Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

1980. JÜLIUS 12., SZOMBAT k/(Mw 5 Csendes születésnap A kis beruházások gazdái Nem koccantak össze a po­harak, nem hangzottak el kö­szöntő tósztok, és a beruházá­si részleg öt dolgozója talán fel sem figyelt arra, hogy im­máron egy éve igyekeznek könnyíteni a város gondjain. Egy esztendős munkájuk nem volt eredménytelen. Ésszerűség A városi tanács pénzügyi osztálya, egyetértésben a vá­ros vezetőivel, egy évvel ez­előtt, tavaly, július 1-én, meg­szervezte a beruházási részle­get. Az új szervezet létrehozását az ésszerűség és a megnöve­kedett minőségi követelmé­nyek indokolták. Azelőtt ugyanis a műszaki ellenőrök szétszórtan, különféle ágaza­tokban, egységes irányítás nélkül dolgoztak, ezért mun­kaidejük nem volt kihasznál­va. . A részleget megszervező pénzügyi osztály a műszaki ellenőröket összevonva meg­teremtette az egységes irányí­tás feltételeit. Egy esztendő alatt kiderült, hogy az átszer­vezés a beruházási munka ha­tékonyságát jelentősen javí­totta. Mielőtt tovább mennénk, ejtsünk szót a beruházási te­vékenységről. Köztudott, hogy ezt a Pest megyei Beruházási Vállalat intézi — megyei szin­ten. Munkája sokrétű és ki­terjedt. Támogatásuk érdeké­ben volt szüksége Szentendré­nek egy olyan részlegre, amely a városi kisebb beruházásokat önmaga intézi, a nagyobb, csak a megyei szintű vállalat köz­belépésével elvégezhető mun­kákat pedig támogatja, úgy­hogy megszünteti a helyi, spe­ciális akadályokat. Új forgácsoló üzem Pomázon Egymillió dolláros export A közelmúltban állították munkába a Svájcból vásárolt forgácsoló- automata gépeket, amelyeken a golyós Írónők betétjeit készítik Szerelőszalagon Sax lyukasztógépek Tíz éve még mezőgazdasági földterület volt Pomáznak ezen közül Ausztria, Dánia és Ju­goszlávia érdemel említést. Önállóan A részleg feladata tehát a városban folyó kisebb beruhá­zások teljes és önálló irányí­tása, a városi intézmények, is­kolák, óvodák, s más létesít­mények felújításának ellenőr­zése. A részleg munkálkodott a most épülő 8 tantermes új is­kola beruházásának intézésén, valamint a kivitelezés ellenőr­zésén. Örömmel írjuk le, hogy az új intézményt idén szep­temberben már birtokba ve­hetik a gyerekek és a peda­gógusok. Gond a városban a csator­názás is. Nos, a részleg mun­kája nyomán a harmadik ne­gyedévben kész lesz a Pan­nónia telepi szennyvízcsatorna, valamint az Április 4. úti csa­tornarendszer első szakasza. A részleg feladata a város egész területén az elektromos- és vízhálózat bővítése is. Közre­működésükkel még ebben az esztendőben elkészül az új, 75 személyes ideiglenes óvoda. Foglalkoznak a kommunális létesítményekkel, például a Vasvári lakótelep külső kom­munális berendezéseivel, a szamárhegyi pincerendszer fel­mérésével. Ezeken az önálló munkákon kívül természete­sen, a Pest megyei Beruházási Vállalat, tevékenységében is részt vesznek. Segíteni! A születésnap mindig alka­lom a visszapillantásra is. Az eddigi eredmények igazolták, hogy a részleg életrehívása szükséges volt, munkájuk sok, eleddig megoldhatatlannak tű­nő problémát oldott meg. De hogy tevékenységük még jobb, eredményesebb ■ legyen, fontos, hogy a tanács minden osztá­lya, a város minden vállalata, szövetkezete és gyára, támo­gassa felelősségteljes munká­jukat. Kincses padlások a részén, ma modern üzem­csarnokban termelnek. Az író­szer Szövetkezet a főváros kel­lős közepén már nem tudta fejleszteni üzemeit, ezért Po- mázra kezdték meg folyama­tosan a kitelepítést. Itt meg­felelő körülményeket terem­tettek mintegy 500 dolgozó­juknak. Pomázon kívül Orosz­lányban és Salgótarjánban van üzeme a szövetkezetnek, csak­nem ezerfőnyi a tagság. Ter­mékeik ismertek és keresettek számos országban. Tíz évvel ezelőtt kötött elő­ször a szövetkezet szerződést a bécsi Sax-céggel. Kooperá­ciós munkára i vállalkoztak, ugyanakkor a bécsi vállalat se­gíti őket a gyártmányfejlesz­tésben és piacokat is átadott. A szövetkezet idei termelési értéke 320 millió forint, amely­ből 140 millió az export, ezen belül egymillió dollár a tőkés export. Az osztrák cég ez év­ben 400 ezer dollár értékben vásárol vissza különféle áru­kat. A rost- és a golyós író­nőkből mintegy 60 millió da­rabot készítenek. Ezenkívül különböző irodai kisgépeket, tűzőket gyártanak. A szocia­lista országok közül Csehszlo­vákiába, Lengyelországba a Szovjetunióba, Romániába. Bulgáriába, valamint az NDK- ba szállítanak. A tőkés piacok SZÜLETETT 1919. március 24-én. Négy nemzetiség találko­zópontján, Aradon nevelkedett nagyszüleinél, az ősi szerb Mt- hajlovics családnál. Iratokkal bizonyított családfájuk 1713-ig .vezethető vissza. A több nyelv birtokbavételére minden adott­ság megvolt, s Nyári Károly nyugdíjas, pomázi lakos, köz­ségi tanácstag, a HNF helyi el­nökségének tagja — élt a lehe­tőséggel. Pomázi lakása — múzeum. Ám nem a zsúfoltság, hanem a kényelmes lakályosság a jel­lemzője. Hívogató biedermeier ülőgarnitúra. Vaskos szerb és magyar nyelvű kötetektől ros­kadozó polcok. Felbecsülhetet­len értékű és szépségű ikonok a falakon. Ősrégi balkáni s XVIII. századbeli szentendrei rézművesek által készített használati tárgyak. Nem is múzeum, nem is la­kás ez, hanem őrhely. A Mihaj- lovics család ott lenn, délen, Aradon, már 1720-ban határ- őrszolgáíatot teljesített a tö­rök ellen. Kései leszármazott­juk pedig ma Pomázon őrzi, ápolja a szerb kultúra gazdag­ságát. Mikor ezekről beszélgetünk — úgy tűnik —, mintha Bran- ko Radicsevics, a szerb Petőfi kilépne a képkeretből, s oda­ülne mellénk. Aztán egy pil­lanat, s már ide is telepszik Petrovics Ny egos, a 'vadszép­ségű, dacos arcú, montenegrói fejedelem. Majd lágyabb szín­folt: Kornél Sztankovics, az álmodozó zeneszerző, kezé­ben a guzlárral, az egyhúros vonóshangszerrel... A KÉPZELET játszik ve­lem vajon?... De Nyári Ká­roly olyan szuggesztív megje­lenítő erővel rajzolja elém a szerb- történelmi múltat, hogy szinte szeretnék kezet fogni Nyegossal, a fejedelmmel, s ar­ra buzdítani Sztankovics ze­neszerzőt, hogy játsszon vala­mi.’vad, ám mégis édes-bús szerb melódiát... Hogyan lesz valakiből gyűj­tő? A kérdés mindig izgatott. Most is a választ kutatom. Nyári Károlyt például a pad­lások világa fertőzte meg. Még gyerekkorában, Aradon. Micso­da izgalmas lehetett felmász­ni gyerekfejjel, borzongva, a titokzatos padlásra ... kutat­ni, matatni. Megrettenni egy roppanástól... Csak nem a rossz szellemek? ... Nos, Nyári nem rossz szellemekre buk­kant, hanem kincsekre. Igaz. poros, ütött-kopott, fénytelen kincsekre. Rég^ böjti rézedé­nyekre ... SZENTENDREI <sam<ip A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A Hazafias Népfront felhívása Védjük értékeinket! A város egyik legszebb la­kó- és üdülőterülete a Bük­kös-patak völgye. Ám páratlan szépségeit és értékeit nem óv­juk eléggé. Köz- és magánte­rületről egyaránt jelentős menyiségű mérgező és szeny- nyező anyag jut a patak vizé­be. Ennek következtében ősho­nos állatok és növények pusz­tulnak el. A patakvölgy ter­mészeti egyensúlya ma már annyira törékeny, hogy bármi­lyen, az ember által kezdemé­nyezett, a természeti adottsá­gokat figyelmen kívül hagyó technikai lépés, véglegesen fel­boríthatja. Jó' volna, ha a Bükkös-pa­tak völgyét minél hamarább természetvédelmi területté nyilvánítanák! Kérünk mindenkit, városunk lakóit, az erre látogató turis­tákat, a szakembereket, hogy tőlük telhető legnagyobb fi­gyelemmel és igyekezettel óv­ják közös kincsünket. Lépje­nek fel a szennyezés minden­féle formája ellen. Vigyázza­nak arra, hogy csak a bioló­giai egyensúlyt megőrző átala­kítások történhessenek a me­derben és a völgyben. Tudjuk, hogy csak humánus, közösségi magatartással lehet­séges eredményes környezet­védelmet folytatni. Hogy né­hány év alatt eredményeket mutathassunk fel, az állami, hatósági és társadalmi tevé­kenység eddiginél jobb össze­hangolása szükséges. A Bükkös-patak és völgyé­nek természeti értékel megfe­lelő hozzáértéssel és vala­mennyiünk felelős tevékenysé­gével ma még megóvhatok! Kérünk mindenkit, hogy eb­ben a munkában lehetőségei szerint vegyen részt, hogy né­hány év múlva együtt örülhes­sünk városunk egyik legszebb ősparkjának. A Hazafias Népfront izbégi körzeti bizottsága T ermékki állítás Milyen gazdagok vagyunk? Ki hinné, milyen gazdagok vagyunk. Mármint a város és a járás. Ha bárki kételkedik állításomban, akkor sétáljon el a Móricz Zsigmond Gimná­ziumba, s nézze meg, az ott megrendezett termékkiállítást. Tizenhét, városi és járási gyár, vállalat és szövetkezet mutatkozott be. Az ügyesen elrendezett tablók, dokumen­tum értékű fotók, valamint a termékek, a gyártmányok változatos képet adnak a né­zőknek a kiállítók múltjáról, jelenéről, fejlődéséről. A kiál­lítás dokumentálja, hogy Szent­endre, Pomáz és Visegrád termékei túljutottak már az országhatárokon is, szép hasz­not hozva a népgazdaságnak. Kitűnő ötlet volt a kiállítás megrendezése. Kitűnő, mert átfogó képet ad a város és a járás ipari, mezőgazdasági és szövetkezeti helyzetéről; de kitűnő azért is, mert jó alkal­mat teremtett ahhoz, hogy a város és a járás területén dolgozó üzemek jobban meg­ismerjék egymást, egymás munkáját, gyártmányait, gond­jait és terveit. Talán a jobb megismerés lehetősége még va­lamit elősegíthet: a kooperá­ciót. A kiállítás erre is utat mutat. Jegyzet A város varázsa A város nem zárkózott, értékeit, kincseit nem őrzi féltékenyen elrejtve a világ elől, hanem kitárul­kozva megmutatja önma­gát. Szentendre adottságai miatt, különleges város. Az egész országé! A Kovács Margit Mú­zeum vendégkönyvében mi­nap lapozgatva, egy szokat­lan bejegyzésre bukkantam. Azóta más szemmel járok a városban. Észreveszem azt is, amit eddig nem lát­tam. A Görög utcában eldo­bott fagylaltostölcsérek, a Somogy—Bacsó-parton el­szívott cigaretták csonkjai­nak százai, a Főtéren üres tejeszacskók, műanyag jog­hurtom poharak. Cseresz­nyemag. Különös. Eddig mindezt nem vettek volna észre? Csak a bejegyzés óta? „Szentendre is what Greenwich Village used to be. Don’t let it become a tourist trap! It has become „My town”! Andy Holtz- mann. 7/4/80. U. S. A. Hevenyészett fordítása: Szentendre olyan, mint Greenwich Village (New York hangulatos bohémne­gyede). Ne engedjék ide a turistacsoportokat. Az „én városommá” vált. 1980. jú­lius 4. Egy külföldi, egy ameri­kai járt itt, s szíven ütötte a város varázsa, s észrevet­te azt, amit most már én is látok. De nem a turisták elől kall elzárni a várost, hanem tisztaságával is vé­deni hangulatát. Per unó lingvo per unó volo Tábor a Bükkös mentén A kis nemzetek egyik legsú­lyosabb tehertétele, hogy nyel­vüket rajtuk kívül jóformán senki sem ismeri. Ezért, ha érintkezni- akarnak a világgal, maguknak kell más nemzetek nyelvét megtanulniuk. Szentendrén, a Lenin úti is­kola parkjában, a kanyargós Bükkös-patak mentén 57 gye­rek vállalkozott arra, hogy megtanul egy olyan nyelvet, amelynek segítségével a világ bármely részén szót tudnak érteni. — A nagyszü­lőim — mondja | — ortodox pra­voszláv vallásúak voltak. Külön edényben főzték a mindennapi és kü­lön a böjti étele- | két... TERMÉSZETE­SEN őt is elérte a gyűjtők végze­te: a II. világhá­ború pusztító vi­hara mindent el­söpört. Háború után nulláról kel­lett újra elindul­nia. De hogyan?| Először is munka kellett. Gépész­technikusként kezd dolgozni a Csepel .Autógyár­ban, majd kiláto­gat Pomázra, régi barátjához, Besli- ty István szerb espereshez. Az­tán megismerkedik egy pomá­zi lánnyal, aki a felesége lesz. Lassan ismét gyűlni kezdenek az értékes tárgyak, s ennek hí­re megy a községben. Jönnek hozzá az öregek, menne el az ő padlásukra is, hátha talál valamit. Jószívvel adnák, tud­ják, értő, megbecsülő kezek közé kerülne... — Hát, valahogy így.... Nézegetem a könyveket. Ma­gyar, szerb, román, német nyelven íródtak. Történelmi munkák. Ikonográfiák. Régi metszetek. Ä gyűjtőnek sok mindent tudnia kell, közülük a legfon­tosabb: megkülönböztetni az értéket az ■ értéktelentől, az igazit a hamistól... NEM TUDOK elszakadni a múlttól. A szoba hangulata oda­köt. A szerb történelmi nagy­ságok után felsorakoznak a magyarok is. Kossuth Lajos - mondotta volt: Nemzetek, melyeknek jö­vőjük van, megbecsülik múlt­jukat. Az eszperantó tábor bejárata fölött tábla, rajta felirat: Pe-, unó lingvo per unó volo. Egy nyelven, egy akarattal. A tábort dr. Barát Endre, az MSZMP Szentendre városi bi­zottságának első titkára, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség al- elnöke nyitotta meg. Kalauzom most, Hideg Ilo­na táborvezető, a városi úttö­rő szövetség elnöke elmondta, hogy az 57 gyerek az ország, minden tájáról érkezett, öt csoportba osztva, öt foglalko­zásvezető irányításával ismer­kednek az eszperantó nyeh rejtelmeivel. Rejtelmeivel'.' Ugyan, az eszperantisták ál­lítják, hogy szorgalmas tanu­lással 4—5 hónap alatt meg lehet tanulni. Patay Jánosné, ősz Gabri ella, Horváth Judit, Károly Jenőné, és Tarkó Eszter veze tésével már szépen mondjál a gyerekek a dallamos mon datokat. — Ez az én könyvem. — Gi estas mia libro. Közben megtudom, hogy i. eszperantó alkalmas irodaim művészi gondolatok kifejező sére is. Az Egri csillagok, : Pál utcai fiúk, Benedek Élel­meséi, Petőfi és Ady verse; sőt az Ember tragédiája i- kaphatók eszperantó nyelve? — La suno brilas. — Süt a nap. És valóban süt, s ez indo kolja következő kérdésemet: — Mi a gyerekek programjó — A délelőtt — válaszol Hí - deg Ilona — a tanulás id" szaka. Azután, mert nem hely­beliek a gyerekek, követkéz nek a városnézések, látogatás a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumban, hajókirándulás ... Változatos, színes a tábori élet, s hasznos is. Ne zavarjunk, a délelőtt a tanulás ideje. — Gi reverda. — Viszontlátásra. Az oldalt irta: Karácsonyi István Fotó­Koppány György l

Next

/
Thumbnails
Contents