Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

Gomba, Bénye, Káva Tágasabb óvoda Megszépülnek az iskolák Megkezdődött a gombai óvo­da bővítése, egy foglalkoztató termet alakítanak ki és a konyhát is korszerűsítik. A tervek szerint a jövő hónap­ban befejezik a munkálatokat. Az iskola napközi otthonának bővítését és csinosítását is jú­liusban végzi el a Fáy András Tsz építőbrigádja. Káván egy tanteremmel bő­vül az általános iskola, az új tanévre már elkészül ez a lé­tesítmény is. A nyári szünidőben Gombán, Bényén és Káván is újrafes­tik az iskolai tantermeket és a szükséges nagytakarítással is végeznek. A n:p kulturális programja Gyomron, 10-től 18-ig: gyöm- rői művészek tárlata, 15-től: a nők klubjának foglalkozása. Mendén, 10-től: a kézimun­ka szakkör foglalkozása, 14- töl: a gyermek tánccsoport próbája, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Monoron, 15-től: a gyer­mekklub foglalkozása, a mo­ziban, 16-tól: Púpos lovacska, 18-tól és 20-tól: Hazatérés. Pilisen, 16-tól: a cigány- gyerek; 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele, a moziban, 17.30-tól: Szegény gazdagok. Mende, Úri Várják a donorokat Kedden — véradás lesz Mendén és Üriban — mind­két településen a művelődési házban — önkéntes térítés- ' mentes véradónapot tartanak július 1-én, kedden, 9-től 16 óráig. A Vöröskereszt járási veze­tősége, a Pest megyei Véradó­állomás, továbbá a helyi ak­tívák várják az önkéntes do­norok minél nagyobb szá­mú megjelenését. Gazdagabb a választék A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1980. JÚNIUS 28., SZOMBAT Kevesebb a reklamáció Javult a vecsési kenyér minősége gusztusos, barnára sült, szép, magas kenyeret raktak az üzem dolgozói. — Nem hinném, hogy vala­ki ts kifogásolná a minőségéi. Csak azt nem értem, miért nem lehet mindig ilyet sütni? Többet keresnek — De igen, ietfet, sőt az utóobi neiexoen mindig ilyen a kenyer minősége, ooxszor panaszxodnax a pexek is, nogy nyen meg oiyan a liszt, nem tenet neioie enogadnato peü- arut eioanitani. ívieggyozocie- sem, hogy a technológiái uta­sítanom: uetartasával es az új kemence segítségével a feltéte­leit adottak. Úgy ítélem meg, hogy az itt dolgozó szakeirme- reic, betanított munkáson szemléleteoen is sikerült pozi­tív fejlődést elérni, aminek jó bizonyítéka a vásárlók pana­szainak csökkenése is. Meg­győződésem, hogy a pékáru minőségén túl az új kemence az üzem dolgozóinak munkáját is megkönnyítette — mondta a minőségellenőr. Valóban sokat javultak az itt dolgozók szociális és mun­kakörülményei, mégis nehezen vernek gyökeret az üzemben a dolgozók, igen kevés a törzs- gárdatag. Valójában a sütő­üzem technikai feltételei mel­lett, ha a munkáskéz sem hiá­nyozna, . tovább lehetne a pék­áru minőségét, választékát is bővíteni. Mint az üzem vezető­helyettese elmondta, az üllői és vecsési élelmiszerüzletek igényelnék is a nagyobb vá­lasztékot, a mennyiség növelé­sét, de hiába a technika, ha nincs elegendő kiszolgáló sze­mélyzet. Jelenleg legalább 6—8 fegyelmezett munkásra lenne szükség, s akkor túlórával együtt nem kellene havi 240 órát dolgozni egy-egy sütő- üzemi munkásnak. — Az itteni dolgozók fizeté­se nem mondható rossznak. Teljesítménybérrel, minőségi ösztönzővel, műszakpótlékkal együtt a fiatal kezdők is el­érik a 3 és fél—4 ezer forin­tot, egy gyakorlott pék pedig fegyelmezett munkával 5—6 Még jóindulattal sem lehet mondani, hogy a vásárlók ko­rábban valamiféle pozitív jel­zővel illették volna a vecsési sütőüzemet. A panaszok sok­szor jogosak voltak. Különö­sen a hétvégeken, a monori társüzem rekonstrukciója ide­jén, amikor a vecsési üzem pótolta a járási központ ke­mencéinek termeléskiesését, szaporodtak meg a minőségi panaszok. De nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a normál üzem idején sütött 100 mázsa kenyér, 15—25 ezer péksütemény helyett akkor nem volt ritka a hétvégeken a napi 200 mázsa kenyér és 40 ezernyi kisütött péksütemény sem. A mennyiség hirtelen nö­vekedése pedig gyakran a mi­nőség rovására ment. Nem volt könnyű helyzetben az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat vecsési üzemének két vezetője, Bottyán Miklósné és helyettese, Vigh Józsefné, de volt erejük e „portán rendet rakni”. Törekvésüket nemcsak a vállalat vezetése segítette, hanem az a korszerű PTC—24 típusú, korszerű lengyel ke­mence is, amit alig egy hó­napja állítottak üzembe Ve- csésen. Könnyebb a munka Amikor legutóbb az üzem­egységben jártunk, az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat minőségellenőre, Fejes József és Vigh Józsefné üzemvezető- helyettes tartottak ellenőrzést a késő délutáni órákban. A korszerű kemence szállítósza­lagjairól lekerülő zsömléket, kifliket, zsömlekenyereket el­lenőrizték minőségre és súly­ra egyaránt. Nemcsak az el­lenőrzés pozitív eredményét találtuk megnyugtatónak, ha­nem azt a látványt is, ami ak­kor a szemünk elé tárult. A hatalmas tárolóállványokra Szombat. Vá­sárolnom kell ezt, azt. Az üvegeket is vissza kell vin­nem. Máskor szomba­ton ne tessék üve­get visszahozni, nem vesszük át. — De hát ren­delet van rá, hogy... — Majd vissza­veszi az, aki el­rendelte. Monoron, az ál­lomás melletti ABC-ben több az eladó, mint a vá­sárló. Hozzájuk még nem jutott volna el a hír, hogy mindig köte­lesek átvenni az üveget? Nem hi­szem. ★ Rosszcsont gye­rekem elszaggatott Tüskék holmijait sűrűn kell varrogatni. Veszek cérnát. Ál­lok a pult előtt — az üzletben raj­tam kívül senki. A hat eladó — meg­számoltam, volt rá időm — három he­lyen kettesével be­szélget, én állok. Még mindig állok. Sokáig állok, ők beszélgetnek. Kár, hogy nekem nincs beszélgető partne­rem ... •k Megéhezem. A monori piacon há­rom helyen is áru­sítanak hurkát, kolbászt. A két maszeknál hosz- szú sor kígyózik. Nosza, ott a har­madik, a tsz-bolt. Ketten álldogálnak előttem, az egy- szem eladó poha­rat mos, kolbászt tesz a sütőbe. (A másik két helyen hárman-négyen is serénykednek.) Végre kezdi a ki­szolgálást. Húsz deka hurkát kér az előttem állók egyike. Az eladó elveszi a pénzt, visszaad — koto­rászik a sok pénz­érme között — az­tán ugyanazzal a kézzel — hiába, nincs négy keze — fölkapja a hurkát, jól megtavoaatja, s a vásárló elé te­szi. Elmegy az ét­vágyam ... G. L. ezer forint körül kereshet. Sajnos, akik idejönnek, s meg­tudják a három műszakot, az ünnepnapi munkabeosztást, a legtöbben odébbálinak. A mi­nap közvetített hozzánk egy fiatalembert a tanács. Eljött, körülnézett, látta, hogy itt dolgozni kell, mindjárt távo­zott is. — Az ilyeneket nem is saj­náljuk, csak az a baj, hogy így az itt maradókra hárul több teher, ami már így is sok. Szí­vesen várjuk a helyben lakó női munkavállalókat. Sok olyan munka van, amit rövid betanítás után, különösebb megterhelés nélkül el tudnak látni. Helyben van, nem kell vonatozni, s a kereset se ke­vesebb a fővárosi munkahe­lyekénél. Tanulási, szakmai továbbkép­zési lehetőségeket a vállalat biztosít. Vadász István, Tóth Sándor, Keskeny György pé­kek is itt szerezték felnőtt szakmunkásvizsgán a képesí­tésüket. A törzsgárdatagokat pedig a lehetőségekhez mérten megbecsüljük — szól közbe Vigh Józsefné. A minőséggel, az ellátással kapcsolatban pe­dig hozzátette, ha több lenne a munkáskéz, a kiszállítás is folyamatosabb, zavartalanabb lehetne. Tárolási gondok Gyákrán még magam is, ha egy kicsit laposabb, sületle- nebb a kenyér, keményebb, szárazabb a kifli, bosszanko­dom. De azért ne feledjük, hogy a két nagyközség pék­áruval való ellátása — július elsejével Üllőn is valamennyi üzlet Vecsésről kap kenyeret, péksüteményt — nem köny- nyű feladat, különösen akkor nem az, ha egy teljes műszak kiszolgáló személyzete hiány­zik. A minőségről pedig nem­csak a sütőüzemiek tehetnek, hiszen a bolti tárolási körül­ményeket, a pénteki, szombati többletrendelés hétfői, keddi piacra dobását nem lehet csak annyival elintézni, hogy „ilyet sütöttek a pékek”. Orosz Károly A FÜSZÉRT monori telepe a tervek szerint a nyári hóna­pokban havonta mintegy 250 ezer palack literes üdítőt szál­lít ki a monori, a nagykátai, a dabasi, ráckevei járás üzleteibe. Barcza Zsolt felvétele Nyújtott műszakokban Pénteken délután ünnepé­lyes keretek között megnyi­tották Moszkvában az olim­piai falut. Már csak 22 nap van hátra és fellobban az olimpiai láng a Luzsnyiki- stadionban. A magyar közvé­lemény is nagy érdeklődéssel várja az olimpiai eseménye­ket. Sokan személyesen is je­len lehetnek a különböző sportágak versenyein, de a té­vénézők milliói is kíváncsian várják — természetesen első­sorban — a magyar vonatko­zású eseményeket. A Gelka monori szervize is felkészül a július 19-én kez­dődő olimpiai játékokra. Amint Kéri Mártontól, a szervizüzem vezetőjétől meg­tudtuk, elsősorban azt kérik a tévé-tulajdonosoktól, hogy már most jelentsék be hibás készülékeiket a szervizben. Az olimpia ideje alatt — július 19 és augusztus 3 között — mindennap nyújtott mű­szakot tartanak reggel 8-tól este 6 óráig várják a hiba- bejelentéseket személyesen vagy a Monor, 308-as telefon­számon. Július 1-től bevezetik az átalánydíjas javítást a szí­nes televíziókészülékekre is. G. J. Kevesebb a szabálysértés A monori járásban a köz­rend és a közbiztonság hely­zete általában jónak mondha­tó, de nem lehet szó nélkül elmenni néhány negatív jelen­ség mellett. Ezek közé sorol­ható egyebek között, hogy Gombán, Bényén és Káván az utóbbi időben növekedett a bűncselekmények száma. Elő­fordult néhány olyan bűncse­lekmény is, amely a lakosság nyugalmát zavarta, a közren­det, a közbiztonságot veszé­lyeztette. Csökkent a társadalmi tu­lajdont megkárosító esetek száma, ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy a gazdasági vezetők jobban figyelnek az ezzel kapcso­latos teendőkre. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy növekedett a személyi tu­lajdon elleni vétség, néhány olyan bűncselekmény is tör­tént, amely korábban ismeret­len volt Gomba és a társköz­ségek területén. Ezek közül ki kell emelni azt a nagy hord­erejű pénz- és ékszerlopást, amely szinte a lakosság szeme láttára történt. A bűncselek­mények elkövetésének okait vizsgálva nemcsak az előbbi esetben, hanem általában is jellemző az állampolgárok kö­zömbössége, elzárkózása. A szabálysértések száma csökkenő tendenciát mutat. Meg kell azonban említeni, hogy a szabálysértések több mint a felét a közle­kedési kihágások teszik ki, amely annak is betudható, hogy a társközségek területén évről évre növekszik a gép­járművek száma. Ezzel azon­ban nem áll arányban a volán mögött ülők magatartása, köz­lekedési morálja. A gyorshaj­tás, a figyelmetlen vezetés, az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan előzés és sajnos az ittas vezetés is jó néhány balesetet okozott. A közrend és közbiztonság fenntartásából kiveszik részü­ket az önkéntes rendőrök is. Szolgálataik teljesítése során védik a társadalmi és személyi tulajdont, önzetlen munkájuk­ra a jövőben is fokozottan kell támaszkodni. Vallatják a múltat Ismereteket gyarapító munka Régészkedő diákok Pilis határában Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron: központi ügyelet, dr. Altorjai Károly (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, az egészségházban), Maglódon és Ecsercn: dr. Gáspár Pál (Ecser), Pilisen és Nyáregyhá zún: központi ügysiet (Pilis Rákóczi u. 40.), Sülj-",:'non és Üriban: dr. Zole^z László (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Németh Gábor tart ügyeletet vasár­nap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Gebauer Béla, Sülysáp, Pesti u. 17. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. előtt feltárt sírgödrök, a múlt történelmi relikviái. — Vajon hány sír van itt a dombtetőn elrejtőzve a mély­ben? T ereprendezővel — Ezt állapítjuk meg most — magyarázza Tettamanti Sa­rolta. — Már eddig négy ku­tatóárkot ástunk, azért, hogy a feltételezett temető széleit behatároljuk és „lezárjuk”. Ha ez megtörtént, a sülysápi er­dészeti társulás rendelkezé­sünkre bocsát egy tereprende­zőt és azzal folytatjuk mun­kánkat, persze a régészkedő diákokra is nagy szükség lesz. Társaságomban van Kob- lencz Sándor, a monori József Attila Gimnázium magyar-tör­ténelem tanára, aki fiait, lá­nyait jött meglátogatni. Molnár László, ő ott volt ta­valy a dánszentmiklósi Árpád­korabeli lelet feltárásánál is, Béki Imre, Magda Gyula, Sző- nyi Ferenc, Mészáros Zsuzsa, Kálmán Márta és társaik vi­dám élcelődés közben, szorgal­masan emelgetik a lapátot. Nem is teljesen önzetlenül, hi­szen 15 forintos órabért kap­nak. De a ceglédi diákok is serények, fegyelmezettek. Szükség is van erre, hiszen a kutatás roppant figyelmet, óvatosságot igényel. A régé­szek azonban ott vannak mel­lettük, közelükben, irányítják, felügyelnek ténykedésükre. Hogy valahol a közelben településnek is nyoma van, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a negyedik kutatóárok­ban háztartásból eredő, égetett agyagdarabot találtak, Benkő Zsuzsa régész mutatja a te­nyerében az értékes szór­ványleletet. — Jó úton vagyunk — mondja —. feltevésünk sze­rint körülbelül 150—200 méter hosszú és 50—100 méter szé­les ez a terület, amely beha­tárolhatja a temetőt. Még két kutatóárkot ásunk és ha nem vezet eredményre, akkor megkezdjük a szelvények ki­alakítását. Pontosan dolgoznak A régésztábor június 16-án kezdte meg működését és augusztus közepéig tart, mint­egy 20—25 diák közreműködé­sével. A fiúk és lányok lel­kiismeretesen, lelkesen dol­goznak, a tsz-szel történt megállapodás: biztosíték, hogy a régésztábor lakói minden segítséget megkapnak. Talán még egy televíziót is, mert a szabadtéri nomád szórakozá­son kívül nemigen van más időtöltés. H5r5mpő Jenő származik. Feltevések szerinl a temető mellett falunak kel­lett lennie, gödörlakásokat értve ezalatt. A terület a pilisi Aranyka­lász Tsz tulajdona, s mielőtt erdősítettek volna, levélben megkeresték a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát, s közölték terveiket, nem kis időt engedve az avar kori te­mető végleges feltárásához, befejezéséhez. Ez a méltá­nyos és körültekintő „aján­lat” a Bucka-dűlő területének fenntartása, megegyezett a múzeumigazgatóság terveivel, tábort létesítettek, s a mono­ri József Attila és a ceglédi Kossuth Gimnázium diákjaival megkezdték az avar kori temető teljes feltárását. Relikviák Állok a dombtetőn Benkő Zsuzsa. Dinnyés István és Tet­tamanti Sarolta társaságában. Az előbbi kettő a ceglédi Kos­suth Múzeum, az utóbbi a Pest megyei Múzeumok Igaz­gatóságának régésze. Közvet­len mellettem, pár méter mélységben a három évvel ez­Pilisen, a Kávai úton ré­gészkedő diákok után érdek- i lődöm. Útbaigazítanak, és rö­videsen rátalálok a pilisi | Aranykalász Tsz jól kiépített makadámútjára. Dimbes-dom- bos hajlatok között haladok, míg végül narancssárga, kék sátrak villannak meg a nap­sütésben, egy seregnyi diák ásóval szorgoskodik a Bucka­dűlőnek nevezett dombtetőn. Gödörlakások Ez az a terület — a vadász­ház mellett, ahol 1976—77-ben földmegmunkálás közben az erőgépek avar kori temető maradványait bolygatták meg. majd ezt követően a Pest megyei Múzeumok Igazgató­sága, ceglédi és szentendrei régészek 4—4 honfoglalás kori és avar kori sírt találtak. A ceglédi Kossuth Múzeumból restaurátor is járt itt, értékes leletek kerültek elő a földből: szép díszítésű koporsószerke­zetek. aranyozott, bronz öv­garnitúrák, gyöngyök, edé­nyek. VIII. századi temető ma­radványaira bukkantak a ku­tatók, amely népvándorlásból

Next

/
Thumbnails
Contents