Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-24 / 172. szám
Vége a borsószezonnak Rövidesen befejezik a borsó betakarítását a dányi Magvető Termelőszövetkezetben. A több mint 209 hektárból mintegy 40 hektár borsó levágása van hátra a kombájnoknak. A dányi feldolgozói elepen eddig mintegy 70 vagonnal szemeztek ki a barsófejíő gépek. A szemeket a Dunakeszi Konzervgyárba szállítják Vöröskereszt A munka nem szünetel Tavaly ilyenkor a vakáció örömei és feladatai jutottak osztályrészül Bárdos lstván- nénak, az idén azonban a nyári napokban is fáradhatatlanul járja a várost, az üzemeket, intézményeket, ismerkedik újabb és újabb területekkel, aktivistákkal, szervez, szervez és szervez. Szervezés közben a Vöröskereszt lényegét is magyarázza, hiszen enélkül nehéz megértetni a kérések fontosságát és azt, hogy egyáltalán miért is zaklat elnököt, igazgatót, részlegvezetőt. Hatalom nélkül A Vöröskereszt, miként a legtöbb szervezet és szerv, nem tart nyári szünetet. Jóllehet ezekben a hetekben kevesebb a rendezvény, de a munka nem áll meg, s ezért nem állhat meg Bárdos Istvánná sem, aki január óta tölti be a gödöllői titkár tisztét. De még a tanfolyamok sem szünetelnek mind, a HTÜ-ben például éppen most kezdődött oz elsősegélynyújtóké. A minap ülésezett az alkoholizmus ellen küzdő városi bizottság, s rendszeresek a véradások is. Megkezdődött a nyári vöröskeresztes tábor, amelyet a megye szervez, s tőlünk három leendő ifjú vöröskeresztes titkár vesz benne részt. A Vöröskereszt városi titkára, aki korábban hét évig pedagógusként működött, nemcsak azt tanulta meg a rövid hat hónap alatt, hogy munkaideje nincs el- és beosztva szabályos negyvenöt percekre, hanem azt is, hogy hatalom nélküli tábornok. Minden sikerért meg kell szenvedni, fáradhatatlanul agitálni dolgozót és vezetőt, hogy menjen el az előadásra, tanfolyamra, véradásra, hogy teremtsen lehetőséget tanfolyamra, . előadásra, véradásra. Nem mindegy az időpont és 1 a helyszín kiválasztása sem. Az alkoholizmus káros hatásairól szóló filmet például ebédidőben vetítették gyáraink étkezdéjében, az oda vezető úton helyezték el a plakátokat. Lévén az idén az egész világon dohányzás elleni év, e témakörökben is tartottak előadásokat, filmvetítést elég szép számú közönség előtt. Véradók Szerencsére mindig akadnak jó partnerek. Az Árammérőgyár és a Gödöllői Gépgyár vezetői és kollektívája példamutató a véradás megszervezésében, a háziipari és az építőipari szövetkezetben voltak az említett sikeres, a dohányzás ártalmairól szóló előadások. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetben. a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Közös Vállalatnál, a Gvógyáruérté- kesítő Vállalat gödöllői raktárában rákszűréseket tartanak. A gödöllői Háziipari Szövetkezetben észrevették, egyre több dolgozó hajol mind közelebb a géphez, a varran- dó anyaghoz. Megszervezték a szemszűrést, s akinek szüksége volt rá, az orvos felírta a szemüveget. Ha nem teszik, ki tudja mikor ment volna el a dolgozó a szemészetre, föltehetően csak akkor, ha már nagyon muszáj lett volna. Az utóbbi példát azért idéztük hosszabban, hogy jelezzük, mi mindenre terjed ki a Vöröskereszt és aktivistáinak figyelme, mi mindennel foglalkoznak. Szűréseket az őszre is terveznek, olyan munkahelyeken, ahol megteremtik a feltételeket, beszerzik a szükséges eszközöket, hiszen n vizsgálatokat az üzemi orvosi rendelőben tartják, így is tehermentesítve a városi rendelőket. Augusztusban kezdik szervezni a városi véradótalálkozót, s az utána következő hónapban már kezdődnek ismét a tanfolyamok, felvilágosító előadások. A mindennapi feladatokat addig és azután is mindennap meg kell oldaná. A házi szociális ellátást például. S intézkedni minden olyan esetben, amikor sürgős, ha mondjuk alkoholistától nem nyugodhat a családja, vagy ha mások miatt válik szükségessé környezettanulmány, avagy a gyors segítség. Sokat megtanult Bárdos Istvánná úgy véli, egy év szükséges ahhoz, hogy mindent alaposan átlásson, minden területet és feladatot megismerjen. Hat hónap már eltelt, s ez idő alatt elég sokat megtanult, talán a legfontosabbat is: a tőreimet és a megértést. K. P. ILLŐI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP G0D0LL0I JÁRÁSI ES G0D0U0 VÁROSI KULOMKI 10ASA VII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1980. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Játékkészíiő, paradicsom Napközis tábor a Blahán Sokain sajnálják mostanában azokat a gyerekeket, akik a szünidő kisebb-nagyobb részét napközis táborban töltik. Ügy gondolják, kevés ott a szórakozás, alig különbözik az iskolai napközitől. Megnyugtathatjuk a kételkedőket : Gödöllőn, az egykori Kampis-házból és hatalmas kertjéből kialakított nyári napközis táborban nagyon jól érzik magukat a gyerekek. Erről személyesen győződhetünk meg a minap, éppen amikor végre nyári napra virradtak a táborlakók, akik reggel fél héttől, a szülők munkakezdésétől a Blaha természetes környezetében élvezetesebbnél él- veztesebb programok közül válogathatnak. Augusztus közepéig ' Ahhoz, hogy gondtalanul és okosan teljen a szünidő, persze napirendre van szükség, amit a tábor vezetősége, a pedagógusok állítottak össze. A játékokon, a közös énekléseken, kirándulásokon kívül majd’ minden napra jut egy- egy különleges élmény: a Petőfi Művelődési Ház szervezésében fiatal népművészek, népművelők; Jakus Erzsébet, Nagy Mária, Vidák István, Hidi Ferenc, Szító Mária, Pál Gábor, Kerényi Katalin foglalkozik a négy gödöllői általános iskola itt nyaraló kisdiákjaival. Bá- bozni, szőni, szobrászkodni, játszani tanították és tanítják őket. A, tábor július, .elején nyílt, s ha lesz elegendő jelentkező, augusztus közepéig fogadja a gyerekeket. Eddig Lazák Józsefire volt a felelős, most dr. Farkas Elemérné vezeti a stábot. a felügyelő napközis nevelők nyári szabadságukból áldoznak két-két hetét, váltva a négy iskolából. Ételről korábban a Damjanich, most. az Imre utcai általános iskola konyhája gondos- íodik. S hogy mi a menü? Dttiártunk napján tízóraira túrós táskát, ebédre paradicsomlevest, kelkáposztafőzelé- set és fasírozottat, utána cseresznyét, uzsonnára pedig Szedik, bálázzák a szalmát zöldpaprikás vajas kenyeret kaptak a vakációzó tanulók. Érthető tehát, hogy nem panaszkodnak sem az ellátásra, sem a szórakozásra. Kívül-belül megszépülve Amikor beléptünk a kapun, éppen Vidák József ifjú népművész túlórázott a táborlakókkal, ő csak éppen arrafelé járt, de beugrott egyet focizni, játszani, enekelni kis barátaival. A zuhanyozók alatt is nagy volt a forgalom, ezeket a nyáridőben oly kedves alkalmatosságokat is az idén készítették. Kívül-belül megszépült tavaly óta az épület és a környéke, s ez nem utolsósorban a városi művelődésügyi osztálynak, Litovszky Jánosnak, s a gödöllői üzemeknek, szövetkezeteknek köszönhető. Társadalmi munkában készültek a fapihenők, az incsői fatelep hulladék faanyagot adott, a Háziipari Szövetkezet műbőrt és pamutot a foglalkozásokhoz. Virág az Agrártudományi Egyetem kertészetéből érkezett. A többi között megnövelték a fedett pihenőteret, pingpongasztalokat állítottak fél. A játékkészítő foglalkozások kis alkotásaiból kiállítást nyitottak, s a gyerekek büszkén mutatgabták, ki mit csinált, milyen ügyes. Egy nagy asztalon a délelőtti szobrászkodás termését vehettük szemügyre: Varga János, a Petőfi általános iskola tanulója ősemberplasztikájával dicsekedett, s joggal. Bankó Zsolt, aki az Imre utcai iskolába jár, fedett korsóját mutatta, ők s a többiek is Jakus Erzsébet útmutatásai szerint dolgoztak. A foglalkozások ezért is jók: folytathatók, nemcsak lekötik a gyerekeket, nemcsak a fantáziájukat szabadítják fel és ügyességüket teszik próbára, hanem segítséget adnak a nevelőknek is. Kéne egy medence A napközis tábor lakói a szokásos napközis térítést fizetik, s a létszám 130—140 körül változik. Rossz időben sincs gond, akad itt elég játék, s van könyvtár is, amit hamarosan bővítenék. S ha egyszer még egy kis medencére is telik majd a költségvetésből, irigylésre méltó helyzetben lesznek azok a gödöllői gyerekek, akik a napközis táborban töltenek egy-két hetet, vagy egy hónapot a nyári szünidő alatt. G. Z. Silózás előtt CT*- Wmsmm A kartali Petőfi Termelő- szövetkezet vérségi gépműhelyének eddigi legnagyobb feladata a borsógépek kijavítása és a folyamatos üzemelés feltételeinek megteremtése volt. E munka után már az őszi silókukorica betakarítására készülnek. Képünkön: Nagy János és Veselits Kálmán az E2— 80-as silózógépet javítja. Bene Mihály felvétele Dinamikus fejlődés Új telefonkönyv a gyárban Több mint kétszáz szám szerepel abban az új telefonjegyzékben, amelyet a napokban bocsátottak az Árammérőgyár dolgozóinak rendelkezésére. Elkészítését az tette szükségessé, hogy régóta hiányzik egy pontos jegyzék, amelyben az időközben bekövetkezett változásokat is feltüntették volna. Hasonlót hat évvel ezelőtt adtak ki, s az azóta is dinamikusan fejlődő gyárban számtalan átszervezés és átcsoportosítás történt időközben, az új telefonkönyv ezeket is nyomon követi. Ikladi Vasas Saját nevelésű játékosokkal Befejezéséhez közeledik a csapat áfa la kilósa Csaknem száz hektáron befejezték az árpa aratását a Szilasmenti Termelőszövetkezet csömöri kerületében. Már megkezdték a több mint ki- Iencszáz hektár búza vágását. A kombájnok után bálázógéppel szedik fel a rendre vágott szalmát, így nincs kitéve a mostani időjárás viszontagságainak. Jobb oldali képünkön: Kovács József befűzi az elszakadt bálázószalagot. Alsó felvételünk: munkában a nagy teljesítményű NDK bálázó. Barcza Zsolt felvételei Járásunk egyik legjelentősebb, megyei kiemelt spoirt- egyesülete az IMI Vasas SC. Eredményeikről, terveikről beszélgettünk az egyesület elnökével, Vári Zoltánnal és helyettesével, Péter Tamással. Szebb volt a tavasz Mindenekelőtt a legújabb hajtásról esett szó. A természetjárók szakosztályáról. Márciusban szerveződött meg, s népszerűségére jellemző, hogy máris száz aktív tagja van, akik rendszeresen járják szép tájainkat, követve a turistajelzéseket. A szakosztályban negyvenöt évesig minden korosztály képviselteti magát, I többségét azonban a felnőttek alkotják. Jártak a Mátrában, a Börzsönyben, felkeresték a borsodi várat és Diósje- nőt. A második félévben újabb élménydúsnak ígérkező barangolásokat terveznek. Mi mással folytathatnánk, mint az Ikladon is legnépszerűbb focival, noha az utóbbi időkben voltak zökkenők a csapat életében. Az együttes átalakításának a befejezéséhez közelednek, a pályafutásuk végéhez érkezett idősebb játékosokat felváltották a saját nevelésű fiatalok. Az 1979—80. évi bajnokság őszi idényében nem sok babér termett az ikladi labdarúgóknak, sokkal szebb volt a tavasz. Ekkor, jóllehet öt ifjúsági korú játékos lépett pályára hétről hétre, összesen 18 pontot szereztek. Ezen felbuzdulva döntöttek úgy, hogy még icét ifistát építenek be a csapatba. Kialakult a 20-as keret, amely megkezdte az előkészületeket az új bajnokságra. A felkészülés első állomása az egyhetes napközis rendszerű edzőtáborozás volt. Pontosan megszabott napirend szerint zajlott a keret tagjainak élete. Szerepelt a programban elméleti képzés, labdás edzés és sok erőfejlesztő gyakorlat. Az edzőtáborozás nem valami rejtett helyen, hanem a csapat ikladi sporttelepén volt. A együttes edzője továbbra is Stefkó Sándor, aki a műszergyár szerszámüzemében dolgozik. A gyár alkalmazottja valamennyi játékos is, ami előfeltétele a keretbe való kerülésnek. Minimális követelmény a szakmunkás-bizonyítvány is. Az edzőtáborozás után a szokásos módon gyakorolnak, heti négy edzéssel készülnek az idényre. Gond az utánpótlás Az elmúlt bajnokságban a 11. helyen végzett az ikladi gárda, 1980—81-re az első tíz hely valamelyikének megszerzését tűzték ki célul. Sikeresen szerepel az IMI Vasas sakkszakosztálya is. Rendszerint a megyei bajnokság élmezőnyében találhatók. Legutóbb a második helyet szerezték meg. Kézilabdázóik versengenek a legmagasabb osztályban, az NB II-ben. Tavasszal a 12. helyet foglalták el, a bajnokság második felében kiesési gondjaik lesznek. A legtöbb fejfájást az utánpótlás okozza, az egyesületi vezetésnek. Újabban szerződést kötöttek a galgamácsai általános iskolával, amelynek révén 1—2 éven belül tehetséges fiatal játékosokkal erősödhetnek. Nem szakosztály, de ugyanolyan fontosnak tartják, mintha az volna. Eszközökkel és felszereléssel való ellátottsága legalább olyan jó, ha nem jobb, mint az úgynevezett minőségi sporté. A mind gyakrabban emlegetett tömegsportról van szó. Évente 400 —500 műszergyári dolgozó vesz részt különböző megmozdulásokban, de a sportegyesü- let vezetői keveslik. Úgy vélik, nem használják ki kellőképpen a lehetőségeket, noha Lévai András, a tömegsport lelkes propagátorának szavai nem maradnak hatástalanok. Nem nyugodnak bele Rendszeresek az üzemek közötti kis- és nagypályás focibajnokságok. Az asztaliteniszből, lövészetből és sakkból álló háromtusában is érdekeltek hetvenen-nyolcvanan. A műszergyár 3 ezres közösségének többsége nő, a sportpályákon mégis kisebbségben vannak. Okai között a múltból itt maradt előítéleteket is számon tartják, ezért hullott szét például korábban az ütőképesnek ígérkező női kézilabdacsapat is, de persze nem ez az egyedüli magyarázat. A sportegye,sülét vezetői, aktivistái nem nyugszanak bele a mai helyzetbe, s valószínűleg csak idő kérdése, hogy miként az üzem minden területén, egyre több nő vesz majd részt a tömegsportmozgalomban is. Kör Pál Labdarúgás Még nem teljes a keret Az új edző, Tóth József irányításával megkezdte felkészülését a bajnokságra a GSC labdarúgócsapata. Heti négy edzéssel készülnek a következő idényre. A 20-as keret még nem teljes, néhány átigazolás még folyamatban van. Városi moziműsor A rejtélyes bankbetét. Színes szovjet bűnügyi film. Csak 4 órakor! Kínai negyed. Gyilkosok, teleksoekulánsok, elferdült családi kapcsolatok. Kísérőműsor: Magyar Híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. ISSN 0133 — 1951 (GSdíillfti Hírlap)
