Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM. 148. SZÄM 1980. JŰNIUS 24., KEDD Tiszta üzemben termelni Higiénia a konzervgyárban Nemrégiben kiemelkedő tu­dományos tanácskozásnak adott otthont városunk. Er­ről és a higiénia szerepéről,' fontosságáról beszélgettünk Görbe Ferencnével, a Nagy­kőrösi Konzervgyár higiéniku­sával. Eredmények az iparban — A konzervipari higiéniai napokat 12 év óta minden év­ben megtartjuk. Az eltelt idő­szak alatt 34 napot szentel­tünk a tudományos tanács­kozásnak és összesen 329 előadás hangzott el. Nyolc alkalommal a higiéniai esz­közökből kiállítást rendeztünk. Három alkalommal pedig szakmai kiránduláson is részt vehettünk, Kecskeméten, Pak­son és Kalocsán. — A tanácskozáson képvisel­tette magát a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Állator­vosi Társasága Élelmiszerhi­giéniai Szakosztálya, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Konzervipari Szak­osztálya Mikrobiológiai Szak­osztálya és annak Higiéniai Szakcsoportja, a Konzervipari Vállalatok Trösztje, valamint a Konzerv- és Paprikaipari Kutató IntéZet. A szervezés­be bekapcsolódott a MÉTE üzemi csoportja és az MTESZ Nagykörös városi Szervezete. A tanácskozás helye a Toldi- iskola volt. — Mi a célja ezeknek a tu­dományos tanácskozásoknak? — A konzervipar higiéniá­jának javítása, az új kutatá­si eredmények közzététele és a tudományos továbbképzés. Az előadásokon kívül időnként bemutatót is tartunk, ame­lyen a gyártó cégek kiállítják azokat a gépeket, eszközöket, védőruhákat, amelyek ha­zánkban beszerezhetőek es amelyek a munkások védel­mét, valamint a termelés hi­giéniáját szolgálják. Egyes ülésszakokon az üzemegész­ségüggyel kapcsolatos témák­ról is szó volt. A rendezvény alapvető célja, hogy a higié­nikus követelményeknek meg­felelő konzervek előállításá­hoz a feltételeket már a me­zőgazdasági üzemekben meg­teremtsék. — Az évenként megrendezett tanácskozásokon a tudomá­nyos kutatók és gyakorlati szakemberek találkoznak. A kutatási és az ipari eredmé­nyek összevetésének haszna ily módon közvetlen hatással lehet a termelésre. Jegyzőkönyvben rögzítik — Abban a szerteáglzó mun­kában is, melyet a válialati higiénikus végez ... — Valóban, hiszen én el­lenőrzőm a vállalat vala­mennyi telepén, beleértve a külső feldolgozó és tisztítógé­peket is. az élelem- és üzem- egészségügy, az üzemtelepítés, építés, valamint a munkahely­kialakítás higiéniáját. — Előfordul, hogy valami­lyen hiányosságot észlel? — Ez megtörténhet. A he­lyi és a külső telepeken a termelés és az üzem tisztasá­gát rendszeresen ellenőrizzük. A havi szemlét egy 6 tagú bizottság végzi. AZ ellenőr­zéskor észlelt higiéniai és kar­bantartási hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzítjük, meg­jelölve a feladat végrehajtá­sáért felelősöket és a határ­időket. Esetenként a hiányos­ságok megszüntetését azonnal kérjük. — Mit tesz a vállalat an­nak érdekében, hogy a higié­niát ellenőrző bizottság tag­jai ' minél kevesebb hibát ta­láltának az üzemekben? — Korlátozott anyagi lehe­bekötött előadásokat tartot­tunk. A hallgatók ismere­tek elsajátításából tesztlápon vizsgáztak. — Mivel ösztönzik az üze­mek dolgozóit a higiénikusabb munkavégzésre? — A vállalat vezetősége és KISZ-bizottsága a korábbi évek hagyományaihoz híven ebben az évben is megren­dezte a tisztasági heteket. Az akció célja az volt, hogy dol­gozóink munkájukkal járul­janak hozzá környezetünk szebbé, otthonosabbá tételé­hez. A felhívás sikeréhez hoz­zájárult az is, hogy az elért eredményeket beszámítják az élüzem és a kiváló műhely címért folytatott verseny ér­tékelésébe. Összesítik a pontokat — Ebben a versenyben a központi telepeinken az első helyet a savanyító üzem sze­rezte meg. Második a kettes telep, harmadik a főzelék- és húsüzem lett. A külső telepen közül legeredményesebben a nagykátai kapcsolódott be a mozgalomba, sorrendben a törteli és a tiszakécskei követi. Valamennyien » erkölcsi és anyagi elismerésben részesül­tek. . — Szintén hagyománynak számít már a higiénés terme­lési versenyek meghirdetése és aZ abban való részvétel. A bíráló bizottság havonta el­lenőrzi a munkahelyeket, s félévenként összesíti az elért pontokat. A legtöbb pontot megszerző kollektívának okle­velet és pénzjutalmat ad a vál. lalat. K. K. tőségeink ellenére, igyekszünk olyan körülményeket teremte, ni, amelyek messzemenőkig megfelelnek a higiéniai elvá­rásoknak. Arra törekszünk, hogy a belső burkolatok köny- nyen tisztíthatok legyenek. Műanyag és rozsdamentes esz­közöket használunk a szálká­sodó fa helyett. — Legújabb büszkeségünk a most épülő hús- és főzelék­üzem, melynek egy része már elkészült. Itt van páraelszí­vó berendezés, lábnyomógom­bos kézmosó, hideg-meleg víz­zel, nagynyomású tartálymo­só és több tisztító, fertőtlení­tő gép. Az üzem fala a menyezetig burkolt. Természe­tesen a régi üzemrészek kor­szerűsítése is folyamatos fel­adataink közé tartozik. — Kik segítik a munkájá­ban? , — A higiéniai előírások be­tartása a vállalat valamennyi dolgozójának közös érdeke. Bár a minőségellenőrzési fő­osztály és a termelési főosz­tály is segítségünkre van, a dolgozók megfelelő magatartá­sa nélkül nem tudnánk ered­i ményt elérni. Tesztlapok — A szezonra való felké­szülés idején is közösen dol­goztunk. A gyártó vonalakat sikerült úgy előkészíteni, hogy komolyabb hiányosságot nem észleltünk. — Hogyan érik el azt, hogy a dolgozók minél jobban meg­ismerjék a higiéniai előíráso­kat? — Azok részére, akik köz­vetlenül érintkeznek élelmi­szerekkel filmvetítéssel egy- i Hivatásszeretet Kereskedő a külterületen Az utóbbi esztendőkben, mind több külterületen lakó, és a háztáji földjén gazdálko­dó család vásárolt és vásárol Nagykőrösön, Kocséron vagy Nyársapáton házat, és idősebb korukban minden évben töb­ben költöznek „haza”. Ennek ellenére még hosszú eszten­dőkig fennmarad a főként jószágtartásból szép jövedel­met húzó tanyai gazdálkodás. Erre közérdekből is nagy szükség van, mert mint statisztikailag is megállapították, a városok és községek lakossági ellátásá­nak nagyon jelentős részét, lábas jószágokból, baromfiból, zöldségféléből és gyümölcs­ből. a külterületi termelők állítják elő. Éppen ezért a tanyán gaz­dálkodók életkörülményeit mindenütt igyekeznek foko­zott mértékben javítani. Egy­re több határrészre vezetnek villanyt, hogy a jószág neve­léséhez, gazdasági gépeket használhassanak, és igyekez­nek a külterületi boltok ellá­tását is javítani. A Nagykőrös és Vidéke Áfész Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát tanyavi­lágában 12 boltot tart fenn, melyek legtöbbje a városi üz­letekkel is felveszi a versenyt. Ezek egyike a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság nagykőrösi feketei kerületében levő áfész- bolt, melynek újév óta Buzsák Antal a vezetője. Elmondhatjuk, hogy a bolt­ban minden kapható. Ahogy régen mondták: „mint a pesti Török patikában”. A kenyér, tej, fűszer, ételkonzerv, ital- és édességféléktől kezdve, az iparcikkig és az edényárukig. — A tanyai lakosság élet­módja már majdnem azonos a városiakéval — mondja a kereskedő. Például szemes kávéból havonta 50—60 kilo­grammot is eladok, a Cola és a Márka üdítő italokból pe­dig több mint ezer üveggel. Ez a mennyiség az ifjúsági építőtábor diákjainak fo­gyasztása folytán a nyáron megsokszorozódik majd. Havi forgalmunk 180— 200 ezer forint. — Minden vevőmet szemé­lyesen ismerem, s már előre tudom, hogy csokoládét, vagy cukorkát vesznek-e a gyere­keknek — mondotta a hiva­tásszeretettel dolgozó tanyai kereskedő. Kopa László Évszázados fogadók és csárdák Némelyik ma is épségben áll utaztak. A szegényebbje le sem vetkőzött, rákönyökölt az asztalra, úgy szundikált a hajnali továbbindulásig. A módosabbja szobát váltott, ágyban aludt. Más volt a helyzet, ha a csárda gyorskocsiállomás volt, az istállóban vártak a pihent lovak, váltották őket. Ez alatt a rövid idő alatt az utasok betérhettek az ivóba, megittak egy-egy meszely bort. A mezei csárdákat a mar­hahajtók látogatták. Itt lege­lők voltak bővizű kutakkal, mellettük bogárzott a jószág. Ilyen volt az irsai Három Rózsa és a kocséri Kutyaka­paró. AZ ITALMÉRÉS a feuda­lizmusban nemesi jog volt, a ius educilli, és az épületeket is a nemesek építették. A ne­mesi jogú klarissza apácák tulajdona volt a ceglédi Vad­ember fogadó, a kecskési Ka­parást csárda és a berceli kocsma. Ez utóbbit 1754-ben építették. Körülötte akkor még nem települt falu, az útonjárók Ceglédi fogadónak ismerték, lévén Bércéi puszta a ceglédi uradalom birtoka. Ismerkedjünk meg hát a ma is épségben álló épülettel! A megyei levéltár őrzi az 1849. november 1-én fölvett áren- dási szerződést, amelyik meg­állapítja, hogy a csárda kő, tégln és vályog, a teteje nád. Ivója az útra nyílik pléhvel borított vaspántos ajtajával és két vasrácsos ablakával, egy sárkemencével, két 'kereszt- lábas asztallal, három-három vastag fenyőfapallóból, mel­lettük fenyőpallópadok. ^ léc­cel elrekesztett kármentőből lépcsők vezetnek a pincébe. Konyhája bolthajtásos, fele lécekkel elválasztva, belőle nyílik az árendás deszkapad- lós szobája, két vasrostélyos ablakkal, a másik végén az éléskamra bejáratával, ennek világosságát egy rácsos ablak adja. A tornácról több ajtó nyílik: a kétajtós, bádogborí­tású pincelejárat, a padlás­ajtó létrával, és a vendégszo­ba sárkemencével és rostélyos ablakkal. A csárda udvarán áll ma is a járás egyetlen meglevő, nyolc kőoszlopos, zsindelytetős szekérszintje. A negyven lóra való vaspántos ajtajú istállóban három za­boló, etetősaroglya volt a nád­tető alatt. Külön állt a foga­dós istállója és nagy kút szol­gált az itatáshoz. Ez a csárda kivédett volna egy kisebb­fajta ostromot is, körül volt kerítve kőaljú, fecskerakásos magas fallal. A falon kívül állt egy fecskefal-nádtetős is­tálló és egy gémeskút itató­vályúval. JÁRÁSUNKBAN a csárdák zöme az évezredes via mag­nón, a Budáról a Tiszára ve­zető nagy úton települt, hu­szonnyolcból tizenkilenc: az Irsai fogadó (1775 e.), a Ron­gyos csárda, a Három Rózsa, a Ceglédi fogadó Bercelen (1754), a Vörös Ökör (1840), a Vadember (1785 e.), a Fehér Ló (1840), a Bedei csárda, a Kettős csárda, a Karai (1793 e.), a Cserepes, és a Karajé­nál. A kákástói elágazásban a Kis Karai, a Harangosi, más­ként Kiskeresztes (1793 e.), és a Csintói csárda. A Szolnoki Fokozódik a tűzveszély Tanácsok a kirándulóknak A nyári szünidőben fo­kozottabban kell ügyelni a szülőknek gyermekeikre. A kellő tájékoztatás és az intő szavak ellenére városunkban a tavaszi iskolai szünidőben''több gyermekjátékból keletkezett tűzesethez kellett vonulniuk a tűzoltóknak. Szerencsére egyik sem járt gyermektragédiával. A tűzoltóság kéri a szülőket, hogy gyermekek keze ügyében soha ne hagyjanak gyújtó esz­közöket, azokat gondosan zárják el. A nyári kirándulásokkal kapcsolatban jó tudni, hogy erdőben, csemetésben és a hozzájuk tartozó területen csak szélcsendes időben és csak az erdő kezelője, illetve használója által kijelölt, vagy engedélyezett helyen szabad tüzet rakni, dohányozni. Engedély nélkül tüzet gyúj­tani — például gaZt vagy szá­rat égetni — csak az erdőtől 200 méter távolságon túl sza­bad. A tüzet nem szabad fel­ügyelet nélkül hagyni, és el­távozás előtt víz vagy föld fel- használásával teljesen el kell oltani. A kiránduló vagy táborozó csoport vezetője köteles ki­oktatni a résztvevőket a meg­tartandó szabályokra és a tűz esetén tanúsítandó ma­gatartásra. Aki tüzet észlel az erdőben és nem tudja eloltani, hala­déktalanul köteles jelelni an­nak a szervnek, amelyet a tűzjelzésre vonatkozó erdei táblák megjelölnek. Városi Tűzoltóparancsnokság Anyakönyvi hírek Született: Pap Zoltán és Sző" ke Mária: Attila; Német Imre és Csete Mária: Mária; Je- kő László és Füleki Már­ta: Péter; Szűcs László és Laza Klára: Krisztián; Pet- rik József és Bélteki Ág­nes: Orsolya; Komonyi Var­ga Béla és Szűcs Magdolna: Magdolna; Farkas József és Kása Rozália: József; Vezse- nyi Mihály és Szabeni Julian­na: Mihály nevű gyermeke. Névadót tartott: Szűcs János és Tompái Katalin: Csaba; Mészáros Balázs és Bene Er­zsébet: Attila; Rubos János és Szakállas Mária: Andrea; Zu- bány Csaba és Bujdosó Teré­zia: Helga nevű gyermekének. Házasságot, kötött: Gorócz Sándor és Kis-Mária; Nagyko­vács István és Csókás Zsu­zsanna; Demeter Dénes és Gryciuk Heliná. Meghalt: Pej Jánosné Szabó Erzsébet (Encsi u. 18.); Poton- di János (Pipa u. 3.). Moziműsor Gyöngyvirágtól lombhulláslg: Színes magyar természetűim. Előadás kezdete: 4 óra. Csendestárs: Színes, szinkro­nizált kanadai bűnügyi film. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Kispályás labdarúgók A kispályás labdarúgó TRA- KIS Kupa-mérkőzéssorozat If­júsági és Kinizsi-sporttelepi kilen cedik fordulójára kelle­mes időben került sor. Inkább a védekezésben jeleskedtek a csapatok. Eredmények: 1-es Volán—Városgazdálkodás 2-1, Tormás—TRAKIS 2-1, Mészá­ros Tsz—Városi Tanács 6-1, Konzervgyári jármű—DÉMÁSZ 6-0, PVCSV—TRAKIS Ifjúsági úton a Kaparást, másként 1Kecskés csárda (1798 e.), a Világos, az Abonyi fogadó (1847 e.) és a Kincsem csárda Abony alatt. Két csárda fo­gadta a jászokat, ha déli pusztáikra hajtották nyájai-- kát, a Kutyakaparó (1776) és a Kocséri csárda (1776). Nagy­kőrösről a folyóhoz menő úton állt a Kis Körösi csárda. A Gyilkoscsárda az Örkényi úton van, néhány kilométer­re a Tiszai út alatt. A Mike- budai csárda (1728) Budára mutatta az utat. Végül a Szegedi országúton a Zöldfa, másként Kinézer fogadó (1839), a Gógányi (1708 e.), és a Cifracsárda. Legtöbbnek ma is áll az épülete, de más ren­deltetéssel, bort háromban mérnek még, a Kettősben, a •Kutyakaparóban és a Cifra- csárdában. VIRÁGKORUK a török há­borúk megszűnésekor kezdő­dött és tartott a gőzvasút megjelenéséig. A lendületet a Felvidékről az alföldi nagy pusztákra lehúzódó telepesek adták, ők csináltak kedvet a hasznot kereső nemességnek. Hamar felhúzták a falakat, zsúpot, zsindelyt raktak -rá, az ivóben kármentőt rekesz­tettek. Iccés, árendás mindig akadt, az útonjárók ételt, italt, enyhelyet találtak, a lo­vak istállót, kutat. A várme­gye robotra rendelte a falvak jobbágyait, útjavításra. Árkot húztak s a teleken, hóolvadá­sokon, esőzéseken letúrt föl­det fölhányták a kocsiútra. A csárdákban mindig tör­tént valami érdekes eset, eze­ket öreg írások és népmondák őrzik, színesítve művelődés- történeti adalékokkal. Csak a szorgos kutató tudja például, hogy nemes Irsay József 1775- ben kelt végrendeletében az irsai fogadót régi iskolájára, a sárospataki kollégiumra hagyta. Hídvégi Lajos Klub 2-1, NEFAG III-as üzem —21-es Volán 1-1. Jó, kiegyensúlyozott mérkő­zéseket és az eddigi legkeve­sebb gólt hozta a 10. fordu­ló. Városgazdálkodás—NEFAG III-as üzem 3-0, TRAKIS—1-es Volán 1-1, PVCSV—DÉMÁSZ 4-2, Mészáros Tsz—Konzerv­gyári jármű 2-1, \ Tormás— TRAKIS Ifjúsági Klub 2-1, Városi Tanács—21-es Volán 2-1. A tormásiak a hátralévő mérkőzések eredményétől füg­getlenül már tavaszi elsők. Űjabb sportvetélkedő / A NEFAG III-as üzem (Pi­pagyár) meghívott csapatokkal a saját, üzemi pályáján a nyár folyamán kispályás lab­darúgó-vetélkedőt rendez. A Monor—Cegléd összevont járási labdarúgó-bajnokság 1979/83. évi végeredménye: 1. üllő 2. Vecsés 3. Abony 4. Nagykőrös 5. Albertirsa 6. Monor 7. Gyömrő 8. Maglód 9. Karatetétien 10. Törtei 11. Dánr.zentm. 12. Ceglédbercel „„ 13. Nyáregyháza 30 14. Péteri 30 15. Men.de 30 16. Gomba 30 30 20 30 20 31) 18 30 16 30 17 30 18 30 16 30 15 30 11 30 12 30 8 30 8 7 4 71- 24 46 5 87- 21 45 8 75- 38 40 7 77- 37 39 8 76- 38 39 9 64- 45 39 8 66- 29 37 3 12 49- 45 33 6 13 5C- 52 28 4 14 47- 50 28 4 18 51- 84 2(1 3 19 41- 76 13 5 18 35- 79 19 1 21 36- 78 17 5 20 33- 64 15 1 25 35-126 9 Ifjúsági bajnokság 1. Nyáregyh. 30 24 2. Monor 30 20 3. Nagykőrös 30 23 4. Vecsés 30 20 5. Abony 30 20 6. Gyömrő 30 16 7. Albertirsa 30 13 8. Maglód 30 13 9. Dánszentm. 30 11 10. üllő 30 10 11. Törtei 30 11 12. Mende 30 10 13. Ceglédberc. 30 5 14. Péteri» 30 4 15. Karatetétien 30 5 16. Gomba 30 2 2 4 98- 23 30 8 2 101- 23 43 2 5 110- 33 48 6 4 101- 30 48 4 6 108- 24 44 3 11 54- 42 33 7 10 88- 43 33 3 14 80- 61 29 6 13 86- 78 28 6 14 63- 59 26 4 15 47- 48 26 1 19 43- 85 21 3 22 41-102 13 5 21 30-130 13 1 24 34-119 11 1 27 21-179 5 Mai sportműsor Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 18 óra: 21-es Volán—Konzervgyári jármű, kispályás TRAKIS Ku­pa-mérkőzés. A Városgazdálkodási Vállalat értesíti a lakosságot, hogy az in­gatlanközvetítő részleg ügyfélfo­gadást minden héten kedden és pénteken 8 órától 12 óráig tart a vállalat Mentovich út 12 sz alatti központi irodájában. Nagyi kőrös.- THT .........c ­Kö szönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazoknak, akik nővérem, dr. Körmöczi Lászlóné hamvasztás’ utáni búcsúztatásán megjelentek, részvétüket koszorú­val, virággal, táviratban vagy le­vélben fejezték ki. Danczkay Gyözőné. A LÖPIHENÖ HELYEK. CSARDÁK voltak elsősor­ban, ezért a régi emberek nem tértek be szíre-szóra minden útjukba akadóba, hiába csa­logatták a cégérek, hogy „Itt a világ közepe, itt a jó bor, gyere be!’’ hz utasember mi­előbb célhoz akart érni, nem a mulatozások kedvéért rá- zatta magát a latyakos, ká- tyús, kövezetlen országutakon. Éhség, szomjúság sem vitte be őket. Dédapáink étkezése fegyelmezett időközben tör­tént, korán keltek útra, nem ettek, ellenben a butellából néháry korty szilvóriummal fölmelegítették magúkat, nyolc órakor azonban előkanyarítot- ták a tarisznyát, falatoztak a kocsin, mert ekkor volt a reg­gelizés ideje. Ám ha elfogyott húsz-harminc kilométer, meg­álltak az első csárdánál, ki­fogták a lovakat, az istállóba vezették, zaboltak, itattak, szénát szórtak a saroglyába, csak azután tértek be a nem sok kényelmet nyújtó fapados ivóba, a kecskelábú asztalra rakosgatták a szalonnát, füs­tölt kolbászt, oldalast, kenye­ret, sajtot, hagymát, sót, egyebet. Bort, a tisztesség kedvéért a csárdástól paran­csoltak. Máskülönben nagy fakulacsok, csutorák lógtak az oldalukon hazai kadarral. Ugyanúgy történt az ebéd is déli tizenkettőkor, meg a va­csora is, napszálltakor. Éj­szakára mindig födél alá hú­zódtak. Nemcsak biztonsági okokból a drága vásári por­tékák miatt, hanem a lovak miatt. Kímélni kellett a jószá­got, nem vették ki az erejét, bármilyen messze vidékre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents