Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
Már nemcsak átutazók Turistákat vonz az erdő csöndje Válasz nélkül hagyott ötletek, javaslatok A kirándulók, vikendezők fölfedezték Monori-erdőt, a fővárostól 40 kilométernyire elterülő kis települést. Sok látnivaló nem akad arrafelé, a parányi strandot leszámítva víz sincs a közelben, szórakozási lehetőségről pedig egyáltalán nem beszélhetünk. Éppen ezeknek a dolgoknak a hiányában van a falu vonzereje. Az erdő, a jó levegő, a fülsiketítő csönd miatt járnak ide az emberek. O Mostanában gyakran hallani külföldi szót a közértben, a vendéglőben, a strandon. A közeli kempingből kirajzó autós turisták ismerkednek a környékkel. A kempinget két esztendeje épitették az erdőbe vezető kanyargós út mentén. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal amolyan tranzit szállásnak szánta, s nem rajtuk múlik, hogy valójában annál egy kicsit több is és kevesebb is. A napbamította arcú fiatalember, Dömötör Pál, a kemping vezetője — s mint később kiderül mindenese —, nem fogad kirobbanó örömmel. Na nem mintha nem volna vendégszerető, csak éppen nem szívesen nyilatkozik az újságíróknak. A Dunatours pesti irodájában ugyanis nem kedvelik a kritikát, igazgatói utasítás tiltja a párbeszédet a toliforgatókkal. Végül csak beszédbe elegyedünk, hiszen titkos információk kiszivárogtatásáról nem kell tartanunk, már csak azért sem, mert ilyenek egyszerűen nincsenek. — A 12 faházban 45 vendéget tudunk elhelyezni — mondja Dömötör Pál —, a szabad területre pedig sátrakat lehet felállítani. Ezek a házak igen egyszerűek, de tiszták és kényelmesek. A kemping közepén vannak a fürdőhelyiségek, mellette a konyha és külön a mosogató. Három hete már egy büfé is működik, amire már igencsak szükség volt. Svájciak, franciák, csehszlovákok hűsölnek a hatalmas fák árnyékában. Júliusban és augusztusban különösen sok a csehszlovák vendég, mert a Csedok utazási iroda, szervezésében minden héten' érkezik egy csoport. Az idegenvezető szerint ez maga a paradicsom, ami nagyon hízelgő, de nem fedi teljesen az igazságot. e A nyugalom, a csönd, a szép környezet valóban lenyűgöző, de biztosan nem volna ilyen hangulatos az ifjú gondnok nélkül. Csak így hirtelen belekapva is jónéhány dolgot fel lehet sorolni, ami nélkül nem igen valósult volna meg. Saját készítésű az ötletes, élő fából készült sorompó a recepció előtt, a virágok, bokrok sem maguktól kerülnek be a földbe, a falépcső és a korlát is saját kivitelezésű. A faházakban felszerelte a polcokat, lámpákat, de volt mór villanyszerelő, autószerelő és ki tudja még hogy micsoda. — Sokszor elhatároztuk már, hogy nem csinálunk mást, csak a kötelezőt, ücsörgünk a recepción és kész — mondja a feleség. — Hát csak nem visz rá a lélek, pedig megtehetnénk. Olyan otthonos itt ., a hangulat, hogy sokan azt hiszik, hogy ez családi kemping. Pedig mi csak alkalmazottak vagyunk, de úgy gondoljuk, hogy nemcsak a pénzt kell elszedni a .vendégtől, hanem mindennel törődni kell, de főleg az emberekkel. Sajnos, az utóbbira marad a legkevesebb idő, pedig az volna a legfontosabD. Olyan ez, mint amikor egy tsz-ben a melléküzemág kerekedik fölül, a földet meg egyre kevesebben művelik. És még így is azt mondhatom, hogy ebben a tranzit kempingben már nemcsak átutazók vannak. Sokan csak egy napig szándékoznak maradni, aztán az egy napból kettő lesz, majd három. Van már visszatérő vendégünk is. Tavaly egy francia család egy hetet töltött nálunk, s olyan jól érezték magukat, hogy már télen lelevelezték, hogy az idén megint ide jönnek. Tegnap érkeztek és három hétig maradnak. © Persze mindent azért Dömötör Pál sem tud megcsinálni, hiába is igyekszik. Mert az ostomyeles lámpára nem tud felkapaszkodni, hogy kicserélje a régen kiégett izzókat. A fürdőben sem tudja visszavarázsolni az alsó öt sor csempét, amely az első hidegre leugrott a falról. Kapacitás pedig nincs, elég régóta nincs. És nincs válasz az ötletekre, javaslatokra sem. Sajnos. K. L. Vetőmag-szaporítás Fíífajta lápra, szikre A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem több évi sikeres kutató- és nemesítő munka eredményeképpen új fűfajtát állítottak elő, amely elsősorban a lápok és sziktalajok hasznosítását teszi lehetővé. Az előzetes fajtaelismerést nyert nádképű csenkesz nagy alkalmazkodóképessége miatt jelentős takarmánynövénnyé válhat. Üde és száraz körülmények között egyaránt termeszthető- Erőteljes gyökérzetével biztosítja, hogy a tavaszi-őszi csapadékos időben a legelő állatok ne vágják fel a gyepet. A nádképű csenkeszt a húsmarhatartásra berendezkedett mezőgazdasági üzemek hasznosítják hatékonyan, mert ősszel a többi fűféléknél 5— 6 héttel hosszabb ideig ad takarmányt a legelő állatoknak. A nagy tömegű, hektáronként 160.—130 mázsa szénát adó,, magas tápértékű takarmány- növény elit vetőmag-szaporítását is a keszthelyi intézet vállalta. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA _ XXII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1980. JÚLIUS 15., KEDD Megrendelések — telexen Hiányos az alkatrészellátás Nem mindig a GELKA tehet róla... A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat végzi az egész ország területén a háztartási elektromos kisgépek, továbbá a televíziók; rádiók általános javítását. Sokszor — okkal vagy ok nélkül szidják őket, hiszen gyakran előfordul, hogy a meghibásodott televíziót a szokásosnál hosszabb idő alatt javítják ki. Persze, a hiba nem mindig a GELKA készülékében van, hiszen az alkatrészellátás ■ igencsak sok gondot okoz a vállalatnak. Központi raktár 1976. október 1-én Monoton, a volt FŰSZERT-központ helyén, a Kossuth Lajos utcában nyílt meg a GELKA új központi raktára, amely ma már harminchárom helybeli asszonynak, lánynak, s két férfinak nyújt munkalehetőséget. Marosi István, a raktár helyettes vezetője mondja: — Vállalatunk központi raktárának árukészlete meghaladja a nyolcvanmillió forintot. Amióta ide költöztünk, sokat változott a telephely arculata. A raktárakban, a korszerű DEXION-SALGÓ állvány- rendszereken tárolják a különböző alkatrészeket. — Mi a feladata a központi raktárnak? Faragó Károlyné, Balogh Imréná és Asztalos Lajos a raktárban a hűtó'gépek alkatrészeit készítik elő szállításra. Bihari Károlyné felvétele Saját hibájukból sem okultak Verbunkpénzen vett legények. Praktikával próbáltak szabadulni „A haza védelme minden magyar állampolgár szent kötelessége” — olvasható hazánk alkotmányában. Ezt ma természetes dolognak tartjuk,, de a XVIII—XIX. századi feljegyzések, megsárgult iratok bizonyítják, hogy' akkoriban az újjátelepítés révén Vecsés- re került őslakosok nem szívesen viselték az angyalbőrt. Vecsés község telepes lakói 1790-ig, azaz újjátelepítést követő négy éven keresztül teljes adómentességet élveztek, sőt az első években katona-kiállítás helyett a hadipénztárba évente befizetett, úgynevezett verbungpénzzel „járultak hozzá a katonai táborozáshoz”. Az 1790-es évek közepétől azonban nem lehetett elkerülni az erősödő községnek az újonckiállítást. Mint a régi feljegyzések tudatják, a vecsésiek minden eszközt megragadtak a szolgálat elkerülésére. Különféle mesterkedéssel, praktikával szabadulni is próbáltak az angyalbőrtől. Még arra is hajlandók voltak, hogy a ver- bungpénzen olyan idegenbeli legényeket, vagy elszegényedett halomi zselléreket fogadjanak katonának, akik az áldomásként ivott szeszes ital mámorában a vecsésiek helyett lettek újoncok. Egy ilyen regrutakiállítást említenek 1799-től a régi iratok, amikor a Vecsés község bírái bizonyos Bugyi Antalt fogadták fel és vitték a Pest -Pilis---Solt vármegyeházán meghirdetett újoncozásra. Ott azonban a nem kevésbé rafinált soroksári bírák — nedig egynémelyik még komaságban is volt a vecsésiekkel! — azon a címen, hogy a mámoros űjoncjelölt Bugyi, Soroksáron szolgált, erőszakkal elvették a vecsésiek által felfogadott verbungos legényt. A vecsésiek ugyan panasszal éltek a vármegyénél, de a soroksáriak kerültek ki győztesen, sőt a vecsésieknek — a verbung- pénzen túl — még a pénztárcájukba is kellett nyúlni, mert büntetést róttak rájuk. A vecsésiek nem okultak saját tapasztalatukból. Alig egy évvel később ismét rajta veszítenek a csalafinta újonckiállításon. Akkor ugyanis felfogadtak egy magát Cseh Andrásnak nevező csavargó legényt, aki néhány rénes forint ellenében — és néhány liter bor után — hajlandó volt a sorozó bizottság elé állni. A vecsésiek hátrányára azonban a sorozóbizottság egy törzstiszt tagja a kiállított újoncban az országszerte körözött erdélyi haramiát, zsi- vány nevén „Harám Basát” ismerte fel. így nemcsak a legény lepénzelésére fordított „rénes forintok” vesztek el, de még a rabló fejére kitűzött vérdíjat is a törzstiszt kapta a kancelláriától. Érdemes megemlíteni, hogy ekkor a vecsési katonaköteles férfiak számát 58 jobbágyra és 74 zsellérre különválasztva közük a korabeli statisztikák, s a zsellérek aránya később még jelentősebben növekszik. A katonakötelesek száma 1842-ben 251-re nő. A napóleoni háború idején nemcsak az újonckiállítás, hanem a katonai beszállásolás is sok terhet rótt a községre. A fiatal település jobbágyai nemcsak szállást adtak a francia . hadifoglyoknak, hanem eltartásukról is gondoskodniuk kellett.' Mégis, semmilyen áldozatot nem sajnáltak, sőt, ha kellett a község terhére is fogadtak szegény- legényeket regrutának, csak hogy a vecsési ifjak itthon maradhassanak. Egy 1831-ből származó magvar nyelvű verbunkos levél így rögzítette az egyezséget egy halomegyházi zsellérrel. „Ez helységnek Bírái és Elöl járói a jelen való levelünkben leírtakban adjuk tudtára mindeneknek akiket illet vagy jövőben illethet, hogy az alól írott Esztendő Boldog Asszony hava 29-én történt rekrutázás alkalmából meg fogadtatván Sermen (?) Ferencz nevezetű és e Helyből Helységünkre kivetett Ujonczoknak számába beso- roztatott, a mely alkalomból a Helység eránt mutatott Ha- zafiusága dijjául az Egész Közösségnek nevében azon ajánlás tétetett neki, hogy akár mikor leendő kiszabadulása során kötelességünknek ismerjük e fent nevezett katonának élelme fent tartását oly Karban Helyheztetni, hogy haláláig Helységünkben különséges Szolgálatott kaphasson és abban megmaradhasson, Melynek nagyobb hitelére és bizonyságára kiadjuk ezen megmásíthatatlan ajánlásunkat helységünk szokott petsétjével megerősítve. Az Urnák Egy ezer nyolcszáz harminc egyedik Esztendejében. Feljegyzetté Nagy Ferencz jegyző. Előttünk: Stro- mayer Gáspár Bíró, Taichter István I. B, Georg Dobrovitz Johan Wisner, Kun József, Jónás Kellner, Szopper Ferencz Esküdtek.” Még az 1848-as szabadságharc során Kossuth hívó szava sem öntött lelket a vecsési legényekbe. Pedig helyzetük nem könnyű, hiszen 1848 tavaszán a zsellérek az úgynevezett taksa befizetését az uradalom gödöllői kasszájába megtagadták. Mégis közömbös szemlélői a nemzetőrök hős küzdelmének és szenvedői a beszállásolt osztrák seregek mindent pusztító ár- j médiájának. A felállított honvédseregnek pénzt, fuvart, lovainak abrakot, szénát szállítanak, de vecsési honvédekről nem szólnak a korabeli feljegyzések. A szabadságharc bukása után a sok katonai beszállásokét felemészti a község ösz- szes tartalékát, s a helybeli jobbágyok fiai sem menekülhetnek többé az angyalbőr elől. Mint a feljegyzések tudatják, a községet nemcsak a beszállásolt 14. tábori. .tüzérezred egy része, az általuk kisajátított „fél falu Igavonó ál- lattya” sújtja, hanem a „legények közül is sokakat el- masíroztatának”. A vecsésiek a kérvények özönével siettetik fiáik hazaengedését, de hiába, az önkényuralom és Ferencz József még a személyesen hozzáfordulóknak se ad felmentést. 1865-ben a 12. tüzérezred 7. és 8. ütege volt Ve- csésre szállásolva, ami miatt a vecsésiek nyíltan elégedetlenkednek. A bírák a vármegyénél elintézik, hogy elhagyják a katonák az ,.agyontsa- nyargatott Helységet”, de az „álgyuk eíszállitását” a vecsésieknek kell biztosítaniuk Pozsonyba. Ezt követően az első világháborúig viszonylag kedvezően túljutnak a vecsésiek az újoncozáson, de az első nagy világégés harcai közepette közel kettőszáz vecsési, halomi születésű legényt, apát hántolnák el Galícia, Szerbia vérrel áztatott földjén. Orosz Károly Felhasznált irodalom: Vecsési monográfiák (1938 és 1961) és az Országos Széchényi Könyvtár levéltári adatai.) — Itt tároljuk a különböző hűtőgépek • számtalan alkatrészét, ezenkívül a tömblakások antennarendszerének egy részét is. Úgynevezett túrajáratokkal mi látjuk el ezekkel az alkatrészekkel a GELKA különböző kirendeltségeit, fiókjait az egész' ország területén. — Mennyi idő alatt jut el az alkatrész a megrendelőkhöz? — Igyekszünk gyorsan és pontosan szállítani, -általában két hét alatt teljesítjük a megrendéléseket. Anyagkönyvelőkből, reszortosokból és raktári dolgozókból áll a negyvenfős kollektíva. Valamennyi dolgozónk tagja a Castro és a Béke szocialista brigádnak. Tanulnak is Kalád Lászlóné brigádvezető: — Jó kollektíva a miénk. Nemcsak a mindennapi munkában segítünk egymásnak, hanem munkaidőn túl is ösz- szetartunk. Segítünk és patronáljuk a Dózsa György utcai óvodát. A napokban például takarítottunk a gyermekintézményben, előzőleg ugyanis ki-, festették a helyiségeket. Közösen járunk színházba és moziba is. Bán Lajosné: — Szeretjük munkahelyünket, s úgy érezzük, a vállalat vezetői is elégedettek munkánkkal. A közeljövőben telexgépet szerelnek be hozzánk, így még gyorsabban szállíthatjuk le a megrendelt alkatrészeket akár Miskolcra, akár Zalaegerszegre. Asztalos Lajos, a monori birkózók edzője is a raktár dolgozója: — Régebben a fővárosban dolgoztam, most itt vagyok árukiadó. Hamar belerázódtam az új munkába, szeretem ezt a helyet. Az edzéseket a szomszédban, a Kossuth Lajos általános iskola tornatermében tartjuk, így onnan sem kések el sohasem... A központi raktár dolgozói rendszeresen továbbképzik magukat. A közelmúltban több dolgozójuk végezte el a nyolchónapos raktárgazdálkodási tanfolyámot, valameny- nyien jó vagy közepes eredménnyel tettek eleget a vizsgakövetelményeknek. Rendszeresek áz ismeretterjesztő előadások is, amelyeken nagy a . aktivitás a hallgatók körében. Vagyonvédelem — A közelmúltban tovább gyarapodott a központi raktár A már említett korszerű polcok beszerelése mellett, korszerű kivilágítást szereltek fel az udvaron, amely a társadalmi tulajdon védelmét szolgálja. Valahányszor ellenőrzik a raktárt, egyöntetű a vélemény, hogy az ott dolgozók törődnek a munkahely rend- bentartásával, példás tisztaságú valamennyi raktárépület belseje. Fontos feladatot látnak e’ a raktári dolgozók. Terve;k is szépek, s mint mondják azokat teljesíteni is fogják. Gér József A nap kulturális programja Gyomron, 10-től 18 óráig: i gyömrői művészek tárlata. Monoron, a moziban, 16-tól: A bumfordi, 18-tól és 20-tól: Csendestárs. Pilisen, a moziban, 17.30-tól: Robert és Robert. Úriban, 14.30-tól 18.30-ig: t könyvtár nyitvatartása. Gombán Mától működik a könyvtál Nem június, hanem július... Vasárnapi számunkban adtuk hírül, hogy rövid kényszerszünet után újra működik a könyvtár Gombán. A nyomda ördöge azonban ezúttal is megtréfált minket. A rövid információ második bekezdésének első mondatában ugyanis elírás miatt hibás dátum jelent meg. A kölcsönzőhely tehát nem június, hanem július 15-től, azaz a mai naptól folytatja működését. Ezután minden kedden és pénteken délután fél négytől este fél nyolcig várja az olvasás kedvelőit az új könyvtáros, Guth Istvánná. Ezeken a napokon lehet visszavinni a kint maradt könyveket is, késedelmi díjat ezúttal azonban nem kell fizetni. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) 1
