Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

A30NYI KRÓNIKA Szebb és jobb is Szalagon jön a nyerstégla Gázzal fűtenek, gépsorral dolgoznak Az abonyi téglagyár és kör­nyéke napjainkban már a külső szemlélőnek is impo­záns látványt nyújt. A kor­szerű, küllemében megragadó új és hatalmas épületeken bő­ven akad csodálni való. Hát még, ha valakinek belül is módja van szétnézni! Minden bizonnyal más elképzelése lesz a téglagyártásról, mint azelőtt. A múlt év végén befeje­ződött a 122 millió forin­tos rekonstrukció. Hogy csak a fontosabbakat említsük, megépült egy 5 ezer köbméteres agyagtároló. Mo­numentális a műszárítót, a technológiai gépsort és az égetőkemencét befogadó épü­lettömb, de magára vonja a figyelmet az ugyancsak új szociális létesítmény, az iro­daház és a négy szolgálati la­kás is. Lényeges változás, hogy az égetés gázzal törté­nik. Mint Nagy Andrástól, a gyár vezetőjétől megtudtuk, az új gyártási folyamatra zökkenő nélkül álltak át,' a gépek és berendezések kez­dettől fogva jól működnek. A korszerű termelésnek, a jó technológiai és munkafegye­lemnek köszönhető, hogy a gyár az első félévben a tervezettnél másfél mil­lióval több téglát gyár­tott, a selejt pedig a korábbi 15 százalékról 5 százalékra csők-, kent. A termelékenység növe­kedésével magyarázzák, hogy az építőanyagokat forgalma­zó vállalatok lerakatainak igényét a legrosszabb esetben is néhány hetes várakozás után a jelenlegi főszezonban is — teljesíteni tudják. A gyár Bács-Kiskun, Pest és Szolnok megyébe, 40—50 helyre szállít különféle tég­lát. A rekonstrukció óta sokat javult' a helyi ellátás is. Az úgynevezett B 30-as falazó­blokkból tudnak a legtöbbet adni az építkezőknek. Ez az építőanyag számtalan jó tu­lajdonsággal rendelkezik: gazdaságos, jó hőszigetelő és gyorsan beépíthető. Ebből a téglafajtából sikerült elsősor­ban a tervet túlteljesíteni, mert kevésbé anyagigényes és a fajlagos energiafelhasználás is kedvezőbb. A gyár központja az a szin­te néptelen, tágas csarnok, ahol a szalagrendszeren érke­ző nyerstégla a mozgó, több­polcos szárítókocsira kerül. A munkafolyamat automatizált, a gépsorok pontosan és töké­letesen elvégeznek mindent, mindössze három ember je­lenlétére van szükség, ők is főként felügyelnek. Egyikük, Veres István karbantartó la­katos. A fiatalember jól is­merte a korábbi téglagyártás minden csínját-bínját és az új gyártási folyamat lebonyolítá­sában is már otthonosan mo­zog. ű mondta: bár bonyolultabb, de ösz- szehasonlíthatatlanul könnyebb a jelenlegi ter­melési rendszer. Azelőtt mindazt, ami itt tör­ténik, kézzel végezték. Az új technológiát elsajátítani nem volt egyszerű, de megérte a fáradozást. Most az egész gyártási folyamatban csak a száraz, kiégett tégla átrakása­kor van szükség kétkezi mun­kára. Az új technológia lé­nyegesen tisztább, a tégla pedig szebb. A gázfelhaszná­lás az égetéshez . gazdaságos. Az itt látható gépek mind az NSZK-ból származnak, jól működnek, üzembiztosak. Jó velük dolgozni. A gyár teljesítményében mindig fontos szerepük volt a szocialista brigádoknak. Ez most sincs másként. A kis közösségek igyekeztek miha­marabb megismerni az új technológiát, a selejt csök­kenése főként az ő érdemük. Az pedig, hogy a gyári kör­nyezet napról napra szebb és vonzóbb, mutatja, hogy sze­retik, magukénak érzik mun­kahelyüket. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Törteién Tapsról tapsra Vasárnap, július 13-án dél­után 18 órai kezdettel a tör­teit Déryné Művelődési Ház­ban műsoros rendezvényt tar­tanak, amelynek címe: Tapsról tapsra. A műsorbán fellép Ro­dolfo kiváló és érdemes mű­vész, Gálvölgyi János Jászai- díjas, Prokopiusz Imre zongo­raművész, Tamási Eszter, a televízió munkatársa. A mű­sort Nyerges Ferenc vezeti. Az előadásra szívesen látják a környékbeli települések la­kóit is. Áramszünet Ceglédberceíen Áramszünet lesz ma, július 10-én és holnap is reggel 8 órától délután 16 óráig kar­bantartási munkák miatt Ceg- lédbercelen. — Ma a Virág, a Kinizsi, a Keleti és" az Iskola utcában, holnap az Iskola ut­cában, a Vorosilov, a Dózsa, a Kossuth, a Lenin és a Baj- csy-Zsilinszky utcákban — je­lezte a DÉMÁSZ ceglédi ki- rendeltsége. ui€m A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1980. JÜLIUS 10., CSÜTÖRTÖK Valóra váló, nagyszabású tervek Takarmányöntözés, új módszerrel Sok mendemonda terjeng — még az illetékes szakmai kö­rökben is — egy nagy össze­gű ceglédi beruházásról: az új szennyvíztisztító-műről és a hozzá csatlakozó mezőgazda- sági komplexumról, a termő­földek tisztított szennyvízzel való öntözéséről. Hogy e téma körül minden kételyt eloszlas­sunk, felkértük Kovács Ká­li a szombat, akkor. Itt is, ott is lakodalom Befordultam a Kossuthba. Mármint a Kossuth étterem­be, szombat déltájt, éhesen. Bent: összetolt asztalok, T- alakban, esküvőre felterítve. Megtorpanok, s egy pillanat múlva — mintha már a kö­zelgő násznép zsivaját is hal­lanám!? — újból az utcán va­gyok, éhesen. (Esküvőből egy, de legfeljebb kettő — untig elég az emberfiának. A saját­ja.) Irány a szomszédos Magyar. Ajtaja nyitva, lábam már a lépcsőn, belátok. Bent: semmi jel nem mutat rendezvényre, sőt. Néhány abszolút „civil” jóízűen kanalazza a pörköltet. Itt a helyem. Hirtelen, mint valami me­sebeli kobold, fehérkabátos pincérgyerek pattan elém. Ke­zében rolóhúzó. — Záróra? — kérdezem meg­lepetten. — Igen — mondja lelkesen. — Rendezvény lesz: esküvő. Azám! — Mikor? — kérdezem. — Délután négykor, de ad­dig még fel is kell teríteni — mondja gondterhelten. — Úgy­hogy ... — Szóval menjek egy házzal tovább? — Igen — mondja nemes egyszerűséggel a fehérkabátos. — Prrr! — mondja a roló. V. I. rolyt, a városi tanács elnökét, hogy nyilatkozzék lapunknak. — Miért van szükség — a már meglevő mellett —, egy újabb szennyvíztisztító-műre? — A ceglédi csatornaháló­zat vezetékein átáramló szennyvíz mennyisége ez idő tájt eléri a napi négy és fél ezer köbmétert. Ennek a kvantumnak a meg­tisztítására a jelenlegi, három és fél ezer köbméteres napi kapacitású szennyvíztisztító természetesen már nem alkal­mas. Egyébként e műtárgy tel­jesítménye már akkor sem bi­zonyult elegendőnek, amikor átadták rendeltetésének. A vá­ros akkori vezetősége azonban kényszerhelyzetben volt: anya­giak híján meg kellett eléged­niük a „kis lépések politikájá­val”, s erőfeszítéseik ellenére sem tudtak távlatokban ter­vezni. A most felépülő szenny­víztisztító viszont hosszú éve­ken át eredménnyel tud majd megbirkózni a rá háruló fel­adattal, hiszen a maximális napi kapacitása tízezer köb­méter lesz. — Mennyibe kerül majd? — A hozzá kapcsolódó komplex rendszerrel együtt összesen kétszázötvenmillió forintba. Ezt a hatalmas össze­get a város egymaga nem tud­ta volna előteremteni, köz­A Kossuth Termelőszövetkezetben Beszélgetés jelenről, jövőről Idős párttagok találkozója azt áruld el, minek az a sé­tabot a kezdben. — Semmiség, csak kabala. Orvos ellen — élcelődik a kérdezett. Találkozó van a ceglédi Kossuth TermelőszövetKezet külső Körösi úti portáján. Azokat a párttagokat hívták meg egy kis beszélgetésre, akik hajlott koruk miatt már nem vesznek részt aktívan a pártmunkában. A közös dol­ga viszont, legyen szó akár a mozgalmi életről, akár a gaz­dasági helyzet alakulásáról, mindig is érdekli őket. Épp úgy, mint egymás sorsa. A termelőszövetkezet most í tart először ilyen, megkülönbözte­tett találkozót idős pártmun­kásai számára. A vendégeket — mert hogy, most vendégek — -minden érdekli. Gondolataik, s így kérdéseik is cikázva szágul­danak, jelen, múlt és jövő közt. Fehér asz:tál mellett be­szélgetnek el. A beszélgetésen részt vesznek a „fiatalok”, a még tevékeny pártaktívák, ve­zetőségi tagok. Köszöntő be­szédében Kovács János párt­titkár elmondja: szeretnék hagyománnyá tenni ezt a ta­lálkozót, egybekötve a nyug­díjba vonuló párttagok bú­csúztatásával. Most épp ket­tőjüknek köszönhetik meg a sokévi, áldozatos munkát, po­litikai aktivitásukat. Kalló Mihályné az! ipari részleg dolgozója, tevékeny pártmun­kás volt. Zsemlye János trak­toros, kombájnom a másik, akinek jó egészséget, tevé­keny nyugdíjas éveket kíván­nak. (Zsemlye János hatalmas termetű ember, mosolyog ma­gában. Halkan mondja: épp most váltotta ki a munka­könyvét, hogy mint nyugdíjas, dolgozhasson. Szükség lesz rá aratáskor, meg hát, amíg ereje bírja, ő sem tud meg­enni a kombájn nélkül. Igen- :sak összetartoznak. Azután, a fiaira is „oda kell nézni”, Javuló ellátás Mindig frisset vesznek A fagylaltról, naplóinkban Az ember hajlamos arra, hogy a változásokra felfigyel­jen, különösen akkor, ha azok kellemesek. Gyakori látogató­ja vagyok Abony legnagyobb élelmiszerboltjának, az ABC- áruháznak és az utóbbi hetek­ben tapasztaltam, hogy a vá­laszték jobb, mint bármikor. A polcok áruval teli, rendsze­resebb a tőkehús-ellátás és viszonylag elég választékos a töltelékáru. A sokszor árvál­kodó zöldségosztály pultjá­nál szintén sokan megfordul­nak, mert újabban több a zöldségféle. Mint Földi Sándorné, a Dél- Pest megyei Áfész abonyi ügy­vezetője elmondta, most any- nyi húst kapnak az érintett üzleteik, amennyit a boltveze­tők rendelnek. Hasonló a hely­zet a töltelékáruval. A zöld­ségellátás is valóban javult, ez annak az intézkedésnek az eredménye, hogy például az ABC-áruház havonta 50 ezer forintért vásárolhat közvetle­nül az őstermelőktől zöldség- és gyümölcsfélét. Ezért talál­nak folyamatosan frisset a vevők a pultokon. Komolyan veszik azt az igényt is, hogy az alapvető élelmiszerből min­dig és elegendő legyen. A fagylalt miatt mostaná­ban több panasz érte a házuk tálát, mert nem volt a kö­zelmúltban fagylalt és jég­krém Abonyban. A klasszikus értelemben vett fagylalt nap­jainkban sincs. Ne gondolja senki, hogy azért, mert talán restek készíteni és eladn_v ha­nem mert nyomós ok volt rá. — Cukrászüzemünk épülete süllyed, a falak megrepedez­tek, ennélfogva életveszélyes ott dolgozni — mondta az ügy­vezető. — A Köjál elrendelte a termelés megszüntetését. Át­menetileg ezért csak konzerv- fagylalatot tudunk adni, amit nem szeretnek annyira az em­berek. Valóban előfordult az is, hogy jégkrém nem volt, de erről nem tehettünk. Szál­lítás hetenként egyszer van és mivel a kereslet változó, elő­fordul, hogy a kapott mennyi­ség a következő szállításig nem tart ki. A kézenfekvő az lenne, hogy többet rendeljünk egy-egy alkalomra, de ezt sem tehetjük, ugyanis 20 karton­nál többet nem tudunk egy­szerre átvenni és tárolni. egyik traktoros, a másik sze­relő itt a tsz-ben.) Valamennyiük egészségére emelik poharukat. Közben azokra is gondolnak, akik a helyükbe léptek évek során, s most a sürgető nyári munkák dandára azokra vár. ígéretes a határ A találkozón Bódis. Antal, a termelőszövetkezet elnöke min­denkit érdeklő, időszerű té­máról; gazdasági helyzetünk alakulásáról és a feladatokról szólt. Elmondta, hogy hosszú idő óta ez az első év, amikor meg kell állniuk a saját lábu­kon, különösebb segítség nél­kül. A határban, az alaptevé­kenységet tekintve biztató a kép. Búzájuk igen szép, egy­előre aft mutatja, hogy meg­lesz a tervezett 48 mázsás hektáronkénti átlag. Hamaro­san kezdik az aratást, szeret­nének tíz nap alatt végezni. Napraforgójuk gyönyörű, kár­okozó rovaroktól, fertőzéstől mentes. A lucerna kifogásta­lan, elegendő lesz ezer szarvasmarhájuk és ezerötsZáz juhuk takarmányozására. A jósztgszaporulat a várakozás­nak megfelelően alakul, ala­csony az elhullás. Sikeres volt a birkanyírás. Jószágonként a tervezett 5 kilogramm helyett fél kilóval többet is nyertek. A termelőszövetkezetben a párt- és gazdasági vezetés egybehangoltan végzi mun­káját. Jó munkát At óra mutatója mintha gyorsabban járna körbe-kör- be. Múlik az idő. Lassan bú­csúzkodnak. A tsz személy- szállító járműveivel segít, hogy gyorsabb legyén a haza­jutás. — Aztán majd megint ta­lálkozunk — szorítanak egy­mással kezet vendégek és ven­déglátók. — Az ittmaradók- nak jó munkát, jó aratást! E. K. ponti állami támogatáshoz kellett folyamodnunk. A pénzt megkaptuk. Ezenfelül az Or­szágos Vízügyi Hivatal, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium műszaki fejlesz­tési osztálya és a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet is hozzájárult a be­ruházáshoz. Az országban ugyanis ez a termelőszövetke­zet lesz az első, amely egy vá­ros összes szennyvizét öntö­zéses művelésre fordítja majd. Különböző külföldi tapaszta­latok alapján ez a módszer sokkal gaz­daságosabb, mintha a fel­szín alatti, természetes víz­kincset használnánk fel öntözésre. — Miért éppen a, Magyar- Szovjet Barátság Tsz kapta a lehetőséget? — Egyrészt azért, mert en­nek a szövetkezetnek a földjei a legalkalmasabbak az új tech­nológia felszerelésére — már csak a területi elhelyezkedé­sükből adódóan is. Másrészt ők voltak azok, akik a köz­gyűlésen megszavazták, hogy saját fejlesztési alapjuk egy részét erre a beruházásra for­dítják. Növénytermesztési ága­zatuk szerkezete is olyan, hogy egyértelműen rájuk esett a választás: ezerkétszáz hektá­ron termesztenek olyan takar­mánynövényeket, amelyekre ez az új technológia alkalmaz­ható. Ezeken a táblákon és csakis itt helyezik el majd a csővezetékeket, és a szórófeje­ket. Hangsúlyozni szeretném ugyanis, hogy a tisztított szennyvízzel közvetlen, vagy közvetett emberi fogyasztásra szánt növényeket — egészség- ügyi okokból —, nem öntöz­nek, hanem kizárólag a takar­mányféleségeket. — Kik lesznek e negyedmil­liárdos beruházás tervezői és kivitelezői? — Beruházó partnereink egyetértésével úgy döntöttünk, hogy a tervezést a MELYEP- TEKV egyik szakmai kollektí­vájára bízzuk. Jóváhagytuk a Juhász Géza felelős tervező ál­tal javasolt módosítást is: így a költségesebb biológiai szennyvíztisztító helyett az ol­csóbb, de sokkal megbízhatóbb, mechanikai elvek alapján mű­ködő műtárgyat választottuk. A kivitelező személyében is megállapodtunk: a Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Építő Vál­lalat szolnoki főépítés-vezető- ségének emberei fogtak hozzá a munkálatokhoz. — Látható-e már valami ezekből a nagyszabású tervek­ből? — „Papíron” minden készen van, sőt: a Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet szakemberei már meg is kezdték egy százhektáros terület rendezését, amelyre úgynevezett tartalék- nyárfást szándékoznak telepí­teni. Azokban az időszakokban, amikor az öntözésre nem lesz szükség, ide, ebbe az erdőbe engedik majd a tisztított szennyvizet. A gyorsan növő nyár néhány év alatt meghá­lálja ezt az apró „figyelmes­séget”, úgy, hogy a tsz vezető­sége akár egy fakitermelő és értékesítő részleget is alapoz­hat erre a száz hektárra. A másik dolog, amit igen fon­tosnak tartok: már hozzákezd­tek annak az öt kilométeres csővezetéknek a fektetéséhez, amely a szennyvízteleptől ha­lad a szövetkezet földjei felé. Az egyik szakaszon egy igen kényes munkával már végez­tek is az építők: elkészítették a vezeték helyét, az országos 4. számú főútvonal szakasza alatt, amely területükön átha­lad — mondta Kovács Károly, a városi tanács elnöke. Vörös István Juhász Károly pultkezeld a szárítóba haladó nyerstég­lát és a szállítószalag működését figyeli. — Jó egészséget, elvtárs! Hogy s mint vagy? Látom, fiatalodtál. Hagyománnyá teszik — Fiatalodtam hát, a horo- , lástól — derül mosolyra a [ másik évektől barázdált ké­pe. — Ha megérem, be is töltöm az idén a nyolcvan­egyedik esztendőt. Hanem, legényesedsz ám te is. Csak j

Next

/
Thumbnails
Contents