Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
Nincs szerencséjük az idei nyáron az aratóknak. A néhány hetes csúszás után újra és újra vihar, eső borzolta a kedélyeket, legutóbb például kedden délután, majd éjjel is. Érthetően nem volt túl jó kedvű az aratók serege a váci járásban, a megye északi csücskében. Fekvéséből adódóan itt kezdték a legkésőbb a gazdaságok a kenyérgabona betakarítását, következésképp itt van a legtöbb vágnivaló. Bár tegnap estig még ilyen körülmények között is learatták a búza mintegy nyolcvan százalékát. Ha minden jól megy, a hét végére, a jövő hét elejére végeznek a betakarítással ... De, ki mer itt már tervezni? Hisz az időjárás bármikor közbeszólhat ... Kapott a keddi esőből „elegendőt" a kisnémedi Aranykalász Tsz is. A hatmilliméteres csapadék — égi áldásnak — Megérett az idő, hogy a gödöllői OTP-s dolgozók megfelelő körülmények között dolgozzanak. A város lakossága pedig méltán tart jogot arra, hogy az elavult helyett egy korszerűen berendezett pénzintézeti helyiségben minél több, minőségileg jobb OTP-s szolgáltatásban részesüljön — mondotta egyebek között dr. Szirmai Jenő, az OTP vezér- igazgatója tegnap délután Gödöllőn, az új fiókhelyiség átadásán. A bensőséges hangulatú ünnepségen megjelent Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Vágvölgyi József, a megyei tanács általános elnök- helyettese is. Ott volt az OTP meghívására hazánkban tartózkodó Finn Munkás Takarékpénztár vezérigazgatója, Ilm Lavonsalo és helyettese, Kosti Kyhälä. Kovács Gyulának, az OTP Pest megyei igazgatójának megnyitója után dr. Szirmai Jenő mondott rövid beszédet, majd az irodaház jelképes kulcsát Meggyes József fiókvezetőnek nyújtotta át. Gödöllő egyre szebb Szabadság terén egy, az idén tavasz- szal átadott tízemeletes lakóház előterében helyet kapott OTP-fiók dolgozói változatlanul nem panaszkodhatnak, hogy kevés a munkájuk. Gödöllővel együtt tizenöt település tartozik hozzájuk. A postahivatalokban és a takarék- szövetkezetekben elhelyezed pénzt is számolva, 652 millió forint betétet kezelnek. Ezzel szemben az úgynevezett hitel- állományuk 868 millió forint. (Ennyivel tartoznak az ügyfelek az OTP-nek.) A betétgyűjtésben sok gondot okoz itt is a főváros közelsége. A bejáró dolgozók egy része ugyanis nem Gödöllőn, a lakóhelyén, hanem a munkahelyéhez közeli — budapesti — OTP-fiókban helyezi el a pénzét. Ráadásul a körzetükbe költözők többsége — s ez agglomerációs jelenség — nem pénzt akar betenni az OTP-be (mivel azt lakásvásárlásra, költözésre már elköltötte), hanem kölcsönt kér. A legtöbb hitelt különben lakásépítésre és áruvásárlásra igénylik. Évente átlagosan ezer családiház-építésre, illetve felújításra ad kölcsönt a gödöllői OTP-fiók. Egyre népszerűbb az ifjúsági takarékbetét. Jelenleg 1682-őt kezelnek, s ebből 130-at az idén nyitottak. Érdekes az is, hogy 1976-tól mostanáig az ifjúsági betétesek közül tizenkilencen jutottak soron kívül lakáshoz az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően. Lakásépíttetéssel is foglalkoznak természetesen. Az idén Gödöllőn már 170 lakás készült el az OTP beruházásában. A negyvenkilenc gödöllői OTP-s dolgozó örömmel vette birtokába az új épületet. Ez egyébként gyakorlatilag nem most történt. A múlt hét végén költöztek, s hétfőtől már az új helyen fogadták az ügyfeleiket. Még tegnap, a tíivata- los átadás délelőttjén is dolgoztak, csupán az ünnepség idejére függesztették fel a mindennapi munkájukat. Sz. P. Ilona építőtábor lakóit kereste fel. A vendégeket Halásztelken Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Mackó József, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Az MSZMP Központi Bi- ] zottságának meghívására augusztus 7—13. között látoga- j tást tett hazánkban Armand Nicolas, a Martinique-i Kommunista Párt főtitkára. A martinique-i párt vezetőjét fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszélést folytatott vele Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről és soron következő feladatairól. Az MSZMP képviselői megerősítették, hogy a magyar kommunisták szolidárisak aZzal a küzdelemmel, amelyet az MKP a gyarmati elnyomás teljes felszámolásáért, a szigetország demokraFejes György, a tangazdaság pártvezetőségi titkára, Egresi László közgazdasági igazgató, a gazdaság más vezetői, valamint Kovács Ildikó, az építőtábor parancsnoka fogadta. (Riportunk a 3. oldalon.) ! tikus és népi autonómiájáért, népének felemelkedéséért foly- I tat. A nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről a teljes nézetazonosság jegyében folytatott megbeszélések során hangsúlyozták, hogy valamennyi antiimperialista, haladó és békeszerető erő közös fellépésére van szükség a társadalmi haladás, a nemzetközi béke és biztonság ügyének előmozdításához. Mindkét párt azon munkálkodik, hogy a marxizmus—leni ni zmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján tovább erősödjön a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége. Armand Nicolas látogatása tovább mélyítette a két párt közötti elvtársi kapcsolatot és együttműködést. Felvásárolták a gabona 80 százalékát Perben N | em több és nem kevesebb, mint éppen harmincnégy tanú meg- idézését kérte a járásbíróságtól az a tápiósagi illetőségű felperes, aki írd és mondd hét négyzetméternyi földdarabot vél jogos tulajdonának az azt bitorló szomszéd ellenében. Harmincnégy tanú, hét négyzetméter — a községben általános forgalmi érték szerint az ilyen zárt kertek négyzet- méterének száz forint az ára, azaz hétszáz forintról van szó —, s persze, fel- és alperes, ügyvéd, bíró, adminisztráció ... Nem, nem az Arany János-i fülemülepert illusztráljuk — mint halhatatlant —j a napjainkból származó példával, sokkal inkább azt a friss bírói tapasztalatot, mely megyei összességben is igaz, s amely szerint tartósan emelkedik a birtokviták, a tulajdonosi perek száma. Amire vélhetően az ad magyarázatot, hogy több a birtok, mint volt korábban, illetve fontosabb lett megint a tulajdon, a tulajdon • hordozta érték, mint két vagy három évtizede. Szélsőséges esetnek látszik a tápiósági felperes óhaja, ám arra figyelmeztet a bíróságok gyakorlata, hogy — sajnos — korántsem az. Vannak, akik a világ legtermészetesebb dolgának gondolják, hogyha nekik — legtöbbször vélten, de olykor valóságosan is — igazság jár, akkor kerekedjen fel a fél falu, kapja ösz- sze magát a bírói testület, forogjon, mozogjon minden, hiszen a per komoly valami, azt nem lehet köny- nyedén venni. Átlagot nézve a legutóbbi esztendők alapján, a megyében működő bíróságok egy-egy évben húszezer polgári és gazdasági pert tárgyalnak. Ehhez számítódik még az 5300—5600 közvádas bűncselekmény elkövetőinek megjelenése a bírói pulpitus előtt. Most azonban maradjunk csak a húszezres számnál, amit mi, békés, törvényt tisztelő állampolgárok hozunk össze. Legtöbbször azért — erre figyelmeztet a bírói tapasztalat —, mert nem ismerjük, vagy, ha ismerjük, akkor nem tartjuk be az emberi együttélés szabályait, illetve azt várjuk el, hogy másokkal szemben az igazságszolgáltatás adja meg nekünk az elégtételt, bár gyakran a megértő, tapintatos szó is elsimítója lehetne kicsinyes küzdelmeinknek. M egértő, tapintatos szó? No, hiszen ...! Gyakran szolidnak látszó, a köznapi életben homlokán a rendes ember címkéjét viselő férfiaktól és nőktől olyasmik hangzanak el a tárgyaláson, hogy a tanácsvezető bíró a peres felek erélyes figyelmeztetésére, olykor — joga van rá — büntetésére kényszerül. S nem szónoki a kérdés: ha a bíróság előtt így viselkednek, valóban szolídak, rendesek a mindennapi életben, vagy csak azok számára ilyenek, akik távolról ismerik őket, ám környezetük kétség nélkül megmondia, milyen is a foguk fehére? Erre figyelmeztet, hogy nem egy iárásbírósáaon kellett karhatalmat igénybe venni a házassági bontóperre megjelent felek és tanúik randalírozása miatt...! A dabasi járásbíróság polgári peres forgalmának majdnem a hetven százalékát a családjogi ügyek teszik ki, s ami az érdekes: ezek többsége az agglomerációs övezetbe tartozó településekhez kötődik, s csak kis töredéke a még hagyományos életmódban, környezetben élő falvakhoz. Amire, ha óvatlanok vagyunk, már-már rámondanánk, na ugye, menynyivel szigorúbbak a régi erkölcsök, de ne tegyük. Az agglomerációs övezet településeiről érkező bontóperek nagy részét a nők kezdeményezik! S ebben van benne az igazi társadalmi változás, mert míg ott, ahol nem lazultak meg a régi kötelékek, a széthullt családban is tűr és szenved az asszony — legtöbbször a gyermekkel, a gyermekekkel egyetemben —, a változó, átalakuló községekben már mer szabad lenni, szembefordulni a hagyománynyal, a maga lábára állni. E rőteljes figyelmeztetést hord magában, hogy a dabasi járásra jellemző vonások — e vonások mélysége persze eltérő — egyszerűen átrajzolhatók a megye egészének arculatára is, hiszen a polgári pereknek több, mint a felét a családjogi ügyek teszik ki a megyében működő bíróságok átlagában. A figyelmeztetés azért indokolt, mert a jelek szerint nem ismerünk más módokat, lehetőségeket a családi nagy konfliktusok rendezésére —, ha persze ez a rendezés valóban megoldja az ellentéteket, mert hiszen gyakran újabbakat teremt —, minta pert, a bírói Ítéletet. S szinte természetes a következtetés: amikor a társadalom legkisebb közösségében, a családban nem tudunk szót érteni egymással, akkor még nehezebben megy ez a szomszéddal, a munkatárssal, az utcán, nyilvános helyeken, ismerősökkel és idegenekkel. Könnyen pereskedünk, mondják a szakemberek —, van a megyének olyan híressége, aki faluja negyvenkilenc lakójával állt, áll perben és viszontperben... — s az újságíró azt teszi hozzá: talán azért ez a köny- nyedség, mert másokra bízhatjuk így azt, amit — nem mindig, de gyakran — magunknak lehetne, kellene egyenesbe hozni, rend botenni. Ehhez azonban nem értünk, hiszen sokszor az elemi viselkedés szabályaival sem vagyunk tisztában, nem tudunk érvelni és vitatkozni. csak gorombáskod- ni és verekedni, véleményünk, álláspontunk megfogalmazására nem sok ügyet vetünk, annál hamarabb ajkunkra kerül a becsületsértéssel egyenlő főnevek, igék, jelzők tömege. Húszezer per; hány emberrel kell ezt megszorozni, az al- és felperesek családjával, a tanúkkal, a véleményt nyilvánító ismerősökkel ... Nem sok ez? Nem furcsa, hogy szinte biztosra vehető, jövőre is ennyi per lesz?! Mészáros Ottó ezúttal aligha nevezhető — miatt szerdán tétlenül álldogáltak a kombájnok, várták, hogy felszáradjanak a táblák, folytathassák útjukat a gabonatengeren. Talán ma reggel már ismét düböröghetnek motorjaik. Muka Pál főagronómus elmondta, hogy 680 hektárról búzát és 157 hektárról árpát kellett vágniok a nagy teljesítményű masináknak. Eddig 500 hektár búzát és 140 hektár árpát takarítottak be. A nyolc kombájn fáradhatatlanul rója a táblákat, legfeljebb néha- néha kényszerülnek pihenőre a meghibásodott és hiányzó alkatrész miatt. De nemcsak a kombájnok, hanem a kisegítő gépek — teherautók alkatrészgondjai is beleszólnak a folyamatos munkába. Egyébként napi 40 hektáron tudják learatni a szemet, s talán vasárnapig befejezik a nagy idénymunkát. A kombájnosok nyújtott műszakban harmattól harmatig dolgoznak, de nemcsak ők. Mintegy háromszáz hektárról húzták le eddig a szalmát, száz hektáron a tarlóhántással is végeztek. Jobb híreket kaptunk a megye déli sarkából. A ceglédi Lenin Tsz-ben szerdán délben, nagy megkönnyebbüléssel befejezték a betakarítást, pihenhetnek a kombájnok. Ezer hektárról búzát, 98 hektárról árpát és 163 hektárról kellett a szemet levágniuk. Az eredmény a gazdaság történetének legkiemelkedőbbje: búzából 72 mázsa felett, árpából 59 mázsa felett, rozsból 36 mázsánál is többet adott hektáronként a ceglédi határ. A megtermelt szemet mag tárakba, malmokba juttatják a gazdaságok. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál elmondták, felvásárlási tervüket eddig nyolcvan százalékban teljesítették. Ahol a gazdaságok már befejezték az aratást, ott megkezdték a pontos elszámolást, üzletkötőik további szerződéseket kötnek a szövetkezetekkel. G. M. í:-A7..-MSZM P P E ST- M EGYEI BÍZOTT SAGA ES XXIV. ÉVFOLYAM,. 190. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Hasznos a diákok munkája Benke Valéria látogatása Pest megyében Hardi Mária, Johan Éva és Jakab Éva készségesen válaszol Benke Valéria kérdéseire. (A vendég mellett. balról: dr. Arató András, jobbról: Deák Gábor.) 5_. '*’■ '' 4; " '• 4 Tegnap délelőtt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke Pest megyébe látogatott. Deák Gábornak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága titkárának, és dr. Arató’ Andrásnak, a Pest megyei pártbizottság titkárának kíséretében a Kertészeti Egyetem Tangazdasága halásztelki telepén a Nagy Úi OTP-fiók nyílt Gödöllőn / Több és jobb szolgáltatás Jutalomtrikó jár a vendégnek is Bozsán Péter felvételei Németh Károly fogadta a Martinique-i KP főtitkárát A jövő hétre is marad vágnivaló Az eső ismét közbeszólt PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
