Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

Csehszlovák áruházi hét Tovább erősödtek a kapcsosatok Nagy választék sportcikkekből is A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 188. SZÄM 1980. AUGUSZTUS 12., KEDD Ne csak a bíróság ítélete után Felelősség a kallódó fiatalokért Nagy tömeg gyűlt össze tegnap délelőtt a Naszály Aruház előtt. Bár a nyitás ko­rábban szokott lenni, most mégis zárt ajtók fogadták a vásárlókat, akiknek azonban nem sokáig kellett várakoz­niuk: 10 órakor ünnepélyesen kezdetét vette az immár ha­gyománynak számító csehszlo- vák áruházi hét. A vendégeket — többek kö­zött dr. Barinkat Oszkárnál, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Tuza Sándornét, a MÉ­SZÖV elnökét, Frankó Já­nost, a váci járási pártbizott­ság első titkárát, Krima Já­nost, a járási hivatal elnökét, valamint Danes Tibort és Ti- voda Jánost, a szlovákiai lo­sonci jednota alelnökeit — Tóth István, az áruház igazgatója kalauzolta végig a t egyes osztályokon. A Cement- és Mészművek váci gyárának havonta megje­lenő híradója ez alkalommal is érdekes információkat tar­talmaz a gyár életéről, a he­lyi kulturális eseményekről. Az olvasó, a színes borító­val ellátott tájékoztatót la­pozgatva, elsőként a Törvé­nyek Törvénye című írással találkozhat a lapban, amely augusztus 20-át, alkotmányunk napját köszönti, s egyben fel­eleveníti a Magyar Tanácsköz­társaság alkotmányától, az ellenforradalmi rendszeren át, a felszabadulás után, 1949-ben megszületett alkotmányunk törvényeit, jelentését. A lap a későbbiekben a gyár szakszervezeti bizottságá­nak üléséről számol be. amelynek napirendi pontján a gyár munkaerő- és bérhelyze­te szerepelt, valamint a ja­nuár elsejétől érvényben le­vő új ösztönzési rendszer ta­pasztalatai. A gyár munka­erőhelyzetét ismertetve a cikkből kiderül, hogy a köz­ponti intézkedésekkel szá­molva nem csökkent jelen­tősebb mértékben a munka­erőhiány. A fizikai dolgozói létszám, a július 15-i adatok alapján 49 dolgozóval o ter­vezett alatt van. A szakszer­vezeti bizottság a jelentés alapján javasolta a gyár veze­tőinek, hogy készítsenek fon­tossági sorrendet a szervezés- fejlesztési tervhez, ha a lét­szám továbbra is csökken. A tájékoztató a későbbiekben megállapítja azt is, hogy a dolgozói létszám csökkenése a bérfejlesztési lehetőségeket is 1919. AUGUSZTUS 1-én három órakor, miután a bu­dapesti új városháza üléster­mébe összehívott Budapesti Központi Munkás és Katona- tanács gyűlésén Rónai Zoltán és Kun Béla bejelentette: a Forradalmi Kormányzóta­nács lemondott, az országban bizonytalanság uralkodott. A kommunisták utolsó szócsöve, a Váci Üjság még augusztus 6-án így írt: „Az új kormány tagjai munkások, a szocializ­mus régi harcosai.” Augusztus 6-án Budapesten a rendőrség fegyveres cso­portja elfoglalta a minisztel- nökség épületét és a kormányt lemondásra kényszerítette. Az önmagát kormányzóvá kine­vezett József főherceg Fried­rich Istvánt nevezte ki mi­niszterelnöknek, akinek kor­mányában egy grófot, egy bá­rót, egy gyárost is találunk. Vácott ekkor még min­dig a direktórium vezet­te a város ügyeit. Ezen a na­pon vonult be a városba 30 000 vöröskatona, akiknek egy részét Nagymarosra, má­sik részét Szentendre felé irá­nyították. Harmadik, legna­gyobb részét a város két ka­szárnyájában és a város vá­sárterén (ma Marx tér és Le­nin út) helyezték el, és ott lefegyverezték őket. Ezen a napon érkezett meg az új al­Ebben az esztendőben a második alkalommal ke­rül sor a csehszlovák hét­re. Most mintegy 100 ezer rubel értékű áru cseréjé­ben egyezett meg a két szövetkezet. A cél — mint Tóth Istvántól megtudtuk — elsősorban nem a hiánycikkek pótlása volt, hanem a választék bővítése. Kaphatók egyebek között üvegáruk, vasáruk, nyílászá­rók, s nagy a választék élel­miszerből is. Bizonyára nagy sikere lesz a sportcikkeknek, hiszen például megvásárolha­tók az igen tetszetős gyermek sícipők mindössze 280 forin­tért, valamint kaphatók fut­ball- és tornacipők, sátrak, kempingfelszerelések, plédek is. befolyásolta, mivel a bérkor­rekcióként kapott 0,5 száza­lékos átlagbérnövekedési le­hetőség 0,2 százalékkal csök­kent. A lap a továbbiakban tájé­koztatást ad a vállalati könyv­tár új köteteiről, a Ságvári klubkönyvtár nyitvatartásáról, s a munkásszálláson sorra ke­rülő filmvetítések programjá­ról. ispán távirata a városhoz, melyben bejelentette; a direk­tórium megbukott, a megyé­nél ő maga átvette a veze­tést, és a városban is a régi tisztviselőket helyezzék vissza állásukba. A városi direktó­rium utoljára összeült és a di­rektórium elnöke, Kovacsik Mihály átadta a vezetést a ré­gi polgármesternek, Zádór Já­nosnak, aki azonnal összehívta a régi tanácstagokat. Itt meg­jelent Kovacsik Mihály volt direktóriumi elnök is. Zádor János polgármester elisme­réssel adózott és kijelentette: a váci munkásság „négy hó­nap alatt példásan megőrizte nyugalmát, fegyelmezettnek bi­zonyult, ebben bizonyára na­gyobb része vezetőinek van, akiket a direktórium élére ál­lított”. A tanácstagok új pol­gármesternek Novák Andrást választották. AUGUSZTUS 9-ÉN fél ti­zenegy órakor jelentek meg a királyi csapatok előőrsei, s még ezen a napon elfoglalták a várost. Szinte órákon belül a régi tisztekből, tiszthelyette­sekből karhatalmi zászlóalj alakult, melyet 80 csendőr tá­mogatott. Este már összeült a vészbizottság, amely üléseit a kanonok házban (ma Kons­tantin tér 10.) tartotta. Több száz letartóztatást foganatosí­tott és 52 halálos ítéletet Már az első percekben nagy tömeg verődött össze a női fehérneműt és a gyermekru­hákat árusító pultnál. A nagy keresletben valószínűleg az is közrejátszik, hogy a vám­szabályok szerint e cikkekből nem lehet engedély, illetve vámdíj lefizetése nélkül ki­hozni Csehszlovákiából. Az első napon sok fogyott pe­lenkából is, ami azt ‘ jelzi, hogy továbbra is közkedvel­tebb a szomszédos országban gyártott áru, mint a hazai. A Vác és Vidéke Áfész még az idén viszonzás­képpen magyar áruházi hetet rendez Szlovákiá­ban, ezzel tovább erősít­ve a kapcsolatokat kül­földi partnerével. Tóth István azt is elmond­ta, hogy szeptemberben kerül sor Vácott az NDK áruházi hétre is, amelyre mintegy 50 ezer rubel értékű árut hoz­nak be, elsősorban elektro­mos háztartási felszereléseket, cikkeket. Camping sétahajó Camping sétahajó indul au­gusztus 13-án este hét óra­kor a fővárosi Vigadó térről Vácra. Szervezője: a Magyar Camping és Caravanning Club. Program: disco Cserhalmi György közreműködésével. mondott ki, kihallgatások nél­kül. A letartóztatottakat a pa­pi szeminárium épületébe (ma Sztáron Sándor Gimnázium) kísérték, ahol kihallgatások közben megkínozták őket. AZ ELSŐ KIVÉGZÉSEKRE augusztus 14-ről 15-re virradó éjszaka került sor. A foglyo­kat a szemináriumból a fegy- ház épületébe szállították, ahol augusztus 14-én éjszaka a ra­bok kiabálásra, zárkaajtók csapkodására, nevek felolva­sására ébredtek. A követke­zőket állították elő: Balázs Ferenc villanyszerelő, Csikós József iskolaigazgató, dr. Er­dős Bernát ügyvéd, Klein Ká­roly munkáspénztári igazgató, Matheika János tanárjelölt, Petrásovics József cipész, Sa­lamon Dezső kovácssegéd, Szabó Károly járásbírósági fő­tiszt, Pukin Rachmiel és Schvartzmann Sa je orosz ál­lampolgár. A folyósón felsora­koztatott rabokat megbilin­cselték. Ekkor előállt Klein Károly és azt mondta az őket gúnyoló tiszteknek, hogy amit velük csinálnak az jogtalan és törvénytelen cselekedet. A tisztek egy ideig hallgatták őt, majd félbeszakítva a be­szédet, indulásra szólították a rabokat. A sötét augusztusi éjszakába elindult a menet Alsóváros irányába. Az utat Most hatan szorongunk az alig lélegzetnyi szobában: Ist­ván és barátai. — Kérsz egy kupicával? — kérdezi a házigazda, s a rozo­ga heverő mögül egy fél pa­lack barackot húz elő. Gya­korlott mozdulattal tölt a töb­bieknek — nekem, mert ko­csival vagyok, szódát hoz a konyhából —, aztán „egészsé­gedre”, mondják, s egy haj­tásra kiisszák. ök öten, alig a tizenhaton túl! Nem tudom, hogy élnek itt a fiatalok. Nem tudom, mi vonzza, mi taszítja őket. Csak azt látom: az időt méretek­ben mérik, bár nem ismerik Einstein zseniális világképét, s innen, e picike szobából, Istvánéknak oly távoli a je­len. — Néha összejövünk a kuc­kómban, de az öregek — Ist­ván fejével a szülei szobája felé int — nem szeretik, ha ricsaj ózunk. Magnót is csak nemrég vettek. Tudod, egy kicsit konzervatívok. Nemze­déki ellentét? — összeráncol­ja a homlokát. — Erről olvas­tam valamit az újságban, de nem értettem. Csak azt lá­tom, hogy nekünk szűk ez a szoba, ez a város, ez a világ. Érted?! Látom, a tévében, hogy a srác, aki alig öregebb, mint én, már kocsit vezet. Nekem is kell egy! Látom, a szom­széd fiúnak motrot vett az apja Nekem is kell! Miért vagyok, miért lennék én más, mint a többiek? Rajtunk múlik Hallgatva Istvánékat, tu­dom, többnyire felületesen ítélnek. De vajon alig tizen­hat esztendős fejjel már kö­telező a megfontoltság? Nem, nem hiszem. Nekik még meg kell ismerniük azt, amit mi társadalomnak nevezünk, ne­kik még meg kell tanulniuk az emberek közötti kapcsola­tok kusza szövevényén eliga­zodni. Helyet kell keresniük, beállni valahová a sorba, s róluk nevezték el Mártírok útjának. Az út végén volt dr. Erdős Bernát öccsének kocsmája (ma 72. számú élelmiszerbolt). Itt Erdős segítségért kiáltott, mi­re az egyik katona hozzáug- rott és dróttal átfűzte a szá­ját. A menet a Gombás patak hídja innenső oldalán álló vámháznál megállt. A vámház ablakába egy petróleumlámpát helyeztek s fölolvasták a ha­lálos ítéletet, majd újra elin­dult a menet. A Hétkápolnán túl letér­tek az országúiról a Duna felé és egy kukoricásban meg­álltak. Itt felsorakoztatták az áldozatokat, és sortűz dörrent. Utána a katonák leültek sza- lonnázni, majd otthagyták a kivégzetteket. A hajnali hűvös szél magához térítette Mathei­ka Jánost, aiki a nagy vérvesz­teségtől négykézláb elvánszor- gott a ligeten keresztül a Fűz (ma Maitheika János) utcában lakó menyasszonyához. Hajnal- nalban visszajöttek a katonák is, elföldelték a halottakat, majd megtalálták Mathedkát is. őt és Kovacsik Mihályt cserefogolyként később, 1921- ben a Szovjetunióba szállítót­BALÄZS FERENCRŐL, Csi­kós Józsefről Erdős Bernátról, Petrásovics Józsefről, Salamon Dezsőről, Szabó Károlyról Deákváron, Klein Károlyról és Matheika Jánosról Alsóváros­ban utcát neveztek el. Azon a helyen, ahol a halálraítéltek az országútról a kivégzés he­lyére befordultak, ma emlék­mű áll. M. Gy. lépni, önként és a többiek­kel, harcolva és sodortatva. Ám amíg idáig eljutnak, néhány érdes tapintású felis­merés bizonyára megsebzi őket. De rajtunk múlik, hogy ekkor sem maradjanak egye­dül. Rajtunk: a szülőkön, az iskolán, a munkatársakon, a barátokon. Nem szabad, hogy István — az Istvánok — csu­pán egy név legyen egy rub­rikában, teljesítménye egy semmit sem kifejező szám legyen egy naplóban, jó, vagy rossz cselekedete egy szótlan bólintás, egy csattanós pofon, netalántán egy rövid értesí­tés az ellenőrzőben. Fiatal visszaesők Vácott néhány hónappal ez­előtt sikerült felderíteni több betörés és lopás tetteseit. Va­lamennyien fiatalok, s közü­lük öten még nem érték el a nagykorúságot. A bűnlajstrom tételes felso­rolása meglehetősen hosszú lenne, ezért csak néhányat említünk. Áprilisban betör­tek az Erdei Termék Vállalat Damjanich téri boltjába és onnan horgászfelszereléseket loptak, a verőcemarosi 95. szá­mú élelmiszerboltból pedig italt, cigarettát. Könnyűszer­rel hatoltak be — csak egy lakatot kellett lefeszíteniük — a Kőhíd vendéglőbe is. Má­jusban a gödi Kossuth téri vegyesbolt, a sződligeti Ma­lom bisztró és az Utasellátó gödi pavilonja volt a cél. Jú­niusban a ZÖLDÉRT dunake­szi 901. számú üzlete, Gödön a Felszabadulás út 51. alatt található élelmiszerbolt, a vá­ci Sirály utcai ÁFÉSZ-egy- ség esett áldozatul pusztítá­suknak — s még írhatnánk tovább. Ám a száraz felsorolás he­lyett nézzük meg, kik is ezek a fiatalok. Gáspár Tamás most 21 éves. Három év és két hónap büntetéséből felté­telesen szabadon engedték, május 22-én. Két nap múlva már csatlakozott a betörő tár­sasághoz! Farkas László húsz­esztendős. 1975-ben egy va­gyon elleni vétség felfedése után még próbára bocsátot­ták, két év múlva azonban lopás kísérlete, illetve tiltott határátlépés előkészítése miatt javítóintézeti nevelésre köte­lezték. Most, amikor előzetes letartóztatásban volt, kérésé­re és családi problémájára te­kintettel, július 3-án szaba­don engedték. Pontosan egy hét múlva K. Zoltánnal, akit szintén szabadlábra helyeztek, A Gondolat Könyvkiadó gondozásában jelent meg Lu­kács Tibor, a kiváló krimino­lógiai szakíró Feljegyzések az élők házáról című könyve. A nem nagy példányszámú kö­tet szerzője a büntetés-végre­hajtást, annak korszerűsítésé­re irányuló törekvéseinket és a fejlődés távlatait ismerteti. A börtönök világa a lakos­ság, sok esetben még a szak­emberek előtt is ismeretlen. Vácott is megnézik a turis­ták a Köztársaság út 62—64. számú komor épülettömböt és meghallgatják az idegenveze­tők ismertetését arról, hogy 1777-ben építtette Migazzi püspök, s a nemes ifjak aka­démiája volt. Udvarán gót stílusú kápolna áll; ez a csúcsíves stílus egyetlen váci emléke. Az oldalán levő márvány­tábla szomorú emlékeket idéz: a Horthy-korszakban itt ra­boskodtak, sínylődtek a ma­betört az AFIT-tal szemközti ÁBC-be, majd egy lopott ko­csival újabb portyára indult. Az éjszaka folyamán a rend­őri igazoltatás alkalmával fog­ták el őket ismét. K. Zoltán a dunakeszi 201- es szakmunkásképző intézet­ben tanult. Idézet az iskola véleményéből: „A rábízott munkát hanyagul végezte, nem akart dolgozni és tanulni sem...” A környezettanul­mányban a következőket ol­vashatjuk: „öt éve elvált szü­lők gyermeke ... már az ál­talános iskolában is veszé­lyeztetettként volt nyilván­tartva... a gyermekét egye­dül nevelő anya nem tudta fiát sem rendszeres munkára, tanulásra, sem pedig rendsze­res iskolába járásra szorítani... társaságaival szemben agresz- szív, bosszúálló volt... fel­tétlenül munkára kellene szo­rítani. s a rossz baráti kör­ből kiszakítani. E kettős fel­adatot nem tudom ki tudja megoldani. Az édesanyja biz­tosan nem" — írja a környe­zettanulmányt végző szakértő. Iskola- és bűntársa volt Zs. Tibor. Az iskola vélemé­nye szerint „magára hagyott gyerek volt, a szülők nem jártak érdeklődni a szülői ér­tekezletekre". A környezet- tanulmányból: „látogatásom alkalmával a szülők otthon voltak. Az apa erősen ittas, mondhatnám részeg állapot­ban alig állt a lábán ... (Ti­bor) a fegyelmezést nem tűr­te, gyakorlatilag kicsúszott a szülők kezéből. Cigarettázott, ivott is ... Az okok keresése közben nem szabad megfe­ledkezni az apa italozó élet­módjáról és a család igényte­len, primitív életviteléről sem”. N. Istvánról az a váci szakmunkásképző véleménye, hogy „kiegyensúlyozatlan, la­bilis idegrendszerű, modora durva volt, csak azt az em­bert tisztelte, akitől félt". Már 12 éves korában betört a szomszédjuk lakásába! Ha­sonló sorokat írhatnánk B. Gyuláról, Sz. Sándorról, Bliz- nik Rezsőről, Déri Tiborról, Kovács Attiláról... Ki Ítél? Sorok — sorsok. A bíróság rövidesen ítélkezni fog. De azok felett, akik magukra hagyták ezeket a fiatalokat — szülők, pedagógusok, barátok —, akik nem mozdultak, mi­kor kellett volna, ki mond ítéletet? Furucz Zoltán gyár munkásmozgalom harco­sai. Sztáron Sándor és Lőwy Sándor emlékét Vácott utca­név is őrzi. Lukács Tibor jelképesen ki­nyitja ennek, a Vác nevével mindig kapcsolatba hozott intézménynek az ajtaját, be­mutatja a börtönt, ír a rab­munkáról, mint a nevelés fontos eszközéről. Külön fejezetben szól a börtönök személyzetéről. Fi­gyelmet érdemel a szerző gondolata, hogy a börtönőr helyzete napjainkban alapo­san megváltozott, de a társa­dalom erről nem vesz tudo­mást, nem becsüli eléggé. Ta­lán ez a könyv is hozzásegít ahho2, hogy a közvélemény reális képet kapjon az „élők házáról”. (Papp) ISSN 0U3-mi (Viel Hlrtspt Megjelent a DCM Híradó Már alig egy hónap van hátra a nyári szünidőből, így sokan az utolsó heteket is kihasználják a diákok közül a zseb­pénzkeresésre. így hasznos időtöltésnek bizonyul a papír- és a vashulladék gyűjtése, hiszen nemcsak pénz lesz belőle, ha­nem környezetünk is szebb, tisztább lesz. Barcza Zsolt felvétele Vác és a történelem A mártírok utolsó éjszakája Váci szemmel Feljegyzések az élők házáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents