Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

Megérkezett er tánget vivő staféta Ma kezdődik az olimpia LeaayitS Brexsnyev iidvoziete Hetek óta tart a vissza­számlálás, a sportvilág várja olimpiát. Most viszont már elérkezett a rajt napja, pén­teken Moszkvába érkezett az olimpiai láng, hogy szómba, ton délután a megnyitó ün­nepség keretében kigyúljon a jelképes tűz, a béke tüze a Lenin-stadion hatalmas kan­deláberében is. L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke pénteken visszaérke­zett Moszkvába, hogy részt vegyen a moszkvai olimpiai játékok megnyitó ünnepsé­gén. Leonyid Brezsnyev üdvözlő üzenetet intézett az 1980-as moszkvai olimpiai játékok részvevőihez és vendégeihez. „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak, á szovjet népnek a ne­vében srivből üdvözlöm a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjait, a nemzetközi sportszö­vetségek és a nemzeti olim­piai bizottságok vezetőit, az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok valamennyi részvevő­jét és vendégét.” — Az olimpiai játékok — folytatódik a'i üdvözlet — a nemzetközi sportélet kiemel- , kedő eseménye, amely kifeje­zi a népek törekvését a bé­kére, az egyetértésre, a szépre. Az olimpiai játékok mindig is magukra vonták és to­vábbra is magukra vonják a földkerekségen élők milliói­nak feszült figyelmét. A Szovjetunióban a nemzet­közi olimpiai mozgalom őszin­te megbecsülésnek és szilárd támogatósak örvend. A test­kultúra és a sport országunk­ban mindig is nagy figyelemben és gondoskodásban részesült a kommunista párt, a szovjet állam, egész népünk részéről. Az 1980-as olimpia rendezé­sének megtisztelő jogát meg­kapván, a szovjet emberek mindent, megtettek azért, hogy a moszkvai olimpiai játékok hatalmas nemzetközi sportfó­rummá váljanak, s a legtelje­sebb mértékben megtestesít­sék a nemes olimpiai eszmé­ket, A játékok egész előkészí­tő munkája szigorúan az olimpiai mozgalom hagyomá­nyainak, az olimpiai alapok­mány szabályainak és elő­írásainak megfelelően . ment végbe, azoknak a biztosítékok­nak az alapján, amelyeket a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége a NOB-nak adott. Örömmel mondhatom, hogy — hála a dolgozók, a műsza­kiak és a népgazdaság külön­böző területein tevékenykedő szakértők önfeláldozó munká­jának — rövid idő alatt re­mek sportlétesítményeket és más olimpiai objektumokat si­került felépíteni, felújítani és kiváló technikával felszerelni, egyszóval megteremteni a XXII. olimpiai játékok magas sport-, szervezési és technikai színvonalú lebonyolításának feltételeit. A sokrétű előkészítő munka Sok si, jó eredményeket! A t ember élete perió- dikusan ismétlődő ciklusokból áll. Órák, napszakok, hetek, hónapok, évek. váltogatják egymást változatlan törvényszerű­ségek szerint; s mióta az emberiség közös akarattal elfogadta, hogy ezeknek a szavaknak változatlan je­lentésük v«n, megszabják életünk kereteit. A zaklatott huszadik szazad, tán éppen zakla­tottságára szolgáló gyógy- írKént, létrenozott egv úja ob ilyen fogalmat, amelyet azóta beiilesztettünK a mindennapok rendjébe. Negyévenaént történik va­lami, amire legtöbbször azt szokták mondani, hogy szimbóluma a népek be- kevágyának, a kontinen­sek testvériségének, ember es ember egyenlőségének. Ezt a fogalmat olimpiai eszmenek nevezik; amioen megtestesül: olimpiai moz­galomnak; amiben szabá­lyos, négyévenként bekö­vetkező periódusokban ki­teljesedik: olimpiai játé­koknak. Tudnivaló: a sport, mint az egyetemes emberi kul­túra szerves és elidegenít­hetetlen része, nem lehe­tett mentes a társadalmi, gazdasági és politikai ese­mények hatásaitól (az olimpiák története is ezt igazolja) mégis elmondhat­juk, hogy a sportvilág ké­nyes szuverenitására, s el­idegeníthetetlen jogának érzi, hogy békében létezzen és érvényesüljön, hiszen ez lényegéből következik. Í gy történt ez az idén, 1980-ban is, amikor az olimpiák történeté­ben első ízben szocialista országok fővárosa, Moszkva látja vendégül öt világrész legjobb sportolóit. Semmi­féle manipuláció nem tud­ta megtorpedózni a játéko­kat, amelyek mellett né­hány kivételtől eltekintve a tőkés világ olimpiai bizott­ságai, szakszövetségei és élversenyzői is kiálltak. Ha csupán annyit mondunk, hogy ez az olimpiai eszme győzelme, akkor voltakép­pen keveset mondunk; a haladó erők kerekedték fe­lül a reakció erőin. S mi, a hétköznapok em­berei, akik már megszok­tuk, hogy életünk vissza­visszatérő ciklusokból áll, s ezek közül nem hiányoz­hat a négyévenként meg­rendezett olimpia sem, meg­annyi látványosságával és olykor — valljuk be — szívszorongató izgalmával, jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy ezúttal sem sikerült megakasztani a világ kere­két. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: örülünk, hogy megmaradt az örömünk; hogy a következő két hét­ben ismét ott izgulhatunk a képernyő előtt, hogy reg­gelenként várakozóan la­pozhatjuk fel a lapok sport­rovatát, hogy szurkolha­tunk a magyar olimpiai együttesnek, hogy felajzva latolgathatjuk az esélyeket, hogy felszabadultan örül­hetünk egy-egy győzelem­nek. Mert hiszen nem kell ízig-vérig sportembernek sem lenni ahhoz, hogy ün­nepnek tekintsük ezt a négyévenként bekövetke­ző eseményt; aligha hihe­tő, hogy él olyan ember e hazában, akinek az évek során egyszer sem dobbant volna meg a szíve, amikor meghallotta, hogy — mond­juk — Papp Laci, Balczó, Földi Imre, vagy Németh Miklós áll a dobogó legfel­ső fokán ... M oszkva minden szem­pontból felkészülten várta a világ sporto­lóit. Mi pedig — kis töre­déke a sok-sok milliós né­ző- és szurkolóseregnek — ezúttal is azt várjuk, hogy színvonalas versenyek, ne­mes vetélkedők, emlékeze­tes sportviadalok tanúi le­hessünk, amelyek elősegí­tik az országok és népek kölcsönös megértését, erő­sítik a béke gondolatát. Köszönjük a XXII. nyá­ri olimpiai játékokat, és sok sikert, eredményes ver­senyzést kívánunk a ma­gyar olimpiai csapatnak! Gömöry Albert folyamán a 80-as moszkvai olimpia szervező bizottsága aktív és gyümölcsöző együtt­működést valósított meg a NOB-bal, a nemzetközi sport- szövetségekkel, a nemzeti olim­piai bizottságokkal a világ sok országának üzleti köreivel és tömegtájékoztatási szerveivel. Ez hozzájárult a nemzetközi sport-, gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok to­vábbi fejlődéséhez. Azt szeretnénk, ha a külön­böző országok sportolóinak ta­lálkozóit mindig áthatnák a barátság és a kölcsönös meg­értés eszméi, amelyek az olimpiai mozgalmat vezérlik. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy valamennyi kontinens országainak többségéből ösz- szegyűltek a sportolók Moszk­vában az olimpiai zászlók alatt. Ez ismételten bizonyít­ja, hogy legyőzhetetlen a né­pek kapcsolattartási és együtt­működési eltökéltsége, ame­lyet sok évszázados tapaszta­lat és hagyomány pecsétel meg. Végezetül Leonyid Brezsr nyev a XXII. olimpiai játékok — e jelentős sportünnep — valamennyi résztvevőjének szívből jó sporteredményeket, örömteli és kellemes tartózko­dást kívánt az olimpiai Moszk­vában. A Szovjetunió kormánya pénteken este a Kreml kong­resszusi palotájában fogadást adott a XXII, olimpiai játé­kok 'megnyitása alkalmából. A fogadáson megjelentek a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság tagjai, a nemzetközi sport- szövetségek elnökei és főtit­kárai, az 1980. évi olimpia szervező bizottságának tagjai, a nemzeti olimpiai bizottsá­gok vezetői, az 1984. évi téli és nyári olimpia szervező bi­zottságainak képviselői, a sportmozgalom más képviselői, számos, a moszkvai olimpián résztvevő sportoló, a szovjet társadalom képviselői. A fogadáson Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke mondott beszédet. „Nagy eseményt várunk, a XXII. olimpia megnyitását — mondotta beszédében. — Minden készen áll erre s mi szívből köszöntjük önöket. Alekszej Koszigin a moszk­vai olimpiai játékok sikerére, a becsületes, egyenjogú és baráti versengés részvevőinek sikerére emelte poharát, mind­azoknak egészségére, akik munkájukat, lelkesedésüket a nemzetköri olimpiai mozga­lom nemes ügyének szentelik. Éltette a békét s a világ min­den népének barátságát. PEST MEGYEK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA xxiv. évfolyam, 168. szAm Ára 1.20 forint mo. JÚLIUS 19., szombat Káfyhaaikafrész exporfra Kifizetődő vállalkozások A tizenötmillió forintos üz­let, vallják be, nem sokat je­lent egy százmilliókkal szám­láló gazdaság számára. De ko­moly vállalkozás azoknak a kis, vagy legalábbis a több ezer hektáros szövetkezetek­nél kisebb tsz-eknek, ahol akár az összes árbevétel jelentős részét teszi ki ez az összeg. Nem ritkaság ezekben a gaz­daságokban, hogy mennek az üzlet után, azaz keresik azo­kat a lehetőségeket, amelyek révén akárcsak néhány mil­lióval is, de gyarapíthatják a közös vagyont. Ilyen példák után kutattunk a kosdi Lenin és a vasadi Kossuth szakszö­vetkezetben. A kosdi gazdaság váci la­katosrészlegében a Technoim- pex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével osztrák megren­delésre hordozható cserép­kályhákhoz készítenek külön­böző alkatrészeket. Eddig a szigorú tény. S ami mögötte van? A vállalkozó kedv ter­mészetesen önmagában nem elég. Posta Péter elnökhelyettes a továbbiakról is beszámol: — A külkereskedelmi vállalattal meglevő jó kapcsolat nyomán született az üzlet. A Techno- impex gyártót keresett, s mi úgy döntöttünk, megpróbál­juk. A döntést követően fSVály' novemberben megkezdődtek a tárgyalások, elkészültek a mintadarabok, az osztrák megrendelő elégedett volt a kosdiak produktumával, meg­született a szerződés 3500 da­rab alkatrész előállításáról. A dolog azért nem volt olyan egyszerű. A lakatosüzem meg­levő gépeit fel kellett újítani, hogy alkalmassá váljanak a hibátlan minőségi munkát kö­vetelő exportáru gyártására. A gépek mellé természetesen munkáskezekre is szükség volt, olyan szakmunkásokra, akik nemcsak a mennyiségre,' hanem a minőségre is foko­zott figyelmet fordítanak. Vé­gül is minden összejött, s megkezdhették a gyártást. Az idén mintegy 14—15 mil­lió forint értékű alkatrészt — fémvázakat, lábakat — állíta- I nak elő. Ez ideig 365 készült el a megrendelésből. S a jö­vő? — Az is reménykeltő — nyugtat meg az elnökhelyet­tes. Megvan rá a lehetőség, hogy 40—50 millió forintra is megnöveljük a termelést. Ha az osztrák megbízó által tá­masztott minőségi követel­ményeknek megfelelnek gyárt­mányaink, nem teljesíthetet­len a terv. Vasadon, a Kossuth Szak- szövetkezet csomagolóüzemé­ben a 25-r-30 nő egy ideig a T3ZKER megbízásából borsót, mákot rakott ízléses dobozok­ba, tasakokba. A hántológé­peken hegynyi köles zúdult át, s került a szorgalmas asz- szonykezek alá. Aztán, ami­kor jött a javaslat, a megren­delés, hogy a Monori Állami Gazdaságnak kukoricalisztet kellene csomagolni, nem oko­zott különösebb gondot a ki­vitelezés. Prónai Zoltán főmezőgaz­dász elmondta, hogy a csoma­golóüzem mintegy 15 milliós árbevétellel gazdagítja a szö­vetkezetét, s ez összes árbevé­telük egynegyede. Kifizetődő ötletnek bizonyult tehát, hogy a zömében kézi munkát igénylő, kismértékben gépesí­tett üzem kínálta lehetősége­ket még jobban kihasználják, G. M. Fiatalok a lakóterületen Tárgyalta a KISZ Pest megyei Bizottsága Az ifjúságmozgalmi munka talán legsokszínűbb lehetősé­gei, egyben legnehezebb fel­adatai azoknak az alapszerve­zeteknek-jutnak, amelyek nem az intézményekben, , üzemek­ben, szövetkezetekben tevé­kenykednek, hanem a megye településein. Hogy ez így van, azt bizonyította a KISZ Pest megyéi Bizottságának tegnapi ülése, amelyen dr. Husti Ist­ván, a bizottság első titkára elnökölt, s amelyen Gáspár András, a budai járási és Strochmayer Mária, a rácke­vei járási bizottság titkára számolt be a témáról. Sorolhatnánk a sajátosságo­kat, amelyek a két járás la­kóterületi KlSZ-alaoszerveze- teinek munkáját jellemzik, ér­dekesebb azonban, ami közös: mindkét járásban egyre nagyobb figyelem övezi ezeknek az alapszerve­zeteknek a tevékenységét — a budai járásában gyarapszik is tagjaik száma —, noha az ösz- szes KISZ-tagnak csupán egy tizede tartozik e közösséghez. Mi hát a figyelem oka? Hadd illusztráljuk egy-egy példával: a budai járásban az elmúlt öt esztendőben száznegyvenmilliós éríá­Mafomhan ax ehő húxa Acélosak, tőitek lőttek a szemek Tegnap délelőtt begördült a Ferencvárosi Malomba az el­ső, búzával rakott tehergép­kocsi. A kiskunlacházi Kiskun Tsz búzája a gyors ellenőrzé­sek szerint kitűnő, 80-as hek­toliteres súlyú. Ez egyebek között azt is jelenti, nagyobb mennyiségű lisztet lehet kiőrölni az ' acé­los szemekből, és magas a sikértartalom is. Általában el­mondható, hogy nemcsak gaz­dag termésre számíthatunk, de a minőség tekintetében sem lesz okunk panaszra. Mint a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazga­tójától, Boros Andrástól meg­tudtuk, 1980-ban lényegesen nagyobb mennyiségű gabonát vásárolnak fel, mint egy év­vel korábban. A Ferencvárosi Malom egyébként naponta 100 vagon gabonát képes fogadni. és 28 vagon kenyérnek valót őröl­nek, lisztté a hatalmas henge­rek. Egyelőre — a liszt, il­letve a kenyér állandó minő­ket tett ki a társadalmi munka, amelynek zöme a települések fejlődését szolgálta, s nem kis részük volt ebben a falvakban lakó fiataloknak. Akárcsak a közéleti feladatokban, hiszen sok fiatal lett a járásában ta­nácstag, vett részt a társadal­mi bizottságok, az önkéntes rendőrök, vagy a gyermek- és ifjúságvédelem munkájában. A ráckevei járásban jellem­ző, hogy a lakóterületi alap­szervezetek tagsága — KISZ- es léptékkel mérve is — az úttörőmozgalomban tevékeny­kedő ifivezetőkből, s a terü­let életének egy-egy vonatko­zása iránt nagyobb érdeklő­dést mutató diákokból, ifjú­munkásokból, értelmiségiek­ből áll elsősorban. Ugyancsak közös a két já­rásban: gondot okoz az új la­kótelepek sok tájról érkezett s egymást is alig-alig isrperő ifjú családjainak bevonása a he’.yi tennivalókba, néhol még a tartalmas kapcsolat is hiány­zik a községi társadalmi szer­vekkel. Pedig — s talán ez volt e témában a KISZ Pest megyei Bizottságának leglé­nyegesebb megállapítása — a község, nagyközség életét szív­ügyének tekintő . fiataloknak csak széles körű társadalmi se­gítséggel lehet méltó feladatokat adni, hogy ne csupán jelen legye­nek, hanem tudatosan is részt vállaljanak otthonuk é’étéből. V. G. P. ; ó, Vk'yi ;' ' mm Megérkezik az első búzaszállítmány a Ferencvárosi malomba ségének biztosítása érdekében — az újat keverik az óbúzá­val. A vállalat a lehetőségek­hez képest igyekezett jól fel­készülni a termés fogadására. A csütörtöki záporok, esők után pénteken újra megindul­hattak a kombájnok, a gabona­földeken. A kapott informá­ciók szerint a ceglédi, a da- basi, a monori és a ráckevei járás gazdaságaiban aratták tegnap a búzát. V. B. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a nicaraguai for­radalom győzelmének első év­fordulója alkalmából távirat­ban fejezte ki jókívánságait a Nicaraguai Köztársaság Nemzeti Újjáépítési Kormány­zó Tanácsának. Maurice Papon francia költ­ségvetési miniszter, aki hiva­talos meghívásra Magyaror­szágon tartózkodik, vendég­látójával, Hetényi ‘István pénzügyminiszterrel áttekin­tette a két ország gazdasági és pénzügyi kapcsolatait, A francia költségvetési mi­nisztert fogadta Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese. A találkozón jelen volt Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete és Hetényi István. Maurice Papon a Külkeres­kedelmi Minisztériumban meg­beszélést folytatott Szalai Béla államtitkárral Is.

Next

/
Thumbnails
Contents