Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

Külföldre is eljutnak ■ Képünkön: az NDK gyártmányú bálázó működését tanul­mányozzák a hallgatók. Komor László felvétele Kéthetes gépkezelői gyakor­laton vesznek részt a tangaz­daságban a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem gépészmér­nöki karának második évét végzett nappali hallgatói. Amint arról dr. Bjirján Pál egyetemi tanár tájékoztatott, ezek a fiatalok most sajátítják el a talajművelő, vető-, ültető- és betakarítógépek üzemelteté­sének, beállításának, karban­tartásának gyakorlati fogásait. Rutinszerző tanulás ez szá­mukra, hiszen a nagyobb fel­adat majd a nyári, aratási, ta­lajművelési gyakorlaton várja a kilencvenkilenc diákot. Jú­lius elején ugyanis már az or- | szág huszonkilenc különböző j gazdaságában foglalják el he­lyüket a kombájnok, szalma- | bálázók, szállítóeszközök és a tarlóhántó traktorok nyergé­ben. Eljutnak külföldre is, ki­lencen az NDK-ban töltenek egy hónapot, ugyancsak kilen­cen Csehszlovákiában lesznek, tizenhatan pedig a Szovjet­unióba mennek, ezek fele az egyetemi szakfordítói csoport hallgatója. A hazai üzemek közül a gö­döllői tangazdaság, a kiskun- lacházi Kiskun, a pélyi Tisza menti, a hatvani Lenin tsz, a Ceglédi és az Alagi Állami Tangazdaság, a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola Tangaz­dasága, valamint az Enyingi Állami Gazdaság fogadja egy hónapra az egyetemi hallgatók népesebb csoportját. A veresegyházi szőlőhegyen Kéményseprőből mezőőr Gyönyörű a táj, amit a szem képes befogadni a ve­resegyházi szőlőhegy Homoki­dűlőjéből széttekintve. Mesz- sziről idelátszik a Naszály nyergekkel tördelt vonulata, Itt-ott apró faházak tűnnek elő a lombok zöldjéből. Csend, nyugalom, mintha senki nem járna a tájon. Ülünk a nap­jainkban annyira divatos, ro­busztus asztal melletti fara­gott pádon. Balázs Pál zöld mezőőri egyenruhában, pirosló arccal tiltakozik, amikor a kancsóból vörösen kibuggya­nó kadarkával kínálom. Pirosló cseresznye — Szolgálatban vagyok. — Kutyáját egy távoli fához kö­ti. Mellém ül. Kétcsöves fegy­verét lába közé teszi, s enged az újabb kínálásnak. Koccin­tunk. — Szép ez a táj — mondja —, de hajnalban az igazi, amikor levél sem rezzen, szel­lő sem rebben. A kelő nap sugarai dalrá biztatják a ma­darakat. Fácánok rebbennek, futnak a szomszédot köszön­teni. Gyík surran. Kezdődik az élet. Ülök a fa alatt. Ér­zem, hogy egyedül vagyok ember a nagy-nagy területen. Rajtam kívül senki emberfia sem közel, sem távol. Har- matcseppekben moshatom az arcom, s száríthatom a kelő napsugárral. Ha kedvem úgy kívánja, pirosló cseresznyével vethetek véget hajnali éhsé­gemnek. Száz szónak is egy a vége, és ez az igaz: nincs szebb élet a mezőőr életénél. Mezőőr. Határőr. Az én időmben még csősz volt. Esetleg kerülő. Valóban szép lehet ez az élet, mindegy, ho­gyan nevezik, hiszen Balázs PáL annyi szeretettel beszél ró­la, és amit én látok a kezeire bízott területből, az tényleg vonzó, romantikus. De hogyan lesz valaki mezőőr? * — Én sem mezőőrnek ké­szültem — ismeri el a veres- egyházi szőlőhegy őre. — Ké­ményseprő voltam, s 1978-ban, amikor elértem a nyugdíjkor­határt, vállaltam ezt a felada­tot. Üdülésért pénz — Valamikor a hegygazdák választották a csőszt a vasár­napi istentisztelet után — ve­tem közbe előtűnő gyerekkori emlékeimre hivatkozva. — Balázs Pál nevet — Akkor sok volt a szegény. A csőszség a kenyér mellett rangot adott, elismerést. A csősz az elöljáróság embere volt, így kicsit ő is elölj'róvá lépett elő. Mára minden át alakult. 1978 májusában so- kadmagammal társadalmi munkásként építettem a ve­resegyházi ÁBC-áruházat. Pásztor Béla tanácselnök mel­lettem keverte a betont. — Mi újság? — kérdezte. Már a kezem, meg a lábam ujjain meg tudnám mutatni, hány nap van a nyugdíjig, feleltem. — Utána mit csinál? — hangzott a folytatás. Pihe­nek,, válaszoltam. Ajánla­nék én magának egész élete végéig tartó üdülést, s közben pénzt is kapna, in­cselkedett az elnök. Minek szaporítsam a szót? Balázs Pál megtörli a hom­lokát, szinte elhessenti a kér- dezősködésemet. — Ne be­széljünk azokról az évekről. Nézze — mutat a távolba —, azok a szőlők ott gazdátlanok. Hamarosan gazdára talál majd minden parcella. Kiadja őket a tanács. Sem orvos, sem patika Ugye mire képes az élni- akarás meg a földszeretet. A homok magától még annyit sem ád, mint a sík mezőség, mert az a saját jó természe­téből következően legalább le- gelőt-mezőt és szénát ad, ak­kor is, ha hozzá sem nyúlnak. A homokhoz azonban ember kell. Balázs Pál vállára veszi a fegyverét. — Hány órát dol­gozik naponta? — kérdezem. — Nem mondhatom meg, mert ha megtudják a rosszakaratú emberek, kihasználják a tá­vollétemet. Az a jó, ha azt hiszik, reggeltől estig, estétől reggelig járom a határt. És hogy mennyire így van, azt a Fürdő utcában lakó és örök várakozásban élő felesége bi­zonyítja. Fercsik Mihály LLŐI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1980. JÚNIUS 27., PÉNTEK Fiatalok a KKMV-hen Hagy területen és szervezetten Akármilyen vonatkozásban írtunk eddig a Közép-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalatról, egy lényeges jel­lemzőjük kimondva-kimon- datlanul valamennyi cikkben szerepelt. A munkájukat be­folyásoló fontos tényező a területi tagoltság, pontosab­ban a szétszórtság, ami ter­mészetesen nem szervezetlen­séget jelent, pusztán azt, hogy Gödöllőn Pest megyén és a fővároson keresztül az ország számtalan helyén dolgoznak, sőt nem ritka a külföldi meg­rendelés sem. S ezt nemcsak a munka irányítói, szervezői kénytele­nek tudomásul venni, hanem a többi között a- vállalat KISZ- szervezete is, amelynek jelen­leg százharminchárman a tagjai. A mozgalmi életet ki­lenc fős KISZ-bizottság irá­nyítja, s felügyeletével önál­lóan dolgozik a fiatal műsza­kiak és közgazdászok taná­csa, valamint az ifjúsági klub. Új tagok Mit jelent az előbb emlege­tett szétszórtság, milyen ne­hézségekkel kell szembenéz­niük a KKMV KISZ-életét irányító, szervező fiataloknak? A tény érezteti hatását a szer­vezeti életben ugyanúgy, mint a kulturális, a politikai, a sportprogramok összeállításá­ban, a továbbtanulás megszer­vezésében. Ami a szervezeti életet ille­ti, egyáltalán nem elégedettek az üzemi KISZ-bizottságon a taglétszám alakulásával. Az utóbbi időben, az országos helyzethez hasonlóan, több volt a kimaradó, mint az új belépő. Az okokat vizsgálva megállapították, hogy a leg­több esetben személyes prob­lémákra vezethető vissza a kilépés, az elmaradás. Ezen a jövőben körültekin­tőbb toborzással, aktív és lel­kes tagok felvételével igye­keznek segíteni, s jobban fi­gyelnek a KISZ-tagok családi, munkahelyi elfoglaltságaira is. Máris nyolc új jelölt felvéte­lére tettek javaslatot, s ketten azóta már a szervezet tagjai. Van még egy gond: sok a harminc éven felüli tag, a legfiatalabbakat kell jobban bevonni a közösségbe. Szintén nemcsak a KKMV- re jellemző: az építőipar sajá­tos gondja, hogy az itt dol­gozó fiatalok között sok a képzetlen. A vállalati kimu­tatás szerint a KISZ-tagok közül tizennyolcán nem végez­ték el a nyolc általánost. Si­ker viszont, hogy többeket megnyertek a tanulásnak, az pedig nem is kíván további méltatást, hogy öt KISZ-tag Anyakönyvi hírek Született: Simon Ferenc és Reményi Julianna Ibolya: Vik­tor, Csákai Gyula László és Bártfai Éva Beáta: Gyula, Cso­rna László és Sára Erzsébet: László, Serbán József és Bor­sos Erzsébet: Miklós, Bal­csók László és Németh Már­ta: Gábor nevű gyermeke. Névadót tartott: Marton Fe­renc Csaba és Jancsovits Va­léria: Károly András, Tóth László és Tankó Mária Erzsé­bet: László, Sitkéi József és Holló Zsuzsanna: Zsolt, Sza- kály Tibor és Gombos Er­zsébet: Orsolya, Tunyogi Pé­ter Ottó és Gerendái Dóra, Éva: Henrik Dávid, Hon ti Vince és Ragács Lívia: Mó­nika, Nagy József és Kovács Julianna: Rita, Emőkey And­rás és Mészáros Zsuzsanna: Orsolya, Fekete Ferenc és Kovács Ilona: Csilla, Frühzei­tig Sándor és Udvarnoki Ibo­lya: Zsolt, Papp László és Folger Gizella: Tamás, Solner László és Gyulai Éva: Richárd nevű gyermeke. Házasságot kötött: Tóth Fe­renc Tamás és Sárréti Ildi­kó. Elhunyt: Kis Demeter Ist­vánná Darida Terézia, Gö­döllő, Ady Endre sétány 40., Kupecz János, Gödöllő, Me­ző Imre út 14., Radics Ru­dolf, Gödöllő* Zrínyi Miklós utca 3., Kántor János, Gödöl­lő, Damjanich utca 105., Ta­kács Zoltán, Gödöllő, Dobó Katalin utca 8. egyetemre jár, huszonnyolcán középiskolát végeznek. Töb­ben járnak szakmunkáskép­zésre, felső- és középfokú tan­folyamokra, s a KISZ-tagság többsége rendszeresen részt vesz a politikai oktatásban is. Sikeres ötletnapok Nehéz volna mind felsorolni azokat a társadalmi akciókat, sport- és kulturális rendezvé­nyeket, amelyeket a KISZ ne­véhez fűződtek, az elmúlt években a KKMV-ben. Vala­mennyi központi eseményen szép számmal képviseltették magukat, többször voltak kö­zös kiránduláson is. Jól dol­gozik a fotószakkör, eredmé­nyes a lövészklub tevékeny­sége. S ezek mind csak kira­gadott példák. Külön fejezet egy-egy üze­mi KISZ-szervezet életében a termeléshez kapcsolódó, szer­vező munka. Erről egy bekez­désben nem lehet teljes ké­pet adni a KKMV-ben sem. Csak a sikereket és a még meglevő hiányosságokat jelez­hetjük. Öröm, hogy egyre job­ban dolgozik a fiatal műsza­kiak és közgazdászok tanácsa, az idén már 14 pályamunka érkezett az alkotó ifjúság épí­tésügyi pályázatára. Az ötletnapok első sikeres ötlete maga a kezdeményezés volt: a javaslatokat helyben díjazzák, s eddig is sok olyan észrevétel hangzott el, több olyan ötletet valósítottak meg, amely hozzájárult a munka nagyobb termelékenységéhez, a jobb szervezéshez. Ugyancsak örvendetes, hogy már tizenhét ifjúsági szocia­lista brigád dolgozik a válla­latnál. törzsgárdájukat a KISZ- esek adják. További feladat viszont a gazdasági munkát támogató.tevékenység tervsze­rűbbé tétele. Érdekvédelem A többi között ezt állapí­totta meg a KISZ városi ‘bi­zottsága is, ámelynek tagjai legutóbb kihelyezett ülésen, az üzemi KISZ-bizottság tag­jaival közösen elemezték a KKMV- és KISZ-szervezet munkáját. Az együtt töltött órák mindenképpen hasznos­nak bizonyultak, jobban meg­ismerték egymást a KISZ-ve- zetők és olyan gondokról, fel­adatokról is részletesebben szót válthattak, amelyekre egyébként kevesebb idő jut. Valamennyi résztvevő egyet­értett abban, hogy az üzemi KISZ-bizottság irányító mun­kájában akad még bőven ten­nivaló: pontos hatásköri lis­tát kell összeállítani, s na­gyobb figyelmet kell szentel­ni az érdekvédelemnek is, hi­szen eddig ennek a reszort­nak nem volt önálló felelőse a bizottságban. A bevezetőben említett építőipari sajátosság, a szétszórtság is külön felada­tokat ad, saját ötletekkel, ön­álló kezdeményezésekkel kell kitölteni a központi akció­programokban megadott tág kereteket. G. Z. Két pályázat Két pályázatot is kiírtak nemrégiben, amely járásunk lakóit is érdekelheti. Az egyi­ket Kis Jankó Bori emlékére, ezen a hímzők vehetnek részt, olyan munkákkal, amelyek a kereskedelemben ismeretlenek, és országos pályázaton még nem szerepeltek. A pályázat jeligés, a pályamunkához bo­rítékban mellékelni kell a ter­vező és a kivitelező nevét és címét. Részt vehet bárki, szö­vetkezeti dolgozók, szakkörve­zetők, szakköri tagok; a népi iparművészek számára a pá­lyázat ajánlatos. A másik a népdalverseny, amelyen szólisták és csoportok jelentkezhetnek, 16 és 45 év közötti életkorban. Az éneklő csoportok bármilyen korosz­tályt képviselhetnek. A ver­senyben népdalokat vagy fel­dolgozást lehet előadni, hang­szeres kísérettel vagy anélkül, 5 percnyi időtartamban. A hímzők a mezőkövesdi járási-városi művelődési köz­pontba, a népdalosok a tele­vízió vagy a rádió zenei fő­osztályára küldjék nevezésü­ket. Mindkét pályázat nevezési határideje: június 30. Városi moziműsor Kicsi a kocsi, de erős. Szinkronizált amerikai film­vígjáték. Kísérőműsor: Ma­gyar Híradó. Kezdési idő: 4, 6, 8 óra. — Zenés, estet tartanak ma, június 27-én, este nyolc órától a gödöllői áfész János utcai lakótelepén levő Patak étteremben. A műsor­ban Győri Szabó József, Pé­csi Kiss Ágnes, Mezei Lajos és Vajda Mária magyarnóta- énekesek lépnek fel, Bohárdíy Lajos konferál. Labdarúgás A GSC elnökségi ülése A vártnál jóval nagyobb érdeklődés előzte meg a Gö­döllői SC elnökségi ülését, amelyen* a szakosztályok ve­zetői közül is többen meg­jelentek. Az ülésen dr. Hegyi József, a labdarúgó-szakosztály elnöke számolt be tevékeny­ségükről. Emlékeztetett arra, hogy április 15-én vette át ezt a nehéz posztot, s az ered­ményes munkához nagyban hozzájárultak a társadalmi aktivisták. Elmondta, hogy mind a csapatot, mind a szakvezetést meg kell erősíteni. A játékos- állományt 5—6 emberrel ja­vasolta bővíteni. Ahhoz, hogy az edzők mindig ütőképes csapatot küldhessenek pályá­ra, legalább tizenöt fős keret szükséges. A játékosok elhe­lyezkedéséről megemlítette, hogy az Árammérőgyárban 10—12 fiatal találna biztos keresetre, ha becsületesen dol­gozik és a labdarúgópályán is hasonlóképpen állja meg a helyét. További 10—12 játé­kos elhelyezkedésére a város üzemeiben kell megtalálni a lehetőséget. A legutóbbi bajnoki idény­ben csupán az öregfiúk sze­repeltek jól, a többi csapat számára nem sok babér ter­mett. Befejezésül a fegyelemről beszélt, hangsúlyozva, hogy a hazai mérkőzések mindig rendben zajlottak le. Ehhez hozzájárultak a rendezők is, akik minden tőlük telhetőt megtettek a sportszerű körül­mények megteremtéséért. Di- csérőleg említette az intézők szerepét és a lelkes sportba­rátok munkáját, közülük is kiemelve Horváth Jánost és Borbély Mihályt. Borbély Mihály, az ifjúsági csapat intézője arról számolt be, hogy hét játékos kiörege­dett, kettő leállt és kettő ma­gasabb osztályban szereplő csapathoz ment. Ádám István, a GSC ügy-' vezető elnöke arról tájékoz­tatta az ülésen résztvevőket, hogy az Erzsébet-parki pályát akkor újíthatják fel, ha meg­kapják a megyei sportszer- • vektől a pénzt. Elmondta, hogy az elkövetkezendő egy évre megkötötték a szerződést az edzőkkel. A felnőttek vezető edzője Tóth József, az ifikkel Faliszek Sándor, a serdülők­kel Tamási József foglalkozik. Boglárlelle Százak iegs Kilenc hónapos álom után június derekán ismét bené­pesült Boglárlellén a gödöllői járási-városi úttörőtábor. A sudár fákkal ölelt faházakban százak tölthetik el a követke­ző hetekben a vakáció talán legszebb napjait. AZ első csoport nem akár­milyen céllal érkezett. A száz- nyolcvan ötödikesből igazi őrsvezetőt próbált faragni az ilyenkor is fáradhatatlan pe­dagógusok és ifivezetők csa­pata. Hogy mennyit sikerült megvalósítani az elképzelések­ből — csak a jövő tanév dön­ti el. A másfél hét sűrű prog­rammal gondoskodott a paj­tások -foglalkoztatásáról. Volt egy kellemes jelvény- és nyak­kendőcserélgető kirándulás Zánkára, a nemzetközi út­törőtáborba, egy kánikulai aka­dályverseny a bogiári gömb- kilátóhoz — és sok-sok für­dés a Balatonban. Közben éj­jel-nappal őrszolgálat vigyáz­ta a tábor nyugalmát, persze minden páros csak egy-egy váltás erejéig. tunk a kíváncsi őrstagoknak, hogy a következő évek őrs­vezetői megtanulták a főzés, a sátorverés, a tájolás csín- ját-bínját. Jöhet a számonké­rés! Általános vélemény sZerint a tíz nap inkább a szülőknek, az otthonmaradt testvéreknek tűnt hosszúnak. A Déli pá­lyaudvaron várakozó hozzá­tartozók számából, arcából ez tükröződött. B. G. A leendő igazi őrsvezetők egy csoportja. Balázs Gusztáv felvétele zebb napjai Az egyik este Isaszegről ér­keztek vendégek, a nagvköz- ségi MHSZ-szervezet meg­hívott tagjai. A másnapi út­törő-járőrverseny lebonyolítá­sában segítettek, a klub hír­nevét öregbítő közmegelége­désre. Annyit még efárulha-

Next

/
Thumbnails
Contents