Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

1980. JÜNIUS 11., SZERDA :md,w 5 Uj megoldás a csuklósoknál Szabadalom védi Első hallásra meglehetősen bizarr ötletnek tűnik a farmo­toros, hátsótengely-meghaj- tású csuklós autóbuszok meg­valósításának lehetősége. Nem is csoda, hiszen mindeddig a középső tengely meghajtása, s ennek megfelelően a húzott pótkocsis kialakítás jellemez­te a csuklós autóbuszokat szerte a világon, s a konst­ruktőrök többnyire idegen­kedtek a hátsótengelymegnaj- tástól. Ennek oka elsősorban a tolóhatás következtében könnyen fellépő becsuklás veszélye volt. A közelmúltban látott nap­világot a hír, hogy az Ikarus gyár is elhatározta: létrehoz­za az IK—280 típusú csuklós buszok olyan változatát, mely a hátsótengelymeghajtás követ­keztében Kedvezőbb teherel­oszlást tesz lehetővé. Az új konstrukciót az Autóipari Ku­tató Intézet szakemberei dol­gozták ki, az Ikarus közremű­ködésével. A szabadalommal is védett megoldás lényege, hogy egy olyan hidromechani- kus rendszerrel egészítik ki a jármű első és hátsó részét összekötő csuklót, mely a be- kanyarodáshoz szükséges el­fordulásokat megengedi, de a rendellenes, például megcsú­szás következteben fellépő be- csuklást megakadályozza. Az egyik változatnál külön érzékelőket helyeznek el a kormánykerék elfordulási szö­gének mérésére, más érzéke­lőkkel pedig a csuklónál a be- csuklási szöget ellenőrzik. A két mérési jel összehasonlí­tása dönti el, hogy a jármű első és hátsó része közötti el­mozdulás azért következett-e be, mert a gépkocsivezető el­fordította a kormányt s ka­nyarodni készül, vagy pedig azért, mert a például jeges úton fékezés miatt fáról ki az autóbusz. Az első esetben a hidrau­lika engedélyezi az elmoz­dulást, míg a másodikban viszont megakadályozza. Az új megoldás előnyei kö­zött em'ítik, hogy az egyen­letesebb tengelyterhelés csök­kenti a gumiabroncsok terhe­lését is, s így lehetővé teszi a befogadóképesség növelését. Az eddigi 180 személy helyett akár 250—260 utast is szál­líthat egy hátsókerékhajtású csuklós autóbusz. További elő­nye, hogy a farmotoros elren­dezés következtében csökkent­hető a zajhatás is. Ismeretes, hogy az Ikarus autóbuszok alvázai a Csepel Autógyárban készülnek, így érdeklődésre tarthat számot, mennyiben befolyásolja mindez megyénk legna­gyobb üzemének termelé­sét. Nos, mint megtudtuk, az új konstrukció olyan jelentős változásokat hordoz magában, hogy a szigethalmiak munká­ját várhatóan csak a nyolcva­nas évek közepén érinti. W. B. A daba si szakrendelő építése Társadalmi munka - másként Alig több mint egy eszten­deje — hogy utoljára, de nem első ízben — azt adtuk hírül lapunkban: a dabasi járás 82 ezer lakója közül 38 ezer bu­dapesti szakorvosi rendelőinté­zetekben keresi — kénytelen­kelletlen — a gyógyulást. A többieket a korszerűnek ko­rántsem titulálható szakrende­lő fogadta akkor, ahonnan hiányzott jó néhány orvosi szakma, zsúfoltság nehezítette a rendelést, egyszóval: gondok. Vajon változott-e a helyzet az­óta? Még sürgetőbb A kérdésre dr. Bodö Agnes, a járási szakorvosi rendelőin­tézet igazgató főorvosa így kez­di a választ: — Nem sokat... Most sem tudnak a betegek leülni a vá­róban, most sem kisebb a zsú­foltság. Hiányos ma is szakmai választék, ez ügyben még rom­lott is a további állapot. — Azért javulás is történt az idén: hetente két alkalommal itt várja már a betegeket egy szemészorvos. Korábban nem volt szemészeti rendelés Daba­Alsónémedi Szabálysértési ügyek Tavaly 43 szabálysértési ügyet tárgyaltak Alsónémedin a tanácsnál, az idén mindösz- sze 18-at. A statisztikában a tulajdon elleni szabálysértés, magyarán lopás, szerepel az első helyen. A főleg önkiszolgáló üzletek­ben eltulajdonított tárgyak között a pálinka, a csokoládé és a konzerv áll az élen. A szabálysértések lajstromában megtalálható a köztisztasági vétség, és a tiltott, eladásra szánt, há2i disznóvágás is. Becsületsértés pedig ebben az évben két ízben volt napiren­den. S mint a legtöbb ügy, ezek is szolgálnak tanúság­gal: nem árt résen lenni a békésnek induló kocsmai bo­rozgatások alkalmával, mert ha a cimborák társalgása durva szavaktól hemzsegő vi­tává fajul, könnyen becsület­sértési ügy lehet a vége. S amennyiben pedig a tanácsi dolgozók békítési szándéka nem jár eredménnyel; pénz­bírság. r-JÍ 1980 son. Igaz, most sem teljes, mert az orvos éppen a szakvizsgájá­ra készül, s csak jövőre lesz itt minden nap. — Mai lehetőségeinkről pe­dig annyit: jelenleg 9 orvosi szakmában adunk ellátást, ezt egészíti ki a bőr- és nemi- beteg-gondozó, valamint a tü­dőbeteg-gondozó. Még mindig nincs a járásnak alköhol-ideg- gondozója. — Nyilvánvaló tehát: sürge­tő a feladat, az új 17 munka­helyes szakorvosi rendelőinté­zet felépítése. Ha ez elkészül, 14-re nő ai. általunk nyújtandó szakgyógyászati ágak száma, s csökkennek egyéb gondjaink is. Így például csak feleannyi be­tegnek kell majd Pestre men­nie szakorvoshoz mint ma, ki­sebb lesz a zsúfoltság is. Az in­gázás sajnos akkor sem szűn­het majd meg teljesen, mert urológiai és ideggyógyászati rendelésünk nem lesz. De az alkoholisták gondozásával fog­lalkozó intézetünk megnyílhat majd a mostani rendelőben, s ugyanitt kap helyet a központi körzeti orvosi ügyelet és az ernyőképszűrő állomás. — Ügy tűnik, hogy nem lesz orvoshiány sem az új járási szakrendelőben, mert már csak a fül-orr-gégészt keressük, s nem sokáig: éppen most tár­gyaltam egy orvosnővel, aki hazajönne Dabasra ... Ami elkészült Irtunk arról is egy esztende­je: készültek, s készülnek még az új rendelő tervei, a kivite­lezők — az ócsai Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet dolgo­zói — pedig munkához láttak a Marx Károly úton, ahol a járá­si hivatallal szemközti terüle­tet földdel töltötték fel. Aki ma a helyszínen jár, nagy változások szemtanúja lehet; kinőtt a földből az épü­let, több fala már áll, helyükön az ajtók, ablakok némelyike, kész az alagsor feletti födém, a lépcsőszerkezet, s éppen az emeleti falakon munkálkod­nak, ezek háromnegyede is áll. Találkozhat az erre járó a hernádi Március 15 Tsz tíztagú építőbrigádjával is, ők a na­pokban érkeztek, s az alagsori világítást, a fővezetéket szere­lik, a földszinten pedig a falat vésik a villanyhálózatnak Az­után itt dolgozik az ócsai ter­melőszövetkezet 30 kőművese is. Csak az a gond, hogy nem sokáig... Nagy János építésvezető mondja: — Május elsejére kel­lett volna helyére kerülnie a zárófödémnek, s még ma sincs ott. Több oka is van ennek. Az egyik, hogy nem panelépületen dolgozunk, hanem hagyomá­nyos módszerrel készül a ren­delő, kis téglákból. Azután az is közrejátszott, hogy az építési ütemterv visszafelé készült. A végső határidő ez év decembe­rének közepe. Visszaszámolva, a falazást január első napjai­ban kezdtük volna. Ezt viszont nem engedte-meg a tél. Csak február közepén láthattunk a falak húzásához. A késés per­sze nem behozhatatlan. Az kel­lene hozzá, hogy 30 kőműves állandóan itt dolgozzék. Ha nem így történik, kicsúszunk a ha­táridőből, mert késést szenved a többi — szakipari — munka is. Segítők sora Dr. Bodó Ágnes arról is be­szélt, hogy nagy társadalmi összefogás alakult ki az építke­zés körül. A rendelő orvosai, asszisztensei is segítettek pél­dául a téglarakodásnál, de so­kan jöttek a járás üzemeiből, szövetkezeteiből. Ezt tanúsítja az építésvezető is. Ahogy mondja, eddig 23, a dabasi járásban tevékenykedő vállalat, s szövetkezet, gazda­ság, költségvetési üzem kért részt csak a falak építéséből! Idén másfél millió forintot érő társadalmi munkát végeztek itt, ami csaknem tizede az épí­tési munkák költségeinek. — Valóban rengeteget vitt előre az építés ügyén, hogy 2— 3 napra mindig jöttek a szak­emberek, s nem állt a munka — így az építésvezető. — Iga­zán nem szeretném lekicsinyel­ni ezt a támogatást, de ahhoz, hogy behozhassuk a lemara­dást, másként kellene segíteni. Ha mindenünnen csak egy-két kőműves jönne, de hosszabb időre, amíg az építészeti mun­kák véget érnek, hamarabb ké­szen lennénk, gépesíthetnénk a vakolást. ★ Nem lehetetlen teljesíteni ezt a kívánságot. Volt már rá példa Pest megyében, méghoz­zá éppen az egészségügyi in­tézmények építésénél: kölcsön- brigádokkal épült a kerepes- tarcsai kórház is, a monori já­rási szakorvosi rendelő is. Bi­zonyára itt sem késlekedik majd a segítség, mert kétségte­len: a rendelő itt is a betegek gyógyulását szolgálja majd. Ebben pedig a dabasi járásban mindenki érdekelt lehet. V. G. P. Budaörsön Víztársulás Pest megye településein egy­re fokozottabban jelentkezik a közművesítés igénye. Ez érthető is, hiszen arra törek­szünk, hogy minél kulturál­tabb körülmények között él­jünk, s kényelmünkhöz nem elegendő a tágas, világos lakás megteremtése, ha más felté­telek hiányoznak. Napjaink­ban sok helyütt még a leg­alapvetőbb szolgáltatásra, a villamos energiára is hóna­pokig, esetleg évekig kell vá­rakozniuk a családoknak, s azt is hosszan sorolhatnánk, hány helyen lenne szükség útépítésre, vízvezeték-lefekte­tésre és csatornázásra. Budaörs nagyközség tanácsa — más települések tanácsai­hoz hasonlóan — nagy gon­dokkal küszködik. A lakosság jogos kéréseit csak korlátozot­tan teljesíthetik, hiszen a ta­nács anyagi lehetőségei vége­sek. Az emberek — mert mindegyiknek a saját problé­mája a legnagyobb — nehezen értik meg, hogy nem lehet egyszerre mindenütt fejleszte­ni; az igényeket csak sorjá­ban elégíthetik ki. Budaörs nagyközség taná­csának és lakosságának egy­aránt nagy öröm, hogy lehe­tőség nyílik újabb tizenhárom utcában megépíteni a vízve­zeték-hálózatot. A várva várt tervek elkészültek, s megala­kult az ívóvíztársulás szerve­ző bizottsága. Az alakuló gyű­lésen részt vett a Pest megyei Tanács, valamint a Budai Já­rási Hivatal képviselője, a KÖZVÍZIG, a Fővárosi Víz­művek és a nagyközségi ta­nács illetékesei, s az érintet* utcák lakosságának képviselői. A szervező bizottság hétta­gú, elnöke Vörös Ferenc, Göt- linger Antalné az elnökhe­lyettes, a tagok Konyárl György, Luncz Antal, Nádas- di József, valamint örley Ele­mér a közvízig, Ruppe János pedig a tanács részéről — ők ketten hivatalból tagjai a bizottságnak. Hamarosan megkezdődik a szervező munka, s hogy mi­kor ér véget, az nagyrészt a lakosságtól is függ — jó len­ne, ha mielőbb kitöltené min­denki a belépési nyilatkoza­tot. Ha véget ér a szervezés és sikerrel, akkor alakul meg a víztársulás. Később 1981 elején vezetékes ivóvízhez jut a tizenhárom utca lakossága. P. M. EGY UTAZAS, KÉT ORSZÁG PILZEN-MUNCHEN­PRÁGA szeptember 4-től 9-ig és október 1-től 6-ig. Utazás: autóbusszal. Félpanzió. Részvételi díj: kb. 4550 Ft. NAPOSPART­ISZTAMBUL augusztusban és szeptemberben, 8 napos turnusokban. Utazás: repülőgéppel és autóbusszal. Teljes és félpanzió. Részvételi díj: kb. 6300-6900 Ft, gyermekeknek 10 éves korig árkedvezmény. BLED-GRAZ augusztus 3-tól 8-ig. Utazás: autóbusszal. Teljes és félpanzió. Részvételi díj: 4800 Ft PORTOROZS, VELENCEI KIRÁNDULÁSSAL augusztus 16-tól november 3-ig, 10 napos turnusokban. Utazás: autóbusszal. Teljes és félpanzió. Részvételi díj: kb. 6160-7600 Ft. Jelentkezés a Cooptourist irodáiban és a megbízott takarékszövetkezetekben. A nélkülözhetetlen telefon A telefon! Régi gond a budai járás községeiben. Pa­naszok, kérelmek, erőfeszíté­sek, ígéretek — de kevés eredmény született eddig. Se­gélytelefonokat ugyan kaptak a községek, azonban ezek gyakran nem működnek. Ha fúj a szél — Panni néni, jó a tele­fon? Egy fiatal ember jön futva az udvaron át, meg sem áll, egyenesen a ház sarkára sze­relt készülékhez megy. — Látja, így bíznak a2 em­berek a telefonban! — jegyzi meg Bende Istvánná némi iróniával a hangjában. Bende Istvánné a telki volt tanács­épület egyik részében lakik, itt van az orvosi rendelő is. ö a gondnoka a kirendelt­ségnek, egyúttal a segélykérő telefon felügyeletét is ellátja. — Sokszor nem jó a készü­lék? — Hogy sokszor-e? Ha esik az eső, már nem működik, ha fúj a szél, már rossz. Ez pe­dig gyakran előfordul, Telki ugyanis a szél országa. Erős szelek járnak erre mifelénk. A fiatalember közben visz- szacsapja a kagylót a helyére, és bosszús kézlegyintéssel el­siet. — No látja — fordul felém Panni néni —, már megint rossz! Tudja, mennyi bosszú­ságunk van emiatt? — És mi történik, ha va­lami súlyos baj adódna, ha valaki hirtelen rosszul lesz, és mentőt kell hívni? — Akkor összefog a falu. Elrohanok a legelső házhoz, ahol tudom, hogy van kocsi. — És mindig segítenek az emberek ? — Ha az egyik nem segít, akkor segít a másik. Olyan még nem volt, hogy tragédia történt volna. — Hát éppenséggel már többször lehetett volna —ve­ti közbe Puskás Ferenc, aki feleségével az orvosi rende­lőbe igyekszik, de amikor meghallja, miről folyik a be­szélgetés, nem állhatja meg szó nélkül. Új hálózat kellene — Ósdi, vacak az egész Tudja, mi a baj? Nem va­gyunk közvetlenül bekötve Budapesthez, a vonal, amin először a központot kell kér­ni, állandóan elromlik. Ez a segélytelefon van ugyan, de az ócska vonalával olyan, mint amikor az embernek a lába fáj, de azért a fejét va­karja. Üj hálózat kellene már ide. Emlékszik, múltkor mi történt? — fordul Bende Ist­ván néhoz —, egy betegnek mentőt kellett volna hívni, egy óráig próbálkoztunk, az­tán végre maszek kocsival elszállították. — Hát igen — folytatja Bende Istvánné —, valame­lyik este zörgetnek az abla­komon, kinézek, hát az uno­katestvérem áll ott. Rosszul van, mondja, hívni kellene az orvost. Tudja, Budajenőn la­kik az orvosunk. De hát ép­pen megint rossz volt a ké­szülék. Jó a készülék? De nemcsak a betegeknek fontos, nemcsak életmentő a telefon, de gond és ugyan­csak fontos például az áru­ellátásnál is. Drexler Jánosné, a vegyes bolt eladója mondja: — A napi tej-, kenyér- szükségletet két héttel előbb kell levélben megrendelnünk, de a nyári szezonban — a telki dombon üdülőtelkek vannak —, amikor a vásárlók száma nagymértékben nő, képtelenek vagyunk utóren­delésekkel élni. így aztán egy­szer a nyakunkon marad a tej, kenyér, máskor meg már reggel . elfogy minden. Bi­zony, elég rossz a helyzetünk — fűzi még hozzá —, Buda­jenőn mégis ott a tanács, a posta, ahol van telefon, az orvosunk is Budajenőn lakik, neki is van telefonja. Mikor kiléptem a boltból, még egyszer elsétáltam a volt tanácsházához, és kíváncsian benéztem az udvarra. Egy öregasszony éppen a ház fa­lára szerelt telefon felé igye­kezett, de mielőtt felemelte a kagylót, bekiáltott a nyitott ajtón: — Pannika, jó a készülék? S. Horváth Klára

Next

/
Thumbnails
Contents