Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

1980. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK ’ 5 Újításí gondok — Diósdon Szükség van az ötletekre! ABC-áruház Pándon Pándon, a Nagykáta és Vidéke Áfész 3 millió forintos költséggel 200 négyzetméter alapterületű kis ABC-áruházat épít saját beruházásban. Az új kereskedelmi létesítményt augusztus 18-án adják át. Koppány György felvétele Szentendrén Új gazdaboStot építenek Ráckevei járás Szolgjítatáházak A ráckevei járás első, kis­iparosok összefogásából épült szolgáltatóházát tavasszal avatták Dunaharasztin. Ter­veznek-e hasonló szolgáltató- házat építeni a járásban? A kérdésre Molnár József, a KIOSZ ráckevei körzeti titká­ra adja meg a feleletet: — Igen. A megyei KIOSZ vezetősége határozata szerint 19S1 végéig tíz olyan szolgálta­tóháznak kell megépülnie a megyében, mint amilyen a Du­naharasztin levő. Járásunkban, miután a dunaharaszti kezde­ményezés jól bevált, hasonlót szervezünk Dunavarsányban. Az átadását jövőre tervezzük. A dunavarsányi szolgáltató­házban cukrász, kozmetikus, női és férfifodrász várja majd a helyieket. Egy üveges és képkeretező üzletet is tervez­tünk, de még nem találtunk alkalmas kisiparost. — Mint ahogy arról a Pest megyei Hírlap már írt, ha­sonló szolgáltatóház épül majd Szigetszentmiklóson és Ha­lásztelken is. A szigetszent- miklósi szolgáltatóházb^n cuk­rászat, kulcsmásoló üzlet, va­lamint női és férfifodrászat lesz. A halásztelkiben pedig zöldségüzlet, virágbolt, női és férfifodrászat, valamint kulcs­másoló és üveges kisiparosok nyitnak üzletet — Ráckevén is épül egy szolgáltatóház. Igaz, nem kis­iparosi összefogással, de annál több kisiparos társadalmi munkájával. A KIOSZ 1978- ban országos pályázatot hirde­tett szolgáltatóház létesítésére; Ráckeve a harmadik helyezett lett. Jutalomként 400 ezer fo­rintot kaptunk, ezt a megyei tanács 120 ezerrel megtoldotta. Az épület tervezett költsége 730 ezer forint, a hiányzó 210 ezret a ráckevei kisiparosok társadalmi munkával teremtik elő. Az avatást októberre ter­vezzük. Az itt levő üzleteket bérbe adjuk: tévé- és rádiósze­relőnek, női-férfi fodrásznak és kozmetikusnak, bőrdíszmű­vesnek, valamint cipésznek. K. £. Harmincöt-negyven eszten­deje őrölt utoljára gabonát a Balatonkiliti Hengermalmi Társaság már akkor is vénsé­ges vén villany malma Siófo­kon. Sokáig állt kihasználat­lanul az öreg épület, még azután is, hogy átkerült a helybéli Űj Tavasz Termelő- szövetkezet tulajdonába... A hengerszék helyén Most, eboen. az évben aztán szinte megiijodtak a roskatag falak: a ceglédi TSZKER (a termelőszövetkezetek értékesí­tő, beszerző és szolgáltató kö­zös vállalata) nyolcszázezer forintos költséggel alul-íelül helyrehozta az emeletes épít­ményt. Hogy miért? Amint azt Treszkai Barna, a. területi igazgató elmondotta, a régi siófoki telephelyük már sok szempontból kifogásolha­tó volt, s a KÖJÁL véleménye szerint is egyre kevésbé fe­lelt meg az alapvető egész­ségügyi követelményeknek. Sürgősen új bérleményt kel­lett keresniük tehát. Körül­néztek a környéken és ez a húsz vagon befogadóképessé­gű — immár raktárrá átala­kított —, hengerszék látszott a legalkalmasabbnak ter­mény-, illetve göngyölegtáro­lásra. Tóparti dömping A régi, s még ezekben a na­pokban is üzemelő siófoki te­lephely tavaly mindösszesen tizennyolcmillió forint érték­ben „menesztett át” különbö­ző, Pest megyéből származó mezőgazdasági termékeket. Számottevő mennyiségű zöld­ség és gyümölcs érkezett, ter­mészetesen Ceglédről és a ceg­lédi járásból is a Balaton fő­városába. A legnagyobb részt azonban mindig is a két nagy­kőrösi termelőszövetkezet vál­lalta a déli part ellátásából. Idén például eddig az Arany Nemsokára jubilál Dóra György. Huszonöt éve, hogy a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek diósdi gyárában a görgő- köszörű-üzem munkása lett. — Voltara művezető is, de kértem, tegyenek csak vissza a gép mellé. A pénzem megvan, a becsületem is. Kell a jó szakember. Ezek után hogy mehetnék én néhány ezer fo­rintért pereskec’ i! Eszembe sincs! Amiatt meg nem ment el a kedvem, hogy 12 helyett csak 2 ezer forintot kaphatok. Sokszor többet várunk, mint ami jár, s aztán lelohad a lel­kesedés. Vannak nálunk is ilyen emoerek. Pedig elkelne még sok jó ötlet az üzemben. Dóra György, a gyár több­szörös újítója, egy szovjet gyártmányú á teres ztő-si mító géphez kalauzol. — Nézze csak! Ott az a korong! Azzal kapcsolatos a legutóbbi újítá­som. Egy egyszerű alátéttel megoldottam, hogy felhasznál­hassuk az éveken át raktárban elfekvő angol import gumikö­tésű csiszolókorongokat. És többféle géphez is alkalma­sak ... Megnéztem a vállalati kollektív szerződést, s annak alapján kértem: kapjak hat százalékot a megtakarított összegből. De elutasították a fellebbezést, mondván, csak négy százalék jár. — Valóban, rákényszerül­nek az emberek az állandó új Ugatásokra, a gyors gyakor­lati megvalósításra. Nem vár­hatjuk meg, hogy elbíráljanak egy-egy hasznos javaslatot — mondja Arnold Pál üzemveze­tő. — Szerintem az újítókedv legnagyobb kerékkötője ma az, hogy hosszú az értékelés ideje. Szerződés nélkül Arnold Pál, beosztásánál fogva szakvéleményezője az újításoknak. Az egyszemélyi elbíráló, a gyár műszaki fő­osztályvezetője, csak azután készítteti el a szükséges kal­Tsz meggyből tíz, paradicsom­ból huszonöt vagonnal szállí­tott; a Mészáros János Tsz pe­dig valóságos uborkadömping- gel árasztotta el a tó mellett üdülőket. Ha majd Törteién is beindul, úgy igazából az al­maszüret, akkor az ottani Dó­zsa Tsz-beliek fuvarjai is meg­sokasodnak majd. S mi várható még? A TSZKER-központ vezetői bi­zakodnak: hátha hamarosan helyreáll a tókörnyék bel- és külföldi idegenforgalma. Mert az is mere las vendéglátóipari áremelések óta, mintha egy kissé megcsappant volna a ke­reslet a TSZKER-termékek iránt is ... Ennek ellenére a ceglédi körzet a jövő évben harmincmilliós forgalmat sze­retne lebonyolítani — csak Siófokon. Ez az összeg pedig a tavalyinak több mint más- félszerese! A köz érdeke Erre a kockázatos vállalko­zásra azonban egyáltalán nem a felfokozott nyereségvágy ösztönzi a közös vállalat pénz­ügyi szakembereit. Hanem a köz érdeke: a lakosság és az átutazó turisták magas szín­vonalú — egyre javuló minő­ségű —, zöldség-gyümölcs el­látása. kulációkat Az újítási szabály­zat szerint 8 nap jut a véle­mények összegyűjtésére, a dol­gozóknak pedig 60 napon be­lül kell választ kapniuk. — Nemegyszer előfordult már, hogy réges-régen beve­zette': egy újító.., de a szerző­dést meg nem kötötték meg — jelenu ki Németh István, az anyaggazdálkodási osztály im- portgazdálkodöja. — Konkrét példával is szolgálhatnák. jLegutóbbi újításom egy érté­kes anyag, a gyémánt megta­karítását teszi lehetővé. Két társammal fundáltua ki, hogy a korongegyengető gyémánto­kat nem kell eldobni, azokat újra fel lehet használni. Ha a gyémántszemcséket kibontjuk, akkor beépíthetők az úgyneve­zett mérőtapintókba, s tovább szolgálhatnak. Kidolgoztunk egyúttal egy eljárást az erede­tileg csak egyszer használható gyémántok felújítására is. Az­zal szintén sok költséget meg­takaríthat a gyár. Miután mi vagy 58 ezer íorintot várnánk, elküldték az újítást Debrecen­be, a központunkba. Onnan egy idő után visszajutott..., megjárt tehát néhány íróasz­talt. Most várjuk vissza az igazgatónkat a szabadságról — ő mondja ki a végső döntést. Farkas János műszaki fő­osztályvezet ő helyesbít. — Az újítást 1979-ben vezették be. Egy év szükséges ahhoz, hogy megfelelő utókalkulációt ké­szíthessünk, a megtakarítás tényleges mértékéről. A díj te­hát csak év végén fizethető ki. Huzavona S hogy mikor fizethető majd ki Pályi Andor és Sánta Fe­renc műszerészek pénze? Vo- nogatják a vállukat Alig bír­hatok szóra. — December elején lesz két éve, hogy benyújtottunk egy újítást: vállaltuk, a nagy tö­megben használt, gyémántbe­tétes mérőtapintók házi előállí­tását, a köszörűüzem teljes el­látását — mondják. — Ezeket a tapintókat ugyanis külső cégtől szerzi be a gyár, dara­bonként drága pénzért. Az ál­talunk ajánlott ára 60—80 fo­rint lenne. Hogy mennyi hu­zavona volt az újításunk körül. Azután, készült végre egy kal­kuláció, majd még egy. Mi pe­dig nem értettünk egyet a felkínált újítási díjjal. Ügyünk szintén az igazgatóhoz került, várjuk, hogy döntsön. Bár közben egyszerűen visszavon­tuk az újításunkat, megunva, belefáradva a sok harcba. És ismét az egyszemélyi fe­lelős véleménye: — Igaz, két­szer készítettünk előkalkulá­ciót. Nem mérhettük fel más­ként, hogy 1980-ban hány mérőtapintóra Is lesz szükség. Olyan nincs, hogy valaki fog­ja magát és visszavonja az újítását. Mi felajánlottuk, hogy az utókalkulált megtaka­rítás négy százalékát kifizet­jük. Ezt keveslik. Azt szeret­nék, ha rájuk, kettőjükre bíz­nánk a teljes gyártást, de a tapintókat munkaidő után ké­szíthetnék, s minden darabárt meghatározott jutalékot kap­hatnának. Ebbe nem mehe­tünk bele. — Mi csak a nekünk járó díjat akarjuk — állítja- Pályi Andor. — Nem értjük, miért ragaszkodnak a kinti megren­deléshez, miközben a gyár rá­fizet? Nem igaz, hogy ez így hasznos, hiszen elismerték, hogy az újítás bevezetéséhez két év szükséges! Valóban gátja ma még az újítómozgalom fellendülésének Diósdon, hogy az elfogadás után is hosszú időbe telik egy-egy újítás felhasználása. Horváth Sándor szerszám­tervező mérnök, évekkel ko­rábban egy ideig újítási elő­adóként dolgozott. Jól ismeri tehát a gondokat, annál is in­kább, mert 15 éve maga is hí­ve az újítómozgalomnak. Átfutási idő — Tavaly három újításom után kaptam háromezer forin­tot, nem volt velük baj, be is vezették őket. Egyébként szí­vesen társulok. 1979-ban Né­met Istvánnal egy közös, álta­lunk nagy jelentőségűnek tar­tott újítást dolgoztunk ki. Olasz típusú FAMIR-támfelü- let köszörűgépekhez — külön­böző méretű kisebb csiszoló­korongok helyett — egy nagy korong használatát javasoltuk. A tőkés import megtakarítás — ez ötletünk lényege —, nem csupán vállalati, hanem nép­gazdasági haszon, is. S hol tartunk ma? Sínen van a do­log. Kaptunk előleget, s ha le­jár a kiértékelési időszak, fel­vehetjük az újítási díjat. Az újítók gyakran sérelme­zik, mintha idegen erők ellen harcolnának. Akkor is, ha ese­tenként nem egy-két ember hanyagságán múlik az újítás sorsa. Ma is sok-sok negatív tényező hátráltatja az újítási mozgalom fellendülését. — Pénzhiány azonban sem­mi esetre sem — szögezi le a műszaki főosztályvezető —, pedig többen ezt hiszik. A mindenkori éves bértömeg 0,5 százalékát fordíthatják újítási díjakra; idén 110—120 ezer fo­rintot. Tudjuk, egy járható út van: erőteljesen le kell csök- kentenünk az átfutási időt, s ami még lényegesebb, lehető­séget kell teremteni az újítá­sok gyors bevezetéséhez. Dodó Györgyi A kertészkedéshez szerszám, vegyszer szükséges — ezek be­szerzése pedig nem könnyű. Különösen mostanában, Szent­endrén és környékén. Sokan, akik a szentendrei járási Áfész gazdaboltját a HÉV-ál- lomás melletti bevásárló köz­pontban keresik, r.em is tud. ják, hogy nem i eszett el — csa'c áttelepült. A Nyugat- Pest megvei Élein iszer Kis­kereskedelmi Vállalat szerve­zési intézkedése fo.y tán, egy hónappal ezelőtt a bolt ideig­lenes beb-re, a Budapest-kör- nyéki TüZÉP hétvégi faháza­kat bemutató telepének egyik épületébe költözött. Ez persze nem jelenti azt, hogy a 20—25 kilométeres kör­zetből érkező vevőknek üres kézzel kell távozniuk. At alap­vető cikkek az ideiglenes bolt­ban is megtalálhatók. Nem szünetel a kisgépek kölcsönzé­se sem: motoros ekekapát, per­metezőt innen is hazavihetnek néhány napra az érdeklődők. Szükség van azonban egy igazán korszerű, nagy áru­készlettel rendelkező gazda­boltra. Nos ennek építését a szentendrei Áfész épxtőbrigád- jai már meg is kezdték, g minden remény megvan ar­ra, hogy szeptember 15-én már itt fogadják a vásárlókat. A régi és az új 11-es út találko­zásánál álló Forfa típusú fa­házban levő üzlet 216 négy­zetméter alapterületű lesz. Gombó Pál: C^óütörtöhi hohtéf T. V. t. V. Vagyis amiről szó lesz — re­mélem megértik a rövidítést: a tévé takaré­kossági vállalása. Ez, mint szerte e gazdasá­gi feladatokkal küszködő országban, dicsére­tes törekvést fejez ki. Persze,, én semmi kö­zelebbit nem tudok, én csak egyszerű néző vagyok. Ám, lévén élénk képzelőtehetséggel, úgy átabotában ki tudom kombinálni, ami a színfalak mögött történik. Vegyük például a Jogi esetek című műsort, melynek el nem riasztható szemlélője, sőt szurkolója vagyok. A MŰLT. (Párbeszéddel élénkítve.) Gárdavezető: — Olyan műsort akarunk, amely amellett, hogy jogpropaganda a tö­megek számára, egyben igézetes élmény. Gyártásvezető: — Csak az amúgy is kivé­telesen bőkezű költségkeretek túllépésre ne kerüljenek! Jogi főszakértő: — Nem hágjuk túl őket. A szereplők ingyen lesznek, örülnek, hogy esetükben világos döntést hozunk létre. Operatőr: — Jobb volna nem valóságos, hanem bérelt szereplőkkel dolgozni. Azok engedelmesen mondják a megírt szöveget. Gárdavezető: — Hogyisne. Kilógna a szö­vegíró lólába. Hacsak nem írja mindenki szövegét más irodalmár. Titkárnő: — Van egy ötletem, ha sza­bad. Talán lehetne úgy, hogy minden műsor végén egy esetet nem világítunk meg. Akkor a következő műsor elején újra adjuk, az a műsoridő egynegyede. A negyed költséget te­hát megspóroljuk és a műsor feljavítására használjuk fel. Gárdavezető: — Látom, a helyeslés általá­nos. És mi lenne, ha felszólítanánk a nézőket, hogy a nyitva hagyott esethez szóljanak hoz­zá egészséges jogi érzékük alapján? Jogi főszakértő: — Továbbá hívjuk meg zsűritagnak dr. Erőss Pált, ismerem, tipikus tévé-személyiség. (És lön ekképpen.) A JELEN. (Szóban tükrözve a produkciót.) (A T. V. t. v. hatására kialakult az olcsó megjelenítő gárda és már csak egyetlen szö­vegíróra telik.) A képernyőn: A SZOBA. Otthonos látvány, mindenki felismeri a tapétájáról. Peres Fél (fotöjben ül): — Kérem, engem sérelem ért. Meggyilkoltak! Hát szabad ezt jogilag? (Összeszorítja a száját.) Riporter hangja: — De hisz ön él. Peres Fél: — Éppen ez az! Szívmasszázzsal visszahoztak a klinikai halál állapotából. Ezért talán nekem nem jár kártérítés? A tettes azonban nem akar fizetni. Riporter: — Szóval sem a kórházi költsé­get, sem a rokkantságból kifolyó kárt nem kívánja megtéríteni? Peres Fél: — Hát éppen ez a sérelmes. Azt állítja, hogy ő nem felelős az orvosok tetté­ért. A temetési költséget köteles csak fizet­ni, erről az ügyvédje felvilágosította. Műsorvezető: — Mit szól ehhez jogi szak­értőnk, dr. Erőss Pál? Dr. Erőss Pál: — Ez kérem egy huncut gyilkos, ölni van esze, fizetni nem. De a jog módot ad arra, hogy a körmére nézzünk. Ugyanis más célú tettének a gyógykezelés ok­sági következménye. A jog pedig ismeri a gondatlanságból elkövetett túlélés fogalmát és megfelelő kártérítést biztosít a sértettnek. Műsorvezető: — Térjünk át a következő esetre. (A SZOBA másik sarka, a tapéta azo­nos, de a II. Peres Fél Íróasztalnál ül.) 11. Peres Fél: — Velem jogsérelem esett (Bámul.) Riporter: — Micsoda? 11. Peres Fél: — Éppen erről van sző. A feleségem mérget kevert a kávémba, de ő maga itta meg. (Bámul.) Riporter: — Ez ön szerint miért jogsére­lem? 11. Peres Fél: — Hát mert még neki áll feljebb, azt állítja, hogy én tudatosan cse­réltem el a csészét és ezért rajtam követeli vissza a hangszálainak az árát. Mert a mé­reg a hangszálait tette tönkre. (Bámul.) Riporter: — És ön tudja bizonyítani, hogy nem cserélte el a csészéket? II. Peres Fél: — Hát éppen erről van szó. Tanúm erre nincsen, de neki sem. Hát lehet ezt tenni egy jóhiszemű emberrel, aki ellen éppenséggel a felperes akart sérelmet elkö­vetni? Műsorvezető: — Dr. Erőss Pál szakértőn­ket kérdezzük meg, mi ebben a bonyolult ügyben a jog aktuális álláspontja. Dr. Erőss Pál: — A jog sajnos, tanúk nél­kül a méregcsere ügyében tehetetlen. Ám, azt jelenti-e ez, hogy nincs álláspontja? Koránt­sem. A felperes maga sem vonja kétségbe, hogy a mérget ő adagolta a fekete leveshez. Ha olyan ravaszdi lett volna, mint egyes kri­mik hősnői, és tagadná ezt a tényt, talán még Columbo hadnagy sem nyomozhatná ki, mi is történt a valóságban. l"y azonban a primus crimen, vagyis az első jogsérelem el­ve alapján a pert el fogja veszteni és perkölt­ség fizetésére is kötelezik. (A néző csak ül és csodálkozik. De igenis ott ül.) A JÖVÖ. (Párbeszéd a T. V. büféjében.) Gyártásvezető: — Ha a szobát meg akar­juk tartani, le kell mondanunk a több sze­replőről. Minden szereplő legyen ugyanaz a színész, úgy olcsóbb. Gárdavezető (immár gárda nélkül): — De ő legalább legyen egy parodista, aki át tud változni. Egy hazai fregoli, mint mondjuk, a Hofi, vagy a Gálvölgyi, vagy az Alfonzó... Gyártásvezető: — Csak egy főiskolásra telik. Majd jó sminkmestert biztosítunk. Ha­nem sajnos, ez nem elég. Le kell monda­nunk dr. Erőss Pálról is. Gárdavezető: — Oh, jaj! Akkor ki lesz • jogi szakértő? Gyártásvezető: — Majd a főiskolás alakítja. Malomból raktár Közös az érdek Megfiatalodtak a falak V. I. kis helyen elfér, nagy teljesítményű az IMPORTÁLT CENTRIFUGA ■------------------------------- Ara. nSOROTP-hitel Vi dékre csomagküldő szolgalat 1053 Bp.V_ Kossuth L.u.2. 4^“ 1033 BpJ^Flörian tör6-ä Ja KERAVILL] ■\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents