Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

Bictfespesfre érkezeti a isigoszSáv kormányfő Megkezdődtek a tárgyalások Veszelin Gyuranovics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végre­hajtó tanácsának elnöke hét­főn Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására hivatalos, baráti láto­gatásra Budapestre érkezett. A szövetségi kormány elnö­kének különvonata 9 órakor gördült be a fellobogózott Ke­leti pályaudvarra. Kíséretében érkeztek Dusán llijevics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság jugoszláv tagozatának elnöke, Milorad Pesics, a szö­vetségi külügyi titkár első helyettese és Milan Veres, a JSZSZK budapesti nagyköve­te. A vendégeket Lázár György, Faluvégi Lajos, a Miniszterta­LSzár György és Veszelin Gyuranovics a tárgyalások előtt. nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, va­lamint állami életünk több más vezető személyisége fo­gadta. r Keresik G yakran teszünk úgy rendkívül egyszerű dolgokkal, mintha azok nagyon bonyolultak lennének, sok fejtörést kí­vánnának, s még több vizs­gálatot, elemzést, értekezle­tet, intézkedést. Itt vannak például a péksütemények. Illetve: nincsenek itt sem, meg ott sem, mert egy hé­ten belül a megye külön­böző részein a negyedik nagy élelmiszerboltban kaptam a választ a — fölös — kérdésre hogy jól látom, hogy nincsen, zsemle vagy kifli, s látom, hogy nincsen, akkor minek kérdezem. S a nincsen úgy hangzott el a bolti eladó szájából, mintha a világ legtermészetesebb felelete lenne, hiszen miféle okton- diság kora délután péksü­teményt keresni, amikor az régen elfogyott?! A miért fogyott el megfogalmazásá­tól már tartózkodtam, mert nem kívántam a teljes os­tobaságot fölvállalni, ami­kor tudhatnám ... Tudhat­nám, hogy: az üzlet rendelt ezer darabot, s kapott hét­százat; a kért normál kifli helyett óriáskifli pöffesz- kedett a szállító rekeszek­ben; az üzlet eleve úgy ad­ja meg a rendelést, nehogy bármi is több legyen, mint amennyit a vevők el­visznek, mert a sütőipar tőle mást nem visszáruz, mint az ún. vizes zsemlét, tehát inkább .kevesebbet, mint elegendőt rendel; a vásárlói igények kiszámít­hatatlanok, s így tovább, így tovább. Megtudtam azután azt is, hogy volt már a péksüte­mények ügyében koordiná­ció céljából — nem először, nem utoljára — értekezlet a sütőipar és a kereskede­lem illetékeseinek részvéte­lével; népi ellenőri vizs­gálat; fegyelmi felelősségre vonás; vállalati átszervezés; termékbemutató, megtuda­kolandó, mit keres a vá­sárló; volt előterjesztés ilyen ügyben a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága előtt... Azaz: távol áll tő­lünk annak föltételezése, hogy az ellátásért felelősek, valamint a lakossági érde­keket képviselők nem ke­resik a megoldást. Keresik! Ügy tűnik azonban, ered­ménye annyi, mint amikor a vásárló keresi a péksüte­ményt; hol kap. hol nem kap. A megoldások is ilye­nek. hol lendítenek egyet az ügyön, hol nem. M egelőzve az illetéke­sek kioktató vagy éppen sértődött leve­leit: tudom, hogyne tud­nám. mennyi a gondja a sütőiparnak. Csekély fej­lesztési lehetőségek, s ezért a korszerű gépek hiánya, kevés a munkaerő, a- szál­lítóeszköz ... A kereskede­lem jaia-baja sem keve­sebb. Nincs elég eladó, tisz­tázatlan a visszáru sorsa, a rendeléseket sem mennyi­ségben, sem választékban nem úgy teljesíti a sütő­ipar. ahogy kellene, s azért nem, mert: lásd elölről a fentieket. Valóban ennyire bonyo­lult lenne a péksütemények ügye? Valóban technikai, technológiai — mi több, mert ez hangzik igazán jól, termékszerkezeti, gazdasá­gossági — okai lennének annak, hogy a sóskifli el­tűnt a terméklistáról, vagy azért került le onnét, mert így sokkal egyszerűbb? Mert hiszen való.: az lenne a legegyszerűbb a keres­kedelemnek, a sütőiparnak is, ha egyetlen egy valamit kínálnának, kenyeret, s per­sze, abból is egy fajtát. Mintha olykor ennek árnya kísértene...! Mire véljük .ugyanis, hogy a sütőipar kezébe nyom a kereskedő­nek egy tetszetős terméklis­tát, rajta olyasféle, ma már ínyenc falatnak számító árukkal, mint ízes táska, túrós táska, kakaós csiga, puffancs, bukta, s amikor a boltosok lelkesebbje azt mondja, nosza, a pék ki­mért mosollyal, feleli, ja ezekre nem ves.zek fel ren­delést, nincs rá kapacitá­som ... ?! S ez olyannyira nem egyedi jelenség, hogy miatta a panasz Százha­lombattától Aszódig terjedő körben volt hallható. Más esettel előhozakodva: Pi- lisvörösvárott a sütőipar lé­pett, mákos kalácsot, több­félé rétest kínálva- az üz­leteknek, a vevőknek. Si­ker. Azután: csökkent a vásárlói igény. A miértet már nem kutatták. Pedig egyszerű a magyarázat: a kezdettel szemben később már nem friss árut kaptak az üzletek, s ki szereti a megdermedt, kihűlt rétest? öllángolások napjai és apatikus beletörődé­sek hetei, így vala­hogy jellemezhetjük sütő-' ipar és kereskedelem fri­gyét, a baj csak az, hogy e frigy hangulati — érdek­ütközési, szervezési stb. — hullámzásait a gyermek, a semmiről nem tehető vá­sárló szenvedi. Azzal, hogy a műszakba igyekvő ipari dolgozó még nem kap, mű­szakból jőve már nem kap péksüteményt; azzal, hogy — az érintettek várakozá­sával ellentétben — nem volt hajlandó a tavaly jú­liusi áremelés után csök­kenteni a péksütemények iránti igényeit, sőt. megnőtt a kereslet az ún. dúsított — tejes, vajas — termékek­nél ... Szóval nem úgy vi­selkedik a vásárló, mint az illendő lenne, ám feje tete­jére állított világ az, ami­kor az illemtan szabályait azok kívánnák előírni, akik — a vevőből élnek! Ez a lényeg. Ki kiből él meg, azaz kinek kit kell kiszolgálnia, kinek kihez kell igazodnia. S a kell két­szeri használata nem a stí­lus pongyolasága, hanem annak rögzítése, hogy nincs más választás. Kötelesség ,teljesítéséről van szó, s nem olyasmiről, mint kap­ható-e fehér zongora vagy csak fekete. Áru és áru nem ugyanaz; vannak ter­mékek, amelyek egész egy­szerűen nem hiányozhat­nak az üzletekből. Mészáros Ottó F Ezt követően a jugoszláv kormányküldöttség tagjai ven­déglátóik kíséretében szállá­sukra hajtattak. Délelőtt a Parlamentben Lá­zár György és Veszelin Gyu­ranovics vezetésével megkez­dődtek a hivatalos magyar— jugoszláv tárgyalások. A meg beszélésen részt vettek: Fa­luvégi Lajos, Roska István külügyminiszter-helyettes, Vas János külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Halász József a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint Dusán llijevics, Milorad Pe sics és Milan Veres. A délelőtti eszmecsere után Veszelin Gyuranovics a Hő­sök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, majd a tiszteletadást követően az Ors^ágházban tovább foly­tatódtak a kormányfői megbe­szélések. A tárgyalásokon tájékoztat­ták egymást a Magyar Nép- köztársaság, illetve a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság helyzetéről, az építőmunka eredményeiről. Értékelték a kétoldalú kap­csolatok alakulását, a gazda­sági együttműködés eddigi eredményeit, s áttekintették a fejlesztés újabb lehetőségeit. Véleménycserét folytattak &£ időszerű nemzetközi kérdések­ről. A megbeszélések után a ju­goszláv szövetségi kormány el­nöke és kísérete városnézésen ismerkedett Budapest neveze­tességeivel. A Gellérthegyről tekintették meg a főváros pa­norámáját, s felkeresték a Ha­lászbástyát, valamint a Má­tyás templomot­Este Lázár György díszva­csorát adott Veszelin Gyura­novics tiszteletére a Parla­ment Vadásztermében. A két kormányfő pohárköszöntőt mondott. PEST MEGYEI VBÁt PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS,LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. JÜLIUS 15., KEDD Az ahanyi hatásában Búzát aratnak a kombájnok Kitűnő, aratásra alkalmas, napfényes időjárással örven­deztette meg a hét vége a me­zőgazdaságban dolgozókat. En­nek volt köszönhető, hogy szombaton és vasárnap is foly­tatódhatott a gabona lendüle­tes betakarítása. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztályán kapott tájékoztató szerint vasárnapig már 5 ezer hektáron vágták le az őszi árpát a kombáj­nok. Jó ütemben halad a szalma összegyűjtése is: a termelőszö­vetkezetekben és-állami gazda­ságokban 2800 hektár vált így szabaddá a talajt elmunkálni készülő gépek számára. A le­aratott tábláknak mintegy egyharmadán fejeződött be a tarlóhántás. Az elmúlt napokban tapasz­talhattuk, meggyorsult a kukorica növekedése, ám ezzel együtt a gyomok Is ellepték a határt. Különösen Cegléd és Nagykáta térségé­ben jellemző ez. Ahol erre le­hetőség van, ott azonnal hozzá kell látni a gépi kapáláshoz. A legnagyobb erőket a lucerna második kaszálására koncent­rálták az üzemek a hét két utolsó napján. A beérkezett jelentések szerint eddig 15 ezer hektáron vágták le e na­gyon fontos tömegtakarmányt. Itt teszünk szóvá egy furcsa újítást: a gazdaságok némelyi­kében mintha megfeledkeztek volna a gereblye használatá­ról. Pedig a bevált eszköz al­kalmazásának mellőzése sok mázsa lucemaszénával csök­kenti a hektáranként betaka­rítható takarmány mennyisé­gét. f§P% ■K&í RNhH S HU BmHÍ I A dányi Magvető Tsz-ben az aratáson kívül a lucerna betakarítása adja a legtöbb munkát július közepén. A lucerna egy részéből granu­látumot készítenek, másik részéből pedig kazlakba rakva téli tömeg­takarmányt állítanak elő. Képünkön: a dányi tsz isaszegi majorjában az ügyes kazalmesterek rakják a szénakazlat. Valkó Béla felvétele Lapzártakor kaptuk a hírt, az abonyi József Attila Tsz- ben hétfő délelőtt megindultak a kombájnok a búzaföldeken. A 902 hektárnyi kenyémek- való gazdag termést ígér: a becslések szerint a hektáran- kénti hozamok meghaladják az 50 mázsát. Mint Pásztor Páltól, a szövetkezet elnöké­től megtudtuk, az elmúlt heti időjárás eredményeképpen va­lamennyi kalászos érésében változás következett be, s ami szintén nagyon fontos, a szá­rító szelek hatására a szemek- is teltek, V. B. Élettani világkongresszus Tudományos szenzáció az első napon A budapesti nemzetközi vásárközpontban megkezdő­dött a XXVIII. élettani vi­lágkongresszus. A világkong­resszust üdvözölte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, a tudóstalálkozó fővédnö­Hasznos termékek Dömsödről Több mint tíz éve határoz­ták el, hogy a szolgáltatás ki­egészítéseként megteremtik az ipari tevékenység feltételeit. Ügy gondolták akkor, néhány kisüzem, amelyben főként al­katrészeket állítanak elő, meg­felelően elősegíti a fejlődést, gazdagodást. Az elhatározást tett is követte a Ráckeve és vidéke Áfésznál, s az eltelt évek alatt folyamatosan, fo­kozatosan fejlesztették a ter­melést. Így érték el, hogy nem csupán számottevő értékkel gyarapították a szövetkezet be­vételét, segítettek a helyi munkaerő lekötésében is. Az is igaz, gondosan ügyeltek ar­ra, hogy az ipari fejlesztés ne menjen az alaptevékenység rovására. Kétmillió Korszerű műhelyekben dol­goznak o bankházi telepen, öntvénytisztítással és furán- magkészítéssel foglalkoznak. Például a Szerszámipari Mű­vekkel több mint 2 millió fo­rintos szerződést kötöttek idén. Gondoskodtak egyúttal a dol­gozók szociális ellátásáról is, kulturált öltözőt és fürdőt lé­tesítettek. Az üzemek többsége azon­ban Dömsödön van, közülük legdinamikusabban az elekt­ronikai fejlődött. Az évek so­rán több önálló terméket fej­lesztettek ki és gyártottak, je­lenleg riasztóberendezéseket állítanak elő. Ezenkívül áramátalakító készülékeket is gyártanak, velük — közvetve — a hazai exporthoz is hozzá­járulnak. A lakatosüzem két telephe­lyén idén már mintegy húsz­féle használati cikket és ki­egészítő kisbútorokat készíte­nek — kovácsolt vasból. Ter­mékeik iránt nem csökken az érdeklődés, a főváros vala­mennyi vas-edényboltját a dömsödiek látják el. Legkere­settebbek a különféle virág­tartók és állványok, a polctar­tó létrák és a tv-asztalok. Fi­gyelembe véve az igényeket, év végéig hatmillió forint ér­tékű kovácsoltvas cikk érté­kesítését tervezik. Villámzár Tudjuk, bosszantó, ha el­romlik a ruhánkban, vagy a nadrágunkban a villámzár. Nem véletlen tehát, hogy mi­után irántuk nagy a hazai ke­reslet, az Áfész ezek készíté­sét is vállalja. A villámzár­üzem jelenleg is több ruha­ipari szövetkezetei lát el; si­kerük titka a megbízható, jó minőség. Év elején négymillió forint termelési értéket ter­veztek, ennek elérése biztosí­tottnak látszik, féléves mun­kájuk alapján. Új keverőgép Szintén Dömsödön kapott helyet a viaszmintaüzem is, precíziós öntésekhez állítják elő a szükséges viaszmintákat. Bár folyamatosan korszerűsí­tették a gyártást — hidrauli­kus rendszerrel préselnek és a szerszámokat hűtőpulttal hű­tik — tovább szeretnék növel­ni a termelékenységet, s javí­tani a minőséget. Ezért egy új keverőgép beállítását tervezik. Említésre méltó végül — jel­zi, a lakosság ellátása nem szorulhat háttérbe! —, hogy a szövetkezetnek kilenc szikvíz- üzeme van már. s tavaly sze­reltek föl új töltőberendezést Kiskunlacházán. D. Gy. ke, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter mon­dott beszédet. Köszön törte a jelenlévőket — hatvan ország hatezer tudósát. — Eric Neil, a Nemzetközi Élettani Társa­ság elnöke. A p'enáris ülésen Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia emöke tartott előadást. Hétfőn a tudósok 14 mun­kacsoportban folytatták mun­kájukat. A tanácskozás első napja tudományos szenzáció­val szolgált: bejelentették, hogy egy kaliforniai kutató- csoportnak elsőként a világon sikerült laboratóriumi körül­mények között izolálnia két új hormonanyagot, amelyek az emberi szervezet növekedését befolyásolják. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Francia Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üdvözölte Valéry Giscard d’Estaing köz- társasági elnököt. Simon Pál nehézipari mi­niszter, illetve Ekrem Ceyhün török államminiszter ve­zetésével hétfőn Budapesten megkezdődött a magyar—tö­rök kooperációs és kereske­delmi vegyes bizottság har­madik ülésszaka. A török küldöttség tagja Necdet Sec- kihöz energiaügyi államtit­kár és Ismail Heral kereske­delmi államtitkár. Az ülésen áttekintik a kétoldalú ter­melési kooperációk eddigi eredményeit és megvizsgálják a kapcsolatok és a harmadik piaci együttműködés fejlesz­tésének lehetőségeit. Emlékezés Urban Pálra Urbán Pálra, a város szü­löttére, a századforduló és az azt követő évtizedek földmun­kásmozgalmi vezéralakjára em­lékeztek Cegléden, születésé­nek 125. évfordulója alkalmá­ból. Vasárnap délelőtt a váro­si tanács és a Hazafias Nép­front ceglédi városi bizottsága koszorúzási ünnepséget tartott a Bajcsy-Zsilinszky tér 1. szá­mú háznál, amelynek falán Urbán Pál emléktáblája áll. Az ünnepségen részt vett Gal- bicsek Károly nyugdíjas, a Pest megyei pártbizottság tag­ja, a munkásmozgalmi hagyo­mányokat ápoló bizottság ve­zetője, Mucsányi Józsefné, a városi pártbizottság osztályve­zetője, Major Péter, a ME- DOSZ Pest megyei bizottsá­gának titkára, Tóth Ferenc, a Pest megyei tanács művelődé­si osztályának főelőadója, Hor­váth Dezsőné, a Május 1. Ru­hagyár szocialista brigádve­zetője, a Hazafias Népfront ceglédi városi elnöksége tag­ja. Ünnepi beszédet Vincze Já­nos, a városi tanács elnökhe­lyettese mondott, majd a megemlékezés és kegyelet ko­szorúit helyezték el az emlék- ' •’’Ma alatt

Next

/
Thumbnails
Contents