Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-22 / 170. szám
Egységesebb zöldség- gyümölcs árak Egységesebbé válnak a zöldség-gyümölcs árak a Zöldért rendelkezése szerint, amelynek értelmében tegnaptól a vállalat üzleteiben a napi budapesti árak az irányadók, ettől az eddigi gyakorlattal, ellentétben, felfelé és lefelé legfeljebb 15 százalékos eltérések engedhetők meg a vidéki elárusítóhelyeken. Ugyanakkor, a kisértékű, de alapvető termékeknél 15 százaléknál, nagyobb különbség is megengedhető. Az egységesebb árak előreláthatóan a Zöldérttől vásároló áfészek és d népboltok zöldség-gyümölcs áraira is kedvezően hatnak majd. Félé vmér/eg Egyenletes kínálat Százötvenmilliárdos kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelem az év első felében 158,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, folyó áron, 10,7 százalékkal nagyobbat, összehasonlítható áron viszont kevesebbet, év azonos mint a múlt időszakában. A bolti és a vendéglátóipari forgalom együttesen 11,9 százalékkal, a ruházati 6,5 százalékkal, a vegyes iparcikkek forgalma 11 százalékkal emelkedett, összehasonlítható áron viszont egyetlen fő árucsoportT Rejtve \ ■réfának hittem először a kérdést, azutan rá kellett jönnöm, nagyon is elgondolkoztató tapasztalatok, tények húzódnak meg a kérdésbe bújtatott mondandó magvában. A kérdés így hangzott: hiszem-e, hogy vannak, nem is kevesen, illegális tanácstagok? A kérdés a gödöllői járási pártbizottságon hangzott el, s oka, eredője az a meghökkentő tény, amire a járás vezető politikai testületé bukkant, amikor áttekintette a tanácstagi választások előkészületeinek és lebonyolításának jellemzőit. Kiderült ugyanis, a munkahelyek jelentős részének fogalma sincs róla, hogy alkalmazottja lakóhelyen tagja a tanácsnak, gyakran nem is először, hanem második, harmadik alkalommal. Ha ez olyan ember esetében történik meg, aki a fővárosba jár el dolgozni, még hagy- ján, bár akkor sincs rendjén az ügy, hiszen a közéleti tevékenység nem kötődik közigazgatási határokhoz. Ilyen eset is sok volt, ám olyan szintén, amikor a szomszédos községben dolgozó boltvezetőről cége újdonságként hallotta, falujában megbecsült tanácstag, tagja a végrehajtó bizottságnak, sokat dolgozik. S ez még nem kirívó tapasztalat, csupán átlagos. Természetes: a munkahely azért alkalmaz valakit, hogy az illető becsülettel ellássa azt, amire vállalkozott, amiért a bérét, a havi fizetését kapja. Természetes-e azonban, hogy a munkahely — a munkahelyek egy jelentős része — csak arra kíváncsi, ami falain belül zajlik, s csakis azt fogadja el társadalmi tevékenységnek, amit munkavállalója helyben csinál, fogalmazhatunk úgy is, neki? S ez a neki nem véletlenül kerül be a szövegbe, mert — szintén a gödöllői járásban szerzett tapasztalat — több cégnél az hangzott el: miért nem nekünk végez társadalmi munkát, amikor t/gyis híján vagyunk a kádereknek? Nekünk? Mi ez a nekünk? Miféle fölosztása, szétszabdalása a társadalom szolgálatának, a közügyeknek, milyen illetékességi nehéz- feiűség ez? M int nyomot fogott vadászt, érdekelni kezdett az ügy, hogyan is van ez, nem véletlenek szerencsétlen összejátszása-e a gödöllői, elgondolkoztató ismeretek sora? Sajnos, nem. A megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára úgy fogalmaz, hogy: nem egyértelmű a kép a tanácstagok munkahelyi megbecsülésében, azaz sok a tennivaló. S bizony vannak példáik arra, amikor a munkahely a megyei tanácstagot is csak huzakodás árán volt hajlandó elengedni a testületi ülésre — amire egyébként jogszabály kötelezi —, azzal érvelve: nem nekünk dolgozik, az a magánügye, hogy mit vállalt a lakóhelyén. Ha ezt a furcsa logikát követnénk, akkor egyik napról a másikra elnéptelenednének a különböző testületek, néhány nyugdíjast és háziasszonyt leszámítva alig maradhatna más ott, hanem bevonulhatna katonás rendben munkaV helye társadalmi tevékenységébe, mint rendes, megbízható ember, aki tudja, mi a kötelessége. Hagyjuk a maliciát, komoly dolog ez, hiszen a megyében nem kevesebb, mint 5888 férfi és nő, idős és fiatal, fizikai és szellemi foglalkozású vállalt tisztséget tanácstagként, s ha közülük csak tíz százalék találkozik munkahelyén értetlenséggel, közömbösséggel, az majdnem hatszáz feszült vagy éppen elkedvetlenítő légkörben élő, dolgozó ember. A tapasztalatok figyelmeztetnek rá, nem tíz százalékról van szó, hanem többről, némely területen sokkal többről. A gond tehát nem személyes ügy, hanem a köz szolgálóinak közügyé, politikai jelentőséggel átitatott probléma, hiszen — megyei körben érvényes tény — jónéhányan azért nem vállalták ismételt jelölésüket a tanácstagságra, mert mint mondták, munkahelyük gyanakodva nézi e tisztséget, ha tud róla, s ha nem tud, akkor meg könnyen megkaphatja a jelzőt az illető, ami szerint kivonja magát a kollektívából. ajop úgy épül-e a fejlett szocialista társadalom, Jiagx, „szinte bejelentkezési kötelezettséggel az érintettek számára, fölparcellázzák a közéletet a munkahelyeken, s azt mondják, ami ami kerítésünkön kívül van, azt ott egye meg a fene?! Szándékolt a nyers fogalmazás, de nevén nevezve a témánkat adó szemléletet, valójában erről van szó! Dunakeszi város hatvanöt tanácstagjának némelyikét csak hosszas viták után lehetett munkahelyétől „megszerezni”, s olyan is volt, aki azt kérte, nem fontos munkaadójának értesülnie a jelölésről, mert szeretné elkerülni a konfliktusokat ... Igaz, az utóbbi esetben nem a városban levő cégről állított ki elgondolkoztató bizonyítványt a saját alkalmazottja, de a konfliktusok lehetősége így is meghökkentő akkor, amikor . közszolgálatról, közszereplésről beszélünk, s nem arról, hogy valaki azt nézi, hogyan bújhat ki a feladatok alól. Bizonyos: elképesztő tapasztalatokkal gazdagítana bennünket egy olyan, szociológiai módszerekkel lefolytatott vizsgálat, amely o nem munkahelyen kifejtett közéleti tevékenység munkahelyi elismerését, megbecsülését firtatná, s összegezné. Mert ez a gond nemcsak a tanácstagok egy részét szorítja, feszélyezi, hanem társadalmi munkások nagy seregét, akik tisztességgel dolgoznak fizetésükért a munkahelyükön, de közéleti aktivitásuk szerepe — ezerféle ok következtében — a lakóhely, vagy éppen az annál is tágabb környezet. Ennek méricskélése, ha valahol, akkor a közéletben igazán idegen módszer, alkalmatlan bárminek a megállapítására. minősítésére. A rejtve dolgozók erre figyelmeztetnek, s arra, hogy a szűk látókör azok csoportját is szűkíti, akik vállalkoznak a közéleti tevékenységre, márpedig ez a csoport kellően tágas soha nem lehet. M. O. ban sem érte el a tavalyi szintet. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 51,7 milliárd, a vendéglátásban 20,4 milliárd - forintot költött a lakosság. A kereskedelem — egy-két nem alapvető cikktől eltekintve — a fél év során egyenletesen megfelelő kínálatot nyújtott. A 86,7 milliárd forintos iparcikkforgalomból ruházatra 20,1 milliárd, vegyesiparcikkekre 66,6 milliárd forint jutott. A Belkereskedelmi Minisztérium értékelte a júniusi ellátás helyzetét is. Eszerint az elmúlt hónapban is kiegyensúlyozott volt az élelmiszerek és élvezeti cikkek kereslete és kínálata. A ruházati forgalom júniusban élénkült. Az összességében javuló kínálat ellenére sem tudták kielégíteni az igényeket egyes termékekből. Az előző hónapokhoz képest javult a vegyiáru-ellátás. A műszaki áruk iránt a kereslet erősen visszaesett, így sok termékből megszűnt a korábbi hiány. Továbbra is mérsékelt volt a bútorkereslet, a kedvezményes tüzelőakciót eredményesen befejezte a kereskedelem. Az építőanyag-forgalom összességében megegyezik a tavalyival, egyes termékekből — például hullámpalából, födémgerendából, falburkoló csempéből — azonban többet vásárolt a lakosság. Az ellátás a megelőző hónapokéhoz javult, s csak vasbetongerendából és egyes faárukból volt kevés. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. JÚLIUS 22., KEDD Az első magyar arany Kosaras és röpös bravúr — Élen as oftusacsapat Sikerek a szőnyegen ■— Új helyszín: Tallinn A színpompás szombati nyitány után beindult az olimpiai nagyüzem. Az első versenynapon öt aranyérem talált gazdára, négy a hazaiak birtokába jutott. Hétfőn a magyarok is „feliratkozhattak”, méghozzá egy „ismeretlen” sportlövő, Varga Károly állt a dobogó legmagasabb fokára. A labdajátékokban még csak az előcsatározásoknál tartanak. Női kosárlabda- és röplabdaegyüttesünk kitett magáért, utóbbi drámai küzdelemben nyert Brazília ellen. A magyar öttusázók a második nap után az élre „vívták” magukat, és bravúrosan helytálltak kötöttfogású birkózóink is. Úton a Duna-túra Tegnap Kisorosziban a szigetcsúcson táboroztak A meglepetésszerző sportlövő, Varga Károly gyermekkorában, egy iskolai versenyen ismerkedett meg a sportággal. Érdekes, hogy ezt megelőzően a motocrosshoz vonzódott... Ám 1972-ben már sportlövőként igazolt az MHSZ Kismotor- ás Gépgyár egyesületébe, egy évvel később pedig átlépett az MHSZ Központi Lövészklubjába. Dorcsák Lajos edző irányításával szépen fejlődött, 1975-ben első osztályú sportoló lett, 1976-ban megnyerte a magyar bajnokságot. Mostani bravúros győzelmét az NDK-beli Hailfort fenyegette leginkább, hiszen ő is 599 kört ért el, ám ő az utolsó sorozatok egyikében lőtt egy kilencest, s ez Vargának kedvezett. Tizenkilenc napos evezés, több mint 700 kilométeres víziót után, vasárnap Esztergomba érkezett a 25. nemzetközi Duna-túra —1 a TID — mintegy 600 résztvevője. Az Ingolstadtból indult vízitúrázókhoz csatlakoztak a Mosonmagyaróvárról érkezett Mosom Duna-túra és a Szent- gotthárdtól evező Rába-túra tagjai. A tíz országból érkezett evezősök vezetőinek tiszteletére a városi tanács fogadást adott és esztergomi emlékplakettel ajándékozta meg őket. A népes nemzetközi mezőny hétfőn indult tovább a városból és aznap Kisorosziban, a Szentendrei-sziget-csú- cson táborozik, kedden pedig Budapesten a Római-parton kötnek ki. A külföldiek a kétnapos fővárosi tartózkodásuk során mégismerkednek Budapest nevezetességeivel, majd Dunaújváros, Paks és Baja után Mohácsnál hagyják el a Duna magyarországi szakaszát. A kéthónapos nemzetközi víziót augusztus 30-án a bulgáriai Szilisztrában fejeződik be. 1S^; Á Magyar Távirati Iroda híranyagai, a rádió, a tévé fő témája érthetően az olimpia. A helyszín hétfőn Tallinn-nal gazdagodott. Itt kezdődtek meg a vitorlásversenyek. Igaz, először csak két számban. A kedvezőtlen szélviszonyok közbeszóltak. Később elhárult az akadály. S vajon mi történt női kézilabdázóinkkal? Jobb rajtot vártunk tőlük a tegnap esti mérkőzésen. Sajnos nem így sikerült, alulmaradtunk & Ju- goszlávokkal szemben. A kötöttfogású birkózók — Rácz Lajos, Tóth, Kocsis Ferenc, Növényi — derekasan helytálltak. Növényi kétvállas , sorozatát hétfőn ötödik győzelmével folytatta, a „tuskirály” méltó volt nevéhez. Legrosszabb esetben is már — ezüstérmes! A részletekről,' az olimpia első két napjáról a 7, oldalon számolunk be. Kölcsöngépek Csehszlovákiából Vasárnap is arattak - Kombájnok árengedménnyel A' Szilasmenti Termelőszövetkezetben is megkezdték a búza vágását, a Nagytarcsa határában levő 53 hektáros Libelulla fajta takarmánybúza-táblán. Barcza Zsolt felvétele A hét végén sem tétlenkedtek a kombájnok, igyekeztek kihasználni a napsütéses, száraz időjárást: ez idáig KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogadta Ngongo Kamanda rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Zaire Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Zenko Suzuki új japán miniszterelnököt. Apró Antal, az Országgyűlés elnöke Hajime Fukudának és Masatoshi To- kunagának, a japán parlament képviselőháza, illetve szenátusa új elnökeinek küldött üdvözlő táviratot. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke megkezdte éri rendes szabadságát. Gunnar Martin Knutsen, a Norvég Kommunista Párt elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására pihenés céljából tartózkodik Magyarországon, hétfőn találkozott Gyenés Andrással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával. A találkozón a nemzetközi helyzet, a nemzetközi -kommunista és munkásmozgalom főbb kérdéseiről, valamint a két párt kapcsolatainak további erősítéséről folytattak véleménycserét. több mint 4 ezer hektáron aratták le a búzát Pest megyében. Megfelelő ütemben halad a szalmabetakarítás és a tarlóhántás is. A hét végén a határt járva sokfelé tapasztaltuk, ■a tárcsák szinte közvetlenül az arató-cséplő gépek nyomában jártak, nem késlekedtek e fontos munkával. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint csak a hét második felében, és akkor is csupán a megye déli járásaiban lesz általános az aratás, az északi tájakon viszont csak a jövő héten indulnak meg a kombájnok. A termés különböző érési ideje inkább előny, mint hátrány a gazdaságoknak, mert így kölcsönözni tudják egymásnak gépeiket. így cselekszik egyebek között a megye legnagyobb búzatermesztője, a dabasi Fehérakác Tsz is. Nógrád megyei és csehszlovákiai gazdaságok kölcsön- gépedvel — összesen 24 kombájnnal — kezdtek hozzá a hatalmas, 2300 hektár területű gabona betakarításához. A segítséget majd augusztusban adják vissza. A dabasi tsz az idén először alkalmazza az olcsó műanyagfóliás tárolást: mintegy 200 vagon terményt raktároznak a levegőtől elzárva. Dolgoztak az aratók a hét végén a kiskunlacházi Kiskun Tsz-ben is. A 9 kombájn az elmúlt szombat, vasárnap 192 hektár búzát aratott le, a betakarított termés mennyisége megegyezik a tervezettel: 48 mázsa hektáronként. Mivel a módszer költséges, ezért csak azt a szalmát bálázzák, amelyet a háztájiban értékesítenek, a többit kazalba rakva ömlesztve tárolják. A búza teljes mennyiségének magtárba juttatásáig még 10 —11 munkanapra van szükség. A szakemberek egyetértenek abban: az idén nehéz az aratás, sok múlik a gyorsaságon. Az eredmények attól is függenek, milyen gépkapacitás áll rendelkezésükre. Ezért is tarthat nagy érdeklődésre számot az Agrotröszt nemrégiben bejelentett döntése: 30 százalékos árengedménnyel SZK—5-ös kombájnok vásárlására nyílik lehetőség. A gazdaságok közül feltehetőleg sokan használják ki ezt a jó alkalmat. VB.
