Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-16 / 165. szám
1980. JÚLIUS 16., SZERDA S' w x/ímtw 5 Kihívás az alkoholizmus ellen Egy stafisziikai adaf nyomában Településünk négy vendéglátóipari egysége, továbbá a két élelmiszerbolt összesen átlagosan havi 1 100 000 forint értékű szeszes italt forgalmaz. Ha a lakosság számát csökkentjük a tizennyolc éven aluliakkal, az egy főre jutó havi szeszfogyasztás 458 forint. Ez bizony tekintélyes szám! — olvasom egy 1980. áprilisában készült jelentésben, s e tekintélyes summa nyomába szegődve, érkeztem Nagykovácsiba. Dr. Kertai Tamás tanácselnök, mintegy mottóként, idézettel kezdte a beszélgetést. — Az igazat mondd, ne csak a valóst! Ezt előre kell bo- csátanom, különben hamis következtetésekre jutunk. Az a néhány mondat, amit kiragadott a jelentésből, azt a látszatot kelti, mintha Nagykovácsiban különleges állapotok uralkodnának. Holott erről szó sincs! Itt sem több az iszákos, mint másutt. Mintegy 60—80 emberről van szó és ez a 4 ezer lakosú község esetében mindössze 2 százalékot jelent. Társadalmi gond — Mi indokolja akkor ezt a különös figyelmet, az alapos elemző felmérést, az eddigi intézkedéseket és a javaslatban foglalt tennivalókat? — Mert az alkoholizmus súlyos társadalmi gond, mert az érintettek többségükben családos emberek, mert szenvedélyük pokollá teszi környezetüket, az ártatlan gyermekek és felnőttek életét. És ha így nézzük máris megsokszorozódik az a bizonyos 2 százalék. Amikor 3 éve ide kerültem, úgy gondoltam, ha igazán dol- , gozni akarok, az az első, hogy mindent és mindenkit megismerjek, megtanuljam egész Nagykovácsit! Kérdőíveket készítettünk, minden réteg (öregek, nők, ifjúság) számára és a visszajelzések alapján tudomást szereztem az igényekről, problémákról", így jii- tottam el ehhez a 60—30 emberhez is, akiket ma már szeokozati összefüggéseket kell kutatnia. Egyébként is végeláthatatlan a hivatkozási alap, ki, miért iszik. Olyan operatív megoldásokat kell kutatni, amelyekkel meg lehet a környezetet védeni és megakadályozható az alkoholizmus továbbterjedése. Operatív intézkedések — Vannak már kézzelfogható, látható eredményeik? — Nagyképűség lenne ilyesmit állítani. Az alkoholizmus elleni küzdelem hosszú és ösz- szetett folyamat, az egész Község kulturális, szellemi fel- emelkedése szükséges hozzá. — És részeredmények? — Két esztendő alatt a tanács 10 esetben tett javaslatot kényszerelvonó kezelésre. Huszonkét esetben szabálysértési bírságot vetettünk ki. Én személyesen, több esetben beszéltem italozó szülőkkel arról, milyen veszélyek forrása lehet gyermekeik számára a példa, amit tőlük látnak, tanulnak. Minden rendelkezésünkre álló fórumot (falugyűlés, tanácsülés, egyéb közös rendezvények) felhasználunk arra, hogy beszéljünk az alkoholizmus ártalmairól, veszélyeiről. Három éve megszüntettük a rossz hírű Ulub eszpresszót, 1978. novemberében — különös tekintettel a közelben működő, több mint 400 kisdiákot nevelő iskolára — felhívtuk a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatot, szüntessék meg a Bányász italboltot. Sajnos, az illetékesek 1979./január 5-i keltezésű levelükben közölték: az italbolt bezárásának feltételei nincsenek meg. A Bányász azóta is működik, épületesnek nem mondható látványosságot nyújtva az arra haladó gyerekeknek. , Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyekkel a még józan életű eket meg tudjuk menteni. A legtöbb kisközségben az iszákosság egyik kiváltó oka éppen az, hogy a kocsmán kívül nincs más lehetőség a szórakozásra. Remélem, a szeptemberben megnyíló közművelődési központunk egy nagy lépés lesz előre. A község nyugalmáért — Amikor három eve idejöttem, küldetésnek tartottam hivatalomat (hosszú évekig a budai járás legelhanyagoltabb községe volt Nagykovácsi), mi több, éreztem, hogy végre azt csinálom, amit igazán szeretek, egy egész fahmyi közösséget szolgálok. Mert a mi munkánk szolgálat. És ebbe a szolgálatba beletartozik az egész község nyugalma, jóléte, kulturális felemelkedése. Ezért kell felvenni a harcot az alkoholizmus ellen. A község nyugalmáért. A tanácsülés elé terjesztett beszámoló 8 pontos, határozati javaslatot tartalmaz az alkoholizmus felszámolására. A helyi egészségügyi apparátus bevonásával például felvilágosító előadásokat szerveznek. Az általános iskolákban az osztályfőnöki órákon megvitatják az alkoholizmus biológiai és morális problémáit. A közművelődési központban alkohol- ellenes klub létrehozását tervezik. Nem mondtak le a Bányász italbolt megszüntetéséről, a vendégiátóipari egységedet rendszeresen, folyamatosan ellenőrzik az önkéntes rendőrök bevonásával, szigorúbb felelősségrevonásra határozták magukat a rendbontókkal szemben. S. Horváth Klára Felnőtteknek tilos a belépés! Gyermekparadicsom mélyesen is ismerek. — Miért isznak? Sikerült felderíteni az okokat? — Egy község vezetőinek nem az ilyen-olyan pszichés Egy héten át — július 19. és 26. között — felnőtteknek tilos a belépés a Pilisi Parkerdő Gazdaság visegrádi jurtatáborába. A 100 éves bükköserdőben épült tábort és környékét 10—14 éves gyermekek veszik birtokukba és ők is kormányozzák majd. A speciális programmal és kísérleti jelleggel szervezett gyermekvakáció idején nem lesz ébresztő, mindenki addig alszik, ameddig akar. Ám, ha valaki kora reggel vadlesre akar indulni, annak _ sincs akadálya, erről az előző esti indiántűznél közösen határoznak. Fürdésre a lepencevölgyi uszodában nyílik lehetőségük, aki a lovakat szereti, részt vehet a gazdaság két pánijának etetésében, itatásában, csutakolásában. Nyergelni nem kell, szőrén ülhetik meg a kis lovakat. Az ügyesebbek megtanulhatják, hogyan kell vadászfogatot hajtani. A hét folyamán csendvadászatra is sor kerül. A magnóval érkező gyermekek szalagon rögzíthetik az erdei csend neszeit, a fák susogását, a madarak énekét. A Nagy- villám-hegy az íjászoké lesz, s a győztes jutalma egy Robin Hood-kalap. A sízés kedvelői jól teszik, ha magukkal viszik egyenestalpú sícipőiket és a botokat, ők hernyótalpas rollkával gördülhetnek a kirándulóközpont lejtős rétjein. A táborozásra a helyszínen is lehet jelentkezni. Az egy hát gyermekvakáció ára teljes ellátással 1260 forint. Az egyszerű, praktikus forma megfizethetetlen, a Szatmár bútor mégis oksó Három sikeres szekrénysor: KRASZNA , BÉRIG BORNEO Keresse a Szatmár Bútorgyár termék :'.t a bútorboltokban! Madaraknak — exportra Csíkos napraforgó Csaknem 600 millió forint értékű madáreles,éget exportál az idén az Agrimpex. Legnagyobb tételben úgynevezett csíkos napraforgót és fénymagot rendelnek a külföldi kereskedők, de jó piaca van a madárcsemegének számító repcének, kölesnek is. A Német Szövetségi Köztársaság mellett' Ausztria, Svájc, Hollandia, Olaszország, új piacként pedig a skandináv államok vásárolják a magyar madáreleséget. Az Agrimpex évi exportforgalmát döntően a gabona, a növényi olajok és a különféle szárítmányok jelentik. A kereslethez igazodva megkezdődött a bugásköles termesztése. Ezen a növényen fürtökben áll a szem, s a kalitkába zárt díszmadarak ezekről a fürtökről csipegethetik az eleséget. Űj termékkel is kísérleteznek. Etiópiából 300 kiló négermagot hozatott be az Agrimpex,. s a Matyó Tsz-ben most várják az első táblán az egzotikus növény virágzását. Amennyiben jól ter- meszthetőnek bizonyul, ez újabb devizaforrást jelent, hiszen 100 kilogrammonként ezer dollárért értékesíthető külföldön. Uborkaóriás a fólia alatt Ország Károly, a hernádi Március 15. Tsz zöldségtermelő szakcsoportjának tagja évről évre jelentős mennyiségű zöldséget termeszt fóliaházaiban. Jelenleg a paprika, a paradicsom és az uborka érik a fólia alatt. Cement és por Rekonstrukció három ütemben Beszélgetés Koltai Imrével = A DCM-ről nagyon sok kívülállónak a cementpor jut az eszébe. A választáskor sokan azért szavaztak Koltai Imre igazgatóra, országgyűlési képviselőnkre, mert abban bíztak, hogy így majd többet tehet e nem kis gon- i dot jelentő probléma megoldásáért. — Amikor képviselőtársaimmal először beszélgettünk, ők is megkérdezték: igaz-e, hogy ezt megígértem választóimnak? Ilyet nem tehettem, mert a lehetőség a népgazdaság teherbírásától függ. Kedvező a helyzetem, mert a Parlamentben szólhatok majd erről — mondta a közelmúltban folytatott beszélgetésünk alkalmával a nagyüzem vezetője. — A teljes portalanítás! rekonstrukciót három ütemben terveztük. Ebből kettőt végrehajtottunk. A negyedik Do- pol-kemence eletrofilter rekonstrukcióját az év végén kezdhetjük meg. Sokan állítják, hogy oz első és második ütem nem hozta meg a kívánt eredményt. Ezek célja elsősorban a gyár területére, közvetlen környezetére és az itt dolgozó emberek egészségére káros pormennyiség csökkentése volt. Lényegesen kevesebb por hull azóta az őrlési, tárolási, szállítási területeken, ahol azelőtt köbméterenként 2—3 ezer milligramm volt a porkibocsátás mértéke, s most csak 30—40 .milligramm. A hazai előírások szerint egyébként maximum 150 milligramm lehet. 1976 előtt az iroda ablakán kinézve csak gomolygó porfelhőt láttunk. A gyár most sem makulátlanul tiszta, de lényeges, hogy az engedélyezett érték alatt vagyunk. Most a harmadik ütemben a három százméteres kémény porkibocsátását kellene mérsékelni. © Ezzel jelentősen csökkentenék a város és környéke szennyeződését? — Igen. De itt mással is kell számolni. A harmadik ütem ugyanis 3—400 millió forintba kerülne, jelentős tőkés importot igényelne, és termeléskiesést okozna. Környezetvédelmi szempontból ugyan jó eredményt érnénk el, de azzal is számolni kell, hogy a gyár gépparkja elavult, fajlagos energiafelhasználása és élőmunkaigénye a korszerű gyárakhoz képest kedvezőtlen. Ha egy termelésbővítéssel egybekötött rekonstrukciót hajtanánk végre, a megengedettnél sokkal alacsonyabb lenne a porszennyezés és félmillió tonnával több cementet gyárthatnánk évente. Ez a beruházás 4—4,5 milliárd forintba kerülne, s szerintem a harmadik ütemre szánt pénzt is inkább itt kellene felhasználni. O Ez a képviselő álláspontja? — Minden lehetséges módon ezt szorgalmazom majd. © Azt mondják, a DCM- nek nincs elég alapanyaga. Ezért szállítják a követ a ke- szegi kőbányából. — Lenne. Itt van hozzá a naszályi kő. A keszegit csak a mészgyártáshoz használjuk. © ön szerint Vác a legporosabb városok közé tartozik? — Á városi mérőállomások adatai szerint az átlagos porlerakódás havonta 8,5 gramm négyzetcentiméterenként, szemben a megengedhető 12 grammal, összehasonlításul nem árt megjegyezni,^ hogy Békéscsabán ez 9,2, Budapesten 11,4, Hatvanban 20,9, Tatabányán 50,0, Lábatlanban 89,6. Ezek a KSH adatai. 9 Á kőfejtés megváltoztatta a táj képét is. Történtek-e intézkedések ennek visszaaia. kítására? — Nem, mert a bányaművelés még a teljes, nyitott szakaszon folyik. Ezéj-t ott nem lehet fásítani, s más, úgynevezett rekultivációt folytatni. Ugyanakkor az agyagbánya már művelésen kívül eső szakaszain ezek a tervek elkészültek. ® A lapokban megjelenő publikáció^ persze inkább a porártalommal foglalkoznak, A cementgyártás és a DCM jelentőségéről, a város fejlődését is befolyásoló szerepéről mintha kevesebbet írták volna eddig. — Ez igaz. Attól függetlenül, hogy más üzemek is szennyezik a környezetet. Leginkább az okoz nekünk gondot, hogv nem mindig teljesek és reálisak az erről szóló információk. Gyárunk idei termelési értéke 1,365 milliárd forint. Évente 1,13 millió tonna cementet, 140 ezer tonna égetett meszet, 46 ezer tonna mészkőlisztet és 42,5 millió darab papírzsákot gyártunk. 1961 óta mintegy 700 lakást építettünk, az elmúlt évtizedben több mint 10 millió forint kamatmentes építési kölcsönt adtunk dolgozóinknak. n Deákváron óvodát, bölcsődét és iskolát építettünk, s köztük még a kezdet kezdetén az ÁBC-áruházat, készenléti lakótelepünkön a kisvendéglőt. Az V. ötéves tervben 10 millió forinttal járultunk hozzá a város építkezéseihez, s ezeket társdalmi munkában is segítettük. Felépítettük a Ságvári klubkönyvtárat, ami a sportpályákkal együtt a város lakossága előtt is nyitva áll. Bakos Tibor
