Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

PEST MEGYEI vnic proietárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ára 1.20 forint 1980, JÜNIUS 20., PÉNTEK Egységesen felsorakozva A békehónap után Befejeződött a béke és ba­rátsági hónap eseménysoro­zata, melynek során ismételten bebizonyosodott, hogy hazánk népe, a városok és falvak la­kossága, a mezőgazdasági és ipari üzemek dolgozói, a hiva­talokban s különböző intéz­ményekben tevékenykedők, az' egyetemek, főiskolák és kö­zépiskolák oktatói és diákjai, a nőmozgalom, a szakszerve­zetek, más tömegszervezetek sora, a hazai egyházak egysé­gesen fölsorakoztak a nem­zetközi békemozgalom igazsá­gos ügye mögé. A Béke-világtanács Elnöksé­gének májusi ülésén egyhan­gúlag elfogadott s a sajtóban közzétett budapesti felhívás — amely világszerte nagy vissz­hangot váltott ki — sok ezer embert készítetett felszólalásra belpolitikai életünk nagy ese­ményét, a választásokat meg­előző tanácstagi és képviselői jelölőgyűléseken is. KGST XXXIV. ülésszak Véget ért a tanácskozás lázár György hazaérkezett Prágákéi Prágában csütörtökön dél­előtt megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIV. ülésszakának utolsó plenáris munkaülését. Ezen a résztvevők — közöttük a Lá­zár György miniszterelnök ve­zette magyar küldöttség — megtárgyalták és jóváhagyták a tervezett záróokmányokat: az ülésszak határozatát és a tanácskozásról kiadandó rész­letes közlemény szövegét. (A közleményt a 2. oldalon is­mertetjük.) Az elfogadott okmányok tükrözik annak az élénk és tartalmas eszmecserének az eredményeit, amelyet a testü­let az előző két nap folyamán az ülésszak színhelyén, a prá­gai vár Cernin-palotájában folytatott a szocialista gazda­sági integráció fejlesztéséről és soron levő feladatairól. A tíz tagállam magas szintű kül­döttségei megvitatták a gazda­sági együttműködés időszerű kérdéseit — nagy figyelmet fordítva a jelenlegi világpoli­tikai és világgazdasági hely­zetből származó követelmé­nyekre és a közös gondok együttes erővel való leküzdé­sének lehetőségeire. Az ülésszak csütörtök dél­előtt plenáris tanácskozása után a KGST végrehajtó bi­zottsága megtartotta esedékes, 96. ülését. Ezen részt vettek a tagállamok állandó KGST-kép- viselői, továbbá Jugoszlávia képviselője. A testület megbe­szélte a prágai ülésszak hatá­Támlái, egy kilométeren rozatát és intézkedéseket foga­dott el annak eredményes meg­valósítására. Jóváhagyta továb­bá a KGST titkárságának ta­valyi költségvetési zárszám­adását. Az ülésen a végrehaj­tó bizottság elnöki tisztségét Andrej Lukanov bolgár mi­niszterelnök-helyettes vette át, akinek hazájában a KGST kö­vetkező, XXXV. ülésszaka zaj­lik majd. Ugyancsak ülést tartott a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága a tíz tagállam és Jugoszlávia képviselőjének részvételével. Elnökének, Nyi- kolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettesnek veze­tésével a bizottság intézkedé­seket dolgozott ki a XXXIV. KGST-üIésszak határozatának végrehajtására, továbbá meg­tárgyalta azokat a kérdéseket, amelyek a tagállamok követ­kező ötéves népgazdasági ter­veinek egyeztetésére irányuló munka befejezésével és a hosz- szú távú együttműködési cél­programok gyorsabb megvaló­sításával függnek össze. A KGST XXXIV. üléssza­kának délután megtartott zá­róülésén a tagállamok és Ju­goszlávia képviselői aláírták a prágai ülésszak jegyzőkönyvét és azt a megállapodást, amely a korszerű számítástechnikai eszközök kifejlesztésében és gyártásában való nemzetközi szakosításról és kooperációról szól. Az ülésszakon részt vett ál­lamok illetékes képviselői szintén a záróülésen írták alá a KGST-tagállamoknák a kőolaj hatékony felhasználá­sában és feldolgozásában való együttműködésére vonatkozó keretmegállapodást, a kubai műszaki és tudományos fej­lődés meggyorsításáról kötött együttműködési keretmegálla­podásukat, valamint a KGST végrehajtó bizottságának 96. és a tervezési együttműködé­si bizottság 23. ülésérő: készí­tett jegyzőkönyvet. Az okmányok aláírása után a vendéglátó ország küldött­ségének vezetője, Lnbomir Strougal csehszlovák minisz­terelnök záróbeszéde hangzott el, majd Sztanko Todorov bolgár kormányfő emelkedett szólásra. A küldöttségek ne­vében köszönetét mondott a csehszlovák párt- és állami vezetésnek az ülésszak részé­re teremtett kedvező munka- körülményekért, és kifejezte meggyőződését, hogy a jövőre Szófiában megrendezendő XXXV., jubileumi KGST- ülésszak is eredményesen, fog­ja szolgálni a tagállamok és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődését. Este a CSKP Központi Bi­zottsága, Csehszlovákia köz- társasági elnöke és az ország szövetségi kormánya a prá­gai vár spanyol-termében fo­gadást adott az ülésszak rész­vevőinek tiszteletére. A foga­dáson Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök és Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke pohárköszöntőt mondott. Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével csütörtökön haza­érkezett/ Prágából a magyar küldöttség. Fogadásukra a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Az Űt- és Hídépítő Vállalat 3-as számú monori üzemmér­nökségének dolgozói mintegy ezer méter hosszú támfalat épí­tenek Dunakeszin az Élmunkás úton. Képünkön: a földmun­kákon dolgoznak. Barcza Zsolt felvétele Befejeződött a tanév Iskolai gyorsmérleg A gyermekkori örömök lis­táján minden bizonnyal a tan­év befejezése, a vakáció kez­dete vezet. Az idén Pest me­gyében 104 ezer 836 általános iskolást ért ez az öröm. Köz­tük 10 ezer 700-nak — eny- nyien végezték el a nyolca­dik osztályt — kellett, illetve kell azon törnie a fejét, ho­gyan tovább? A most végzett nyolcadikosok között ugyanis csak 354-en döntöttek úgy, hogy nem tanulnak tovább, a többiek különböző középfokú oktatási intézményekbe jelent­keztek. Mint Martinusz Fe­renc, a Pest megyei Tanács Százezer hektár arainivaló Fokozott jelentősége van a szervezettségnek Az idén Péter-Pálkor nem kezdődik meg az aratás. A becslések szerint a késés két­hetes, és leghamarabb július közepén fognak hozzá a kom­bájnok a gabona vágásához. A gazdaságoknak tehát van még idejük a felkészülésre, a még hiányzó alkatrészek be­szerzésére. A számítások sze­rint a jelenlegi arató-cséplő- gép-állománnyal — 20 száza­lékos gépkiesést kalkulálva — e fontos nyári kampánymunka 14 nap alatt befejezhető. A mustárt és valamennyi kalá­szost figyelembe véve Pest megyében kereken 100 ezer hektár az aratni- való. Több a tavalyinál! A búza ve­tésterülete például 5 ezer hek­tárral nőtt az elmúlt eszten­dőhöz képest. A termések egyelőre biztatóak, sőt a le­véltrágyázással még tovább javíthatók az esélyek. Újdonsága lesz az idei ara­tásnak, hogy a gabonaipar el­ső ízben — a minőség alapján veszi át a kenyémekvalót. Az úgynevezett javító búzákért — ha a laboratóriumi vizsgá­lat ezt megerősíti — jóval többet fizetnek, mint a kö­zönséges malmi- vagy takar­mánybúzáért. A vetőmagtermeltető válla­latok jól felkészültek a felvá­sárlásra, s a tavalyinál két­szer több szaporítóanyag át­vételét tervezik. Erre a tápió- szelei, megnövelt fogadóképes­ségű magtáruk ad lehetőséget. A tározóban 5000 tonná­val több termény halmoz­ható fel. Változatlanul gondokkal küzd a Pest—Nógrád—Komá­rom megyei Agroker Vállalat: az alkatrész-hiánycikkek szá­ma még mindig jelentős. Szük­ség lesz ezért a gazdaságok közötti együttműködésre, bi­zonyos kurrens cikkek cseré­jére. Ezekről a kérdésekről és a megye mezőgazdaságának az elmúlt 5 hónapban elért ered­ményeiről, a további tenni­valókról volt szó tegnap a ráckevei Ács Károly Művelő­dési Házban, ahová meghívták a gazdaságok vezető szakem­bereit és a betakarításban ér­dekelt vállalatokat. Csonka Ti­bor, a Pest megyei Tanács el­nökhelyettese egyebek között elmondta, az idén a gazdaságok 50 százalék­kal nagyobb területen ter­mesztenek napraforgót, mint tavaly. Ez zökkenőket okozhat az át­vételnél. Époen ezért fokozott jelentősége van a szervezett­ségnek, az ütemes szállítás­nak. Meg azért is, mert az érés jó néhány növény eseté­ben — a korábbi hűvös időjá­rás miatt — egyszerre követ­kezik be, és megnehezíti az ütemes szállítást, átvételt. V. B. főelőadója elmondta, gimná­ziumokba 1471-en, szakközép- iskolákba 3467-en, szakmun­kásképző intézetekbe pedig 5046-an jelentkeztek. Berényi Edétől, a megyei ta­nács általános tanulmányi felügyelőjétől kapott informá­ció szerint, a megye 1095 gimnáziumban érettségizett diákjának mintegy 50 százalé­ka szándékozik továbbtanulni. Pontos adatok ugyan a felső- oktatási intézményekbe jelent­kezők számáról még nincse­nek. Pest megye 17 szakközépis­kolájában 748-an érettségiz­tek az idén. A közgazdasági, számviteli, igazgatás-ügyviteli, óvónői, egészségügyi oklevelet szerzett fiataloknak nem kell különösebben tömi a fejüket, hogy hol helyezkedjenek el, de közülük és az egyéb szakokon végzettek közül is sokan a to­vábbtanulást választották: egyetemekre és főiskolákra 126-an jelentkeztek közös fel­vételi-érettségi vizsgával. Megbeszélés a megyei pártbizottságon A gépipar feladatairól Tegnap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának székhá­zában megbeszélést tartottak a megyei pártbizottság, vala­mint a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium vezetői. A tárgyaláson — melyen részt vett Cservenka herenc- né, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a lyei pártbizottság első titkára és Kozma Miklós, a KGM mi­niszterhelyettese is — áttekin­tették az ágazatnak, ezen belül a megyei gépipari vállalatok­nak az V. ötéves terv alatt elért eredményeit, továbbá elemez­ték az idei esztendő és a VI. ötéves tervidőszak feladatait. KÖZELET Dr. Házi Vencel külügymi­niszter-helyettes 1980. június 9-e és 17-e között a KNDK külügyminiszter-helyettesének meghívására látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Fogadta őt Ho Dam miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter. Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes vezetésével csütörtökön hazaérkezett a magyar küldöttség Moszkvá­ból, ahol tárgyalásokat folyta­tott a Szovjetunió Energetikai és Villamosítási Minisztériu­mának vezetőivel. A megbe­széléseken a paksi atomerőmű építési és szerelési ütemtervé­nek teljesítéséhez szükséges tervezési feladatokat és be­rendezésszállításokat egyeztet­ték. I Neki K özeledik az esztendei felének vége, s bái nagy merészség lenne az első hat hónapból a tel­jes évre érvényes következ­tetéseket levonni, azt tényként könyvelhetjük el: alaposan átrendező­dik a vállalatok rangsora, helyzete, holnapja a megye iparában. A számba vehe­tő öt hónap egyebek között azt mutatja, hogy vannak termelőhelyek, ahol gyors iramban bővült a termelés, a kivitel — néhány cégnél a gyarapodás ilyen mérté­ke 16—20 százalékot is el­ér! —, másutt viszont jelen­tős visszaeséssel kénysze­rültek szembenézni, ami­nek következtében több vállalatnál a korábbi ter­melési érték negyedét kel­lett feláldozni. A meglepő az, hogy az utóbb említett termelőhelyeken — nem mindenütt, de a többségnél igen — az értékesítéssel párhuzamosan nem apadt a vállalati eredmény, azaz a termelés csökkenése nem okvetlen mérsékelte a nye­reséget. Ami egyértelműen a gazdaságosabb termék- szerkezetre, az erőteljesebb piaci munkára, termelési tervek és felhasználói, fo­gyasztói szükségletek, kívá­nalmak nagyobb összhang­jára mutat. Sokféle bizonytalanság közepette ugyan, de kiraj­zolódóban van az a start­vonal, amelyről a vállala­tok nekifuthatnak a hato­dik ötéves terv időszaká­nak. Ez a nekifutás sem­mivel sem könnyebb fel­adat ott, ahol ma jól men­nek a dolgok, mint ott, ahol gyengén, rosszul. A feladat különbözősége abban van, hogy a nekifutáshoz szük­séges erő az egyik helyen jobban, gyorsabban akku­mulálódik, mint a másik termelőegységben, azaz elő­re látható: a nekifutás utá­ni elrugaszkodás íve. sok­kal inkább, mint korábban, erősen különbözni fog. Ez az eltérés nem marad meg elvi következménynek, na­gyon is gyakorlati hatásai lesznek, a vállalati és a sze­mélyi jövedelmekben épp­úgy, mint a különböző gaz­dálkodási alaook kéDzésé- ben, így a fejlesztési forrá­sok alakulásában. S nem kell különösebb jóstehetség annak megáll aoításához: ez a differenciálódás szokat­lan lesz, azaz visszhangja támad majd a társadalom különböző rétegeiben, s a visszhang nem okvetlen egyetértőnek bizonyulhat. Sót!... S ző sincs arról, hogy ma már minden tekintet­ben egyenesben van a Váci Kötöttárugyár, az azonban bizonyos: a koráb­bi holtponthoz képest most már a fokozódó lendületű nekifutás szakaszában tar­tanak. A holtpont kialaku­lásában tucatnyi tényező­nek jutott szerep, a neki­futásban sincs másképpen. A termékszerkezet lénye­ges átalakítása, a kivitel gazdaságosságának felül­vizsgálata, majd az annak nyomán hozott döntések éppúgy táplálói a nekifu­tás iramának, mint a mun­kaszervezés javítása — ami azonban még mindig sok feladatot tartogat —, a gyáregységek és a törzs­gyár közötti munkamegosz­^-----------------------------------­futás 1 tás tökéletesítése. Hiba len­ne hallgatni arról, amit a ■ nekifutás fékezőinek ne­vezhetünk, így az akadozó anyagellátás hatásairól, a szükségesnél kevesebb pia­ci információról — s ami nem mellékes: ezekben a vállalati szervezeten kívüli tényezők súlyáról —, az áru minőségének lassan növek­vő rangjáról. Az utóbb említett gon­dok ellenére is joggal vél­hető : a kötöttárugyáriak másként startolnak, más lesz a nekifutás lendülete, mint a többi könnyűipari üzemben a városban, s ta­lán éppen azért — bármi­lyen furcsán hangzik is —, mert a mélypont itt volt a legmélyebb pont. Azaz: olyan kényszerhelyzet te­remtődött, amelyben egy vagy néhány kisebb intéz­kedés fabatkát sem ért. Má­sutt szerény eredménnyel járó részcselekedetek itt se nem oszt, se nem szoroz mozzanatoknak bizonyultak volna, tehát arra volt szük­ség, amit a tevékenység teljes felülvizsgálatának ne­vezhetünk, avagy komo­lyabban és szakszerűbben, a rendszerszemlélet érvé­nyesítésének. H a most azt írnánk le, hogy a termelésben nem alakul ki re­ménytelen helyzet, nem ál­lítanánk igazat. Van olyan helyzet, amikor egész egy­szerűen nincs tovább a járt úton, amikor föl kell hagy­ni valamivel, akár olyan áron is, hogy fölszámolják bezárják az üzemet. Csak­hogy: az ilyen állapot, s an­nak látszata, hogy a mély­pontról nem kínálkozik ki- mozdulási lehetőség, aligha egyazon valami! Gyakran mégis összekeveredik, mert a kudarc tényét egyszerűbb­nek látszik elviselni, mint a kudarcok okát föltárni, elemezni, megszüntetni. Egyszerűbbnek és kifizető­dőbbnek bizonyult ez ed­dig, mert valami módon az állam — a költségvetés — helyrebillentette azt, amit az érintettek fölborogattak. Napjainkban azonban — s ez már állandó tényezője a gazdálkodásnak — el­apadt ez a forrás, a költ­ségvetés nem lehet jószívű, elvi okokból sem, s azért sem, mert nincs miből az lennie. Talán nem tévedünk, ha úgy véljük: éppen ennek a forrásnak az apadása ered­ményezte, hogy az idén, a tavalyihoz képest a válla­latok likviditása — leegy­szerűsítve: pénzügyi hely­zete — jobb. S azért jobb, mert ha tetszett, ha nem tetszett, ahogy a kötöttáru- gyárban', úgy másutt is szembe kellett nézni a ne­kifutás most már tovább nem halasztható követel­ményével és teendőjével. Ma is vannak természete­sen próbálkozások kivéte­lezések megszerzésére, tár­sadalmi szervek tekintélyé­nek segítségül hívására, mert a rossz hagyománnyal nehéz szakítani. Most már azonban szakítani kell ez­zel, s nem azért, mert a kemény szív a divat, hanem az össztársadalmi érdekek­től vezettetve. Ez az érdek ugyanis nem érvényesülhet akkor, ha a bírák azt mél­tányolják, ki mekkorát nyög nekifutás közben. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents