Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

4 xdiirmp 1980. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Ifjúsági ház épül Budakeszin * * ' 0 FOLYOIRAT-OLVASO, JÁTÉK- ES KLUBSZOBA Bobály Mihállyal, Budake­szi tanácselnökével meglehető­sen nehéz irodájában beszélget­ni: a folyamatos diskurzust tel­hetetlenné teszi a makacs kö­vetkezetességgel meg-megszó- laló telefon. S mint a tanács­elnök válaszaiból kiderül, a vo­nal túlsó végén lévők többsé­ge az ifjúsági ház ügyében tár­csázott. S hogy miért? Ennek egysze­rű magyarázata van. A több mint 12 ezer lakost számláló község 37 százaléka fiatal, akik­nek eddig nem sok választásuk volt, ha munka után Budake­szin akartak művelődni, szóra­kozni. A községben ugyanis mozi nincs, filmvetítéseket csak nyáron, a kerthelyiségben tartanak. A helyhiány többfe­lé szakította a könyvtárat is, s az állomány nagyobb része a raktárban található. A műve­lődés pedig egy aprócska pin­cébe szorult Méltó helyen — Nincs megfelelő középü­letük, szinte csak vályoghá­zaink vannak, magyarázza Bo­bály Mihály — ezért szavakkal szinte kifejezhetetlen a mosta­ni építkezés jelentősége. Az if­júsági házban és könyvtárban végre méltó helyet kap majd valamennyi klubunk, szakkö­rünk, lesz hol táncolniuk a fia­taloknak. — Mikorra készül el a ház? — Miután mi a járástól, a megyétől minden támogatást megkaptunk, érthető, igyek­szünk mindent megtenni, hogy a tervezett határidőre, novem­ber 7-re felavathassuk az ifjú­sági házat Az épület szerkeze­te már áll, hozzá kell tenni, ne­héz feladat elé állította elkészí­tése a MEZÉPSZER-t a gene­rálkivitelezőt. A statikusok szinte naponta Jártak ki, hogy minél konkrétabb segítséget nyújtsanak. Szerdánként koor­dinációs értekezletet tartunk, a műszaki ellenőrzést pedig a Pest megyei Beruházási Válla­lat dolgozói társadalmi mun­kában vállalták. Egyébként nemcsak ők, hanem számos vállalat és intézmény ajánlot­ta föl segítségét, a szocialista együttműködési szerződések java részét már megkötöttük. A tervet szintén, pénzt és ellen­szolgáltatást nem kérve, készí­tette el Mayer Antal építész — mondja Bobály Mihály. A Kossuth Lajos utca és a Vörös Hadsereg útja sarkán lé­vő telket körülvevő ember- magas pailánk szánté miniatűr­nek látszik a mögötte emelke­dő építményhez képest. S hogy ez az építmény milyen lesz, azt a tanácselnök és a község szin­te valamennyi közintézményé­nek szobája falán lévő fény­kép alapján könnyen maga elé képzelheti az ember. A fotó ugyanis az épület makettjét ábrázolja. E makett szerint egy kétszintes, gomba alakú, csupaüveg házzá alakul majd át a most még a betonszerke­zetet is vastag fenyőgerendák takarta váz. Amit nem látni Az emeletekre egyelőre csak hatalmas s igen labilis létrá­kon tehet feljutni, így hát, ha valaki azt szeretné megtudni, milyen föntről a kilátás, leg­jobban teszi, ha megkéri Mo­gyorósi Tibor művezetőt, jöj­jön te a magasból, s mondja el ő. — A kilátás gyönyörű — fe­leli —, messzire ellátni, nem­csak a környező hegyek, de a János-hegy is jól kivehető. Mind a tizennégyünknek, akik odafönn dolgozunk, ez a véle­ményünk — mondja a MEZÉP- SZER építőbrigádjának műve­zetője, miközben irodája felé tartunk. — Most a zárófödémen dol­gozunk, s ha ezzel elkészülünk, 28 napos technikai szünetet tar­tunk, természetesen az alatt sem állunk te, a belső munká­kon dolgozunk majd. Aztán, egy hónap múlva, kifeszítjük a tartóköteleket, lebontjuk a nehézállványzatot, és akkor már sokkal szebb lesz a lát­vány, könnyen kivehetővé vá­lik az épület váza — magya­rázza a művezető, és már ve­szi is elő az íróasztal fiókjából a terveket. S hogy mit mutatnak a raj­zok? Az épületbe érkezők egy több mint 50 négyzetméteres előcsarnokból juthatnak majd be a folyóirat-olvasóba, a já­ték- és a klubszobába. Az első emeleten két előadóterem vár­ja a látogatókat, az egyik mintegy 100 négyzetméteres és tolóajtóval egybenyitható a má­sik — fele ekkora — terem­mel. Erre az emeletre még két klubszobát is tervezett az épí­tész, ezeket szintén mozgatha­tó falak választják el egymás­tól. A négy önálló helyiségből tehát akár egyetlen egy is va­rázsolható. így kisebb és na­gyobb rendezvények megtartá­sára egyaránt tesz mód az első emeleten, ahol egyébként még a büfé is helyet kap. A második emelet a könyv­táré lesz. Amíg azonban a köz­ségi és a budai járási könyvtár nem foglalhatja el megérde­melt helyét, vezetője, dr. Bar- dócz Antal törheti a fejét, hogy a jelenlegi 60 négyzetméteres kölcsönzőtéren — ahol mind­össze 8 ezer kötet fér el, a meglévő 35 ezerből —, milyen könyveket helyezzen el, s mun­katársai hol és hogyan folytas­sák munkájukat, amikor a pol­cokkal elkerített dolgozótér, egyben olvasóterem is? — Érthető, már alig várjuk, hogy átköltözhessünk az új könyvtárba. Most terveztük meg berendezését, és izgulunk, vajon megkapjuk-e a kért bú­torokat — mondja dr. Bardócz Antal és hozzáteszi: egyelőre sok a dolog és gond a közelgő költözés miatt, de nincs az a társadalmi munka, amit el ne vállalnának, csak mihamarabb az új helyen tegyenek. — Mind a 35 ezer kötet könyv a készülő könyvtárban kap majd helyet? — Nem — feleli —, ugyan­is van nyolc fiókkönyvtárunk, s ezeket nem akarjuk fölszá­molni. Sőt, szándékunkban áll újabbakat létesíteni. így a Fel- szabadulás, valamint a József Attila lakótelepen és a busz- végállomáson. Mindehhez ter­mészetesen helyiségekre van szükség, de előzetes tájékozó­dásunk szerint nem megoldha­tatlan az említett fiókkönyv­tárak kialakítása. Ám mindeh­hez csak akkor fogunk, ha már berendezkedtünk az új épület­ben. Információs központ — Számtalan tervünk van már az elkövetkezendő időszak­ra. Szeretnénk hírlapolvasó klubot szervezni, ennek tagjai vasárnap délelőttönként — nyitvatartunk akkor is — vi­tára, beszélgetésre gyűlnének össze. Létrehozunk egy házi­gazdaklubot; lényege, a foglal­kozásokra meghívjuk a Buda­keszin élő művészeket, sőt, negyedévenként egy-egy olyan fővárosi művészt is, akivel rit­kán van módjuk találkozni a helyieknek. És azt sem hagy­hatom említés nélkül, idővel megnyílhat a fonotéka — Kö­rülbelül 800 lemezünk áll most kihasználatlan ul. — Az új könyvtár elkészül­te tehetővé teszi azt is, n-gy információs központ alakul­jon ki benne. Kísérletképpen bevezetjük a telefonos tájékoz­tatást — olyan képzettségű ol­vasótermi előadót foglalkozta­tunk majd, aki a telefonos szol­gálatot is el tudja látni — mondta befejezésül a könyvtár vezetője. Koffán Éva Végső búcsú Remsey Jenőtől Mély részvéttel vettek utol­só búcsút pénteken a gö­döllői temetőben hozzátartozói, pályatársai és barátai a 95. évében elhunyt Remsey Jenő György festőművésztől és író­tól, a város díszpolgárától. A végtisztességen a gödöllői ta­nács és művelődési intézmé­nyek nevében Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény veze­tője mondott búcsúszavakat. A müvésztársadalom kegyeletét dr. Losonci Miklós művészet- történész, az Iparművészeti Fő­iskola főtitkára rótta le. Nagy ív zárult te halálával, hiszen a magyar szecesszió utolsó jelentős alakja volt. Amikor Ady első verseskötete megjelent, Remsey Jenő már Párizsban állította ki festmé­nyeit. Remsey Jenő 1885-ben szü­letett Nagykőrösön. Tanulmá­nyait Bécsben és Münchenben végezte, a század első évei­ben telepedett te Gödöllőn, azóta ott élt és alkotott. Rem­sey Jenő jelenség volt, költő, író, festő egy személyben. Drámát írt Martinuzzi György­ről és Gulácsy Lajos festőmű­vészről, versei 1929-ben jelen­tek meg „„Tűzrakó” címen. Nagy Sándor és Kőrösfői Kriesch Aladár mellett vezető alakja volt a magyar szecesz- szió gödöllői műhelyének, 1924-ben alapító elnöke tett a Spirituális Művészek Szövet­ségének. Gödöllő város dísz­polgára, megkapta Nagykőrös érmét, elismerték a Szocialis­ta Kultúráért kitüntetéssel, Milánó ezüstérmében része­sült — több önálló kiállítása volt Budapesten, Nagykőrösön, Szekszárdon, Párizsban —, olyan nagy hírű kritikusok méltatták munkásságát, mint Lyka Károly, Etek Artúr és a francia Raymond Charmet, aki Remsey Jenőt az 1958-as párizsi kiállítása alkalmából „a népi és szociális életet” bemutató magas igényű mű­vésznek nevezte. Első festői korszaka a sze­cesszió jegyében az 1910-es években bontakozott ki erős szociális együttérzéssel. Szinte Constantin Meunier hőfokán ítéli el a kizsákmányolást szegényekkel szolidáris lap­jain, és az első világháború pokla ellen is felemeli hang­ját Sebesültek című képével. Amikor a szecesszió, mint mozgalom lezárult a 20-as évek elején — stílusa egyre expresszívebb tett átlós fény­kévéivel, mely a Remsey-ké- pek karaktere tett és maradt. Biblikus korszaka után 1946- ban megfestette a Proletár Madonnát, és 72 éves korában 1957-ben Párizsba utazott, ahol piktúrája megújult. A baloldali sajtó azért üdvözölte elsősorban Remsey Jenő ezen, a párizsi étet keresztmetsze­tét felvillantó, realista szem­léletű képeit, mert a nonfigu­ratív hullám akkor tetőzött. Jól érezte meg Elek Artúr Remsey Jenő művészetében a szociális jelleget, amikor 1921- ben a Nyugatban egész Gor­kij galériát fedez fel Remsey Jenő életszéli figuráiban. Ö Mérlegen a kisfiltnstúdiók EGY VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Lesz-e világvége? Ismét nyitva a Planetárium A végéhez közeledik a nyá­ri szünet a TIT budapesti Planetáriumában, a Népliget közkedvelt, hatalmas kupolá- jú épülete hétfőtől ismét vár­ja a látogatókat. A Planetá­riumban a kapunyitás — 1977. augusztus 20. — óta több mint fél millióan fordultak már meg. A csillagászati is­mereteket és az űrkutatás eredményeit továbbadó Pla­netárium népszerűsége a kö­vetkező hónapokban — az augusztusi és a szeptemberi programokat nézve — bizo­nyára tovább nő. S hogy mi szerepel a prog­ramban? Ez megtalálható a nemrégiben kiadott műsorfü­zetben melyhez bárki köny- nyen hozzájuthat a helyszínen. Akinek eddig erre még nem volt módja s fővárosi tartóz­kodása alatt nem kereste fel a Planetáriumot, annak né­hány cím csupán ízelítőül: Lesz-e világvége? Pillantás a végtelenbe, Naptárunk törté­nete, Feltárul az Univerzum. A Planetáriumban az el­múlt időszakokhoz hasonlóan felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt tartanak előadásokat. Még nem megnyugtató a helyzet a kisfilmkészítés mű­helyeiben — ezt állapították meg ismételten a népi ellen­őrök, midőn egy-két eszten­dővel ezelőtti vizsgálat nyom­dokain a helyzetkép változását értékelték. A népi ellenőrök újólag kényszerültek megállapítani, hogy a stúdiók többségében nem dolgozik szakképzett fő­állású filmszakember, s éven­te — valamennyi filmstúdió megbízásait összegezve — két és fél, háromezer alkalommal külső munkavállalókat szer­ződtetnek, rendezőket, opera­tőröket, vágókat, szakértőket. A MAFILM-től és a televí­ziótól mintegy 200 szakember — főállású munkatársaik mintegy negyede, harmada — dolgozik rendszeresen vagy időszakonként a kisfilmstú- dióknál. Mindez nem tenne baj, ha a stúdióknak nem ten­ne tehetőségük arra — már­pedig van —, hogy mindezen munkákat intézményesen meg­rendeljék a filmgyártól. Ez­zel azokban ritkán élnek. A népi ellenőrök arra is rávilágítottak, hogy a stúdiók közül jó néhányban a gazda­ságosság elemi követelményeit sem érvényesítik, a devizaigé­nyes nyersanyagokból például az elfogadott három-négysze­res „túlforgatás” helyett öt- tízszeres mennyiséget használ­nak el. A KNEB véleménye szerint továbbra is megoldat­lan a hatékony ágazati, szak­mai felügyelet és irányítás, mielőbb sort kell keríteni a kisfilmstúdiók működésének egységes szabályozására, javí­tani kell bizonylati fegyelmü­ket, a filmek készítésébe be kell vonni a Színház- és Filmművészeti Főiskola hall­gatóit. S ami leginkább meg­fontolásra késztetheti az ille­tékeseket: számos kisfilmstú- dió — amely több évtizeddel ezelőtt még valóban reális igényeknek megfelelően ala­kult — a kihasználatlan tech­nikai kapacitást gyarapítja csupán, működésére a film­gyártás technikai és szellemi fölkészültségének megerősödé­se folytán aligha van szükség. POLITIKAI KÖNYVEK Mongólia négy évtizede JUMZSAGIJN CEDENBAL: VÁLOGATOTT BESZÉDEK ÉS ÍRÁSOK Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára csaknem négy év­tizede van a mongol vezetés élvonalában. Már 1941-ben megválasztották a párt egyik titkárává. írásai, válogatott be­szédei tehát négy évtizedet fognak át. Annál is érdeke­sebb a válogatott kötet, mert egy olyan országról ad teljes képet, amely a világ egyik legelmaradottabb feudális országa volt, amely a kapita­lizmust elkerülve megvalósí­totta a feudalizmusról a szo­cializmusra való áttérést, vi­szonylag rövid idő alatt leküz­dötte a súlyos örökséget, a feudális termelési módot, amely csaknem ezer éven át létezett ebben a másfél millió négyzetkilométer kiterjedésű országban. A függetlenség védelme A hatalom a világi és az egyházi földesurak kezében volt: megszámlálhatatlan adó­val, terménybeszolgáltatással foszották ki a népet. Csupán az uralkodó kincstára számá­ra 17 különböző adót szed­tek. A parasztok vállára ezen­kívül súlyos teherként nehe­ezt az életszéli kiszolgáltatott­ságot párizsi képeiben az élet központjának hirdette, ezért közölt róla üdvözlő vezércik­ket a L’Humaniíté. Emberi nagyságát is említ­sük. Nem ért szívébe az irigy­ség fullánkja, lobogva élt és tisztán, nem szűnő lelkesedés­sel. Szánkóra ült kilencven­éves korában, nyaranta ekkor még evezett Szentendrén. Lel­kesedett és lelkesített, és dol­gozott, fiatalokat megszégye­nítő és felemelő tűzzel. Va­lóban tűzrakó volt, jó magvak keltője, hin tője. Még arra is volt ereje, tehetsége, hogy a bábművészettel foglalkozzon családjával együtt, s e bábfi­guráknak ma már világsike­rük van, Obrazcov is több le­velet írt hozzá elragadtatás­sal. Remsey Jenő még utolsó heteiben is majdan megfes­tendő képeiről álmodott, for­málta azokat képzeletében. E művek már nem készülhetnek el, helyette is képet fest, réz­karcot készít, bábot farag, szőttest szerkeszt leánya, Pirk Jánosné Remsey Ágnes, fiai Remsey Iván, Remsey András, Remsey Gábor, menye Rem­sey Ilma, unokája Remsey Flóra. Remsey Jenő művei fennmaradnak és hamarosan a közönség elé is kerülnek a magyar szecesszió létesítendő gödöllői múzeumában. zedett a rengeteg kolostor el­tartása is, amelyekben több mint 100 ezer láma élt, szá­muk alig volt kevesebb Mon­gólia férfilakossága felénél. A különben is állattenyésztő or­szágban a pásztorok a rend­kívül szeszélyes időjárási kö­rülmények között vándoroltat- ták állataikat, s ez sok szen­vedést hozott a mongol csalá­doknak. A jurtákat a célsze­rűség jellemezte, védte a la­kóikat a rossz időjárástól. Nemcsak az elmaradottságot keltett leküzdenie a mongol népnek, hanem meg keltett vívnia a maga forradalmát az ország urai elten és a kívülről jövő fenyegetésekkel szem­ben. Szomszédja, Kína min­dig is igényt tartott területé­re, a japán imperialisták pe­dig Északketet-Kína és Belső- Mongólia meghódításával 1935. ben veszélyeztették Mongólia területi épségét, majd 1939. májusában a hatodik japán hadsereg megtámadta a Mon­gol Népköztársaságot. A mon­gol nép azonban a Szovjetunió segítségével, a szovjet és a mongol csapatok összefogá­sával szétzúzta a japán had­sereget és megvédte független, ségét A Cedenbal-írások és be­szédek végigkísérik azt a hat­évtizedes küzdelmet, amelyet a párt vezetésével, a mongol nép végigvitt. Nem kevesebb­ről volt szó, mint a szocia­lizmus felépítéséről, S aki már járt a Mongol Népköztársa­ságban, az személyesen is meg­győződhetett róla, hogy sike­rült megteremteniük az új tár­sadalmat, Jelenleg az ország­ban 259 szövetkezet és 45 ál­lami gazdaság van, ebből 11 takarmánytermesztő. Ha meg is van még néhol a vándorol­tatás, a pásztorokat már lé­nyegében letelepítették és az állatokat takarmányozzák. Egy szövetkezetre átlagosan 452 ezer hektár föld és 69 ezer közös jószág jut. S a pászto­rok egy része átnyergelt a traktorra, gépre. Egy állami gazdaságra 240 traktor jut. Mára már 10 gépesített tej­gazdaság van, 16 600 állatte­nyésztő helyiséget építettek 8 millió állat számára és ma­gyar segítséggel 7000 itatóál- lomést, három nagyobb és 44 kisebb öntözőrendszert állítot­tak fel a vízhiányban szenve­dő vidékeken. ' A Átalakult az ország A párt első titkára arról is beszámol, hogy sikeresen ipa­rosítják Mongóliát. Megte­remtették a szénbányászatot, ércdúsítót építettek, új ipari központokat hoztak létre, s elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok segítségé­vel megteremtették a könnyű- és élelmiszeriparukat. Szocia­lista ipart teremtettek, létre­jött a munkásosztály és ma már üzemeiket maguk a mon­gol műszakiak, munkások irá­nyítják. Miközben átalakult az or­szág, megváltozott a dolgozó nép élete is. Jelenleg a szö­vetkezeti és állami gazdasági központok 94 százalékában van középiskola, csak az el­múlt öt év alatt több mint 23 ezer felsőfokú szakembert ké­peztek ki, és a technikumok 28 ezer fiatal szakmunkást bocsátottak ki a népgazdaság számára. Sokoldalúan fejlő­dik a kultúra, a tudomány és ma már kiépült az egészség- ügyi hálózat is. Igaz barátság Cedenbal beszámol arról az eszmei, politikai fejlődésről is, amely végbement az ország­ban. A párt első titkára hang­súlyozza, hogy a kommunisták, a szocialista országok odaadó segítsége nélkül nem sikerült volna véghezvinni a nagy művet. Elsősorban a Szovjet­unió állt mindvégig a mongol nép mellett. A Szovjetuniótól kapott műszaki-gazdasági se­gítség tette lehetővé a szocia­lista társadalom megvalósítá­sát Mongóliában. Cedenbal több ízben járt Magyarországon, legutóbb 1974-ben, amikor elismerően nyilatkozott a magyar—mon­gol barátságról, gazdasági együttműködésről. „A Magyar Népköztársaság anyagi-mű­szaki közreműködésével or­szágunkban egy sor népgazda­sági szempontból nagy jelen­tőségű ipari objlektum épült fel, mint például az Ulánbáto­rt ruhagyár. Szonginóban, Ázsia egyik legnagyobb bio­kombinátja és a darhani hús­kombinát. Magyar barátaink részvételével geológiai kutató- és vízgazdálkodási munkála­tok folynak hazánkban” — mondotta, a tiszteletére ren­dezett budapesti barátsági nagygyűlésen. Magyarul először Jumzsagijn Cedenbalnak ez az első, magyarul megjelent kötete. Az olvasó belőle teljes képet ad az ország fejlődésé­ről, azokról az erőfeszítésekről, amelyeket ez a baráti or­szág tett az elmúlt évtize­dekben. Ezért üdvözöljük örömmel a Kossuth Könyvkiadó vállal­kozását, hogy megjelentette a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkárának válogatott be­szédeit és írásait. Gáli Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents