Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
Járda - kalákában A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1980. JÜLIUS 30., SZERDA _ Több mint négy kilométer járda épült a városban az év első felében — nagyobbrészt társadalmi összefogással. Képünkön: a postástelepi Gellért utca lakói dolgoznak a járda építésén — kalákában. Óvodai felvételek Kevesebb elutasított Szerte a városban befejeződött az óvodai felvételekről döntő bizottságok munkája: 630 jelentkezőből 400 gyereket vettek föl; az elutasítottak száma 230. — Mit mutatnak ezek a számok? i Muskovits Lászlómé, a városi tanács tanulmányi felügyelője: — Fejlődést! Az idei arányok jobbak, mint az elmúlt években bármikor. A tavalyihoz képest, például, a feiere csökkent az elutasítottak száma. Ez persze nem jelent feltétlen örömet, hiszed 230 gyerek így is óvodára vár és a város 1175 óvodai férőhelyére 1460 gyereket vettünk föl, ami az engedélyezett 120 százalékos telítettség helyett átlagban 130 százalékot jelent. — Milyen elvek alapján döntöttek a bizottságok? — Már a bizottság összetétele biztosította az egységes alapelveket az elbírálásnál: a tanács képviselője, egészség- ügyi dolgozók, tanácstagok, SZMK-tagok és a patronáló vállalatok dolgozói vettek részt a döntésben. Egységesen mérlegeltük a kérelmező körülményeit: az egyedülálló anyák, a sokgyermekes családok, sorkatonai szolgálatot teljesítő apák gyerekét részesítettük elsősorban előnyben. Megkülönböztetett figyelmet kaptak a patronáló vállalatok — érdi, diósdi, százhalombattai üzemek — kérelmezői is. — Hol volt a legrosszabb, hol a legjobb a helyzet? — A Kutyavári úti óvodába mindössze három gyereket vehettünk fel, itt a legtöbb, harminckilenc az elutasítottak száma. Harminchat nemet kellett mondanunk a FORFAóvodában — e két helyen még a felvételek megkezdése előtt meghaladta a létszám az engedélyezett 120 százalékot. Kedvezően alakult viszont az ófalui létesítmény helyzete: a rossz körülmények között működő Lenin úti óvoda is kapott itt 13 helyet. Évek óta először csökkent a gonii Parkvárosban, ami annak köszönhető, hogy a novemberben nyíló László téri bővített létesítménybe 25 gyereknek adtunk Parkvárosból helyet. Az óvodába felvettek névsorát július 28-tól láthatják az érdeklődők. Múlt heti tájékoztatásunkkal | ellentétben azonban nem a városi tanácsnál, hanem az óvodák hirdetőtábláján. A vb elismerése Termelőszövetkezet a városért Részlet a jegyzőkönyvből: Érd városi tanács végrehajtó bizottsága 1980. július 24-i ülésén tájékozta lót hallgatott meg a Banta-völgye Termelőszövetkezet tevékenységéről. Idézet a tájékoztatóból: a termelőszövetkezet 2(L0 hektár 'termőterületen gazdálkodik. Fő ágazatunk a növénytermelés és az állattenyésztés; kiegészítő tevékenységünk a sertésfeldolgozás, összes árbevételünk 255 millió, termelési értékünk 200 millió forint. 763 dolgozóból 190 a 30 éven aluliak, 68 a középfokú végzettségűek, 319 a szak-, illetve a betanított munkások száma. (Dékány István elnök: — Tizenöt taggal, százhúsz hektáron 1949 márciusában alakult meg Érden a termelőszövetkezet; 1969-ben, az egyesüléssel jött létre a Benta-völ- gye. Tizenegy év alatt sikerült kialakítanunk a szövetkezet a laptevékenységének szerkezetét. Ma az a feladatunk, hogy ésszerűen és — természetesen — gazdaságosan bőTudja-e, hogy...? ... területet felhasználni, telket alakítani, épületet és más építményt tervezni és kivitelezni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, bővíteni és lebontani csak az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezései szerint szabad? ... létesítményt elhelyezni csak olyan módon lehet, hogy környezetére károsan ne hasson? ... védőterületet annak kell kialakítania, akinek a tevékenysége következtében az szükségessé válik? ... a Szabályzat módosította a melléképületek és -építmények védőtávolságait? ... a Szabályzat építési övezetenként állapította meg az utcai homlokzatmagasságot? ... szemét és törmelék lerakására csak az építésügyi hatóság által kijelölt területet szabad igénybe venni? ... az építésügyi hatóság a városkép kialakítása vagy megóvása érdekében meghatározhatja a létesítmények méreteit és elhelyezésének módját? ... ugyanebből az okból megtilthatja a városképet rontó létesítmény megépítését? ... a kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia? ... a Szabályzat megvásárolható az ÉTK terjesztési osztályán? Szakmunkások olvasótábora vítsük a tevékenységi köröket. Ma már nem irreális a célkitűzés: a közeljövőben elérjük a 300 milliós termelési értéket.) '/////,■///////////////// Idézet: az állattenyésztés fő terméke a tej. Háromszázhúsz finn ayshire tehénnel évente 1 millió 400 ezer liter tejet termelünk. I982-re állományunkat ötszázra kívánjuk növelni, s ezzel éves tejtermelésünk 2,5 millió lit^r lesz. (Dékány István: — Az országban egyetlen szövetkezetként foglalkozunk a kistermetű, jó alluilmazkodóképességű, magas tejhozamú finn tehenek tenyésztésével. Az elmúlt években mi is gépesítettük a munkafolyamatoItat, saját és külföldi tapasztalataink megerősítették azonban: az állatoknak elsősorban természetes környezetre van szüksége. Ma jóval szerényebb technikával, kevesebb anyagi és munka- ráfordítással dolgozunk. rssssssssssssssssssssssé Idézet: a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének integrálásával évente 40 —50 milliós forgalmat bonyolítunk le. Ezáltal több milliós beruházások megvalósítása nélkül, szabad munkaerő-lehetőségek kihasználásával komoly értékkel járulunk a nemzeti jövedelemhez. (Dékány Istvá: — Termelő- szövetkezetünk nem a háztáji révén jut nyereséghez, kis túlzással azt mondhatom: nekünk ez a munka csak ráfordítást jelent. Mégis: e tevékenység nemzeti hasznát nézzük, s erőfeszítéseinket mutatja, hogy míg országosan csökkent a sertések száma, addig környékünkön nem tört meg a kistermelők kedve. 'SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS. Idézet: termelőszövetkezetünk jelentős erőfeszítéseket tesz az egész város lakosságát érintő szociális és kommunális szolgáltatások fejlesztéséért. (Dékány István: —Az a furcsa helyzet állt elő, hogy mi nem a városban „látszunk”: központunk ugyan Érden van, de szerteágazó tevékenységünk sokfelé köt bennünket. Pedig mi Érden élünk és ezért a városért akarunk tenni. Ezért vállalt részt már eddig is szövetkezetünk Érd kulturális életéből, sportjának támogatásából. Ezt a tevékenységet szeretnénk tovább erősíteni a jövőben is: részint a konkrét pénzbeli juttatásokkal, részint áttételesen: kereskedelmi egységeink számának növelésével, építőipari tevékenységünk hasznosításával a városban.) Részlet a jegyzőkönyvből: a végrehajtó bizottság a tájékoztatót elfogadja, és egyben elismerését fejezi ki a termelőszövetkezetnek azért a tevékenységéért, amit a város érdekében, elsősorban a lakosság ellátásában, ' a sportélet támogatásában kifejtett. Egy kérdés — egy felelet Mit rejt a GAMESZ? Tíz nap költészetre A reggelek egyformán kezdődnek. „Ki megy le Zebegénybe?” — hangzik a kérdés. Húsz kéz emelkedik a magasba. „Dönt- sétek el egymás között, három elég az útra.” Hogyan döntik el, maradjon az ő titkuk, ma mindenesetre Haj- csik Pista, Nagy Jancsi, Kovács Zoli a szerencsés, övék lehet a nap tisztessége: végigjárni kétszer a Törökmező —Zebegény öt kilométerét. Hozni öt kilónyi kenyeret, krumplit, hagymát, paprikát — az éhező csapat éppeni hangulata szerint. Versenyt futni Zebegénynek, eltévedni hazafelé — olyan romantikus az, hogy az ember arra is hajlamos, hogy megfeledkezzen: körülötte valami komoly dolog történik. Első találkozás Hiszen Törökmezőn a szakmunkáskép ző olvasótábora vert ezúttal tanyát. — Hogyan kezdődött? Nagy Margit tanárnő: — Három éve, egy próbatáborral. Az bejött, azóta minden évben együtt töltünk egy-két hetet. — A cél? — Adott: pótoljunk valamit a közismereti tárgyakból. A heti egy óra, ami például magyar irodalomra jut a szakmunkásképzőben, még bevezetésre sem elég. Ezek a gyerekek jószerivel itt találkoznak először, mondjuk, verssel. — A program? — Amit tíz szűk napba belefér: képzőművészet és irodalom, de úgy, hogy ne hasson iskolásnak, ne érezzék a gyerekek tanórán magukat és az elmélet mellett a gyakorlatban is találkozzanak a művészettel, maguk erején próbálják ki a festészetet, gyakorolják a versírást. — Az eredmény? Gurubi István szakoktató mondja: — Az, hogy ezeket a gyerekeket tíz napon át asztalhoz lehet kötni könyvvel, képpel. Hogy napi egy-két órát képzőművészetre, irodalomra szánnak — ez maiga a csoda. Kevés az anyag Négyen ülnek az asztalnál. Halász Júlia a lányokat képviseli: sokan vannak az idén, érthető, először indul igazi női szakma az iskolában: vegyészet. Péter István már végzett, felnőtt ember: kiskorától szakácsnak készült — a BKV-nál lesz műszerész. Farkas György másodikos, műszerész. Pusztai Tibor ősztől géplakatos lesz a Diósdi Csapágyban. A kérdés ugyanaz: — Mire jó egy olvasótábor? Halász Juli: „Az összerázódásra. Most megyek elsőbe és jó, hogy nem idegenként kell belépnem az iskolába.” Péter István: „Az igazság az, hogy az iskolai anyag édeskevés. Ha tanulni akarunk valamit, ide kell jönni.” Farkas György: „Jó csapat jön mindig össze, nem tudjuk rcsz- szul érezni magunkat.” Pusztai Tibor: „Az ember tudja, itt olyan dolgokat hallhat, ami neki is tetszeni fog.” A szakma ismerete Eőry Emil képzőművészetet oktat: — Nem akartam előadást j tartani, de kiderült, az ala- , póknál kell kezdeni a gyere- J kekkel. Dr. Kelényi István művé- j szettönténész a költészetet hozta el az olvasótáborba. — A versírás — mesterség! is. Olyan, mint a műszerészé, j lakatosé vagy a vegyészé, ezt igyekeztem bizonyítani a beszélgetések során. Remélem, sikerült elhitetni a gyerekekkel, hogy minden tevékenység alapja a szakma tökéletes ismerete, lelkiismeretes gyakorlása. Kérdez: az Érdi Hírlap: — Űj intézményt hozott létre a városi tanács végrehajtó bizottsága, a GAMESZ-t. Mit is rejt ez. a rövidítés és mi lesz a feladata az új szervezetnek? , Válaszol: Vogronics László, a városi tanács elnökhelyettese: — Városunkban nem kevesebb, mint 28 oktatási intézmény van. Ezek működtetése, pénzügyi feladatainak ellátása eddig az iskolai gondnokság hatáskörébe tartozik, ezaz intézmény azonban már nem felel meg a követelményeknek. A Pest megyei Tanács vb hozzájárult ahhoz, hogy városunkban, kísérleti jelleggel, létrehozzuk a Gazdasági-Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ). Az új szervezet felel az intézmények működési feltételeinek biztosításáért; ellátja a pénzügyiszámviteli és műszaki feladatokat; felméri a költségvetés tervezési munkáihoz az igényeket és a szükségleteket; egyeztetik a társadalmi munkát. Hivatalosan ez a GAMESZ feladata, és rögtön kitűnik, hogy az anyagi és erkölcsi erők minden eddiginél nagyobb koncentrálására lesz lehetőség.' Intézményeink napi, elsősorban műszaki jellegű gondjai, az eddigieknél gyorsabb és szakszerűbb orvoslást kaphatnak. Hangsúlyoznám a kísérleti jelleget: lévén úttörőkezdeményezés a miénk, magunk is keressük a legjobb munka- módszereket, s erre az útkeresésre időnk is van, hiszen a GAMESZ a jövő év elején kezdi meg munkáját Rendkívüli véradás Rendkívüli véradónapot tartottak július 24-én a városban. A Magyar Vöröskereszt városi bizottsága szervezésében mintegy százötvenen adtak vért Beszéljük meg! Az olvasók érdeklődése Miért késik szerdánként az ERŰI HÍRLAP? Miért nem lehet a lapból többet vásárolni a városban? Mikor rendelhetnek tárnokiak, sóskútiak, pusztazá- . móriak a Pest megyei Hír- ; lap érdi kiadásából? Meg- f oldható lesz-e, hogy Keten- földön és a Kosztolányi téri autóbusz-végállomáson is kapható legyen az újság? j Kérdések, amelyekkel naponta szembe kell néz- i nünk, s amelyeket — éppen e napi szembenézések miatt — jó magunk is továbbítottunk az arra legilletékesebbeknek: a Hírlapkiadó Vállalat terjesztési osztályán a Pest megyei terjesztőknek. Tőlük, tehát a legilletékesebbektöl, kaptuk a választ: ismerik a gondokat, s várhatóan egy újabb, őszi terjesztési akciónál figyelembe veszik az olvasók — és az olvasni vágyók — igényeit. örülünk olvasóink fenti kérdéseinek, mert mindenképp érdeklődést mutat, azt a figyelmet, amellyel a város lakossága kíséri lapunk munkáját. Szóban vagy írásban gyakran tanújelét is adva ennek a figyelemnek. Amely érdeklődés, természetesen, elsőbb is azoknak az írásoknak szól, amelyek a városélet valamely, sokak által fontosnak tartott területét érinti, mint például az „Egy pohár víz értéke" c. cikkünk (megjelent: július 2-án). Az írás egyik szereplője, Budai Antalné személyes találkozásunkat használta föl az érdeklődésre: mi lesz vízügyben a „doberdóiak” sorsa? Nos, neki is és valamennyi érintettnek válaszolhatjuk: cikkünk nyomán a városi pártbizottságon kaptunk ! ígéretet arra, hogy megold- i jók az ott élők vizgcmdját. ! Hivatalossá téve az eddigi 1 feketefuvarokat. egységes pénzt fizetve a tanács számlájára az M7 -esen túl élők is kaphatnak vizet. Reméljük, hamarosan. „Szíves üdvözlettel" irta alá a város szépségéért aggódó levelét Virág Lajosné (cím nélkül). Ami a kérdését illeti (nem állhatna a Tanácsháza előtt egy szobor?), már magunk is föltettük. Most már együtt várhatjuk a választ. Igaza van, hogy kifogásolja a bakterház és a könyvtár környékét, s abban is, hogy egyetlen óra munkával szebbé lehetne környezetünket tenni. De — adjuk vissza a labdát — miért ne kezdhetné a szorgoskodók szervezését éppen levélíró olvasónk?! Többen érdeklődtek 22. számunkban (július 9.) egy fél mondattal beharangozott riporter-klub után. A klub még csupán az ötlet időszakában van, indulására a jövő év elejére és kifejezetten csak diákok részvételével számítunk. Nagy kritikával figyeli lapunk útkeresését a parkvárosi Barcza Egon, aki több segítő észrevétele mellett „Egy kérdés — egy felelet” című rovatunk — hogy is mondjuk? — formahanyatlását kifogásolta. Élesszemű kritikáját elfogadjuk, s nem mentségként, csupán tényként említjük meg, hogy elmúlt számainkban — mint a mostaniban is — mi magunk kérdeztünk. Bizonyára ebből is adódhat a rovat színvonalesése. Meg talán abból is, hogy hetek óta — mégsem lennének annyira érdeklődők a kedves olvasók? — ismét csak hiába nyitogatjuk az ÉRDI HÍRLÁP postaládáját. Üres. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN 0209-546? (Érdi Hirlap)
