Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
PEST MEGYEK VttÁÍ PROLETÁRJAI, ICYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS, LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 180. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Nes&yihem a malmokban Aratás után: másedvetés Tavaly ilyenkor az időjárás jóvoltából ugyancsak gyakran írtunk, beszéltünk a másod- vetésekről. Arról, hogy a fagyok és a szárazság miatt kiesett, beszántott gabonát, takarmányt miként pótolják, a milliókban mérhető veszteséget miként enyhítik a gazdaságok. . Az idei nyáron, érthetően Fogócska H étköznap van, az időjárás pocsék, s mégis, kocsi kocsi hátán a benzinkúttól az, éttermeken túli kanyarig, Leányfalun, a 11-es főúton. Az üdülő- és kirándulóhely forgalma persze örvendetes, kevésbé, hogy a kocsik a tilosban állnak, tábla jelzi mindenütt félreérthetetlenül a várakozási tilalmat, de: ki figyel oda? Ha már három autó megállt, akkor a negyedik, a tizedik bemegy a sorba, követi a példát, a vezetők talán észre sem veszik a táblát. Lemegyek a Duna-parton levő nagy parkolóba; üres. Legalább félezer kocsi elférne itt, de üres. Ott a főút, ha más megáll, akkor én is ott állok meg — ez az okoskodás azután hétköznap, s még inkább ünnepeken hosszú parkoló kocsisort eredményez a főúton, forgalomtorlódással, balesetveszéllyel, sőt, balesetekkel, mert itt bizony hét végén — mint a közlekedésrendészeti szakemberek állítják — harmincezernél több jármű halad át, közülük sok hosszabb-rövidebb időre meg is áll. Leszűkítve az utat, ahogy a szakemberek fogalmaznak: csökkentve áteresztő képességét. Amjre pedig maradéktalan a szükség, hiszen az út így is nehezen győzi az igénybevételt. Van tábla, van parkolóhely, akkor mi nincsen, aminek hiánya oka lehet a kialakult helyzetnek? Nincs közlekedési fegyelem azokban, akik a táblára fittyet hányva, ott állnak meg a főúton. Nincs szembeszökő útbaigazítás, ami szinte ki- kényszerítené a Duna-parton levő parkoló fölkeresését. S nincsen következetes, ismétlődő, hatósági szigor, ami megtanítaná az arra rászolgáltakat a közlekedési fegyelem komolyságára, a táblák tiszteletére, a tilosban való várakozás költségességére. Ezek a hiányok külön-külön is elegendőek ahhoz, hogy valami, ami rendben lehetne, ne legyen rendben, együttesen hatva pedig szinte azt teszik csodabogárrá, aki betartja az előírásokat, aki fegyelmezett, aki az elvártnak megfelelően viselkedik. T alán a mondat befejező része olvastán az újságot forgatóban megfogalmazódik a gyanú, itt valójában nem közlekedésről ír a tollforgató, hanem valami másról, s ez a más mindennapi életünknek szinte valamennyi területén föllelhető. Valóban a leányfalui példa puszta ürügy, ahogy nem több a következő, más természetű eset sem. Nagy lendülettel Kezdték el szervezni a vízműtársulatot Tápiógyör- gyén. A csendes szorgalommal fejlődő községben nagyon hiányzik az ivóvíz, az alapellátásnak e ma már nélkülözhetetlen eleme. S a hiány azért is fájdalmas, mert a nagykátai járásban — megyei összehasonlításban — meglehetősen elmaradott a közüzemi szolgáltatásoknak ez a részterepe, azaz' egyszerre több községben is égetővé vált a teendő. A lakosság megnyerése türelmes munkát követel, hiszen más dolog kívánni valamit, s megint más fizetni is a cél elérése érdekében, bár méltányos az összeg, s a fizetés feltétele. . Ott van most a bökkenő, hogy az eredetileg tervezettel szemben idén a község nem juthatott hozzá a fejlesztési támogatáshoz — ilyen nemes célokhoz ugyanis az állam hozzájárul, így összesítve a lakosság és a közösség pénzforrásait a feladat mielőbbi végrehajtása, s a terhek megosztottsága érdekében —, s azért nem, mert a korábbi ígéreteket áthúzta a rendelkezésre álló forintok apadása. Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet, ma így néz ki a kép: a cél változatlansága fennáll, de változtak a körülmények, s mivel módosultak, a lélektani következmények is mások lesznek. Magyarán: igazolódni látszik azok álláspontja, akik azt mondták a községben, nem eszik olyan forrón a kását, azaz várunk, nem lépünk, nem fizetünk, majd csak akkor fizetünk — s bizony vannak, akik akkor sem akarnak —, amikor már látjuk, hogy meglesz az, amit mondtak. N evén nevezve most már gondolatmenetünk elindítóját: a hatósági, vezetési, irányítási magatartás egy-egy darabkáját helyeztük górcső alá. S azért, mert napi tapasztalat: ebből a magatartásból az állampolgár — az állampolgár sokféle megjelenési formája, a gépkocsi- vezetőtől a víztársulási tagig — következtetéseket von le személyes magatartását illetően, s ráadásul ezeket a következtetéseket gyakran szubjektivitás itatja át. Lehet ez ellen védekezni? Aligha. Természetes emberi jellemző, hogy a ránk zúduló hatásokat a szubjektum szűrőjén engedjük át. Éppen ezért a kívánatos — s a társadalmi érdekeltséget magukban hordozó — mozgások iránya nem az, hogy az állampolgár hagyjon fel a következtetések levonásával — ami egyébként is képtelen kívánság lenne, mert megvalósíthatatlan —, sokkal inkább a helyes irányba visz az a törekvés, mely egyértelművé teszi a levonható következtetéseket. Fogalmazhatunk úgy is? egész egyszerűen nem ad lehetőséget a félreértésre, félreértelmezésre, a végletes álláspontokat erősítő önigazolásra. Példáinkra utalva: a következetes és szigorú magatartás a hatóságok részéről a közlekedésben nem választható el a hatóságok következetes magatartásától egy fejlesztési ügyben. S ha ez a magatartás következetlen, ellentmondásos, akkor szinte törvényszerű: az állampolgáré sem lesz más, különb. sőt, azt látia igazolva általa, ami neki — vélve vagy valóságosan —■_ előnvösebb, könnvebb. egyszerűbben elérhető. Különleges fogócska zajlik tehát itt hatások és visszahatások között, magyarán, egyszerűen : kölcsönhatásokról van szó. S ezért kell nagy figyelmet fordítani arra. ami eredendőm hatáskeltő: a hatósági, felügyeleti, irányítási magatartásra. Mészáros Ottó Második árhullám Ezrek a gátakon HéssiiUség 2IQŰ kilométeren A Kárpát-medence keleti és északkeleti térségében lehullott kiadós eső, árhullámokat indított el a folyók felső szakaszán. Heves áradás alakul: ki a Körösök vízrendszerében, amelynek első jelei már pénteken megmutatkoztak a magyar szakaszon. Körösszakáll- nál h Sebes-Körös fél nap alatt 60 centiméterrel, Antnál pedig a Fekete-Körös 130 centiméterrel áradt. Az előrejelzések szerint Körösszakállnál az eddigi legnagyobb vízszintet, a 492 centiméteres maximumot is elérheti az árhullám, Antnál pedig hasonlóképpen, a 988 centiméteres maximum közelében tetőzhet. Az árhullámoknak ez a második sorozata súlyosbítja a helyzetet s ezért a vízügyi szervek nyomban intézkedtek a veszély elhárítása érdekében szükséges és lehetséges előkészületekről. Űjabb vízügyi és honvédségi erőket, mintegy 2000 embert és gépeket irányítottak ebbe a térségbe, s így most már 8 ezren védik' a Körösök gátjait. A második árhullám magasságának csökkentése, megcsapolása és a gátak oldalára nehezedő nagy víznyomás enyhítése érdekében újabb szükségtározók megnyitását készítették elő. A megáradt folyók mentén 21'. „ kilométer hosszú gátszakaszon tartanak árvízvédelmi készültséget. A harmadfokú készültség erői ösz- szesen 726 kilométer hosszú gátat védenek a Körösök vízrendszerében, a Kraszna és a Bodrog mentén,, a Lónyai csatorna felső szakaszán, a Tiszán Tokajtól Tiszafüredig és a Berettyó Szeghalom alatti szakaszán. Jelenleg több mint 12 000-en vesznek részt a Tisza-völgyi ár- és belvízvédekezésben, s munkájukat több mint ezer jármű és gép segíti. J A Körösök völgyében a veszélyeztetett településekről áttelepítették a lakosságot. Sokukat rokonok, ismerősök fogadták be, a többiekről a tanácsok gondoskodtak. Az áfész-ek és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok közreműködésével a befogadó települések közétkeztetési konyháin megközelítően mintegy másfél ezer adaggal főznek többet ezekben a napokban. A Körösök völgyében veszélyeztetett községekből és a tanyavilágból Kötegyánba, Sarkadkeresztúrra, Kamutra, Muronyba, Okányba, Mező- gyánba és a Békéscsabai Állami Gazdaságba telepítették át az állatállományt és a mezőgazdasági nagyüzemek gondoskodnak takarmányozásukról. Az állami szervek nyújtotta segítség mellett a szolidaritás szép példáját mutatják azok a termelőszövetkezetek, amelyek támogatásukat ajánlották fel az elemi csapások miatt nehéz helyzetbe került közös gazdaságoknak. ★ Az áradó folyók romániai vízgyűjtő területén is ismét sok csapadék hullott tegnap, s ez Temes megyében több mint 3 méter magas árhullámot okoZott, és emberáldozatokat is követelt^ 23 lakóházat elsodort, 165-öt megrongált. Arad megyében az árvíz 120 lakóházat megrongált, hat hidat tönkretett, és egy ember életét vesztette. kevesebb szó esett a földek újbóli hasznosításáról, hiszen az időjárás tréfája most a fő- termények betakarítására terelte a nagyobb figyelmet. A kései érés, majd az összetorlódó tennivalók ellenére sem felejtkeztek el azonban a gazdaságok a másodvetésekről, legfeljebb kisebb nyilvánosságot kaptak, mint esztendő előtte. Az elv, a kiindulás természetesen most sem változott. Ahol csak lehet, másodszor is megkísérlik hasznosítani a termőföldet, az egyre gyarapodó állatállomány takarmányának biztosítására, vagy az őszi, téli zöldségellátás javítására. Eddig a takarmánynak tervezett másodvetések 48 százalékán, a zöldségnek mintegy 66 százalékán került magágyba a vetmivaló. A dömsödi Dózsa Tsz-ben például a juhok takarmányozásában kap jelentős szerepet, hogy másodvetésként 120 hektáron takarmánykeveréket termesztenék. A bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetkezetben káposztát ültettek másodvetésként. Hosszan sorolhatnánk még a gazdaságokat, ahol a lehetőségekhez mérten, tíz vagy száz hektáron" is újrahasznosítják a termőföldet. A lényeg egy: az aratás embert, gépet formáló nagy munkája közepette vetnek másodszor is. ★ Megkezdődött a nagyüzem a malmokban és a gabonaát. . ‘ y* •* J . , »: V Tonnaszám zúdul a búza tárolókba vevőhelyeken is, hiszen most már a megye minden gazdaságában aratják a kenyérgabonát. Menetrendszerűen indulnak a szállítójárművek a kombájnok mellől, s érkeznek a gabonasilókhoz, a magtárakhoz. (A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat váci körzeti üzemének munkájáról szóló riportunkat a 3. oldalon olvashatják.) G. II. Nyűvik már a rostlent Ax LSZV a rendszergazda Első hallásra talán furcsának hangzik, pedig igaz. A hazai rostlen termelés gazdája, pontosabban rendszer- gazdája a budakalászi központú Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. Evekkel ezelőtt azért szánták rá magukat e mezőgazdasági ágazat irányítására, szervezésére, mert elsőrangú érdekük, hogy biztosítsák a termeléshez az olcsó és jóminőségű alapanyagot. A rendszer megalakulása, a hazai és a külföldi kutatási és fajtanemesítési eredmények alkalmazása lehetővé tette tehát, hogy évről évre több haZai len kerüljön a felhasználóhoz, az LSZV-hez. Idén a kedvezőtlen időjárás miatt, akárcsak a gabonaféléknél, a lennél is két héttel eltolódott az aratás. A vetésterület túlnyomó része az átlagosnál hűvösebb éghajlatú Dunántúlon található. A napokban 40 termelőszövetkezetben kezdték meg a nyűvést, a betakarítást. A rostlen betakarításával a keletebbre eső termőhelyeken úgy két hét múlva, Nyu- gat-Dunántúlon pedig augusztus második felében végeznek. Ezt követően megkezdődik az áztatás, a tilolás, majd a feldolgozás, melynek során a len a hazai fonodákban és szövödékben válik késztermékké; len vászonná, ponyvává, farmernadrággá. Az egész ország leniparát magában foglaló Lenfonó- és Szövőipari Vállalat hat nagy gyáregysége számára az idei lentermés szolgáltatja a szükséges jó minőségű alapanyag jelentős részét. Kenus aranyérem Vaskóit és Fólián olimpiai ba/nok — Rakass, Zakariás és Kincses a dobogón —• Atlétikai világcsúcsok Kaxankina és Yifter ismételt Ka j ak-kenusaink elősZör ránkijesztettek a vízen. A délelőtti középdöntőből a fináléba jutott Szta- nity utolsóként ért célba, a férfi kajak egyesek mezőnyében, s a férfi duó sem remekelt. No, majd javít kenukirályunk — tippeltük Wichmann Tamás rajtja előtt —, de sajnos ő is elmaradt a várakozástól. A Vaskúti, Föltár, kenu kettős aztán kárpótlást szerzett a korábbi balsikerekért. Győzelmüket köszöntve felhangzott a Himnusz — immár hetedsZer az olimpián — s felkúszott a nemzetiszínű lobogó az árbocra. A Krilatszkojei evezőspályán újabb magyar éremmel zárult a tegnapi nap. Ra- kusz és Zakariás bronzérmet szerzett női kajak kettesben. A pénteki 500 méteres döntők után ma aZ 1000 méteres távon lesz bajnokavatás. A cselgáncsozók eddig nem remekeltek. Kincses javított a mérlegen, szép bravúrként dobogóra jutott, harmadik lett a 60 kilós súlycsoportban. A meglepetéssel kecsegtető Nagy Béla, aki az első két nap után Vaskúti István |§| és Foltán László : először 1977-ben álltak rajthoz vi- I lágversenyen, s bemutatkozásuk remekül sikerült: világbajnokok lettek! Az olimpián most debütáltak, és ez a premier hasonló volt a három évvel koráb- ellentétben — ez- ba, egy kétszeres bihoz. A különb- úttal korántsem világbajnok kétség talán csak számított „isme- tősről már illik annyi, hogy — retlennek” a két tudnia a világ- az 1977-es VB-vei magyar fiú. Hiá- nak... az élen állt az íjászoknál, a pénteki folytatásban a harmadik helyre szorult, de így is éremesélyes. Az atlétikai finálé méltó volt korábbi versenyekhez. A sportok királynője kitűnő küzdelmekkel búcsúzott, s a LuZs- nyiki stadion hatalmas nézőserege két világcsúcsnak tapsolhatott. Férfi magasugrásban és 4x100 méteres női váltóban javították meg a régi rekordot. Egy magyar csúcs is született. A női 4x400 méteres váltóban az 5. helyen végzett csapatunk csaknem 2 másodperccel szárnyalta túl eddigi legjobbját. Az eredmény: 3:27,9. (Az olimpiáról részletes tudósításunk a 6. oldalon.) KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Georges- André Chevallaznak, a Svájci Államszövetség elnökének, hazája nemzeti ünnepe alkalmából.
