Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
xM* ap 1980. JÚLIUS 13., VASÁRNAP A feltalálók ügyvédet fizetnek História egy poiipmarkolóról Változnak az idők. De vajon változik-e egy rossz csillag alatt született találmány, pontos nevén szolgálati szabadalom sorsa a róla szóló «kk megjelenését követően? A Pest megyei Hírlap 1979. október 25-i számában látott napvilágot a riport Egy szabadalom hajótörései címmel, kifejtve, hogy a Simo Willy és Király László által konstruált polipmarkoló gyártása zátonyra futott. A berendezésről ezúttal csak annyit: alkalmas különféle szabálytalan alakú, illetve ömlesztett anyagok — kőpor, szén, vashulladék, fémhordók — megfogására, s mint ilyen, hiánycikk hazai anyagmozgatásunkban. A gép gyártása 1977-ben kezdődött meg az akkori Örkényi Haladás Tsz- ben és évekig a közös gazdaság nyereséges termékei közé tartozott. A Haladás Tsz 1978-ban egyesült a Béke Ts^-szel, ezt követően profiltisztítást hajtottak végre a melléküzemágban. A gyártási jogot ideiglenesen a szövetkezet által alapított vállalatra, a GÉPSZEV- re bízták. A polipmarkoló sorsa 1979 őszén bizonytalanná vált Az előzmények Mielőtt az érdekelt felek véleményét ismertetnénk a jelenlegi helyzetről, vessünk egy pillán lás t a tavaly őszi képre. Mit mondtak akkor az érdekeltek? Dr. Havas István, a tsz ipari főógazatvezetője ez idő tájt még megerősítette: a szövetkezet nem akar lemondani a gépről, mi több, már hozzá is kezdett a gyártáshoz. Együtt kutattak a műhelyekben az állítólagos már leesztergált aprócska alkatrészek után. (Sikertelenül.) — Hogy eltűnt volna a tervdokumentáció? — ebbéli észrevételünkre szintén elienbi- zonyítékokkal szolgált a fő- ágazatvezető, vaskos paksamé- tákat rakott le elénk az iroda asztalára. — Íme a rajzok — kaptuk a választ. S mi egyetlen dolgot tettünk: továbbra is kételkedtünk. A teljes dokumentáció meglétében is és abban, hogy a tsz valóban komolyan gondolná a markoló gyártását. Végezetül a riportban arra az eredményre jutottunk, hogy erre egyedül a GÉPSZEV alkalmas. Nyolc hónap múltán feltételezéseinket a gyakorlat igazolta. A GÉPSZEV lett végleges gazdája a találmánynak, a szövetkezet lemondott az anyagmozgató berendezésről, igaz, eléggé felemás módon. Erről később még szó lesz. Ócskavasba került Üdvözlendő fordulat állt ae Simo Willy és Király -.ászló szempontjából is. Immár a szerződés garantálja a szellemi tevékenységükért járó díjat: gépenként fix összeget kapnaa a feltalálók. Sajnos, a szabadalom megvételét rögzítő írásos egyezséget (a Béke Tsz és a felsőpakonyi Gépipari Szolgáltató Vállalat, a GEPSZEV idén februárján kötötte meg), a vevő semmisnek nyilvánította, tudtára adva az eladónak, nem ér meg neki két és fél millió forintot a licencia. Miért? Nos, a közös gazdaság adós maradt a tervdokumentációkkal és a különböző szerszámgépekkel, készülékekkel, anyagokkal. Hozzávetőlegesen másfél millió forinttal. Ennyire taksálják Felsőpakony- ban az elveszett terveket és azokat a technikai eszközöket, amelyeknek elkallódásáról Nádaski Pál elnökhelyettes így nyilatkozik: — A gyártáshoz szükséges berendezések jó része hulladékvasként a MÉH-telepre került. (A bálázó masina szerszámairól ennyi biztosat sem tudhatunk meg, bár nem lehetetlen, hogy ennek anyagai is egy ócskavastelepen találtak végleges otthonra. Ám az alacsonyabb árkínálatnak más oka van. Nevezetesen az a tény, hogy a markolók iránt nincs kereslet, sőt az sem biztos, hogy egyáltalában gyártják. Felsőpakonyban — így az elnökhelyettes, aki egyébként tagja a szóban forgó vállalat igazgató tanácsának,, s mint ilyen, feltehetőleg jól informált a cég termelését illetően. A piac pangásának helyi teóriáját dr. Kacsó Sándor jogtanácsos is megerősíti, hozzávetve, hogy a GÉPSZEV merő szimpátiából, vagyis a jó kapcsolatok megőrzése érdekében vette át az ominózus gépet a Béke Tsz-től. Combhoz kabátot Furcsa babaruha ez a polipmarkoló. Tavaly .még ragaszkodott hozZá a tsz, csak egy kis időre kölcsönzi Felsőpa- konynak a gyártási jogot, az idén pedig úgy kell rátukmálni a közös gazdaság köldök- zsinórján függő vállalatra. — És most milyen árat tartanak reálisnak? — Kerek egymillióért kívánjuk értékesíteni a licenciát. A szerződést még ebben a hónapban megkötjük a vállalattal — mondja Mizser József, a tsz elnöke. Erre, úgymond, mérget lehet venni. Most pedig, vizsgáljuk meg, valóban olyan semmiresemjó portéka lenne a markoló, mint azt Örkényben bizonygatják? Mi erről a feltalálók véleménye? Simo Willy mérnök: — A berendezés elkészítésére tulajdonképpen egy kényszerhelyzet ösztönzött bennünket. A miénkhez hasonló hidraulikus megfogó szerkezetet, amelyet egyebek között a KC-típusú teherautóra szerelt darukhoz lehet csatlakoztatni, Magyarországon nem gyártottak. Az NDK import akadozott, a tőkés behozatal gazdasági megítéléséről pedig aligha tudnék újat mondani. A gép piaci helyzetén a gyártás bizonytalansága természetesen sokat rontott. Most igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a potenciális vevők tudomására hozzuk: újra megvásárolható a polipmarkoló. Feltételezhetően sokat jelentett e vonatkozásban, hogy a Tv-híradóban is láthatták az érdekeltek a MÉH-vállalat kőbányai telepén rendezett rakodógép bemutatónkat. Hogyan ítéli meg a problémát Fütty Tivadar, a Műszaki Árukat Értékesítő Vállalat (MÜÁRT) kereskedelmi igazgatója? — Idén ötven gépet rendeltünk a GÉPSZEV-től. Iga-/, ez nem sok, de nem mertünk nagyobb reklámot csinálni, éppen a termák gazdátlansága miatt. Végezetül vegyük fontolóra Tóth Józsefnek, a NIKEX külkereskedelmi vállalat osztály- vezetőjének szavait: — Csak az áll reális talajon, aki elismeri, szükség van ezekre a speciális eszközökre idehaza. Egyébként valóban hoztunk be tőkésországokból ilyen berendezéseket, de csak teljes géprendszereket, tehát darut is. (A gombhoz kabátot?!) Védik igazukat Az ágas-bogas ügy végére értünk. Immár második alkalommal. Az összefoglalóban most megállapíthatnánk azt, hogy érdemes volt írni nyolc hónappal ezelőtt erről a találmányról, hiszen azóta eldőlt, egy erre alkalmas cég gyártja az értékes masinát. A tsz júliusban — ígérete szerint — pecsétet tesz a licenciáról s^óló szerződésre és a MÉH-vállalatok eredménnyel hasznosíthatják az ügyes szerkezetet. Ezt szeretnénk mi is. Az ügy azonban — amely ugyan egyedi eset—azt a benyomást erősíti meg bennünk, baj van a találmányok, a szellemi termékek körül. S ezt mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy másfél évig húzódott — a sajtó segítsége ellenére — a találmányügy és a pont mégsem került fel az i betűre. AZ egyéni érdekek kusza hálójában éppen hogy csak nem akadt fenn egy importkiváltó gép. A feltalálók ügyvédet fizetnek, mert maguk már nem tudnak eligazodni a szabályok, rendeletek dzsungelében. 'Áz sem egészen világos előttünk, hogyart tűnhetett el másfél millió forint érték szinte nyomtalanul. S ki tudja, talán irígyeik is akadtak az újítómozgalmat komolyan vevő mérnököknek. Hiszen ha 2,5 millió forintért adódik el a licencia, nekik is nagyobb summa járt volna. Szerencsére Simo Willy és Király László az olyan típusú emberek köZé tartozik, akiket nem tör le egyhamar a kudarc. Miközben újabb találmányokon törik fejüket, szívósan védik igazukat. Valkó Béla Vaskohászat Intermetall A KGST-tagállamok évről évre jelentősen bővítik a vas- és acéltermelést, határaikon belül készül a világon olvasztott mennyiség 30 százaléka. A kohászati termékek iránt szüntelenül növekszik a kereslet. A KGST-tagállamok arra a következtetésre jutottak, hogy gazdaságilag nem előnyös, ha minden ország saját termeléséből elégíti ki szükségleteit. Emellett a vasérclelőhelyek egyenlőtlen eloszlása is arra ösztönöz, hogy fokozzák a szalzosodást. E feladatok egy részének megoldása eredményesen folyik a vaskohászati együttműködés szervezete, az Interme- tall révén, melyet a tagállamok 1964-ben alakítottak. A szervezet segítségével eddig már 18 kétoldalú egyezményt kötöttek, s a tagországok közötti csere évi 780 eZer tonnáról több mint 3 millió tonnára növekedett. Sárkányrepülő-találkozó Egerben negyedik alkalommal rendezték meg az Eger Kupáért kiírt nemzetközi sárkányrepülő-találkozót, július 5—13. között, tíz ország hetven versenyzőjének részvételével Mit mutat a statisztika? Hullámzó a bűnözés grafikonja A Belügyminisztérium Adat- feldolgozó Csoportfőnöksége és a Legfőbb Ügyészség Titkársága nemrégiben elkészítette a hazai bűnözés tavalyi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Eszerint az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma tavaly 1978- hoz képest némileg — 1,3 százalékkal — csökkent. Magyar- országom az elmúlt másfél évtizedben egyébként évi átlagban mintegy 120—130 ezer közvádas bűncselekményt derítettek fel a hatóságok. A számok jeleznek Magyarországon 1979-ben 125 ezer 267 közvádas bűncselekmény vált ismertté. Ezeknek mintegy 27 százalékát a fővárosban, több mint 70 százalékát vidéken követték el. A bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlása: körülbelül 80 százalékuk vidéki, 20 százalékuk pedig budapesti. A számok azt tükrözik, hogy igen sok vidéki lakos a fővárosban követ el különféle bűncselekményeket. De — kisebb mértékben — igaz ennek a fordítottja is: nyaranta a kiránduló- és üdülőcentrumokban — főleg a Balatonnál — igen sok a fővárosi „illetőségű” bűnelkövető. Milyen helyet foglalnak el az egyes megyék az ország bűnözési térképén? Ezt természetesem igen sok tényező Ha határon tál van az örökség Segít a Pénzintézeti Központ GYAKORI ESET, hogy va- I lakinek külföldi követelése j van, például a határon túl elhalt hozzátartozójától örököl, s nem tájékozott arról, hogy ilyenkor mi a teendő. A hazai rendelkezések általában ismertek: az örökséggel, ingatlannal, nyugdíjjal, s egyéb külföldi vagyoni követeléssel kapcsolatos igényeket — az erről szerzett értesüléstől számított 8 napon belül — be kell jelenteni a Pénzintézeti Központnál. A jogszabályok az igények érvényesítését és az azokból származó összegek Magyarországra utaltatását is előírják. Az érdekelteknek nemcsak a magyar rendelkezéseket kell betartaniuk, hanem az adott külföldi államok rendelkezéseit, eljárási szabályait is ismerni kell ahhoz, hogy követelésüket megfelelően érvényesíteni tudják. Ellentétben ugyanis Magyarországgal, ahol viszonylag rövid idő alatt befejeződik a hagyatéki eljárás, az országok többségében az örökösödési ügy lebonyolításához, és az abból származó összegek átutalásához hosszú idő szükséges. A hagyatéki eljárást a különböző országokban egymástól eltérő jogszabályok alapján bonyolítják le, van, ahol több hónapot kell várni arra, hogy a hagyaték iránti követeléseket benyújthassák, s a végrendeletben kijelölt hagyatéki gondnok teljes felhatalmazást kap arra, hogy a vagyont értékesítse, kifizesse a különböző követeléseket, ezután kerül sor az örökösödési adó kivetésére, amely ugyancsak hosz- szú ideig tart, s csak ezt követi a hagyaték felosztása. Vannak országok, ahonnan minden korlátozás nélkül átutalható a hagyaték, olyanok is vannak, ahonnan egyáltalán nem lehet ilyen pénzösz- szegeket átutalni, egyes országokból pedig — ide tartozik Spanyolország, Görögország és a dél-amerikai országok többsége — csak igen bonyolult és hosszadalmas engedélyezési eljárás alapján lehet elérni az átutalást. Egyes országokban az átutalást engedélyhez kötik ugyan, de ez viszonylag rövid idő alatt elintézhető. Ilyenek például a szomszédos országok közül Ausztria, Csehszlovákia vagy Jugoszlávia. Az átutalás gyorsasága nagy mértékben függ attól, hogy a különböző iratokat mennyi idő alatt szerezték be. Jugoszlávia esetében például nemcsak kérvényt kell írni az örökölt ingatlan értékesítéséből származó összegek átutalásához, hanem mellékelni kell az illetékes jugoszláv hatóságok hagyatéki végzését, az ingatlan adásvételi szerződését és annak igazolását, hogy az örökhagyó elhalálozása idején az örökös már magyar állampolgár volt. Ugyancsak mellékelni kell a jugoszláv bank igazolását arról, hogy a hagyatékból származó összeget a külföldiek külön számlájára lefizették. AZOKNAK TEHÁT, akiknek külföldi követelésük van, érdekük, hogy ügyeik intézéséhez szakszerű segítséget vegyenek igénybe. A hagyatéki eljáráshoz, és az örökség átutalásához szükséges sokféle okmány beszerzésében, a külföldi jogi szakirodalomban, való eligazodásban, és a külföldi jogi képviselő kiválasztásában, a Pénzintézeti Központ közvetlenül, vagy az Általános Értékforgalmi Bank Rt. útján segítséget nyújt a lakosságnak. A Pénzintézeti Központ Budapesten, a Dorottya utca 5. szám alatt található. határozza meg. Példaként említhetjük a megyék területi adottságait, ipari vagy mezőgazdasági jellegét, a lakosság összetételét, értelmi színvonalának fejlettségét, életkörülményeit, a megyébe, illetve a megyéből ingázóik számát — és még hosszan sorolhatnánk. Messzemenő következtetéseket tehát a bűnözési „rangsorból” nem szabad levonni. A számok mindenesetre jeleznek valamit... Ami az abszolút rangsort illeti: 1979-ben Pest és Borsod megyében vált ismertté a legtöbb — csaknem tízezer — közvádas bűncselekmény. Ez azonban törvényszerű is, hiszen ebben a két megyében laknak, dolgoznak a legtöbben. Ha a 10 ezer lakosra jutó közvádas bűncselekmények számát tekintjük — ez már reálisabb képet ad — a megyék között Borsod rögtön a harmadik, Pest megye pedig a tizedik helyre esik vissza. Így a bűnözés „élvonalába” Bács-Kiskun megye kerül, ahol tavaly tízezer lakosra számítva 139 közvádas bűncselekmény vált ismertté. A második helyen Fejér megye áll, 123 bűncselekménnyel. Borso- dot Győr-Sopron, Tolna és Somogy követi. (A somogyiak tehát, annak ellenére, hogy a Balaton déli partja igencsak érezteti hatását bűnözési statisztikájukban, országosan egyre kedvezőbb helyzetbe kerülnek: A bűnözési statisztika „középmezőnyében” foglal helyet Komárom, Veszprém, Csong- rád, Pest, Nógrád és Vas megye. Ezekben a megyékben 10 ezer lakosra általában száz ismertté vált közvádas bűn- cselekmény jut. Az elmúlt három-négy évet tekintve Komárom és Vas megyében némileg emelkedik, Nógrádban stagnál, Veszprém és Csong- rád megyében pedig csökken, lefelé mutat a bűnözés „lázgörbéje”. Pest megyében az 1977. évi jelentős csökkenést 1978-ban egy újabb emelkedés, majd tavaly ismét némi csökkenés követte. Megnyugtatóan alacsony A megyék bűnözési „rangsorában” a 13. helytől lefelé már a legkedvezőbb helyzetben levő területek következnek. Baranyában 1977 óta egyértelműen örvendetesen csökkenő tendenciát jelez a bűnözés grafikonja. Hasonló tendencia érvényesül a 14. helyen álló Hajdú-Biharban is. Békés megye következik ezután, ahol tízezer lakosra 91 közvádas bűncselekmény jut: ez is jóval kedvezőbb már az országos átlagnál. 1975 óta itt j csak az 1978-as évben szökött j fel a bűnözés grafikonja, tavaly már ismét a korábbi években megszokott megnyugtatóan alacsony bűncselekményszámot tükrözte. Zalában 1977 óta viszont egyenletesen emelkedő tendencia mutatkozik, bár a megye helyzete még ezzel együtt is kedvező. A három „sereghajtó” megye Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Heves: ezek az ország bűn- ügyileg legkevésbé „fertőzött” területei. Különösen a hevesiek statisztikája imponáló: tízezer lakosra a megyében mindössze 67 közvádas bűncselekmény jut. (Csak emlékeztetőként : Bács-Kiskunban több mint duplája, 139.) 1978- hoz képest tavaly Hevesben tovább javult a helyzet: a megyében 1975 óta a legkevesebb, összesen 2358 közvádas bűncselekmény vált ismertté 1979-ben. A tízezer lakosra jutó vagyon elleni bűncselekmények gyakorisága a legnagyobb Fejér (73,1), Bács (73,1), Borsod (66.7) , Veszprém (60,1) és Hajdú (60) megyékben, a legalacsonyabb pedig Hevesben (35.7) , Nógrádban (45) és Vasban (46,7). A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények , gyakorisági mutatója a legmagasabb Fejér (25,4), Bács-Kiskun (24,6) és Borsod (23,8) megyékben, míg a legalacsonyabb Hevesben (14,7), Szabolcsban (16,8) és Zalában (ugyancsak 16,8). A személyek javai elleni bűnözés a statisztikák szerint a legkedvezőtlenebbül Bács- Kiskun, Fejér és Borsod, a legkedvezőbben pedig Heves, Nógrád és Szolnok megyékben alakult ki. Ami az erőszakos és garázda jellegű cselekményeket Illeti, figyelmet érdemel, hogy ezek a közvéleményt különösen felháborító esetek Borsodban Győr-Sopronhoz képest több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő. De magas az arányuk Komárom és Pest megyében is. Tízezer lakosra számítva a legtöbb közlekedési bűncselekmény Somogybán (lám, itt* is érezhető a balatoni idegen- forgalom hatása), Tolnában é Bácsban, a legkevesebb Hajdú, Heves és Vas megyében fordult elő. Büntetett előélet A bűncselekmények utár említsünk meg néhány szói azok elkövetőiről. Ugyancsak tízezer lakosra számítva a legtöbb bűnelkövető Borsod és Pest, a legkevesebb pedig Vas, Heves és Győr-Sopron megye területén lakik. A vagyon - elleni bűncseleményeket elkövető személyek úgynevezett gyakorisági mutatója országosan csökkent, ugyanakkor azonban Hajdú-Bihar, Szolnok, Győr- Sopron és Zala megyékben emelkedett. Elgondolkoztató tény, hogy évről évre növekszik a bűn- cselekmények elkövetői között a már büntetett előéletű személyek száma. Az összes bűnelkövetőkön belüli részarányuk Bács-Kiskun és Baranya megyében a legmagasabb: csaknem eléri a negyven százalékot. Ez azt bizonyítja, hogy velük szemben a korábban kiszabott büntetés nem volt elég hatékony, a hasonló esetek megelőzése érdekében a hatóságok még szigorúbb fellépésére van szükség. Deák András
