Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

1980. JÜLIÜS 9., SZERDA A békére nevelni Pedagóguskonzultáció A békére nevelés időszerű kérdéseiről és magyarországi feladatairól rendeztek tegnap konzultációt több országos szerv, illetve intézmény kép­viselői, az Országos Béketa­nács titkárságának kezdemé­nyezésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhá­zában. Kovács Bélának, az OBT főtitkárának a megnyi­tója után Miklósvári Sándor, az Országos Pedagógiai Inté­zet főigazgatója tartott vitain­dítót. A részvevő szakemberek át­tekintették az általános és a középiskolai tantervekben sze­replő, a békére neveléssel kap­csolatos tematikát. Megállapí­tották, hogy az oktatási intéz­ményekben átfogóan és tan­tárgyként is konkrétan foglal­koznak a kérdéskörrel. Az alapműveltség lényeges része­ként olyan ismereteket nyúj­tanak, amelyek képessé teszik a tanulókat az emberiség fej­lődésének, korunk eseményei­nek, a valódi összefüggések­nek a megértésére. Megala­pozzák, fejlesztik a tudomá­nyos világnézetet. Finomposztó-kártoltszövet ■ Csaknem ezerötszáz színben, nyolcmillióháromszázezer négyzetméter fésűs- és kártolt szövetet készít az idén a Richards Finomposztógyár. Jó minőségű termékei külföldön is ismertek és keresettek. A hazai piacok igényei mellett jelen­tős mennyiséget szállítanak a külföldi megrendelőknek is. Málnára vár Dunakeszi Start után a hűtőházban Hónapok óta a meteorológia előrejelzéseit és a ter­melők prognózisait lesi a Dunakeszi Hűtőházban az igazgatótól a portásig mindenki. Jól tudják, nem keve­sebb függ az idén ugyancsak szeszélyes tavasztól, nyár­tól, mint az, hogy teljesülnek-e terveik, s mennyi kerül a közös és a maszek bugyellárisba. Április vegén még milliókban számolták a tervhez viszonyított lemaradást, ma ugyancsak milliókban a túlteljesítést. A magyarázat egyszerű: elindult a szezon, a folyamatos, reggel hattól este hatig, este hattól reggel hatig tartó termelés. ide és oda, a nagy hajtás mel­lett is bizakodó a hangulat. Lesz itt prémium, hiszen mi­lyen jól bejött a szamóca, meg­birkóznak a málnával is. Így aztán nem csoda, ha éjjel-nap­pal ugrásra kész a hűtőház. Legyen akár mérnök, akár ad­minisztrátor,természetesnek veszik, ha az áruátvételnél, vagy a futószalagok mellett az ő kétkezi munkájára is szük­ség van. Elnapolt szabadság Bocsor János biztonságtech­nikai megbízott éppúgy,, mint a hűtőház többi fiatal mérnö­ke, szakembere, egy időre fél­retette a magánélet gondjait, nem számolja a munkaidőt. — A mirelit üzemben mint­egy kétszázan dolgoznak, nem a legideálisabb körülmények között. A víz, a hideg, a mechanikus munka alaposan megpróbálja az embert,, az ízületeket. Nem csoda, ha az idei szezonra kicserélődött a társaság. Három-négy évi hű­tőházi ténykedés után az asz- szonyok inkább a kényelme­sebb munkát választották. Mikor megyünk szabadságra? Nem lenne etikus, ha a leg­nagyobb munka közepette, akár csak napokat is pihenés­sel töltenénk. A mirelit üzem megbízott gyártásvezetője Hegedűs Mi­hály, alig három hónapja a tejipart cserélte fel a hűtőház­zal. Nem kis teher szakadt a nyakába már a kezdetek kez­detén. Amint a termelési ada­tokat sorolja, úgy tűnik, nem csinált rossz cserét, lépést tart a hűtőház felgyorsult életrit­musával. — Ma 70 mázsa szamócát ké­szítettünk elő exportra — mondja —, három vagon sza­mócát mostunk, és 20 mázsa egrest fagyasztottunk. Karto­nokban, zsákban a hűtőtáro­lókba került, öt-hat mázsányi meggy mosása, szártépése, fa­gyasztása, és 10—15 mázsa szamóca készregyártása volta napi penzum. Igyekezni kel­lett, mert hat óra után újabb nyersanyag várható. Tahiból a szamóca, Kösd és Göd térségé­ből már az első málnaszállít­mány érkezik. Nem véletlenül illetjük a rendkívüli jelzővel az Idei szezont: míg tavaly összesen tizenegy néhány va­gon szamócát dolgoztunk fel. az idén egyetlen napon 8—9 vagon nyit. Visszafelé fut a szalag _ Délelőtt esett, késő délután üjabb szállítmány nem vár­ható, de tétlenségről szó sincs, A szalagok mellett ugyancsak fürge kezekre, a tizenkét órás álldogálást bíró lábakra van szükség. Odakint kellemes, se hideg, se meleg a hőmérséklet, de a feldolgozó csarnokban mindössze plusz hat fok. A kőpadló nedves, hideg, a sza­lagokon csonttá dermedt ep­resek és szamócák tízezrei sod­ródnak. A futószalag egyenle­tes, a kívülálló által gyorsnak ítélt tempóban halad, a nap­tárt meghazudtolóan meleg holmikba öltözött lányok-asz- szonyok, férfiak szaporán te­relik minőségétől függően megfelelő helyre a gyümölcsöt, kapkodják ki a sérült, hibás szemeket. Egy idő után a gya­korlatlan szem különös érzé­ki csalódást produkál: úgy tű­nik, visszafelé halad a futó­szalag. A tizenkétórázó sze­zonmunkások szerint, ezt is meg lehet szokni. Volt is módjuk rá, hogy be­lejöjjenek. Június 9-én, a szo­kottnál később startolt a hű­tőház, ekkor érkezett az első egresszállítmány, 12-én az il­latos szamóca. Mégpedig a hű­tőház fennállása óta példanél­küli mennyiségben. A tervezett 15 vagon helyett 80 vagonra számítanak. Eddig már 65—70 vagonnyit dolgoztak fel, vagy készítettek elő további feldol­gozásra. Már spájzba, ponto­sabban a mínusz 25 fokos hű­tőtárolókba került az az alap­anyag. amelyből a jövő év első felében készítenek gyümölcs­krémet. Rendkívüli szezon Az idei szezon a rendkívü­liség jegyében zajlik Dunake­szin. — Tíz év óta nem for­dult elő — panaszkodik Sza­bó József igazgató, hogy július első napjaiban még ne legyen málna a feldolgozó sorokon. Most pedig, ha az időjárás is úgy akarja, néhány nap múl­va lesz csak igazi nagy ,üzem nálunk. A szamócán kívül Észak-Magyarországról, Nóg- rád és Pest megyéből ránk zú- •dul a málna, a ribiszke. A tervezettnél mintegy 60 va­gonnal több málnára számí­tunk. Ez nem kis erőfeszítést jelent, a málna kényes porté­ka. itt minden óra számít. Ezért aztán a termelőkkel na­gyon szoros kapcsolatot alakí­tottunk ki. nem érhet várat­lanul minket egy-egy nagyobb tétel sem. Érzik a felelősséget a dtma- kesziek, tizenkét órás műszak Tiltakozó ízületek A mínusz 25 fokos hűtőtá­rolóban mennyezetig tornyo­sodnak a barna zsákokba cso­magolt, gurulósra fagyott sza­mócák. Néhány percnyi benn- tartózkodás után, nehezebbé válik a légzés, az ember úgy érzi, befagyott az orra. A kí­váncsiskodó tollforgató igyek­szik is a napfényre. Ő teheti. A hűtőház targoncavezetői azonban egy műszak alatt többször is kénytelenek elvi­selni a gyakran ötven-hatvan fok hőmérsékletingadozást. S hiába a védőruha, az embert védő intézkedésele sorozata, egy idő után az ízületek kí­méletlenül jelzik, a hideg meg­tette a magáét. Mégis, a hű­tőházban mindenki azon van, minél több gyümölcsöt dol­gozzanak fel, minél több gu­rulós málna, szamóca, egres, meggy, s gyümölcskrém öreg­bítse jóhírünket, a hazai és a külföldi piacokon. Gáspár Mária írott mulaszt maradt Melyiket a három közül ? így szervezés története a váci HAGY-ban Ha egy vállalat saját tevé­kenységének vizsgálata során feltárja valamely termékének veszteségforrásait, ez minden­képpen hasznos. Ha ezek után még úgy is dönt, hogy a vesz­teségek csökkentése érdekében átszervezi az érintett gyártá­si folyamatot, s megbízást ad egy szervezőintézetnek, dol­gozza ki erre vonatkozó ja­vaslatát, az már fél sikernek könyvelhető el. Ha az intézet­től megkapott két alternatíva közül egyiket sem fogadja el, hanem saját erőből kidolgoz egy harmadikat, az még nem feltétlenül elítélendő — de ha ezek után a három szervezési javaslat birtokában továbbra is a régi módon folyik a ter­melés, akkor az már megér egy rövid kérdezősködést. Különösen, ha olyan válla­latról van szó, mely nem elő­ször kerül kapcsolatba a mun­kaszervezés gyakorlati kérdé­seivel, s egy másik üzemré­szükben — ugyanezzel az in­tézettel kitűnően együttmű­ködve — egy olyan terv meg­valósításán dolgoznak, amely, ha minden jól megy, a szak­tárca szervezési mintaüzeme lesz. Egyik sem tetszett A váci , Híradástechnikai Anyagok Gyára több mint egy évvel ezelőtt bízta meg a Ko­hó- és Gépipari Szervezési és Számítástechnikai Intézetet, hogy a ferritüzemben készülő tv-eltérítő gyűrűk gyártására, s ezen belül is a végkikészítő sorra dolgozzon ki egy racio­nalizálási javaslatot. A válasz­tás azért esett pont a végki­készítő sorra, mivel a gyártási folyamatban itt a legnagyobb az élőmunka-ráfordítás, s ugyan­akkor ez volt a legkevésbé át­tekinthető része az üzemnek. Hogy mit vártak a javaslat­tól, azt Vájná Sándor, a HAGY szervezési osztályának vezetője mondja el: — Olyan megoldást kértünk, amely minimális ráfordítással ésszerűsíti a gyártást, munka­erőt szabadít fel, mi pedig ezt a felszabaduló munkaerőt át tudjuk csoportosítani a gyártási folyamat elejére, va­lamint a közbenső minőségel­lenőrzéshez. És mit adott az intézet? Dr. Ternovszky Ferenc, a munka- szervezési osztály vezetője, és Kertész Albert témafelelős sze­rint még választási lehetőséget is kínáltak a váciaknak. — Két alternatívát dolgoz­tunk ki, egy olcsóbb, de több embert igénylő változatot, va­lamint egy drágább, de kor­szerűbb, teljesen automatizált megoldást. Az első javaslat megvalósítása körülbelül 500 ezer forintba került volnr a másodiké egymillióba, s az utóbbi variáció véleményünk szerint a minőséget is javítot­ta volna. A javaslatokat tar­talmazó anyagot tavaly au­gusztusban adtuk át a gyár­nak ... Ahol aztán zsűrizték, s úgy találták, hogy egyik sem fe­lel meg az igényeiknek — egész pontosan mindkét va­riációt drágállották, s a válla­lat vezetői megbízták saját szervezőiket, hogy a megka­pott anyag alapján dolgozza­nak ki egy harmadik megol­dást. Ez el is készült — egyébként szintén félmilliós költségigénnyel —, de mindez­idáig nem jutott jobb sorsra az intézet javaslatainál: szin­tén papíron maradt. Egymillió vagy öt Ezt követte a KG ISZSZI bosszúja: tavasszal, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár A-pa- vilonjában, saját standjukon kiállították a HAGY részére készített második, tehát drá­gább javaslatuk működőképes makettjét, egy szerény felirat­tal, amely tudtul adta ország- nak-világnak, hogy a szerve­zés előtti állapotban — tehát most is! — a végkikészítő sor kapacitása naponta egy dol­gozóra számítva 416 db eltérítő gyűrű, szervezés után pedig — vagyis ha az itt látható makett ínyencfalatok Gomba, disznósajt - és társaik Május: vagdalthús, túrós­csusza, gombástojás, hurka, gombapörkölt. Június: tyúkhúsleves, csir­kepörkölt, tarhonya, disznó­sajt, gombaleves. Tévedne a kedves olvasó, ha azt hinné, az ínycsiklandozó étkek neveit étlapról másoltuk. Ezek ugyanis a Pest megyei KÖJÁL ételmérgezési statiszti­kájában ékeskednek... Mór szaga volt — Ezektől az ételektől bete­gedtek meg Pest megyében májusban 76-an, júniusoan pe­dig 17-en — mondja dr. Ke­lemen Erzsébet, a megyei Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás élelmezésegészségügyi osztályvezető főorvosa. — Némi magyarázatra szo­rul a két szám. Májusban tö­meges és csoportos ételmérge­zések is történtek, azért ilyen sok a beteg. Érden, a Kutya­vári utcai óvodában a húst, amiből töltött paprikát főztek, sokáig hagyták állni szobahő­mérsékleten. A főzés is mind­össze 25 percig tartott, így fe­lületes volt a hőkezelés. Az étkeztetés pedig több mint egy-másfél órányira húzódott, nem csoda, ha negyven gyerek lett rosszul. — Gödöllőn a tűzoltólakta­nyában kilencen a sárgaborsó­levestől, a resztéit májtól, vagy a mákospalacsintától beteged­tek meg, Nagykovácsiban a Növényvédelmi Kutató Inté­zetnél pedig a már érezhetően bűzös rizses hústól, ugyancsak kilencen. Mindkét helyen csak melegítőkonyha van, az étele­ket éttermekből szállították oda. — Végül a harmadik cso­portos ételmérgezés oka a gomba volt: Nagykatán a te- iSiongyári dolgozok az üzem­ben készítettek pörköltet, s mint a laboratóriumi vizsgálat igazolta, papsapka gombát ettek hatan ... A többi eset kivétel nélkül magánháztartások vétke: ti- zenketten — kétszer annyian, mint tavaly májusban — sze­rezték ételmérgezésüket ott­honi főzés nyomán. Egyébként az idén gyakoribbak az ilyen esetek, tavaly májusban, sőt júniusban sem történt csopor­tos vagy tömeges ételmérge­zés megyében. Ötbillió grammonként A KÖJÁL adatait figyelve szembeötlő: a leggyakoribb, jellegzetesen nyári ügyek esz­tendők óta a gombamérgezé­sek. Ezek mellett a helytelen ételkészítési, kezelési, tárolási mód vezet a mérgezésekhez. Ezek között is szép számmal akad, amelyet a staphylococ­cus aureus és a salmonella néhány fajtája okoz. — Miről is van szó? Te­kintsünk néhány tanulságos esetet! — folytatja a főorvos­nő. — Már klasszikusnak szá­mít az étel mérgezési ügyek­ben a disznósajt. Erről köztu­dott, hogy könyen romlik, s hogy inkább télen ajánlatos a fogyasztása. Gyakori hiba, hogy túl nagy sajtot készíte­nek, s nem főzik kellő ideig. Ezért a közepén nem jájrja át eléggé a meleg, s nem válik csíraszegénnyé. Ilyen volt az a disznósajt is, amelytől Nagy- kátán hárman betegedtek meg június végén. A még megfele­lő másfél kilós helyett négy-öt kilónyi volt a súlya, s csilla­gászati mértékben szaporodtak el benne a kórokozók: gram­monként 5 billió baktériumot tartalmazott, s ezer már elég ahhoz, hogy megbetegítse az embert... Kocsizik a hurka — Akad még miből okul­nunk. Huszonnégy órán át hű­tés nélkül tárólták a túrós csuszát Budaörsön. A kifőzött tésztát még télen sem ajánla­tos két óránál tovább eltarta­ni. A monori-erdei eset is ti­pikusan nyári: négy órán át a tűző napon lovas kocsin szállították a bácskai hurkát, s ezután megették. Természe­tesen nem következmények nélküli egyik ügy sem. — A gombás esetek külön­bözőek. Idén akadt közöttük, amelyet susulyka, világító töl­csérgomba, s akad, amelyet papsapka okozott. Ami közös: a gombaismeret, a szakszerű vizsgálat hiánya. Eddig min­den gombamérgezett úgy vél­te, tudja mit szedett az erdő­ben ... — Nem igaz, hogy az étel­mérgezések „elkerülhetetlenek, törvényszerűek. Erre csak egy példát: 1966-ban 138-an a fagylalttól, 21-en a krémestől kaptak mérgezést. Egy évtize­de megszigorítottuk a cukrá­szatok ellenőrzését, s azóta Pest megyében nem történt fagylalt-, iletve krémesmérge- zés. Sajnos a magánháztartá­sok ellenőrzése lehetetlen ... ★ Megfontolandó: tavaly 505- en szenvedtek ételmérgezést Pest megyében, s közülük né­gyen meghaltak. Hárman jú­liusban. Idén megyénkben még nem történt halálos ki­menetelű, hasonló eset... V. G. P. Vácott valósággá válna — ugyanez a szám 1436-ra növe­kedhetne! — Csakhogy a mi vélemé­nyünk szerint ez a megoldás nem valósítható meg egymil­lió forintból — mondja Vájná Sándor —, hanem legalább 4—5 millióra lenne szükség. Ennyi pénze viszont nincs a HAGY-nak. (Egyébként nem ez az egyetlen mozzanata a szervezési 'javaslatnak, amit az intézet és a gyár eltérően ítél meg. Itt van példának a cso­magolás esete: a jelenleg hasz­nált módszer szerint papírdo­bozokba kerül az áru, s így egy gyűrű csomagolási költ­sége 65 fillértől 1 forint öt- venig terjed. Az intézet java­solta, hogy alkalmazzák a ha­bosított sztiropol csomagolást, így a darabonkénti költségek 10—15 fillérre csökkennének. Habosító gépük úgy is van a váciaknak, ma már a világon mindenhol ebbe a könnyű mű­anyag formába csomagolnak, egységrakományokat lehetne csinálni" — szóval rengeteg előnnyel járna. A gyár sze­rint azonban a saját berende­zés annyira ■ leterhelt, hogy a ferritgyűrűk csomagolóanya­gát már nem tudná gyártani. Az intézet erre keresett a kör­nyéken olyan partnert, ahol lenne még kapacitás. Ez vi­szont már a szállítási költsé­gek és a tárolási gondok miatt nem felel meg a vállalatnak — az intézet szakemberei vi szont azt állítják, így is meg­érnéd A második vonalban A szervezési javaslat meg­valósítását még egy —szintén figyelemre méltó — jelenség hátráltatja. Ahogy a szerve­zők elkezdtek nyüzsögni a végkikészítő környékén, a gyá­ron belül is megmozdult va­lami: újítási javaslatok érkez­tek. Például új festési techno­lógiára is adtak be elképze­lést, s mivel ez alapvetően érinti az egész technológiát, az újítás elbírálásáig nem lehet dönteni a szervezés sorsáról sem. Így aztán ma még Vájná Sándor sem tudja megmonda­ni, végül is melyik variáció, s mikor valósul meg — ponto­sabban az biztos, hogy o leg­drágábbra nem jut pénz. Ma­gyarázatul még annyit tesz hozzá, hogy ez a téma a HAGY-ban kétszeresen is a második vonalba szorult. A gyári szervezőknél azért, mert elsősorban a bevezetőben már említett, lényegesen nagyobb szabású romhányi mintaszer- vezésr”i koncentrálták erejü­ket, a fejlesztésnél pedig azért mert a szintén a ferritüze- met érintő Krupp-rekonstruk- ció előzte meg a sorban. A szervezőintézet munkatár­sai kissé rezignáltak az ügy­gyei kapcsolatban: bár a HAGY a 330 ezer forintot számlát — a betanításra elő­irányzott 70 ezer forint kivé­telével — kifizette, anyagilag sem volt sikeres ez a vállal­kozás: nyolc' ember mintegy fél évi munkája maradt írott malaszt ez idáig. Az intézeti szervezők nem elsősorban azt fájlalták, hogy nem az ő ja­vaslatuk valósult meg, hanem azt, hogy egyik sem. Mint el­mondták, ők megalkuvók, te­hát nem ragaszkodnak a sa­ját elképzeléseikhez, csak at ügy menjen már előbbre. A legrosszabb megoldás Nos, úgy tűnik, hogy nekünk is ezt az álláspontot kell he­lyesnek elfogadnunk. Abban ugyanis nem tudunk dönteni, hogy valóban 1 millióba vagy éppen 5. millióba kerülne-e a drágább megoldás vagy, hogy megoldható-e a korszerű cso­magolás vagy sem. Azt vi- szint nyugodtan állíthatjuk, hogy három javaslat birtoká­ban továbbra is a régi módon dolgozni — a lehető legrosz- szabb megoldás. Különösen egy olyan terméknél, amely a minőségre és gazdaságosság­ra oly érzékeny tőkés export­ra készül. Weyer Béla

Next

/
Thumbnails
Contents