Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

Ésszerű munkaszervezés A Ganz Műszer Művek gö­döllői árammérőgyárában eredményesen alkalmazzák a 3 M munkaszervezési mód­szert. Az új típusú 1 és 3 fá­zisú fogyasztásmérő szerelé­séhez is kidolgozzák a moz­dulatelemzésen és munkata­nulmányozáson alapuló ter­melés egyes lépéseit. A jobb oldali képen: a Bosch-rend- szerű előszereldében Felföldi Erzsébet a feszültségrendszer részeit szereli össze. Alsó képünk előterében: Gentyi Ferencné a szerelőso­ron egyfázisú fogyasztásmé­rőt állít össze. i Barcza Zsolt felvételei Isaszeg Mezőgazdasági gyakorlat Isaszegen rendezték meg az általános iskolások mezőgaz­dasági gyakorlatának megyei tantárgyi vetélkedőjét, ame­lyen a versenyzők elméleti és gyakorlati tudásukról adtak számot. A zsűri élén Burián János megyei vezető szakfel­ügyelő állt. A gyakorlati verseny a Faj­takísérleti Intézet példásan előkészített kísérleti telepén zajlott le, s Temesi Károly, az intézet vezetője is közreműkö­dött a szervezésben és a bírá­latban. Segítségével, a vetélke­dő anyagán kívül valamennyi résztvevő megismerkedhetett a korszerű zöldség- és gyümölcs- termesztés, a fajtaelőállítás szép és érdekes munkájával. A vetélkedőt a kókai csapat nyerte, az isaszegi általános is­kola csapata, Bajusz Katalin, Hegyes Róbert és Varga Csa­ba, a második helyet szerez­ték meg. Az értékes díjakat nekik is Kommárné Gerőcs Edit, a járási úttörőelnök ad­ta át. Városi moziműsor Utazás a világ végére: Cous­teau kapitány expedíciója az Antarktiszon. Színes francia film. ' Az anya, a lány és a szere­tő: Színes Fiilöp-szigeieki filmdráma. Kísérőműsor: Ádámok nyomában, Magyar Híradó. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdési idő: 4, 6, 8 óra. illői uia A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 132. SZ£M 1980. JÚNIUS 7., SZOMBAT Egy hónap múlva aratás Szemle a tangazdaság határában A sikeres gazdasági év feltételei Igaz, hogy a növények fej- i lődésében hozzávetőleg két- j hetes lemaradás van, egy idő- j szak mégis csak lezárult a j mezőgazdasági munkákban. A tavaszi tennivalók után már inkább a legkorábban betaka­rítható növények, mindenek­előtt a lucerna és a réti fü­vek kaszálásán, s a kapások művelésén fáradoznak a gaz­daságokban. Fejlett növények — Körülbelül egy hónap ! van hátra az aratásig, a két | fő növényünk: a búza és a j borsó betakarításáig — mond­ja tír. Mészáros Gyula, a gö- j döllői tangazdaság növényvé- I dő szakmérnöke, akivel most j annak a határ szemlének -a ta- í pasztalatairól beszélünk, ame- I lyet a hét elején - tartottak. — Minden évben sor ke­rül erre a határjárásra, ahol gazdaságunk központjának vezetői, a szakágak specialis- i iái, és természetesen a kerü- j letek vezetői értékelik a ta- j vaszi munkákat, s már arra I is mód adódik, hogy felbe- 1 csüljük, milyen a növények j fejlettsége: milyen termésre ; számíthatunk. Ez utóbbira ter­mészetesen még nehéz lenne választ adni, úgy látjuk azon­ban, hogy a. kései kitavaszo­dás ellenére legfontosabb nö­vényeink fejlettek, megfelelő a tőszámuk. — Különben a 2 ezer 66 hek­táron termelt búza, a mintegy 1700 hektár borsó és a csak­nem 500 hektár őszi árpa fej­lettségi állapotát figyelte min­degyikünk megkülönböztetett érdeklődéssel, hiszen e nö­vények megfelelő hozama az - egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a gazdasági évet sikerrel zárjuk. Sok gomba — A határszemle-bizottság véleménye az volt, hogy a há­rom, növénytermeléssel fog­lalkozó kerületben — Gödöl­lőn, Kartalon és Nagygombo­son — jól dolgoztak az év eddig eltelt hónapjaiban. Tu­lajdonképpen valamiféle gaz­daságon belüli verseny folyik e kerületek között, hogy a jobb szakmai munkát ösztö­nözze gazdaságunk vezetősége, ennek ellenére most itt én sem tartom fontosnak, hogy ezt a sorrendet elmondjam, hiszen a' kerületek adottságai nem egyformák, de mindenütt becsületesen helytálltak dol­gozóink. — Például a növényvéde­lemben is, amelynek ön a specialistája és irányítója ... — Sikeresen oldottuk meg a tavaszi növényvédelmi mun­kákat noha egyes nyugati gyártású vegyszerek beszerzé­sével nekünk is gondjaink vol­tak. Az időjárás kedvezett a gombaoeiegsegeK kialaKulá- sának, s nagy területen kel­lett a lisztharmat ellen véde­kezni. nemkülönben a borsó- peronoszpora is gyorsan meg­jelent. — A legnagyobb növényvé­delmi muaitáK jól, gyorsan megtörténteit. Gépeink es jól Képzett brigádjaink is meg­vannak ennez. Egy bérelt nö­vényvédő repülőgép állandóan gazdasagunk szoigalatáoan áll, amely a tavaszi lej trágyázást, mintegy 2 ezer 5UU hetetáron, majdnem a teljes területen el­végezte, Kelezer neKtáron szór­ta Ki a gaoonaíélék gyomirtó- szeret, izet) hexiaron a liszt­harmat ellem szert juttatta a növényekre. Repülőgép — kölcsön — Hadd tegyem hozzá: ennél több munkája is akadt, hi­szen amikor nekünk nem kel­lett a növényvédő repülőgép, a gödöllői búza- és borsoter- rneiési rendszer néhány köze­li taggazdaságának kölcsö­nöztük. F. I. Hiányos címzés Időveszteség, bosszúság A posta munkájának továb­bi javításához a közönség is hozzájárulhat. Amint azt a gö­döllői 1-es számú postahiva­Héfköznapi sikerek A moszkvai rádió levelezője Naponta érnek bennünket kisebb-nagyobb sikerek, ku­darcok. Életünknek olyan pszichikai mozzanatai ezek, amelyek lendületet adnak munkához, javítják közérze­tünket, vagy éppen bosszan­tanak, lehangolnak. Sokak számára egyetlen sikerélmény is hosszú időre elegendő, hogy a közbeékelődő kudarc si­kertelenség ellenére ösztönöz­ze, hajtsa újabb eredmények elérésére. Bátorítás A siker és a kudarc egyút­tal olyan érzelmi fűtöttség, amely nincs életkorhoz, fog­lalkozáshoz kötve, így a tizen­kilenc éves Kelemen Csaba sem csodálkozott rám, amikor hétköznapi sikereiről érdek­lődtem. Természetesen nem előzmények nélkül: azt köve­tően, hogy a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásában már kétszer hallottam a nevét, il­letve leveleinek egy-egy érde­kes részletét. Ez a vékony, magas, barna hajú fiú legszívesebben egy legyintéssel elintézné, hogy ez nem érdekes, az ő sikerei tu­lajdonképpen nem is sikerek. Tavaly érettségizett, Hatvanban járt közgazdasági szakközép- iskolába, s egyúttal kollégista is volt, mert Versegről igen körülményes lett volna az ál­landó ingázás. Érettségi után az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskolára jelentkezett magyar-történelem szakra. Mivel előfelvételis volt, s a tanulmányait csak az ősszel kezdheti meg, átmenetileg a kartali Petőfi Termelőszövet­kezetben keresett magának munkát, adminisztrátorként. — Hogyan került kapcso­latba a Moszkvai Rádióval? — Két évvel ezelőtt hallgat­tam először bele az adásukba. Eleinte a technikai jellegű műsorok miatt állítottam rá­diómat a hullámhosszukra, de rövidesen tágult az érdeklő­désem. Ennek köszönhetem, hogy felfigyeltem néhány pá­lyázati felhívásukra is. 1978 őszén a Magyar Ta­nácsköztársasággal kapcsolatos pályázati felhívást tettek köz­zé, amelyre hat oldal terjedel­mű írást küldtem be. Annak ellenére, hogy a határidő előtt két héttel postáztam az anya­got, késve érkezett, ami egy kicsit elkeserített, de levélben bátorítottak további hasonló munkára, s ettől kezdve rend­szeresen, havonta küldöm, il­letőleg kapom a levelet. Az én falum — És a második pályázat? — A második pályázatot ta­valy hirdették meg hazánk felszabadulásának évforduló­jára. Nagyon sok könyvet át- nyálaztam, amíg valamennyi kérdésre megleltem a lehető legpontosabb, . részletekre ki­terjedő válaszokat. Búvárko­dásom eredményesnek bizo­nyult, mert a sok száz beérke­zett írás közül az envémet ítélték a második legjobbnak. Ennek emlékére egy ‘ nagyon szép fotóalbumot kaptam a szovjet fővárosról és egy ba­bát. — Mindkét téma a történel­münkhöz kapcsolódik, de nyertél már helytörténeti jel­legű pályázatot is. — Harmadikos gimnazista voltam, amikor Az én falum címmel mintegy tizenöt oldal terjedelmű helytörténeti átte­kintést írtam szülőfalumról. Versegről. Ezzel akkor első helyezést értem el. — Egyéb pályázatokon részt vettél igaz, ezek nem húztak olyan sikert, mint az előbbiek, de összefüggnek je­lenlegi vágyaiddal, elképzelé­seiddel. — Részt vettem tavaly a MUOSZ által hirdetett újság- író-tehetségkutató pályázaton. Négy írást küldtem be elbírá­lásra, egy gazdasági, egy tech­nikai, egy fiatalokról- szóló, valamint a vérségi falumú­zeumot, s a múzeum vezetőjé­nek munkáját, hétköznapjait bemutató cikket. — Mivel több mint ezren pályáztak, nálam idősebbek, tapasztaltabbak, s olyanok is, akiknek egy-egy írását már publikálták, különösebb ered­ményt nem reméltem. A MUOSZ elnökének meleg han­gú levele azonban nagyon jól­esett. Szívdobogtató volt szá­momra, amikor a Pest me­gyei Hírlapban láttam vi­szont egy rövidke tudósításo­mat. Tervezés, értékelés — Közelebbi vágyaid? — A nyári hónapokat ta­nulásra fordítom. Irodalom­mal és történelemmel kapcso­latos könyveket szeretnék ol­vasni, hogy valamicskét gya­rapodjon a tudásom. S talán egy kis helytörténeti tanul­mányt is írok valamelyik kö­zeli. faluról a Pest megyei Le­véltár által hirdetett pályázat­ra. Igaz, átnéztem már eh­hez is néhány szakkönyvet, de ez is csak terv, bár igen hasz­nos lenne... Apró sikerek, kudarcok. Va­lamennyiünk életének állandó alkotórészei. És persze akarat, kitartás. Naponta vizsgázunk ebből mindannyian, mikor hogy, s ki-ki egyéniségétől függően, s legtöbbször önma­gunk előtt. Tervezünk, dolgo­zunk, értékelünk. Olykor fél­behagyjuk az elkezdett mun­kát, s még gyakrabban elfe­lejtünk értékelni. így .gaz ez a fiatalokra is. S a töobségre, a Kelemen Csabákra — vall­juk be őszintén — nem fi­gyelünk oda annyira, mint kellene. Bene Mihály talban elmondták, sok nehéz­séget okoznak a kézbesítőknek a levél- és csomagkihordóknak, hogy a küldeményeket rosszul, hiányosan címezik, s hogy a csomagok burkolása sem min­dig gondos. Az sem a pon­tosságot segíti, hogy sok he­lyütt nincs levélszekrény, vagy a név kiírása hiányzik. A ke­resgélés pedig nemcsak bosz- szúságot okoz a postásoknak, hanem időveszteséget is, ami különösen azért kellemetlen, mert a hivatal nincs bővében a munkaerőnek. Labdarúgás Az utolsó előtti forduló A járási labdarúgó-bajnok ság utolsó előtti fordulójána mérkőzéseit ma, szombato játsszák. A felnőttek találkozc 18, az ifjúságiaké 16 órakc kezdődnek. A párosítás: Nagy tarcsa—Túra (Bodor, Maszlag Hévízgyörk—Isaszeg (Perg. Rácz), Veresegyház—Péce (Surman, Hegedűs, Urbán), De mony—Mogyoród (Máthé, Ft di. Széki), Bag—Dány (Czen< Lovász. Sülé), Erdőkertes- Zsámbok (Répási, Legéndi Honvéd Malinovszkij—Aszó (Németh, Keglovits, Imre GEAC—Galgahévíz (IJnge'i Köti). Állatorvosi ügyelet Csömörön, Gödöllőn, Erdő­kertes ep, Isaszegen, Kerepes - tárcsán. Mogyoródon, Nagy- tárcsán, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon június 8-án! va­sárnap: dr. Szőke Ferenc. Gö­döllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon. Bagón, Dányban, Galgahévízen, Ikladon, karta­lon, Túrán, Valkón, Vácegre- sen, Váckisújfalun, Vácszent- 1 ászlón, Versegen, Zsámbokon június 8-án, vasárnap: dr. Sző­ke Pál, Aszód, Kossuth u. 86. Szombati jegyzet Ragaszkodás Megindító levelet kap­tunk a városi szociális ott­hon egyik lakójától, aki ősgödöuőinek mondja ma­gát, s minden sorából ér­ződik, mennyire szereti szü­lőföldjét, még hajlott ko­rában is mindenre figyel, mindent tud, ami városá­val kapcsolatos. Évekkel ezelőtt megjelent cikkekre is emlékszik, különösen azokra, amelyek a neki legkedvesebb vidék szép­ségéről szólnak. Ő már csak ilyen idea­lista marad, teszi hozzá magyarázólag, vagy inkább mentegetőzésképpen, arra gyanakodva, hogy ma már ez a nagy-nagy ragaszko­dás a felnevelő tájhoz, községhez, városhoz kissé elavult, mainapság haszná­latos kifejezéssel: korsze­rűtlen. Vajon az-e? A jelenségek fölszínén siklatva tekintetünket tény­leg régiesnek látszhatik a szülőföldnek ez a bensősé­ges szeretete, ami a mai gyors világban, amikor az emberek a korábbinál sok­kal mozgékonyabbak, moto­rizált járműveikkel fél órák alatt járásnyi terüle­teket futnak be, ki sem alakulhat tán. Hiszen aki rohan, sokkal kevesebb dolgot vesz észre, ellenben a gyalogos jártá- ban-keltében ezer aprósá­got észrevesz. Nemcsak a messziről virító virágot, hanem a pattanni készülő bimbót is, nemcsak a szél­védő üvegét ostromló bo­garakat, hanem az út po­rában és a füvön, a fák levelein élő, mozgó, nyüzs­gő lények sokaságát, meg- megállva, nézve őket képe­ket, benyomásokat raktá­roz el magában, észrevétle­nül, öntudatlanul gazdagít­va önmagát, tágítva, elmé­lyítve érzelemvilágát. Arra a kérdésre, vajon miért szereti valaki faluját, városát, munkahelyét, üze­mét, gyárát, nemigen ka­punk kimerítő választ. Mindenki mond valamit, az egyik azt, hogy jó a tár­saság, a másik a munka, az ottani élet megszokását említi, a harmadik meg csak hümmög: hát ide szü­lettem, nem rossz nekem, miért kívánkozzak másho­vá. Mások elmennek. Korán vagy később az ország messzi vidékére költöznek, újabb és újabb munkahe­lyekre kérik felvételüket, nyugtalanok, mintha sehol sem lelnék helyüket. Ám­de ha őket faggatjuk, a szülőföldről, az első isko­láról, munkahelyről leg­többjük szintén meghatód­va beszél, sorolja élmé­nyeit, s ha fel-felbukkan valaki közös ismerős, mo­hón érdeklődnek mit csi­nál, mi lett vele, most is olyan-e, mint amilyennek ők megismerték. Innen megint ők beszélnek, kis semmiségek az emlékezet­ben jelentős dolgokká nő­nek, eseményekké, amelyek az idegennek fárasztóak és unalmasak, nekik érdekes­ség, jólesik rájuk visszaem­lékezni, felidézni őket. A két szélső vontot mi is figyelmen kívül hagyhat­juk. Azokat, akik egy éle­tet leélnek ugyanazon a helyen, mégsem lesznek lokálpatriótákká, s azokat, akik ejsodródva el is felej­tik, honnan is származnak. A közbülső sokaság, a naav-vagy többség érdekel minket. akár maradnak, akár mennek. Mert ragaszkodni is le­het. S milyen jó. hogy van­nak, akik városukat, falu­jukat kévviselik, jóhírét ápolják akkor is, amikor rangjuk vagy beosztásuk okán akár el is feledhet­nék. de éppen helyzetüknél fogva telenülésük fejlődé­sére ió hatással lehetnek. A Példákért nem kell messzi­re mnnni. A kérdés végül is nem úgy vetődik fel, hogy idea­lista dolog-e a szülőföld szprctPte, hanem: helyben kell-e hozzá, maradni avagy sem. A válasz emiértplmű Kör Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents