Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

1980. JÜLIUS 5., SZOMBAT CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Fürdőzés, pihenés, kirándulás ősidők óta ked­veit szórakozás a fürdőzés. Kedvező hatásai mellett számos ártalom is keletkezhet, ha a szükséges elővi­gyázatosságot el­mulasztják. Ilyen hiba az is, hogy erőltetik az úszást, kellő gyakorlat és ellenőrzés nélkül szeretnének vala­mi csodálatot kel­tő teljesítményt elérni. Ez nemcsak fiataloknál fordul elő, hanem idő­sebbeknél is, akik néha virtuskodás­ból kezdenek ver­senyezni. Minden nyáron sok baleset törté­nik folyóinkban, tavainkban. Sokan u 1 járnak szerencsét­lenül, amikor például fel- hevült testtel hideg vízbe ugranak. Ajánlatos előbb kis­sé lehűlni, az árnyékban, majd testünket fokozatosan lemosni hideg vízzel, hogy hozzászokjunk a víz hőmér­sékletéhez. A gumimatracról vagy csónakból vízbeugrás után sokszor nem kerül töb­bé felszínre a hűsülést kere­ső. Hasonló következménnyel járhat az is, ha tele gyomor­ral, közvetlenül étkezés után, vagy italozást követően kí­vánnak egyesek „lehűlni” és beleugrani a hideg fürdővíz­be. Uszodában előfordul, hogy a víz fertőtlenítésére használt vegyianyagok érzékeny embe­reknél szemgyulladást okoz­nak. Ezért kívánatos szem­üveg viselése, főleg azoknál, akik úszás közben gyakran víz alá merülnek. A szem megbetegedését pedig orvos­nak kell kezelnie! Ne legyünk saját magunk orvosai! Gyümölcstej Hozzávalók: 13 dkg ri­biszke, 13 dkg málna, 2 dl víz, 1 evőkanál ételízesítő, cukor, 2 dl tej. A megtisztított ribiszkét és málnát vízben megfőz­zük és lepasszírozzuk. Majd ismét tűzre téve megcuk­rozzuk, és vízben feloldott ételízesítővel fűszerezzük. Ha kihűlt, tejjel összeöntve tálaljuk. A fürdés után megtörtén­het hogy viszketés jelentke­zik a kéz- és lábujjak kö­zött, ami bőrgombásodás kö­vetkezménye. Ez ellen úgy vé­dekezhetünk, ha fürdőzés, zu­hanyozás után ezeket a része­ket szárazra töröljük és így öltözünk fel. Az esetleges bőr­gombásodást az orvos által ajánlott kenőcsök, hintőporok gyorsan megszüntetik. Sem fiatal, sem idősebb korban ne vegyünk igénybe előzetes orvosi engedély nél­kül rádiumos vagy egyéb gyógyhatású fürdőt! Ha az engedély megvan, akkor is tartsuk be pontosan az e cél­ra megszabott időt! Idős és gyógykezelés alatt álló embe­rek csak orvosi engedéllyel vegyék igénybe a divatos, de rendkívül egészséges szaunát, mely egyébként edzetté teszi a szervezetet, de beteg em­bereknél komoly bajokat okoz­hat. Fürödjünk tehát meggon­doltan, okosan. Ez mindany- nyiunknak egyik legegészsé­gesebb és legpihentetőbb szó­rakozása. Sokan előnyben részesítik a hegyvidéki nyaralást. Itt is ér­vényesek bizonyos elővigyá­zatossági szabályok. A hegyek kedvelői előbb aklimatizálód- janak, csak azután tegyék ki magukat a napsugarak hatá­sának. A hegyi sétákon több­Horgúszoknak Haltól — halig Kezdjük az utolsó tilalom­feloldási hírrel: július , el­sejetol kezave kecsegére is szabad horgászni. Es ez nem­csak elméleti tilalmi hír — amióta a Százhalombattai Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság az ercsi, paksi, ba­jai és mohácsi halászati ter­melőszövetkezetek segítségé­vel nagyarányú kecsegetelepí- tési akciókat folytat a Duna magyar szakasza déli részé­nek úgyszólván teljes hosszá­ban, azóta a kecsegék rend­kívül elszaporodtak, bizonyít­va: nem a szennyezett víz volt korábbi eltűnésük fő oka, hanem az ívóhelyek hiánya. Nyaranta elsősorban a kulcsi, makádi, lórévi, ercsi, fajsZi kőzárásokon a fenekező hor­gászok iszap- és !.;.r;maiGi­lisztával tisztességei nagyságú és mennyiségű ' ormányost akasztanak horogvégre. De haszná-na ló csali a kis dara­bokra vágott halszelet is. A Ráckevei (Soroksári)-Du na-ágról származó egyetlen új hírünk ‘aj-si eredetű: a IV. es vízen a dévér és a ponty is kezd eltűnni, és érdekes módon ezzel párhuzamosan a tais. alsó öböl bejáratánál, az úgynevezett VI-os víz alsó végén kezdik fogni a szép dunai vadpontyokat és ha­talmas dévéreket. Igaz, a vízállás még mindig kicsit magas ehhez, négy méter fe­letti, de amint 3«0 centiméte­res budapesti vízmérce-állás alá süllyed, gazdag zsákmány­ra számíthatnak az etetőanya­got nem sajnáló kesZegezők. Ugyancsak Tassról jelzik: tömegesen jelent meg a gar­da. Ez a hír más vizeken is biztató, elsősorban a rácke­vei híd környékén, ahol ilyen­kor éjszakánként fehér balsa­fa-úszóval, a lámpafényben, egy-másíél méteres ereszték­kel, harmatgilisztával igencsak fél-háromnegyed méter hosz- szú, félkilós-egykilós garda­példányok foghatók. És egy babonát is oszlassunk el: so­kan úgy vélik, hogy a garda húsa keserű. Ezt egyszerűen meg lehet előzni: elkészítés­kor a kopoltyúszilványok kese­rű lemezeit ki kell a halból metszeni, és rögtön ehető lesz, sőt, sütve nagyon finom a balatoni horgászok közkedvelt látott hala. Még egy hír: a harcsa to­vábbra sem jön villantóra, za­varja az állandóan változó hő­mérsékletű víz, az állandó erős szél — viszont a közis­mert harcsás helyeken estén­ként piócával, lóbogárral azért meg-megfogják a 2—3, négy­öt kiló közötti példányt. És ai idei szűkös harcsás évben ez is valami... Szatmári Jenő nyíre még az erdő oltalmát is élvezhetik. Nagy magasságokban a le­vegő jóval ritkább, mint a tenger szintjén. Pedig a leve­gő védelmet ad, mert megszű­ri a napsugarakat, különös­képpen azokat, amelyek a bámulást előidézik — az ibo­lyántúli sugarakat. Ezek azonban nemcsak barnítanak, de égetni is képesek. Mi te­hát a teendő? A bőrt el kell látni meg­felelő fényvédő krémekkel, de ennek ellenére ne töltsünk hosszú órákat a tűző napon. Szájrúzst a hölgyek ne használjanak, helyette inkább ajakírt (szőlőzsírt). A hegyek között megfelelő, kényelmes, sportos öltözék­ben, jó túracipőben járjunk. Az egész napi légfürdőzés frissít, erősít, fokozza az étvá­gyat, kedvező hatású ideges panaszok, fejfájás esetén, to­vábbá elősegíti a nyugodt al­vást, és jó közérzetet teremt. Érdemes túrázni Gyerekek! Ugye sok van közietek olyan is, aki' va­sárnap délelőtt szívesebben ül a tévé előtt, vagy a mo­ziban, minthogy túraba­kancsot húzzon, fölvegye a hátizsákját, s keresztül-ka- sul barangoljon erdöt-me- zőt. Pedig egy-egy túra, a tábortűz, sokáig emlékeze­tes élmény marad. A túrák adnak lehetősé­get arra, hogy megismer­kedjetek hazánk szép tá­jaival, az emberek életével, munkájával. A tapasztalt természetjáró járatos a te­reptanban, a térképolvasás­ban. Életmódja egészséges, egyre izmosodik, ügyesedik, egyre bátrabb lesz, állha­tatos és erős akaratú. Csu­pa olyan tulajdonságra tesz szert, aminek egy életen át hasznát veszi. Érdemes hát túrázni. Próbáljátok meg ti is! De előbb kérjetek a felnőttek­től, elsősorban szüléitektől tanácsot. Kertbarátoknak Cseresznye- és meggyszüret A viszonylag kisméretű gyü­mölcsöket csait fáradságos és hosszadalmas munkával tud­juk betakarítani. Sajnos, ép­pen emiatt maradt a korábbi években olyan sok cseresznye és meggy a házikertek fáin — szedetlenül. Ez pedig nagy hi­ba. Nemcsak azért, mert a termés egy része kárbaveszett, hanem azért is, mert a jövő évi termést károsító cseresz­nyelegyek lárvái a fán túlélő, megpuhuló gyümölcsökben fej­lődnek ki. azokból szaporod­nak el. Ezért nagyon fontos — növényvédelmi szempontból is —, hogy minden gyümölcsöt szüreteljünk le a 'cseresznye- és a meggyfákról. A szüretelők olykor számot­tevő kárt okoznak a fákban. Szedés közben összetörik az ágakat, a gyümölccsel együtt leszakítják a termőrészeket is. A fák alja a szüret befejezté­vel néha úgy néz ki, mint a csatatér, amelyet letört ágda­rabok, leszakított levelek és összetaposott gyümölcsök bo­rítanak. A földről elérhető ágak szü­retelése okozza a legkisebb gondot. Karunkat megnövel­hetjük egy kampós bot segít­ségével, amellyel a távolabbi ágakat is magunkhoz húzhat­juk. A korona többi ágairól a gyümölcsöket létrán állva szedjük le. A fára is fel lehet mászni, de csak gumitalpú ci­pőben, amely nem sérti fel a kéreg szöveteit. A leszüretelt terrpést hala­déktalanul vigyük árnyékos, hűvös helyre, mert ezzel le- lassítjük a romlást, penésze­dés folyamatát. Átmenetileg eredményesen tárolhatjuk a gyümölcsöt pincében vagy hű­vös kamrában is. A frissen el nem fogyasztott gyümölcsöt az ügyes és talá­lékony háziasszonyok sokféle­képpen házilag is feldolgoz­zák. A meggyből például gyö- mölcslé, bor, dzsem, lekvár készülhet. Néhány vidám, csinos ruha Jó lenne egy-két csinos nyá­ri ruhát csináltatni. Nosza! 1. Aprókockás zefirből ké­szült az újjáéledt dirndli ru­ha, keskeny fodros gallérral és ujjakkal, fehér csipkés kö­ténnyel. 2. Alkalmi ruha nehéz se­lyemből, vékonyabb jerseyből. Ujja háromnegyedes, empire mellszabással, alul bővülő alj­jal. Egyszerű, elegáns alap­ruha, sokféle kiegészítő — gyöngy, sál, kitűző, kendő — teheti változatossá. 3. Sötétkék fehérpöttyös karton a négyszögletes kivá­gású, buggyos ujjú ruha anya­ga. Elöl 3—4 soros, készen kapható, hímzett, keskeny szalag díszíti. 4. Kárókockás lenvászon kötényruha, mellényszerű fel­sőrésze sötét paszpólozással hangsúlyozva, harangszabású a szoknyarész. Könyökig érő, tűzéssel díszített ingblúz a ki­egészítője. 5. A „repülőruhához” egé­szen könnyű, habos anyagot válasszunk. Húzott, pántba fogott ujja, elkerekített nyaka, s a teil rész alatt ugyancsak bőven húzott. 6. Jó tartású selyemből mutatós a virágosmintás mo­dell. Tölcsérujja könyökig ér. Felsőrésze vízszintesen sza­bott, alatta enyhén húzva. 7. Csíkos batisztból készült az örökifjú ingruha. Kis álló gallérral, szalaggal megkötve, keskeny övvel, alul virágmin­tás betéttel díszítve. B. K. HÉTVÉGI KALAUZ Népzenei fesztivál Jelentős eseménynek, a Ma­gyar Rádió V. Népzenei Fesz­tiváljának színhelye les2! a hét végén a váci Madách Im­re Művelődési Központ. A fesztivál három hang« versenyből áll. Az első koncer­tet, a Magyar népzene címüt, szumoaton este a rauxó egye­nes adásban közvetíti 19.40-üor, a Petőfi adón. Ebben a mű­sorban azok a feldolgozások hangzanak el, meiyek a rádió nepzenei rovatában, készültek az elmúlt három évben. A program vasárnap délelőtt a helyi zeneiskola hangverseny- termében folytatódik az Ének­szóval, muzsikával című hang­verseny fél ll-kor kezdődik. A koncertet délután 5 órakor sugározza a Petőfi adó. A fesztivál záró eseménye dél_ után 3 órakor kezdődik á művelődési központ nagyter­mében: a Magyar folklór 1980. című műsor felvételről hétfőn este hallható a Kossuth adón. A rangos találkozón szá­mos Pest megyei művész és együttes is fellép, egyebek között i/j. Sára Ferenc túrái fuvolaművész, a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főis­kola ciíerazenekara és ének- együttese, a hévízgyörki gyer­mekcsoport és népdalkör, az érdi bukovinai népdalkor és a váci KISZ-kórus is szere­pel a fesztiválon. Kiállítások Az Urbán Teréz keramikus­művész alkotásaidéi rendezett tárlat ma délután 5 órakor nyílik meg Szentendrén, a megyei művelődési központ­ban. A Gyomron élő és alkotó művészek csoportos kiállítá­sa a község művelődési házá­ban tekinthető meg. A Pest megyei tárlatot Szentendrén, a Fő' téri kép­tárban láthatják a képzőmű­vészet barátai. Hét évvel a Magyar Nemze­ti Galéria Pest megyei tárla­ta után, 18J8-ban ismét Szent­endrén mutatkoztak be a megye képzőművészei. A ha­gyomány felújítása mellett döntés született arról is, hogy ezentúl minden második év­ben a Szentendrei Képtár ad otthont a megye területén élő, vagy ide kötődő művészek legújabb munkáit felsorakoz­tató tárlatnak. A mostani ki­állításon az euiópai hírű mes_ terek mellett számos fiatéi művész is bemutatkozik — írja a Sztntendrei Műsor szer­kesztője, Máté György. A váci művelődési köz­pont kiállítótermében tegnap délután nyílt meg Erdélyi Ti­bor népi iparművész tárlata. Bereg népművészete cím­mel kiállítás nyílik ma dél­után a nagykőrösi Arany Já­nos múzeumban. Vajda Lajos Stúdió Szentendrén, a Vajda Lajos stúdió pinceműhelyében (Pé­ter Pál u. 6.) a stúdió tag­jainak csoportos tárlata vár­ja az érdeklődőket. Az alapító tagok — Aknay János, Holdas György, Matyó­falvi Gábor és Zámbó István — 1973-as első kollektív ki­állítása óta a stúdió tagjai immár nyolcadik alkalommal adnak számot kísérleteikről, terveikről. A július 12-ig lát­ható tárlaton az előbb emlí­tett művészeken kívül Agócs Attila, Bereznai Péter, Balogh István Vilmos, Gosztola Gá­bor, Csajka Gábor, Cyprián, Györffy Sándor, Haász Ist­ván, Imre Tibor, Joláthy At­Sátorral, lakókocsival A Balaton melletti kempingekben, Alsóörs kivételével, nagyszámú szabad sátorhely található. Dunántúlon Harkányrürdőn, Pécsett és Sikondán 200—290, míg Agárdon 100 szabad sátorhely várja a vendégeket. Az Alföldön Berekfürdőn 120, Debrecenben 200, Hajdúszoboszlón 200, Püspökladányban 200 szabad sátorhely van. Makón 200 sátor­hely és motelférőhely, Szegeden 300 sátorhely, 100 motelférőhely, Szolnok-Tiszaligeti kempingben 100 sátorhely és 50 lakókocsihely áll a vendégek rendelkezésére. Eszak-Magyarországon Aggteleken 100, Hollóstetőn 80, Miskolc- Tapolca Iglói úti kempir.gben 700, Tokaj, Tisza-parti kempingben 200 és Mezőkövesden 200 szabad sátorhely található. Egerben 100 sátor­hely, 30 faház-férőhely és 100 lakókocsihely van. A Dunakanyarban Leányfalun, Papszigeten, Visegrádon és Ho- rányban lehet sátorozni. Ezenkívül kempingezőket fogad még a mo- nori és az érdligeti kemping. Bővebb felvilágosítást a Magyar Camping és Caravanning Club budapesti irodája ad a 336—536-os telefonszámon (Budapest Vili., Üllői út 6.). Helyfoglalás a kempingekben. tila, Luis Viktor, Lugossy László, Mikó F. László, Seté­nyi Károly István és Tóth István alkotásai láthatók. Benedek Péter szoba Az önálló Benedek Péter- ház létrejöttéig a ceglédi Kossuth Lajos Múzeum idő­szaki kiállítótermében lát­ható a Benedek Péter mun­kásságát bemutató tárlat Benedek Péter 1889-ben szü­letett Úszódon. Édesapja kő­műves-ács volt, édesanyja pe­dig az úgynevezett harmados földön dolgozott. Benedek Pé­ter hétéves korában kezdett rajzolni; amikor csak tehette, megörökítette szűkebb környe­zetét. Tizennyolc éves korában jelentkezett a rajziskolába, de korára hivatkozva visszautasí­tották felvételi kérelmét. EJ„ ső kiállítása 1923-ban nyílt meg a budapesti Alkotás Mű­vészházban. Bemutatkozása egyöntetű sikert aratott. Ceg­léden 1964-ben rendezték meg első gyűjteményes kiállítását, a másodikat pedig tíz évvel később, 1974-ben. Lángossiités Különleges élményben le­het részük mindazoknak, akik holnap délelőtt felkeresik a szentendrei Szabadtéri mú­zeumot, ahol 11 órától mű­ködtetik a vámosoroszi szá­razmalmot. A látogatók be­pillanthatnak a köleshántás, a búzaőrlés titkaiba, de meg­leshetik azt is, hogyan sütöt­ték régen a kenyeret és a lángost egy szegényparaszti porta kemencéjében. A skanzen az érdekes be­mutatók nélkül is számos lát­ványosságot kínál. A Szabad­téri Néprajzi Múzeum fel­adatához híven őrzi, és a lá­togatók elé tárja a magyar népi építészet és lakáskultú­ra hagyományos formáit. Az építményeket és a berendezé­seket — hazánk vidékeit tíz tájegységre bontva — épület- csoportonként mutatják be. A múzeum október 31-ig — hét­fő kivételével — naponta Sí­től 17 óráig látogatható. Ház a dombon A Ráckevére látogatók ak­kor sem unatkoznak, ha az Idő sem horgászásra, sem fürdésre nem alkalmas; a nagyközség számos érdekes látnivalót kínál a2 arrajárók- nak. Az egyik kedvelt, a tu­risták által gyakorta fölkere­sett hely a népművészeti ház. A műemlék jellegű épület a megismer uúő dunai árvizek ellen összehordott dombra épült, még a XIX. század má­sodik felében. A Kajlik család egykori lakóháza ágas faosz­lopokkal — fülesekkel — erő­sített vertfalú építmény. Külön figyelmet érdemel tornácának díszesen faragjait oszlopsora, csipkézett szélfogója. A rác­kevei felszög, és alszög hatá rán épült házat a pusztulástól a Duna Intézőbizottság, az Or­szágos Műemléki Felügyelőség és a ráckevei Aranykalász Ts* mentette meg. Úropera A népligeti Planetárium­ban a hét végén kivételesen nem ismeretterjesztő előadá­sok várják a látogatókat. Szombaton és vasárnap féi B, 7, illetve fél 9-től az Ür- opera kerül bemutatásra. A mű zenéjét Benkő László sze­rezte, forgatókönyvét Hege­dős László írta. A darabot áp­rilisban mutatták be először, akkor három nap alatt több mint 5 ezren tekintették meg. A nagy siker eredményekép­pen július 5. és 13. között 22 előadást rendednek. Vásár Vácott Népművészeti kirakodóvásái lesz holnap Vácott. A faze­kas, bőrdíszműves, fafaragó keramikus, népi hangszerké­szítő, tűzzománcos és mario­nett bábukat áruló népi ipar­művészek a művelődési köz­pont előtti téren rakodják ki portékáikat. Amennyiben es­ne az eső, a művelődési köz­pont előcsarnokában és alsó körfolyosóján tartják a vá­sárt. Nézelődni, vásárolni dél­előtt 10 órától este 6 óráig le­het. Összeállította: Kottán Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents