Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

Munkaértekezlet Fontos feladatok előtt Beiktatták a járási hivatal új elnökhelyettesét Kedses ajándék Kedvezményes árusítás Kedves és nemes ajándék­kal lepte meg a könyvbaráto­kat az ünnepi könyvhét alkal­mából a Monor-vidéki Áfész monori könyvesboltja. Az új kiadványok egy ré­szét és más regényeket, verses­köteteket, novellákat június 6-ig 50 százalékos árenged­ménnyel árusítják a monori fő­téri boltban. A könyvvásár már az első napokban sikert aratott a bolt­ba betérők körében. Vecsés Telefen a íakóte'epen Eégi vágya teljesül a közel­jövőben a vecsési OTP lakóte­lep lakóinak. A posta hama­rosan alközpontot létesít a te­lepen, amelyre 200 telefont le­het rácsatlakoztatni. A telefonközpont létesítését a helyi tanács 100 ezer forint­tal támogatja, a többi költség a postaigazgatóságot terheli. A kábelfektetésnél, a föld­munkáknál az illetékesek szá­míthatnak a lakosság társadal­mi munkájára is. A nap kulturális programja Monoron, a moziban, 18-tól és 20 órától: Férfiak póráz nélkül. Pilisen, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. Üriban, 14-től: a modellező szakkör összejövetele (az ál­talános iskolában). A gyermekélelmezés terén jelentős változást hozott Mag­lódon a tavaly januárban megnyílt új központi 600 ada­gos napközi konyha. A nagy­községi tanács — lehetőségei­hez képest — igyekszik a lé­tesítmény eszközellátottságát javítani. Ebben az évben egy úgynevezett melegvizes boj­lerkazánt szereltek be. Az il­letékesek tovább kívánják a központi konyha menürend­szerének mennyiségi és mi­nőségi követelményeit javíta­ni. Ennek egyik hátráltatója, hogy a konyhában jelenleg sem dolgozik egyetlen szak­képzett szakácsnő sem. Ha ez megvalósítható lenne, ak­kor biztosítani lehetne a dif­Munkaértekezletet tartottak a Pest megyei Tanács VB mo­nori járási hivatalában, ame­lyen részt vettek a községi ta­nácsok elnökei és a hivatal dol­gozói. Elsőként bemutatták a járá­si hivatal új elnökhelyettesét, dr. Erdős Ervint, akit a járá­si párt vb egyetértésével a Pest megyei Tanács VB neve­zett ki. Dr. Erdős Ervin korábban két évig a vecsési nagyközsé­Nagyszabású köztisztasági akció kezdődött tegnap a gom­bai községi közös tanácshoz tartozó településeken. A tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken és a nemrégen lezajlott jelölő gyűléseken is állandó téma volt, hogy egy­re szemetesebbek, rendezetle­nebbek a három település ut­cái, terei, a környező kis er­dők. Bár a tanács 1976-ban lé­nyegesen megszigorította az ér­vényes köztisztasági rendele­tét és magas összegű pénzbün­tetést helyezett kilátásba azok­kal szemben, akik közterüle­ten szemetelnek, vagy pedig sa­ját portájukon sem tartják be az állattartással, illetve a hul- 1 ladéktárolással kapcsolatos ál­ferenciált menürendszer be­vezetését a kisebb és nagyobb gyerekeknek egyaránt. A kö­zelmúltban a konyha szakmai irányítására a tanács fel­kérte a község körzeti orvo­sait, akik lelkiismeretesen se­gítenek a heti étrend helyes összeállításában. — Hibaigazítás. Tegnapi la­punkban az Üj üzemet avat­tak című tudósításba hiba csú­szott. A cikk utolsó mondata helyesen a következő: Ott volt az avatáson Gál György, az MSZMP monori járási bizott­ságának gazdaságpolitikai osz­tályvezetője és Steinmetz Osz­kár, a Pest megyei KISZÖV elnökhelyettese is. gi tanács elnöke volt, előtte és utána a Pénzügyminisztérium titkárságán dolgozott. Kozák Sándorné, a járási hi­vatal elnöke a választási elő­készületekről is tájékoztatta az értekezlet résztvevőit. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Skribek József, a já­rási pártbizottság titkára és Bíró Gyula, a Pest megyei ta­nács személyzeti osztályveze­tője. talános higiéniai követelmé­nyeket. A rendeletnek érvényt szerezni azonban csak kevés esetben sikerült. Pedig szapo­rodtak az illegális szemétlera­kó helyek, a három községen keresztül folyó patakok üres konzervdobozokat, állati tete­meket, rossz edényeket sodor­tak. A szemetelőket azonban tanúk híján csak kevés eset­ben sikerült felderíteni. Sok bírálat érte ugyanakkor a tanácsot is azzal az ürügy­gyei, hogy maga sem gondos­kodik megfelelően a közterüle­tek tisztántartásáról, védelmé­ről. A tegnap kezdődött akció­val e demagóg védekezésnek kívánják elejét venni. A közös tanács most a szó szoros értelmében a saját por­tája előtt söpör. Ezzel nem­csak jó példát szeretnének mutatni, hanem olyan helyze­tet kívánnak teremteni, amely önmagában is követésre ösz­tönzi a helybeliek többségét. Az egyéni fuvarozók és az általános iskolák úttörőcsapa­tainak kis „különítményei” sorra járják az ismert illegá­lis szemétlerakó helyeket, ösz- szegyűjtik és elszállítják a hulladékot. Az akció befejezé­se után a Hazafias Népfront helyi bizottságai és a lakosság segítségével is szigorítani fog­ják az ellenőrzést, hogy ne ro­moljon tovább a három tele­pülés képe. Nemcsak büntet és ellenőriz azonban a tanács, hanem jú­lius 1-től Gombán, Bényén és Káván is megoldják az intéz­ményes szemétszállítást. Ettől kezdve természetesen még szi­gorúbban bírálják el azoknak az ügyét, akit környezetszeny- nyezésen érnek. V. J. Maglód! gyermekélelmezés Segítenek az orvosok is A tanács jó példája Saját portája előtt söpör Megoldódik az intézményes szemétszállítás Járvány, árvíz pusztított A házipaiikátol a védőoltásig Korszerű egészségügyi hálózat Vecsésen MA, AKIK VECSÉSEN ÉL­NEK, természetesnek veszik, hogy a munkáskerületektől a felsőtelepi, ófalusi, kertekaljai községrészekig szakképzett or­vosok nyújtják nekik a köz­egészségügyi szolgáltatásokat, odaadó védőnők vigyázzák a gyerekek egészséges testi fej­lődését. Sőt, az egészségügyi törvény értelmében mindenki ingyenes orvosi ellátásban ré­szesül, szinte fillérekért meg­kapjuk a gyógyuláshoz nélkü­lözhetetlen orvosságokat, vita­minkészítményeket. Vecsés nagyközség közegész­ségügye szilárd, fertőzésektől mentes, napjainkban a távlati fejlesztések, elképzelések kö­zött mégis fontos egészségügyi beruházások szerepelnek. Mindezt ma már természetes­nek vesszük. Ahhoz azonban, hogy a törekvések értékét még reálisabban lássuk, érdemes egy kicsit visszapillantani a múltba. Az 1786 júniusában Grassal- kovich Antal földesúr által Pest-Pilis-Solt vármegyében kihirdetett, többek között Vecsés újratelepítésére is vo­natkozó körlevél után alig telt el másfél-két évtized, alig lé­pett felnőttkorba az itt szüle­tett első generáció, máris nem kívánt vendég volt a járvány. Az első pusztító fertőzést a XIX. század első éveiben zaj­ló napóleoni háborúk hozzák a fiatal településre. A beszállá­solt katonák révén behurcolt kolera szedi áldozatait. A ko­rabeli feljegyzések nagy „tsa- pás”-ként emlegették a fertőző járványt, amely ellen a küz­delmet Bárczay Pál, Pest-Pilis- Solt vármegye főorvosa szemé­lyesen irányította. Ekkortól esett említés Vecsés első seb­orvosáról, Schneider Vincéről, aki a megyei főorvossal együtt nagy erőfeszítések árán fékez­te meg a betegség tovaterjedé­sét. A nehéz, ínséges években e két orvosnak volt köszönhe­tő, hogy a szegény jobbágyok­nak biztosított orvosság árát a vármegye pénztárából fizették. 1811-ben azonban ismét meg­jelent a kolera, amit idejében megfékeztek, de két év múlva ismét felütötte a fejét, de ak­kor már a fertőző marhavész­szel együtt. A betegségek mellett egy természeti csapás is sújtja a vecsésieket: 1814-ben a példát­lan esőzések következtében ha­talmas árvíz tört a településre és Halomegyház-pusztára. A megáradt Rákospatak a mélyen fekvő Üllő felőli réteket, laza talajú káposztaföldeket öntötte el, s a lezúduló víz mély ár­kokat vájt magának a jobbágy­telkeken. Alig egy évtized múlva ismét az árvíz pusztí­tott. A vármegyei vizsgáló bi­zottság jelentése alapján kez­dődött meg az Üllő—Vecsés és a Halomegyháza—Gyál—So­roksár közti levezető csatornák építése, de csak jóval később, 1846-ban fejeződött be. Időközben, 1831-ben ismét kolerajárvány ütötte fel a fe­jét a lakosság között, ami az egyre bővülő falu népességé­nek 10 százalékát elpusztította. JÁRVÁNYOK szempont­jából viszonylag békésebb három évtized következett, hogy azután 1865-ben minden korábbinál pusztítóbb hólya­gos himlő, pestis és kolera pusztítson a gazdagodó Vecsé­sen. A korabeli feljegyzések napi 8—10 halottról tesznek említést, s mire sikerült meg­fékezni, megtizedelte a lakos­ságot. A kiegyezést követő időkben az egyre szervezettebbé váló egészségügyi hálózat, az állat- egészségügyre is kiterjedő köz­XXII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1980. JÜNIUS 4., SZERDA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Eredményesebben dolgoztak a pártcsoportok A személyes felelősség súlya Javultak a gyömrői pedagógusok munkakörülményei- „Az MSZMP Központi | Bizottságának határozata az | állami oktatás fejlesztésé- = ről hosszabb időszakra meg- = jelölte a legfontosabb fel- I adatokat. De társadalmunk | is elvárja tőlünk, hogy ma- ! gasabb színvonalú ideoló- I giai, kulturális és közmű- | velődési tevékenységet fejt- | sunk ki. Mindennapi mun- z kánkban nagy figyelmet | fordítunk a pedagógusokat I érintő párthatározatok egy- l I séges értelmezésére követ- | kezetes képviseletére és í végrehajtására.” Gyömrő nagyközség párt­végrehajtóbizottsága legutób­bi ülésén — egyik napirendi pontként — a pedagógus alap­szervezet beszámolója hagzott el — e beszámoló bevezető gondolatát idéztük. A pedagógus pártalapszer- vezet kiemelten foglalkozott a nagyközség oktatási intézmé­nyeinek helyzetével, a beszá­molási időszakban javult az alapszerveze.t belső élete, ered­ményesebben dolgoztak a párt­csoportok. A szabad pártnapokon nagy létszámban jelentek meg párton kívüli pedagó­gusok is. Az alapszervezet kommunis­tái. tizenegy, a községben egy­mástól távoleső intézményben dolgoznak. Emelkedett a tag­létszám, a növekedés részben az átjelentkezés, de minde­nekelőtt a tudatos pártépítés eredménye. Az alapszervezet saját hatá­rozatainak végrehajtásáért a pedagógus párttagok személy szerint felelősek. A tömeg­szervezetek irányítása és az úttörőmozgalom kiemelt fon­tosságot kap munkatervünk­ben, sokat munkálkodtunk a KISZ-alapszervezet létrehozá­sáért. A politikai oktatás kö­vetkezetesen biztosított, az ál­talános iskolákban második egészségügyi törvény csakha­mar elejét vette a súlyos fer­tőzéseknek, s a betegségek egyre jobban visszaszorultak. A millennium évében dr. Pöschl György került a köz­ségbe hatósági orvosnak, majd járványkórház létesült. 192J- ban a második körzeti orvosi rendelő is megnyílt, s a máso­dik szülésznői állás a csecse­mőhalandóság intenzív csök­kenését is magával hozta. 1918-ban rövid időre a spa­nyolnátha ütötte fel a fejét Vecsésen, s átmenetileg még i az iskolai tanítást is szünetel­tetni kellett. Később a diftéria, majd ismét a spanyolnátha jelent meg, de \a szervezett fellépés, a tökéletesedő ellen­szérumok révén megállították terjedését. Már-már úgy látszott, a fer­tőző járványok végleg eltűn­nek, amikor a javuló köz­egészségügyi ellátás ellenére 1936—37-ben a munkásnegye­dekben tífuszjárvány ütötte fel a fejét. A község akkor 15 ezer­nyi lakosát védőoltásban része- i sítették. Még így is 38 megbe- | tegedés történt. AZ EGYRE TÖKÉLETESE­DŐ és jól szervezett védőoltá­sok eredményeként a súlyos fertőző betegségek végleg le­kerültek Vecsés község köz­egészségügyi térképéről. A fel- szabadulást követő fejlődés pedig minden korábbinál kor­szerűbb, emberközpontibb egészségügyi hálózat megte­remtését hozta a járványoktól, természeti csapásoktól sújtott nagyközségre. O. K. éve komplex ideológiai és szakmai oktatás indult be a pedagógusoknak. Igen jó az intézmények sza­kos ellátottsága, megjegyezve: az örvendetes bővítések elle­nére is még mindig nagy a zsúfoltság az óvodákban. Az oktatáspolitika legfonto­sabb kérdéseit, tapasztalatait is értékelte a beszámoló: — Óvodáinkban egyre ered­ményesebb az iskolára előké­szítő nevelő-oktató munka, ezt igazolják a minden évben megtartandó iskolaérettségi vizsgálatok. Általános iskoláinkban az új tanterv követelményei­nek megítélésében, olykor különböző vélemények ta­pasztalhatók. Tudati változás szükséges an­nak megértéséhez, hogy az ok­tatómunka a nevelés szerves része. Az új tantervet a neve­lőtestületek nagy érdeklődés­sel fogadták, s azt a gyakor­latban is megvalósítják az üte­mezésnek megfelelően. A beszámoló részletes tájé­koztatást adott a nevelők élet- és munkakörülményiről, meg­állapítva: az intézmények bő­vítésével, korszerűsítésével érezhetően javultak a munka­helyi körülmények. A váltott műszak nehezebbé teszi az ál­talános iskolákban a munkát, a 11 napos tanítási ciklust kö­vető szabad szombat igen kedvező fogadtatásra talált mindenekelőtt a kisgyerme­kes pedagógusok körében. J. I. Megyei támogatás Tizenhat tanterem Vecsésen a közeljövőben to­vább bővül az iskolai tanter­mek száma. A megyei tanács 37 millió forinttal segíti a nagyközség helyhiánnyal küsz­ködő intézményeit. Az összeget három szakasz­ban használják fel, s elsőként a Petőfi téri iskolát bővítik 16 tanteremmel belőle. Az új szárny várhatóan még az idén elkészül a Monori Építők Ipari Szövetkezete ki­vitelezésében. A pálya széléről jelentjük Ki megy az osztályozom? Szombaton lesz t Viszonylag csendes volt a hétfő esti hivatalos nap a monori—ceglédi összevont já­rási labdarúgó-szövetségben. Nem volt ott a vecsésiek kép­viselője, ők bizonyára már a hátralévő három fordulóra való felkészülést beszélték meg hazai berkekben. Az elnökség tagjai és a szövetségi képvise­lők is latolgatták az esélye­ket, de a vélemények megosz­lottak. Egyesek biztosra ve­szik a vecsésiek bajnokságát, mások szerint Vecsésnek na­gyon nehéz dolga lesz ma Maglódon és szombaton Nagy­kőrösön is. A megyei szövetség elkészí­tette már az osztályozok ver­senykiírását, amely mint az összevont járási bajnok a nagykátai járás bajnokával játszik a feljutásért. A szö­vetség a monori pályát is ki­jelölte — osztályozó mérkő­zésre. Megtudtuk a Törtei—Nyár­egyháza mérkőzés eredményét is. a hazaiak biztos, 4-0 ará­nyú győzelmet arattak a gyengén játszó vendégek el­len. Itt említjük meg azt is, hogy tegnapi tudósításunkban nyomdahiba miatt tévesen je­lent meg a Péteri—Albertirsa nézőszáma. A találkozót nem ezerötszázan, hanem csak százötvenen tekintették meg. ★ Június 11-én, szerdán 16 órakor az FTC Üllői úti pá­lyáján lesz az Üllő—Bajai SK Szabad Föld Kupa-döntő. Az üllői sportkör vezetősége elő­vételben is árusítja a jegye­ket a sportpályán, a köny­vesházban és a vasútállomás pénztárában. A kupadöntő után kerül sor 18 órakor az FTC—MTK-VM örökrangadó­ra. ★ Az ifjúsági bajnokságban a következő eredmények szület­tek: Gyömrő—Nagykőrös 0-1. Szerencsével nyert a listave­zető a tartalékos hazaiak el­len. Törtei—Nyáregyháza 1-3, bajnoki forduló Péteri—Albertirsa 3-9, Cegléd- bercel—Mende 7-0, Vecsés— Dánszentmiklós 4-4, Üllő— Maglód 2-3, Monor—Abony 3-2, Gomba—Karatetétien 1-1. Serdülők: Abony—Monor 3-4. A rangadón 1-0-ra az abonyi- ak vezettek, utána Monor 4-1- re elhúzott. Gyömrő—Vecsés 3-0. Góllövő: Rézműves (2), Barta. Ceglédi VSE—Pilis 2-1, Dánszentmiklós—Üllő 8-1. ★ Az általános választások miatt a bajnokság következő fordulóját június 7-én, szom­baton játsszák a csapatok. A ifik fél négykor, a felnőttek délután öt órakor lépnek pá­lyára. G. J Kézilabda Az glső vereség Ceglédi Mg. Diáksportkör —Gyömrő 14-13 (8-6). Az elfogult játékvezetés mi­att vesztett a gyömrői csapat. A gyömrőiek 16 percet töltöt­tek a büntetőpadon, a hazai­ak egyet sem. Olyan is elő­fordult, hogy három gyömrői mezőnyjátékos volt a pályán, hat ceglédivel szemben. Csak a gyömrőiek higgadtságának köszönhető, hogy nem fulladt botrányba a találkozó. Jel­lemző a találkozó körülmé­nyeire, hogy még a hazai játékosok és vezetők is elné­zést kértek a történtekért. A gyömrőiek legközelebb június 7-én, szombaton dél­után fél négykor otthonukban fogadják a Tápióvölgye SC (Űri) férfi csapatát. Mai labdarúgás Monori—ceglédi összevont járási baj’ -ág: Maglód—Ve­csés, Maglód 17 óra. Vezeti: Orosházi (partjelző: Szuda, Antal Gy.), %

Next

/
Thumbnails
Contents