Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxiv. Évfolyam, 145. szAm ________________________i980. jünius zz., vasárnap Tr anszporthordók akácból Teljesül az első félév terve Korszerű takarmányfeldolgozás Kukorica roppantó, fehérjehasznositó berendezés Lassan az év első felének vége felé közeledünk. Gyárak, üzemek irodáiban készül már a felmérés, hogy számot ad­hassanak arról, mi mindent si­került valóra váltani az idei tervekből, s ml marad a kö­vetkező időszakra. A Fűrész-, Lemez- és Hor­dói pari Vállalat oeglédi gyár­egységében arról számolhatnak be, hogy a féléves időszak terve teljesül. Felvágtak 13 és fél ezer köbméter rönkfát, ezzel párhuzamosan a válasz­tékterv is jó. A fűrészüzem így teljesítette bőven a nyere­ségtervét. Hozzá kell fűzni, hogy nem is annyira a meny- nyiséggel, hanem azzal, hogy piacképes, értékes termé­ket állított elő, jobban ki­használva az anyag adta lehetőségeket Növekedett az export is. Igé­nyesen dolgoztak, a minőség javítására törekedtek. Ebben nagy szerepe van a fűrész­üzemben levő négy szocialista brigádnak. Éves vállalásukban mindez a feladat szerepel, teljesítik is becsülettel. A fű­részüzem a ceglédi gyár leg­régibb üzeme, ennek létrejöt­te volt a gyártelepítés első üteme. Ennek lassan hét esz­tendeje. Az emberek össze­szoktak, jó munkastílus és erős kollektív szellem alakult ki. Üzembiztos, jó gépek mel­lett dolgoznak. Ezeket évente nagyjavításnak vetik alá. Az idei épp május második felé­ben zajlott. A jugoszláviai gyártmányú gépekhez időben beszerezték a pótalkatrésze­ket és figyelemre méltó, hogy a tmk-műhelybeliek és az itt dolgozók számos olyan újítást adtak be, amelynek alkalma­zásával kiküszöbölhetik az al­katrészimport egy részét. Va­lamennyi gépük megbízható munkavédelmi berendezéssel Van ellátva. A központi gyár igazgatóságának jó szokása, hogy tüzetesen megszemlél minden olyan gépet, amelyet megvásárolnának, s az ilyen szemlén nemcsak a pénznek, hanem a munkavédelmi bi­zottságnak is szava van. A hordóüzemben az első fél­évben egy kis elmaradás mu­tatkozik a mennyiséget te­kintve, de ezt év végéig könnyen behozzák. Az éves terv 175 ezer hek­toliter hordó, vagyis 500 literesekből 35 ezer darab. A Közép-magyarországi Pin­cegazdaság ceglédi pincészete ebben szállítja a szovjet ex­portküldeményeket. Ezek a hordók akácfaanyagból készül­nek, transzporthordók, nem tárolásra, hanem szállításra használják, öt éve dolgozik ez az üzem, nyugodtan lehet mondani, hogy Európa legna­gyobb hordóüzeme és a vilá­gon egyedül itt készítenek akácból hordót ilyen nagy tö­megben. Néhány ezer darabra állami gazdaságok, borászati üzemek is igényt tartanak. A megrendelőkhöz a hordókkal együtt — mintegy minőségi el­lenőrként — kádár szakember is megy a ceglédi gyárból. A minőségre sokat adnak, s ha valami kis eltérést tapasztal­nak, rögvest javítják. A. gyár hordóüzemében dolgozik a legtöbb szakmunkás. A székülés- vagyis a lemez­üzem a legfiatalabb a ceglédi gyárban. Szeptemberben lesz három esztendeje, hogy kivite­lezését elkezdték. Már-már teljes üzemmel működik ez a munkahely, év végére tervezik teljes befejezését, szó szerint az utolsó simításokat végzik rajta, külső munkák maradtak hátra. A termelőüzem két csarnokból áll, a fumérhámo- zóból, ahol a rönkfából' szinte napírvékony lemezt hámoz­nak. és a présüzemből, ahol a lemezeket összeállítják, ra­gasztják. Ez a gyárrész a ha­zai igényeket kielégíti. Szék­ülésnek és támlának való. for­mára préselt anyagot szállíta­nak a Kárpitosipari Vállalat­nak és exportjuk szintén je­lentős. Az első félévben nyu­gati exportra 15 millió forint értékben szállítottak. A hazai igény erre az esztendőre 4 ezer köbméter lemezáru. Űj termék — főként exportként keresett, de itthon is tért hó­dít a bútoriparban — a lágy ívben hajlított, rugalmas ágy­betétnek való léc. Ez bükk- fumérból készül, műgyanta ra­gasztással. Felületét megmun­kálják, színezik, úgy, hogy szinte összeállításra készen kapja, a bútoripar. Ebben az esztendőben 700 köbméter ké­szül belőle. Kint a gyár tágas udvarán, a rönktéren szokatlan látvány fogadja a szakmától távol álló vendéget: a hatalmas rönkfa- rakásókra, mint gondozott udvarokban a szépen nyírt gyepre, vagy a mezőgazdasági öntözéses területeken a zöld­ségre, esőztető berendezés szórja a vízpermetet. A gyár­ban elmondták: öt hónapi munkára ele­gendő fa-alapanyagot tá­rolnak és a permetezéssel az anyagromlástól, gom­básodástól védik. Május óta hull a rönkhegyek­re a mesterséges eső. Vizet saját kútjukból nyerrlek hoz­zá. Hogy a város vízellátását ne terheljék, nagy teljesítmé­nyű kutat íurattak, ez adja a vizet. Az irodaépület közvetlen szomszédságában építkeznek. A megnőtt gyárhoz újabb iro­Helyszín: a Dél-Pest megyei Áfész Kossuth Ferenc utcai barkácsboltja, kora délelőtt. A látszat: unatkozó keres­kedők a teli polcok előtt. A valóság: a vevők ostroma csak a délutáni órákban éri el tetőpontját. A tény: április 30., a nyitás óta százhatvanezer forintos forgalmat bonyolított le az üzlet. Szerszámtól a csavarig A bevételeknek mintegy fele a magányos kuncsaftok, a másik fele pedig a közüle- tek bukszájából vándorolt a bolt kasszájába. A legemlé­kezetesebb közületi bevásár­lást egyébként a váci fegyház gondnoksága eszközölte a kö­zelmúlt napokban: zárakat és lakatokat csomagoltattak be kétezerötszáz forint értékben. A szabadságvesztésüket töltő nehéz fiúk aligha örülhettek ideiglenes otthonuk ilyetén gyarapodásának, Cegléden vi­szont már régi óhaja volt a barkácsolni, bütykölni szerető ezermestereknek a bolt meg­nyitása. Az ő számukra — fő­ként a későbbiekben — való­ságos kis „turkáló butikká” válhat ez a néhány négyzet- méteres kis üzlet, ahol anya­got, alkatrészt és szerszámot egyaránt megtalálhat. A bolt hatszázezer forintos készlete ezerféle apróbb-na- gyobb árucikkből tevődik ösz- sze. Van itt hatvanfilléres csa­var — alig körömfeketényi; és akinek éppen egy osztrák import kézigyalu a szíve vá­gya — az megveheti ezt a szerszámot is — hatszáz fo­rintért. pe van itt zsebtelep — lapos- és ceruzaelem egy­aránt, dugaszolóaljzat és ba­nándugó, kerékpárkülső és da, tanácsterem, orvosi rende­lő, szociális helyiség kell. En­nek kivitelezésén munkálkod­nak a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat emberei. Mialatt az irodában beszél­getünk, építőgép és fúró, te­lex és írógép zaja hallatszik a terembe, rezegte ti a falakat. Az irodisták mondják: ez most istenes, volt sokkal nagyobb zsúfoltság, por, zaj is. Remény­kednek, hogy az épületszámy hamarosan elkészül. Itt, a ceg­lédi gyárban nagy az üzletkötő idegenforgalom. Nem mindegy, hogy a vendég mit lát, milyen körülményeket tapasztal, s nö­vekszik-e vagy alábbhagy tő­le a bizalma. E. K. Társadalmi munka Iskolák új színben Az egy személyre jutó tár­sadalmi munka értéke a já­rásban tavaly 541 forint volt. Ez azt jelentette, hogy a Pest megyei járások között sorrend­ben — a társadalmi munkát tekintve — második helyre került a ceglédi járás. Különö­sen az abonyiak, a ceglédber- celiek, a csemőiek és a dán- szentmiklósiak tettek ki magu­kért. összefogásra alkalom ebben az esztendőben is bő­ven akad. Most, hogy a nyári szünidőben felújítják az isko­lákat, gyermekintézményeket, sok szülő vállalta, hogy segít a festés utáni nagytakarítás­kor. A szakmával rendelkezők a szakipari munkákhoz adnak segítséget. csillár, kiszuperált, már csak akváriumnak jó televízió — de hadd ne soroljam tovább... örömmel fedezem fel a ceg­lédi EVIG-gyár barkácsgépeit és -alkatrészeit a polcokon. Süveg Tibbr, az üzlet vezetője elmondta, hogy az EVIG-en kívül még kilenc céggel áll­nak közvetlen kapcsolatban. A nagykőrösi pipagyár például a hasznosítható hulladékanya­gait bocsátja a barkácsbolt rendelkezésére — természete­sen nem ingyen, de viszony­lag olcsón. A ceglédi hordó­gyárral viszont éppen a ma­gas árajánlat miatt nem sike­rült dűlőre jutnia az áfész- nek... Olcsó géphasználat Így aztán, a faanyag hiá­nyában egyelőre kihasználat­lanul állnak a gépek az üzlet mellé ragasztott kis műhely­ben. Azokról a gépekről van szó, amelyeken a barkács- boltba betérők közül minden­ki maga bütykölheti meg az otthon megálmodott-megter- vezett munkadarabját, a saját felelősségére. Vizsgapapírt senkitől sem kémek — béi'leti díjat viszont igen, de nem túl­ságosan sokat. Két mozijegy vagy egy doboz bonbon áráért már fél óra hosszat esz­tergálhat itt bármelyik ezer­mester. De ha akar, akkor fúr­hat, csiszolhat, köszörülhet, s a közeljövőben — ha a gyalu- pad megérkezik — gyalulhat is. Egyetlenegy szerkezet van csak a műhelyben, amelyhez avatatlan kezek nem nyúl­hatnak: a kilencvenkilenc­ezer forint értékű kombinált faipari géphez, amellyel ti­zenhatféle műveletet lehet el­végezni. Ehhez már szakem­Az eredményes gazdálkodás megköveteli a tudomány leg­frissebb eredményeinek hasz­nosítását A Ceglédi Állami Tangazdaság állandóan keresi és alkalmazza az újat Igyek­szik meghonosítani a körülmé­nyeihez legjobban megfelelő termesztési eljárásokat és tech­nológiákat. Ezt mutatja a fel­dolgozó üzem fejlesztési prog­ramjának következetes meg­valósítása is. A jelenlegi idő­szakban három új berendezés lép be a termelésbe. Erről kaptunk tájékoztatást Puskás Zoltán takarmánygazdáikodási szakmérnöktől. A korábbi években csak egy 5 tonna/óra teljesítőké­pességű takarmánykeverő üze­mük volt, s annak szinte ál­landóan mennie kellett, gyak­ran még szombaton és vasár­nap is, hogy a nagy számú állatállomány szükségletét ki­elégítse. Ezt a berendezést ala­posan kihasználták, hiszen egy év alatt 2570 vagon pro­duktum hagyta eL Megvásárolták a dán SKIOLD típusú 10 tonna/óra kapacitású új takarmánykeve­rő üzemet, amely granulált, dercés táp és koncentrátum előállítására alkalmas. Az új létesítmény próbaüzeme már megkezdődött, s ezzel a ser­tésállomány számára szüksé­ges és a más célra haáználan- dó granulátumot könnyűszer­rel előállíthatják, ráadásul az sem mellékes szempont, hogy az ott dolgozók szabadnapjait fennakadás nélkül ki tudják adni. E mellé az üzem mellé fel­épült a Bocchi-féle kukorica- roppantó berendezés, amely három hét óta folyamatosan üzemel. Az eljárás lényege az, hogy 120 Celsius fokos gőz­zel hőkezelik a kukoricasze­meket, majd hengerszéken át­engedve Toppantják szét, meg­szárítják és úgy darálják. En­nek a jelentősége, gazdasági haszna abban rejlik, hogy az így pelyhesített kukorica leg­alább tíz százalékkal kedve­zőbben hasznosul az ezzel ete­tett állatoknál. Amióta megy az üzem, a tangazdaság összes malacoknak szánt takarmánya ebből a Toppantott kukoricából készül, és várhatóan augusztus végén már az első kísérleti ta­pasztalatok birtokában lesz­nek. Súlygyarapodásnál, a jó­ber kell, s van is: a barkács­bolt egy asztalost szerződte­tett, aki a délutáni órákban áll az ügyfelek rendelkezésé­re. Az újszerű, s városunkban mindeddig egyedülálló lakos­sági szolgáltatás bizonyára hamarosan népszerűvé válik a ceglédiek és a járásbeli la­kosok körében. V. I. A ceglédi napközi otthonok fejlődése az elmúlt években számottevő volt. öt évvel ez­előtt 966 általános iskolás, a mostani tanév végével 1513 volt napközis. Pest megye vá­rosai között a jelenlegi 36 százalékos aránnyal azonban az utolsó előtti helyen állunk. A napokban a ceglédi és a Pest megyei napközi otthonok munkájáról tanácskozott vá­rosunkban a megyei szakfel­ügyelői -kar. Az értekezleten jelen volt dr. Zentai Jánosné, az Oktatási Minisztérium fő­előadója' is. Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője Cegléd oktatásügyéről tartott elő­adást, majd dr. Abrudbányai János megyei vezető szakfel­ügyelő értékelte az elmúlt tanév munkáját. Az eredmé­nyek mellett hangsúlyozta, hogy a jövőben sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a napköziben a tanulmányi munka segítésére. szágok fejlődésénél lemérhető az eredmény. Ha csupán 5—8 százalékos pluszt tudnának el­érni ily módon, már akkor is megéri a beruházás, de ennél jóval többet ígér az előrejel­zés. A tangazdaság harmadik újdonsága az állati fehérjét feldolgozó üzem, amely egye­lőre kísérleti jelleggel műkö­dik, rendszeres felügyelet, sű­rűn végzett laboratóriumi vizsgálatok mellett. Részben az elhullott állatok, részben a vágóhídi melléktermék hasz­nosítására alkalmas. Olcsón jutnak nagy értékű fehérjéhez, amelyet saját hízósertés-állo­mányukkal etetnek fel. Amióta ezt alkalmazzák, nem kell vá­sárolniuk a drága import út­ján beszerzett szóját. A cifra­kerti sertéstelepen már ezt a húspépet kapják kukoricadará- val keverve az állatok, és ha­marosan ellátják vele a nagy­kőrösi sertéshizlaldát is. Az A Ceglédi Hírlap június 3-i számában Rangsorolják az igé­nyeket címmel közöltük olva­sónk levelét a ceglédberveli villanyhálózattal kapcsolat­ban. írásunkra Monostori Jó­zsef, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagy­kőrösi üzemigazgatója vála­szolt. Tájékoztatása szerint a köz­ségben azért égtek fényes nap­pal is az utcád lámpák, mert az egyik transzformátorkör­zetben elromlott a vezérlő kapcsolóóra. Többen kifogá­solták, hogy a fürdőszobai vil­lanybojlert nem köti be a vál­lalat, másoknak viszont a vil­lanyfűtést is lehetővé tette. Az alábbiakban közreadjuk a vá­laszlevél szövegét: „A cikkben említett, több fogyasztót érintő panasz azért következett be, mert üzem- igazgatóságunk a jelentkező igényeket nem tudja kielégí­teni. A cikkbeli felvetés lo­gikusnak látszik, de hogy tel­jesen tárgyilagosak lehessünk, a következőt kell ismerni. Az 1962. évi IV. törvény 16. paragrafusának 3. bekezdése kimondja, „a fogyasztó villa- mosenergia-igényének kielégí­tését a villamosmű üzemben tartója csak műszaki vagy gazdasági okból tagadhatja meg”. A cikkben szereplő vil­lanykályha-engedélyezések zömmel 1976-ban, illetve 1977- ben történtek, és mivel akkor Cegléden nyolcszáz néző látta a Ceglédi VSE—Debre­ceni Dózsa vízilabda-mérkő­Cegléden július 1-én nyitja meg kapuját a Budai úti nap­közis tábor. Ott háromszáz gyerek nyári foglalkoztatásá­ról gondoskodnak a nevelők. A balatonszárszói úttörőtábor­ban három turnusban négy­száz kisdobos és úttörő nya­ral. Az irodalmi olvasótábor­ban 36, a vándortáborban 30 úttörő jutalomtáborozáson és szaktáborban 120 tanuló vesz részt. A III. szabadtéri kultu­rális napok szervezői sok száz gyermekre gondolnak a prog­ram összeállításakor. Ugyan­akkor bizonyára mind több család azon lesz, hogy a szü­lők nyári szabadságukat gyer­mekeikkel töltsék el. Ennek a fontossága, nevelő hatása fel­mérhetetlenül nagy. Cegléden a jövő tanévtől is­mét több gyereket vehetnek fel: a központi napközi és a Várkonyi iskola napközije újabb csoportokat indíthat eddig eltelt negyven nap ta­pasztalatai kedvezőek. Nagy körültekintéssel használják ezt a külföldről származó beren­dezést, amelyből az ország­ban egyelőre csak ez az egy van. A szakemberek most mé­rik fel az ebben rejlő lehető­ségeket. A gazdaságbeliek azon vannak, hogy lehetőség szerint saját etetési technoló­giájukhoz alakítsák. Így pél­dául megoldandó feladat a számukra: hogyan tudnák ezt az állati fehérjét más takar­mánnyal keverve drazsirozva előállítani? A takarmányfeldolgozás kor­szerűsítésének ez a három le­hetősége alkalmas alapul szolgál az állattenyésztés ho-, zamatnak emeléséhez, a költ­ségek csökkentéséhez és a nyereség fokozásához. A jövőt tekintve ez lehet a járható út más nagyüzemi gazdaságok számára is. T. T. I ilyen okok nem álltak fenn, ! az igényeket ki tudtuk elégí­teni. 1978-ban, illetve 1979-ben egy-egy fűtési engedélyt ad­tunk ki. A hálózat telítődése fokozatosan következett be, te­hát nem mind a 7 közcélú transzformátorállomás körze­tében egyszerre. Jelenleg egy transzformátorkörzetben , még tudunk vízmelegítőket bekap­csolni, a többi hat transzfor­mátorkörzetben már nem. A fentiek alapján látható, hogy az áramszolgáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, hogy a szabad kapacitást mi­lyen fogyasztásnemre kívánja a fogyasztó igénybe venni. Sajnáljuk, hogy ez a kelle­metlen helyzet Ceglédbercelen bekövetkezett, illetve a ké­sőbbiekben több más Község­ben, illetve városok egyes ré­szein is be fog következni. Az áramszolgáltató vállala­tok rekonstrukcióra fordítható szűkös pénzösszege — jelenlegi ismereteink szerint több éves távlatban — nem teszi lehe­tővé, hogy ezen változtatni tudjunk. Csak Ceglédbercelen a szükséges új transzformá- I torállomások létesítése becslé- j sünk szerint egymillió forint feletti összeget igényelne. Megoldásként csak azt a lehe­tőséget látjuk, ha a tanács fejlesztési alapjából — esetleg lakossági hozzájárulással ki­egészítve — a szükséges össze­get az áramszolgáltató rendel­kezésére bocsátja.’’ • zést, melynek végeredménye 10:8 (4:0, 2:1, 1:4, 3:3) lett. A mérkőzést Bíró és Koós já­tékvezetők vezették. Cegléd: Pákozdi, Legény, Gulyás, Papp, Kelemen, Brávik, Ung­vári. Csere: Beck 1., Báb is. Marker. Edző: Lakatos István. Góllövők: Kelemen (4), Le­gény (4), Papp (2). A mérkőzés úgy indult, hogy a ceglédi csapat fölényes, nagy gólarányú győzelmet sze­rez a kiesőjelölt Dózsa ellen. Remekül kezdtek, irányítot­ták a játékot, sokat úsztak, remek gólokat lőttek, amelyek közül kiemelkedett és emlé­kezetes marad Legény Zsolt 20 méterről irányított bomba­gólja. A második negyed vé­gén már 6:1 volt az eredmény. Ezután a ceglédiek érthetet­lenül alább hagytak a lelke­sedéssel, aminek meg is lett az eredménye: az ellenfél csa­pata a harmadik játékrészt 4:l-re nyerte. Az utolsó né­gyedben a helyi együttes sze­rencsére magára talált és vé­gül — ha a nagy arányú el Is maradt — biztos győzelmet arattak a ceglédiek. Megszer­zett 16 pontjukkal most az el­ső három csapat közt foglal­nak helyet. Jók: Kelemen, Ungvári és Legény. A következő mérkőzés is­mét Cegléden lesz, a KSI csa­pata ellen, június 22-én, va­sárnap délelőtt 11 órai kez­dettel. Beck Mihály Bütykölhetnek a barkácsolók Hatszázezer forintos készlet Szakfelügyelők tanácskozása Nyári jutalomtáborozás Több hely a napközikben Válasz cikkünkre Nem ígér javulást a DÉMÁSZ Vízilabda Az első három között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents