Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-04 / 155. szám
A PEST MEGYEI * * HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM 1980. JÚLIUS 4., PÉNTEK Fogadás az eredményről A zöldborsó útja a raktárig A zöldborsóidény nevezetes időszak a konzervgyárban. Ez a néhány hét nem csekély mértékben befolyásolhatja a vállalat egész évi eredményét Is. Bizonyság erre, hogy milyen nehéz volt tavaly a rossz borsótermés okozta kieséseket pótolni. Érkezés a gyárba A .zöldborsó fontosságát az adja, nogy egyrészt sok van belőle, másrészt tartósítása nagyon jól gépesített művelet. Ezért gazoasagos vele foglalkozni. inos, a két hete megkezdődött mostani idény jónak ígérkezik. Magyar Ámorul, az 1-es konzervüzem vezetője fogadott is a munkatársaival, hogy megcsinálják az 140U vagon zöldoorsókon- zervet a tervezett 12t)U-zal szemDen. „Egészen biztos, hogy nem veszítek — magyarázza. Jó az időjárás. Gyakran felhős az ég, nem öregszenek a borsószemek. Egyébként .a vállalati terv 1800 vagonnyi zöldborsó- konzerv készítése. Ebből eddig a 2-es telepen és nálunk mintegy 700 készült el.” A várható eredményekről, a nevezetes fogadásról séta közben beszélgetünk. Arra kaptam ugyanis lenetöséget, hogy végignézzem a zöldborsó- szemek útját a gyárba érkezéstől a raktárig. E „tanulmányúton” lett a vezetőm Magyar Ambrus üzemvezető. Neki úgyis mindenütt akad dolga. Sürgés-forgás Nos, a fogadótelepre billenős teherautók hordják a gazdaságokból a zöldborsót. A lá- dázás, s azzal együtt a folytonos cipekedés már kiment a divatból. A konténeres szállítmány is ritka. Nem kell hát erőlködni senkinek. A gépkocsivezető beönti rakományát a fogadótartályba. Onnan szivattyúk viszik tovább a szemeket az osztályozókba, mosókba. Mindehhez rengeteg víz kell, ám a találékony emberi elme ezen a gondon is segített. Meghatározott technológiai szakaszonként a vizet újra és újra fel lehet használni. Ezért aztán ahova valóban friss és teljesen tiszta víz kell, mindig jut is. A fogadótelep berendezései a szabadban állnak. Egyetlen fedett hely, az irányító fülke. Most éppen Kecskeméti Györgyné vigyázza benne a félszáz nyomógombot, jelzőlámpát. „Meg az embereket is a gépek között — mondja.— Nehogy valami baj legyen.” De baj nincs. Egyenletesen zúgnak a szivattyúk. Zuhog a víz a leválasztó szitán. A méret szerint szétválogatott, s megtisztult borsószemek zavartalanul indulhatnak 270 méter hosszú útjukra a csővezetékben, hogy immár valóban a konzervet készítő gépekkel találkozzanak. „Féltünk, mikor ezt a hosszú csővezetéket építettük. Azt számolgattuk, hogy milyen gyakran fog eltömőd- ni. Eddig még nem volt vele baj. Nagyon jól bevált”. Ezzel a 270 méterrel odébb, bent az 1-es üzemben már jóval nagyobb a sürgés-forgás, s több a gép is. Anny’ra, hogy ez utóbbiakat már meg sem lehet számolni. Az embereket viszont igen. „Átlagosan 130- an dolgoznak itt egy műszakban.” Hát ez bizony nem sok ahhoz képest, hogv 180 ezer megtöltött üves vaev doboz kerül ki a kezük alól. ' A zöldborsó a modern csarnok emeleti részére érkezik. Ott sorakoznak az előfőzők. Ezekből tulajdonképpen maguktól gurulnak a szemek a töltőgépbe a földszintre. Ez a gép engedi a dobozokba vagy az üvegekbe a sós, cukros fel- öntőlevet is. Szalagon futnak tovább a dobozok a zárógéphez. Ez valahol középen van a sterilező- és töltőberendezés között. Kezelője nemcsak dobozt zár, hanem üzeneteket is továbbít. „Állj meg! Indulj!” Veszprémi Jánosné éppen ma 26 esztendeje dolgozik ilyen vagy hasonló gépekkel. Hosszúkás tálca Erősen állítja, hogy észreveszi, ha valamelyik doboz nincs rendesen lezárva. Hitetlenkedem, mert nem látom a különbséget. Nincs idő alaposabban megvitatni a dolgot, mert ránk szólnak, hogy miért áll a gép. Nem mi vagyunk a hibásak. A sterilező nem tudja fogadni a szállítószalagok terhét. Megyünk hát tovább megnézni, mi a hiba. Szerencsére csak átállításról van szó. Néhány perc az egész. A négy gyártóvonalról most már dobozok és üvegek is érkezhetnek a folyamatosan sterilező, emelet magas Hunister berendezésbe. „Hadd pusztuljanak a baktériumok. Nehogy megromoljon a konzerv”. Persze nem valamennyi konzerv jut a Hunisterbe. Akad dolga a hagyományos autoklávoknak is. Ma már ezek mellett sem olyan nehéz a munka, mint régen. Az autoklávokba lyukacsos vaskosarak szolgálnak. Ezekbe kellett kézzel berakni, majd pedig kiszedni a dobozokat, üvegeket. „Hány tonnányit egy műszakban?” „Nem tudom. Nagyon sokat.” Avaskosár most víztartályban áll. A szalagról ebbe a vízbe potyog a doboz. Nem horpad, nem ötödik. Szépen megül a kosár alján. Mikor ez megtelt, jön a darus. Viszi a kosarat, ha kicsurgott belőle a víz az autoklávba. Onnan is futódaru emeli ki, s ami ezután következik, az igazán látványos művelet. A kosár belemerül egy nagy víztartályba. De nem víz van benne, hanem magnézum-szul- fát oldat. Mondjuk „sűrűvíz”.. A kilós dobozok szépen kiúsznak a kosárból. Ott bukdácsolnak a barnás lé tetején. A tartály egyik végén kispriccelő oldat azonban egykettőre odébb sodorja őket. A kosár felett egy sem marad. Azt ki lehet emelni üresen. A tartály másik végén pedig a dobozokat egy föl-le járó hosszúkás tálcával. Ezután a dobozokat lemossák, szárítják, s ügyes rakományképző gépek egymásra rakják. Irány a raktár. A konzerv elkészült. , „Nem túlságosan egyszerű ez?” Magyar Ambrus jót nevet a kérdésen. Biztat, hogy gondoljam vele együtt végig amit láttunk. „Háromféle szemnagyság. Háromféle doboz, illetve üveg. öt gyártóvonal töltő- és zárógépekkel. Egy Hunister, tucatnyi autokláv. No, jönnek a teherautók. Egyszer több, máskor kevesebb. Ha elromlik Ha kevesebb, akkor melyik vonal menjen?' Üveg a Hunisterbe? Doboz ugyanoda vagy az autoklávokhoz. És mekkora doboz? S ha esik az -eső és nincs borsó? Szaladunk a hűtőszekrényhez. Vesszük elő a húst, s gyártjuk a készételt. Ugyanezek az emberek, s részben ezek a gépek. Arról meg jobb nem is beszélni, ha valahol elromlik valami. Jöhetnek a gépészek. Egyébként mindent lehet csinálni, csak állni nem. Nem éri meg ... Szóval egyszerű?” „Hány éve üzemvezető?” „Tizenkettő...” Akkor nem volt rá idő, hát most gratulál Magyar Ambrusnak és valamennyi munkatársának: Farkas Péter Barkácsműhelyt vásároltak A Magyar Autóklub helyi tervei Szinte az automobil megjelenésével egyidejűleg, Európában az elsők között, 1900 novemberében a budapesti Royal szálló egyik kistermében, néhány lelkes autós kezdeményezésére alakult meg a Magyar Automobil Club. Az automobillal rendelkező klubtagok sokat tettek a technikai sportok, a turisztika, a közúti közlekedés szabályainak kialakítása érdekében és kezdeményezői, részesei voltak az autósok nemzetközi szervezeteinek alapításában is. Csökkentik a baleseteket A klub életében alapvető változásokra a második világháború után került sor. Az akkori viszonyok között persze még nem lehetett beszélni hazai autós társadalomról, de a jogfolytonosság alapján újjáéledhettek a nemzetközi kapcsolatok, s minthogy a kereskedelemben is újból megjelent ' a gépkocsi, a Magyar Autóklub megnyithatta kapuit az első néhány száz tag számára. A hatvanas évektől azután a motorizáció gyors ütemű fejlődésével, az autók számának emelkedésével, a népgazdaság megerősödésével az Autóklub is megerősödött. LéDolgozó diákok Az üzemek felelőssége Elérkezett a nyár, s vele együtt a szakmai gyakorlatok, építőtáborozások ideje. A következő hetekben sok ezer diáik tölti idejét különböző üzemekben. A szakmával való gyakorlati és mielőbbi ismerkedés jelentőségét már régen felismerték, mégsem érdektelen róla az idén nyáron is szólni. Az üzemi közösségekre komoly, felelősségteljes munka hárul a nyáron. Biztosítaniuk kell a szakmai gyakorlatok sikerét, eredményességét. Igaz, egymagukban a közösségek kevesek lennének, s a diákok megfelelő hozzáállása nélkül sem sokat érne az igyekezetük. De a kezdő lépéseket mégis a kollektíváknak kell megtenniük. A szakmai gyakorlatok sikerére, eredményességére nem lehet receptet felírni. A tanuló, ha munkahelyre kerül sok mindent megfigyel, észrevesz. Először is figyelni kezdi, hogy milyen a munkahelyi légkör, hogyan szervezik meg a munkát, s van-e fegyelem, pontosság. Kedvező tapasztalata megerősítheti őt abban, hogy a szakma kiválasztásánál helyesen döntött, tekintélye, becsülete van szakmájának. A szakmai gyakorlat — sajnos elég gyakran előfordul — végződhet úgy is, hogy a diák minden kedve elmegy attól, hogy szakmájában maradjon. Miről van szó? Arról, hogy a kollektívák nem segítik beilleszkedését, nem bízzák meg feladatokkal, s megfeledkeznek biztatásáról, nem kívánhatják, hogy a fiatal lelkesedjen nyári munkahelyéért, jövendő szakmájáért. Ha a tanuló közömbösséget, nemtörődömséget tapasztal, nincs ami ösztönözze a jó munkára. A szorgalmas, igyekvő, kedvvel dolgozó felnőttek láttán viszont maga is szívesen kapcsolódik be a munkába. Fontos tehát, hogy a szakmai gyakorlatra érkezőt jóindulattal, segítőkészséggel, megértéssel és türelemmel fogadják és tanítsák minden munkahelyen. Tegyék próbára képességeit, s bízzák meg feladatokkal. Hiszen nem mindegy, milyen lesz a következő nemzedék szakmai, politikai felkészültsége. S ha a gyakorlati idő letelte után úgy búcsúznak a diákok, hogy „jövőre is szívesen eljövünk ide”, a közösség' büszke lehet magára, mert példamutatásával, munkához való hozzáállásával, kívánatos emberi kapcsolataival kivívta a fiatalok elismerését. S egy jól végződött szakmai gyakorlat után a diák megnyugvással ül szeptemberben ismét az iskolapadban, mert a nyáron bebizonyosodott, hogy helyesen döntött, amikor a szakmáját kiválasztotta. Természetesen a diákok ezrei nemcsak szakmai gyakorlatra, hanem építőtáborozásra is érkeznek a vállalatokhoz és a mezőgazdasági üzemekbe. A diákok a nyári szezonban nélkülözhetetlen munkaerőnek bizonyulnak. Ugyanakkor az építőtáborok alkalmat adnak arra, hogy a tanulók megismerkedjenek egy-egy munkahellyel. Városunkban a Nagykőrösi Konzervgyárban és a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületében dolgoznak diákok. A munkához nagy igyekezettel fogtak hozzá. Ösztönzi őket az is, hogy a táborvezetőségek különféle versenyeket hirdettek, s a legjobbak éli mérésé nem marad el. Reméljük, hogy valamennyien kedvező tapasztalatokkal hagyják majd el az üzemeket és a várost. K. K. Átadta az ÉRDÉRT Szövetkezeti fatelep nyílt Az országos ÉRDÉRT Vállalat már korábban elhatározta. hogy kiskereskedelmi egységeit, közöttük a nagykőrösi Dózsa György utcai fa- és fűrészárutelepét is megszünteti. Erről értesülve, a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy átveszi a telepet, miután arra a városban nagy szükség van.- A termelőszövetkezetnek ugyanis módjában áll a telep áruellátását részben rendelt fa- és fűrészeit anyagból, részben saját erdészetének termékeiből megoldani. Az üzem, mint a nagykőrösi Arany János Tsz faáru és épületfatelepe működik tovább. A telepet továbbra is dr. Várady Zoltánné vezeti. Az átvétel után, kedden az árusítást újra megkezdték és mint a telepvezető elmondotta, a fa- és fűrészelt áruk folyamatosan érkeznék a telepre, s továbbra is igyekeznek a. vásárlóközönséget minél job ban ellátni. nyegesen növekedett társadalmi szerepe. A 80 éves Autóklubnak ma már 160 ezer tagja van. A klub tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai közlekedés tervszerű fejlesztéséhez. Természetesen alapvető feladata a klubtagok, az autósok és motorc»ok átfogó érdekképviselete. Két éve ugyanis a motorosok is tagjai lehetnek a klubnak. A Magyar Autóklub nagy önállósággal és kezdeményező készséggel kialakított programja révén sokat tesz a humánus közlekedés kialakításáért. Elméleti és gyakorlati képzéssel és továbbképzéssel saját klubújságjával igyekszik gyarapítani az autósok közlekedési és műszaki ismereteit. Mindegeken túl programokat szervez a szabad idő célszerű és hasznos eltöltésére. A tagok viszont vállalták, hogy csökkentik a közúti balesetek számát és sokat tesznek a szerencsétlenségek megelőzéséért. Diafilmes útibeszámoló E munkában együttműködnek a Közlekeuésbiztonsági Tanácsokkal. Egyébként az Autóklub szolgáltatásai is az általános és egyéni közbiztonságot szolgálják. Ennek érdekében üzemelteti a klub országúti és helyenként városi segélyszolgálatát, bővíti a legkorszerűbben felszerelt diagnosztikai állomások hálózatát, tökéletesíti információ szolgálatát, s a nemzetközi kapcsolatok és szerződések révén segíti a határokon túlra utazó klubtagokat. Nemzetközi érvényű hitelleveleket ad ki, a technikai ismereteket bővítő barkácsműhelyeket állít fel, különböző tanfolyamokat szervez, hazai és külföldi kirándulásokat, üdülőprogramokat ajánl, szoros kapcsolatot tart a szocialista országok testvérklubjaival. A Magyar Autóklub helyi csoportja Nagykőrösön 1962- ben alakult meg, 50 taggal. Ez a közösség a Magyar Autóklub ceglédi szervezete keretében tevékenykedik. A taglétszáma az utóbbi öt évben igen változó volt. Míg 1975- ben 387, addig 1979-ben csak 194 volt a tagdíjat fizetők száma. Ebben az évben idáig 111-en tagjai a klubnak, a felvétel folyamatos, ezért ez a szám év végéig várhatóanemelkedni fog. A klubnak évek óta az Arany János Művelődési Központ ad otthont. Mit ad az Autóklub helyi csoportja tagjainak? Érdemes megemlíteni, hogy pár évvel ezelőtt sátrakat, gumimatracokat, tetőcsomagtartókat és kemping gázfőzőket vásárolt. Ezeket csekély térítésért a tagok kölcsönvehetik. Télen, amikor több a tagok szabadideje, klubesteket rendeznek. Ezeket az összejöveteleket úgy igyekeznek színesebbé tenni, hogy egy-egy társuk, vagy meghívott vendégük diafilmes útibeszámolóját meghallgatják. Az elmúlt év kiemelkedő döntése volt az, hogy a Nagykőrösi Garázsépítő Szövetkezettől 2 egybefüggő garázshelyiséget vásárolnak a helyi autósok barkácsműhely- nek. Egyik fontos feladatuknak tekintik hát, hogy a barkácsműhelyt célszerűen berendezzék, s a klubtagok mihamarabb átvehessék a helyiségeket. Múlt év végén jelentős eseményre, a vezetőségválasztásra is sort kerített a klub. A tagság egyhangú véleménye alapján a csoport elnöke Szűcs Ferenc, a Gépjavító és Faipari Szövetkezet dolgozója, titkára Hegedűs Ferenc, a DÉMÁSZ üzemigazgatóság dolgozója lett. Az adminisztrációs ügyeket Horváth Lehelné, ugyancsak a DÉMÁSZ dolgozója végzi. Érdeklődésre számítanak Az öt évre választott öttagú vezetőség nagy kedvvel és lelkesedéssel kezdte meg munkáját és bíznak abban, hogy az idén lényegesen megemelkedik a klub tevékenysége iránt érdeklődők száma. Kovács Katalin Bereg népművészete Július 5-én, szombaton délután 4 órakor Fazekas Tibor, az MSZMP vásárosnaményi városi bizottságának titkára nyitja meg a Bereg népművészete című kiállítást az Arany János Múzeumban. A megnyitót követően az érdeklődők megtekinthetik a Beregi kézimunka című filmet. A kiállítás augusztus 31-ig várja a látogatókat, hétfő kivételével naponta reggel 9 órától délután 6 óráig. KSI-s fiatalok városunkban A fővárosban működő Központi Sportiskola 1963-ban alakult. Jelenleg 14 szakosztály működik. Két hétig közülük 98-an, négy hivatásos edzővel Nagykőrösön táboroznak. Most itt nincs táborvezető, felváltva osztják meg a terheket. A Toldi-sportcsar- nokban 30 úttörő és mini ko- sárlabdás1 leány éppen délutáni edzésre készülődött, amikor felkerestük őket. Szalay Krisztina edző készséggel adott tájékoztatást kérdéseinkre. — A KSI központi épülete a Jégszínházban van. Saját vízitelep, a Népstadion edzőpályája és a környéken levő több terem — közöttük a nemrég átadott, kézilabda- pálya méretű, süllyesztett tornacsarnok — saját tulajdonunk. Ezenkívül több helyen van bérleményünk, uszodák, jégpálya, tornatermek. — A fővárosból a Budaörsről sok helyről vannak tanulóink. Minden évben április végén felvételit tartunk: orvosi és antropometriai (testrész-mag asság-izomméretek), atlétikai és szakosztályi szakági felmérések alapján a legjobbakat a három nyári hónapra próbaidőre hívjuk meg, s akkor derül ki, hányat tartunk itt a sportiskolában a gyerekek közül. Most ebben az alföldi városban készülünk a kosaras lányokkal az őszi idényre, naponta reggeli futóedzéssel az Ifjúsági-sporttelepen, a Toldi- sportcsarnokban pedig háromszor a technikai, erőnléti és a labdagyakorlatokra kerítünk sort. A másik fiatal edző, F ribó Tamásné, aki auítákkal foglalkozik, a másik interjúalanyunk. — Körülbelül 1400 a KSI- tagok száma, most a nyárra ezenkívül még 800 fiatal a próbaidős. Mintegy 120 edző és 50 más dolgozó tevékenykedik sportiskolánknál. Az atlétikai szakosztályban 230- an vagyunk, az általános iskola 3. osztályától kezdve, négy évfolyamon át, s még nincs szakosított képzés. — A most Nagykőrösön'ké- szülő atlétapalánták 37-en vannak, leányok és fiúk. A Toldi-teremben, a Cifrakertben, az Ifjúsági- és a Kinizsi-sporttelepen edzőnk. Az elhelyezésük jó, de őszintén szólva, jobb futópályára számítottunk. A napi 2—3- szori edzésen kívül strand és mozilátogatás is szerepel a programunkban. A kerékpárosok 30-an vannak itt, Ponty Ferenc vezetésével most éppen az országúton kerekeznek, .de az itteni pályán is szoktak erősítő gyakorlatokat végezni. Edzőtáborozásunk színhelye a várakozásnak megfelelő. Birkózóhírek Tizennyolc egyesület 72 birkózója vetélkedett Miskolcon az Avas Kupáért, a kétnapos országos felnőtt kötöttfogású versenyen. A Nagykőrösi Kinizsit két junior korú fiatal képviselte, akik az erős mezőnyben nem jutottak be a döntőbe. A kétnapos kunszentmikló- si országos úttörő szabad- és a karcagi országos serdülő kötöttfogású versenyen az előzetes tervtől eltérően, közbejött okok miatt nem vettek részt a körösi sportolók. S. Z. I
