Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

1980. JÚNIUS 24., KEDD ő/óiJon Ne legyen feltáratlan tartalék ÉT Ujliómozgalom a DKV-ban A munkát könnyítő-gyorsí­tó, a termelés hatékonyságát fokozó újitómozgalom a mű­szaki fejlődés egyik forrása. Nem véletlenül olvasható a XII. pártkongresszusnak a gazdaságpolitikai feladatokra .vonatkozó határozatában, hogy '„az eddiginél nagyobb mér­tékben kell támogatni az újí­tómozgalmat .. A megfogalmazás sok min­denről árulkodik. Arról, hogy társadalmi értékrendünkben nincs megfelelő helyén a moz­galom, az irányelvek nem kellőképpen érvényesülnek a gyakorlatban, s éppen a ra­cionalizálásra törekvő, jobbító szándékú kezdeményezések vergődnek sokszor a bürok­ratizmus útvesztőiben. A szép szó kevés A 3300 embert foglalkozta­tó Dunai Kőolajipari Vállalat­nál az elmúlt évben százhar­mincnégyen nyújtottak be praktikus, értékes javaslatot Vajda Lászlóné újítási-műszaki előadóhoz. Hasznosításra 91 került, s az ezek nyomán je­lentkező vállalafi eredmény meghaladta a 33 millió fo- rintot. A kifizetett újítási dí­jak összege 323 ezer forint volt. — ötletekben nincs hiány, vállalatunknál már figyelemre méltó eredmények születtek az újítómozgalomban. Ám ko­rántsem rózsás a kép. Egy több ezer jól képzett szakem­bert íogiaikoztató nagyüzem­ben kedvezőtlen arány az évi 130—140 benyújtott javaslat. Az adatok tanúsága szerint az utóbbi időben mérséklődött a mindennapi rutinmunkán túl­mutató alkotókedv. Két évvel ezelőtt még 210 újítást bírál­tunk el és százharminckettőt hasznosítottunk a termelésben. A csökkenés oka megítélésem szerint az, hogy az újítások jelentős gazdasági haszna el­lenére országos szinten a moz­galom nem kap kellő megbe­csülést, hiányzik az újabb es újabb szellemi teljesítmények­re sarkalló mentalitás. Ma­napság megszállottnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ide­jét és energiáját újításra ál­dozza — vélekedik Vajda Lászlóné. Hosszú évek tapasztalata, hogy a legtöbb gond a szak­véleménnyel ellátott, haszno­sításra javasolt ötletek ü sé­mi kipróbálásakor merül fel. Jóllehet, az illetékes gazda­sági vezetők kapnak úgyneve­zett bevezetési utasítást, kö­telesek gondoskodni a szüksé­ges anyagokról, eszközökről, mégsem mindenütt segítőké­szek. Kamatozó,forintok — A jogszabály előírja, hogy 60 nap alatt kell elbí­rálni a benyújtott javaslato­kat. Mi igyekszünk házon belül tartani a határidőt, s csak akkor késlekedünk ki­csit, amikor külső szakvéle­ményt kell beszerezni. Néha merev ügyintézési formulák is gátolják az érdemi minősí­tést. Hosszú például a szaba­dalom elfogadásának útja: tő­lünk a tröszthöz kerül, onnét a Nehézipari Minisztériumba, majd a Találmányi Hivatalhoz továbbítják. Mire az újító vá­laszt kap, lassan megfeledke­zik az egészről. A helyzetet jól illusztrálja, hogy idén má­jus elsején kaptuk meg az 1977. évi tevékenység után járó kiváló újító kitüntetése­ket — folytatja ez előadó. Másik gond, hogy nem tisz­tázott kellőképpen: meddig munkaköri kötelesség egy-egy technológiai folyamat korsze­rűsítése, a különféle gépek tökéletesítése, s mely határon túl dotálható anyagilag újítás, avagy szabadalom? Vannak üzemek, ahol úgy érvelnek; mindez hozzátartozik a napi tennivalókhoz. Akadnak rész­legek — például a desztillá­ciós üzem —, ahol már pél­damutatóan foglalkoznak az újításokkal, nem tapasztalha­tó gáncsoskodás, irigység. Kollektívák is Valós tény, a jobbító szán­dékú kezdeményezések nem hoznak könnyű, gyors sikert, sok pénzt. A részesedési alap­ból évente 300 ezer forintot szánnak az újítók díjazására, s mód van arra, hogy a mun­kavédelmi jellegű, a munka- körülményeket megváltoztató javaslatokat a béralapból is finanszírozzák. így sem tud­nak túl sokat adni. Szeifert Antal műszakvezető újítása a közgazdászok kalkulációja sze­rint több mint 1 millió forint vállalati eredményt hoz, s ezért 10 ezer forintot kapott. Az igazi haszon természete­sen a termelésben, a jobb mi­nőségű munkában jelentke­zik, s busásan kamatoznak az újítónak kifizetett forintok. A mozgalom új színekkel gazdagodott, egyre több a szocialista brigádokon belül, kollektíván készített hasznos javaslat. A NIM és a Vegyipa­ri Dolgozók Szakszervezete közösen kiírt újítási pályáza­tain rendszeresen részt vesz­nek. A termékforgalmi főosz­tály Hármas jelszó szocialista brigádja importanyag-megta­karítást segítő munkájával 1978-ban harmadik helyezést ért el. Az extraháló üzem Aromás Delta szocialista bri­gádja pedig a múlt évben két kategóriában is második he­lyezést szerzett a gazdaságos exportnövelés, a külföldről át­vett lincenciák gyakorlati megvalósítására kidolgozott ötletekkel. — Újítóink 75—80 százaléka fizikai állományban dolgozik — mondja Vajda Lászlóné. — A technológusok* műszakiak köréből származnak a legérté­kesebb, nagy volumenű újítá­sok, s kisebb-nagyobb, alkal­mazásra érdemes kezdeménye­zésekkel jelentkeznek a beta­nított és szakmunkások is. Törzsgárda-újítókat tartunk számon: Vendég István és Be- lovics Ágoston lakatosokat, Borsos Miklóst, a desztilLá- ciósüzem helyettes vezetőjét, s az aromások közül Szeifert Antalt, Nagy Ferencet, Füstös Lászlót. Gyakran munkaidőn túl, hétvégeiket feláldozva fá­radoznak azért, hogy a még kiaknázatlan, jelentős tartalé­kokat feltárják. Örvendetes, hogy a számítástechnikai fő­osztályon nők, fiatalok is be­kapcsolódtak e fontos mun­kába. Szóvá tesszük... Még egyszer a kenyérről A téma véglegesen majd ak­kor kerül le a napirendről, ha átadásra kerül a helyi üzem. A víztorony szomszédságában már állnak a létesítmény fa­lai, jelenleg a szerelési mun­káknál tartanak a kivitele­zők. Még nem tudni, mennyi­re finom és szép formájú vek­nik kerülnek innen a boltok­ba. Annyi bizonyos: hazai lesz.. • MBATTAI qp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Választás után A város érdekét képviselni A városi tanács dísztermé­ben június 17-én, délelőtt 9 órai kezdettel került sor az alakuló tanácsülésre. Több hónapon át tartó kemény munka záróakkordja, a város életének jelentős eseménye volt az ünnepélyes testületi tanácskozás. Milyen témák szerepeltek napirenden? — kérdeztük Es- kulics Ferencet, a jogi és szervezési osztály vezetőjét. — A 'testület megvizsgálta a június 8-án megválasztott tanácstagok mandátumát. Örömmel állapítottuk meg, hogy a városban jól szerve­zett, zökkenőmentes volt a szavazás, az országgyűlési képviselőre, illetve a tanács­tagokra leadott voksokat ér­vényesnek találtuk. Ezt kö­vetően a testület megválasz­totta a 11 tagú végrehajtó bi­zottságot, az ügyrendi bizott­ságot, továbbá a számvizsgáló bizottságot. A tanácskozás so­rán 20, a Pest-vidéki Járásbí­róságon tevékenykedő népi ülnököt is választottunk. A városi tanács elnöke újból Szekeres József lett. — Hogyan változott a ta­nácstagok összetétele? — A 60 tanácstag közül 23 új. A frissülésre jellemző, hogy a korábbi 18 százalékról 28 százalékra emelkedett a 30 éven aluli fiatalok aránya. A tanácsban most több a nő, arányuk eléri a 35 százalékot, a munkások pedig 45 százalé­kot képviselnek. Valameny- nyien a közös ügy érdekében aktívan tevékenykedő embe­rek, akik felelősséggel állnak majd helyt posztjukon. — Négy választókerületben kettős jelölés volt... A szavazatok többségét egy fiatal asszisztensnő, egy gép­kocsivezető, egy háztartásbeli asszony, s egy vegyészmérnök szerezte meg. — Milyen koncepció szerint lát munkához az új testület? — A cél változatlan: vala­mennyi fórumon demokrati­kus szellemben tevékenyked­ni, átfogóan, szervezetten irá­nyítani a közügyeket. Fontos szempont még, hogy előrelép­jünk a tanácsi munka kor­szerűsítésében, gyorsítsuk és egyszerűbbé tegyük az ügy­intézést. A megválasztott tes­tület — élve a bizalommal — mindent elkövet, hogy méltó­képpen képviselje a város polgárait. Jól sikerült ifjúsági sajtcnapok * Három napon át zajlottak a városban az ifjúsági sajtóna­pok rendezvényei. A több száz általános iskolást és KISZ-fia- talt mozgósító eseménysorozat különféle helyszíneken zaj­lott. A Magyar Ifjúság, a Vi­lág Ifjúsága és az Ifjúsági Magazin szerkesztőivel, mun­katársaival a DKV munkás- szállójában kialakított infor­mációs klubban beszélgethet-' tek a lapok tevékenységéről az érdeklődők. A kisdiákok a Dörmögő Dömötör munkájával ismerkedtek. Szombaton délelőtt a Fő té­ren népművészeti kirakodóvá­sár, pol-beat műsor között vá­logathattak a fiatalok. S akik a sport iránt érdeklődtek, e DKV csónakházában végig­nézhették a Sajtókupáért ví­vott labdarúgó-mérkőzéseket, este pedig a disco-ban szóra­kozhattak. Szép környezet, változatos programok Tervek a szünidőre Véget ért a tanítás, elnépte­lenedtek a máskor gyerekzsi­vajtól hangos osztálytermek. Az iskolában csak az elmúlt oktatási év eredményeit össze­gező pedagógusok maradtak. A kisdiákok már élvezik a szün­idő örömeit, terveket készíte­nek, hogy minél színesebb, él­ményekben gazdag legyen a vakáció. Csereüdülés külföldön — A százhalombattai kisdiá­kok ezen a nyáron két külföl­di táborba utazhatnak — tá­jékoztat Dávid László, a Ság- vári iskola igazgatója. — Jú­lius közepén 35 felsőtagozatos úttörő indul a csehszlovákiai Presov közelében, egy feny­veserdőben kialakított táborba. Csodaszép a környezet, s vál­tozatos programok várják a gyerekeket. Szép élményekben lesz részük azoknak is, akik az NDK-beli Suhl megyében táboroznak majd, a thüringiai erdő festői részén, egy Pap­penheim nevű kisváros szom­szédságában. Ide ugyancsak harmincötén utaznak. Húsz út­törő a Ságvári, tíz pedig a Egy gazdag életút Az ember végül megállapo­^ dik. A munkában eltöl­tött, hosszú évtizedek után le­telepszik saját házában, ked­ves-ismerős tárgyak között, él csöndesen, kényelmesen. Nem nyugtalanítja a tudat, hogy kora reggel majd csörög a vekker, nem kell már számok­kal hadakoznia álmában, terv­teljesítésért izgulni, tárgyalni, rohanni naphosszat. Legfőbb gondja most a kertészkedés, barkácsolás, a kikapcsolódás. S mégis ... hiányzik a munka, a sikeresen megoldott feladat öröme! így vall Herth Imre, a 26. számú Építőipari Vállalat százhalombattai főépítésveze­tőségének nyugdíjas igazgató­ja, akivel gondosan művelt, viruló kerttel övezett, duna- íüredi házában beszélgetünk. Szívélyes házigazda, láthatóan örül annak, hogy tapasztala­tokban gazdag életéről mesél­het, felelevenítve az érdeke­sebb epizódokat. — Nekem a malterosláda volt a bölcsőm. Budán szület­tem, apám több segédet fog­lalkoztató építőmester volt, akitől gyerekfejjel már elles­tem a mesterségbeli fogásokat. Magától értetődőnek látszott, hogy építőipari szakiskolába járok. Nem gondoltam, hogy mire elvégzem, a gazdasági válság megakadályoz szakmám gyakorlásában. Egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni. Voltam könyvekkel házaló I árus, biztosítási ügynök, film- 1 nyomó a Goldberger gyárban. EGY KORÁBBI számunk­ban szóltunk arról, hogy a megyei sütőipari vállalat érdi és dunaharaszti üzeméből szál­lított kenyerek néhány napon át íztelenre, formátlanra sike­rültek. Hozzátettük: remélhe­tőleg pusztán átmeneti jelen­ségről van szó, hiszen a várost ellátó pékségek addig jó mi­nőséggel, széles választékkal kényeztették el a vásárlókat. A glossza megjelenése után sorra faggattam az embereket: történt-e javulás? Tudakozód­tam a városi tanács kereske­delmi osztályán is. A vála­szokból egyértelműen az csen­gett ki, hogy alapvetően nincs gond az ellátással, a fogyasz­tók ismét elégedettek. Kapha­tó az üzletekben elegendő fe­hér és barna kenyér, a kíná­latot rozslángossal és alföldi cipóval bővítették. Egyedül a közkedvelt, keresett burgonyás kenyérből van hét végén hiány, akik pénteken és szombaton déltájban érkeznek az üzle­tekbe. már nem kapnak. ÜGY TŰNIK, a kenyér kö­rül fellángolt vita csillapodott. Szépül a lakótelep nek. A Szabad Föld 1952. augusztus 19-i száma hírül adja, hogy megjelent az első magyar panel, Herth Imre újítása nyomán , — Az építkezést gyorsította, egyszerűsítette, hogy téglából köbméteres nagyságban előre­gyártott blokkokat falaztunk, s ezt emeltük be a megfelelő helyre, ötvenezer forintos újí­tási díjon osztoztunk a kivite­lezésben közreműködő három társammal. Nagy pénz volt az akkoriban! De később is jól kerestem. Nőtlen lévén, mun­kásszállón éltem. Időt, fáradt­ságot nem ismerve hajtottam, dolgoztam. Kaptam több szta­hanovista-csillagot, kitüntetést, emlékérmet. Valamennyire na­gyon büszke vagyok. 1965-ben életének újabb ál­lomására, Százhalombattára került. Tanúja lett ismét egy város születésének, a korsze­rű ipar telepítésének. Közre­működött kétezer lakás, két iskola létesítésében, ő irányí­totta a bölcsődék, a mentőál­lomás, az ABC-áruház építé­sét is. — 1969-ben nagyszabású fel­adatot kaptam: az Intranszmas irodaházának felépítését. Vala­hányszor a fővárosban járok, jóleső érzéssel nézem a szépen sikerült toronyépületet. rFevékeny, dolgos élet után élvezi megérdemelt nyug­díját. A volt munkatársakkal nem szakadt meg a kapcsola­ta, gyakran felkeresik Duna- füreden. A városban közis­mert, népszerű ember, aki még aktívan kiveszi részét a köz­életi tevékenységből: tagja a városi tanács műszaki osztá­lya mellett működő építési bi­zottságnak. Damjanich utcai iskolából, s természetesen pedagógusok, ifivezetők is elkísérik őket A csoport július 4-én kel út­ra, 18-ig táboroznak, s együtt jönnek haza a vendéglátó pap- penheimi úttörőkkel. Az NDK- beli gyerekeket a DKV csó- jlakházában szálláso.juk el, s igyekszünk színes program összeállításával viszonozni a vendéglátást. Tervezzük, hogy megmutatjuk nekik a főváros és a Dunakanyar nevezetessé­geit sportolási lehetőséget biz­tosítunk, érdekes rendezvénye­ket szervezünk. Vándortáborok Azok is kellemes heteknek néznek elébe, akik nem külföl­dön töltik a nyarat. Július el­sején négy úttörő és egy kis­dobos vándortábor kerekedik fel országjárásra. Körbejárják a Velencei-tavat, túráznak a Balaton-felvidéken, a Bakony­ban, ismerkednek Zirc és Pannonhalma műemlékeivel, kirándulnak a budai hegyekbe. Mindez az országos program­ban meghirdetett belföldi tá­borozáshoz kapcsolódik. — Egy út tíz napig tart, s mindenütt gondoskodnak meg­felelő elhelyezésről, élelemről, egészségügyi ellátásról — jegy­zi meg az igazgató. — Nem kell tehát aggódnia egyetlen szülőnek sem, a gyerekek kel­lő felügyelet alatt lesznek. Szerveztek két állótábort is a városi KISZ-bizottság köz­reműködésével : augusztusban a Tolna megyei Fadd-Dom- bonban 100 kisdobos, a Mező­kövesd melletti Kácsfürdőn pedig július 28-a és augusztus 7-e között 50 úttörő élvezheti a vakáció örömeit. Napközi a csónakházban S mi lesz az itthon mara­dókkal? Számukra a két helyi nagyvállalat szakszervezeti bi­zottsága gondoskodik élmény­dús szünidőről. A Duna-parti csónakházban naponta reggel nyolctól délután négy óráig színes élet zajlik. — Nem akartuk, hogy nap­köziből napközibe, regulázott, zárt keretek közé kerüljenek a gyerekek. Ezért mozgásra, felszabadult játékra alkalmas körülményeket teremtettünk. Hetente egy alkalommal a hő­erőmű művelődési házában kulturális műsort néznek meg a kisdiákok, ellátogatunk a fő­városba is. A csónakházban kialakított napközit elsősorban a két nagyüzemben dolgozó szülők gyermekeinek szánjuk, ám természetesen fogadjuk a többiek jelentkezését is. Az oldalt írta: Kahutek Magda Később kitört a háború, be­hívtak katonának. Messze ke­rültem a szülőföldtől, társaim­mal együtt sok szenvedésen mentem keresztül. 1944-ben hazakerült Ma­gyarországra, s egy évig mű­szaki ellenőrként a Gamma Művekben dolgozott, a Juhász­testvérek gyárában. Szerencsé­je volt, kedvére való felada­tot is kapott közben: egy Sár- bogárd melletti romos kastély- épületet hozott rendbe puszta kézzel. Gyermekotthonnak ren­dezték be. — A háború végén ameri­kai hadifogságba estem, s Franciaországba kerültem, Marseille mellé. A szerencse ismét kedvezett. Megbíztak, hogy egy 2400 hektáros terü­letet egyengessek el bulldó­zerekkel, s alakítsak ki egy óriási gépkocsiparkírozót. Ak­kor láttam először nagy tel­jesítményű, földet mozgató munkagépeket, modern techni­kai fölszerelést. Lázasan dol­goztam, s két hónap alatt el­készültem a munkával. Nem­sokára hazatérhettem, ám nem bíztam abban, hogy valaki él­ve találok. A főváros romokban hevert, éheztek, nélkülöztek: de élt a család. 1948-ig aktívan segéd­kezett a helyreállításban, óriá­si erőfeszítéssel építkeztek. Aztán következett Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, majd az ötvenes évek elején az elsők között utazott Duna­újvárosba, hogy a kis falu he­lyén modem várost teremtse­Az Óbuda Termelőszövetkezet parképítő részlegének helyi ki- rendeltsége parkosítja az új lakótelepeket. Jelenleg a Rózsa Ferenc körút tömbházainak környékét szépítik, fákkal, virá­gokkal ültetik be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents