Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA * XXII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1S80. JŰLIUS 27., VASÁRNAP Segít a sok ötlet A jó munkával kivívott rang A kiváló minőség garancia is = Manapság már nem hat meglepetésként, ha egy ter- | melőszövetkezet gépműhelyébe belépve szinte egy ha­li talmas gyár korszerű üzemcsarnokában érzi magát az 1 ember. A közös gazdaságok többségében felszámolták a § hajdani fészerekben, pajtákban s más ütött-kopott épü­li letekben működő melléküzemeket, túladtak a nagyüze- § mek által „levetett”, kiselejtezett, korszerűtlen gépeken. | Ma már, ha egy termeíőszövetkezeti vezető az alapte- I vékenységtöl eltérő ágazat kialakításán gondolkozik, | csaknem ugyanolyan feltételeknek kell eleget tennie, | mint egy ipari üzem irányítójának. Így azután nem csoda, ha egyik-másik újonnan bein- I dított ágazat többet hoz a konyhára, mint régebben a - gazdaság teljes termelése volt. Ezer öt száz vagon évente A szállítás zavartalanságáért Hasznos, gazdaságos együttműködés Jó példát találunk a fen­tiekre a Rákosmezeje Terme­lőszövetkezetben, amelynek az utóbbi időben épp a fémipari ágazata fejlődött a leglátvá­nyosabban. A hatalmas csar­nokban lassan kialakult a ter­melés fő profilja: legfonto­sabb termékeik az országszer­te látható közvilágítási oszlo­pok, a kandeláberek. Újítások A gazdaságosabb gyártás, a jobb minőség érdekében az utóbbi hónapokban számos újítás született, amelyek a szükséges gépvásárlásokkal A monori járás területe már a kőkorszaktól lakott hely volt. Ezt bizonyítja, hogy a gqmbai Várhegyen neolitkori nép települését találták meg, akik még kőszerszámokat is használtak. Az évezredek, szá­zadok múlásával a római bi­rodalom bukása után a VI. században az avarok szállták meg a környéket. Bár az ava­rok uralmát Nagy Károly frank király megtörte, de az avar törzsek továbbra is ha­zánk földjén maradtak s itt érte őket Árpád honfoglalása. A honfoglalás után az ava­rok beolvadtak az akkor még sok színű magyarságba. A felfedezés Járásunk területén jelentős avarkori települések nyomait Sülysápon és Mendén találták meg. Míg az említett helye­ken a települések életét ku­tatták a régészek, addig az együtt mind a technológia korszerűsítését segítették. A helyi szakemberek pél­dául meglehetősen gyakran sürgették, hogy az alapanya­gul szolgáló vastag vasleme­zek darabolását ne a Ferra- globusnál végeztessék bérmun­kában, hiszen ez a módszer jelentős többletkiadást és idő- veszteséget jelentett. A számí­tásokkal alátámasztott érvek természetesen meggyőzték azo­kat is, akik ebben az ügyben meghozhatták a végső dön­tést: az ágazat az idén egy ha­talmas, lemezvágó ollót ka­pott, amelynek az értéke más­fél millió forint. A korszerű üllői avarkori temető feltárá­sakor a temetkezési szokásai­kat ismerhettük meg. Az ül­lői avarkori temető helye a község délnyugati határa, az úgynevezett Disznójárás, egy keskeny hosszúkás földhát, amely valamikor mocsárból emelkedett ki. A temetőt Kiss Károly he­lyi lakos fedezte fel, majd mi­kor látta, hogy milyen nagy kiterjedésű, akkor értesítette a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályát, melynek eredményeképpen 1931—32- ben több mint 250 sírt tártak fel. A temető nagysága kb. 200 méter hosszú és 50 méter széles volt, ami megfelel jó két futballpálya nagyságának s ez mai szemmel is jókora kiterjedésű temetőnek számít. Az avarok a halottakat arc­cal a felkelő napnak temették el. Az előkelő halottakat fa­koporsóba tették, a még tehe­tősebbeket még bőrbe is be­berendezésen a három méter hosszú, 1 centiméter vastag lemezek ugyanúgy szabdal­hatok, mint szabóollóval a szövetek. Könnyebben A méretre vágott lemezek aztán a présgépre kerülnek, amelyen — ezt csak a hely­beliek egyik újítása teszi le­hetővé — hengeresre pré­selik. Korábban két ovális le­mezből készült az oszlop, ame­lyet általában hegesztés előtt légkalapáccsal kovácsoltak hengeresre. A hatalmas oszlopok ma — távolról legalábbis úgy tűnik — szinte maguktól gördülnek ki a műhelyből a festőállvá­nyokig. Valójában az is egy újításnak köszönhető, hogy ki­küszöbölték a nehéz fizikai munkát. Korábban ugyanis a 8—10 méteres oszlopokat, mi­után több darabból összehe­gesztették, lecsiszolták a var­ratokat, nyolc dolgozó ruda- kon, kézben vitte ki a festő­állványokra. Ma ezen az úton keskeny sínpár vezet, azon gördül a kis szállító kocsi a két teherautóhidraulika fel- használásával készített emelő­karokig, amelynek egyetlen gombnyomásra azonnal a ma­gasba emelik a nehéz terhet. Természetesen az említett újítások révén nemcsak a technológia korszerűsödött, ha­nem javult a minőség és nőtt a termelékenység is. Jó hírért Gyomron, a Rákosmezeje Termelőszövetkezet műhelyé­ben a MÁV részére is gyár­tanak biztosító berendezése­ket. E termékek minőségével is elégedettek a vasút szak­emberei, s így a jó minőség nemcsak az ismétlődő meg­rendeléseket garantálja, ha­nem a szövetkezet fémipari ágazatában dolgozók jó hírét is, hiszen a munkával kiví­vott rang mindennél többet ér. csavarták. A hitvilágukba en­ged betekintést az, hogy a halottakkal útravaló ételt te­mettek el agyagedényekben. A sírban talált, megsütött éte­lekből megtudhatjuk, hogy tartottak csirkét, kacsát, bir­kát, juhot, marhát, de előke­rült igen sok malaccsont is. A filoxéra után A női halottakkal az éksze­reiket is eltemették s igen sok szép mellboglár, diadémdísz került napvilágra, melyek bronzból és aranyozott ezüst­ből készültek. . Érdekes módon a település — melynek lakói ide temet­keztek — nem került elő. Üllő község a nevét állító­lag onnan kapta, hogy Árpád fejedelem egyik utóda Üllő vagy Illő itt telepedett le. Az első írásos nyom mégis csak 1452-ből való, ekkor Illew alakban említik az oklevelek. A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat területi köz­pontja 1979. első félévében mintegy 70 millió forint ex­portforgalmat bonyolított' le. Ez év hasonló időszakában csak 23 millió forint volt az export értéke. A terv 1980-ban 140 millió forint, ebből 122 forint szár­mazik tőkés országokból. A számok önmaguk idézik a nagy feladatot: mintegy 120 millió devizaforintot kell forgalmazni a máso­dik félévben. Ez a legjobb koordinálást igényli a MÁV-val, hiszen a vasúti kocsik pontos határide­jű küldéséről van szó. Hogyan tesz ennek eleget a MÁV monori állomásfőnöksé­ge, és hogyan dolgozik a mo­nori területi központban a szállítási diszpécserszolgálat? Azt lehet mondani: a kap­csolat szinte percre pontos. A területi központ elsődleges fel­adata a vagonok azonnali ki­ürítése, hogy így elősegítse a gyors kocsifordulást. Ez mind­két fél közös érdeke, a bizto­sítása annak, hogy a vagon­igénylést a MÁV határidőn belül teljesítse. Az elmúlt esz­tendő első félévében 240, az idén 169 vasúti kocsit állított ki a MÁV dicséretes gyorsa­sággal, szem előtt tartva a köl­csönös gazdasági érdeket. A monori területi központ­ban ezt úgy fogalmazták meg: a MÁV monori állomásfőnök- sége az üzem iparvágány-for­galmát magas szinten koordi­nálja. A monori üzemben bel­földi és import vetőmag érkezik, jelentős az ex­porttevékenység. A vetőmagokat tisztítás és ki­készítés után szállítják ki, s gondoskodni kell a gazdasági egységek szerződéses vetőmag­ellátásáról is. E nem kis szál­lítási feladatot a MÁV a Vo­lán és a gazdasági egységek járművei bonyolítják le. Eb­ből következik, hogy igen fon­tos a ’körültekintő, mindenre kiterjedő diszpécserszolgálat. A MÁV egy vagon kiraká­sára 4—8 órát ad. Népgazda­sági érdekből azonban na­gyobb időt tesz lehetővé ak­kor. ha az üzemnek kocsi­igénylése van, (bent hagyja az üres vagonokat az iparvágá­nyon), ha további vonat ké­sésben van; ha vám és egyéb illetékesek képviselőire kell Az idei viharos, csapadékos időjárás a gahonát sok he­lyütt megdöntötte, gyomossá tette, a mezőgazdasági utakat 1487-ben Üllő Pest vármegye törvénykezési székhelye volt. A török idők alatt a lakosság elmenekült s így az 1690-es ösz- szeíráskor lakatlan hely. A szatmári békekötés után Üllő földesura a váci káptalan lesz s az is marad 1848-ig. A pos­takocsik idejében Üllő volt Pesttől számítva az első állo­más, ahol lovakat cseréltek. Üllő kevés számú műemlé­ke közül figyelmet érdemel a járásban egyedülálló XVIII. századbeli présház, amely ere­deti rendeltetését ma is be­töltve a Homok utcában áll. A présházat a közelmúltban szakértő kezek szépen hely­reállították. Még a múlt szá­zad közepén is nagy területen folyt a környékén szőlőműve­lés, amelyet csak az emléke­zetes filoxérajárvány vetett vissza. Feljegyzések szerint az itt termett vörös borok or­szágos hírűek voltak. Az ősi mag A présház környékén egy­két műemléki értékű lakóhá­zat láthatunk, valamikor itt lehetett a már nagy kiterje­désű község ősi magja. Üllő másik említésre méltó műem­léke a barokk stílusú római katolikus templom. Polgár Zoltán várni, és az nem sérti a többi szállító érdekeit. Azaz rugal­mas szállítási kooperációt kö­vet, amely lehetővé teszi a vetőmagközpont ezervagonos bel- és exportforgalmának za­vartalan lebonyolítását. Nem ritka a MÁV-nál a va­sárnapi kirakodás sem. Minden esetben küldenek hivatalos mérlegelőt, így ez sem lehet akadálya a munkaszüneti napok teljes A közoktatás területén zajló változások, korszerűsítések, ésszerűsítések az óvodákat nem kerülik el. Az oktató-ne­velő munka eredményeinek fokozása, az adminisztráció csökkentése megköveteli a szervezeti változásokat. Az idevágó minisztériumi utasítás alapján a járási hi­vatal művelődési osztályán ki­dolgozták a gyermekintézmé­nyek összevonásával kapcso­latos javaslatokat. A községi tanácsok a he­lyi viszonyoknak megfe­lelően a szakmai véle­mény figyelembevételével döntenek, majd az óvodák új szervezeti rendjéről. Az összevonások végrehajtása előtt hasonlítani kell a helyi pártszervezetekkel és a peda­gógus-szakszervezettel is. Az óvodák összevonásának jó néhány alapelve van. Ilyen például, hogy a háromcsopor­tos rendszer fenntartása to­vábbra is kívánatos. Ezeket az intézményeket osztott óvodák­nak nevezik. A másik fontos szempont, hogy a gyermek- csoportok száma nem lehet 14-nél több. Az összevont óvodák közül a területileg legjobban meg- közelíthetőben dolgozik majd a vezető óvónő. Az intézmény más épületben működő részei­ben vezetőóvónő-helyettes ki­nevezéséről kell gondoskodni. Két héttel ezelőtt nyílt meg Gyomron a járási szol­gáltató szövetkezet lakatos­pedig feláztatta. Emiatt is nö­vekszik a baleseti veszély. A MÉM illetékesei hangsúlyoz­ták: az elmúlt évek adatai azt igazolják, hogy a balese­tek számának növekedése nem törvényszerű még a megfeszí­tett ütemű munka esetén sem. Arra van «zükség, hogy a dolgozók egészségének és testi énségének veszé­lyeztetését körültekintő szervezéssel és az előírá­sok betartásával minden­hol megszüntessék. Ahhoz, hogy zavartalan le­gyen a betakarítás, minden erő- és munkagépnek, szállí­tóeszköznek és rakodógépnek kifogástalan műszaki állapot­ban kell lennie. A nyári munkákat megelőző biztonságtechnikai és tűz­rendészen szemléket már megtartották a gazdaságok­ban. Munkavédelmi szempontból nem elhanyagolható a megfe­lelő munkaszervezés, a mun­ka- és munkavédelmi fegye­lem megtartása. Az elmúlt években több baleset történt amiatt, hogy illetéktelen személyek tartóz­kodtak a veszélyforrást jelen­tő gép hatósugarában, vagy azért, mert a dolgozók nem tartották be a technológiai és munkavédelmi előírásokat. Külön figyelmet kell fordí­tani a szállításoknál jelentkező veszély elhárítására. A dolgozókat alapos közleke­désrendészeti oktatásban kell részesíteni. kihasználásának, a kocsi- fordulók meggyorsításának. A Vetőmag Termeltető és Értékesítő Vállalat a második félévben is számít a MÁV gyors és rugalmas szállítási ügyintézésére, keresi a még jobb kapcsolatokat, szervezi az éjszakai kirakásokat, hi­szen mindjét fél érdeke ezt kívánja. H. J. A gyermekek érdekében Már fölfedezték Garanciális javítást is vállalnak A vezetői és helyettesi munkakörök száma azon­ban nem növekedhet. Az átszervezés során a dol­gozók bére sem csökken­het. Az összevonás után az egy szervezeti egységbe tartozó óvodák részére csak egy költ­ségvetést kell készíteni. A jövő évtől kezdve ez már gyakorlattá válik. Az integrált intézményeket úgy kell figye­lembe venni, hogy nagyság­rendjük lehetővé teszi gazda­sági önállóságukat is. A jövőben a fejlesztéseket nagyon átgondoltan kell vég­rehajtani. A megyei tanács azokon a településeken java­solja a bővítést, ahol 130 szá­zalékos feltöltöttség mellett az elutasított kérelmek száma meghaladja az ötvenet. Nemcsak a fejlesztésre kel) gondolni, hanem a meglevő intézmények védelmére, gon­dozására is. Sajnos néhány, nemrégiben fölépült óvoda környezete a legminimálisabb igényeket sem elégíti ki. A játszóudvarok megte­remtése legalábbis any- nyira fontos, mint a fog­lalkoztatótermek jó felsze­relése. Monoron például az egyébként legszebbek közé tartozó sport­telepi óvoda udvara az ott ma­radt építési törmelék és a régi, elavult raktárak miatt baleset- veszélyes. Kövess László üzemének épületében a motor­kerékpár-szerviz. Régi igényt elégít ki ez a szolgáltatás, hi- szeu eddig vagy a fővárosba, vagy Ceglédre kellett elszál­lítani a meghibásodott jár­műveket. Az új szervizben a kerék­pártól egészen a kertitrakior javításáig mindent elvállal­nak. A motorkerékpárok ga­ranciális javítását is elvégzik. Az alkatrészeket a Ramovillon keresztül kapják, hetente egy­szer töltik föl a raktárai. A motorosok hamar fölfe­dezték a szervizt. Két hét alatt több mint harminc ügy­fél kereste fel. A következő hónapokban a forgalom vár­hatóan növekedni fog. Neves sportszakember A hazai és nemzetközi sportélet ismert személyisége, Barcs Sándor augusztus má­sodik felében részt vesz Üllőn a községi sportkör kibővített vezetőségi ülésén. Az MLSZ munkatársai is­mertetik az alacsonyabb osz­tályú bajnokság átszervezésé­vel kapcsolatos tudnivalókat és foglalkoznak a labdarúgás időszerű kérdéseivel is. Vasárnapi labdarúgás Gyömrő—Mezőtúr, 17.30. A gyömrői gárda ma dél­után fél hatkor a Szolnok megyei bajnokságban szerep­lő mezőtúri csapattal játszik barátságos labdarúgó-mérkő­zést. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A pontosság alapkövetelmény, de a korszerű gépen nem nehéz ennek eleget tenni. Péter László felvétele Barangolás a járásban Az üllői vörös bor elfelejtett íze Avarkori temetőre bukkantak Aratás idején Munkavédelmi ellenőrzések

Next

/
Thumbnails
Contents