Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
1980. JÜLIÜS 9., SZERDA A békére nevelni Pedagóguskonzultáció A békére nevelés időszerű kérdéseiről és magyarországi feladatairól rendeztek tegnap konzultációt több országos szerv, illetve intézmény képviselői, az Országos Béketanács titkárságának kezdeményezésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Kovács Bélának, az OBT főtitkárának a megnyitója után Miklósvári Sándor, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója tartott vitaindítót. A részvevő szakemberek áttekintették az általános és a középiskolai tantervekben szereplő, a békére neveléssel kapcsolatos tematikát. Megállapították, hogy az oktatási intézményekben átfogóan és tantárgyként is konkrétan foglalkoznak a kérdéskörrel. Az alapműveltség lényeges részeként olyan ismereteket nyújtanak, amelyek képessé teszik a tanulókat az emberiség fejlődésének, korunk eseményeinek, a valódi összefüggéseknek a megértésére. Megalapozzák, fejlesztik a tudományos világnézetet. Finomposztó-kártoltszövet ■ Csaknem ezerötszáz színben, nyolcmillióháromszázezer négyzetméter fésűs- és kártolt szövetet készít az idén a Richards Finomposztógyár. Jó minőségű termékei külföldön is ismertek és keresettek. A hazai piacok igényei mellett jelentős mennyiséget szállítanak a külföldi megrendelőknek is. Málnára vár Dunakeszi Start után a hűtőházban Hónapok óta a meteorológia előrejelzéseit és a termelők prognózisait lesi a Dunakeszi Hűtőházban az igazgatótól a portásig mindenki. Jól tudják, nem kevesebb függ az idén ugyancsak szeszélyes tavasztól, nyártól, mint az, hogy teljesülnek-e terveik, s mennyi kerül a közös és a maszek bugyellárisba. Április vegén még milliókban számolták a tervhez viszonyított lemaradást, ma ugyancsak milliókban a túlteljesítést. A magyarázat egyszerű: elindult a szezon, a folyamatos, reggel hattól este hatig, este hattól reggel hatig tartó termelés. ide és oda, a nagy hajtás mellett is bizakodó a hangulat. Lesz itt prémium, hiszen milyen jól bejött a szamóca, megbirkóznak a málnával is. Így aztán nem csoda, ha éjjel-nappal ugrásra kész a hűtőház. Legyen akár mérnök, akár adminisztrátor,természetesnek veszik, ha az áruátvételnél, vagy a futószalagok mellett az ő kétkezi munkájára is szükség van. Elnapolt szabadság Bocsor János biztonságtechnikai megbízott éppúgy,, mint a hűtőház többi fiatal mérnöke, szakembere, egy időre félretette a magánélet gondjait, nem számolja a munkaidőt. — A mirelit üzemben mintegy kétszázan dolgoznak, nem a legideálisabb körülmények között. A víz, a hideg, a mechanikus munka alaposan megpróbálja az embert,, az ízületeket. Nem csoda, ha az idei szezonra kicserélődött a társaság. Három-négy évi hűtőházi ténykedés után az asz- szonyok inkább a kényelmesebb munkát választották. Mikor megyünk szabadságra? Nem lenne etikus, ha a legnagyobb munka közepette, akár csak napokat is pihenéssel töltenénk. A mirelit üzem megbízott gyártásvezetője Hegedűs Mihály, alig három hónapja a tejipart cserélte fel a hűtőházzal. Nem kis teher szakadt a nyakába már a kezdetek kezdetén. Amint a termelési adatokat sorolja, úgy tűnik, nem csinált rossz cserét, lépést tart a hűtőház felgyorsult életritmusával. — Ma 70 mázsa szamócát készítettünk elő exportra — mondja —, három vagon szamócát mostunk, és 20 mázsa egrest fagyasztottunk. Kartonokban, zsákban a hűtőtárolókba került, öt-hat mázsányi meggy mosása, szártépése, fagyasztása, és 10—15 mázsa szamóca készregyártása volta napi penzum. Igyekezni kellett, mert hat óra után újabb nyersanyag várható. Tahiból a szamóca, Kösd és Göd térségéből már az első málnaszállítmány érkezik. Nem véletlenül illetjük a rendkívüli jelzővel az Idei szezont: míg tavaly összesen tizenegy néhány vagon szamócát dolgoztunk fel. az idén egyetlen napon 8—9 vagon nyit. Visszafelé fut a szalag _ Délelőtt esett, késő délután üjabb szállítmány nem várható, de tétlenségről szó sincs, A szalagok mellett ugyancsak fürge kezekre, a tizenkét órás álldogálást bíró lábakra van szükség. Odakint kellemes, se hideg, se meleg a hőmérséklet, de a feldolgozó csarnokban mindössze plusz hat fok. A kőpadló nedves, hideg, a szalagokon csonttá dermedt epresek és szamócák tízezrei sodródnak. A futószalag egyenletes, a kívülálló által gyorsnak ítélt tempóban halad, a naptárt meghazudtolóan meleg holmikba öltözött lányok-asz- szonyok, férfiak szaporán terelik minőségétől függően megfelelő helyre a gyümölcsöt, kapkodják ki a sérült, hibás szemeket. Egy idő után a gyakorlatlan szem különös érzéki csalódást produkál: úgy tűnik, visszafelé halad a futószalag. A tizenkétórázó szezonmunkások szerint, ezt is meg lehet szokni. Volt is módjuk rá, hogy belejöjjenek. Június 9-én, a szokottnál később startolt a hűtőház, ekkor érkezett az első egresszállítmány, 12-én az illatos szamóca. Mégpedig a hűtőház fennállása óta példanélküli mennyiségben. A tervezett 15 vagon helyett 80 vagonra számítanak. Eddig már 65—70 vagonnyit dolgoztak fel, vagy készítettek elő további feldolgozásra. Már spájzba, pontosabban a mínusz 25 fokos hűtőtárolókba került az az alapanyag. amelyből a jövő év első felében készítenek gyümölcskrémet. Rendkívüli szezon Az idei szezon a rendkívüliség jegyében zajlik Dunakeszin. — Tíz év óta nem fordult elő — panaszkodik Szabó József igazgató, hogy július első napjaiban még ne legyen málna a feldolgozó sorokon. Most pedig, ha az időjárás is úgy akarja, néhány nap múlva lesz csak igazi nagy ,üzem nálunk. A szamócán kívül Észak-Magyarországról, Nóg- rád és Pest megyéből ránk zú- •dul a málna, a ribiszke. A tervezettnél mintegy 60 vagonnal több málnára számítunk. Ez nem kis erőfeszítést jelent, a málna kényes portéka. itt minden óra számít. Ezért aztán a termelőkkel nagyon szoros kapcsolatot alakítottunk ki. nem érhet váratlanul minket egy-egy nagyobb tétel sem. Érzik a felelősséget a dtma- kesziek, tizenkét órás műszak Tiltakozó ízületek A mínusz 25 fokos hűtőtárolóban mennyezetig tornyosodnak a barna zsákokba csomagolt, gurulósra fagyott szamócák. Néhány percnyi benn- tartózkodás után, nehezebbé válik a légzés, az ember úgy érzi, befagyott az orra. A kíváncsiskodó tollforgató igyekszik is a napfényre. Ő teheti. A hűtőház targoncavezetői azonban egy műszak alatt többször is kénytelenek elviselni a gyakran ötven-hatvan fok hőmérsékletingadozást. S hiába a védőruha, az embert védő intézkedésele sorozata, egy idő után az ízületek kíméletlenül jelzik, a hideg megtette a magáét. Mégis, a hűtőházban mindenki azon van, minél több gyümölcsöt dolgozzanak fel, minél több gurulós málna, szamóca, egres, meggy, s gyümölcskrém öregbítse jóhírünket, a hazai és a külföldi piacokon. Gáspár Mária írott mulaszt maradt Melyiket a három közül ? így szervezés története a váci HAGY-ban Ha egy vállalat saját tevékenységének vizsgálata során feltárja valamely termékének veszteségforrásait, ez mindenképpen hasznos. Ha ezek után még úgy is dönt, hogy a veszteségek csökkentése érdekében átszervezi az érintett gyártási folyamatot, s megbízást ad egy szervezőintézetnek, dolgozza ki erre vonatkozó javaslatát, az már fél sikernek könyvelhető el. Ha az intézettől megkapott két alternatíva közül egyiket sem fogadja el, hanem saját erőből kidolgoz egy harmadikat, az még nem feltétlenül elítélendő — de ha ezek után a három szervezési javaslat birtokában továbbra is a régi módon folyik a termelés, akkor az már megér egy rövid kérdezősködést. Különösen, ha olyan vállalatról van szó, mely nem először kerül kapcsolatba a munkaszervezés gyakorlati kérdéseivel, s egy másik üzemrészükben — ugyanezzel az intézettel kitűnően együttműködve — egy olyan terv megvalósításán dolgoznak, amely, ha minden jól megy, a szaktárca szervezési mintaüzeme lesz. Egyik sem tetszett A váci , Híradástechnikai Anyagok Gyára több mint egy évvel ezelőtt bízta meg a Kohó- és Gépipari Szervezési és Számítástechnikai Intézetet, hogy a ferritüzemben készülő tv-eltérítő gyűrűk gyártására, s ezen belül is a végkikészítő sorra dolgozzon ki egy racionalizálási javaslatot. A választás azért esett pont a végkikészítő sorra, mivel a gyártási folyamatban itt a legnagyobb az élőmunka-ráfordítás, s ugyanakkor ez volt a legkevésbé áttekinthető része az üzemnek. Hogy mit vártak a javaslattól, azt Vájná Sándor, a HAGY szervezési osztályának vezetője mondja el: — Olyan megoldást kértünk, amely minimális ráfordítással ésszerűsíti a gyártást, munkaerőt szabadít fel, mi pedig ezt a felszabaduló munkaerőt át tudjuk csoportosítani a gyártási folyamat elejére, valamint a közbenső minőségellenőrzéshez. És mit adott az intézet? Dr. Ternovszky Ferenc, a munka- szervezési osztály vezetője, és Kertész Albert témafelelős szerint még választási lehetőséget is kínáltak a váciaknak. — Két alternatívát dolgoztunk ki, egy olcsóbb, de több embert igénylő változatot, valamint egy drágább, de korszerűbb, teljesen automatizált megoldást. Az első javaslat megvalósítása körülbelül 500 ezer forintba került volnr a másodiké egymillióba, s az utóbbi variáció véleményünk szerint a minőséget is javította volna. A javaslatokat tartalmazó anyagot tavaly augusztusban adtuk át a gyárnak ... Ahol aztán zsűrizték, s úgy találták, hogy egyik sem felel meg az igényeiknek — egész pontosan mindkét variációt drágállották, s a vállalat vezetői megbízták saját szervezőiket, hogy a megkapott anyag alapján dolgozzanak ki egy harmadik megoldást. Ez el is készült — egyébként szintén félmilliós költségigénnyel —, de mindezidáig nem jutott jobb sorsra az intézet javaslatainál: szintén papíron maradt. Egymillió vagy öt Ezt követte a KG ISZSZI bosszúja: tavasszal, a Budapesti Nemzetközi Vásár A-pa- vilonjában, saját standjukon kiállították a HAGY részére készített második, tehát drágább javaslatuk működőképes makettjét, egy szerény felirattal, amely tudtul adta ország- nak-világnak, hogy a szervezés előtti állapotban — tehát most is! — a végkikészítő sor kapacitása naponta egy dolgozóra számítva 416 db eltérítő gyűrű, szervezés után pedig — vagyis ha az itt látható makett ínyencfalatok Gomba, disznósajt - és társaik Május: vagdalthús, túróscsusza, gombástojás, hurka, gombapörkölt. Június: tyúkhúsleves, csirkepörkölt, tarhonya, disznósajt, gombaleves. Tévedne a kedves olvasó, ha azt hinné, az ínycsiklandozó étkek neveit étlapról másoltuk. Ezek ugyanis a Pest megyei KÖJÁL ételmérgezési statisztikájában ékeskednek... Mór szaga volt — Ezektől az ételektől betegedtek meg Pest megyében májusban 76-an, júniusoan pedig 17-en — mondja dr. Kelemen Erzsébet, a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás élelmezésegészségügyi osztályvezető főorvosa. — Némi magyarázatra szorul a két szám. Májusban tömeges és csoportos ételmérgezések is történtek, azért ilyen sok a beteg. Érden, a Kutyavári utcai óvodában a húst, amiből töltött paprikát főztek, sokáig hagyták állni szobahőmérsékleten. A főzés is mindössze 25 percig tartott, így felületes volt a hőkezelés. Az étkeztetés pedig több mint egy-másfél órányira húzódott, nem csoda, ha negyven gyerek lett rosszul. — Gödöllőn a tűzoltólaktanyában kilencen a sárgaborsólevestől, a resztéit májtól, vagy a mákospalacsintától betegedtek meg, Nagykovácsiban a Növényvédelmi Kutató Intézetnél pedig a már érezhetően bűzös rizses hústól, ugyancsak kilencen. Mindkét helyen csak melegítőkonyha van, az ételeket éttermekből szállították oda. — Végül a harmadik csoportos ételmérgezés oka a gomba volt: Nagykatán a te- iSiongyári dolgozok az üzemben készítettek pörköltet, s mint a laboratóriumi vizsgálat igazolta, papsapka gombát ettek hatan ... A többi eset kivétel nélkül magánháztartások vétke: ti- zenketten — kétszer annyian, mint tavaly májusban — szerezték ételmérgezésüket otthoni főzés nyomán. Egyébként az idén gyakoribbak az ilyen esetek, tavaly májusban, sőt júniusban sem történt csoportos vagy tömeges ételmérgezés megyében. Ötbillió grammonként A KÖJÁL adatait figyelve szembeötlő: a leggyakoribb, jellegzetesen nyári ügyek esztendők óta a gombamérgezések. Ezek mellett a helytelen ételkészítési, kezelési, tárolási mód vezet a mérgezésekhez. Ezek között is szép számmal akad, amelyet a staphylococcus aureus és a salmonella néhány fajtája okoz. — Miről is van szó? Tekintsünk néhány tanulságos esetet! — folytatja a főorvosnő. — Már klasszikusnak számít az étel mérgezési ügyekben a disznósajt. Erről köztudott, hogy könyen romlik, s hogy inkább télen ajánlatos a fogyasztása. Gyakori hiba, hogy túl nagy sajtot készítenek, s nem főzik kellő ideig. Ezért a közepén nem jájrja át eléggé a meleg, s nem válik csíraszegénnyé. Ilyen volt az a disznósajt is, amelytől Nagy- kátán hárman betegedtek meg június végén. A még megfelelő másfél kilós helyett négy-öt kilónyi volt a súlya, s csillagászati mértékben szaporodtak el benne a kórokozók: grammonként 5 billió baktériumot tartalmazott, s ezer már elég ahhoz, hogy megbetegítse az embert... Kocsizik a hurka — Akad még miből okulnunk. Huszonnégy órán át hűtés nélkül tárólták a túrós csuszát Budaörsön. A kifőzött tésztát még télen sem ajánlatos két óránál tovább eltartani. A monori-erdei eset is tipikusan nyári: négy órán át a tűző napon lovas kocsin szállították a bácskai hurkát, s ezután megették. Természetesen nem következmények nélküli egyik ügy sem. — A gombás esetek különbözőek. Idén akadt közöttük, amelyet susulyka, világító tölcsérgomba, s akad, amelyet papsapka okozott. Ami közös: a gombaismeret, a szakszerű vizsgálat hiánya. Eddig minden gombamérgezett úgy vélte, tudja mit szedett az erdőben ... — Nem igaz, hogy az ételmérgezések „elkerülhetetlenek, törvényszerűek. Erre csak egy példát: 1966-ban 138-an a fagylalttól, 21-en a krémestől kaptak mérgezést. Egy évtizede megszigorítottuk a cukrászatok ellenőrzését, s azóta Pest megyében nem történt fagylalt-, iletve krémesmérge- zés. Sajnos a magánháztartások ellenőrzése lehetetlen ... ★ Megfontolandó: tavaly 505- en szenvedtek ételmérgezést Pest megyében, s közülük négyen meghaltak. Hárman júliusban. Idén megyénkben még nem történt halálos kimenetelű, hasonló eset... V. G. P. Vácott valósággá válna — ugyanez a szám 1436-ra növekedhetne! — Csakhogy a mi véleményünk szerint ez a megoldás nem valósítható meg egymillió forintból — mondja Vájná Sándor —, hanem legalább 4—5 millióra lenne szükség. Ennyi pénze viszont nincs a HAGY-nak. (Egyébként nem ez az egyetlen mozzanata a szervezési 'javaslatnak, amit az intézet és a gyár eltérően ítél meg. Itt van példának a csomagolás esete: a jelenleg használt módszer szerint papírdobozokba kerül az áru, s így egy gyűrű csomagolási költsége 65 fillértől 1 forint öt- venig terjed. Az intézet javasolta, hogy alkalmazzák a habosított sztiropol csomagolást, így a darabonkénti költségek 10—15 fillérre csökkennének. Habosító gépük úgy is van a váciaknak, ma már a világon mindenhol ebbe a könnyű műanyag formába csomagolnak, egységrakományokat lehetne csinálni" — szóval rengeteg előnnyel járna. A gyár szerint azonban a saját berendezés annyira ■ leterhelt, hogy a ferritgyűrűk csomagolóanyagát már nem tudná gyártani. Az intézet erre keresett a környéken olyan partnert, ahol lenne még kapacitás. Ez viszont már a szállítási költségek és a tárolási gondok miatt nem felel meg a vállalatnak — az intézet szakemberei vi szont azt állítják, így is megérnéd A második vonalban A szervezési javaslat megvalósítását még egy —szintén figyelemre méltó — jelenség hátráltatja. Ahogy a szervezők elkezdtek nyüzsögni a végkikészítő környékén, a gyáron belül is megmozdult valami: újítási javaslatok érkeztek. Például új festési technológiára is adtak be elképzelést, s mivel ez alapvetően érinti az egész technológiát, az újítás elbírálásáig nem lehet dönteni a szervezés sorsáról sem. Így aztán ma még Vájná Sándor sem tudja megmondani, végül is melyik variáció, s mikor valósul meg — pontosabban az biztos, hogy o legdrágábbra nem jut pénz. Magyarázatul még annyit tesz hozzá, hogy ez a téma a HAGY-ban kétszeresen is a második vonalba szorult. A gyári szervezőknél azért, mert elsősorban a bevezetőben már említett, lényegesen nagyobb szabású romhányi mintaszer- vezésr”i koncentrálták erejüket, a fejlesztésnél pedig azért mert a szintén a ferritüze- met érintő Krupp-rekonstruk- ció előzte meg a sorban. A szervezőintézet munkatársai kissé rezignáltak az ügygyei kapcsolatban: bár a HAGY a 330 ezer forintot számlát — a betanításra előirányzott 70 ezer forint kivételével — kifizette, anyagilag sem volt sikeres ez a vállalkozás: nyolc' ember mintegy fél évi munkája maradt írott malaszt ez idáig. Az intézeti szervezők nem elsősorban azt fájlalták, hogy nem az ő javaslatuk valósult meg, hanem azt, hogy egyik sem. Mint elmondták, ők megalkuvók, tehát nem ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez, csak at ügy menjen már előbbre. A legrosszabb megoldás Nos, úgy tűnik, hogy nekünk is ezt az álláspontot kell helyesnek elfogadnunk. Abban ugyanis nem tudunk dönteni, hogy valóban 1 millióba vagy éppen 5. millióba kerülne-e a drágább megoldás vagy, hogy megoldható-e a korszerű csomagolás vagy sem. Azt vi- szint nyugodtan állíthatjuk, hogy három javaslat birtokában továbbra is a régi módon dolgozni — a lehető legrosz- szabb megoldás. Különösen egy olyan terméknél, amely a minőségre és gazdaságosságra oly érzékeny tőkés exportra készül. Weyer Béla
