Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' ■/.' XXIV. ÉVFOLYAM, 158. szAm Ára 1.20 forint 1980..JÜLIUS 8., KEDD A két fél nyilatkozatot fogadott el Befejeződtek Kádár János és Georges Marchais tárgyalásai A Francia KP főtitkára elutazott hazánkból Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására 1980. július 3—6. között látogatást tett B ővítve a címben leírta­kat: napjainkban a termelésnek több mint az ötven százaléka támasz­kodik — tételesen termé­szetesen a nullától a száz százalékig terjed a határ — a behozatalra. A Magyar Nemzeti Bank számításai alapján kerekedett ki ez az arány, s ha valahol, akkor a bankban kell igazán tud­ni, mit bír el behozatali ol­dalon a népgazdaság, azaz mit kell nyújtania a kivi­teli oldalon ahhoz, hogy a kívánt folyamat az egyen­súlyi helyzet javítása, föl­erősödjön. Azt állítottuk fentebb: a bankban kell igazán tudni... így van, ám ebből korántsem kö­vetkezik, hogy másutt nin- ' csenek tudnivalók, mérle­gelendő adatok, tényezők, hiszen, ha a termelésnek a fele a behozatalra, mint forrásra támaszkodik, ak­kor — még mechanikusan átlagolva is — az értékesí­tésben minden második fo­rint bevétele az importnak a függvénye. S aligha vitat­ható: amikor a vállalatok terveket készítenek a ter­melés bővítésére, a kivitel fokozására, ez a minden második forint valami mó­don elfelejtődik, háttérbe szorul, nem kapja meg azt a szerepet — azt az elsőd­leges szerepet —, amely ki­járna számára. Messzire kerülnénk az igazságtól, a való helyzettől, ha azt állítanánk, a terme­lők szemléleti hibáira ve­zethető vissza ez a, kedve­zőtlen állapot. Arra is. Tényleg közrejátszanak szemléleti okok az import súlyának lebecsülésében, az import értékének — az ér­vényes valutaárfolyamok alapján számított forint árának — mellékesként ke­zelésében. Az ilyen, szub­jektívnak vélhető elemek mellett azonban lényege­sebb azoknak a hatásoknak a sora, amelyeket objektív tényezők keltenek. S ezek közül a legfőbb: ahogy a kivitelben, úgy a behozatal­ban sem érvényesültek hosszú időn át reális árak, szinte senki sem tudta, hogy ami annyiba kerül, az való­ban annyiba kerül-e, avagy sokkal többe, kevesebbe. Emiatt azután elismerésben részesültek olyan eredmé­nyek — így az eredeti ex­portterv jelentős túlteljesí­tése —, amikről az alapos vizsgálódás kiderítette: nem eredmények. S azért nem, mert — a példánál' marad­va — az export fejében ka­pott deviza még a termék importtartalmának költsé­gét sem fedezte, nemhogy a további ráfordításokat megtérítette volna. némítás lenne azt állí- II tani, a januártól érvé­nyes szabályozók alap­vetően megváltoztatták a helyzetet. Ha csodaszerként hatnának, akkor is rövid még az idő, ilyesfajta át­alakulásokhoz a gazdasági életben esztendők kellenek. Ráadásul az új szabályozás nem csodaszer, hiszen a termelésben nincsenek ilye­nek, ám az igaz: valami el­kezdődött ezen a fronton is a vállalatoknál. Valami, amit nevezhetünk óvatos­ságnak, jelölhetünk fokozó­dó érzékenységként; a cím­kénél fontosabb a tartalom. Az, hogy — amint a szak­emberek kifejezik — a ter­melés importvonzata, szem­ben a korábbi gyakorlattal, most megkülönböztetett he­lyet kap a tervezés élő­munkáinál. Így tesznek az ikladi Ipari Müszergyár- ban, ahol jelentős — tech­nológiai okokból is, koope­rációs kapcsolatok követ­keztében is — a behozatal értéke az árukibocsátásban, a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál szintén ezt az utat járják — mivel a ha­zai lentermesztés a földol­gozási igényeknek csak ki­sebb hányadát elégítette ki a legutóbbi esztendőkben —, s még a tartósítóiparban sem hiányzik ez a figyelem, holott ott a termelés köz­vetlen importtartalma cse­kély. Három iparterületre utal­tunk, ezzel érzékeltetve: a változás köre nem szűk, ám hiba lenne elfedni a valót, azt, hogy a változás ma még törekvés inkább, s nem megfogható, pénzben kifejezhető tény. Ahhoz, hogy pénzben is kifejezhető eredmények legyenek hosz- szú távon — azaz ne egy- egy importtakarékossági kampány vélje bizonyítani az ésszerűséget —, először törekvések kellenek. S ezért érdemel figyelmet a magatartás, a munkamód­szer módosulása, hiszen példa, követhető és köve­tendő, mert a vállalatok na­gyobb csoportja ma még kevésbé tanúsíthatja haj­landóságát e törekvésekre, mint az említett üzemek. P ontos, minden részletre kiterjedő munkára van szükség ahhoz, hogy tiszta legyen a termelők előtt a kép, valójában mi mit ér meg. Általában ugyanis most mindenütt előtérbe kerül az import, ám a példaként szereplő termelőhelyeken arra sem sajnálják a fáradságot, hogy — így a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál — az alapanyagok mellett nagyító alá helyezzék az ún. segédanyagokat, fölku­tassák az import helyett alkalmazható hazai termé­keket — egyebek mellett ezt teszi a Nagykőrösi Kon­zervgyár a festékek és lak­kok esetében —, azaz be­vonják a számításba azokat a mellékesnek tűnő tétele­ket is, amelyek a végső összeadásnál tekintélyes summává kerekednek. ' Ez a gyakorlat része an­nak a fölismerésnek, hogy az egyre nagyobb ráfordí­tásokkal megkeresett rubel vagy dollár, bár deviza, de nem okvetlen kifizetődő de­viza a népgazdaság számá­ra. Azaz: vannak tételek a kivitelben, amelyek még olyan áron is törlendők a listáról, hogy annak fejében átmenetileg csökkennek a devizabevételek, bár persze az a jó, ha a termelő képes gazdaságos áruval helyet­tesíteni a drága importot magában foglaló kivitelt. Az export és az import összetartozása természetes közgazdaságtani tétel, ám a termelési gyakorlatban majd csak lesz természetes; a jelek végre ezzel biztatnak. A feladatok viszont arra fi­gyelmeztetnek, hogy minél előbb kell természetessé lennie, mert máskülönben a veszteségek — a mérlegelés hiánya miatti veszteségek — makacsul ismétlődnek. Mészáros Ottó A munkakörülmények alap­vető változásának körvonalai bontakoznak ki a MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság dunaharaszti üzemében — mégpedig a szó szoros értel­mében. Épül ugyanis az a hangárépület, mely Magyarországon először lehetővé teszi, hogy egy hajótest teljes egészében fedél alatt készüljön majd el. Jelenleg a 24X72 méteres csarnok vasszerkezeti munkái folynak, s most szerelik a 12,5 tonnás darut is. Bár a befe­jezésig még több mint egy év van hátra, az épület váza már áll. A tizennyolc millió forint értékű beruházástól elsősor­ban azt várják a dunaharasz­ti üzemben, hogy az esőben- szélben-hóban sem szünetelő, embert próbáló sólyatéri mun­ka megkönnyítésével létszám­gondjaik is megoldódnak majd: pillanatnyilag ugyanis a megfelelő számú munkás­kéz hiánya jelenti egyik leg­nagyobb problémájukat. Ebben az esztendőben is — a tavalyihoz hasonlóan — kilenc darab Duna-Euró- pa típusú uszály elkészí­tése szerepel a hajóépí­tők programjában: a folyók lomha vándorait részben a magyar, részben a csehszlovák folyamhajózás szá mára gyártják. Eves tervül időarányos részét megfelelőéi teljesítették: a napokban von tatták el Dunaharasztiból az ebben az évben készült ne­gyedik uszályt, s a sólyaté­ren már javában dolgoznak az ötödiken: a munkáknak jóval több mint a felén van­nak már túl. Az év első hat hónapjában — az érthetően legfontosabb­nak tartott hangárépítés mel­lett — néhány kisebb eszköz és beruházás is javította a munkafeltételeket, a szociális körülményeket a MAHART- üzemben. A régi hangárépü­letben, ahol az uszályok fe­nékszekciójának összeállítása történik, új, védőgázas hegesztő­automatát helyeztek üzem­be, s felszereltek egy 8 tonnás darut is. A dolgozók számára — az évek óta működő üzemi kony­ha kiegészítéseként — három új étkezőt alakítottak ki. A hűtőszekrényekkel, hideg­meleg folyóvízzel, ételmelegí­tővel felszerelt, patikatiszta­ságú helyiségek lehetővé te­szik, hogy a munkások ne a satupad mellett vagy az ép­pen épülő hajón kényszerül­jenek reggelijük elfogyasztá­sára. W. B. Magyarországon Georges Marchais, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára. A látogatás során nyílt és baráti beszélgetésre került sor a két párt vezetője kö­zött, Átfogó, a kölcsönös meg­értésről tanúskodó eszmecse­rét folytattak napjaink leg­fontosabb nemzetközi kérdé­seiről, különösen a békéért és a leszerelésért, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelemről. Megvizs­gálták a két párt kapcsolatai további erősítésének lehetősé­geit is. A megbeszélések eredmé­nyeként nyilatkozatot fogad­tak el. ★ Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra és kísérete vasárnap dél­után elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Be- recz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője bú­csúztatta. (A megbeszélésekről kiadott nyilatkozatot lapunk 2. olda­lán ismertetjük.) Az MSZMP Központi Bizottsága és a SZOT titkárainak megbeszélése Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és a Központi Bizottság titkárai jú­lius 7-én, hétfőn a pártköz­pontban fogadták Gáspár Sán­dort, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkárát és a SZOT titkárságának tagjait. A megbeszélésen áttekintet­ték a párt XII. kongresszusá­nak határozatából és az idei népgazdasági terv végrehajtá­sából adódó feladatokat, külö­nös tekintettel a pártszerveze­tek és a szakszervezetek ten­nivalóira. A SZOT főtitkára tájékoztatást adott a szakszer­vezeti választásokról és a magyar szakszervezetek, soron levő XXIV. kongresszusának előkészítéséről. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy a több kongresszuson is megerősített elveknek és gyakorlatnak meg­felelően a párt a szocialista épí­tőmunka feladatainak megol­dásában épít a szakszerveze­tekre, a szakszervezetek pedig tagságuk érdekeit képviselve mindent megtesznek a XII. kongresszus fő politikai céljai­nak eléréséért, a feladatok eredményes megoldásáért. Új OTP-fiók Szentendrén Műemlék házban korszerű ügyintézés Hazánk egyik legszebb váro­sa, s ennek a városnak egyik ékessége ftz OTP szentendrei fiókja. Legalábbis remélem, hogy a helybeliek is így látják, így érzik — mondta egyebek között dr. Szirmai Jenő, az Or­szágos Takarékpénztár vezér- igazgatója tegnap délután az Kihasználták a hét végét Vasárnap is arattak a tsz-ek Eorsód&mping a gyárakban Korai meggy Ráckevéról j A KISZ-építőtábor kétszáz diákjának segítségével, ötvennyolc hektáron szedik a korai meggyet a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetben évek során elöregedtek. Ezért félő, hogy néhány gép éppen a legnagyobb munka idején mondja majd fel a szolgála­tot. A dányi termelőszövetke­zetben jó ütemben halad a lucernabetakarítás és a bor­só aratása is. Gondot jelent viszont számukra, hogy az utóbbi növény átvétele las­súbb a kívánatosnál: a konzervgyár kisebb mennyiséget képes átven­ni, mint amennyit a ter­melőszövetkezet egy nap alatt betakarít. A tsz vezetői számára egyéb­ként a különböző kampány- munkák egyidejű jelentkezése okozza a legnagyobb gondot. Ezt részint a jobb szervezés­sel, részint a szabadságon le­vő ipari dolgozók alkalmazá­sával igyekeznek áthidalni. A szervezés fontosságát hangsúlyozta a Pest megyei Tanács szakfelügyeleti cso­portjának vezetője, Stágl Jó­zsef is. A megye gabonaállo­mányának fele megdőlt. Ez és a gazdag termés minden ed­diginél nagyobb terhet ró majd a kombájnosokra, az aratásban résztvevőkre. Foko­zott mértékben kell tehát megteremteni a szállítók és az aratók munkájának össz­hangját. Megnő az emberi helyt­állás jelentősége: biztosí­tani kell a kombájnosok zavartalan ellátását, ki­szolgálását. A csapadék ugyan hátrál­tatja a munkák folyamatos­ságát, de' kitűnő feltételeket teremt a másodvetéseknek. V. B. OTP új szentendrei fiókhelyi­ségének átadási ünnepségén. Az ünnepségen megjelent Cservenka Ferencné, aa MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára és dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. Szentendrén és környékén, tehát a szentendrei járásban sajátos helyzetben van az OTP. Itt ugyanis nemcsak az átlagos forgalommal kell számolniuk, hanem a számos hétvégiház­tulajdonos igényeivel is, meg a nagy idegenforgalommal. Ezért nem maradhattak a vá­rosközponttól távol levő és már elavult, düledezőfélben le­vő helyiségben. Az új, korsze­rű OTP-fiókot egy műemlék- jellegű épületben alakították ki. Az OTP korszerűsíti az ügy­intézést is. Az elképzelések szerint Szentendrén építik ki az OTP Pest megyei elektro­nikus központját is. Az új OTP-fiókot előrelát­hatóan csak egy hét múlva nyitják meg az ügyfelek előtt. Átmenetileg még a régi helyi­ségben fogadják őket. Sz. P. Púja Frigyes Varsóba látogat Púja Frigyes, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására július 8-án baráti látogatásra a Len­gyel Népköztársaságba utazik. KÖZELET Maróthy László, a KISZ KB első titkárának vezetésével tegnap délelőtt megkezdődtek a tárgyalások az Izraeli Kom­munista Ifjúsági Szövetség de­legációjával, amely Muhamed Naffa főtitkár vezetésével tar­tózkodik hazánkban. Szabó István elnök vezetésé­vel tegnap Szófiába utazott a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának küldöttsége, amely a Bolgár Földműves Szövetség meghívására részt vesz a szervezet fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen és az ez alkalomból tartandó nem­zetközi konferencián. gon termény került fedél alá. Éjjel-nappal dolgoztak a szárítóberendezések a dá- nyi Magvető Tsz-ben is. A teljes befejezést a hétfői eső akadályozta meg, a közös gazdaságban ugyanis az őszi árpából mindössze negyven hektár aratnivaló van hátra. A kombájnokat — erről tájé­koztatott bennünket Gádor János, a szövetkezet elnöke —, az alkatrészhiány ellené­re üzemképessé tették, sok­szor olyan részegységeket is felhasználva, amelyek az Az állandó esőzések után végre napfényes hét végét ér­hettek meg a megye mező- gazdasági üzemei. A jó időt különösen azok a gazdaságok igyekeztek kihasználni, ame­lyek már megkezdték a kalá­szosok betakarítását. Az abonyi József Attila Tsz-ben 9 kombájn vágta az őszi árpát és tegnapra már csak 30 hektár maradt lábon a l'1') hektárnyi gabonából. M Marina Béla, a szárító­üzem vezetője elmondta, szombaton és vasárnap 74 va­Vszályok Dunaharasztihol Változások a sólyatéren If/hangár épül, szerelik az óriás darui Fele

Next

/
Thumbnails
Contents