Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-29 / 176. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁS! ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1980. JŰLIUS 29., KEDD Júliusi őszben Csipegetnek a kombájnok Kazlazzák a szalmát, bántják a tarlót Kombájnokkal csak csipegetni lehet a gabonát ebben az őszies július végi időjárásban. Az őszi árpa aratását még úgy, ahogy engedte: a gödöllői tangazdaság központi kerületében, miképpen erről Barna Tamás növénytermesztési főágazatvezető tájékoztatott, 496 hektárról takarították be a növényt, amelynek termésátlaga 4,35 tonna volt hektáronként. Az eredmény jónak ítélhető, hiszen hektáronként 3,6 tonnát terveztek. Az őszi árpa több mint felét. mintegy 1200 tonnát vetőmagnak készítik elő. A szalma letakarítását is megkezdték, kétszázötven hektáron bálázzák az árpaszalmát, a többit hagyományos módon kazlazzák. A tarlóhántás javában tart, hiszen az árpatáblák nagy részébe jövőre zöldborsót vetnek. A műtrágyázást a jövő hét elején kezdik, amelyet aztán a szárítás követ. A, gazdaság gödöllői kerületében idejekorán végeztek a zöldborsó betakarításával is: a 184 hektárból 142-ről szállították a szemes csemegét a Dunakeszi Konzervgyárba. A fennmaradó 41 hektár termését magnak hagyták, A zöldborsó náluk 3,5 tonnát adott hektáronként. A gödöllői búza-borsóterme- lési rendszerben több mint hétezer hektáron volt zöldborsó, betakarításának utolsó mozzanatai folynak, tájékoztatott Pintér Ferenc igazgatóhelyettes. Néhány gazdaságban, ahol későn tudtak a földekre menni, még néhány hektár termésének kaszálása, csép- lése hátravan, de a hét végen ezt is befejezik. Hogy milyen a termés? Hektáronként 4—4,5 tonnára számítanak rendszer- szinten. Megindult már a. magborsó aratása, cséplése is, ebből mintegy hétezer hektárba kerül a magborsó. Búzát 35 ezer hektáron termeitek a rendszer gazdaságai. Ha újabo eső nem lesz, folytatni tudják az aratast, kellene a szarazaoo idő, hiszen csütörtökig csupán mintegy ezer hektár kombájnoiása- val végeztek. Erőltetni alig lehet a dolgot, hiszen ha a kalászok erettnek, aratiiatónak látszanak is, a búzák egy jelentős részenek szára meg viszonylag nyers, s a nyirkos idó az aljnövényzetet is nedvesen tartja. , , Így aztán, ahogy a szakemberek elmondták: előfordult, hogy aratás közben a gabonaszemek — a szárrészekkel érintkezve —, a kombájnból nedvesebben jönnek ki, tárolásuk csak szellőztetéssel, szárítással. kezdhető meg. Vagy pedig, természetesen, várni kell, amíg a nap vagy a szél szárít, illetve érlel a búzán. A termés mennyisége, legalábbis a táblákon, biztatónak látszik. Erre, ha szélsőséges is„ de kicsit jellemző példa, miszerint a GBBR egyik taggazdaságából, a Veszprémi Állami Gazdaságban egy 56 hektáros táblán 7,7 tonna búzát takarítottak be hektáronként! A GBBR-ben az ősszel vetendő búza csávázására is felkészültek már. Kötik a szerződéseket azokkal a gazdaságokkal, amelyek tőlük csávázott vetőmagot igényelnek, összesen 300 tonna búza csávázására készültek fel, amelynek nagy része a taggazdaságokba kerül, de mások is igéTárolóhelyre hordják a zsákolt őszi árpát a GBBR-ben. Barcza Zsolt felvétele nyelhetnek tőlük ilyet. A csávázott vetőmagért körülbelül hatvan forinttal többet kell fizetni, mázsánként, ebben már a zsák ára is benne van. F. I. Szociális ellátás Pihenő- és étkezőhelyiség Üdülés külföldön is öt év alatt 37,5 millió forintot köl töttek a Hazai Fésűs - fonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában a munkakörülmények és a szociális ellátottság javítására. Anyagmozgató eszközöket vásároltak, klíma- berendezéseket szereitek fel. Tataroztak az üzemeket belülről, korszerűsítették a világítást és felújították az öltözőket, fürdőket. Pihenő- és étkezőhelyiségeket alakítottak ki, százszemélyes óvodát építettek, a bölcsődei helyek számát harmincról hatvanra növelték. Az üzemi konyháról önköltségi áron vihetnek haza ételt a gyár dolgozói, a büfé a bevásárlást könnyíti meg a háziasszonyoknak. Az egészségügyi ellátásról belgyógyász, bőr- és nőgyógyász, valamint szemész szakorvos gondoskodik az üzemi rendelőben. Évente 140—160 dolgozó és 60—70 gyermek üdülhet Siófokon, Zsóri-fürdőn, a Tátrában és Thüringiában, családos beutalóval is. Szociális támogatást adnak a nagycsaládosoknak, a pályakezdő fiataloknak és az albérletben lakóiknak, valamint a lakásépítőknek. Nincs gyem a szántóföldeken A galgahévízi vasúti meg- ■*■■■ állóhely mögött található a túrái termelőszövetkezet Tófalusi majorja. Ide érkeztem repülőgéplesre egy júliusi reggelen. A portás rövid útbaigazítása és néhány méteres gyaloglás1 után a dombtetőről nyíló kis völgy felső végében megpillantottam a veszteglő gépet. A látvány meghatározása: regénybe illő hajnali hangulat — pár perc múlva: a mezőgazdaság szolgálatába állított újabb termelőerő. Keresztező vezeték A természetes repülőtéren Kuti Gábor, a növényvédő brigád vezetője fogad. Közben a brigád tagjai elkészítik a permetlevet és megérkezik a repülőgépes növényvédelmi szolgálat gépkocsija a pilótával és a repülőgép szerelőjével. Kezdődik a begyakorolt akció. A repülőgép első felszállása előtt azért fölmerészkedem a gép tetejére — elég vékonynak érzem a borítást; betekintek a pilótafülkébe, a műszerfalra — elcsodálkozom, mennyi műszer lehet egy óriásgépben, ha ebben a kis légcsavaros An—2-esben is ennyi van! A repülőgép végső tekintélyét előttem azonban az induláskor keltett kisebb szélviharral teremti meg. Néhány méterrel a földfelszín fölött kell szétpermeteznie a vegyszert, így érthető, hogy az üzemi térképen feltüntetik a táblákat keresztező villamosvezetékek nyomvonalát. A hatezer hektáros túrái termelőszövetkezet széles növénytermesztési profilja önmagában is jelentős, sokrétű feladatrendszert közvetít a növényvédelmi és talajerőgazdálkodási ágazat számára. Sára Péter agrokémikussal, az ágazat vezetőjével ezekről a feladatokról beszélgettünk, miután a helikopteres és repülőgépes növényvédelem hí- re-látványa felcsigázta az érdeklődésemet. A fiatal szakember elmondta, hogy védelmet gyakorlatilag valamennyi növény igényel, azonban a kertészeti kultúrák (a zöldségfélék és gyümölcsök) fokozottan érzékenyek a kár- és kórokozókra. Túrán és Galgahévízen pedig jelentős ennek az ágazatnak az aránya a növénytermelési tevékenységben. Növényvédő szert tankol az An—2. A szerző felvétele j és tárgyi feltételeket. A szükséges növényvédő szereket és műtrágyákat mindig beszerzi a gazdaság az ágazat számára. Felhasználásuk viszont nagy megfontoltságot igényel, részben mert drága, sőt folyton dráguló anyagokról van szó, részben azért, mert helytelen alkalmazásuk esetén környezetszennyező hatásuk súlyos. A kártevők elleni védekezést a saját megfigyelések és a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának növényvédelmi előrejelzése alapján végzik. Persze nem elég tudni a veszélyekről, a tennivalókról, nem elég beszerezni a vegyszereket, hanem ki is kell juttatni azokat a veszélyeztetett táblákra. Ez utóbbihoz nyújt mind jelentősebb segítséget a helikopter és a repülőgép is, amelyeket a hevesi központtal működő Agroplan növényvédelmi társulás biztosít a tagjai , közé lépett közös gazdaságnak. Az év eddigi részében a csapadékos, szeles időjárás nehezítette a növényvédelem munkáját és kedvezett a küElőrejelzés szerint A termelőszövetkezet vezetői, felismerve a sokoldalú növényvédelem és talajerőgazdálkodás fontosságát, megteremtették hozzá a személyi lönböző kár- és .kórokozóknak. Ennek ellenére a fő feladatokat megoldották, sőt a bőséges csapadék a gyökéren keresztül ható gyomirtó szerek hatásának kibontakozását még elő is segítette. A határ most bizalomgerjesztő, összességében gyommentes képet mutat. r Újfajta eljárás Ezekben a napokban a Hatvani Konzervgyár körzetében, így Túrán is fel-üeltűnik az Agroplán kihelyezett helikoptere: Ciklikusan visszatérve, a konzervnövényeket permetezi. Másik aktuális munka a napraforgó kezelése. Erről készültek a fényképek is, ezt idézik az első sorok. A repülőgép levéltrágyát és rovaröl« szert permetezett a táblákra. Ugyanakkor váratlan, eddig nem jelentős betegség jelentkezett az egyik napraforgótáblán, a fehérpenészes szárkorhadás. Mivel ez ellen még nincs országosan kidolgozott védekezés, Túrán rhost ezt próbálják megalkotni. Balázs Gusztáv Rákosvölgye Tsz Keresett a családos beutaló A péceld Rákosvölgye Termelőszövetkezetiben — a nyugdíjasokkal, a gyesen levőkkel és a jogfenntartókkal együtt — több mint 560 tagja van a szakszervezetnek. Az idei választásokon a szakszervezeti bizottság titkárának Zólyomi Jánosnét, elnökének dr. Lukács Györgyöt, gazdasági felelősnek Kiss Szabolcsot, köz- gazdasági felelősnek Széphegyi Istvánt, nőfelelősnek Kova- lovszky Józsefnét, munkavédelmi felelősnek Kovács Ferencet kultúr- és propagandaHifiéi, megszállottan A vasasból lett népművelő Régi uradalmi magtárépületből alakították ki másfél évtizeddel ezelőtt a község művelődési házát a domo- nyiak. Beleadtak a munkába mindent, hogy ez a földbirtokosoktól örökölt énület a kultúra domonyi hajlékává legyen. Az évek, teltek. Sok rangos, sikeres, néha sikertelen rendezvény zajlott a falak között, miközben az épület állaga erősen megkopott. Kemény anyag A ház hirdetőtábláját Pest megye országgyűlési képviselőjelöltjeinek névsora. Az ajtón plakátfestéshez nem szokott kézzel írott szöveg: Csütörtökön filmklub. Az oldalajtó nyitva. Két mesterember, az aszódi nagyközségi közös tanács költségvetési üzemének dolgozói, rácsokat hegeszt az ablakokra. Az igazgatót keresem. Szürke, kifakult, poros munkaköpenyben lép elém Mondok Sándor. Magas, szakállas fiatalember. Vállán kétágú létra. Látszik, nagy munkában van. A két mesterember szól: — Lejárt a munkaidőnk, mi már elmegyünk, igazgató úr. — Hirtelen zavarba jövök. — A te munkaidődnek is bizonyára vége. Mondok Sándor jóízűt nevet. — Én kötetlen munkaidőben dolgozom. — Erről a kötetlenségről hosszan elbeszélgetünk, míg végül megfogalmazzuk a véleményünket: Aki szereti a népművelést, annak a kötetlenség éjjel-nappal tartó hajtást jelent. — És te szereted? — Más foglalkozást el sem tudnék képzelni. Eredeti szakmám szerint vasas vagyok. Megszoktam, hogy kemény anyaggal dolgozzam, ezért vállaltam az emberrel való munkálkodást. — Másfél éve a domonyi,akkal él és dolgozik együtt a huszonnyolc éves Mondok Sándor. — 1978 októberében jártaim először Domonyban. Bejöttem ide, a művelődési házba. . A nagyteremben vágni lehetett a füstöt, amit a kályhák okádtak. A belső vakolat omladozott. Beázott a tető. A kéményekben csókák fészkeltek. A padlásra nem volt hajlandó felmenni a kéményseprő, mert nem vállalta az életveszélyt, ugyanis a padlás nem volt íe- deszkázva. Néhány hónap múltán Do- mony lett az otthonom. Amikor először gondoltam arra, hogy népművelő leszek, azt terveztem, valahol Szabolcsban vállalok munkát, ahol a legnehezebb az élet. Penészleken,. vagy hozzá hasonló községben. Irodalmi élményeimben előkelő helyen voltak Végh Antal szociográfiai töltetű írásai. — Hol kell az Ember, hol van szükség hősiességre, hol kell sziklából vizet fakasztó hit a munkához, ha nem valahol Szabolcs-Szatmárban? Volt ebben az elképzelésben,, álmodozással vegyes vágyban fiatalos romantika is. Mára rájöttem, hogy itt Domonyban, Ikladon vagy Aszódon, meg az egész országban ugyanannak a hitnek kell lobognia, ha eredményt akarunk elérni. Hit nélkül semmi nem megy. Persze, az sem mindegy, mi fűti a hitet. Három év Mondok Sándor nagyon kd- mérten beszél. — Nem szeretném, ha bárki is félreértené, amit mondok. Én úgy érzem, romantika nélkül, megszállottság és egyértelmű elkötelezettség nélkül nem lehet ezt a munkát végezni. Lehet-e lemondani havi hatezer forintról? Lehet-e a napi nyolcórás munkaidőt tizenkét órásra felcserélni'? És ha lehet, hát érdemes-e? A magamnak megfogalmazott kérdésekre válaszoltam és válaszolok: lehet, s le is kell mondani bizonyos elképzelésekről annak, aki szolgálatot vállal. — És ha valaki azt hiszi, világot rengető eredményeim vannak, az téved. Csak apró dolgokban léptünk előre itt, Domonyban. Néhány öntevékeny csoportom eredményesen dolgozik. Működik a filmklub, a fotószaikkör, tevékenykednek a bábosok, hallatnak magukról a képzőművészeti szakkör tagjai. Tartottunk ismeretterjesztő előadásokat, volt néhány sikeres rendezvényünk. Könyvtárunkat 122 beiratkozott olvasó látogatja. Gyümölcsöző az együttműködés az iskolával. A legnagyobb eredmény, hogy az emberek tudják, itt vagyok. Ismerek népművelőt, aki három év alatt egyetlen ház kilincsét nem nyomta le. Engem a körülmények arra kényszerítettek, hogy minden -küszöböt átlépjek. — Amikor átvettem a könyvtárat, 21 ezer forint értékű könyv hiányzott. Házról házra jártam, hogy összeszedjem. Nagy ismerkedési alkalmat teremtett nekem elődöm mulasztása. így jött létre a párbeszéd a falu és köztem. Kérdőívek, felmérőlapok kitöltése nélkül ismertem meg a falu igényeit, az emberek mindennapjait. Enélkül az, ismeret nélkül nem lehet népművelni. Egymásra utalva — Egy ilyen kisközségben egymásra vagyunk utalva. Jó szomszédként kell élnie a művelődési háznak és a falu lakóinak. A napokban Pestre utaztam. — Hozzon- már a gyereknek pólóinget — kérte egy szülő. Hoztam. Örömmel, mert a kérés és annak teljesítése a bizalomnak, az összetartozásnak, meg a befogadásnak is az apró jele. Fercsik Mihály felelősnek Gergulecz Katalint választották. Az egyes üzemágak dolgozóinak képviseletére, ügyeik intézésére, részlegenként általában egy, összesen huszonhat bizalmit választottak. Ök egyúttal tagjai a bizalmi testület-. nek, amely a szakszervezeti munkában a legfelsőbb döntéseket hozza a gazdaságban. A Rákosvölgye Tsz szak- szervezeti bizottsága, ahogy erről Zólyomi Jánosné számot adott, szorosain együttműködik a szövetkezet egyéb választott testületéivel, egyebek közt rész vettek az új mun- kaverseny-szabályzat kidolgozásában, á múlt évi eredmények értékelésében. Nehéz dolguk volt az idei üdülőszobák elosztásakor, amelyben a szociális és a nőbizottsággal egyetértésiben döntöttek arról, hogy kik vehetik igénybe a balatonfenyvesd és a tapolcai üdülőkben bérelt szobákat. Ugyanis igen sok jelentkező volt, így mindenképpen figyelembe kellett venniük a kérelmező család létszámát, nemkülönben azt, hogy ki milyen régen dolgozik a szövetkezetben. Ennél is nagyobb gondban voltak a SZOT-beutalófckal. A legnagyobb igény a családos beutalók iránt nyilvánult meg, egyre-másra nem kevesebb mint huszonkét jelentkező volt. Ezen a gondon úgy próbáltak segíteni, hogy a szövetkezet és a szakszervezet vezetősége közösen bérelt szobákat számukra. Ez persze csak átmenti megoldást jelenthet:, szakszervezeti bizottságuk határozott igénye, hogy a SZOT bővítse a családos üdültetési formát Városi moziműsor Áranyember. Jókai Mór regényéből készült, színes magyar film. Csak 4 órakor. Egy másik férfi és egy másik nő, I—II. Színes, szinkro- tizált amerikai—francia film. Kísérőműsor: Corvinák. Előadáskezdés kivételesen csak 6 órakor! ISSN 0133-1957 (Gödöllö) Hírlap) i
