Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
rrsr ttr.crrx 1980. JŰLIUS 10., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ Kudarc Jó néhány, az utóbbi napokban elhangzott nyilatkozat, vélemény tanúsítja, hogy az Egyesült Államokban mind többen ellenzik a hivatalos Washingtonnak a Szovjetunió ellen irányuló embargópolitikáját. „A kereskedelem megfelelő eszköze a kölcsönös bizalom erősítésének” E szavak — amelyek igazához mellesleg kétség sem férhet — egy amerikai üzletember szájából hangzottak el a minap. A Webster Johnson Stockwell' Inc. társaság moszkvai képviselője nyilatkozott eképpen a Szocialiszticseszkaja Indruszt- rija című szovjet hetilapnak. Nem érdektelen tovább idéznünk- az üzletember szavait, amelyek igen hűen kifejezik az amerikai ipari és pénzügyi körök tekintélyes hányadának ellenérzését a Carter-kormány- zat gazdasági intézkedéseivel szemben, melyeiket „megtorlásképpen” határozott el a Szovjetunió afganisztáni segítség- nyújtását követően. Az amerikai cégek nagy része — jól felfogott üzleti érdekeiket szem előtt tartva — nem támogatta Washington embargópolitikáját. „Az embargó jóval több kárt okoz az amerikai félnek, mint a Szovjetuniónak” — jelentette ki a fent idézett üzletember. A nyilatkozatból az is kitűnik, hogy a vállalatoknak csupán jelentéktelen kisebbsége függesztette fel saját jószántából a szerződéseket, s döntő hányaduk folytatni kívánja az együtműködést. Tény azonban, hogy nem mindegyikük képes teljesíteni vállalt kötelezettségüket, mivel sokuk az amerikai kormányzat közvetlen ellenőrzése alatt áll. Az Egyesült A'lamok mező- gazdasági minisztériumának a Szovjetunióba irányuló részleges gabonaszállítási tilalom hatásáról szóló jelentését elemezve a Jomiuri Simbun, a japán üzleti körök lapja ugyancsak sommás megá'lapíi tásra jut: „Egyre többen osztják azt a nézetet, hogy még ha a búzaszállítások tilalmát fel is oldanák, a Szovjetunió már nem tekintené az Egyesült Államokat megbízható ke- reskedelmi partnernek.’’ Részben ezért, másrészt belátva az embargó hatástalanságát, a napokban vezető amerikai politikusok, közöttük az elnökjelöltségre pályázó Edward Kennedy és Ronald Reagan is élesen támadták Carter politikáját. Az elégedetlenség hullámai a farmerek körében csapnak a legmagasabbra, hiszen az elnök 17 millió tonná gabona biztos piacától fosztotta meg őket. A mezőgazdasági körzetekben Carter népszerűsége minden eddigi mélypontnál alább szállt. Az lowa államban végzett legutóbbi felmérés szerint a választóknak mindössze 32 százaléka helyesli a Fehér Ház gazdájának jelenlegi tevékenységét. Érthető a mezőgazdasági termelők felháborodása, ám az embargó rajtuk kívül a többi adófizető zsebére is megy. A farmerek kártalanítására ugyanis a mezőgazdasági minisztérium kénytelen volt felvásárolni a szovjet exportra szánt gabonát, ennek piaci ára azonban jóval alacsonyabb volt, mint amilyenről a szovjet féllel eredetileg megállapodtak. A különbözet kiegyenlítésére a kormány a szövetségi pénzügyi eszközöket használta fel. Más szóval Washington mintegy 300 millió dolláros terhet rakott az amerikai adófizetők vállára. Ám Carter arra irányuló próbálkozásai, hogy a gabonaszállításokat a Szovjetunióra gyakorlandó nyomás eszközeként használja fel, teljes kudarcot vallottak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió más forrásokból is be tudja szerezni pótlólagos szükségletét. A Fehér Ház képtelen lenyelni ezt a keserű pirulát, s Carter — mint egy legutóbbi beszédéből is kiderült — meg szállottként ragaszkodik a nemzetközi légkört mérgező embargópolitikához. Laczik Zoltán Kambodzsa indiai elismerésének visszhangja Indokína békéjét szolgáló lépés Washington ingerültségének ad hangot Kuznyecov Belgrádban A kambodzsai nép széles körű támogatásban részesíti a Népi Forradalmi Tanácsot, s a kambodzsai kormány gyakorlatilag ellenőrzi az ország egész területét. Ezek azok a döntő tényezők, amelyek alapján India elismerte a kambodzsai kormányt — hangsúlyozta külföldi újságírók előtt szerdán az indiai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő kijelentette: kormányának véleménye szerint ez a lépés elő fogja segíteni az indokínai béke és stabilitás megteremtését. Az indiai döntés széles körű visszhangot váltott ki. A világ haladó erői üdvözlik a lépést, Washington viszont rosz- szallását hangsúlyozza. , A Kambodzsai Népköztársaság Heng Samrin vezette kormányának hivatalos elismerése India részéről, a diplomáciai kapcsolatok felvétele Kambodzsával fontos politikai lépés az indiai kormány részéről — írja a moszkvai Pravda. E lépés logikus folytatása az indokínai országokhoz fűződő barátság és együttműködés, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek következetes támogatása hagyományos indiai politikájának. — Mostanában a nemzetközi közvélemény aggodalommal figyeli, ahogy az Egyesült Államok harckocsikat, ágyúkat és más fegyvereket dob át Thaiföldre. Az imperializmus és a kínai hegemonizmus erői ezeket a fegyvereket a Kambodzsai Népköztársaság belügyei- be való beavatkozásra, a Vietnam és Laosz elleni szüntelen provokációkra használják föl. — A jelenlegi helyzetben Heng Samrin kormányának elismerése India, a leghatalmasabb el nem kötelezett ország részéről erkölcsi támogatás a kambodzsai népnek a gazdasági és társadalmi újjászületésért folyó küzdelemben, valamint a véres Pol Pot-rend- szert ismét ráerőszakolni akaró külső erők elleni harcban — állapítja meg a Pravda cikke, majd végezetül hangoztatja: — Az India és Kambodzsa közötti barátság és együtt- űködés, csakúgy, mint India Vietnamhoz és Laoszhoz fűződő, sikeresen fejlődő baráti kapcsolatai, megfelelnek e népek alapvető érdekeinek, a béke és a biztonság ügyét szolgálják Ázsiában és az egész világon. Az Egyesült Államok — úgymond — „különös tekintettel a thaiföldi—kambodzsai határon lezajlott legutóbbi ösz- szecsapásokra” — sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy India hivatalosan elismerte a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában azt bizonygatta, hogy Washington állítólag „nem pártfogolja sem a Heng Samrin kormányt, sem a Kína támogatta polpotista gerillákat”. A szóvivő utalt arra, hogy a kormányzat még nem döntött, támogatja-e a polpotistáknak azt a követelését, hogy képviseletet kapjanak az ENSZ közgyűlésében. A párizsi L’Humanité szerdai cikke a békeszerető erők hatalmas diplomáciai sikereként értékeli a kambodzsai kormány indiai elismerését. Egy másik fr.ancia lap, a Le Matin de Paris szerint a döntés követendő példa más el nem kötelezett országok számára is. Külföldről hajtogatott szeparatisták nyomására Sztrájk az indiai Assamban Az északkelet-indiai Assam államban szerdán folytatódtak a zavargások. A szövetségi államban élő bevándorlók elűzését követelő elemek — köztük sok közalkalmazott — sztrájkolnak, és megakadályozzák, hogy a józan felfogású polgártársaik dolgozhassanak. A központi kormány által a térségbe vezényelt alakulatok szerdán több száz személyt letartóztattak a közrend megsértése miatt. Indiai kormányforrások nem cáfolták meg azokat a híreket, amelyek szerint az ország vezetése, beleértve Indira Gandhi miniszterelnököt, hajlandó tárgyalni a lázadókkal. A megoldást sürgeti az, hogy Assamban a hivatalokban, közintézményekben megbénult a munka, és a zűrzavaros állapotok, a véres összetűzések eddig már 540 ember halálát okozták. Mint ismeretes, a lázongások tíz hónapja tartanak. A külföldről is bujtogatott helyi lakosok az 1951 óta Bang- ladesből és a környező szövetségi államokból bevándoroltak kitelepítését követelik, abban a hiszemben, hogy ettől egy csapásra megoldódnak a helyi problémák, különösen a munkanélküliség. A megfélemlített bengáli bevándorlók eZrei kényszerülnek menekült- táborokba, amelyek már elképesztően túlzsúfoltak. Délkelet-Azsia stabilitásáért fi Pravda a szovjet-vietnami megbeszélésekről A Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság, akárcsak a többi testvéri ország, nemzetközi vonatkozásban elsődlegesnek tekinti a békének, a szocializmusnak, a Gyászszertartás Tokióban Obira emlékére Carter és Saa ma tárgyal A japán nép és 112 külföldi ország képviselői szerdán vettek végső búcsút a júniusban elhunyt Ohira Maszajosi miniszterelnöktől. Csaknem nyolcezer ember jelent meg a végső tiszteletadáson. Japán résZről többek között ott vol- | tak a császári család tagjai, a I kormány vezető személyisé-1 gei, a politikai pártok képviselői, az üzleti és kulturális élet reprezentánsai. Carter amerikai elnök külügyminiszterének, Edmund Muskie-nak és nemzetbiztonsági főtanácsadójának, Zbigniew Brzezinskinek a kíséretében szerdán érkezett Tokióba, hogy részt vegyen Ohira gyászszertartásán. A lényegében protokolláris elnöki látogatás azonban csütörtökön kiegészül egy fontosabb politikai eseménnyel: Carter találkozik a szintén Tokióban tartózkodó Hua Kuo-feng kínai miniszterelnökkel. Muskie újságíróknak kifejtette, hogy Carter tokiói útja politikai értelemben „jelezni kívánja az Egyesült Államok érdekfeltségét a világnak ebben a térségében”. A Huával folytatandó megbeszélést jelképes jelentőségűnek nevezte. (Tokiói diplomáciai források a találkozó tényéhez még azt is hozzáfűzik, hogy a helyszín sem lényegtelen: ai amerikai —kínai eszmecsere japán földön a három ország erősödő szövetségi viszonyát érzékelteti.) Carter elnök egyébként még a gyászszertartás előtt ellátogatott Hirohito császárhoz, majd lto Maszajosi ügyvivő miniszterelnököt kereste föl. A gyászszertartás protokolláris eseménye alkalmat nyújt rövid eszmecserékre. A sort Hua Kuo-feng nyitotta meg. Szerda reggel a thaiföldi kormányfővel, majd a bangladesi elnökkel és az ausztráliai miniszterelnökkel tárgyalt. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere szerdán Tokióban eszmecserét folytatott Jászul Kenoval, a felsőház elnökével. Oskar Fischer Erich Honeckernek, aZ NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének rendkívüli követeként vesz részt a gyászszertartáson. Jeruzsálem bekebelezése Az izraeli parlament olyan döntést hozott, amelynek értelmében Izrael újabb földeket sajátít ki a Negev-sivatag- ban katonai támaszpont építésére, és az érintett területről elűzi az ott lakó 7000 beduint. A beduinok közölték, hogy nem hagyják el földjeiket. A parlament kedden jóváhagyta a Jeruzsálem bekebelezésére kidolgozott tervet is. Eszerint az ősi arab városrészt öt éven belül eltüntetik és helyette izraeli lakótelepeket építenek. ★ Egyre elkeseredettebbé válik Libanonban a két jobboldali szervezet között dúló hatalmi harc. A Camille Chamoun vezette nemzeti liberális párt fegyveres erői valósággal felmorzsolódtak. A falangista magánhadsereg szerdán szinte teljesen hatalmába kerítette Bejrút keleti részét. népek szabadságának és békéjének érdekeit — írja szerdai vezércikkében a Pravda, a szovjet és vietnami vezetők közelmúltban tartott moszkvai találkozóját méltatva. „ A szovjet és vietnami vezetők — írja az SZKP lapja — azonosan közelítik meg azokat a nemzetközi problémákat, amelyek külső erők felforgató tevékenysége nyomán keletkeznek egy olyan nyugtalan térségben, mint amilyen napjainkban Délke- let-Ázsia. Peking, az Egyesült Államok támogatásával, igyekszik ingataggá teni az indokínai helyzetet. Aggodalmat keltenek a Vietnam északi határa mentén folyó kínai katonai demonstrációk. Peking és Washington a polpotista bandák maradványait a Kambodzsai Népköztársaság elleni támadásokra ösztönzi. Nyílt nyomás nehezedik Délkelet- Ázsia államaira. A Szovjetunió érdeklődéssel és helyes- lőleg fogadja Vietnamnak, Laosznak, Kambodzsának és a térség más országainak azokat a kezdeményezéseit, amelyek a világ e térsége békéjé nek és stabilitásának megszilárdítására irányulnak hangsúlyozza a Pravda cikke. Vaszillj Kuznvecov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első elnökhelyettese belgrádi tárgyalán során megkoszorúzta Joszip Broz Tito sirját ráti eszmecserét folytattak az országaik közötti együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiről és. áttekintették a nemzetközi politikai élet fontosabb vonatkozásait. Este Dragoszlav Markovics a jugoszláv parlament szövetségi tanácsának palotájában díszvacsorát adott szovjet vendégei tiszteletére. A szovjet küldöttség tegnap Szerbiában tett körutat. A Vaszilij Kuznyecov vezette szovjet küldöttség kedden , két fordulóban tárgyal jugoszláv vendéglátóival, élükön Dragoszlav Markoviccsal, a jugoszláv parlament elnökével. Kuznyecovot délután fogadta Cvijetin Mijatovics, a jugoszláv államelnökség elnöke. Ebből az alkalomból Vaszilij Kuznyecov átnyújtotta Leonyid Brezsnyev üzenetét, majd a felek szívélyes és baA szovjet tárgyalási javaslatokat illetően Ellentét a NATO-n belül Brüsszeli NATO-körök szerint mind nyilvánvalóbb, hogy ellentét van az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között annak megítélésében, hogyan — s főleg milyen gyorsan — fogadják a Szovjetunió múlt héten kinyilvánított tárgyalási készségét az európai középhatótávolságú nukleáris fegyverzet korlátozására. A Brüsszelbe érkező amerikai jelzések szerint „előbb pontosan ki kell deríteni, milyen fegyverekről hajlandó tárgyalni a Szovjetunió”. Márpedig ez köztudott: a Szovjetunió nem csupán a nyugat-európai NATO-tagállamok területén 1983-ig elhelyezendő 572 új „euróstratégiai" rakétáról tartja fontosnak a tárgyalást; hanem a Nyugat- és Dél-Európában előretolt támaszpontokon állomásoz- tatott amerikai nukleáris eszközökről is. Csakhogy éppen ez utóbbiakról az Egyesült Államok egyelőre nem hajlandó megbeszéléseket folytatni. A nyugat-európai szövetségesek arról szeretnék meggyőzni az amerikai kormányt, hogy vizsgálja meg minél hamarabb a szovjet álláspontot és semmiesetre se halogassa az ügyet az őszi elnökválasztásig. Népi felkelés Salvadorban Salvadorban tavaly ősz óta több mint hatezer ember esett áldozatul a junta erői és, a szélsőjobboldali csoportok terrorjának — ez tűnik ki a fővárosi katolikus egyetem tanácsának kedden nyilvánosságra hozott dokumentumából. Az erőszakos cselekmények 69 egyetemi professzor életét oltották ki. A népi felszabadító mozgalom fegyveresei az utóbbi hetekben több rajtaütést hajtottak végre a junta hadserege ellen. A hazafias erők közös politikai és katonai vezetésének létrejötte kedvezően hat a népellenes kormányzat elleni harcra. Az ország északi vidékén valóságos népi felkelés bontakozik ki: a falvakban a parasztok megelégelték, hogy a szélsőjobboldali osztagok állandóan terrorizálják a békés lakosságot A vidékiek egyre több támogatást adnak a hazafiaknak. A hazafias erők több felhívásban szólították fel a hadsereg katonáit, hegy ne vegyenek részt népellenes elnyomó akciókban. CSAK RÖVIDEN... Ciscard-Strauss eszmecsere Két tartományi látogatás szerepelt az NSZK-ban vendégeskedő Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök szerdai programjában. A francia államfő eddig Baden-Würt- tembergben és Hessen,ben járt, s ezután következett Bajorország és Schleswig-Holstein. Noha az elnök — mint mondotta — mindenekelőtt a ven-' déglátó ország múltjának gyökereivel és a jelenlegi életével kíván ismerkedni, mindez nem zárja ki a rövid politikai eszmecseréket sem. A francia államfő Würzburgban a nyugatnémet jobboldali ellenzék kancellárjelöltjével, Franz-Jo- sef Strauss-szal találkozott A tényleges kormányközi politikai konzultációk azon- i ban ma kezdődnek Bonnban. A VARSÓI SZERZŐDÉS tagállamainak külügyminiszter-helyettesei kedden és szerdán Prágában tanácskozást tartottak a madridi értekezlet, valamint az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia előkészítéséről. SA CARNEIRO portugál miniszterelnök római látogatását befejezve szerdán Athénba érkezett. A ROTTERDAMI bíróság 10 éves börtönbüntetésre és 50 ezer dollárnak megfelelő pénzbüntetésre ítélte Pieter Menten holland háborús bűnöst. Ezzel a bíróság enyhített a korábban kirótt 15 éves büntetésen. ÉLETFOGYTIGLANI börtönbüntetésre ítélték a „Vörös Brigádok” négy tagját, akik május 9-én meggyilkolták Pino Amato kereszténydemokrata politikust. A FRANCIA rendőrség szer. dán kiszabadította Michel Maury-Laribiere-t, a francia munkáltatók országos tanácsának alelnökét, akit 11 nappal ezelőtt raboltak el. Családjától 3 millió frank váltságdíjat követeltek. Magyar felszólalás ECOSOC-ülésszak Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának (ECOSOC) genfi ülésszakán július 8-án felszólalt Hollai Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben sem került sor a tőkés világgazdaságban régóta húzódó problémák megoldására. A világgazdaságban érvényesülő negatív tendenciák a kevésbé fejlett országokat érintik leginkább, de a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatokra is károsan hatnak.
