Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

NAGYKŐRÖSI t/íma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1980. JÜLIUS 36., SZOMBAT Korszerű üzemben Amíg a rönkből láda lesz Rekonstrukció után a NEFAG-ban Ha helytörténész vagy ipar­történész volnék, a sok kínál­kozó nagykőrösi téma kutatása során bizonyosan nem feled­keznék meg a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság helyi fafeldolgozó üzeméről. Hitem szerint hálás feladat volna a düledező manufaktú­rából korszerű ipari üzemmé válás folyamatának megörökí­tése. S ehhez mindössze né­hány év adatait kellene ösz- szegyűjteni. Hagyjuk azonban a törté­netírást, talán akad hivatot- tabb mestere, s ezért borítsuk a feledés fátylát a mondjuk, 4—5 évvel ezelőtti állapotokra. Ehelyett nézzük meg közösen a mai NEFAG-ot. Idegenve­zetőnk Kiss György üzem­igazgató lesz. Készlet két hónapra Elöljáróban annyit, hogy az üzem rekonstrukciója be­fejeződött. Még egy kazán épül majd, melyben a most még kidobott hulladékot lehet hasznos energiát nyerve feltü­zelni. Ettől eltekintve a nagy mű kész, s az új feltételekhez igazodott az üzemszervezés is. A termelő egységek mellett, s azok gondjait enyhítve, az idén januárban megszervező­dött az úgynevezett 4-es üzem, melynek az anyaggazdálkodás, a nyersáru fogadása s a kész­termékek kezelése, kiszállítása a dolga. Azelőtt e feladatok­kal valamennyi termelő egy­ség külön-külön foglalkozott. Az idei eredmények bizonyít­ják, hogy e változtatásra nagy szükség volt Minden átalakult hát, csak a fa maradt a régi. Kiszámít­hatatlan, göcsörtös, görbe, túl vékony vagy túlságosan vas­tag. Azért akad különbség a régmúlt idők és a jelen között a fával kapcsolatban is. Mind több a nyárfa a fenyő mellett. „Látszik ez itt a fogadótéren is — magyarázza az üzem- igazgató. — Most két hónapra szükséges készletünk van itt, mintegy hétezer köbméter rönk. Magam sem akarom el­hinni. hogy ez csak ennyi idő­re elég. Nagyon sok ez a fa. Egy jó nagy erdő szépen el­fektetve ...” Nem csekély rugalmasság Tényleg sok a farakás. Né­melyik emeletnyi építmény. Szinte eltörpülünk a tövében. A 15 méter magas és vagy 40 méter terpesztésű bakdarunak és kezelőjének nyilván nincs ilyen kisebbségi érzése. A ha­talmas berendezés halk zúgás­sal gurul ide-oda a síneken. Osztályozza a fát. Ide kerül­nek a vékonyabb, amoda a vastagabb rönkök. A daru tövében motoros fűrésszel szorgoskodik néhány ember. A fatörzsek töve szé­lesebb a kelleténél. Nekik ezt a fölösleget kell levágni. No és a görbületet kimanipulálni. E borzasztó szó persze nem azt jelenti, hogy a görbe fát ki­egyenesítik. Mindössze egye­nes darabokra vágják. Nem csekély gond kitalálni, hogv mi készüljön ezekből a rövi- debb darabokból. Lassan búcsúzunk a lenyű­göző fogadótértől és Babicz Páltól, Balogh Ferenctől, akik a hatalmas rönköket görge­tik szakadatlanul a szalagra. Ezt a szerkezetet követjük az 1-es vagyis a fűrészüzembe. Minket Varga Imre üzemve­zető, az éppen beérkező rönköt Dudás Gerzson gépkezelő fo­gadja. aki a rönkkocsival tol­ja a fát a keretfűrészbe. Nagy figyelemmel és hozzáértéssel. A gép másik oldalán már deszkák futnak tova a szala­gon egészen a következő gépig, mely darabol, ismét osztályoz. A gépkezelőknek alig egy­két másodperc ideje van dön­teni arról, hogy a deszka mek­kora darabokban folytassa út­ját. Az üzemigazgató most nem a gépeket nézi. „Rászok­tattuk az embereket a füldugó használatára.” — összegzi megfigyeléseit. „Sajnos, még nem mindenkit” — teszi hoz­zá. A zaj egyébként csaknem fülsiketítő. S az a következő teremben is, melyben Klinyecz József drezeli a nevezetes gé­pet, a Bon Giovanni. Ez, ha mindent nem is tud, de nagy szorgalommal fűrészel deszkát a legkülönbözőbb méretű rön­kökből. Nem lebecsülendő tu­domány, hiszen sok a méreten kívüli fa. A keretfűrészt és a „Bondzsi”-t egyébként még megszámlálhatatlan fűrészgép követi. Ez már a szabászműhely. A mezőgazdasági ládákhoz szük­séges vékony deszkalapok ké­szülnek itt. „Állandóan válto­zik a mezőgazdasági ládapiac — magyarázza Kiss György. Nem csekély rugalmasságot igényel az alkalmazkodás. Ezért készül itt, meg az össze­szerelő műhelyben kész láda mellett ládaelem is. Félkész­termék. Ahogy megrendelik.” Kevesebb a hulladékfa Odahagyjuk a szalagfűré­szeket, a szögezőgépeket, s ke­rülünk egyet a fűrészáruté­ren, a szép rendbe rakott deszkamáglyák között. Fenyő­illatot lenget a szél. A tér vé­gén zúgnak a magyar gyárt­mányú Sirokkó szárító beren­dezések. Mellettük jutunk be a 2-es üzembe. Itt készülnek a raklapok és a bútoralkatré­szek, az éoítkezéseknél hasz­nált zsalutáblák és állvány- oadozatok. Persze előbb itt is fűrészelni kell. A hatalmas, tiszta és főleg pormentes üzemcsarnok leg­látványosabb berendezése a svéd gyártmányú rakodó, ap- készítő gépsor. Ez emberi kéz érintése nélkül fabrikál bámu­latos gyorsasággal deszkából készterméket. Vág, szögez, emblémát éget, leszedi a ki­álló sarkakat, rakományt ké­pez. Az üzemigazgató szemmel láthatóan büszke az okos szer­kezetre. Odébb, a fűrészek, görgős szalagok és gyalugé­pek serege között -az egyik je­lentéktelennek tűnő fűrész melleit álldogálunk hosszasab­ban. Pál Ferenc dolgozik itt. A semmire sem jó hulladékok­ból készít a bútorgyárakban nasvon keresett léceket. „Dr. Papp Mihály, a NEFAG igazgatnia szokta mondogatni — meséli a nagykőrösi üzem­igazgató —. hogy az osztrák faipari üzemekben csak egy aktatáskára való hulladékot találni. Hát mi még nem tar­tunk itt, de ma már valóban kevesebb a hulladék, mint teanap. s ho'nap még keve­sebb lesz...” Az egyik hulladékmentőve], hadár Lajos üzemvezetővel a toldó-ragasztó berendezések mellett találkozunk. Arról van szó, hogy a rövidebb fadara­bokból igenis lehet hosszabbat készíteni — mutat egy össze- toldott lécet Kiss György. Nemrégiben mondtam Ladár elvtársnak, hogy oldják meg most már a többi után a zsa­lutáblák toldását is. Két nap múlva jelentkezett, hogy ké­szen van. Tessék, íme az ered­mény. Inkább máshol törik el, mint a toldásnál. Ismét keve­sebb a hulladék.” Jöhetnek a szállítók A sürgő-forgó targoncák út­ját követve jutunk a 2-es üzem szereldéjébe. Kézi tűző­gép kopogása hallatszik. Ha­sonlít á gépfegyverropogáshoz. Az eredmény azonban jóval békésebb. Heverők kárpitrá­mája készül itt. A terem vé­gén a betonozok által várt zsalutáblák, no és az állvá­nyozók pallóinak rakásai sora­koznak. Jöhetnek a szállí­tók ... A fa útja véget ért. Farkas Péter Kevesebb vándormadár Javul a munkaerő-gazdálkodás Városunkban a munkaképes korú lakosság foglalkoztatott­sága gyakorlatilag teljes. Ezt állapította meg az elmúlt öt évet értékelve a városi párt­értekezlet is, s azóta sem vál­tozott a helyzet. Mozgásba hozható üzemen kívüli tarta­lékok ma sincsenek. olyan látszatmunkavállalók, akik inkább odébbállnak, de nem fogják meg a dolog ne­hezebb végét. Ezt a módszert azonban mind nehezebb kö­vetni. Régen elmúlt az az idő, | amikor a vállalatok még a I nyilvánvalóan nem sokat j nyújtó jelentkezőt is alkalmaz­ták, mert valamilyen módon érdekükben állt a létszám nö­velése. A foglalkoztatási viszonyo­kat kevéssé ismerők ugyan gyakorta emlegetik munkába állítható csoportként a mun- ^ hatékony munkaerő-gaz- kaviszonnyal nem rendelkező d41kodás keretei között ilyen háziasszonyokat, ám rájuk va- érdek nincs. Kezdenek errerá- lójában nem lehet számítani, ; jönni a vándormadarak is. Ök Túlnyomó többségük ugyanis j azokj akik viselt dolgaik miatt egyáltalán nem elhanyagol- | kénytelenek felkeresni a mun­ható mértékű termelő munkát j kaközvetítőt, pontosabban a végez a kisegítő gazdaságok- ^ v4rosi tanács vb pénzügyi, a ban. Erre a tevékenységükre nemcsak a családnak van szüksége, hanem a társadalom­nak is. Sokféle mód Nem tekinthető munkaerő­tartaléknak a városból eljárók, az ingázók nem túlságosan né­pes tábora sem. Ök leginkább helyben kevéssé hasznosít­ható szakmájuk, vagy a meg­szokott munkahelyhez való ragaszkodásuk miatt vállalják a mindennapos utazást. Egyéb­ként körülbelül ugyanannyian járnak máshonnan Nagykőrös­re dolgozni, mint amennyien a városon kívül keresik kenye­rüket. Ezek a tények, de nem ke­vésbé a munkaerő-gazdálko­dást szabályozó rendeletek, ar­ra kényszerítik az üzemeket, hogy a munkaerő-foglalkozta­tás hatékonyságát javítsák. Ennek sokféle útja-módja le­hetséges. A legáltalánosabban érvényes megoldás azonban az, ha minden munkavállaló be­csülettel teszi a dolgát. Nos, ezzel kapcsolatban min­denki tudja, hogy akadnak Piaci jelentés Pénteken élénk piac volt, nagy felhozatallal. Budapesti vásárlók is növelték a zöldség- és gyümölcskeresletet. A ba­romfipiacon tyúk kevés volt. A szemestermény-piacon a búza literje 5, az árpa és a morzsolt kukorica 4,50 forin­tért kelt. A gyümölcs- és a zöldség­piacon az oltott meggy 22—28, az apró meggy 14, az ősziba­rack 12, a sárgabarack 10—12, az arabicska körte 5—8, a nyári alma 4—10, a burgonya 6—6,40, a karfiol 14, az ubor­ka 3—5, a fehér káposzta 2,80—4, a kelkáposzta 6—10, a vöröshagyma 8—10, a zöldbab 9, á paradicsom 8—16, a zöld­paprika 14—22, a szárazbab 27—32, héjas dió 30, a vegyes zöldség csomója 4—8, forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 160—200, a vágócsirke 70— 150, a kacsa 150—170, a napos csirke darabja 8—12, a tyúk­tojás 1,60—1,70 forintért kelti A halászati szövetkezetnél élő­hal nem volt. A csirkecombot 70, a csirkemájat 70, a nyúl- májat 70, a csirkeaprólékot 24 és a csirkefejet 5 forintért mérték. Még mindig munkában Dolgozik a legidősebb mester A napokban meglátogattuk Nagykőrös legidősebb, még mindig dolgozó ácsmesterét: Pozsgai Istvánt, akit már csak néhány hónap választ el a 90 esztendőtől. A mester még 70 évesnek sem néz ki, és még most is rendszeresen vállal munkát. Kisebb-nagyobb javí­tásokat kérve, sok régi mun­káltatója felkeresi. A múlt év­ben még az Arany János Ál­talános Iskola Rákóczi úti új emeletes szárnya tetőszerke­zete építésének egyik vezetője volt. Koszorú utcai, szépen beren­dezett házában most is mun­kában találtuk. A ház előtti betonteret nagyobbította. A régi inasélet — Az én életemről talán a munka himnuszát lehetne megírni. Életemben mindig dolgoztam. Beteg nem voltam, csak egyszer tört el a karom, amikor az egyik munkatársam vigyázatlansága folytán, lees­tem a tetőről. A 44 hónapi el­ső világháborús frontszolgá­laton és 9 hónapi második vi­lágháborús szolgálaton kívül, mindig az iparomat folytat­tam. — Apám kőművesmester volt, a nagyapám is házakat I csinált, s mindig azt mondta, hogy a kőművesé és az ácsé a legszebb szakma, mert azok építik a falut és a várost. Bár­sony Sándor jó nevű körösi mesternél voltam inas, akinek szobrász, kőfaragó, kőműves és ács képesítése volt. Ez a sok­féle tanulási lehetőség elfe­ledtette velem az akkori inas­élet minden nehézségét. Pedig bizony, még a vasárnapunk sem volt szabad. Az akkori inasiskolában vasárnap tartot­ták a rajzórákat. Az építőszakmákról — Inaséveim után 3 évig Pesten dolgoztam. Majd letölt­ve a katonai szolgálatot, 1919- ben önállósítottam magam, s Nagykőrösön több szép csalá­di házat építettünk. A felsza­badulást követően nagyobb vállalati munkákba kapcsolód­tam. Részt vettem a helybeli külső laktanya, a kecskeméti OTI-székház, vagyis a rendelő- intézet, a ceglédi vasgyár, a kiskunhalasi kaszárnva épí­tésében, s többek között a ka­zincbarcikai gyárépítéseken is dolgoztam. Letettem a techni­kai vizsgát, s a kiváló dolgozó kitüntetés után. 1955-ben meg­kaptam a sztahanovista jel­vényt, maid egy elismerő ok­levelet építési munkáimért. A beszélgetés során meg­kérdeztük Pozsgai Istvánt a mostani építkezésekről, és az építőszakmák helyzetéről. — Az építkezések fejlődése állandó lendületben van, de a felszabadulás óta kialakult építési lehetőségekhez képest szerintem kevés az építő szak­ember — mondta. — Majd­nem olyan a helyzet, mint a 18. század végén és a 19. szá­zad elején volt, amikor kiala­kultak a gazdasági lehetősé­gek, a nemesi kúriák és csa­ládi házak építéséhez, de nem volt elég helybeli képzett szak­ember. Ezért akkor, ahogy én tudom, a vármegye parancsot adott a városnak: tegyenek meg mindent annak érdeké­ben, hogy főleg a több gyer­mekes családok, adjanak gyer­meket kőműves- és ácsmester­ségre. Fél tucat ácsceruza — Mi o titka hosszú és ered­ményes életének? — A folytonos munka — mondotta. — A búcsúzásnál megmutatott egy fél tucat vas­tag ácsceruzát, és azzal fejez­te be a beszélgetést: — Szeretném még ezeket a ceruzákat elhasználni. Kopa László terv- és munkaügyi osztályát. Sorsukat, vándorlásukat tehát pontosan ismerjük. Adataik arról tudósítanak, hogy tavaly az első félévben közülük 22 százalékkal többen fordultak meg az irodában, mint az idén. Ügy tűnik, hogy a gazdasági élet szabályozói­nak változása a munkaerő­vándorlás tekintetében is ked­vező hatású. Egyébként érde­mes tudni, hogy a gyakrabban munkahelyet változtatóknak 90 százaléka szakképzetlen. Nyilvánvaló, hogy gyakori helykeresésükhöz ez is hozzá­járul. Tízszer felmondott A munkaerő-fluktuáció, né­hány kivételes esettől eltekint­ve nem okoz megoldhatatlan gondokat a város üzemeiben. A vándormadarak sincsenek sokan. Az idén alig másfél száz munkavállaló volt kény­telen a jogszabályok szerint felkeresni a munkaközvetítőt. Ám ez a kényszer nemcsak a gyakran munkahelyet változ­tatókra vonatkozik. Követke­zésképpen ez utóbbiak keve­sebben vannak. Nézzünk néhány példát a munkaerő-fluktuáció mérté­kére Vonatkozóan. Az elmúlt negyedévben a két termelő- szövetkezetben a ki- és a belé­pők aránya alig haladta meg a három százalékot az összes foglalkoztatotthoz viszonyít­va. Az áfésznál ugyanez az arány 7, a konzervgyárban 4 —5, az építőipari szövetkezet­nél 5, az Irodagéptechnika Vállalatnál 1—3, a Gépjavító- és Faipari Szövetkezetnél 1—3, a TRAKIS szövetkezetnél 2—3 százalék körül mozgott. Érdekesség, hogy a ki- és a belépők száma ebben az el­múlt negyedévben sok munka­helyen közel azonos volt. Még figyelemre méltóbb, hogy ahol a kilépők száma lényege­sen meghaladta az újonnan munkába állókét, nem feltétle­nül beszélnek most keletke­zett munkaerőhiányról. Mun­kaügyi kimutatásokban ezek az üzemek nem jelzik, hogy a hiányt kívülről kellene pótol­ni. Nyilvánvaló, hogy a gyár­kapun belüli tartalékot kíván­jak mozgósítani, hiszen ez a gazdaságosabb megoldás. Mindezek után felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e munkát kapni Nagykőrösön? Nos. an­nak ellenére, hogy a létszám növelése sehol sem cél, s van­nak belső tartalékok is. sok helyen várnak munkásokra. Kivétel nélkül mindenütt a már hiányzó szorgos munkás­kezek indokolt pótlására. Meg­bízhatatlan munkavállalókra azonban egyetlen munkahely­nek sincs szüksége. Még a na­gyon szorult helyzetben lévő üzem sem fanyalodik arra, hogy azt, aki már tízszer fel­mondott, tizenegyedszer is fel­vegye dolgozni. Ennél minde­nütt akad jobb megoldás. Megfontoltság A lényeg az, hogy nincs kényszerhelyzet. Aki meg akar válni munkahelyétől, kaphat munkát máshol. Nem lesz munkanélküli. Esetenként szükségfis van bizonyos mér­tékű egészséges fluktuációra. Mindenesetre az adatok azt mutatják, hogy a munkálta­tók igyekeznek mind okosab­ban foglalkoztatni dolgozóikat és a jelentkezőket, s azt is. hogy ugyanez a megfontoltság kezdi jellemezni az eddig gyakran meggondolatlan mun­kavállalókat is. F. P. Főorvosi kinevezés A vezető orvosok kinevezé­se a jogszabályok szerint négy évre szól. Az egyesített kór­ház és rendelőintézet kórházi belgyógyászati osztálya vezető főorvosának, dr. Kósa Ferenc­nek a megbízatása az év vé­gén jár le. Ezzel kapcsolat­ban a városi tanács végrehaj­tó bizottsága a napokban, a rendeletek szerint meghatáro­zott időpontban, dr, Kósa Fe­renc osztályvezető főorvosi megbízatását további négy év­re meghosszabbította. Meggyszüret gépekkel A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet gyümöl­csösében folyik a meggyszü­ret. Miután nem volt elegendő kézi szedő, a rázógépeket is munkába állították. A terme­lőszövetkezet eddig 15 vagon meggyet adott el. Szünet a könyvtárban A városi könyvtár értesíti olvasóit, hogy a gyermek- könyvtárban augusztus 4-től 16-ig, a felnőtt könyvtárban pedig augusztus 18-tól augusz­tus 31-ig a kölcsönzés szüne­tel. Moziműsor Az áruló balegyenes: Szov­jet bűnügyi film. Előadás kezdete: 4 óra. A férfi, aki szerette a nő­ket: Színes, szinkronizált fran­cia filmvígjáték. (16 éven fe­lülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. Vasárnap vásár Július 17-én vasárnap, Nagy­kőrösön országos állat- és ki­rakodóvásár lesz. T ' "———............... . - — r*«.\ 11133—270» (NavyttöiCm Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents