Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

1980. JÚNIUS 8., VASÄRNAP ~xMil av Számvetés és teendők (Folytatás az 1. oldalról) utalóinak számbeli gyarapítá­sát, a jóléti alapok ésszerű, esetleg közös felhasználását — üdülő építésére — hangoztat­ták. A munkásművelődés, a szakmunkásképző iskolák sor­sa, az ifjúsági törvény végre­hajtása, a mozgalmi munka módszerbeli kérdései, a mun­kavédelem, s például a keres­kedelmi szakma gépesítéséhez kapcsolódó tanulságok is hangsúlyt kaptak. Zenkó Béla, a KPVDSZ al- elnöke a megyei bizottság eredményes munkastílusváltá­sát, a kapcsolatrendszer javu­lását emelte ki felszólalásá­ban. Ezután a küldöttek megfo­galmazták a KPVDSZ har mincharmadik kongresszusá­nak továbbítandó javaslato­kat, majd megválasztották a tizenhét tagú megyei bizottsá­got, melynek elnöke Ipacs László (a Budapest-környéki TÜZÉP Vállalat vezérigazga­tója) lett, titkára ismét Lő- rincz Ernőné. A küldöttértekezlet munká­jában részt vett Fodor László, az SZMT titkára, s Molnár István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője is. V. E. •• Ötvenötezer óra a levegőben Tavaszi bevetésén Műszaki felülvizsgálaton a szolgálat helikoptere A határ képéhez egyre in­kább hozzátartozik a tech­nika vívmánya: a földek fe­lett szálló, növényvédelmi re­pülőgép. Kora tavasszal kez­dődik a levegőből való föld­művelés szezonja, és az idei kezdet máris rekordot ho­zott: a MÉM budaörsi köz­ponti Repülőgépes Szolgálatá­nak gépei április két hetében 400 ezer hektárnyi területet permeteztek. Ötpercenként start Az országban 113 növényvé­delmi repülőgép dolgozik. A gépek összesen évi 55 ezer órát töltenek a levegő­ben, ami o MALÉV-gépek összegzett repülési idejének kétszerese. Még meglepőbb, ez az arány, ha arra gondolunk, hogy a növényvédelem eseté­ben öt-hat perces felszállások­ból tevődik össze ez a tekin­télyes mennyiség. A szolgálat gépei 4,5 millió hektárnyi területet repülnek be, ami nagyjából megfelel a hazai mezőgazdaság egész vetésterületének, de a többszö­ri permetezés, a többféle mű­velet miatt ez mégsem jelenti azt, hogy minden vetést re­pülőgépről gondoznak. Van­nak ugyanakkor olyan műve­letek, — például a gabona vegyszeres gyomirtása, vagy fej trágyázása — amit az or­szágos vetésterületnek több mint nyolcvan százalékán a repülőkre bíznak. Ez lényegé­ben teljes ellátottságnak szá­mít. Egyes munkálatokat pe­dig — például a rizs növény- védelmi munkáit, vagy a sű­rűvetésű napraforgóét — s általában a levél- (lomb) trá­gyázásokat — misképpen el sem végezhetné a mezőgazda­ság. ságok a beruházási összeg megelőlegezésével tulajdon­képpen a szolgáltatást kötik le.) Hétmillió forint egy heli­kopter ára, s ez az összeg csak a jobb ellátás, jobb szervez- hetőség, és költségmegoszlás mellett térül meg. Nem mind­egy, hogy mennyit, és mi­lyen hatékonysággal permetez­het viszonylag rövid élete alatt a szitakötő. A szolgálatnak, mint kizá­rólagos szolgáltatónak, a fej­lesztés során figyelembe kell vennie az alkalmazható sze­rek technológiáját, és magá­ra kell vállalnia a korszerű­sítést, a megújítást. Pontosabb a rotációs A korszerű módszerek al­kalmazásánál egyre nagyobb súllyal esik latba a környezet- védelmi szempont. A nagyobb töménységben alkalmazott, ki­sebb mennyiségben kijutta­tandó szerekhez megfelelő berendezések kellenek. A szo­cialista országok között - ha­zánk .elölj ár ezek alkalmazá­sában; most zárultak az ered­ményes kísérletek a kevesebb anyagot pontosabban terítő, gondosabban adagoló rotációs szórófejjel. Bevált a nagy területeken előnyösen alkal­mazható, merev szárnyú, nagy­méretű AN—2-es gép is; ősz­től pedig még egy korábbán megrendelt lengyel gyártmá­nyú M 18-as gépet állítanak üzembe. K. S. . Közösek eredményeink, feladataink írta: eír. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke A választásokra készülve az el­múlt hetekben Pest megyében csakúgy, mint az országban a választói és jelö­lő gyűléseken a felszólalók ezrei mond­ták el véleményüket a tanácsok mun­kájáról, és jelölték azokat a személye­ket, akik megválasztásuk után a kö­vetkező ciklusban tesznek eleget meg­tisztelő közéleti megbízatásuknak. Az előző tanácsválasztások óta ered­ményekben gazdag hét esztendő telt el. Ezalatt Pest megye tanácstagjai, a me­gyei tanács és a helyi tanácstestületek széles körű eredményes közéleti tevé­kenységet folytattak. A hét esztendő tanácsi munkájának mérlege és az ebből levonható legfőbb tanulság a megyében, hogy a tanácsok, a tanácstagok munkája eredményes volt, és megfeleltek az alkotmányos előírásoknak. A törvény lehetőségei­vel élve, bővült népképviseleti jellegük, növekedett önkormányzati tevékenysé­gük, javult államigazgatási munkájuk. Ma, a választások során megyénkben 700 ezer választói ogosult állampolgár járul az urnák elé, hogy éljen fontos állampolgári jogával. Az előkészületek során a jelölő gyűléseken és a válasz­tói gyűléseken szinte mindenütt napi­rendre kerültek azok a feladatok, ame­lyeket a tanácsok illetékességi terüle­tükön megoldottak és azok, amelyek még megoldásra várnak. A most leköszönő tanácstagok köz­életi munkásságukkal Pest megye di­namikus fejlődésében megbízatásuk so­rán olyan eredményeket értek el, ame­lyeket valamennyien tanúsíthatunk, s gyümölcseit élvezhetjük. Méltán érté­kelte nagyra a tanácsok tevékenységét az MSZMP XII. kongresszusa és azt megelőzően a Pest megyei pártértekez­let is. Eredményekben gazdag, munkás esztendők vannak tanácsaink mögött. Megyénk tanácsainak, tanácstagjainak munkájában, közéleti tevékenységében, a hetvenes évek elején született új ta­nácstörvény óta, mind erőteljesebben tükröződött a területfejlesztéssel, tele­pülésfejlesztéssel való foglalkozás és kiszélesedett a lakosság ellátásáért ér­zett felelősség. A tanácsok tevékenységére kedvező­en hatott, hogy a korábbinál jóval na­gyobb szervezeti és gazdasági önálló­sággal rendelkeznek. Az élet a megyé­ben is azt bizonyította, hogy a nagyobb önállóság elősegítette hogy megnöve­kedjék a tanácsok tevékenységében a kezdeményező készség, bővüljön a kap­csolatuk a lakossággal, kiszélesedjen a társadalmi összefogás a tanácsok, a lakosság, a tömegszervezetek és üze­mek között. A helyi erőforrások feltárása, az ösz- szefogás tette lehetővé, hogy az ötödik ötéves terv anyagi lehetőségei megsok­szorozódtak. A saját anyagi eszközök bővülése lehetővé tette olyan fejlesz­tések megvalósítását is, amelyekre köz­pontilag pénz csak korlátozottan állt rendelkezésre. Mindezek következtében, terven felül jóval több óvodai és is­kolai tanterem készülhetett el, s jelen­tősen javult a gyermekintézmény-ellá­tás. Társadalompoli tikailag szinte fel­becsülhetetlen értéket képvisel a me­gyénkben mintegy másfél milliárdos társadalmi összefogásból született óvo­da, iskola és más létesítmény. A kö­zösség ereje azonban csak úgy kama­tozhatott, hogy kedvező politikai lég­körben dolgozhattak a tanácsok, élvez­ték a párt, a tömegszervezetek és nem utolsósorban a lakosság bizalmát, tá­mogatását. Bár az ötödik ötéves terv befejező évéből még néhány hónap hátravan, de már most megállapíthatjuk, hogy Munkában a sziitikölők A mennyiségi fejlesztés ko­ra itt is lejárt: új gépek vá­sárlására egyelőre nincs mód, a jövő terveit ezért o meglé­vő eszközök jobb kihaszná­lásával váltják valóra. Isme­retes az egyes mezőgazdasági üzemek — társulások példája, amelyek a korábbi években közösen vásároltak gépeket. (Ezek kezelése, fenntartása is a Repülőgépes Szolgálat fel­adata, ennek tulajdonába mennek át a gépek. A gazda­Nagy teljesítményű merevszárnyú gépek a hangárban megyénk városai, községei eredményes ötéves tervet fejeznek be. Erre utalnak a teljesség igénye nélkül az alábbi példák. Város- és község'fejlesztésre csaknem 10 milliárd forintot használnak fel a tanácsok. Ennek 30 százaléka a város- 70 százaléka a községfejlesztést szol­gálja. Szépen alakul a megye lakásépí­tése, az év végére várhatóan megépül 42 ezer lakás. Az új otthonok egyharma- da telepszerű lakónegyedekben, a töb­bi magánerőből elkészült családi ház. A lakások mintegy tizede állami in­gatlan, ezek főleg a megye városaiban koncentrálódnak. A megye ellátását ja­vítják a munkáslakás-építés akció ke­retében emelt otthonok és a lakásépí­tés számos egyéb kedvezménye. Jól alakul a megye lakosságának el­látottsága vezetékes vízzel és az azzal való helyes gazdálkodás. Az év végén a megye lakosságának több mint két­harmada jut vezetékes vízhez. Ezt a megépülő 1000 kilométeres csőhálózat teszi lehetővé. A megye több térsége vízszegény, ezért nagy jelentősége van a regionális rendszerek továbbfejlesz­tésének a VI. ötéves tervben. Ez lehe­tővé teszi, hogy minden település jó minőségű vizet kapjon. A tanácsok sok elismerést kaptak a több mint 12 ezer óvodai hely és a mintegy 800 általános iskolai tante­rem megépítéséért, amely kétszerese az ötödik ötéves tervben előirányzottaknak. Jelentősen javul A VÁLASZTÁSBA JOGOSULTAK ARANYA AZ ÖSSZLAKOSSÁGON BELŐL Ábránk szemlélteti, hogy 1881-től 1980-lg Magyarországon rohamosan emelkedett a vá­lasztásra jogosultak aránya. A felszabadulás előtti alacsony arányszámot magyarázza pél­dául az, hogy az 1913-as választójogi törvény bevezette az írni-olvasni tudással kombinált vagyoni cenzust. Az 1922-ben hozott új vá­lasztójogi rendelet nőknél harminc évre emelte a korhatárt, tízévi állampolgárságot, kétévi helybenlakást, és négy elemi iskolai végzettséget írt elő. A férfiaknál a korha­tár 24 év volt. a megye fekvő- és járóbeteg-ellátása. Társadalmi össze­fogással Kerepestarcsán megnyílt és tovább bővül a megye legújabb kór­háza. Jelenleg is dolgoznak az építők a Sammelweis-kórház rekonstrukcióján, s átadták Vácott a megye legnagyobb szakrendelő intézetét. Most a megye tanácsainak beruhá­zásában 312 létesítmény épüli, ezekből idén kétszáz elkészülése járul hozzá a lakóhelyi ellátás javításához. Az elmúlt hetekben megyénk közéle­tének legfontosabb eseményei voltak — a választójogi törvény értelmében — a városokban és községekben meg­tartott jelölő gyűlések. Ezeken nagy érdeklődéssel kísért véleménycsere folyt arról, hogy a fontos közéleti tisztségek­ben az arra alkalmasak közül, kik tud­ják a legjobban képviselni választóikat. Kikben van meg leginkább az az adott­ság, amely úgy képes az igényeket az országos célokkal, lehetőségekkel össz­hangba hozni, hogy azok megfeleljenek a kisebb-nagyobb közösségek érdekei­nek is. A jelölő gyűléseken, a választói gyű­léseken Pest megye lakosságának jelen­tős hányada vett részt. E fórumok a jelöltek elfogadása mellett, jó alkalmat adtak arra is, hogy újabb vélemény- csere, párbeszéd alakuljon ki a kong­resszusi határozatok még teljesebb megismerésében, a határozatok végre­hajtását szolgáló helyi tennivalók meg­jelölésében. A jelölő gyűlések igen aktív vitafó­rumok voltak: mintegy 26 ezer felszó­laló állampolgár mondta el vélemé­nyét. Nagy többségük elismeréssel szólt a város- és községfejlesztésben el­ért eredményekről, méltatta a megyé­ben ma már hagyományos társadalmi összefogást. Szinte minden jelölő gyűlésen az eredmények elismerése mellett, reáli­san, szó esett a gondokról, tennivalók­ról. A legtöbb közérdekű javaslat és bejelentés az út-, a járda-, a csatorna- és a vízellátást érintette. A felszólalá­sok másik nagy csoportja a kereskede­lem, a szolgáltatás javítását tartotta időszerűnek. Sokan beszéltek a közvi­lágítás, a villanyhálózat és a közlekedés hiányosságairól. Jelentős hangsúlyt ka­pott — főleg az agglomerációs övezet egyes' településeiben — az iskolai fej­lesztés gondja. A megválasztandó tanácstagok, ta­nácstestületek feladata lesz, hogy a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatokat, bejelentéseket minden ta­nács tűzze napirendre, értékelje a meg­oldás lehetőségét. Megérthető és az élet velejárója, hogy azok közül, akik korábban ta­nácstagok voltak, nem mindenkit vá­lasztanak újra. A társadalom, és a kisebb-nagyobb közösségek köszöneté, elismerése illeti azokat, akik erejük­höz mérten igyekeztek helytállni, fe­lelősségteljesen eleget tenni megbíza­tásuknak. Voltak, akik nem kívánták újrajelölésüket, s olyanok is akadtak, akik helyett a választókörzet, vagy -kerület közvéleménye frissebb erőket kívánt. A cserélődésnek sok más, egyéb oka is lehetett, például betegség, lak­helyváltozás, vagy más közéleti meg­bízatás. Meggyőződésünk, hogy mindazok, akiket nem választanak újra, a közélet más területén megtalálják annak lehe­tőségét, hogy hasznosítsák gazdag ta­pasztalataikat. A tanácsok testületéinek újraválasz­tása olyan időszakra esik, amikor meg­növekedtek a követelmények a taná­csokkal szemben. A megválasztandó ta­nácstagok és tanácsok feladata lesz, hogy a kongresszus határozataival össz­hangban, hatékonyabban tevékenyked­jenek a település- és területfejlesztés­ben, a lakosság jobb ellátásában, a szakigazgatási apparátus és az intézmé­nyek irányításában, munkájuk alapo­sabb ellenőrzésében. A megválasztásra kerülő helyi taná­csokra, tanácstagokra és a megyei ta­nácsra nagy bizalommal és várakozás­sal tekint egész megyénk lakossága. Ez azért van így, mert az állampolgá­rok joggal igénylik, hogy a tanácstestü­letek és szerveik rendszeresen gondos­kodjanak a terület, a település fejlesz­téséről, az életkörülmények, az egész­ségügyi, a szociális, a kulturális, a ke­reskedelmi és más szükségletek ellá­tásáról. Az ötödik ötéves terv eredményes megvalósítása gazdag tapasztalatokkal szolgál arra nézve is, hogy ahol a ta­nácsok a lakosság véleményére, javas­lataira, segítő közreműködésére rendsze­resen támaszkodtak, ahol az üzemek­kel a kapcsolat, a kölcsönös együttmű­ködés élő volt, ott jobbak az eredmé­nyek, az ellátás is kedvezőbben ala­kult A megválasztandó tanácsok és ta­nácstagok tevékenységében a helyi le­hetőségek feltárásának, a kezdeménye­zésnek, a jogos igények rangsorolásá­nak meghatározó szerepe és jelentősé­ge lesz — a szűkösebb anyagi lehető­ségek miatt Ei's i ismerésre méltó példák sokasága bizonyítja, hogy a megyében a helyi tanácsok jól éltek a gazdasági önálló­sággal, törekedtek a takarékos megol­dásokra, s az önállóság az ésszerű kez­deményezésre ösztönzött. Az előrelátó gondoskodás, a körültekintő felisme­rés és tervezés eredménye, hogy a me­gyében, főleg a gyermekintézmények fejlesztésében elterjedt a Betonyp-rend- szerű, gyorsan megépíthető iskolák, óvodák építése, bővítése. Ennek alkal­mazása az egyéb technológiák mellett, az óvodák építésénél és az iskolák bő­vítésénél a jövőben is igen fontos he­lyet foglal el. Az újjáválasztott tanácsok egyik fő feladatává válik anríak előterjesztése, hogy tovább korszerűsödjön az ügyin­tézés, csökkenjen az pdminisztráció, a bürokrácia, s teret nyerjen az ember­séges megoldásokkal párosuló tanácsi munka. Ennek feltételei, azáltal, hogy a döntési jogok többsége a helyi ta­nácsokhoz került, kedvezőbbé váltak. Azonban a lakosság ügyintézésének je­lenleg is sok még a hivatali útvesztője. A tanácsok hatósági — jogalkalma­zó — tevékenysége sokat fejlődött, mű­ködésük törvényes. Javult az apparátus és a lakosság kapcsolata, erősödött a testületek ellenőrző, beszámoltató te­vékenysége. Gyorsította az ügyintézést az ügyfélszolgálati irodák megnyitása. Azonban sok még a tennivaló az ál­lampolgárokkal való foglalkozás javí­tásában, a nagyobb önállósággal együtt járó felelősségvállalásban, a megvá­lasztásra kerülő megyei tanács és a he­lyi tanácsok esetében egyaránt. A tanácsok, a tanácstagok feladatává válik, hogy a párt szervezeteivel és a tömegszervezetekkel együtt, a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiség és minden más társadalmi réteg szó-1 ros szövetségével, alkotó együttműkö-J désével megőrizzük és továbbfej lesz- szűk eredményeinket. Haladjunk azon az úton, amit az MSZMP XII. kong­resszusa a következő öt esztendőre ki­jelölt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents