Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

1980. AUGUSZTUS 13., SZERDA ’xMiap Heti jogi tanácsok Az üzemi balesetekről már több esetben írtunk, mégis bi­zonytalanság mutatkozik ab­ban a tekintetben, hogy mit ér­tünk üzemi baleset alatt. A Munka Törvénykönyve elő­írja, hogy a vállalat a dolgozó­nak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére te­kintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül a vállalat a fe­lelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kí­vül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elhárít­hatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idéz elő. A vállalat felelősség alóli mentesítésével, közelebbről ar­ról, hogy mit kell érteni a ,munkaviszony kerete” és a vál­lalat működési köre alatt, szin­tén olvasóink kérdései alapján, már részletesen foglalkoztunk. Mégis mielőtt az üzemi baleset fogalmi körét meghatároznánk, hadd válaszoljunk P. Z. gödöl­lői olvasónk kérdésére: • Felel-e a vállalat motor­balesetéért? Azt írja, hogy a főnöke ebéd­jéért ment motorkerékpáron, mivel egy külső építkezésen dolgoznak. A közúton haladva, nekiütközött az úton fekvő kő­darabnak, amitől a segédmo­tor kereke kifarolt és durrde­fektet kapott. Ö leesett a mo­torról és jobb karját eltörte, emiatt 2 hónapig betegállo­mányban volt Olvasónk azt kérdezi, megil­leti-e őt a fizetés és a táppénz közötti különbözet és egyéb Ír q t;PC Az imént idézett Mt. 62. § (2) bekezdése értelmében vélemé­nyünk szerint a vállalat mente­sül a felelősség alól. Bár olva­sónk munkaviszonya keretében járt el, amikor korábbi gyakor­latnak megfelelően főnöke ebédjéért a városba ment, de a baleset a közúton történt, köz­lekedése közben következett be, amikor a motorkerékpár egy kőnek ütközött, a balesetet ki­váltó ok tehát az úton elfekvő kődarab volt. A közút fenntar­tása, karbantartása, az oda nem való dolgoktól való meg­tisztítása nem tartozik a válla­lat feladatkörébe, tehát a bal­esetet előidéző ok, a vállalat működési körén kívül esett. Ennélfogva, a vállalat részé­ről elháríthatatlan is volt. Ol­vasóm eredményesen nem kö­vetelheti kárának megtérítését. Azt azonban nem állítjuk, hogy főnöke nem felelne a kárért részben, vagy egészben, mert leveléből is az olvasható ki, hogy az ebédhordás, még ak­kor is, ha segédmunkás beosz­tásban dolgozott, nem tarto­zott munkaköri feladatához. • Az üzem! baleset fogal­máról. Az a baleset minősül foglal­kozás körében végzett, munka közben bekövetkezett üzemi balesetnek, amely a dolgozót munkahelyén, a munkáltató te­lephelyén, munkaterületén (a továbbiakban: munkahelyén), vagy a munkahelyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenység során érte. Mindkét esetben függetlenül attól, hogy a baleset munka­idő alatt, vagy azon kívül kö­vetkezett be. Üzemi baleset­nek minősül a dolgozónak a foglalkozása körében végzett munkájával összefüggésben (tisztálkodás, étkezés, üzem­MOZIMÚSOR AUGUSZTUS I4-TÖL 20-IG ABONY 14— 15: A rejtélyes bankbetét 16—17: A nagy balhé 18—20: Egy másik férfi és egy másik nő I—XI. BUDAKESZI, kertmoii 15 és 17: Kalózok Jamaicában 18—19: Vasárnapi szülők** 20—21: Akiket forró szenvedély hevít** BUDAÖRS 15— 17: Csillagok háborúja I—II. 18—20: Halálos tévedés CEGLÉD, Szabadság 14—17: Bosszúvágy** 18—20: A rejtélyes bankbetét (du.) A fekete kard románca** (este) CEGLÉD, Mese 14—20: Két bors ökröcske CEGLÉD, Művész 14—20: Szergij atya* DABAS 14—15: Vasárnapi szülők** 16— 17: A skarlát betű* 18—19: Előttem az élet* 20: Péntek 13. DUNAHARASZTI 14—15: Az áldozat* 16—17: Az anya, a lány és a szerető* 17: A császár parancsára (du.) 18—19: A katona és az elefánt 20: Halló, kecskeszakáll 1 DUNAKESZI, Vörös Csillag 14—17: KI öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* 16—17: Walt Disney állatbirodalma 18—20: Bosszúvágy** DUNAKESZI, József Attila 14: Ki öli meg Európa nagy konyhafönökeit?* 17: Walt Disney állatbirodalma 18: Bosszúvágy** 20: Csínom Palkó ÉRD 14—15: A katona és az elefánt 17: Csínom Palkó 18—19: A bumfordi FÓT 14—15: Walt Disney állatbirodalma 16—17: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** 18—20: Pokoli torony I—II.* GÖDÖLLŐ 14—Í7: Kojak Budapesten 18—20: Evezz egyedül! (du.) Az erőd** (este) GYAL 14—17: Apokalipszis, most I—II.** 17: A fej nélküli lovas (du.) 18—19: A tankcsata 20: Csárdáskirálynő LEÁNYFALU, kertmozi 14— 15: Hazatérés** 16—17: Az erőd** 18—19: Kétdimenziós gyilkos 20: Fábián Bálint találkozása Istennel* MONOR 15— 17: Egy másik férfi és egy másik nő I—II. 16— 17: Elveszett kutya (du.) 18—20: Huckleberry Finn (du.) Bosszúvágy** (este) MONOR, kertmozi 14—15: Csúfak és gonoszak*** 16—17: A három testőr . 18—20: Száguldás gyilkosságokkal NAGYKATA 14—17: Kicsi a kocsi, de erős 18—20: A tanú NAGYKÖRÖS, Arany János 14—15: Kaszkadőrök 16—17: A rejtélyes bankbetét 18—20: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.** NAGYKÖRÖS, stúdiómozi 14—20: A gejzírvölgy titka (1/2 4 órakor) 14—17: Körhinta (1/2 6 órakor) 14—17: Mi van, doki? (1/2 8 órakor) 18—20: Bakaruhában** (1/2 9 órakor) 18—20: Ritus** (1/2 8 órakor) PILISVÖRÖSVAR 14—15: Hazatérés** 16—17: Fel a fejjel 18—20: Kaszkadőrök POMÁZ 14—15: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** 16—17: A bumfordi 18—19: Az áldozat* 20: Ahová lépek, ott fű nem terem RÁCKEVE 14—15: A bumfordi 16—17: Világvége közös ágyunkban* 18—19: Annie Hall* 20: A gerolsteini kaland SZENTENDRE 14—17: Kétdimenziós gyilkos (du.) Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) 18—20: Földi űrutazás SZIGETSZENTMIKLÓS 14—15: Csínom Palkó (du.) Az erőd** (este) 16—17: A kék madár (du.) Annie Hall* (este) 18—19: Locsolókocsi (du.) Világvége közös ágyunkban* (este) 20: A 24—25-ös nem válaszol TÁPIÓSZELE 14—15: Kígyőtojás*** 16—17: A tanú 18—20: Kicsi a kocsi, de erős VÁC, Kultúr 14— 17: Osceola (du.) Bosszúvágy** (este) 18—20: Walt Disney állatbirodalma (du.) Sebességláz* (este) VÁC, Művelődési Központ 15: Száguldás gyilkosságokkal VECSÉS 15— 17: Halálos tévedés 16— 17: A sah táncosnője (du.) 18—20: Csillagok háborúja I—II. VECSÉS. kertmozi 15—17: Félénk vagyok, de hódítani akarok 18—20: Fehér telefonok*** * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. orvosi és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybevétele során stb.) bekö­vetkezett balesete is. Ennek megfelelően a gazdálkodó szer­vezet által — telephelyén kí­vül — szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetke­zett baleset is üzemi baleset­nek minősül. Az előbbi té­mánkban a segédmunkás mo­torkerékpárost ért baleset azért nem minősül üzemi balesetnek, mert nem a szervezett étkezte­tés keretében történt a baleset. Egy másik olvasónkat mun­kásszálláson érte a baleset, mégpedig úgy, hogy a mosdó­kagyló mosakodás közben le­szakadt és a lábára esett. A vál­lalat nem akarta részére kifi­zetni a fizetés és táppénz kö­zötti különbözedet, és olvasónk rosszul tette, hogy nem vitte az ügyet tovább, mert a mosdó rossz állapota felróható a vál­lalatnak, nem gondoskodott a megfelelő karbantartásról, ezért ez feltétlen üzemi balesetnek minősül, éppen úgy, mintha valakit a munkavédelmi hiá­nyosság következtében ér bal­eset. • A munkából menet és a munkából jövet alatt ért bal- esetekről. A 2/1980. (VII. 31.) KSH szá­mú rendelkezés melléklete egy­értelműen eldönti ezt a vita­tott kérdést is. Eszerint munká­ból menet az úti baleset csak akkor minősül üzemi baleset­nek, ha a sérült közvetlenül a munkaidő után nagyobb kité­rés nélkül megy haza lakásá­ra (szállására). Az útnak a na­pi élelmiszer-szükséglet, gyógy­szerbeszerzések, vagy szolgál­tatás igénybevétele, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodá­ból, iskolából való hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb kité­résnek. A munkába menet történt baleset ezzel szemben, attól függetlenül üzemi balesetnek minősül, hogy a sérült lakásá­ról (szállásáról) ment-e mun­kába, vagy pedig máshonnan. A kiküldetés, külszolgálat tartama alatt bekövetkezett baleset akkor minősül üzemi balesetnek, ha bekövetkezése és a munkaviszonyból, illető­leg más jogviszonyból folyó kö­telezettség teljesítése között az okozati összefüggés fennáll. Egyik olvasónkat Olaszország­ban érte, kiküldetése során au­tóbaleset. A vállalat nem akar­ta megtéríteni kárát. A dolgo­zónak több tárgyalás után a balesetből kifolyóan előállott összegkárát megtéríttette a bí­róság a munkáltatóval. Egyér­telmű tehát az az állásfoglalás, hogy a kiküldetés során elszen­vedett úti baleset üzemi bal­esetnek minősül. • Eladható-e a szövetkezeti lakás, ha családi házat akar a tulajdonos építeni? Igen, eladható. Ilyen esetben nem kell visszafizetni az álla­mi támogatás összegét sem, va­lamint a szociálpolitikai ked­vezmény összegét. Üjabb szo­ciálpolitikai kedvezményre azonban az építkező nem jo­gosult. A szövetkezeti lakás for­galmi áron értékesíthető, a la­kásügyi hatósághoz és a szö­vetkezethez azonban bejelenté­si kötelezettség terheli a tu­lajdonost. Egyébként ajánljuk a 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM. r. áttanulmányozását. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Kinél legyen a gyerek ? A válóperben a szülők meg­egyeztek, hogy hároméves kis­fiúk az anyához kerül és az apa tartásdíjat fizet. Később mindketten új házasságot kö­töttek, majd az apa a gyer­mekelhelyezés megváltoztatása iránt pert indított. Arra hivat­kozott, hogy a volt feleségével kötött egyezség alapján, a gyermeket hosszabb ideje ő gondozza. Az asszony tagadta, hogy ilyen megállapodás kö­zöttük létrejött volna. Az al­sófokú bíróságok a keresetet elutasították. Ezt azzal indo­kolták, hogy a gyermek azért volt hosszabb ideig édesapjá­nál, mert az anya súlyos be­tegséggel kórházban feküdt. Egyébként is az apa újabb há­zasságából származó gyermeke felügyeletét szülei látják el, tehát a kisfiú gondozását nem ő, hanem más személyek vé­geznék. Az anya rendezett körülmények között él, az el­helyezés megváltoztatására nincs ok. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság az ítéletet ha­tályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. — A gyermekelhelyezés megváltoztatása két együttes feltétel függvénye — hangzik a határozat. — Az egyik, hogy azok a körülmények, amelyek­re a bíróság korábbi döntését alapította, később lényegesen megváltoztak, a másik, hogy a gyermek fejlődése jelenlegi környezetében nincs biztosít­va. A szülők megegyezésén vagy bírói ítéleten alapuló el­helyezést csak akkor indokolt megváltoztatni, ha a gyermek testi, érzelmi fejlődése — kü­lönösen a körülmények lénye­ges változása miatt — addigi környezetében már nem meg­felelő. Igen fontos szempont az elhelyezés állandóságának biz­tosítása. Az eljárt bíróságok­nak tisztázniuk kellett volna, hogy az egyezség után a kis­fiút melyik szülő gondozza. Az anya azt állította, hogy ezt a feladatot az apa csak ideig­lenes jelleggel látta el. — Az asszony hosszú kórhá­zi tartózkodása a gyermek el­helyezésének megváltoztatását nem indokolja — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. — A perben azonban olyan adatok is vannak, hogy a kisfiúval apja többet törődött, ezért in­kább hozzá ragaszkodik. A bi­zonyítási eljárást e tekintetben is ki kell egészíteni. A feleket személyesen meg kell hallgat­ni és pszichológus szakértői véleményt is be kell szerezni. Csak ezek után lehet dönteni, hogy a kisfiúnak melyik szü­lőnél van jobb helye. Egy autóvásárlás bonyodalmai Nyugdíjastól 25 ezer forin­tért autót vásárolt egy gépko­csivezető. A vételárból 18 ezer forintot kifizetett, a hátralé­kot két hónapon belül volt köteles kiegyenlíteni. Az át­vétel után a kocsin jelentős hibákat talált, ezért fölszólí­totta az eladót: az autó át­adása ellenében a 18 ezer fo­rintot fizesse vissza. Az illető ennek nem volt hajlandó ele­get tenni, mire pert indított ellene. A járásbírósági tárgyaláson a szakértő megállapította: a kocsi üzemképtelen. A karosz- széria fenéklemeze és a kü­szöbök rozsdásak, alsó részük teljesen korrodált. A kocsit nem lehet megemelni. Ugyan­csak erős korrózió tapasztal­ható az ajtó hátsó részén, a sárvédők szélein és a festék alatti lemezeken. A küszöb alsó részeit smirglipapirra tett vasgittel pótolták, illetve a hézagokat ezzel töltötték ki. Ezt akkor csinálják, amikor a lemez annyira elrozsdált, hogy nem lehet hegeszteni. Az ilyen javítás ideig-óráig al­kalmas a vevő megtévesztésé­re. Kívülről csak akkor lát­ható, ha a festék a további rozsdásoddá következtében fölpattogzik. A kocsi az el­adáskor 15 ezer forintot ért, de ez az ár most már 5000 forintra csökkent. A járásbíróság az adásvételi szerződést érvénytelenné nyil­vánította és az eladót köte­lezte, hogy az autó átadása ellenében 18 ezer forintot fi­zessen vissza. Fellebbezésre az ügy a Pest megyei Bíró­ság elé került, amely a nyug­díjast csak 3000 forint meg­fizetésére kötelezte. Állás­pontja szerint a gépkocsive­zető foglalkozásánál fogva a hibákat fölismerhette. Az autó az eladáskor 15 ezer fo­rintot ért, a sofőr 18 ezer fo­rintot kifizetett, az eladó a két összeg különbözeiét tarto­zik megtéríteni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőkép­pen döntött: A szakértői vélemény sze­rint a vevő a szerződés meg­kötésekor lényeges kérdések­ben tévedésben volt. Az eljárt bíróságoknak vizsgálniuk kel­lett volna, vajon a szerződés érvénytelensége emiatt nem állapítható-e meg: a tévedést az eladó okozta-e vagy eset­leg szándékosan követte el, miután erre utaló adatok is vannak. A bíróságnak az igaz­ság kiderítésére vonatkozó kötelezettsége megkívánja, hogy a tényállást hivatalból részletesen derítse fel. A Pest megyei Bíróság jogerős ítélete megalapozatlan, egyben tör­vénysértő is. Ezért mindkét alsófokú ítéletet hatályon kí­vül kellett helyezni és a já­rásbíróságnak új eljárást kell lefolytatnia. Ügyészi tapasztalatok Egységes ingatlannyilvántartás Az ingatlanokról korábban vezetett állami földnyilván­tartás és a telekkönyv össze­vonásával 1973-tól megkezdő­dött az egységes ingatlan­nyilvántartási rendszer kiala­kítása. Ismeretes, hogy a föl­dekről korábban két nyilván­tartást vezettek — átmeneti­leg az ország területének 28%-án vezetnek ma is — az állami földnyilvántartást és a telekkönyvet. A földnyilván­tartás (kataszter) az adózás céljait szolgálta, míg ezzel szemben a telekkönyv biztosí­totta az ingatlanforgalomhoz szükséges nyilvántartást. A felszabadulást követő évek­ben bekövetkezett nagyará­nyú földbirtok-politikai intéz­kedéseket követő változáso­kat megfelelő módon egyik nyilvántartás sem tudta kö­vetni. Ezenkívül a két nyil­vántartás között párhuzamos­ság és átfedés is állott fenn. Mindezekre figyelemmel dön­Tíz nap rendeletéiből A Gazdasági Bizottság lét­rehozásáról intézkedett a Mi­nisztertanács az 1024/1980. Mt. h. számú határozatában (Ma­gyar Közlöny 51. szám). A magasabb összegű családi pótlékra jogosító tartós beteg­ség és súlyos fogyatékosság minősítéséről rendelkezik az egészségügyi miniszter az 1/1980. Eü. M. számú rendele­tében (Magyar Közlöny 52. szám). A sportmunkatársak foglal­koztatásáról, egyes sportmun­katársak illetményének meg­állapításáról az érdekeltek a Munkaügyi Közlöny 9. számá­ból ismerhetik meg a 105/ 1980. és a 106/1980. MüM-PM­OTSH, illetve MüM-BM-HM számú együttes utasításokat. A magánszemélyek gépjár­műhasználatáról szóló 3/1980. (II. 6.) MT sz. rendelet módo­sításáról a 30/1980. (VII. 31.) MT. sz rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 55. szám.) A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatásról szóló 1/1976. (I. 10.) BM számú ren­delet módosításáról a 2/1980. (VII. 31.) BM rendelet rendel­kezik. (Magyar Közlöny 55. szám.) Az üzemi balesetek statisz­tikai bejelentéséről és nyilván­tartásáról a 2/1980. (VII. 31.) KSH rendelet rendelkezik ugyanitt. tött úgy a Minisztertanács még 1971-ben, hogy a két nyilvántartásnak egy szerve­zetben (földhivatal) való egye­sítése útján nyilvántartást kell fokozatosan létrehozni. Az ingatlannyilvántartás szerkesztését a földhivatalok országszerte, így megyénkben is községenként és városon­ként végzik. Ennek során a jogi állapotot a két korábbi nyilvántartás alapján ingat­lanonként egyeztetik a tény­leges állapottal. A jogi és tényleges állapot közötti elté­rést a helyszínen rendezik. A rendezés folyamán az ingatlan adatait (terület, művelési ág, földminőség, beépítettség) ter­mészetben és térkép alapján egyeztetik. Az ingatlannal ösz- szefüggő jogok és tények fenn­állását vagy eltérését a tulaj­donosokkal, kezelőkkel vagy használókkal személyes meg­hallgatás keretében tisztázzák. Ezt követi az új ingatlannyil­vántartás elkészítése, amelyet elkészítése után az érintett helységben 30 napig közszem­lére kell kitenni. Ennek az időnek elteltével lép hatályba az új nyilvántartás és szűnik meg a földnyilvántartás és a telekkönyv. Az ügyészség megállapítá­sa szerint a közszemle helyé­ről és idejéről az érdekeltek értesítése minden esetben megtörtént. A kifüggesztett hirdetmény mellett több he­lyen plakátokon és hangosbe­mondón is értesítették a la­kosságot. Hévízgyörkön, Vác- egresen és Váckisújfalun a közszemlét 1979. november 15. és december 15. között tartot­ták, azonban az erről szóló hirdetményt a községi tanács csak november 23-án vette át a földhivataltól. Ezzel a késedelemmel nem valósult meg az a jogszabályi előírás, amely szerint az elkészített új nyilvántartást a helyi ta­nácsnál 30 napig közszemlé­re kell kitenni. A tárgyilagos­ság kedvéért meg kell azon­ban azt is jegyezni, hogy ha­sonló mulasztást máshol az ügyészségek nem észleltek. Jogszabályi előírás az, hogy a közszemle időtartama alatt a földhivatal egy dolgozójá­nak a helyszínen kell tartóz­kodni azért, hogy a szükséges tájékoztatást a megjelenő ál­lampolgároknak megadja. Az esetek többségében ez az elő­írás megvalósult, azonban egyes községekben a földhiva­tal dolgozója csak meghatáro­zott napokban tartózkodott a helyszínen. Amikor a vizsgá­latot végző ügyészségek ezt szóvátették, a földhivatalok nagy munkaterhükkel magya­rázták a történteket. Ami a felszólalásokat illeti, egyes községekben sok volt a mű­velési ággal kapcsolatos fel­szólalás. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a helyszíni be­járás nem volt mindig meg­alapozott. A felszólalásokkal kapcsolatos határozatokról a vizsgálatot végző ügyészségek azt állapították meg, hogy azok általában törvénye­sek és biztosítják a fellebbezés lehetőségét is. Érdemben vizs­gálva a felszólalásokat, meg­állapítható volt, hogy azok zömében helytadó határozat született, elutasításra kis szám­ban került sor. Szükséges tudni azt, hogy az ingatlannyilvántartás szer­kesztésére vonatkozó eljárás illetékmentes. E körülményt az ügyészségek ugyancsak vizsgálták, szabálytalanságot e kérdést illetően sem állapítot­tak meg. A vizsgálatok során észlelt hiányosságokkal kap­csolatban egyébként az ügyész­ségek a szükséges intézkedé­seket megtették. A felszólalá­sok elbírálásával az új ingat­lan-nyilvántartás készítése az érintett községekben befe­jeződött. Dr. Varga Emil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents