Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

1980. JŰLIUS 19., SZOMBAT xMiap Csinosítják a korzót Évről évre csinosítják a szentendrei korzókat. Most a Ba­csó Béla sétányon van a sor. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szentendrei kirendeltségének dolgozói a támfalat építik újjá. Erdei telep Múlt és jelen VADREGÉNYES környezet. Akácerdőben megbúvó kis fa­házak, szétszórtan, kerítés nél­kül. Súlyos emlékektől terhes hely. Ide jártak a hétvégeken vagy itt töltötték szabadságu­kat sokan azok közül, akiknek nevét ma úttörőcsapatok és művelődési házak, iskolák, úit- cák, terek viselik: Martos Fló­ra, Ságvári Endre, Braun Éva, Földes Ferenc, Pataky István, Kreutz Róbert, Szalmás Pi­roska. A horányi akácerdőben rejtőzködő Erdei telep egyik menedéke volt az 1920-as évek végétől 1945-ig a munkásmoz­galomnak, majd emlékhely, s fogalom lett a felszabadulás után. De eredeti funkciója — pihenőhely — volt, s maradt ma is. Ebben a környezetben á vá­ros és a járás különböző isko­láiból- tizenhat gyerek vesz részt a munkásmozgalmi-hely­történeti olvasótáboron. A hely kiválasztása: telitalálat. Történelmet lehet az iskola­padban is tanulni, de milyen más ott, ahol a történelem formálódott Ott, ahol Ságvári Endre vagy Földes Ferenc járt. A tábor két vezetője — szi­getmonostori pedagógusok — Varga Imréné és Varga Imre Pallós Erzsébet ifi vezetővel együtt tartalmas programról gondoskodtak. Csak jelzés­ként: önálló kutatómunka a telep történetéből; ismerke­dés Szeberényi Lehel íróval; búvárkodás a szigetmonostori községi könyvtárban; bibliog­ráfiai készítés, verselemzés; munkásmozgalmi témák fel­derítése ... és játék, kirándu­lás, sport. A tábort felkeresik, meglá­togatják a veteránok is. Me­sélnek a gyerekeknek a rég­múlt időkről, s talán észre sem veszik: visszalopják egy pillanatra saját küzdelmes ifjú­ságukat is. Találkozik a múlt a jelennel. Eltűntek a sátrak, múlté a petróleumlámpa, a kerekes- kút, a szabad tűzhely — az idelátogató veteránok emléke­zetében még ez a kép él. Ma: villany és vízvezeték, hűtő- szekrény szolgálja a komfor­tot. Ami viszont megmaradt: a közösségi élet, a mozgalmi szellem, amely ma, is elevenen ható erő, s nevelője a fiata­loknak. NEM ELŐSZÖR, s bizonyá­ra nem is utoljára rendezi itt a járási hivatal és KlSZ-bizott- ság, valamint az úttörőelnök­ség a munkásmozgalmi-hely­történeti olvasótábort. Jó célt szolgálnak! A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Legfontosabb a gyógyulás Kórház vagy szanatórium? A Visegrád, Gizella-telepi kórház 1929 óta fogadja a be­tegeket. Megnyitásakor két­száz ággyal rendelkezett, az ország első munkásszanatóriu­A jelölő gyűléseken hangzóit el A városi tanács intézkedett Jobb lesz a zöldség- és gyümölcsellátás A demokrácia komplex fo­galom: jogok és kötelességek összessége. A választópolgá­roknak joguk van például a jelölő gyűléseken szóvá tenni az általuk látott, tapasztalt visszásságokat, megtehetik fontosnak tartott közérdekű bejelentéseiket. Az illetéke­seknek, a címzetteknek pedig kötelességük az elhang­zottakat meghallgatni, ki­vizsgálni, majd válaszolni, illetve az intézkedésekről beszámolni. Ez az egyik módja, formája annak, hogy az állampolgár bizonyos értelemben befolyá­solja a vezetést, a vezetés pe­dig így kap alulról sok érté­kes információt, hasznos ötle­tet, amelyek révén jobbá, hasznosabbá, s ha úgy tet­szik, emberközelivé válhat munkája. A választások után megala­kult egy bizottság — elnöke régi tanácstag, Halasi József- né, a Városgazdálkodási Vál­lat személyzeti előadója lett —, hogy a jelölő gyűléseken felvetett ügyeket számon tart­sa, intézésüket folyamato­san ellenőrizze. A bizottság első ülését július 14-én, hét­főn tartotta. Megállapították, hogy a legtöbb bejelentés a műszaki és a termelésellátás felügyeleti osztályhoz érkezett. Sőt, ezen az ülésen már nyugtázhatták a termelésellá­tás felügyeleti osztály intéz­kedését is. A jelölő gyűléseken sokan joggal kifogásolták a város zöldség- és gyümölcsellátásá­nak hiányosságait. Szóvá tették: gyakran nem kapni az üzletekben friss árut, mások azt kifo­gásolták, hogy Szentend­rén'a gyümölcs és a zöld­ség gyakran drágább, mint a fővárosban. Miután a termelésellátás­felügyeleti osztály meggyőző­dött a panaszok jogosságáról, július 3-ra meghívta a Pest megyei Zöldért, a NYÉK, a szentendrei áfész és az Óbu­da Tsz, valamint a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszer­gazdasági osztályának illeté­keseit. Mint kiderült, a város üzletekben ugyan nem bővel­kedik, de ha mindig lenne áru, ha kedvezőbben alakulna az üzletek nyitvatartási rend­je, a bolthálózat kielégíthetné a lakossági igényeket. Nos, ép­pen itt a baj. Mire a NYÉK teherautói átvergődnek a fő­városi csúcsforgalmon, addig bizony már 11—12 óra is van, holott a háziasszonyok reggel szeretnének friss zöldséget vá­sárolni. A Pest megyei Zöl­dért Vállalat kiküldöttje ígé­retet tett, mely szerint naponta kétszer szállíta­nak majd árut a városba. Az Óbuda Termelőszövetkezet pedig megnyitja új zöldséges­boltját is, s abban mindig friss árut fog tartani. A gondok egyike, hogy a Marx téri üzletnek nincs meg­felelő raktárhelyisége. Ezen természetesen csak a városi tanács segíthet. Megoldatlan még a Felszabadulás lakótele­pen a zöldség-gyümölcs bolt helyzete. A jelenlegi ugyanis kicsi, nem tudja ellátni a 760 lakásban élő, több mint két­ezer embert. Lényegesen na­gyobb üzlet kellene. A meghívott vállalatok se­gítőkészségükről tettek tanú- bizonyságot akkor, amikor kijelentették; engedélyezik boltjaiknak, hogy közvetlenül a termelőktől is vásárolhassa­nak friss árut. Természetesen az ellátási problémákat kép­telenség egyik napról a má­sikra közmegelégedésre meg­oldani. Ám folyamatos intéz­kedésekkel állandóan lehet ja­vítani. Most is ez történik. Hangverseny a díszteremben Az agyag zenéje Július 23-án, szerdán este 19 órai kezdettel, a városi tanács dísztermében, a szentendrei kamarazenekar közreműködé­sével először hangzik majd el Legyen nemzetiségi tájcentrum A dimabogdányi művelődé­si háznak két arca van. Az egyik: pezsgő élét, szép köz- művelődési eredmények, a nemzetiségi kultúra, a hagyo­mányok sikeres ápolása. Já­rás-, sőt megyeszerte elis­mert eredmények. A másik?... Hónaljig ned­ves. salétromverte falak, mál­ló vakolat, megroggyant, be­ázó tető, s a kémények is azon tűnődnek, ma vagy hol­nap omoljanak-e le. Érdekes, a járásban, de a megyében is vannak csodála­tosan megépített, felszerelt, minden szükséges adottság­gal, eszközzel ellátott műve­lődési házak — s panganak az ürességtől. És van ütött-ko- pott, málló vakolatú ház — egyik nívós rendezvény a má­sik után, mindig, telt házak­kal. : Békéscsaba, IV. országos 5 nemzetiségi úttörőfesztivál. A E dunabogdányi Sand—Männchen r bábegyüttest kérte fel a Ma* E gyarországi Németek Demok- g ratikus Szövetsége, hogy kép- 5 viseljék a magyarországi nem- E zetiségek, valamint a vendég 5 jugoszláv és görög együttesek i előtt Dunabogdányt. A felké- £ rés az év elején érkezett. Csörgő Józsefné óvónő, Ko- 5 váts Andrea német-ének sza- 5 kos pedagógus vezetésével, va- E lamint Csobánné Gelencsér II- 5 dikó művelődési ház igazgató I támogatásával rögvest megkez- : dődtek az előkészületek. JTer- E mészetesen nem a művelődési 5 házban, mert az olajkályhák E rosszak voltak. Csörgő József- 1 né otthon szabta, varrta a bá- S búk ruháit, készítette a dísz- = leteket, a karakterisztikus báb- S fejeket, Kováts Andrea ott- 5 hon fordította a Piroska és a | farkas, meg a Három kis ma- f lac történetét németre. A pró- £ bákat hol itt, hol ott tartották, E ahol éppen fűteni lehetett, £ ahol hely volt.. • A dimabogdányi művelődé­si ház utcai frontja 1802-ben épült. Masszív, boltíves épület. Ebben a részben zsúfolták össze az értékes német nem­zetiségi gyűjteményt. Az ut­cai épülethez az 50-es évek­ben két udvari részt ragasz­tottak. Az egyikben van a i,színházterem”, a zeneszóba s a művelődési ház sötét, ap­ró irodája. A másik szárny­ban kapott helyet, kis terüle­ten, a könyvtár, a klubszoba és a szolgálati lakás. Van még egy toldaléképület: a raktár; s az illemhely. Az udvar vé­gén. A klubhelyiségben a nedvesség miatt tönkremen­nek az asztalok, a székek. r Kedd esti beszélgetések .. • r? sikeres rendezvénye a műve- = lődési háznak. Fővárosi elő- £ adóművészek, a közönség pe- = dig Visegrádtól Szentendréig, | s a helybeliek... Az esték E híre már túljutott a járás ha­ji tárain, s itt látták vendégül E például október 6-án a hatvan = tagú Suhl megyei kórust, a = szereplők estélyi ruhában, s = szmoKingoan ... A toldaléképület végén szo- morkodó illemhely minden télen szétfagy. Nem fűthető... mellette a raktár, olajos hor­dók, s értékes, múzeumba va­ló tárgyak. Helyhiány miatt tárolják itt. s A művelődési ház most kö­ss tött szocialista szerződést a 5 Pest megyei Moziüzemi Válla- 5 lattal hogy a film eszközeivel E is elősegítse a közművelődést. = „Ovi-mozi”, „iskolamozi” és = „felnőtt mozi”. Megtervezett, s = kiszámított tematika szerint. = A filmek segítsék az óvodai, = az iskolai oktatást, valamint a | felnőttek látókörének szélesí- S tését, tudásuk gyarapítását. •. A ház falaiból lassan kiro­hadnak a csatlakozó aljaza­tok, az egész elektromos há­lózat elavult, talán életveszé­lyes is... • E Békéscsabán a bogdányi bá- | bosok méltán arattak sikert, E kiemelte a zsűri azt a nagy­íj szerűen megkomponált össz- E munkát, amit a gyerekek, s E vezetőik nyújtottak: bábelő- E adást mutattak be, utána át- E alakultak kamarakórussá — E bizonyítva, hogy a művelődés = komplex fogalom ... Legelőször talán az utcai homlokzatot kellene remdbe- hozni, Leverni a táskás va­kolatot ... egy tisztességes ka­pu ... na és a múzeum érté­kes tárgyainak, végre méltó otthont adni... a művelődési ház számára értékes hely sza­badulna fel... A dimabogdányi művelődé­si háznak két arca van. no­ha csak egynek kellene lenni. Erre utal két párthatározat is, Az MSZMP Pest megyei Bizottságáé: „.. . Mindazok az értékek, amelyek nemzetisé­geink kultúrájában rejlenek, össznépi kulturális értékünk szerves részét képezik. Ezért, a hagyományok, népszokások, népviseletek gyűjtése, átmen­tése az utókornak, ma köz­ponti feladat...” És az MSZMP Szentendre járási Bizottságáé: „...A né­met nemzetiségi néprajzi gyűjtemény állandó bemutató helye a dunabogdányi műve­lődési ház legyen. Ehhez a művelődési házat és parkját a nemzetiségi tájcentrum' funk­ciójából adódó művelődési feladatok ellátásához átalakí­tani és bővíteni szükséges...” Arányi-Ascher György zene­szerző Az agyag zenéje című szvitje. — Képzőművészeti alkotá­sok — mondta a szerző —so­ha nem ragadták meg jobban a lelkemet, mint Kovács Mar­git agyagba öntött reális ál­mai. Belső kényszernek en­gedve komponáltam meg a szobrai ihlette zongoraszvitet, s most az ebből készült zongo­ra-zenekari változatot. Nagyon boldog lennék, ha ez a kompizíció hozzájárulhat­na ahhoz, hogy Kovács Mar­git alkotásaira olyan tömegek figyelmét felhívná, akik kü­lönben nem találkoztak ezzel a kivételes tehetségű művész­szel. A szerző művét a városnak ajánlotta. A bizonyára felejt­hetetlen esten közreműködik Bánk Zsuzsa éi Horváth Győ­ző (hegedű), vezényel: Fenyő Gábor. Világtalálkozó Bulgáriában Visegrádiéi Albenáig Az idei kemping-világtalál­kozó. augusztus 1-től 9-ig a bolgár tengerparton, Albenl- ban lesz. A nemzetközi ven­dégsereg a találkozóra előké­szülő luxuskempingben lakik majd. A tervezett program- sorozat érdekessége, hogy nem Albenában, a hivatalos megnyitóval kezdődik, hanem Visegrádon, az1 edzőtáborozás­sal, amely július 25-től 27-ig tart majd. A vendégek a há­rom nap alatt Visegrádról Bu­dapestre, Esztergomba és a Balatonhoz kirándulnák, ese­tenként pedig folklórprogra­mokon vehetnek részt. Ezután Jugoszlávián keresztül men­nek tovább céljuk felé. Visegrád várja az autós ven­dégeket. ma volt, főleg gyomorfekélyes betegek utókezelését szolgálta. Ma a kórház a Fővárosi Ta­nács kezelésében van. Az in­tézmény Pest és Komárom megye határán, 31 hektáron terül el. 171 egészségügyi és kisegítő dolgozója 25Ü beteg, főleg belgyógyászati, rehabili­tációs gyógyításán fáradozik. Alapfeladatain túl, a kórház részt vállal a járás betegellá­tásában is. A gyógyintézmény sok gond­dal, nehézséggel küszködik. Ezekről Réti Ferencné, főnő­vér, a kórház pártalapszerve- zetének titkára tájékoztatott Az első és legnagyobb gond­ja a visegrádiaknak, hogy profiljuk nincs határozottan megfogalmazva, ez az anya­giakban okoz sokszor visszás helyzetet. Nem mindegy ugyan­is, hogy egy intézmény kór­ház vagy szanatórium. Ez je­len esetben még tisztázásra vár. A másik probléma az orvos és más szolgálati lakások hiá­nya, illetve a meglevők rossz állapota. Ez gyakran eredője a munkaerőgondoknak. Sok egészségügyi dolgozó ingázik a főváros és a kórház között Egy-két technikai újításra is óhatatlanul szükség volna már, például liftre. A kórház két­emeletes, s gyakran okoz ne­hézséget a fekvőbetegek szál­lítása. A kórház (szanatórium) fur­csa helyzetét ismerve, az MSZMP Szentendre járási Bi­zottságának végrehajtó bizott­sága foglalkozott a kérdéssel, s megállapította, hogy az in­tézmény kellő időben felis­merte a rehabilitáció fontos­ságát, s ezzel kapcsolatos teendőit igyekszik minél ma­gasabb szinten ellátni. Külön elismerően hangsúlyozták, hogy a dolgozók'a beteg em­ber teljes személyiségét figye­lembe véve, a rehabilitációit testi, pszichikai és (lehetőség szerint) szociális vonatkozás­ban is igyekeznek elősegíteni. A jó munka elismerése mel­lett, természetesen szóba ke­rültek a gondok is, amelyek­nek a megtárgyalása után a végrehajtó bizottság javasolta a Fővárosi Tanács egészség- ügyi osztályának, hogy szak­emberek bevonásával vizsgál­ják felül a kórház profiljával összefüggő értelmezésbeli prob­lémákat, majd a jóváhagyott szakmai tevékenységhez fo­lyamatosan biztosítsák a mű­ködési és költségvetési felté­teleket. Segítsék elő lakások­kal az orvosok, s az egészség- ügyi középkáderek letelepíté­sét, így enyhítve a kórház munkaerőgondjain. Közös kon­cepció kialakításával fokozni lehet az együttműködést, a kórház és a járás, illetve Szentendre között. Csövező munkanélküli Lebukott a Molnár Lajos (sem bejelen­tett lakással, sem személyi igazolvánnyal nem rendelke­Kempingezők Papszigeten Hét közben ugyan — a változó időjárás miatt — csak „fél ház” a szentendrei papszigeti kemping, de péntektől gazdája van minden talpalatnyi helynek. Képünkön holland turisták lakókocsija látható. gyűjtögető ző, büntetett előéletű) a fővá­rosban úgy tartotta el magát, hogy a szemétgyűjtő kukából kiszedte, s összegyűjtötte a visszaváltható üvegeket. Mi­kor érezte, hogy forró lett lá­ba alatt a talaj, hiszen a IX. kerületi kapitányság már fel­figyelt tevékenységére, akkor kapta magát' és kiutazott Szentendrére. A városban ter­mészetesen korábbi életmód­ját akarta folytatni. Lakása itt sem volt, s az éjszakákat a Duna partján, rossz idő ese­tén a HÉV-végállomás váró­termében töltötte. Itt bukott le, egy rendőri igazoltatás al­kalmával. • Molnár Lajost a szentendrei járásbíróság július 8-án meg­tartott tárgyalásán közveszé­lyes munkakerülés miatt, mini többszörös visszaesőt, héthó­napi szabadságvesztésre ítélte. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents