ez sok szenvedést hozott a mongol családoknak. A jurtákat a célszerűség jellemezte, védte a lakóikat a rossz időjárástól. Nemcsak az elmaradottságot keltett leküzdenie a mongol népnek, hanem meg keltett vívnia a maga forradalmát az ország urai elten és a kívülről jövő fenyegetésekkel szemben. Szomszédja, Kína mindig is igényt tartott területére, a japán imperialisták pedig Északketet-Kína és Belső- Mongólia meghódításával 1935. ben veszélyeztették Mongólia területi épségét, majd 1939. májusában a hatodik japán hadsereg megtámadta a Mongol Népköztársaságot. A mongol nép azonban a Szovjetunió segítségével, a szovjet és a mongol csapatok összefogásával szétzúzta a japán hadsereget és megvédte független, ségét A Cedenbal-írások és beszédek végigkísérik azt a hatévtizedes küzdelmet, amelyet a párt vezetésével, a mongol nép végigvitt. Nem kevesebbről volt szó, mint a szocializmus felépítéséről, S aki már járt a Mongol Népköztársaságban, az személyesen is meggyőződhetett róla, hogy sikerült megteremteniük az új társadalmat, Jelenleg az országban 259 szövetkezet és 45 állami gazdaság van, ebből 11 takarmánytermesztő. Ha meg is van még néhol a vándoroltatás, a pásztorokat már lényegében letelepítették és az állatokat takarmányozzák. Egy szövetkezetre átlagosan 452 ezer hektár föld és 69 ezer közös jószág jut. S a pásztorok egy része átnyergelt a traktorra, gépre. Egy állami gazdaságra 240 traktor jut. Mára már 10 gépesített tejgazdaság van, 16 600 állattenyésztő helyiséget építettek 8 millió állat számára és magyar segítséggel 7000 itatóál- lomést, három nagyobb és 44 kisebb öntözőrendszert állítottak fel a vízhiányban szenvedő vidékeken. ' A Átalakult az ország A párt első titkára arról is beszámol, hogy sikeresen iparosítják Mongóliát. Megteremtették a szénbányászatot, ércdúsítót építettek, új ipari központokat hoztak létre, s elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével megteremtették a könnyű- és élelmiszeriparukat. Szocialista ipart teremtettek, létrejött a munkásosztály és ma már üzemeiket maguk a mongol műszakiak, munkások irányítják. Miközben átalakult az ország, megváltozott a dolgozó nép élete is. Jelenleg a szövetkezeti és állami gazdasági központok 94 százalékában van középiskola, csak az elmúlt öt év alatt több mint 23 ezer felsőfokú szakembert képeztek ki, és a technikumok 28 ezer fiatal szakmunkást bocsátottak ki a népgazdaság számára. Sokoldalúan fejlődik a kultúra, a tudomány és ma már kiépült az egészség- ügyi hálózat is. Igaz barátság Cedenbal beszámol arról az eszmei, politikai fejlődésről is, amely végbement az országban. A párt első titkára hangsúlyozza, hogy a kommunisták, a szocialista országok odaadó segítsége nélkül nem sikerült volna véghezvinni a nagy művet. Elsősorban a Szovjetunió állt mindvégig a mongol nép mellett. A Szovjetuniótól kapott műszaki-gazdasági segítség tette lehetővé a szocialista társadalom megvalósítását Mongóliában. Cedenbal több ízben járt Magyarországon, legutóbb 1974-ben, amikor elismerően nyilatkozott a magyar—mongol barátságról, gazdasági együttműködésről. „A Magyar Népköztársaság anyagi-műszaki közreműködésével országunkban egy sor népgazdasági szempontból nagy jelentőségű ipari objlektum épült fel, mint például az Ulánbátort ruhagyár. Szonginóban, Ázsia egyik legnagyobb biokombinátja és a darhani húskombinát. Magyar barátaink részvételével geológiai kutató- és vízgazdálkodási munkálatok folynak hazánkban” — mondotta, a tiszteletére rendezett budapesti barátsági nagygyűlésen. Magyarul először Jumzsagijn Cedenbalnak ez az első, magyarul megjelent kötete. Az olvasó belőle teljes képet ad az ország fejlődéséről, azokról az erőfeszítésekről, amelyeket ez a baráti ország tett az elmúlt évtizedekben. Ezért üdvözöljük örömmel a Kossuth Könyvkiadó vállalkozását, hogy megjelentette a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkárának válogatott beszédeit és írásait. Gáli Sándor
