Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

Fütty a karzatról Cok szurkoló, ha meg- váltotta jegyét a lelá­tóra, úgy véli, mindenre jogot szerzett. Például ar­ra, hogy tetszés szerint szi­dalmazza a bírót, az ellen­felét, vagy akár a saját „aranylábú” gyerekeit. Jól tudjá, hogy ezzel — ha el­jutna is hangja a pályára — vajmi keveset változ­tatna a mérkőzés menetén, s ha csak le nem hajit egy palackot, senki sem figyel fel rá. Mi juttatta ezt az eszem­be? Nemrégiben egy nagy munkásnegyed országgyűlé­si képviselőjével beszélget­tem. Szomorkás mosollyal mondta el: megpróbálta felmérni a környék közel­látási helyzetét a panasz­könyvi bejegyzések alap­ján, ezért egy sor árudát és szolgáltató üzemet járt végig. Ám az újabban fi­noman vásárlók könyvévé átkeresztelt füzetecske a legtöbb helyen úgy fehér­lett, ahogyan a nyomdából kikerült. Ugyanakkor a boltajtók előtti avagy a sarki trécselésekre odafü­lelve epés megjegyzések özönét hallotta az áruvá­lasztékra, az eladók modo­rára stb. Vajon miért nincs ennek semmi nyoma a füzet lap­jain'? — töprengett. Igaz, hogy helyenként kelletle­nül adják oda, esetleg hét lakat alatt őrzik — de hát ennyire szemérmesek len­nénk, mi vásárlók? Hogy nem élünk a pénztár fölött olvasható ajánlással, ál­lampolgári jogunkkal, és kifogásainknak csak az üz­let elhagyása után, egymás között merünk hangot ad­ni? Nem hasonló-e ez ahhoz az esethez, amikor a néző felelőlenül bekiabál a pá­lyára, avagy a színhá­zi karzatról éles. de kurta füttyszó jelzi, hogy vala­kinek nem tetszik a pro­dukció, utána pedig meg­lapul az illető? Ismerősek az unalomba fúló, se hideg, se meleg termelési tanácskozások. Pedig egymással szemben ülnek a vezetők és beosz­tottjaik, a munkásoknak te­hát módjuk lenne rá, hogy — ha szükséges — amúgy alaposan elmondják a véle­ményüket akár a vezér- igazgatónak is, hiszen a beszámoló egy csomó kér­dést nyitva hagyott, szinte provokálva a vitát. Aztán kezdődik a nóga­tás: „Szóljunk hozzá, szak­társak, biztosan sok a mon­danivalójuk!” De csal; né­hány kéz emelkedik szol­gálatkészen a magasba, s a hozzászólók hosszadalmasan cirkalmazva méltatják az előadó — a főnök — fel- készültségét, vezetői ké­pességeit. Utána néma csend, a részvevők egyre szaporábban pislognak órá­jukra. Az értekezlet befe­jeződött, ám nem végérvé­nyesen. Csakhamar dugig megtelik a sarki kocsma, alig győzik kihordani a sö­röket. És özönlenek a pa­naszok. Vajon mi indokolja ezt a hajlamosságot a kívülma- radásra, a húzódozásra at­tól, hogy adott lehetősé­geinkkel élve, felelősséggel szóljunk bele mindnyájunk ügyének alakulásába? |V| esszire nyúlna a kér- dés megválaszolása, az okok kutatása. Hivatkoz­hatnánk akár a régi sze­mináriumokon hallott, mindazonáltal változatlanul érvényes igazságra is, mi­szerint nem elegendő a szabadság, meg kell tanul­ni élni is vele. Egy azon­ban bizonyos. Mind tartha­tatlanabb, hogy sok tekin­tetben mintegy a sportpá­lyán hisszük magunkat, vagyis játékosokra és szur­kolókra ősziünk: az egyik hajt, a másik pedig a lelá­tóról biztatja avagy csepü- li. Sz. I. ítélet garázdaságért Deák Sándor Kocsér 4. d. 6. alatti lakos nem ismeretlen a bíróságokon. Harminckét éves' kora ellenére gyakran került összeütközésbe a törvénnyel. Nyolc évvel ezelőtt lopás, egy évvel később garázdaság miatt büntették. Deák Sándor az összbüntetésként kiszabott 1 évi 5 hónapi szabadságvesztés­ből, azt teljes egészében ki­töltve. az Állampusztai Bün­tetésvégrehajtási Intézetből, 1974 októberében szabadult. Ezt követően, 1975 decembe­rében újabb jogerős döntés szü­letett, miszerint' egy rendbeli vissza­esőként és folytatólagosan el­követett garázdaság bűntette miatt főbüntetésként 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésként 2 évre a közügyek gyakorlátástól eltil­tásra ítélték. Deák Sándor a büntetését teljes egészében ki­töltve, a Váci Fegyházból 1977 márciusában szabadult. A Nagykőrösi Városi Bíró­ság 1978 novemberében egy rendbeli különös kegyetlenség­gel elkövetett könnyű testi sértés bűntette, és egy rend­beli könnyű testi sértés vétsé­ge miatt 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte és 2 évre eltil­totta a közügyek gyakorlásá­tól. Az időközben hatályba lé­pett Btk. rendelkezéseit fi­gyelembe véve a vádlott bün­tetése háromnegyed részének kitöltése után 1979 augusztu­sában feltételes szabadságra került. A feltételes szabadság 1979. október 18. napján járt volna le. Deák Sándor nem várta ki ezt az időt, hanem 1979. augusztus 29-én elkövet­te újabb tettét. Azon a napon a délutáni órákban testvérének apósával az úgynevezett Király-féle kocsmában italozott. Ebben a kocsmában tartózkodott K. L. sértett és felesége. Deák Sán­dor arra kérte K. L.-t, hogy fi­zessen neki italt, amit K. L. megtagadott. A kocsmából való távozás után K. L. és felsége kerékpáron indult el Kocsérról Tiszakécske irányá­ba. Deák Sándor egy szamárfogaton ugyan­ebbe az irányba haladt, a szamárfogaton ott ült K. F is. A Király-féle bejáróban út­juk összetalálkozott, s Deák Sándor bántalmazta K. L.-t, majd nadrágja zsebéből pénzt vett el. K. L. az ütlegelés miatt 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Deák Sándor K. L.-lel szemben azért alkalmazott erőszakot, hogy tőle a pénzt elvegye. A bíróság ezek után a fel­tételes szabadságot megszün­tette, s meghozta ítéletét, me­lyet a Pest megyei Bíróság 1980 februárjában megtartott fellebbezési tárgyaláson jóvá­hagyott. Rablás bűntette miatt Deák Sándort jogerősen négyévi szabadságvesztésre ítélték. Deák Sándor a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökéhez fordult, hogy a jogerős ítélet ellen emeljen törvényességi óvást. Átalakítás ­A Mészáros János Termelő- szövetkezetnek a Deák téren levő borkóstolóját és , presszó­ját a Kossuth Lajos utca 30. szám alatti házba helyezik át. A hírrel kapcsolatban felke­restük Pap Istvánt, a Mészá­ros János Tsz elnökhelyette­sét. — Termelőszövetkezetünk vezetőségében többször felme­rült a kérdés, hogy miért fi­zetünk magas házbért Deák téri borkóstolónk és presszónk helyiségéért, amikor a tsz Kossuth Lajos utcai saját há­zában erre a célra megfelelő helyiségünk van. Végül áthe­lyezési kérelmet adtunk be a városi tanácshoz, melyet az jóváhagyott. — Most a Kossuth Lajos ut­ca 30. sz. házunkban s pin­céjében a KÖJÁL-előírások és az egyéb kívánalmak sze­rint megfelelő átalakításokat végeztetünk. E munkálatok előreláthatólag két hónapot vesznek igénybe. — Az új helyiséget korszerű berendezéssel igyekszünk fel­szerelni. Arra törekszünk, hogy borkóstolónkban jól érezzék magukat a betérő vendégek s kulturált körül­ményeket teremtsünk. Tájjelle­gű körösi borokat s borpárla­tot fogunk árusítani. A pálin­kamérés megszűnik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM 1980. JŰNIUS 27., PÉNTEK Vizsga nap a Toldiban Sürgés-forgás a tanműhelyben — Hogy az egérke? — Kilencven fillér .., — Ötöt kérek. — Tízet... A kapós egérke nem cin- cog, nem négylábú. Formás és finom péksütemény, mely na­gyon ritkán kapható. Ama nevezetes napon is kevés ju­tott belőle az üzletekbe s csak az élelmes, vagy méginkábba néhány, az áru megérkezése­kor eppen a boltban tartóz­kodó vevőnek jutott. A kereskedők azonban nem hibásak ebben. Az egérke, s még néhány finom kenyér, zsemle vagy más péksütemény amolyan ráadásféle volt az aznapi szállításokban. A Tol­di Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet kedveskedett a vásárlóknak, mondván, ne csak a vizsgabizottság tagjai legyenek elégedettek az osz­tályzást szolgáló kóstolásnál, hanem jussoljanak a finom­ságokból a nagykőrösiek is. A tészta hőmérséklete Vizsganap volt ez. A Tol­di iskola 26 harmadéves sü­tőipari szakmunkástanulójáool 23 sürgött-forgott a tanmű­helyben aznap délelőtt. A hiányzó három nem elbliccel­te a vizsgát, hanem a szak­ma kiváló tanulója országos versenyen elért kiváló ered­ményével már korábban ki­érdemelte a szakmunkás bi­zonyítványt. ök nyílván nagyon sokat tudtak, nekem visZont sze­rencsém volt No nem bi­zonyítványhoz jutottam vá­ratlanul, hanem találkozhat­tam az egérkékkel, kiflikkel, még tésztakorukban. Azóta tudom, hogy egyetlen ötven- filléres kifliben mennyi mun­ka fekszik. Lássuk csak sor­jában! Először ugye ki kell számítani a szükséges nyers­anyag-mennyiségeket. Meg­néztem a tanműhely melletti kis szobában a számításokat. Hát nem kell hozzájuk fel­sőbb matematika, de aZért tudni kell egyet s mást. Na, aztán mindent ki kell mérni, majd „bedagasztani” a tész­tát. A diákoknak most, le­het, hogy máskor is, fel kel­két hónapig Megemlítjük, hogy a tsz leendő borkóstolója 40—50 év­vel ezelőtt Bán István akkori háztulajdonosnak népszerű vendéglője volt, mely helyben és vidéken arról volt híres, hogy ott mindig jó bort mér­lett jegyezni a tészta hőmér­sékletét, sűrűségét, érési ide­jét, szóval minden adatát, hogy az esetleges hibát utó­lag ki lehessen deríteni. Ez­után foghattak hozzá a fel­dolgozáshoz. A szabványnak megfelelő alakú és tömegű kiflit, kenyeret, brióst, kugló­fot ügyes kézzel formázni. Tudományos mesterség Szabvány ide, szabvány oda, ehnez már fantázia is kell. Keresztúri Erzsébettől, Szé­kely Ágnestől és Molnár Sán­dortól szinte kedvet kaptam, hogy közéjük álljak. Amit csi­náltak gyerekkorom kedvelt játékához, a gyurmázáshoz hasonlított. Álltak az asztal mellett, megfogtak egy félmaréknyi tésztát, aztán amcvan gi­liszta-féle valamit, szerintük „stanglit” sodortak belőle, s azt hajtogatták, csomózták, te­kerték pillangóvá, szívvé, ma­dárrá. Általában brióssá. Míg ők a tésztanyújtással voltak elfoglalva, Szőke Erika éppen ellenkezőleg, gömbölyített. A kuglófkészítés tudniillik ez­zel kezdődik. PersZe a tészta csak a kelesztés után kezd alakjában is hasonlítani a kuglófra. Az élethez szükséges A lényeg az, hogy a tészta feldolgozása után következik a kelesztés (jaj, csak jó le­gyen !), azután a lemosás. Mit vízzel, mit tojással. És még ezután a sütés. Az egyik ter­méket gőzZel telített kemen­cében, a másikat meg száraz­ban, ahogy azt már előírja a tudomány. S aztán jön a drukkolás, hogy tényleg az következik-e ki a kemencéből, amit a reg­gel hét órakor kihúzott tétel előírt. Ha igen, akkor már nagy baj nincsen, bár a hi­vatalból hitetlenkedő vizsga- bizottságnak még perceken ke­resztül bizonygatni is kell. hogy, no lám, ez tényleg zsem­lekenyér, mert ilyen, mert ámolvan. Hát így készül mondiuk egy vajas kifli (dúsított tész­tából), egy bukta (tojással dú­sított egyszerű vajas tésztá­ból) vagy egy búrkifli (leve­les tésztából). Hétköznap is pontosan ilyen tudományos a mesterség, csak akkor vizsga- bizottság nélkül kell dolgozni és jóval többet. Szóval láttam az egérkéket „születni” és örültem, ami­kor délután kapkodták őket a vevők. El is határoztam, hogy tudósítom a vizsgabizott­ságot a sikerről, hátha szebb­re rajzolják aZ érdemjegye­ket. Hanem a bizottság nem ért rá meghallgatni, mert az immáron sötét ruhába öltözölt diákokat faggatta társadalmi ismeretekből. Hát ez az a rosszhírü vizsga, melyről már tanulmányokat is olvastam. Arról van szó, hogy a szak­munkástanulók általában, szer­te az országban, nem jeles­kednek túlságosan társadalmi ismeretekből. Ezért ragadnak tollat az aggódó tanulmány- írók. Hát most hallgatóZtam egy ilyen vizsgán. Szó ami szó, nem Örvendeztem úgy, mint délelőtt a tanműhely­ben. A diákok sem voltak ugyanolyanok. Bizalom A magabiztos, majdnem szakmunkásból átvedlettek iz- gulós kamasszá. Ez az izga­lom tette-e vagy sem, min­denesetre mondtak néhány szamárságot. Általában azon­ban elég sok mindent tudtak. Jó lett volna, ha sokkal töb­bet is, ám én mégis meg­szavazom mindegyiküknek a bizalmat, ha jó jegyet nem is. Hiszem, igyekezetüket látva hiszem, hogy az életben be­pótolják ebből a tantárgyból azt, amit most nem tanultak meg. Tudom ugyanis, hogy rá lesznek szorulva. Gondo­lom, ők ezt nem hitték el az órákon. Megadom a pecsétet a bi­zonyítványukra, csak el ne bukjanak holnap a szaktan- tárgyak elméleti vizsgáján. Farkas Péter A kedvező idő miatt a gimnázium-udvari szabadtéri pályán játszották a városunk­ba kiírt hármas megyei baj­noki kosárlabdamérközést. Úttörő fiúk: Nk. Arany isk. —Nyársapáti isk. 72-45 (86-14). A körösiek többet birtokolták a labdát, Fokozatosan és biz- ! tosan növelték előnyüket, s megérdemelt különbségű győ­zelmet arattak. Legjobb do­bók: Matuska (21), Szilányi (18), és Ábrahám (12). Úttörő leányok: Nk. Arany isk.—Nyársapáti isk. 27-21 (15-11). Az első félidőben lanyha volt a játék, a máso­dikban pedig nagy a küzde­lem és az iram. Ld.: V. Fa­ragó (12). Mini leányok: Nyársapáti isk.—Nk. Arany isk. 24-22 (20-4). Az első játékrészben a vendégek, szünet után a he­lyiek voltak eredményeseb­bek. Ld.: Gorócz és Lengyel B. (8—8). E mérkőzést a kő- j rösiek megóvták, mert ellen­felüknél egy úttörő korú já­tékos is szerepelt jogtalanul. | A vidékiek távirati kérésé­re elmaradt és csak ősszel játsszák le a gimnáziumi labdajáték-terembe kiírt Nagy­kőrösi Pedagógus—Nagykátai Gimnázium felnőtt női megyei bajnoki mérkőzést. Az ősszel elmaradt és a gimnáziumi labdajáték-terem­be újra kiírt Nk. Arany isk. —Gödöllői Légszesz utcai isk., megyei úttörő fiú és leány bajnoki mérkőzésre a vendé­gek nem jöttek' el. Elmaradt a két csapat kettős gödöllői játéka is, mert oda az Arany­iskolások az őket ért sére­lem miatt nem utaztak el. Megyebajnokok atlétikában Gödödön két napon rendez­ték meg' három korcsoport ré­szére a megyei szövetségi at­létikai egyéni bajnokságot. A népes mezőnyben a Nk. Pe­dagógus SE-t négy fiatal kép-1 Az elmúlt napokban a Tol­di Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola 160 diákja kezdte meg nyári gyakorlatát a konzervgyárban. Szigeti Ve­ronika és Kelemen Gyula az egreskoptató berendezés mel­lett kapott munkát. Kiállítást rendeznek a kertbarátok A Kertbarátok Klubja a na­pokban, Csikai Pál elnök ve­zetésével az Arany János Mű­velődési Központban megtar­totta szokásos összejövetelét. Az időszerű növényvédelmi tennivalókról Szabó Dénes nyugdíjas növényvédelmi fő­felügyelő adott gyakorlati ta­nácsokat. Kiemelte, hogy a szőlőpermetezéseknél tanácsos a különböző permetezőszerek felváltva való alkalmazása. Mint mondotta, a gyümölcsfák, a szőlő és zöldségfélék perme­tezésénél hasznos a levéltrá­gyák alkalmazása. A kertbarátok a továbbiak­ban megbeszélték a július 5-i szekszárdi tanulmányi kirán­dulás programját, és összeír­ták a jelentkezőket. Végezetül elhatározták, hogy augusztus végén a Kertbará­tok Klubja a művelődési köz­pontban az idén is megtartja a helyi szőlő-, gyümölcs-, zöld­ség- és virágkiállítást. Az el­nök felhívta a tagokat a kiál­lításra való készülésre. viselte. Mindannyian jól sze­repeltek és közülük hárman bajnokságot nyertek. Ifjúsági férriak, gerelyhájí- tásban: 1. Szűcs Ambrus 55 —60 méter, 11 méterrel győ­zött a második helyezett eiótt. Serdülő A-korcsoportos fiúk: Gerely haji tás: 1. Palotai László 52,90 m (ifjúsági bronz­jelvényes eredmény). Disz- kos 2Ívetés: 1. Horváth László 32,20 m. 10 kilométeres gya­loglás: 5. Csípő József 57:29 perc (először indult versenyen e távon és mindjárt ifjúsági bronzjelvényes, országos ne­vezési szinten belüli ered­ményt ért el.) A Nk. Kossuth-iskolások utólag tudták meg, hogy Ceg­léden rendezték a testnevelési tagozatos iskolák megyei at­létikai versenyét. Erre a kö­rösieket elfelejtették meghív­ni, pedig a 3. osztályosok na­gyon készültek rá Mai sportműsor Sakk TRAK1S Ifjúsági Klub, 18 óra: a Nk. TRAKIS SC mi­nősítő egyéni versenye, 33. játéknap. S. Z. Moziműsor Néma dosszié. Színes, ma­gyar bűnügyi film. Előadás kezdete: 4 óra. Fantozzi. Olasz filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. a--------mi 11 ii i ni iiminn m Kö szönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét a szom­bathelyi Városi Mentőszolgálat­nak, valamint rokonoknak, isme­rősöknek. akik fiunk. tlr. Nagy Gábor, Szombathely Mentőállomás vezető főorvosa temetésén megje­lentek, sirjára koszorút, virágot helyeztek. mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló szülei, nővére és családja. Levegőztetik az uborkát Beköszöntött a nyár, s a még álló fóliaházakat mind gyakrabban kell szellőztetni. Képünkön: Szabó György né és Szűcs Imréné, a Mészáros János Termelőszövetkezet Hámán Kató szocialista brigádjának tagjai, a szépen fejlődő uborkát levegőztetik. Varga Irén felvételei SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Kosárlabda-események

Next

/
Thumbnails
Contents