Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-11 / 135. szám
1980. JÜNIUS 11., SZERDA :md,w 5 Uj megoldás a csuklósoknál Szabadalom védi Első hallásra meglehetősen bizarr ötletnek tűnik a farmotoros, hátsótengely-meghaj- tású csuklós autóbuszok megvalósításának lehetősége. Nem is csoda, hiszen mindeddig a középső tengely meghajtása, s ennek megfelelően a húzott pótkocsis kialakítás jellemezte a csuklós autóbuszokat szerte a világon, s a konstruktőrök többnyire idegenkedtek a hátsótengelymegnaj- tástól. Ennek oka elsősorban a tolóhatás következtében könnyen fellépő becsuklás veszélye volt. A közelmúltban látott napvilágot a hír, hogy az Ikarus gyár is elhatározta: létrehozza az IK—280 típusú csuklós buszok olyan változatát, mely a hátsótengelymeghajtás következtében Kedvezőbb tehereloszlást tesz lehetővé. Az új konstrukciót az Autóipari Kutató Intézet szakemberei dolgozták ki, az Ikarus közreműködésével. A szabadalommal is védett megoldás lényege, hogy egy olyan hidromechani- kus rendszerrel egészítik ki a jármű első és hátsó részét összekötő csuklót, mely a be- kanyarodáshoz szükséges elfordulásokat megengedi, de a rendellenes, például megcsúszás következteben fellépő be- csuklást megakadályozza. Az egyik változatnál külön érzékelőket helyeznek el a kormánykerék elfordulási szögének mérésére, más érzékelőkkel pedig a csuklónál a be- csuklási szöget ellenőrzik. A két mérési jel összehasonlítása dönti el, hogy a jármű első és hátsó része közötti elmozdulás azért következett-e be, mert a gépkocsivezető elfordította a kormányt s kanyarodni készül, vagy pedig azért, mert a például jeges úton fékezés miatt fáról ki az autóbusz. Az első esetben a hidraulika engedélyezi az elmozdulást, míg a másodikban viszont megakadályozza. Az új megoldás előnyei között em'ítik, hogy az egyenletesebb tengelyterhelés csökkenti a gumiabroncsok terhelését is, s így lehetővé teszi a befogadóképesség növelését. Az eddigi 180 személy helyett akár 250—260 utast is szállíthat egy hátsókerékhajtású csuklós autóbusz. További előnye, hogy a farmotoros elrendezés következtében csökkenthető a zajhatás is. Ismeretes, hogy az Ikarus autóbuszok alvázai a Csepel Autógyárban készülnek, így érdeklődésre tarthat számot, mennyiben befolyásolja mindez megyénk legnagyobb üzemének termelését. Nos, mint megtudtuk, az új konstrukció olyan jelentős változásokat hordoz magában, hogy a szigethalmiak munkáját várhatóan csak a nyolcvanas évek közepén érinti. W. B. A daba si szakrendelő építése Társadalmi munka - másként Alig több mint egy esztendeje — hogy utoljára, de nem első ízben — azt adtuk hírül lapunkban: a dabasi járás 82 ezer lakója közül 38 ezer budapesti szakorvosi rendelőintézetekben keresi — kénytelenkelletlen — a gyógyulást. A többieket a korszerűnek korántsem titulálható szakrendelő fogadta akkor, ahonnan hiányzott jó néhány orvosi szakma, zsúfoltság nehezítette a rendelést, egyszóval: gondok. Vajon változott-e a helyzet azóta? Még sürgetőbb A kérdésre dr. Bodö Agnes, a járási szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa így kezdi a választ: — Nem sokat... Most sem tudnak a betegek leülni a váróban, most sem kisebb a zsúfoltság. Hiányos ma is szakmai választék, ez ügyben még romlott is a további állapot. — Azért javulás is történt az idén: hetente két alkalommal itt várja már a betegeket egy szemészorvos. Korábban nem volt szemészeti rendelés DabaAlsónémedi Szabálysértési ügyek Tavaly 43 szabálysértési ügyet tárgyaltak Alsónémedin a tanácsnál, az idén mindösz- sze 18-at. A statisztikában a tulajdon elleni szabálysértés, magyarán lopás, szerepel az első helyen. A főleg önkiszolgáló üzletekben eltulajdonított tárgyak között a pálinka, a csokoládé és a konzerv áll az élen. A szabálysértések lajstromában megtalálható a köztisztasági vétség, és a tiltott, eladásra szánt, há2i disznóvágás is. Becsületsértés pedig ebben az évben két ízben volt napirenden. S mint a legtöbb ügy, ezek is szolgálnak tanúsággal: nem árt résen lenni a békésnek induló kocsmai borozgatások alkalmával, mert ha a cimborák társalgása durva szavaktól hemzsegő vitává fajul, könnyen becsületsértési ügy lehet a vége. S amennyiben pedig a tanácsi dolgozók békítési szándéka nem jár eredménnyel; pénzbírság. r-JÍ 1980 son. Igaz, most sem teljes, mert az orvos éppen a szakvizsgájára készül, s csak jövőre lesz itt minden nap. — Mai lehetőségeinkről pedig annyit: jelenleg 9 orvosi szakmában adunk ellátást, ezt egészíti ki a bőr- és nemi- beteg-gondozó, valamint a tüdőbeteg-gondozó. Még mindig nincs a járásnak alköhol-ideg- gondozója. — Nyilvánvaló tehát: sürgető a feladat, az új 17 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet felépítése. Ha ez elkészül, 14-re nő ai. általunk nyújtandó szakgyógyászati ágak száma, s csökkennek egyéb gondjaink is. Így például csak feleannyi betegnek kell majd Pestre mennie szakorvoshoz mint ma, kisebb lesz a zsúfoltság is. Az ingázás sajnos akkor sem szűnhet majd meg teljesen, mert urológiai és ideggyógyászati rendelésünk nem lesz. De az alkoholisták gondozásával foglalkozó intézetünk megnyílhat majd a mostani rendelőben, s ugyanitt kap helyet a központi körzeti orvosi ügyelet és az ernyőképszűrő állomás. — Ügy tűnik, hogy nem lesz orvoshiány sem az új járási szakrendelőben, mert már csak a fül-orr-gégészt keressük, s nem sokáig: éppen most tárgyaltam egy orvosnővel, aki hazajönne Dabasra ... Ami elkészült Irtunk arról is egy esztendeje: készültek, s készülnek még az új rendelő tervei, a kivitelezők — az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet dolgozói — pedig munkához láttak a Marx Károly úton, ahol a járási hivatallal szemközti területet földdel töltötték fel. Aki ma a helyszínen jár, nagy változások szemtanúja lehet; kinőtt a földből az épület, több fala már áll, helyükön az ajtók, ablakok némelyike, kész az alagsor feletti födém, a lépcsőszerkezet, s éppen az emeleti falakon munkálkodnak, ezek háromnegyede is áll. Találkozhat az erre járó a hernádi Március 15 Tsz tíztagú építőbrigádjával is, ők a napokban érkeztek, s az alagsori világítást, a fővezetéket szerelik, a földszinten pedig a falat vésik a villanyhálózatnak Azután itt dolgozik az ócsai termelőszövetkezet 30 kőművese is. Csak az a gond, hogy nem sokáig... Nagy János építésvezető mondja: — Május elsejére kellett volna helyére kerülnie a zárófödémnek, s még ma sincs ott. Több oka is van ennek. Az egyik, hogy nem panelépületen dolgozunk, hanem hagyományos módszerrel készül a rendelő, kis téglákból. Azután az is közrejátszott, hogy az építési ütemterv visszafelé készült. A végső határidő ez év decemberének közepe. Visszaszámolva, a falazást január első napjaiban kezdtük volna. Ezt viszont nem engedte-meg a tél. Csak február közepén láthattunk a falak húzásához. A késés persze nem behozhatatlan. Az kellene hozzá, hogy 30 kőműves állandóan itt dolgozzék. Ha nem így történik, kicsúszunk a határidőből, mert késést szenved a többi — szakipari — munka is. Segítők sora Dr. Bodó Ágnes arról is beszélt, hogy nagy társadalmi összefogás alakult ki az építkezés körül. A rendelő orvosai, asszisztensei is segítettek például a téglarakodásnál, de sokan jöttek a járás üzemeiből, szövetkezeteiből. Ezt tanúsítja az építésvezető is. Ahogy mondja, eddig 23, a dabasi járásban tevékenykedő vállalat, s szövetkezet, gazdaság, költségvetési üzem kért részt csak a falak építéséből! Idén másfél millió forintot érő társadalmi munkát végeztek itt, ami csaknem tizede az építési munkák költségeinek. — Valóban rengeteget vitt előre az építés ügyén, hogy 2— 3 napra mindig jöttek a szakemberek, s nem állt a munka — így az építésvezető. — Igazán nem szeretném lekicsinyelni ezt a támogatást, de ahhoz, hogy behozhassuk a lemaradást, másként kellene segíteni. Ha mindenünnen csak egy-két kőműves jönne, de hosszabb időre, amíg az építészeti munkák véget érnek, hamarabb készen lennénk, gépesíthetnénk a vakolást. ★ Nem lehetetlen teljesíteni ezt a kívánságot. Volt már rá példa Pest megyében, méghozzá éppen az egészségügyi intézmények építésénél: kölcsön- brigádokkal épült a kerepes- tarcsai kórház is, a monori járási szakorvosi rendelő is. Bizonyára itt sem késlekedik majd a segítség, mert kétségtelen: a rendelő itt is a betegek gyógyulását szolgálja majd. Ebben pedig a dabasi járásban mindenki érdekelt lehet. V. G. P. Budaörsön Víztársulás Pest megye településein egyre fokozottabban jelentkezik a közművesítés igénye. Ez érthető is, hiszen arra törekszünk, hogy minél kulturáltabb körülmények között éljünk, s kényelmünkhöz nem elegendő a tágas, világos lakás megteremtése, ha más feltételek hiányoznak. Napjainkban sok helyütt még a legalapvetőbb szolgáltatásra, a villamos energiára is hónapokig, esetleg évekig kell várakozniuk a családoknak, s azt is hosszan sorolhatnánk, hány helyen lenne szükség útépítésre, vízvezeték-lefektetésre és csatornázásra. Budaörs nagyközség tanácsa — más települések tanácsaihoz hasonlóan — nagy gondokkal küszködik. A lakosság jogos kéréseit csak korlátozottan teljesíthetik, hiszen a tanács anyagi lehetőségei végesek. Az emberek — mert mindegyiknek a saját problémája a legnagyobb — nehezen értik meg, hogy nem lehet egyszerre mindenütt fejleszteni; az igényeket csak sorjában elégíthetik ki. Budaörs nagyközség tanácsának és lakosságának egyaránt nagy öröm, hogy lehetőség nyílik újabb tizenhárom utcában megépíteni a vízvezeték-hálózatot. A várva várt tervek elkészültek, s megalakult az ívóvíztársulás szervező bizottsága. Az alakuló gyűlésen részt vett a Pest megyei Tanács, valamint a Budai Járási Hivatal képviselője, a KÖZVÍZIG, a Fővárosi Vízművek és a nagyközségi tanács illetékesei, s az érintet* utcák lakosságának képviselői. A szervező bizottság héttagú, elnöke Vörös Ferenc, Göt- linger Antalné az elnökhelyettes, a tagok Konyárl György, Luncz Antal, Nádas- di József, valamint örley Elemér a közvízig, Ruppe János pedig a tanács részéről — ők ketten hivatalból tagjai a bizottságnak. Hamarosan megkezdődik a szervező munka, s hogy mikor ér véget, az nagyrészt a lakosságtól is függ — jó lenne, ha mielőbb kitöltené mindenki a belépési nyilatkozatot. Ha véget ér a szervezés és sikerrel, akkor alakul meg a víztársulás. Később 1981 elején vezetékes ivóvízhez jut a tizenhárom utca lakossága. P. M. EGY UTAZAS, KÉT ORSZÁG PILZEN-MUNCHENPRÁGA szeptember 4-től 9-ig és október 1-től 6-ig. Utazás: autóbusszal. Félpanzió. Részvételi díj: kb. 4550 Ft. NAPOSPARTISZTAMBUL augusztusban és szeptemberben, 8 napos turnusokban. Utazás: repülőgéppel és autóbusszal. Teljes és félpanzió. Részvételi díj: kb. 6300-6900 Ft, gyermekeknek 10 éves korig árkedvezmény. BLED-GRAZ augusztus 3-tól 8-ig. Utazás: autóbusszal. Teljes és félpanzió. Részvételi díj: 4800 Ft PORTOROZS, VELENCEI KIRÁNDULÁSSAL augusztus 16-tól november 3-ig, 10 napos turnusokban. Utazás: autóbusszal. Teljes és félpanzió. Részvételi díj: kb. 6160-7600 Ft. Jelentkezés a Cooptourist irodáiban és a megbízott takarékszövetkezetekben. A nélkülözhetetlen telefon A telefon! Régi gond a budai járás községeiben. Panaszok, kérelmek, erőfeszítések, ígéretek — de kevés eredmény született eddig. Segélytelefonokat ugyan kaptak a községek, azonban ezek gyakran nem működnek. Ha fúj a szél — Panni néni, jó a telefon? Egy fiatal ember jön futva az udvaron át, meg sem áll, egyenesen a ház sarkára szerelt készülékhez megy. — Látja, így bíznak a2 emberek a telefonban! — jegyzi meg Bende Istvánná némi iróniával a hangjában. Bende Istvánné a telki volt tanácsépület egyik részében lakik, itt van az orvosi rendelő is. ö a gondnoka a kirendeltségnek, egyúttal a segélykérő telefon felügyeletét is ellátja. — Sokszor nem jó a készülék? — Hogy sokszor-e? Ha esik az eső, már nem működik, ha fúj a szél, már rossz. Ez pedig gyakran előfordul, Telki ugyanis a szél országa. Erős szelek járnak erre mifelénk. A fiatalember közben visz- szacsapja a kagylót a helyére, és bosszús kézlegyintéssel elsiet. — No látja — fordul felém Panni néni —, már megint rossz! Tudja, mennyi bosszúságunk van emiatt? — És mi történik, ha valami súlyos baj adódna, ha valaki hirtelen rosszul lesz, és mentőt kell hívni? — Akkor összefog a falu. Elrohanok a legelső házhoz, ahol tudom, hogy van kocsi. — És mindig segítenek az emberek ? — Ha az egyik nem segít, akkor segít a másik. Olyan még nem volt, hogy tragédia történt volna. — Hát éppenséggel már többször lehetett volna —veti közbe Puskás Ferenc, aki feleségével az orvosi rendelőbe igyekszik, de amikor meghallja, miről folyik a beszélgetés, nem állhatja meg szó nélkül. Új hálózat kellene — Ósdi, vacak az egész Tudja, mi a baj? Nem vagyunk közvetlenül bekötve Budapesthez, a vonal, amin először a központot kell kérni, állandóan elromlik. Ez a segélytelefon van ugyan, de az ócska vonalával olyan, mint amikor az embernek a lába fáj, de azért a fejét vakarja. Üj hálózat kellene már ide. Emlékszik, múltkor mi történt? — fordul Bende István néhoz —, egy betegnek mentőt kellett volna hívni, egy óráig próbálkoztunk, aztán végre maszek kocsival elszállították. — Hát igen — folytatja Bende Istvánné —, valamelyik este zörgetnek az ablakomon, kinézek, hát az unokatestvérem áll ott. Rosszul van, mondja, hívni kellene az orvost. Tudja, Budajenőn lakik az orvosunk. De hát éppen megint rossz volt a készülék. Jó a készülék? De nemcsak a betegeknek fontos, nemcsak életmentő a telefon, de gond és ugyancsak fontos például az áruellátásnál is. Drexler Jánosné, a vegyes bolt eladója mondja: — A napi tej-, kenyér- szükségletet két héttel előbb kell levélben megrendelnünk, de a nyári szezonban — a telki dombon üdülőtelkek vannak —, amikor a vásárlók száma nagymértékben nő, képtelenek vagyunk utórendelésekkel élni. így aztán egyszer a nyakunkon marad a tej, kenyér, máskor meg már reggel . elfogy minden. Bizony, elég rossz a helyzetünk — fűzi még hozzá —, Budajenőn mégis ott a tanács, a posta, ahol van telefon, az orvosunk is Budajenőn lakik, neki is van telefonja. Mikor kiléptem a boltból, még egyszer elsétáltam a volt tanácsházához, és kíváncsian benéztem az udvarra. Egy öregasszony éppen a ház falára szerelt telefon felé igyekezett, de mielőtt felemelte a kagylót, bekiáltott a nyitott ajtón: — Pannika, jó a készülék? S. Horváth Klára