Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

"xMtap 1980. JÚNIUS 27., PÉNTEK A francia elnök külpolitikai kérdésekről Folytaim kell a párbeszédet Giscard ismét Varsóba látogat Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök csü­törtökön délután ad. Elysée- palotában — másfél év óta első ízben — a televízió ál­tal is közvetített sajtóérte­kezletet tartott mintegy 350 újságíró részvételével és ki­tért mind a nemzetközi hely­zet, mind a francia politika fontosabb kérdéseire. A köztársasági elnök beje­lentette, hogy szeptemberben munkalátogatásra Varsóba uta­zik, hogy — mint mondta — nyitva tartsa a párbeszédet a különböző európai felek kö­zött. Ez'/el kapcsolatban újból kifejezte meggyőződését, hogy május 17-én Leonyid Brezs- nyev szovjet államfővel Varsó közelében megtartott találko­zója hasznos megbeszélés volt. Giscard részletesen foglal­kozott az úgynevezett afga­nisztáni kérdéssel és újságírók kérdéseire válaszolva egyér­telműen leszögezte, hogy „glo­bális politikai megoldást kell találni”. A francia államfő helyes gesztusnak minősítette a Szovjetuniónak azt a beje­lentését, hogy bizonyos kato­nai egységeket kivon Afga­nisztánból. A francia—amerikai kapcso­latokról szólva — Franciaor­Bécs és Genf Magyar felszólalások Tadeusz Strulak lengyel nagykövet elnökletével csü­törtökön megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről folyó bécsi tárgyalás- sorozat 241. plenáris ülését. A tanácskozáson Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője mondott beszédet. A magyar delegátus nyoma­tékkai hangsúlyozta, hogy a bécsi tárgyalásokon részt vevő valamennyi szocialista ország megfelelő jelentőséget tulajdo­nít a bizalomnövelő intézke­déseknek. A magyar küldött­ség véleménye szerint nagy­mértékben elősegítené a biza­lom légkörének kialakulását, ha a szocialista országoknak az európai biztonsági értekez­let valamennyi részvevőjéhez intézett javaslata alapján kor­látoznák a katonai gyakorla­tok terjedelmét. A magyar küldöttség vezetője rámuta­tott, hogy a Varsói Szerződés vezető szervei az elmúlt hó­napban ismét kinyilvánították készségüket a leszerelés és a katonai enyhülés előmozdítá­sára, ★ A genfi leszerelési bizottság csütörtöki plenáris ülésén fel­szólalt dr. Kőmíves Imre nagy­követ, a magyar küldöttség ve­zetője is.Beszédében elemezte a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének május 14—15-i üléséről kiadott nyi­latkozat azon leszerelési jel­legű javaslatait, amelyek köz­vetlenül kapcsolódnak a gen­fi leszerelési bizottság napi­rendjén szereplő kérdésekhez. szág, mint ismeretes, gyakran élesen bírálja az amerikai kül­politikát — a francia állam­fő elutasított minden olyan feltételezést, amely szerint Franciaország, mint szövetsé­ges, gondot okoznia az Egye­sült Államoknak. A közel-keleti helyzetre rá­térve Giscard d’Estaing el­utasította a megszállt arab területekre vonatkozó izraeli igényt, hangoztatta ugyanak­kor, hogy híve Izrael „bizton­ságos és elismert” határainak, de — tette hozzá — „nemzet­közileg elismert határok so­hasem foglalhatnak magukban megszállt területeket”. A francia katona-politika kérdéseire kitérve Giscard d’Estaing közölte, hogy Fran­ciaország elvégezte az első kí­sérleteket a neutronfegyverrel és 1982—1983-tól kezdve bár­mikor döntést hozhat ennek az új fegyverfajtának a gyártásá­ról a jelenlegi technikai szín­vonalon. Osztrák-lengyel tárgyalások Az osztrák—lengyel kor­mányfői megbeszéléseken Bécs- ben Edward Babiuch, a len­gyel minisztertanács elnöke és Bruno Kreisky kancellár átte­kintette a kétoldalú kapcsola­tok rendszerét, és eszmecserét folytatott a nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdéseiről. Ezzel kapcsolatban Kreisky új­ságírók kérdésére válaszolva közölte, hogy megvitatták az enyhülési politika általános kérdéseit, amelynek folytatá­sa érdekében mindkét fél szük­ségesnek tartja a legnagyobb erőfeszítéseket. Az első tárgyalási nap vé­gén, csütörtökön több fontos kétoldalú megállapodás aláírá­sára is sor került. Közülük je­lentőségét tekintve kiemelke­dik az a keretszerződés, amely­nek értelmében Lengyelország a jövőben 1,2 millió tonna kő­szenet szállít Ausztriának évente. Ennek teljesítéséhez pedig az egyik osztrák bank 300 millió dolláros pénzügyi hitelt folyósít Lengyelország- na. Edward Babiuch a csütör­tök esti órákban elutazott az osztrák fővárosból. ENSZ-évforduló 35 évvel ezelőtt, 1945. jú­nius 26-án a San Franciscó-i konferencián 50 ország meg­hatalmazott képviselője alá­írásával erősítette meg az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének alapokmányát, amely a háború utáni időszakra meg­határozta a világszervezet fő célkitűzéseit, a nemzetközi kapcsolatok alapvető szabá­lyait. Az alapokmány alá­írásának időpontja óta a Szovjetunió építő módon vesz részt minden olyan ENSZ- kezdeményezésben,' amely arra irányul, hogy szilárdítsák az egyetemes békét és biztonsá­got. Szovjet javaslatra hagy­ták jóvá például a nemzetkö­zi-biztonság megszilárdításáról szóló nyilatkozatot, a Szov­jetunió javaslatára folyik a vita arról, hogy nemzetközi szerződést készítsenek elő az erőszak kiiktatásáról. Ezek­nek és más okmányoknak a célja az egyetemes béke szi­lárdítása érdekében tovább­fejleszteni és konkretizálni az alapokmány fő cikkelyeit. A TASZSZ az eseménnyel kapcsolatos szerdai kommen­tárjában megállapítja: vár­ható, hogy az ENSZ-köZgyű- lés közelgő 35. ülésszakán megvitatják azt a kérdést, hogy a 80-as éveket a lesze­relés második évtizedévé nyil­vánítsák. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió és a többi szo­cialista állam konkrét intéz­kedéseket tartalmazó progra­mot terjesztett elő, amelynek valóra váltása lehetővé tenné, hogy évtizedünkben lényeges haladás történjék a tartós bé­ke szavatolása érdekében. Carter hazau A portugál főváros éles tüntetéssel fogadta Carter elnököt. „Carter, menj haza, és vidd magaddal azokat, akik ide hívtak!” — olvasható a tízezres tömeg transzparensén a lisszaboni utcán Carter amerikai elnök húsz­órányi madridi hivatalos láto­gatásának befejeztével csü­törtök délelőtt elutazott a spanyol fővárosból. Elutazása előtt még egy megbeszélést folytatott János Károly spa­nyol királlyal és Adolfo Sua­rez miniszterelnökkel. Carter csütörtökön európai körútja utolsó ' állomására, Portugáliába érkezett. Az amerikai elnök a portu­gál fővárosban Sá Carneiro kormányfővel és Eanes köztár­sasági elnökkel tárgyalt és ta­lálkozott a portugál szocialis­ták vezetőjével, Mario Soares- szel is. A látogatásról kiadott közös közlemény hangsúlyoz­za a nyugati szövetség megerő­sítésének szükségességét, s tá­mogatásáról biztosítja az erre vonatkozó NATO-döntést. Carter csütörtökön délután, portugáliai. — s egyben euró­pai — látogatását befejezve, hazautazott Washingtonba. Iránban három héten belül Parlamenti vita a túszokról Géppuskával lőttek és’ grá­nátot dobtak egy autóból csü­törtök reggel a Modzsahedin Khalk teheráni központjára — közölte az iszlám alapokon ál­ló baloldali szervezet. Khomei­ni ajatollah szerdai beszédé­ben ellenforradalminak és iszlámellenesnek nevezte ezt a szervezetet. Hét személyt, köztük két katonatisztet végeztek ki csü­törtökön Iránban. A két tiszt ellen kormányellenes összees­küvés volt a vád. Ghotbzadeh iráni külügymi­niszter a Paris Match című hetilapnak adott nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy a parlament két-három héten belül megkezdi a vitát az amerikai túszokról, a szaba­don engedésükkel kapcsolatos tárgyalások pedig másfél hó­napon belül kezdődhetnek meg. A külügyminiszter meg­ismételte azt az előfeltételt, hogy Washington indítson „ko­moly és alapos” vizsgálatot az Egyesült Államok iráni szere­péről. Az iráni ipar kapacitásának csupán 15 százalékával dolgo­zik és a kőolaj kivételével az or­szág gyakorlatilag nem expor­tál semmit — állapította meg a londoni Financial Times. Salvador Forradalmi parancsnokság A salvadori forradalmi erők úgy döntöttek, hogy a külön­böző fegyveres és politikai szervezetek képviselőiből meg­alakítják a harcukat irányító egységes katonai parancsnok­ságot és egy ugyancsak egye­sített politikai irányító testü­letet is létrehoznak — jelen­tette az Űj Nicaragua (ANN) hírügynökség. A NATO-ianács ankarai döntése a fegyverkezésről Végrehajtják a programot A NATO-államok külügymi­niszterei csütörtökön a kétna­pos ülésszak befejeztével zá­róközleményt fogadtak el, egy külön nyilatkozatban pe­dig ismételten felszólították az iráni illetékeseket az ameri­kai túszok szabadon bocsátásá­ra. A NATO haladék nélkül megkezdi tavaly december­ben elfogadott fegyverkezési programjának megvalósítását — egyebek között ezt tartal­mazza az ankarai tanácskozá­son elfogadott közlemény. Luns NATO-főtitkár a ta­nácskozás után tartott sajtó- értekezletén elmondta, hogy a külügyminiszterek megvitat­ták a leszerelési világértekez­letre vonatkozó francia ja­vaslatot is, de egyelőre nem tudtak közös álláspontot ki­alakítani. Luns elismerte, hogy a NATO külügyminiszterei ez­úttal nem határoztak el sem­milyen új kezdeményezést Szavai szerint sikerült el­oszlatni azokat az aggodalma­kat, hogy aZ NSZK megvál­toztatja álláspontját az új atomfegyverek * telepítésének kérdésében és — úgymond — lecsillapították a nyugatnémet kancellár közelgő moszkvai látogatása miatt zaklatott ke­délyeket. Schmidt a szovjet vezetőkkel folytatandó megbe­szélésein a nyugati szövetsé­gesek közös álláspontját fog­ja ismertetni — állította Luns. Közölte, hogy a miniszterek állást foglaltak a NATO déli szárnyának erősítése mellett, de nem vitatták meg részle­tesen a görög—török ellentéte­ket ASEAN Provokativ tanácskozás A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) kül­ügyminiszterei csütörtökön Kuala Lumpurban befejezték szerdán megkezdett tanácsko­zásukat a thaiföldi—kambod­zsai határon tapasztalt fe­szültségről. Ismeretes, hogy Thaiföld nemrég provokatív céllal kambodzsai „menekül­teket” küldött vissza a hatá­ron túlra. E lépés palástolásá­ra az ASEAN Thaiföldön tör­tént állítólagos vietnami be­hatolásról terjesztett el híre­ket. A thaiföldi kormány csütör­töktől ideiglenesen leállította a Kambodzsának szóló élel- i miszer- és gyógyszersegélyt. Háttér A Jeruzsálems kérdéskör CSAK RÖVIDEN.. ROMESH CHANDRA, a Béke-világtanács elnöke kül­döttség élén Szófiába érkezett. A bolgár fővárosban szeptem­berben összeülő népek vi­lágparlamentjét előkészítő bi­zottság meghívásának tett ele­get. BOURGES francia hadügy­miniszter Wojciech Jaruzelski lengyel nemzetvédelmi minisz­ter meghívására hivatalos lá­togatásra Varsóba érkezett. IZRAELI ágyúnaszádok szer­dán este ■ ismét tűz alá vették Dél-Libanon partvidékét. Az izraeliek különböző célponto­kat lőttek Tyr és Szidon ki­kötővárosok között. AZ AMERIKAI képviselő­ház végleg jóváhagyta a sor­kötelesek újbóli összeírásáról szóló törvénytervezetet. A sze­nátus a tervezetet már koráb­ban jóváhagyta. BROWN amerikai hadügy­miniszter Genfbe, nyugat-eu­rópai útjának első állomására érkezett. GENFBEN á nukleáris fegy­verkísérletek általános és tel­jes betiltására vonatkozó szer­ződés kidolgozását célzó há­romhatalmi megbeszélések ke­retében csütörtökön újabb ta­lálkozót tartottak a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttségei. AZ ENSZ Biztonsági Taná­csa tegnap ismét összeült Je­ruzsálem ügyének megvitatá­sára. A testületet kedden hív­ták össze az iszlám országok kérésére, hogy kivizsgálja azt a Tel Aviv-i tervet, mely sze­rint Izrael Jeruzsálem keleti részébe szándékszik áthelyez­ni a miniszterelnöki hivatalt. A hír először amerikai saj­tójelentésekben látott napvi­lágot, de a hét elején izraeli források is megerősítették. Az izraeli kormányzat szándéka hatalmas felzúdulást váltott ki az arab országok körében. Érthetően, hiszen Tel Aviv ezzel a lépéssel a feszült kö­zel-keleti helyzet különösen érzékeny ideggócára tapint, amelynek gyökerei egészen a régmúlt időkbe nyúlnak visz- sza. Jeruzsálem a világ egyik legkülönösebb pontja, három vallás szent városa, zsidók, keresztények és mohamedánok zarándokhelye. A vallásos zsi­dóság nem ismer szentebb he­lyet a Siratófalnál, amely a hajdani templomudvart védő nyugati fal maradványa. Ma j ez a hivatalos izraeli ünnep- I ségek színhelye és itt teszik le az esküt a hadseregbe be­sorolt katonák is. A keresztény zarándokok útja a Kálvárián át vezet az óváros legmaga­sabb pontjára, a Golgota he­gyére, ahol a hagyományok szerint keresztre feszítették Jézus Krisztust. A mohamedá­nokat mindenekelőtt az Omár és az AI Aksza mecset vonzza Jeruzsálembe, amely Mekka és Medina után a harmadik szent város. JERUZSÁLEM története a háborúk története: 19 ostro­mot élt át, s két ízben telje­sen lerombolták. AZ egymást követő hódítók más és más nevet adtak neki. Az óegyip­tomiak Uruszalin néven a kánaánitiák és a jebezeusok városaként tartották számon. Az izraeliták az i. e. XIII. században foglalták el Ká­naán földjét, az akkor Je- busznak nevezett települést. Salamon király tette a várost az izraeli törzsek vallási és szellemi központjává. I.e. 597- ben a babiloni király elfoglal­ta és lerombolta Júdeát. Ké­sőbb a babiloni fogságból visszatért zsidók újjáépítették Jeruzsálemet. Ezután a görög megszállás, majd a makka- beusok uralma következett, mígnem Jeruzsálem egész Pa­lesztinával együtt a római bi­rodalom tartománya lett. A nevezetes zsidó felkelés meg­torlásaként Titus császár a földdel tette egyenlővé. A vá­ros azonban ismét újjászüle­tett. A rómaiakat az arab hódí­tók követték, majd a keresz­tes lovagok jeruzsálemi király­sága jött létre. Kíméletlen ta- tárdúlás, majd átmeneti arab visszatérés előzi meg az 1516- ban kezdődött 400 éves török hódoltságot A török uralmat a brit megszállás és katonai közigazgatás váltotta fel az első világháború alatt. En­nek vetett véget Izrael állam megszületése 1948 májusában. Az ENSZ-közgyűlés 1947- ben határozatot fogadott el a zsidó és aZ arab lakta Pa­lesztina felosztásáról. Ugyan­ez a határozat Jeruzsálemet és környékét semleges övezetté (Corpus separatum) nyilvání­totta. Az 1948-ban kirobbant első arab—izraeli háború azon­ban semmissé tette a határo­zatot. A tervezett palesztin ál­lam nem jött létre, a jeruzsá­lemi semleges zónát pedig két résZre osztották: az óvárost, vagyis a keleti részt Jor­dániához, az újvárost pedig Izraelhez csatolták. Izrael állam ekkor jogellenesen a fővárosává nyilvánította Je­ruzsálemet. A SZOMSZÉDOS arab or­szágok ellen indított 1967-es háborúban Izrael elfoglalta és bekebelezte a város arab lak­ta keleti negyedét, tehát a Jordániához tartozó óvárost. Az izraeli hatóságok Tel Aviv- ból Jeruzsálembe telepítették át a parlamentet és a kor­mányhivatalokat, most pedig a miniszterelnöki hivatalt kí­vánják a keleti negyedbe he­lyezni. Tel Aviv mindezzel befejezett ténnyé kívánja vál­toztatni a város nemzetközi státuszának önkényes felrúgá­sát. Az ENSZ-közgyűlés már 1967-ben semmisnek nyilvání­totta a Jeruzsálem különleges helyzetének megváltoztatására hozott intézkedéseket Jeru­zsálem arab lakossága soha­sem ismerte el a város artnek- tálását, következésképp a pa­lesztin fegyveres ellenállás a város területére is kiterjedt. Az Egyesült Államok kezdet­ben szintén támogatta a Je­ruzsálemre vonatkozó ENSZ- határozatot. Később azonban Washington több alkalommal is tartózkodott a szavazástól, amikor az ENSZ a Jeruzsálem státuszát módosító intézkedé­sek hatálytalanítására szólítot­ta fel Izraelt. A most folyó BT-vitát szer­dán megszakították. Az iszlám országok ugyanis olyan hatá­rozattervezetet készítettek elő, amely egyebek között szigorú büntető intézkedéseket javasolt Izrael ellen, ha Tel Aviv tény­legesen megvalósítja szándé­kát. A BT-tagok úgy találták, hogy a tervezet szövegezése el­fogadhatatlan lett volna az amerikai Izrael-lobby szava­zataira igényt tartó Carter szá­mára, s így Washington meg­vétózta volna a határozati ja­vaslatot. Ezért a testület tag­jai most tompítani igyekez­nek a tervezetet, hogy szava­zás esetén aZ Egyesült Álla­mok legalább tartózkodjék. AZ ARAB országok felhív­ják az Izraelt támogató álla­mokat. hogy ne adjanak tá­pot Tel Aviv expanzionista politikájának. Rámutatnak, hogy elsősorban Washington teszi lehetővé arab területek megszállásának fenntartását. A Jeruzsálemmel kapcsolatos úiabb izraeli terv kanosán ér­demes idézni Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkárt. aki aláhúzta, hogy Tev Aviv lépése ellen­tétes a közgyűlés, a BT ha­tározataival és elmélyíti a közel-keleti válságot. Laczik Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents