Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései # Mikor érvényes az ingat­lan-adásvételi szerződés? Az ingyenes jogi tanács­adáskor — amelyet szerdán szokott tartani szerkesztősé­günk —, több ízben felkeres­tek már bennünket, ingatlan adásvételével kapcsolatos kér­désekben. Sokszor bemutattak már elsárgult megállapodást, amelyben megnevezik az in­gatlant, és annak ellenértékét, amelyet a vevő rendszerint ezen írás ellenében még akkor kifizetett. Ezután a vevő bir­tokba lép, dolgozik, műveli az ingatlant. Évek múltán — rendszerint akkor, amikor az eladó meghal —, esőstől elő­jönnek a problémák. A vevők sokszor csak az eladóval való megegyezést tartják fontosnak, az állammal szembeni kötele­zettségüket azonban sok eset­ben elfelejtik. Az illeték kifi­zetésére már vagy nem jut pénzük, vagy úgy gondolják, azzal ráérnek. Pedig nemcsak az állam károsodik ezzel, ha­nem jómaguk is, a vevők. Állampolgári fegyelem Legutóbb egy olvasónk több mint 10 évvel ezelőtti elsár­gult füzetlapot tartogatott a kezében, amelyen egy olyan szántó ingatlanról szóló meg­állapodás szerepelt, amely nyilvántartásbelileg nem is volt az ő nevén, de még annak a nevén sem, akitől megvette. Ez egyrészt az állampolgári fegyelem megsértése. Másrészt tudnunk kell, hogy az állam­nak és az egyénnek egyfor­mán érdeke: a földnyilvántar­tás fedje a való tényeket. Nem csoda, hogy az ingatlan-nyil­vántartási hatóságok komoly gonddal küszködnek. Meg ak­kor sem jelentkeznek az úgy­nevezett igazi földtulajdono­sok, amikor nevükre kiküldik az értesítést arról, hogy ezen és ezen a helyen, ennyi és ennyi föld, illetve ingatlan van a nevükön. Kérik a hatóságok, ha ez nem fedi a tényleges állapotot, akkor közöljék a valóságot. Ismét csak az ál­lampolgári fegyelem hiánya, hogy sokan nem is válaszol­nak az ingatlan-nyilvántartó felhívásaira. Ennek az lesz a következménye, hogy az ingat­lan-nyilvántartásba helytelen adatok kerülnek. Ugyanaz az állampolgár pedig, amikor már valami anyagi hátrányt szen­ved emiatt, panaszkodik, szalad fűhöz-fához, szidja a Hatóságo­kat, holott elsősorban csak ön­magának tehetne szemrehá­nyást. Rendszerint ugyanis a tényleges birtokoson kívül tu­lajdonos is van, aki jogait kí­vánja érvényesíteni. Hiába lo­bogtatják ilyenkor a több éve, sőt évtizede készült — illeték- kiszabásra be nem mutatott és telekkönyvileg be nem -egvzett ingatlanra vonatkozó — meg­állapodást. Az elhunyt eladó örökösei esetleg mit sem tud­tak arról, hogy az örökhagyó még életében eladta a hagya­ték tárgyát. A szerződés tartalma A gondok csak tovább gyű­rűznek. Az örökös és a vevő is azt hiszi, hogy jogait meg­sértették, államigazgatási, bí­rósági úton keresnek jogse­gélyt. Ez hosszadalmas, költ­séges — különösen az állam számára —, és nem is mindig eredményes. Meg lehet előzni azonban ezeket a problémákat mégpedig úgy, hogy szabályo­san kell megkötni az ingatlan­átruházási szerződéseket. A Polgári Törvénykönyv az MOZIMŰSOR JÜLIUS 3-TÖL 9-IG ABONY 3— 4: Felderítek akcióban 5—6: Futárszolgálat 7—8: Gábor diák BUDAKESZI, Kertmozi 4t-61 Won Ton Ton Hollywood megmentője 7—8: Sebességláz BUDAÖRS 4— 6: Az anya, a lány és a szerető* 7—9: Good bye és ámen* CEGLÉD, Szabadság 3—6: Halálos tévedés (du.) Félelem a város felett** (este) 7—9: Két pont között a legrövidebb a görbe (du.) A keselyű három napja** (este) CEGLÉD. Mese 3—9: A kis Fülöp CEGLÉD. Művész 3—9: Rokonok DABAS 3—4: Akiket forró szenvedély hevít** 5— 6: A nagy balhé 7—8: Háztűznéző OUNAHARAS7TI 3—6: Egy másik férfi és egy másik nő I—n. 7—8: Előttem az élet* DUNAKESZI, Vörös Csillag 3—6: Csendestárs** 5—6: Utazás a világ végére (du.) 7—8: A kétéltű ember DUNAKESZI József Attila 3: Piedone Afrikában 6: Utazás a világ végére (du.) Csendestárs** (este) 7: A kétéltű ember 9: Száguldás gyilkosságokkal* ÉRD 3—4: Előttem az élet* 6: Fény a redőny mögött 7—8: A leprás nő FŰT 3-4: Liliomfl 5—6: Megközelítések* 7—8: Csendestárs** GODÖILÖ 3—6: A bumfordi (du.) Világvége közös ágyunkban (este) 7—9: Karate (du.) Gyilkosság az Orient expresszen* (este) GYAl 3—4: lidércnyomás* 5—6: Földi űrutazás 7—8: Tecumseh LEÁNYFALU. Kertmozi 3— 4: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* 5—6: A vasálarcos férfi 7—8: Asszony férj nélkül* MONOR 4— 9: Apokalipszis, most I—II.** 5— 8: Felderítők akcióban (du.) MONOR, Kertmozi 3—4: Pillangó I—II. 5—6: Piedone Afrikában 7—9: Hyppolit, a lakáj NAGYKATA 3—6: A nagy álom** 6: Légy jó mindhalálig 7—8: Orvosság a félelem ellen NAGYKŐRÖS, Arany János 3—6: Karate (du.) Nyomorultak I—II. (este) 7—9: Halálos tévedés PILISVOROSVAR 3—4: Az ötös számú vágóhíd** 5—6: Karrier 7—8: De hová tűnt a 7. század? POMÁZ 3—4: Férfiak póráz nélkül** 5—6: Hyppolit, a lakáj 7—8: Egy másik férfi és egy másik nő I—n. RÁCKEVE 3—4: Hazatérés** 5—6: A nagy Caruso 7—8: Halálgyár az őserdőben I—II. SZIGETSZENTMIKLÓS 3—4: A törökfejes kopja (du.) Szerelmi vallomás I—II. (este) 5—6: Nem fáj a feje a harkálynak (du.) Hazatérés** (este) 7—8: A varázsló (du.) Majd holnap* (este) SZENTENDRE 3—6: Az ötös számú vágóhíd** (este) 3—4: Az öt gida és a farkas (du.) 7—9: A bumfordi (du.) A7 anya, a lány és a szerető* (este) TAPIÓSZELE 3—4: Bankrablás 5—6: Gyere, igazodj el 7—8: A nagy álom** VÁC, Kultúr 3— 6: Kicsi a kocsi, de erős 7—9: Nem fáj a feje a harkálynak (du.) Világ vége közös ágyunkban* (este) VÁC, Művelődési Központ 4: Az erőd** 7: Buffalo Bill és az indiánok* VFCSÉS, Kertmozi 4— 6: Kínai negyed* 7—9: Detektív két tűz között* VECSÉS, Nemzeti 4— 5: Good bye és ámen* 5— 6: Aranyfej (du.) 7—9: Blöff 7—8: Az öt gida és a farkas (du.) • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, •• Csak 16 éven felülieknek. •••Csak 18 éven felülieknek. ingatlan adásvételének érvé­nyességét. a szerződés írásba foglalásához köti, de nem ren­delkezik arról, hogy a szerző­dést milyen tartalommal kell írásba foglalni. A törvény- könyv egy másik helyen utal arra, hogy okirat kényszer esetén a szerződés lényeges tartalmának írásba foglalását teszi kötelezővé. Az adásvételi szerződés lényeges tartalma viszont nem egyéb, mint a do­log tulajdoni jogának vételár fejében való átruházása. E törvényes rendelkezésekből következik — mondja a Leg­felsőbb Bíróság elvi döntése —, hogy az ingatlanra vonat­kozó adásvételi szerződés ér­vényességének elengedhetetlen kelléke: az írásbeli szerződés tartalmazza a feleknek, a vétel tárgyának, a vételárnak a megjelölését, valamint annak kifejezését, hogy adásvétel történt Nem érdemes spekulálni Gyakran megtörténik, hogy az ingatlan adásvételére vo­natkozó szerződésben a felek a közöttük létrejött megálla­podás valódi tartalmától elté­rően tüntetik fel az eladott ingatlan vételárát, rendszerint alacsonyabbnak tüntetik fel azt, a vagyonátruházási ille­ték csökkentése céljából. Ha megállapítást nyer, hogy ille- tékröviditési céllal írtak be kevesebb vételárat az adásvé­teli szerződésbe, a hatóság az ügyészt is értesíti, és a vevő ,a teljes vételárért tartozik helytállni, azért az összegért is, amit eltitkoltak. Az eltit­kolt vételárrész tekintetében az állam javára való ma­rasztalásra is sor kerülhet. Te­hát nem jut el a pénz az el­adóhoz. Nem érdeke az-eladó­nak ezek szerint, hogy keve­sebb összeget írjon be a sze.- ződésbe. mint a ténylegesen megállapított ár. Azért sem érdeke, mert az állam is fel­léphet elővásárlási jogával, és megveheti a szerződésben ki­kötött forgalmi értéknél ala­csonyabb áron az ingatlant. Nem érdemes spekulálni. II- letékrövidítés esetén mind az eladó, mind a vevő ráfizethet a csalásra­A meglepetés megelőzése Amikor pedig az adásvételi szerződést illetékkiszabásra bemutatták, következnie kell az ingatlan-nyilvántartásba történő bevezettetésnek is, ezért nélkülözhetetlen az adás­vételi szerződésben — de ezt adhatják később is egy külön okiratban —, az úgynevezett telekkönyvi (ingatlan-nyilván­tartási) bejegyzésre alkalmas nyilatkozat az eladó részéről. Ha a törvényben előírt felté­teleknek mindezek megfelel­nek. nem érheti meglepetés a későbbiek során a vevőt. Dr. M. J. A hűtlen asszony pere A házaspárnak' három gyere­ke született. Együttélésük mégsem lett tartós, mert az asszony beleszeretett férje fi­vérébe, elvált, hozzáment só­gorához és újabb két gyerme­ke született. A házasságból származott egyik kisfiú, ki­sebb megszakításokkal, csecse­mő korától kezdve apjánál élt, aki szülei segítségével gondoz­ta. Ezt a gyermeket a válóper­ben a bíróság az anyánál he­lyezte el. Ennek ellenére a kisfiú továbbra is apjánál ma­radt. S az elhelyezésére vo­natkozó bírósági döntés meg­változtatásáért az apa volt fe­lesége ellen pert indított. A keresetnek a járásbíróság helyt adott. Ezt azzal indokol­ta, hogy az anyának öt gyer­mek gondozását kellene ellát­nia, ami a nagy megterhelésre tekintettel maradéktalanul nem várható el tőle. Egyéb­ként is a most már hatéves gyerek az apai környezetet szokta meg, az új helyzetbe való beilleszkedése nehézkes volna, tehát érdeke is azt szolgálja, hogy apjánál ma­radjon. A megyei bíróság ezt a döntést megváltoztatta és a gyermeket az anyánál helyez­te el. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyez­te és a járásbíróság ítéletét hagyta helyben. A határozat indoklása sze­rint a gyermekelhelyezés meg­változtatása iránt indult per­ben a bíróságnak minden eset­ben gondosan vizsgálnia kell a gyermek érdekét, és dönté­sénél ezt kell fő szempontnak tekintenie. A körülményekben történt változás megítélésénél súlya van annak, hogy a gyér. mek tartása, élelmezése, ru­házata, kulturális igényeinek kielégítése, betegsége esetén ápolása és gyógyítása melyik szülőnél kedvezőbb. Ezeken túlmenően az állandóságra is meszemenően törekedni kell, mert o környezetváltozás a gyermek érzelmi életében csak ritkán nem okoz válságot. Vizsgálná kell még a szülők életmódját, a családi életben, a munkahelyen és az élet egyéb területein tanúsított magatar­tásukat. Tisztázni kell még a szülőknek a házasélet felbom­lásáért való felelősségét is. A gyermek érdekét szolgáló dön­tés meghozatala csak mind­ezek együttes értékelése után történhet. Ebben az esetben — hang­zik tovább a határozat — a gyermek kisebb megszakítá­soktól eltekintve, csecsemő ko­rától kezdve az apa, illetve az apai nagyszülők környezetében és gondozásában élt, ezt a helyzetet megszokta, és ha a. anya környezetébe kerülne, az általános élettapasztalat sze­rint, ez érzelmi életében fel­tétlenül válságot okozna. A házasság megromlásáért az anyának a sógorával létesített viszonya, majd egybekelése a házassági hűség megszegésén túlmenően, o rokoni kapcso­lat társadalmi szabályait is sértő, a társadalom értékítéle­tébe ütköző magatartása foly­tán az asszony felelős. Ilyen körülmények között nem le­het döntő súlya annak, hogy a gyermek elhelyezése az anyánál is megfelelő volna, és kellő gondossággal tudná el­látni. Az újítási díjról Egy vállalat ellen indult perben a bíróságnak azt kel­lett eldöntenie, hogy két újí­tónak mennyi díjazás jár. Végső fokon az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Az újítási díj alapja a hasznosítás első évében kelet­kezett eredmény. Ez ebben az esetben kétmillió-hétszázezer forintot tesz ki. Pénzben mér­hető haszonnál az újítási díj legkisebb mértéke általában az első év alatt elért ered­ménynek két, beruházásnál egy százaléka. A beszerzett műszaki szakértői vélemény szerint az újítók egyszerű feladatot oldottak meg. Az újítás műszaki-szellemi szín­vonala — más hasonló termé- szetűekhez viszonyítva — az átlagost nem éri el. Figye­lembe kellett venni azonban, hogy a vállalat egyik mun­kájának határidőre történő befejezését elősegítette, továb­bá, hogy az újítók nemcsak a javaslatuktól megkívánható minimális megoldást adták meg, hanem annak műszaki kivitelezését is biztosították. Viszont túlzott az a kérelmük, hogy az újítási díjat a bíró­ság hat százalékban szabja meg. A javaslat színvonala 3 százaléknál nagyobb díjkulcs. megállapítását nem teszi lehe­tővé. A háztáji földről Egy idős ember, aki húsz évig az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja volt, néhány évvel ezelőtt háztáji földjét fölajánlotta az állam­nak, amely elfogadta és az ingatlan a községi tanács, il­letve a helybeli tsz birtokába került. Az illető nemrég a tsz ellen háztáji terményjuttatá­sért pert indított. Ebben kér­te, hogy a szövetkezet a ko­rábbi évekre visszamenően és ezután minden évben adja ki neki a volt háztáji föld átlag­termését vagy annak pénzbeli ellenértékét. Az alsófokú bí­róságok ellentétes ítéletei el­Tíz nap rendeletéiből A tudományos továbbkép­zési ösztöndíj létesítéséről 1014/1980. szám alatt minisz­tertanácsi határozat jelent meg a Magyar Közlöny 39. számában. Az építési szakértők név­jegyzékének közzétételéről, az Építésügyi Értesítő 18. száma ad tájékoztatást. Tartalmazza a 24/1980. ÉVM. számú közle­ményt. Az energiagazdálkodási bír­ságról 22/1980. (VI. 20.) MT. szám alatt rendelet jelent meg. (Magyar Közlöny, 42. szám). A végrehajtási rendelkezést ugyanitt tartalmazza a nehéz­ipari miniszter 8/1980. (VI. 20.) NIM. számú rendelete. A növény- és állatfajták ál­lami minősítéséről a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter 15/1980. (VI. 20.) MÉM. szám alatt adott ki rendeletet. (Magyar Közlöny 42. sz.). A belkereskedelemben fog­lalkoztatott dolgozók műszak- pótlékáról szóló 14 1978. (VII. 7.) Bk. M. számú rendelet módosításáról a 9/1980. (VI. 24.) Bk. M. rendelet rendelke­zik. Magyar Közlöny 43. szám). A kulturális vállalatok ma­gasabb vezető állású dolgozói­nak anyagi érdekeltségi rend­szeréről kiadott 9/1980. (VI. 24.) KM. sz. rendelete is ugyanitt jelent meg. len emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság a ke­resetet elutasította. A határozat indokolása sze­rint, ha a tag a tulajdonában levő háztáji földet elidegeníti, pótlására a termelőszövetke­zettől újat nem kaphat. A tsz a közös földből tagjainak ház­táji gazdálkodásra földet kö­teles biztosítani, vagy pedig megfelelő mennyiségű ter­mést. De csak abban az eset­ben, ha a tag a szövetkezet által meghatározott munka- mennyiséget teljesítette. — A tsz-tag, ha a nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant, tekintet nélkül arra, részesül-e nyugellátás­ban vagy sem, a közös mun­kában nem köteles részt ven­ni — hangzik tovább a hatá­rozat. — Az öreg, rokkant vagy munkaképtelen tagot azonban a háztáji föld hasz­nálatának joga csak akkor il­leti meg, ha a szövetkezeti kö­zös földeken korábban a tsz által meghatározott munka- mennyiséget teljesítette. Eb­ben az esetben megállapítha­tó, hogy a felperes a munka- képtelenségét megállapító ha­tározat előtti években csak alig vett részt a közös mun­kában, mert az utóbbi három évben tíz-tizenhat napot dol­gozott. Minthogy tehát a ház­táji föld használatára való jogosultsághoz szükséges mun­kamennyiséget nem teljesí­tette, keresetét el kellett uta­sítani. Egy autóstragédia tanulsága Nem kapcsolták be a biztonsági övét Volt egyszer egy heveder... Dél-ausztrál autósok csatol­ták be először a 70-es évek elején. Victoria volt a szövet­ségi állam neve, ahol a biz­tonsági övét a kezdet kezde­tén bevezették. Azóta a heve­der történetében újabb győ­zelmek következtek: az ötö­dik kontinens példáját több nyugat-európai állam követte, s épp tegnap (július 1-én) múlt 3 esztendeje, hogy az öv használata Magyarországon is kötelezővé tétetett. Beváltotta-e a reményeket? — Különösebb hazai adatok erről nem állnak rendelke­zésünkre, de olykor még ma is történik egy-egy szomorú baleset, amely többet mond egy száraz statisztikai elem­zésnél ... Cél: Aranyhomok Egy Masda típusu svájci rendszámú gépkocsi robogott 1980. február 17-e éjszakáján a 441-es úton dél felé. A vo­lánnál B. Károly 25 éves ju­goszláv vendégmunkás, a lo- carnói repülőtér csaposa ült, jobbján menyasszonyával, a nagykőrösi F. Judittal, míg a „második sorban” a navigá­ciós feladatokra vállalkozó C. Zoltán foglalt helyet. A kis társaság a nagykőrösi Kala­máris étteremből indult el az éjféli zárórát követően, s az új úticél a kecskeméti Arany­homok bár volt. Robog a Masda Alig pár kilométer után hirtelen megeredt a havas eső, s a lucsok nyálkássá csúszóssá tette az aszfaltot. B. Károly, aki a késő délutáni óráktól három üveg sört és egy kupi­ca rumot fogyasztott, nyu­godt tempóban vezetett. A vá­rosból kilépve a kilométer- óra 70 kilométeres sebességet mutatott. A Masda, amelybe be volt szerelve a biztonsági öv, de azt nem használták, néhány percig magányosan futott az üres országúton, majd fokozatosan megközelí­tett egy másik személygépko­csit ... Centrifugális erő Mintegy 30—40 méter lehe­tett a két autó közötti távol­ság, amikor egy enyhe ka­nyarban az első jármű kissé megfarolt, mire a vezető fé­kezett. B. Károly, akinek jo­gosítványa mindössze kéthó­napos volt, s ilyen síkos út­testen még nem is vezetett, ezt látva megijedt, reflexsze- rűen balra rántotta a kor­mányt, majd szintén fékezni próbált, de az autó nem en­gedelmeskedett ... Végül egy sikoltás hasított az éjszakába, s a következő pillanatban 60 méterre a kanyartól, lényegé­ben féknyom hátrahagyása nélkül, a Masda egy vastag törzsű fának ütközött. A ha­talmas csattanás után a gép­kocsi megpördült és 13 méte­res farolást követően megállt az úttesten. A nagy erejű üt­közés következtében a jobb oldali első ajtó kinyílt és a centrifugális erő F. Juditot, majd B. Károlyt is kirepítette. A szerencsétlen lányt kopo- nyatöréses agysérüléssel szál­lították kórházba, ahol más­nap életét vesztette. A bon­coló orvos megállapította, hogy méhében egy 4—5 hóna­pos magzat volt, vele együtt meghalt. A közlekedési szak­értő szerint a biztonsági öv bekapcsolásának elmulasztásé nem kizárható módon hozzá járult a halálos eredmény b- következéséhez. Húsz hónapi börtön A Pestvidéki Járásbírósá gon dr. Ács András tanácsi halált okozó ittas járműveze­tés bűntettéért — nem jog­erősen — 1 év, 8 hónapi bör­tönre ítélte a baleset során lábtörést szenvedett B. Ká­rolyt, továbbá 3 évre eltiltót ta Magyarország területén a járművezetéstől. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott őszinte beismerő vallomását és azt, hogv menyasszonyát vesztet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents