Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
1980. JÚLIUS 30., SZERDA ZZrr 'éflr W K/umw 1 r Éppen itt az ideje Boldogabb lesz két nagy család A dolgok sokszor másképp alakulnak. A találkozás nem ott és nem úgy történt, mint ahogy számítottam, azaz, mint ahogy előzetes értesüléseim szerint történnie kellett volna. Többször költöztünk már... Szép, napsütéses délután volt, amikor felültem a pátyi buszra, hogy meglátogassam a Sebők és füstös családot. A két sokgyermekes házaspár végre, hosszú idő után lakáshoz jutott, a tanács felépítette számukra a tágas, szép ikerházat, én pedig nemsokára látni fogom a boldog arcokat, hallani az örömteljes beszámolóikat, vagyis enyhén szentimentális képzelgésekben ringattam magamat. Aztán megérkeztem és a valóság a friss festékszagú ház helyett a Bocskai utca végében álló, düledező viskók egyikébe vezetett. Sebők Ferencné éppen a boltból érkezett haza, öt gyermeke közül a három kisebb kíváncsian sereglett köréje, úgy leste a szatyor mélyéről előkerülő ennivalót. — Hogy még itt vagyunk? — nézett rám és megvonta a vállát. — Költöztünk mi már tavaly novemberben, meg azóta többször is mondogatták a tanácsban, hamarosan kész lesz a ház, most úgy van, hogy augusztusban mehetünk. Sebőkék (mindketten a tsz- ben dolgoznak, a férj kocsikísérő) tíz éve laknak itt, he- tedmagukkal, ebben a háznak egyáltalán, emberi tartózkodásra alkalmasnak alig-alig mondható viskóban. A vizes falak dohszagot árasztanak. Két alig tenyérnyi helyiség, az egyik ebből a szoba, itt a négy fal mentém négy fekhely, egy szekrény, egy kisasztal, rajta a tv, semmi más (hová is férne?). Ott ültem a konyhaasztal előtt az egyik hokedlin, előttem a jegyzetfüzet, az asz- szony zavartalanul tett-vett, néztem kicsit fáradt alakját, aztán mégiscsak feltettem a sztereotip kérdést: Ugye boldogok most, hogy stb., stb ... Majd ha ott leszünk Az asszony arcán semmi nem rezzent, csak háta mögé bökött a szoba felé. — Látja? Ügy tudom csak kinyitni a szekrényajtót, ha arrébb tolom az ágyat. Na hát gondolhatja, hogy örülünk. Éppen ideje — tette még hozzá halkam, inkább csak úgy magának. — És tetszik a ház? Biztosam sokszor megnézték, hogyan épül, mennyire van? — Persze, hogy odajárunk! A ház egyébként jó, vám két szoba, meg konyha, a fürdőszobának is megvan a helye, de ezt nekünk kell berendezni. — Tervezgetik már, hogy mit csinálnak az új lakásban? — Nemigen érünk mi arra rá. Majd, ha ott leszünk! Csak azt beszéltük meg az urammal, ha egy kis pénzt össze tudunk kuporgatnd, megcsináljuk a kerítést, a fürdőszoba várhat, eddig sem volt. — Kert is tartozik az új házhoz? — Bizony, és elég szép nagy. Most tavasszal már be is ültethettük. Ennek nagyon örülünk. Itt nem lehetett semmit sem csinálni. Ott majd megterem a zöldség, egy kis gyümölcs, ez-az, lesz jószág is, nem kell minden pénzt a boltban elkölteni. Énnekem csak egy vacsorára 100 —150 forintom elmegy. Számítsa ki, mi marad. Türelmetlenül várják Amikor kiléptem a házból, visszanéztem. A félig földbe- roskadt liliputi épület és az ajtó keretében álló asszony látványa hirtelen eszembe juttatta előre gyártott, azóta a jegyzetfüzet lapjain maradt fölösleges, patetikus kérdéseimet. Átmentem a szomszédba, Füstösékhez. Ök egy másik, hasonlóan düledező szükséglakásban élnek, együtt a fiatal hízás pár, három gyerekkel és az idős édesanya. A fiatalasz- szony rögtön hellyel és kávéval kínált. A tsz-ben dolgozik, tejkezelő. — Nagyon várjuk már, hogy megszabaduljunk innét — mondta, szinte kérdezés nélkül. — Hogy tetszik az új lakás? — Hát — a fiatalasszony kicsit tétovázott —, hát, sajnos kicsi. Gondolja el! Három gyerek, édesanyám és mi a férjemmel két szobában. Meg aztán ugye ikerház és csak egy közös kút van, benne alig 80 cm-es vízzel. Végre szeretnénk emberi módon élni, már a magunk összespórolt pénzén a fürdőszobába megvettük a csempét, ká- da, mosdót, csak éppen nem fogjuk tudni használni, mert kevés a víz, nem lehet felnyomatni a házba. Pedig inkább akár nem ennénk, hogy összejöjjön a pénz erre is. — Mit lehetne csinálni? — Már voltunk a tanácsban, mélyebbre kellene ásni a kutat. Megígérték, hogy utánanéznek. — Mit mondtak, mikor költözhetnek? — Augusztusban. Nehezen várjuk már. Mindennap odamegyünk. Tudja, szép kertünk is lesz, most tavasszá már bevetettük, termett is zöldségféle, aztán, ha már ott leszünk, állatot is akarunk tartani. Kell a pénz! — Nemigen látom, hogy csomagolnának, készülődnének a költözködésre. — Minek az! Majd, ha megjön a hivatalos értesítés. Az augusztus biztos _ Majd ha megjön a hivatalos értesítés. Mikor? Ezt már a tanácson Walter Jánosné gazdálkodási előadótól kérdeztem meg. — Eiztos, hogy augusztus 20-án mindkét család költözik. — Több dátummódosítás volt már, miért? — A szokásos nehézségek, anyaghiány, kapacitáshiány. — Jelenleg mi a helyzet? — Már csak az üvegezés és a szobák melegpadló burkolása van hátra. — Tulajdonképpen mekkora a két lakás? — Hatvan négyzetméteresek, két szoba, konyha, fürdőszoba, amit majd maguknak kell berendezni. Természetesen villany van, a víz ásott kútból. De Pátyon sehol sincs vezetékes víz és nincs csatornázás sem. Mire hazafelé indultam, már lefelé igyekezett a nap, nem volt olyan kábítóan szikrázó a délután. Egész úton kifelé bámultam a busz ablakon, de nem sokat láttáim a mögénk futó tájból, mert egyre a két viskó látványa nyomult elém, agyamban pedig szüntelenül az a minden pátoszt kizáró, józan mondat motoszkált: éppen itt az ideje. S. Horváth Klára Hatféle színben Budatóner Szúirtó vegyszer, gombaölő hatással Űj festákszínezó paszta, valamint korróziógátló és szúirtó vegyianyag sorozatgyártását kezdték meg a BUDA- LAKK pusztavámi gyárában. A Budatóner elnevezésű, új univerzális színezőpasztát egykilós dobozokban hozzák forgalomba, hatféle színben készítik és valamennyi fajta festékhez, lakkhoz felhasználható. A színezőket ősztől kisebb tubusokba töltve is gyártják. A gyár másik újdonsága az aerosolos szúirtó vegyszer, amely a faimpregnáló xila- mon-készítmény speciális változata. A bútorok védelmét szolgáló szúirtó anyag egyben tartósító, gombaölő hatású is. Pusztavámon egy svájci céggel kooperációban kezdték meg a Nicro K—4 jelzésű korróziógátló vegyszer próba- gyártását. Savaria nyári egyetem Negyedszer: városok fóruma A Savaria nyári egyetem ti- zenharmadszor fogadja az idén hallgatóit Szombathelyen. Az 1973 óta urbanisztikai témákkal foglalkozó nyári egyetemet augusztus 7. és 13. között tartják meg. Az idei tanfolyam előadásainak, kerekasztal-beszélgetéseinek fő témája a lakótelep. A nyári egyetemre mintegy 150 hallgatót várnak, a magyar résztvevők mellett a Szovjetunióból, az NDK-ból, Jugoszláviából, Ausztriából és Olaszországból. Az egyetem keretében az idén negyedszer rendezik meg a magyar városok fórumát, ahol a városi tanácsok időszerű feladataival foglalkoznak. Száradnak a betoncsövek A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az első félévben több mint százezer folyóméter gravitációs betoncsövet gyártottak. A gravitációs gyártógépsorról lekerülő, különböző átmérőjű csöveket osztályozzák, és kiszedve a sablonból (mint az felvételünkön látható), száradni hagyják. Barcza Zsolt (elvétele Három község úttörői A Balaton mellett táboroztak Tíz napig lengett a lobogó Ünnepi díszben a tábor, még a kapu is vigyázzállásban köszönti a belépőt. Hamarosan kezdődik a zászlólevonás. — Ki milyen élményekkel tér haza? — kíváncsiskodom. — A második napon kultu>4 törvényesség őrei A legjobb módszer a megelőzés A monori és a dabasi járási NEB ülése | Egy héttel a Pest megyei ég = a Járási-városi népi ellenőrzé- = si bizottságok megválasztása 5 után megtartotta az új clklus- | ban első, alakuló illését a no- i nori járási NSB, amelynek il- = letékességi területe kiterjed a ~ szomszédos dabasi Járásra is. A tanácskozás fontosságát nemcsak az egyetlen napirend — a feladatok meghatározása — jelezte, hanem az a tény is, hogy ebben részt vettek és segítséget nyújtottak a két járás politikai és tanácsi vezetői, valamint Gál Ferenc, a KNEB területi instruktora, Csiszár Ferenc, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. A két járás közös, kilenctagú népi ellenőrzési bizottságában a választások után is a tapasztalt, felkészült szakemberek maradtak többségben. Az ő feladataik a ciklus elején azzal is gyarapodnak, hogy segíteniük kell a két új bizottsági tag beilleszkedését, eligazodását a felelősségteljes társadalmi munkában. Segítő szándékkal Erről beszélt — többek között — bevezetőjében Cseh Kálmánné, a testület elnöke, s erre is ígéretet tett hozzászólásában a bizottság két régi tagja, Tanyi József elnök- helyettes és Krupánszki László. — Hosszú ciklust zártunk, megítélésünk és felettes szerveink értékelése szerint is eredményesen — jelentette ki Cseh Kálmánné. — Igyekeztünk jól, hasznosan Irányítani a területünkön tevékenykedő, mintegy 150 népi ellenőr munkáját A következő öt esztendő tennivalóiról szólva a bizottság elnöke hangsúlyozta — s hozzászólásában Cselényi Dezső, a járási pártbizottság első titkára is megerősítette —, hogy a társadalom, fejlődésünk jelenlegi szakaszában az ellenőrző szervektől is a gazdasági feladatok eredményes végrehajtásának figyelemmel kísérését segítését várja. A nagyobb szervezettség, a hatékonyabb munka a nem produktív területeken dolgozók számára is szigorú követelmény. Elemző munka Szóba kerültek a NEB alakuló ülésén a gyakorlati munkamódszerek, az előrelépés le- lehetőségei is. Igazán hasznosan csak akkor tudnak dolgozni a népi ellenőrök, ha egy-egy vizsgálat előtt világos, egyértelmű, alapos eligazítást kapnak. A központi vizsgálati anyagnak kritikájaként említette két hozzászóló is: hasznosabb lenne azokat „magyarul", tehát közérthetően, minél kevesebb szakmai zsargon felhasználásával megfogalmazni. Gál Ferenc egyrészt jogosnak tartotta a bírálatot, másrészt viszont Császár Ferenccel együtt úgy vélte, hogy az annyira kedvező szakmai ösz- szetételű, felkészült NEB számára, mint a monori járási, aligha okozhat gondot a központi irányelvek adaptálása. Mindez természetesen alapvető feltétele annak, hogy a vizsgáló csoportok valóban elemző munkát tudjanak végezni, s megalapozott összegzést készíthessenek. A népi ellenőrzési bizottságok nem önmaguk, az adott társadalmi, politikai és gazdasági közegtől kínálva, s nem öncélúan dolgoznak. A vizsgált egységek párt- és ellenőrző, valamint felügyeleti szerveinek bevonását, folyamatos tájékoztatását kérte a továbbiakban is Kozák Sán- dorné, a monori járási hivatal elnöke és Kuli Sándor, a dabasi pártbizottság gazdaságpolitikai osztály vezetője. — A népi ellenőrzés szervei munkájukkal segítik és erősítik a jó politikai légkör kialakítását, a törvényesség megszilárdítását — hangsúlyozta Császár Ferenc," a Pest megyei NEB elnöke. — Ennek egyik lényeges, fontos eleme a lakosság közérdekű és egyéni panaszainak kivizsgálása, igazságos orvoslása. Látszólag apró kérdések válhatnak így fontos politikai tényezővé. r Utravaló Az alakuló ülésen részt vevő bizottsági tagok és meghívottak egyetértőén fogadták Császár Ferenc szavait: Minden központi vizsgálat anyagát a helyi körülményekhez, adottságokhoz kell igazítani. A két járásban is nagy figyelmet kell fordítani továbbra is a közélet tisztaságának megóvására, az állami, állampolgári fegyelmet sértő magatartás, a hatalommal való visszaélés elleni fellépésre. fális vetélkedőt rendeztünk. Az tetszett benne, hogy az érdekes kérdéseket izgalmas, pihentető feladatok tarkították. A lápjárás győztesei talán még a Fertő-tó ingoványaiból is kijutnának. A nézők buzdítása közepette zajlott a székfoglaló játék. A koronás, illetve a „hogy tetszik elölről, hogy tetszik hátulról?” játék — most tanultuk mindkettőt — az őrsi és raj foglalkozásokon is jó szórakozás lesz majd — sorolja egy szuszra Gala- vecz Attila dánszentmiklósi pajtás. Sokféle emlék — Nekem az ügyességi verseny tetszett a legjobban — folytatja Petrovics Jancsi. — Nekem is! — ért egyet a a véleménnyel Török Gabi. (Egyet is érthetnek: mindketten Törteiről jöttek.) — Minden ősszel szerepel egy felnőtt is — meséli nevetve Jancsi —, volt ám drukk: ki a legény a háton? — Háton? — Igen. A fogathajtó számra gondolok. Az volt a legnehezebb: kocsi, ló és kocsis kellett hozzá. De jó volt a lab- dasepregető is, meg a pincérverseny. — Mit kellett felszolgálni? — Vizet. Futólépésben! A futballmérkőzések „sztárja” Dézsi Gábor dánszentmiklósi úttörő volt: a tábori és a szomszéd táborok közötti találkozók majd mindegyikén megtáncoltatta az ellenfél hálóját, kapusát. — Jó volt hallani a társak buzdítását: Dé-zsi, Dé-zsi — érkezik, s fut máris a pöttöm, de csupaszív focista. A kirándulásokra a csemői Zsadony Erika és a törteli Akócsi Zoli emlékezik. — Jártunk Balatonföldvá- ron. Szárszón és Badacsonyban. A szárszói portya alkalmával felkerestük a József Attila Múzeumot, ahol megrázó történeteket hallottunk a költő életéről, küzdelmes napjairól. Még a fiúk is meghatódva nézték végig a kiállítást — mondja Erika, s felhívja figyelmemet az erről szóló faliújságcikkre. Zolinak a hajóút felejthetetlen. No meg a sirályoknak is Badacsonyba menet ugyanis jól tartotta őket májkrémes kenyérrel, meg ami még volt az ebédcsomagban. Vidám pillanatok Mézga család, török basa, görög nő, cigányasszony, nagysága, boszorkány... Ki nem hallott róluk? De a táborban fellelhető ruhadarabokból már kevesebben tudnák elkészíteni jelmezüket. A karnevál résztvevői bizony elkészítették, méghozzá ötletesen. — Melyik figurának volt o legnagyobb sikere? —r A cigányasszonynak! Ügy énekelt, táncolt és vetette a kártyát, hogy a jósnők sem különben. Eredményhirdetéskor derült csak ki: fiú a jósnő: a törteli Angyal Csaba. Kis keresgélés után szemtől szemben a javasasszonnyal. — Sikerem titka? — kérdez vissza Csaba. — Egy kockás pokróc, kakaópor. No és három deci köménymag. Ez már csak dalban. Nagy Lajos tábor vezető-helyettes az utolsó csoportképeket készíti. Fotósgépe végigdolgozta a táboros napokat. — Mikor láthatjuk? — Én is kérek majd belőle! — Nekem mindegyikből tessék ám készíteni — állják körbe tanítványai, a csemői gyerekek. Ügy tűnik, mindegyikük megnyugtató választ kap. Ez az élvezet A táborvezető, Horváth Ferencné Dánszentmiklóson tanít. Az ő válasza az élményekkel kapcsolatban: — Első ízben táborvezetős- ködtem. Tizenegy évi úttörő- munka van a hátam mögött, de egy kicsit mégis izgultam: mi lesz, hogy lesz? Örömmel mondhatom, minden rendben ment. Köszönet ezért pedagógustársaimnak. Segítőkészek, öntevékenyek voltak. „Szárszó mellett táborozni, ez az élvezet...” — zendiil fel utoljára az induló. Ünnepélyesen kúszik lefelé a nemzetiszínű zászló. Tíz napig jelezte: úttörők táboroznak a környéken. Gy. M.
